Pesti Napló, 1869. november (20. évfolyam, 252–275. szám)

1869-11-25 / 271. szám

­• A Gyurkovicsm­ere aff­aire-re vonatkozókig o­­portunusnak találjuk a „Grazer Tagespost“ ide vonatkozó közleményét idézni „Gyurkovics kapitány — írja a nevezett lap — alig érkezett Cattaroba, azonnal egy rendőr által letartóztatta­­tott, s­zetét börtönbe vettetett, hol kérelmei da­czára, miszerint gr. Auersperghez táviratozhas­son, 8 napig sanyargattatok. Letartóztatása egy névtelen feladásra történt, miszerint pár év előtt felségárulási bűntényt követett el. Csak 8 nap után állíttatott Franz kerület­­főnök elé, mire aztán szabadlábra helyeztetett.“­­ Plamenac montenegrói tanácsnok Sude­ics titkár és Ramadonovics pénztárnok kíséretében Cattaroból Cetinjébe ment, a montenegrói fejede­lemmel közlendő, miszerint a bécsi kormány­ a Montenegro által vásárolt s egy Bécsből jövő parancs következtében letartóztatott hadi kész­leteket, nem mutatkozik hajlandónak kiszolgál­tatni. Ez kétségkívül föl fogja háborítani a „jó“ curnagoriakat.­­ Minden dalmát városban és helységben szigorú censura alá vannak vonva a hírlapok, sőt a magán­levelek és tudósítások is, mi már is sok panaszra szolgáltatott alkalmat. Belföld, Pest, nov. 24. — A Deák-párt tegnapi ülésén a pénzügyi bizottság véleménye tárgyaltatott , mely szerint a számadások megvizsgálása egy, azon­nal választandó legfelső számvevő hivatal elé lenne utasítandó A párt elhatározta, hogy ily legfelsőbb számvevő hivatal mindenesetre még ezen ülésszak alatt fölállítandó ugyan, de nem lenne ezérirányos az ideig, mig ez terjedel­mes munkálataival készen nem­­lesz, az 1868. évi még nem hitelesitett kimutatások Damocles kardját az összes minisztérium fölött függni engedni. Itt nem a számadások helyes voltáról van szó, hanem azon hiteltúllépése jóváhagyá­sáról van szó, melyeket a minisztérium csak pártjának bizalmára támaszkodva hajtatott vég­re. A minisztérium a számadatolások helyessége iránt nem kér felmentvényt; ez csak akkor kö­ve­telhetnék be, ha a legfőbb számvevőhivatal azok megvizsgálását befejezte, mi legfölebb csak félév után következik be. Ellenben kívánja a minisztérium, hogy ez alaphoz nyilatkozzék, várjon az 1868-diki pénzösszegek oly módoni hova fordítását, mint azt a kimutatás tárgyalja, tehát salvo errore, elfogadja-e vagy nem. A párt elhatározta, miszerint a minisztérium e kivonatához képest fog cselekedni, s egy bizott­mányt küld ki, melynek feladata lesz a zárszá­madások eredményét összehasonlítani, s a ház­nak e felől jelentést tenni. Az 1870 -s költségvetés azonnal tárgyalás alá vétetik. Pest, nov. 24. (A 11 am felügyelet a vasúttársaságok felett.) Ez ügyről a hivatalos lap mai számában egy az ellenzék német lapja ellen intézett helyreigazí­tásban a következő sorokat olvassuk : A vasúti társaságok kötelezettsége — misze­rint a kormány által gyakorolt főfelügyelet költségei fedezésére a kincstár javára bizonyos évi átalányösszeget tartoznak fizetni é s a társu­latok engedélyokmányában gyökeredzik, mely­ben az is világosan foglaltatik, hogy az átalány- összeg mennyiségét a kormány határozza meg. A kormány­felügyelet miniszteri biztosok ál­tal gyakoroltatik, kik ritka kivétellel — a köz­munka-, és közlekedési-, és a pénzügyi minisz­tériumok azon osztályaiból neveztetnek ki, me­lyek kiválóan vasúti ügyekkel foglalkozván, a szükséges szakismereteket leginkább bírják. A miniszteri biztosok működése többnyire a hivatalos órákon kívül eső időben vétetik igény­be ; külön díjaztatásuk mindenhol szokásos és indokolva van. Hogy a közlekedési minisztérium jogi osztá­lyának vezetője, mint miniszteri biztos rádió, mint osztályfőnök bíró, — ez mindenképen té­ves fogalom , mert a miniszteri biztos nem vádló, sőt ellenkezőleg — hivatása a társulat irányá­ban határozottan praeventiv természetű; biró pedig — ha már e szó használtaik, egyedül a miniszter. Különben csak előnyére van a szol­gálatnak, ha épen a jogi osztály vezetője, kihez valamennyi társulatok jelentései érkeznek, köz­vetlenül is gyakorolja felügyeletét; kinevezteté­­sét azonban egy második — a magyar észak­keleti — vasút­társulathoz ne­mcsak nem kezde­ményezte, hanem azt magáról elhárítani igye­kezett. A közlekedési és pénzügyi miniszterek — különös tekintettel a nevezett társaság vi­szonyaira — egyetértőleg rendelték őt ki bizto­sul a nevezett vasúttársasághoz. Fehérmegye, november havában. [Ered tud.] (Az iskolatanács ülése.) Folyó november ha 8­dikán tarta meg megyei is­kolatanácsunk a második évnegyedes ülését. Elnöklő tanfelügyelő úr az ülést rövid beszéddel megnyitván, azonnal a megyei népnevelési álla­pot részletes ismertetéséhez kezdett, melyből szomorúan kellett meggyőződnünk, hogy az el­maradottságon és hiányokon a legjobb akarattal párosult törekvés is csak hosszú idő alatt segít­hetne, közönyösség és féltékenység mellett pedig alig leend egyesek legbuzgóbb fáradozásának is némi sikere. Több életre való indítvány létetett ezután el­nöklő tanfelügyelő úr által, melyek közül külö­nösen kiemelendőnek vélem, hogy a megye és Székesfehérvár városa kéretnék fel az iránt, hogy egy vagy több jeles képzettségű fiatal egyént, kik magukat a tanítói pályára szánták, küldene saját költségén külföldre, vagy legalább az állami képezdébe, honnan az ily­e ifjak vissza­térve a megye és város iskoláiban értékesítenék szaktudományukat s tapasztalataikat. Ezen in­dítvány, valamint az is, hogy a tanítók eszme­csere és ismeretszerzés végett éve­gyedenként tartanának kerületi értekezletek, mely alkal­makra a tanítók a község által fuvar és leg­alább 1 ft napjaijban részesittetnének, köztetszés­sel fogadtattak el; hasonlag elfogadtatott elnöklő tanfelügyelő úr azon indítványa is, hogy a fa­tenyésztés és kertészet tanítás tetemes kárára több községben az iskolának adott faiskolát a község vagy egyesek tartják használatban, kéret­nék fel a megyehatóság, hogy az ily­eniskoláknak rendeltetésük czéljára való visszabocsátását esz­közölné. Végül nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy a megyei iskolatanács albizottságai f. hó 26-án kezdik meg óhajtott működésüket. Pestváros közgyűlése, nov 24. Elnök: Csmpeil A. d. u. 4 órakor meg­nyitván az ülést, a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, s néhány kisebb ügy elintézése után, a napirendre tér a közgyűlés. Első helyen kerül tárgyalás alá a közúti vaspá­­lyatársulatnak folyamodványa kettős sínfektetés s uj vonalak létesítésének engedélyezése iránt. A kért vonalak Tavaszi K. indítványára, egyen­ként vétetvén tárgyaló alá, s a kettős sinfekte­tés az üllői, ország-kőbányai és váczi után ellen­vetés nélkül megengedtetik. A kerepesi útra vonatkozólag azonban hosszú vita támad, mely sok ismétlésekkel csak nem az egész ülés folyamát betölti. Határozatba megy, hog­y nem csak megengedtetik a kettős sin fekte­tés, hanem kötelességévé tétetik a társulatnak, miszerint a kettős pálya egész a városligetig, s pedig első­sorban építtessék ki.A két nyulutczá­­ra vonatkozólag a sinlerakás szintén elfogadtatik mig a stáczió utczára vonatkozólag az meg nem engedtetik. Az ülés d. u. V. 7 órakor ér véget. Törvénykezés. A m. kir. semmitőszéknek közelebbi nyilvános üléseiben leendő előadás vé­gett újabban kitüzettek : Bluitenthal Jak. semm. pau., az ellene Baán Béla által indított becstelenitési perben.­­— Edelstein Sámuel semm. panasza Bér János és Móré István elleni sommás peresen. — Ugyanná­nak semm. panasza Móré István s társai eleni hasonló perében. — Ugyanannak semm. panasza, Bér István s társai tik­ni hasonló perében. — Ugyanannak semm.panasza, Simák János s társai el­leni hasonló perében. — Nagy Péter semm. panasza Varjas Pál elleni rendes perében. — Kun Teréz s Tanéza István semm. panasza, Katonai Balázs s Kun Mária elleni igényperükben. — B­esenyei Bertalan semm. panasza, Horváth Gyula ell­ni sommás visszi­­helyezési perében. — Bukur Kalbera semm. panasza, György László mint gr. Haller József meghatalma­zottja elleni sommás birtokháboritási perében. — Hegyi Ferenczné semm. panasza, Dátka Z­sófia elleni 32 ft. iránti perében. — Voin Burlea Malejasd kik­ségi bíró­nak semm. panasza, felsöszálláspataki több birtokosok tulajdoni igényker­jeete tárgyában. — Kaufmann Már­tonnak Dómján Pál s Juhász Mária ellen 246 ft. s járulékai iránt fenforgó perében, alperesek semm. panasza. — Schwsrta Lipót se­mm. panasza, Várnay Tamás s neje szül. Pörzsök Mária elleni sommás visz­szahelyezési perében. — Specht József semm. panasza Kohn­­Hermann elleni 262 fr. 51 kr j­­árulokal .Anti sommás perében. — Constantin Józsefnek Ghika Cauzy Anasztázia ell­ni végrehajtási ügyében, alperes semm­. panasza. — Kovács János semm. panasza, Fo­lyami Márton elleni perujitási és zárlati ügyében. — Az 1-E0 magyar által. bizt. társulatnak, Krenteliger Lönner elleni végrehajtási ügyében, alperes semm. pa­nasza.— Nyilván Miklós semm. panasza P.épp Palá­­gyiának Papp L­óra elleni perében reá rótt nyelvvált­­sági bírság ellen. — Mstirkó Mária remin, panasza Kovács és János elleni hatalmaskodási perében. — Ugyanazon felek közötti becsületéért:­si perben felpe­res sémin, panasza. — Hartman Józsefnek Gottfri­­d Mihály elleni 129 ft. iránti perében alperes semin. panasza. — Beck Ada­f remin, panasza, Vödör Lá­zló elleni igazolási ügyében. — Vida László hason pua­­sza, Pintér Mihály s Kiss István elleni ügyé­ben. — D.­ly István hason pimasza, Szokolay Mihály elleni 379 fűt 43 hr iránti perében. — Különfélék. Pest, nov. 24. Személyi hírük. — A királyné uta­zása Triestbe újabb hirek szerint nem volna még végleg megállapítva. A királyné megérkezése egy mai sürgönynyel ellenkezőleg nem decz. 2-án, hanem 3-án váratik. — A királyné a pozsonyi bölcsőde számára 50 ftot adományozott. Fővárosi hírek — Budavárosa zárszámadása 1868-ról 16,000 ft pénz­­tármaradványt mutat ki. Pest városa ily kedvező eredményt, legalább 1870-re alig fog kimutat­hatni, miután a sokféle tervezett újításra nagy összegek kivántatnak; a rendőrség szaporítása maga 76,00­0 ftot fog igényelni.­­ A kairói magyar-osztrák tele­pí­t­v­é­n­y, mint említettük, fényes tánczvigal­­mat rendez ő felsége ott mulatása alkalmából, s egyszermind hódolati feliratot is nyújt át, mely igy hangzik : „Örömme­l eltelve azon váratlan szerencse felett, hogy felségedet e város falai közt láthatjuk, mi mint felséged leghívebb alattvalói indítva érezzük magunkat, hódolatun­kat nyilvánitani s kifejezni azon érzelmünket, hogy bár távol a hazából, szivünk melegen ver a hazáért s azon fejdelemért, ki egyesült erővel s népei hit támogatásával boldoggá teszi orszá­gai­ és alattvalóit. Isten tartsa meg felségedet, a magas uralkodó családot.“ Következnek az alá­írások. Az egész egy pompásan kötött albumot képez. — A bécsi clerikális „Vaterland“ czi­­mű lap tegnapelőtt lefoglaltatott, s a szerkesztő­ségben hivatalos motozás történt, de a keresett kéziratot meg nem találták. — A magyar országos fegyházak megvizsgálása végett közelebb Csillag L. minis­­teri osztálytanácsos körútra indul az egész or­szágba.­­ A pesti nemzeti dalkör e hó 20-án tartó tisztújító közgyűlését; elnökül Vi­­dacs János, alelnökül Follmann Alajos, jegyzőül Murányi Kálmán, pénztárnokul Sámson Sándor újra megválasztattak. Ugyane gyűlésben szóba került, várjon az egylet díszzászlójának felava­tása az országos halárünnepély alkalmával, mely legközelebb Pesten fog megtartatni, történjék-e szintén: az ügy a választmány elé utasittatott.E hó 27 én a lövöldében dalestélyt rendez az egylet. — Bukások. Frohner János, a főváros egyik elsőrendű szállodatulaj­donosa s a redout bérlője szintén bejelentette a csődöt Egy másik, Sándor E.­ki már ismételve volt csőd alatt, a fű­­nyitó törvényszék által fogságba vettetett. — Hay­nald Lajos kalocsai érsek elutazott Pestről Rómába , útját Münchennek veszi, hol megkisérli Martius nagybecsű herbá­riumának megvásárlását a nemzeti múzeum szá­mára, mely ez esetben Európa legszebb botanicai gyűjteményét birná. Elutaztak továbbá Rómába a győri-, szathmári-, váczi-, a sz.-fehérvári és vesz­prémi püspökök, továbbá ma voltak elindulan­­dók Esztergomból a pécsi és nagyváradi püspö­kök is. Szabó Imre szombathelyi püspök ünnepélyes beigtatása decz. 14-én fog székhe­lyén véghez menni. — A király Rómában. Egy németor­szági lap szerint a concilium tartama alatt ő Fel­ségét is várják Rómába; erre egy bécsi clericalia lap megjegyzi: e hit sokkal kellemesebb, hogy­­sem a „jelen viszonyok közt“ hitelt lehetne an­nak adni. — Az orosz hatóságoknak a „P.Lt.“ egy távsürgönye szerint egy magy. egyh. beszéd­del van bajuk. Ez azon szónoklat, melyet ez év­ben Sz. István napján egy magyar kanonok mon­dott, és mely lengyel fordításban elterjedt volna a lengyelországi klérus között. — Egyik legidősb választópol­gár­a a fővárosnak, Winkler Mihály háztulajdo­nos élete 84-ik évében múlt éjjel meghalt. — Batthányi-Apraxin Julia grófné neve ismét felmerült s miután a pesti közönség egy részének bizonynyal még emléke­zetében él néhány év előtti irodalmi és budai népszínházi szereplése, érdekesnek találjuk egy levél kivonatos közlését, melyben a grófné az anyja ellen indított per alkalmából magát a köz­vélemény előtt igazolni törekszik, s a közönség elé hozza az egész szomorú, nagy részt már is­mert ügyet. 1861-ben, úgymond, miután szomorú, s álta­lam éltem fogytáig bánandó események miatt családomtól elváltam, egyedül álltam a világon, mert anyám teljesen elhagyott azon ürügy alatt, hogy férjemet, vejét el nem hagyhatja. Volt-e joga, elkövetett ballépésem daczára, elle­neim táborába menni ? Nem lett-e volna jobb, ha mint nő és anya kezét nyújtja, hogy felemel­jen és helyes útra vezéreljen?.. Könyörgve ír­tam neki, visszautasított; kértem, hogy legalább gyermekeimről tudósítsanak s a válasz egy da­­rabka papíron az volt: nem érdemli, hogy hírt kapjon gyermekeiről. Ily kétségbeesett, az őrüléshez közeli állapot­ban, írja tovább, elhatározta magát a színészi pályára lépni, mire beteges, izgatott képzelődése vonzotta. E czélból Páriába utazott, hol aztán egy nemesszivü barátnőre talált, ki lebeszélte ábrándos terveiről, részvétteljesen állt oldalánál, s kinek szemei előtt élt csendesen visszavonulva hat évig. Ez idő alatt ismételve tett kísérletet, támogatva barátaitól, hogy kibéküljön család­já­val, de sikertelenül. „Bűnös tettet követtem el, úgymond 8 év előtt, midőn gyermekeimet el­hagytam, de az a kábultság egy pillanatában történt, s azzal boszultak meg, hogy a gyerme­­k­eket mint legkegyetlenebb bírákat nevelték fel, s minden levélre példátlan kegyetlenséggel felestek. Ezután elmondja, hogy kezdték tőle megvon­ni a számára kiszabott évpénzt, minek folytán a legnagyobb nyomorban tengődött, a­nélkül,hogy leveleire választ kapott volna. Végre azon aján­latot nyerte, hogy 500 ft havipénzt kap, ha le­­mond a mostoha atyja által számára végrende­letig hagyott Örökségről — mi ellen a törvény útjára lépett s ekkor hangzott fel ismét neve évek óta a sajtóban, mely a pernek meg­indulását a pozsonyi törvényszék előtt jelen­tette. E kivonatosan érintett hosszú levél, mely né­met lapokban tétetett először közzé, példátlan elkeseredettséggel, s az önvádnak is maró érze­tével van írva. Végén azt írja, hogy a törvény­szék előtt ellenfele ügyvéde kijelentette, misze­rint érdit nem illeti, nagykorú, keresse kenye­rét. „E törvény, úgymond, reánk főúri gyerme­kekre nézve nem létezik ; minket nem nevelnek arra, hogy kenyeret tudjunk keresni.“ Utóiratá­ban még kinyi­latkoztatja, hogy legélebb nyi­lait még visszatartotta s szükség esetében hasz­nálni fogja. — Távirdai forgalom Pesten a főállomásnál november hó 23-án. Föladatott : 559 sürgöny, és pedig 7 állami, 6 távirda-szol­­gálati, — tőzsdei, 279 kereskedelmi s üzleti, 7 hírlapi, 116 családi, 144 különféle ügyekben. Ér­kezett 1607 sürgöny és pedig: 16 állami, 12 táv­­irda-szolgálati, — tőzsdei, 310 kereskedelmi a üzleti, 13 hírlapi, 103 családi és 153 különféle ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül hely­ben kézbesittetett 576, vasutüzleti vonalon to­­vábbszállittatott 10,,postára adatott 20 kézbesí­tetten maradt­­. Átszállittatott összesen 658 sürgöny. Az összes napi forgalom : 1824 darab A feladatott táviratokból befolyt: 567 ft 60 kr, melyből 407 ft 20 kr. a belföldi forgalom részé­re esik. Vidéki hírek.­­• A bácskai földren­gésről írja egyik levelezőnk, hogy az keletről nyugat felé éreztetett, különösen Verbásztól kelet, felé erősebben. Ősidőktől fogva 1829-ben észleltek először Bácskában földrengést, másod­szor 1836-ban, s végre a múlt héten, mely Ver­­bászon és Torzsán két másodperczig tartott s nagy rémülést okozott Verbászon a Ferencz­­csatorna felügyelője szobája ablakából történe­tesen a csatornára nézvén, megrémülve látta egyszerre, hogy a csendes idő daczára a víz hir­telen nagy zúgással felkavarodik és felemelke­dik oly erővel, hogy a mintegy ötnyi magasságú parton keresztül a ház falához verődtek a hul­lámok. Máshol úgy látszott, hogy a házak falai düledeznek, ismét mások azt hitték, hogy zsivá­­nyok ássák a ház falait, stb. Mily területre ter­jed a rengés, még nincs megállapítva.­­ A népszámlálás lelkiismeretes ke­resztülvitele érdekében Debreczen városa azt határozta, hogy a kijelölt rendes közegeken ki­vül minden számláló kerületben egy városi ta­nácsnok is részt vegyen tettleg a munkában s igy minden pillanatban kellően tájékozza az il­­eteket. — A lóvaautak vidéken sem gyérebben okoznak szerencsétlenségeket mint a pesti. A temesvári alig egy hónapja hogy közlekedik s már két emberélet esett áldozatul; e napokban egy korosz asszony jutott a kocsi alá s mindkét kerék átmenvén a fején, rögtön szörnyet halt. — Eredeti mó­don sült fel a napokban egy tolvaj Pozsonyban. Betörvén egy boltba, a rablott holmikon azonnal túl akart adni s be­ment egy másik boltba eladni, de nagy megle­petésére úgy találta, hogy a bertőrök szobájába került s azoknak kínálta, kik a portékával együtt őt is megtartották.­­ Bálla Gergelyről írtak közelebb, hogy már a hétszemélyes táblánál is helybenhagyatott az ellene hozott ítélet, most pedig helyreigazítják e hírt, mert még a vizsgálatot sem fejezte be a bihar­­megyei törvényszék, miután Bálla számos, mesz­­sze lakó tanukra hivatkozik. — Kolozsvárit megjelent a „Magyar Polgár nagy naptára“ 1870. évre, szerkesztette K. Papp Miklós. Tartalma elég bő és változatos; politikai, néprajzi, utazási rajzok váltják fel egymást érdekes sor­ozatban közel 160 lapon; ára 1 írt. Irodalom. — Régen ment lapunkkal oly ér­dekes előfizetési felhívás szét, mint tegnap. R­á­t­h Mór hirdeti egy ivén „T­o­m­p­a M­i­h­á­l­y összegyűjtött költeményeit;“ „Gyulay Pál költeményeit;“ — és Eötvös József „A XIX. század uralko­dó eszméinek története“ czimü művének második­a dolgozott kiadását. — Mind e három kiadvány kétségkívül oly nevezetes, hogy nem kell még magyarázhatnunk, miért térünk vissza az előfizetési felhívásra. Örömmel atáljuk a la­punkkal tegnap szétküldött ívet a közönség fi­gyelmébe. Tompa Mihály költeményeit „kiadják* Arany J., Gyulay P, Lévay J.,és Szász Károly. Bizonynyal nem egy hamar fog még valakinek ily négy kiadója akadni. A költe­mények 6 kötetben fognak megjelenni, életrajz­zal és jegyzetekkel, az elhunyt költő arczképé­­vel. — Előfizetési ára­t frt, mely összeg két részben is beküldhető. Az 1—3-ik kötet nov. havában, a 4—6-ik hat-nyolcz héttel későbben fog megjelenni. Előfizetést gyűjtök 10 re egy ingyen példányt kapnak. A „kiadók“ által a közönséghez intézett felhívásból kiemeljük a következőket: Emlékét hosszú ideig föntartani, művei fog­ják. S mi, barátai, a haldoklónak kifejezett utol­só kívánsága nélkül is kötelességünknek érez­­nek úgy iránta, mint irodalmunk iránt, költői műveinek, a melyek különféle kiadásokban s egyes kötetekben jelentek meg, oly kiadását eszközölni, melyhez jegyzetekben részint egyes költemények keletkezési körülményei, részint a különböző kiadások variánsai, s egyéb érdekes és figyelemre méltó följegyzések, az olvasónak tájékoztató s mindig kedvesen fogadott adalékul szolgáljanak. E jegyzetekhez anyagot magának az elhunyt költőnek hátrahagyott, s halála előtt épen e czélből ránk bízott kéziratai közt is ta­láltunk. E gyűjtemény, melyet kit­dónk, a belbecshez méltó díszben és áldozatot nem kimélve állitand ki, egyszersmind Tompa utolsó ha­gyománya özvegyének; baráti köteles­ségünket mi nemcsak az elhunyt barát, hanem hátrahagyott hitvese iránt is igyekszünk ezzel teljesíteni. E gyöngéd pontot, azt hiszszük, elég csak érintenünk oly kegyeletes közönség előtt, mint a magyar. Tompa összes költeményei Arany költemé­nyei kisebbik kiadásának alakjában jelennek meg, hat kötetben. Az első szakasz: I., H., III. kötet a lyrai, a második: IV., V., VI. kötet az elbeszélő költeményeket foglalja magában. Gyulai Pál költeményeinek előfizetési ára 2 frt, meglepően szép diszkötésben 3 frt. A fűzött példányok már is kaphatók ; a kötöttek egy-két hét múlva készülnek el. A kötetben megtalálja az olvasó „Romhányi első énekét, mely még megjelenése előtt oly nagy figyelmet keltett. A kötetre, mely majd­nem 20 évi mun­kásság eredményeiből van kiválogatva, legkö­zelebb visszatérünk. Most még csak a kiadó kö­vetkező szavait idézzük az előfizetési fölhívás­ból : „A kiadó nagy örömét találta abban, hogy Gyulai Pál régi barátjának irodalmi pályája iránti rokonszenvét és nagyrabecsülését költe­ményének lehető legszebb kiállítása ál­ól leg­alább némileg tanúsíthatta.“ Eötvös Jósef műve 2 kötetben fog megje­lenni, előfizetési ára 4 frt., bolti ára 5 frt. lesz. A gyűjtők nyolczra kapnak ingyen példányt. A­ki még e kitűnő művet olvasásból nem ismeri, ismerheti Laboulaye jeles művéből (L’ état et ses limites.) — A Kisfaludy Társaság ma tartott havi ülésén három felolvasás volt, először R­á­­k­o­s­i Jenő olvasta fel e­gy tragoediájának (Hyperbus) első felvonását. Utána Szász Ká­roly Heine hátra hagyott műveiből több, ál­tala fordított költeményt; végül Gyulai Pál mutatta be Jónás János, fiatal orientalistánk egy közleményét, melyben a jeles képzettségű fiatal tudós D r á m i peta költő „J u s s u e f és Zulejka“ (egyptomi Jósef) czimü eposát egészben s részeiben ismerteti. A felolvasások után a titkár bejelenti, hogy az évlapok 3 ik kö­tete a napokban készül el. Bemutattatott C­a­r­a­der­ónak „Saját becsületének orvosa“ czimü drámája, fordította B­e­k­s­i­c­s Gusztáv. Kiada­tott Győri Vilmos társasági tagnak bírálat vé­gett. Fejes István az általa már korábban be­adott, de el nem fogadott, „S­o­k zaj semmi­ért“ fordítását átjavítva, újra benyújtá. Ki­adatott a régi bírálóknak. Ezzel az ülés zárttá alakulván, a társaság tagadólag válaszolt egy tag azon kérdésére, hogy nem volna-e a külta­goknak megengedhető, hogy az általuk idegen nyelvre fordított magyar művek fordítását felolvashassák. Végül a társaság egynémely gazdasági balkérdéseket intézett el még: volt az egész szüret, s­ mindenki őrült)., ha nagy bajjal valamikép befejezhető. ■ Mennyiség tekintetében a szüret ered­nényi, külömböző­k szerint, a mint a májusi fag­y és későbbi jégverés egyes hegyrészeken és­ hatá­rokban kisebb vagy nagyobb kárt okozott Némelyeknek a múlt évinél több, másoknak aránylag jóval kevesebb termett. Az ered­mény­e részben általában középszerűnek mond­ Minőség tekintetében szintén nem oly kielé­gítő, mintha szellő érettségi fokát tekintve, lett volna, ha a szüret alatt meleg verőfényes tiszta na­sszu­m furmintban kitűnő volt, de a nyirkos esős idő felpuhítván, értéke tetemesen csökkent. A minőségre nézve tehát igen káros befolyás­sal vala a tartós esős ködös idő mert ez jelen­leg alig középszerűnek mondható, holott a szől­lő érettségi fokánál és czukor tartalmánál fog­­va, — a múlt évihez közel állónak kell vala, 10IBorkereskedésünk pang. — Vevők korábbi évekhez aránylag kevesebben érkeztek. Néhány lengyel és egy pár északnémetországi vásá­rolt össze néhány száz bordó bort a múlt évi és idei termésből. . , , Múlt évi boraink nagy része még eladatlan hever. Az újak épen elhanyagolják. Az ára­k általában annyira hanyatlottak, hogy jobb faj a borok eladása, tetemes károsodás nélkül, nem eszközölhető. ........................ Tudtunkra idei termés első minőségű 28 és 28 frt., alábbvaló borok pedig 18­-20 frton kel­tek 2 egy fél akós hordóra, noha az eladás ki­sebb részletre szorítkozván, irányul nem szol­gálhat. Ha a borkereslet, mint jelenleg, oly jelenték télen marad továbbra is, úgy a hegyaljai borter­melés okvetlenül alább szálland. Csemege borok épen nem kelendők. Néhány év múlva már va­lószínűleg csak közönséges és szamorodni borok fognak szerepelni. _ A tokajhegyaljai bormivelő egyesület utóbbi közgyűlése többek közt, egy chemiai labo­ra­tórium felállítása végett folyamodott a magas kormányhoz, melynek boraink vegytani tanulmányozása, és értelmes borkezelők, illető­leg pinczemesterek képzése, lenne feladata! Sok itt még a tenni­való , ha ez engedély­ez-Pesti gabonatőzsde, nov. 24. A búzában tartózkodó hangulat mellett csak 8—10000 m. forgalom volt. Árak : tiszavidéki 85 fontos búza 4.80, 86 fontos 5.15, 87 fontos 5.30, pesti 87 fontos 5.32 fél; fehérvári 86 fon­tos 5.20. Mind 3 hóra és vámmázsál­­v­a. Rozs kisebb tételekben kelt 2,92 és fél k.p. Egyéb gabnanemek üzlet nélkül. Pesti értéktőzsde, nov. 24. A hangulat elég élénk volt. A forgalom is jelentékenyen terjedt volt, bár az árfolyamban nem történt jelentékeny változás. Esti zárlat. A forgalom csak a tram­­wayre és a közutakra szorítkozott" Közgazdaság. Szüreti tudósítás. Tok­aj­hegyalján a szüret ma már álta­lában befejezettnek mondható. Nem emlékszünk, hogy valaha, az ideihez ha­sonló tartós alkalmatlan idő akadályozta volna szüretünket. Nálunk a szüreti idény, rendes viszonyok közt, oktober 20. és november 15-iki időszakra esik. Ez évben pedig épen ez idő alatt volt az éjszak legváltozóbb s mondhatni, legkellemet­lenebb része. Eső, szél, köd, dér s egyéb a szüret rendes menetét gátló viszonyok állandó akadályul szolgáltak,­­ a szellő talaj és utak egyaránt fel­­lágyulva, a szüretelést kínossá tevék. A szüret ideje alatti szokásos élénkség az idén egészen hiányzott, élvezetről pedig, mi kel­­­lemes derült őszi napokban máskor nagym­érv­­ben kínálkozott, jelenleg szó sem lehetett. Nyűg­i (A Tolna megyei gazdasági egye­­s­ü­l­e­t) i. é. December 1-én d. u. 3 órakor Szeg­­zárdon a megyeházi tanácsteremben alakuló közgyűlését fogja tartani, melyen megjelenésre az egyesületi tag urak tisztelettel felkéretnek. Fürdős Vilmos ideiglenes titkár.“ — (Az angol vasutak) egyik vonalán, a „Great Western“-en közelebb azon intézkedést hozták be, hogy minden feladott árudarabot fel­adásától számítva legfeljebb két óra alatt to­va szállítanak. Hol vagyunk mi még ettől ? — Ugyancsak e vonalakon a munkások­­szállításá­ra állított olcsó vonatok óta azt tapasztalják, hogy tetemesen leapadt az ily vidékeken a bűn­esetek száma, mivel a munkások könnyen jár­hatnak bármerre munkát keresni, s a távoli munkából is könnyen térhetnek naponként visz­­sza családjukhoz.­­ (Az ország:-magyar gazdasági egyesület) legközelebbi igazgató választ­mányi ülésében Korizmics László alelnök úr in­dítványba hozta, miszerint itt volna az ideje, h°gy az egyesület egy gazdasági múzeum állítása iránt is gondoskodjék, mire a köztelken az alkalmas helyiség megvan, s e gondoskodás szükségét — egyebeket mellőzve — már csak azon sajnos körülmény is eléggé indokolja, hogy mindeddig az ország különböző vidékeiről, a talaj­viszonyokat gazdasági tekintetben hüven visszatükröző talajgyűjteményünk nincsen. Valóban alig lehet valami jellemzőbb tényt felhozni gazdasági elmaradottságunk illustrá­­lására, mint épen ezt, mert még több külföldi intézetnek, s különösen, ha jól emlékszünk, a Weihenstephaninak is van már Magyarországról talajgyűjteménye, s mig a külföldi irodalomban a magyar talajnemeknek is gyakran nem ke­véssé tekintélyes ismertetésére akadunk, s mi saját magunk vajmi keveset tettünk e téren, a melyen pedig minden lépés előre, egy lépés a nemzet existenciájának biztosítására. Örömmel látjuk azért, hogy az igazgató vá­lasztmány ezen indítványt köztetszéssel és he­lyesléssel fogadta, s annak mielőbbi életbelép­­tethetése végett, hogy a gyűjtés már a jövő tavaszszal megkezdethessék, a szükséges előké­szítő intézkedésekre az elnökséget kérte fel. Hasonlólag csak örömmel lehet látnunk a földmivelési miniszter úrnak azon intézkedését, hogy egy földműves iskola, és példány gazda­ságnak a főváros közelében az Istvántelken le­endő felszerelésére az 1870-ki költségvetésbe 10.000 írtnyi összeget felvett, valamint hogy ugyanez évben ápril­is 10-én a dohány ügy­emé­­se végett itt a gazd. egyesület „Köztelkén“ dohány-kiállítást szándékozik rendezni. (Ad­atok a Suez csatorna il- l­u­s t r á l­á s­á r­a.) Az ásatás kezdeténél az alkirály rendeletéből naponként 20—­20,000 L-­an^°^°zott egymást hónaponként felváltva. gépek pótolván az emberi kezek helyét 1868 ban már 660 nagyobb gőzgép, melyek kö­zül némelyek 360—400 lóerejü volt, 1,800 kézi erő- és jármű, s 12,000 ember foglalkozott na­ponkint, és mindez már 1859 óta. Azon öntott kőkoczkák, melyekből azon két Arír • • •• ka. (mólé) áll pL.­Szi . “ n£ 400 mT zsa súlyúak 8 150 ftba kerü­l 40 1600-2250 méter hosszú ti így.is,a kdt 10.700.000 frankba. A keserű tó /^.nd°®sz® hónapié­ folyt a • *5®Snyitott csatornán át 10 kefter földte *eltávolittatott 120,000,000 köb­méter földtömeg, és mind­ennek teljesítése

Next