Pesti Napló, 1870. május (21. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-16 / 111. szám

Létetett ugyan a felserdültek oktatásának elő­mozdítására is indítvány a képviselőházban, s forróan óhajtjuk, hogy az mielőbb törvénynyé váljék, de az ez által kijelölt mintegy hivatalos út mellett fennmarad még a társulati működés útj­a, melyet amavval együtt, mintegy párhuza­mosan követni szükséges. Ily módon a czél an-­­ nál biztosabban érhető el. A nemes verseny, mely a két út követői között támadni fog csak hasznára lehet az ügynek. Találkoznak és pedig, fájdalom, a magasabb osztálybeliek között is, a­kik hiábavaló kísérlet­ ,­nek tartják a felnőttek tanítását. A­mit Jánoska nem tanult, azt János nem fogja megtanulni,­­ mondják. A tapasztalás szerencsére ellenök bi-­­ zonyít. Német-, Angol-, Franczia s Olaszországban­­ száz meg százezerekre megy immár azon nag­j gyök, férfiak és asszonyok száma, kik ifjúkori­­ mulasztásaikat, és pedig sikerrel, helyrehozzák, ’ ki olvasni, irni, számolni tanulván meg, ki egyéb­­ hasznos ismeretekkel gazdagítván elméjét. — ; így, hogy csak egyik országbeli adatokat idé­­­­zünk, Francziaországban — még pedig csupán a köznevelési hatóságok által létesített s 32.000-­­ re rugó „Nagyok tanfolyamaiban“ (Cours d’ , adultes) — 829,555 felnőtt személy vett okta-­­­tást 1867-ben s ezekből, s nevezetesen a 357,400­­ hallgató közül, a­kik vagy teljesen, vagy majd­­­nem teljesen tudatlanok voltak, 27,214 csupán­­ olvasni, 58,377 olvasni és irni, 248,435 pedig ’ irni, olvasni és számolni tanult meg. A többi­­ meg részint tökéletesítette, részint újakkal sza­porította ismereteit. Ezeken kívül létezett Francziaországban kö­zel 900 úgynevezett „szabad tanfolyam“ (Cours libres), a­melyeket egyes társulatok hoztak­­ létre. S a­mi más országokban lehetséges, miért­­ lenne az hazánkban lehetetlen? Avagy kevésbé alkalmas a mi népünk a tanulásra, mint akár­­mely más országnak a népe? Kik a nyugati népeket ismerik, ezt határozottan tagadják. A magyarországi nép szintoly értelmes és , mivelésképes,­­mint bármely más. S valamint a nyugati népekkel, a miénkkel is meg lehet ér­tetni, hogy nem a késő tanulást, hanem a tanul- ■ ni nem-akarást kell szégyenleni. A­vagy kevésbé buzgók lennének a mi taní­­­tóink, kevésbbé áthatva a tanítás hivatásának fenségétől, mint nyugateurópai pályatársaink ? Ezt,róluk föltenni sértés nélkül nem lehet. És szeretjük hinni azt is, hogy a nemzet mi­­veltebb és vagyonosabb része, megértve a fel-­­­adat fontosságát, sietni fog a nagyszerű czélt előmozdítani, ki adományai, ki buzdítása, ki egyébb szellemi közrehatás által. A­hol tudatlanok vannak — és hol nincsenek ■ ilyenek ? — ott tér is van a működésre , s a­­­hol tanult ember találtatik, legyen az nő vagy­­ férfi, ott nem hiányzik a ki tanítson. A rendes tanítók leginkább hivatják ugyan, hogy­­ az­­ esteli órákban s különösen télnek idején — a­­ felnőtteket is oktassák, de a tanitás oly nemes hivatás, hogy senkinek, a leggazdagabb, a legn­­­gyobb méltóságú urnák sem válik szégyenére.­­ Sőt inkább, becsületére válik a legelsőknek is. 1 — Angliában, Amerikában hires államférfiak,­­ volt miniszterek nem szégyenük a tanitói tisz-­­ t-t végezni. Fel tehát hazafiak fel honleányok ez uj küz-­­­dőtérre! Ne hagyjuk a tudatlanságban felnőtt­­ polgártársainkat, felebarátainkat a legszüksé-­­ gesebb ismeretek nélkül. Ha sem a felebaráti­­ szeretet, sem a haza boldogsága s becsülete nem­­ indítanak, inditson arra legalább önérdekünk. Az ismeretek terjesztésével az erkölcsiség emel- ; kedik, a személy és vagyon elleni bűnök kevés-­­ kednek. Ne várjuk t­­enni, hogy az új törvény­­ hatása alatt idővel minden ember az iskolában­­ megfordult legyen; sokára lesz ez, fájdalom, ne-­­ künk pedig nincs veszteni való időnk. Állami­­ létünk, fennmaradásunk, szellemi és anyagi ha­­­­ladásunkhoz van kapcsolva. Fél honleányok, fél hazafiak. Alakítsunk mindenekelőtt népoktatási körö­ket, minden város, minden falusi községben, sőt pusztákon is. Adjunk, gyűjtsünk filléreket a­mi kevés netalán szükséges, s alapítsuk meg a felnőttek tanítását, legyen az rendes oktatás, le­gyen felolvasások alakjában, egyik, vagy másik közérdekű tárgy felett. A központi kör által el­fogadott s alább olvash­tó alap­szabályok, melyek természetesen a helyi­ viszonyokhoz képest változ­tathatók, vezérfonalul szolgálhatnak. Az alálírt közp.­kör egyébiránt kedves kötelességének fogja ismerni, ha az iránt megkerestetik, útmutatást adni a vidékieknek. Sőt fel is kéri ezennel a már létező s ezentúl létesítendő népoktatási köröket s egyleteket, hogy magokat a központival össze­köttetésbe tenni méltóztassanak, leveleiket „A népoktatási központi kör elnökségének“ az aka­démia palotájába czimezvén. Sok a mulasztás, sok a teendő hazafitársaink. De minél több a mulasztás és minél számosabb a teendő, annál szaporábban, annál lelkesebben kell látni a munkához. S ha a lelkesedéshez ki­tartás járul, a siker a milyen örvendetes leend, olyan bizonyos. Pesten, május 3-án 1870. A népoktatási központi kör bizotmánya: Türr István, Dapsy László, elnök, biz. jegyző. A népoktatási körök alapszabályai. 1. §. A magyar Kassa központján és vidékein „népoktatási kör“ czím alatt társulatok ala­kulnak. 2. §. E társulatoknak czélja: hazánk föld­­miveléssel, iparral és kereskedéssel foglalkozó la­kóinak mivelődését eszközölni. 3. §. E czél elérésére igyekeznek e társulatok, pénzbeli évi járulék kötelezettsége mellett mi­nél több tagot szerezni. 4. §. A társulat központi tagjai pénzbeli járu­lékai szerint háromfélék lehetnek : a) Alapító tagok, kik legalább a rendes tagok által fizetett évi járulékot, készpénzben vagy értékpapírban húszszorozva egyszerre teszik le, vagy annak kamatját állandóan fizetik. b) Rendes tagok, kik a társulat közgyűlése által megszabott évi járulékot, hat éven át fizetik. c) Pártolók, kik vagy egyszer mindenkorra, vagy időről időre, bármely csekély összeggel járulnak a társulat gyámolításához. Szavazati joggal az alapító és a rendes tagok bírnak. 5. §. A vidéki népoktatási körök tagjaik pénzbeli járulékait maguk határozzák meg. 6. §. A népoktatási körök kötelezik magukat, hogy a társulatot sem politikai, sem vallásfele­kezeti czélokra felhasználni nem fogják, s a felett, hogy abból minden ilynemű vitatkozá­sok ki legyenek zárva, bizottságaik által őrköd­ni fognak. 7. §. A népoktatási körök általános teendői: a) A helyenkénti körülmények szerint válasz­tott könyvekből s a művelődést előmozdító egyéb­­f­le eszközökből, könyv- és gyüjteménytárt fog­nak alapítani. b) Vasárnapi vagy esti népszerű előadáso­kat rendeznek, melyekre a községnek rendes oktatásban vagy nem részesült, vagy a népisko­­lolai tanfolyam bevégzése után a tanulni pályát abbaf­hagyott minden lakóját felhivják és a tanulni vágyókat azokban ingyen részesítik. 8. §. A közmivelődés ilynemű előmozdítására szolgáló előadások vagy felolvasások főbb tárgyai lesznek különösen : a) Magyarország történelme, kapcsolatban a földrajzi ismeretek terjesztésével. b) A hazai alkotmány, polgári jogok és kö­telességek ismertetése. c) A leggyakoribb természeti jelenségeknek és a természettudomány legfőbb igazságainak magyarázata. d) A helyi viszonyok szerint a földmivelésre vagy iparra vonatkozó alapos felvilágosítások s ezek mellett a nemzetgazdaság alapigazságai­nak egyszerű fejtegetése. e) A hirtelen beállott veszélyekbeli segítés és az egészség fentartásának módjáról való ér­tekezések. f) Oktatások a számvetésben, az irás és az ol­vasás gyakorlásában, a­hol ezeket helyi körül­mények lehetővé teszik. 9. §. A népoktatási körök megalapításának eszközlésére, a fővárosban az aláírási ívek foly­tán keletkező résztvevő közönség közgyűlése 30 tagból álló központi bizottságot válasz, mely ügyrendét és irodáját maga állapítja meg. Bi­zottsági érvényes határozatok hozatalára leg­alább 7 tag jelenléte szükséges. Az ily módon megalakult központi népokta­tási kör évenként legalább egyszer, a szükség­hez képest azonban többször is, a bizottsági el­nök felhívására, közgyűlést tart; közgyűlése elnökét, jegyzőjét esetről esetre maga választja. 10. §. A központi bizottság főbb teendői: a) A fővárosban és az ország minden vidékén népoktatási körök alakulásának felhívások és buzdítások által való eszközlése. b) Előadások vagy felolvasások tartására al­kalmas egyének felkeresése és megnyerése. c) A kitűzött oktatási tárgyakból népszerű értekezéseknek és könyvecskéknek szakférfiak által való készíttetése, s ezeknek a vidéki társu­latokhoz felolvasás vagy terjesztés végetti eljut­tatása. d) Oly helyekre, hol az előadások vagy fel­olvasások terjesztésére alkalmas egyének nem találhatók, utazó előadók vagy felolvasók kül­dése. 11. §. Az országban létrejött minden egyes népoktatási kör választ egy elnököt, a szüksé­ges számú de legalább 5 tagból álló bizottságot, mely a kebelbeli ügyeket, ezen alapszabályok szellemében intézi s a központi bizottsággal érintkezik. 12. §. A központi népoktatási k­ö­r­n­e­k és az országban létrejövendő vidéki népoktatási köröknek egymással való egybeköt­­tetései és azoknak a központi népoktatási kör közgyűlésén képviselték e módjaira nézve, a köz­ponti bizottság javaslatot készít, s ezt megálla­pítás végett a központi népoktatási kör közgyű­­ése elé terjeszti. 13. §. A népoktatási körök évenként közgyű­léseket tartanak. A központi közgyűlések a nép­oktatási köröknek a 12. §. értelmében megálla­pítandó küldötteiből fognak állani. 14. §. Mind a községi, mind az országos bi­­zottságok illető közgyűléseiknek eljárásaikról számol, a körök mibenlétéről kimutatást adni kötelesek. 15. §. Egyes népoktatási körök a 12. §. szerint megállapítandó országos bizottsági tagok és el­nökök választására, saját elnökük és egy bi­zottsági tagjuk által aláírt levéllel is szavazhat­nak. 16. §. Az egyes népoktatási körök vagyona, feloszlásuk esetében, az illető község vagy köz­ségek könyvtárának gyarapítására fog fordit­­tatni. Somssich Pál m. k. Gönczy Pál m. k. felkért ideiglenes elnök, ideiglenes jegyző. A népoktatási központi kör bizottmánya be­tűrendben : Batizfalvy István. Batizfalvy Sá­muel. Bolemann Gyula. Eötvös József b. Garay János. Ghiczy Béla. Gönczy Pál. Hunfalvy Já­nos. Hunfalvy Pál. Irányi Dániel. Joannovich György. Kápolnay István. Kosztka József. Ku­­binyi Ágost. Nendtvich Károly. Ney Ferencz. Nyáry Gyula b. Ribáry Ferencz. Röser Miklós. Simonyi Lajos b. Somssich Pál. Sztoczek József. Székács József. Szénásy Sándor. Szigety Gyula. Szily Kálmán. Tisza Kálmán. Türr István. Vá­­rady Gábor. Zádor Gyula. Canonok a keresztyén egyházról. Canon I. Ha valaki állítja, hogy szent Péter apostol minden apostolnak nem Krisztus urunk által elrendelt fejdelme s az egész küzdő egy­háznak nem látható feje,vagy hogy ő ugyancsak Jézus Krisztus urunktól egyenesen és közvetle­nül a tiszteleti és nem a valódi tulajdonképeni joghatósági főnökséget nyerte — elátkozott le­gyen. Canon II. Ha valaki állítja, hogy nem magá­nak Krisztus urunknak intézkedése az, miszerint szent Péter a főnökségben az egyetemes egyház felett örökös utódokkal bírjon , vagy hogy a ró­mai pápa isteni jog alapján ugyanazon főnök­ségben Péternek nem utódja — elátkozott le­gyen. Canon III. Ha valaki állítja, hogy a római pápa bírja ugyan a felügyelet és kormányzati kötelességet, de nem a joghatóság teljes és leg­főbb hatalmát az egész egyház felett, nem csak azon ügyekben, melyek a hitet és erkölcsöt, ha­nem, melyek a fegyelmet és az egész világon el­terjedt egyház kormányzatát illetik ; vagy hogy az ő ezen hatalma nem rendes és közvetlen akár az összes, akár az egyes egyházak vagy akár az összes, akár az egyes pásztorok és hívők felett elátkozott legyen. Különfélék, Pest, máj. 16. (Kinevezések.) Révfi László pozsonyi k. jogakadémiai rendkiv. tanár a polgári tör­vénykezési rendtartásból egyetemi magánta­nárrá képesittetett. Jekelfalussy József számtiszt a budai p. v. igazgatósághoz számtanácsossá neveztetett ki. (A nagy ünnepély) az újpesti kikötő szigeten egészen úgy ment végbe, a mint a Prog­ramm hirdette. A mű gazdasszonyok egylete és a bölcsőde-egylet választmányainak fáradhatlan tagjai megtettek mindent, hogy a közönségnek kellemes délutánt szerezzenek. Tómat erőmű­­vészeti társaság bemutatta gymnastikus mutat­ványait, három katonai zenekar a szigeten el­szórva játszott. A hippodrom annyiban szintén mulatságul szolgált, hogy többen megkísérték ott a kissé vénecske lovakat ügetésre bírni, a­mi azonban csak egyes kitűnőbb lovasoknak sike­rült. Az ünnepély kiválóbb pontjait a három zenekar együttes hangversenye s ebben a „Pró­féta“ nyitványa, valamint Stuwer tüzjátéka ké­pező. A tüzjátékot öt forintos, két forintos, egy forintos és ingyen helyekről lehet­ nézni. Min­denünnen egyformán jól volt látható s mi azt hisszük, hogy a rendezőség az előre nem hirde­tett 5 forintos és 2 forintos, helyeket azért állít­ fel, hogy egyeseknek alkalmuk lehessen bő­kezűségüket a nemes czél tekintetében nagyobb mérvben gyakorolni ; vagy pedig — a­mit különben alig vagyunk hajlandók a rendezőség tapintatától feltenni — nem akarták kitenni itt sem a felsőbb köröket, hogy kénytelen legyen a „nem fizető publikummal“ összekeveredni. Ha ez utóbbi állana, ezt nem tartanók öszeegyeztet­­hetőnek az ünnepélylyel, melyet nyilván népün­nepély jellegével akartak felruházni. A főrangú világból sokan voltak jelen ünnnepélyen. Az ü­a­­pély programja sok élvezetet ígért, egészben meg is tartatott. Stuver, kinek az időjárás különösen kedvezett, remekelt, de előttünk mégis úgy tűnt fel, mintha az ünnepély egészben véve kissé untató lett volna. A­ki azonban megunta magát, azt bőven kárpótolta a visszatérés a gőz­hajón, mert valóban felséges éj volt. (A­l­s­ó-B á c­s k­á b­ó­l) máj. 9-ről írják ne­künk : Macsvánszky rablógy­ilkos csínjairól so­kan értesítették e lapok olvasóit, gróf Ráday kir. biztos áldásos működéséről eddig csak ke­vesen. — Ki pedig Bácskát egy év óta nem lát­ta, nem ismer rá. Mintha más nép ütötte volna fel itten sátorfáját. Rablásokról, gyilkosságok­ról nálunk szó sem lehet. Sok község már nem is tart éji őröket, (szerezsánokat,) hisz bebizo­­nyodott, hogy ők a legnagyobb rablók. Alig van község, (és ez nevezetes!) melynek egy-két sze­­rezsánjára nagyobb bűntény be ne bizonyult volna. Kiszácsról hárman ülnek a hűvösben. De még megyei pandúrjaink kilétéről is meggyő­ződhetett a nyilvánosság. Annak idejében leg­főbb reményünk volt hogy Sz. D. csendbiztos ur elfogja Macsvánszkyt. Most bebizonyodott,hogy amannak egyik legénye (Bukinacz Jován) egyet­értett Macsvánszkyval, s ezt az üldözés mene­téről előre értesitheté. A rendőrséget kel­­­lőleg szervezni égető szükség; at­tól tartunk ha gróf Ráday kiteszi lábát Bácskából újra meggyül ba­junk a rablókkal. Kár a marathoni­hoz hasonló esetet bevárnunk! — A vizsgálat Macsvánszky bűntársai ellen szaka­­■­datlanul folyik. Ezen napokban Milassin Jakab és segédje Farkas ur megint megfordultak Ki­­szácson s fáradozókat megint siker koronázta. Több év előtt messze vidékeken boltbetörések következtében elrablott áru maradványai legna­gyobb bámulatunkra Kiszácson (a szerezsánok­­nál!) fedeztettek fel. Több szerb asszony ily portékából való szoknyában jelent meg a vizs­gáló biró előtt! — Legújabban sikerült az eré­lyes Milassin Jakab urnak azon tetteseket is felfedezni, kik 12 év előtt a vukovári agentiát kirabolták. Ezen bűntények mint lánczszemek függnek össze, nem lehet tudni, mikor érünk a végére. A nyilvános tárgyalást s ítélethozást várva várjuk, de a tényállás szerint bizonyosan még sokáig kell várnunk. S. F. (Egy réginségben levő színész.) Hetényi Józsefről, a 74 éves aggról, ki félszá­zados színi működését azzal tetézte, hogy hét jó tehetségű gyermekét mind a színészetnek ne­velte, most azt írja a „Jászkunság“, hogy rég­­vnségben él és szükségében kisorsolás útján túl akar adni 100 szinműre menő kis könyvtárán. A nevezett lap felhívja a közönséget az el­agott művész támogatására. (Viz mint halált hozó.)A múlt kedden, a­midőn a Vilmos ezred Győrbe érke­zett, a fáradságos úttól kimerült katona a szom­júságtól gyötörtetve leszaladt a Rábához, lehajolt a vízbe, s oly nagyot ivott belőle, hogy néhány percz múlva meghalt. (A fővárosi közmunka tanács­­b­a.) Ullmann Károly­ helyett, a­ki a megvá­lasztást el nem fogadta,szombaton délután Sebas­­tiany Frigyest választotta meg a képviselőtes­tület 64 szavazattal Vecsey Sándor 13,Fuchs Ig­­nácz 4, Ybl Miklós 2, Schön J. 8 és Fuchs J. 1 szavazatot nyert. (Öngyilkosság az egyetemen.) Tegnap d. u. 26. az egyetem téren elhaladó em­berek megrázó jelenetnek voltak tanúi. Az egye­tem második emeletének egyik ablakánál, mely épen a templom felé eső kapu felett van, megje­lent egy fiatal ember, kinyitotta az ablakot és minden gondolkozás nélkül kiugrott rajta. Fe­jét egészen szétzúzta és néhány percz múlva meghalt. 23—24 éves fiatal­ember volt, barna szakállal. Ruhája szegénységre mutat. Az egye­temi karok szolgái, kik legjobban ismerik az egyetemi hallgatókat, nem ismerik, így a Hely­színére sietett egyetemi halgatók közül sem is­merte a szerencsétlent senki sem. Hulláját a kórházba szálliták. (E­lgázolás) Tegnap délután a nádor­­utcza 36. számú ház előtt Lapcsik András nap­számos 3 éves fia Stanig György fuvaros kocsi­ja által elgázoltatott s azonnal meghalt. Hullája a Rókus-kórházba szállíttatott. (Talált hulla.) Ma reggel 8 órakor a váczi országúton, a vasúti Indóháztól a kis sör­csarnokig vezető töltésen egy körülbelül 35—36 évesnek látszó, csak egy rész­kabátba s nadrág­ba ing­ó gatya nélkül öltözött, ismeretlen csa­vargó egyén hullája találtatott. Kezében 7 krajczárt­­szorított. A Rókus - kórházba szálat látott. Színház, művészet. (Tudósításunk Egressy Ákos) első felléptéről „Essex gróf­“ban lapunk tegnapi számából tévedés folytán kimaradt. A részle­­tes­ megemlékezést második föllépte utánra ha­­lasztván, ezúttal csak azt jegyezzük meg , mi­szerint Egressy úr azon néhány év óta, hogy megszűnt színházunk tagja lenni, sokat haladt, a mi közönség részéről élénk elismeréssel fo­gadtatott. (Tegnap a ,,D­on Caesar de Ba­z­a­n“) e rég nem adott hatásos darab került színre nagyrészt uj szereposztással s oly szép sikerrel , hogy érdemes róla néhány sorral megemlékeznünk. Marijana és Don Caesar a Lendvai-pár force-szerepei közé tartoznak. Lendvayné igazi bensőséggel, Lend­v­a­y pedig friss jó kedvvel sőt sok helyt, kerül­ve a túlzást, szikrázó kedélylyel játszott, csak a börtönjelenetben kissé több keserű humort szerettünk volna tapasztalni nála. Mindkettőnek legjobban sikerült jelenésük a királylyal szem­ben, kit Szigeti Imre kielégítőleg ábrázolt. Bog­­danovics Krisztina k. a. örvendetes jelét adta, hogy egy idő óta mily buzgón törekszik számos (a kezdetlegességnek felróható) hibáiról leszok­ni . U­j­h­á­z­y Ede (új szerződött tag) mint „ Essex­“ ben Bourleighet, úgy most Don José szerepét , csakhogy a darabok „ mehessenek “, néhány nap alatt rögtönöz­ve tanulta be. A készületlenség vagy­­el­fogultság jeleit tegnap is észrevettük rajta de egyes mozzanatokban már is átcsillogott az alapos, a gondolkozó értelmes színész. Hajlítha­tó érczes hangja és, kedvező színpadi alakja is előnyére vannak. És mi szintén jó tulajdona : nincs benne vidéki modorosság. — S­á n­t­h­a kitűnő pulyka-inspektor volt, „bájos“ öreg Ga­zellájával együtt. A többi szereplők is helyt áll­tak, valamint a kardalok és tánczok is szaba­tosan folytak le. (Benza Ida kisasszonynyal) az igazgatóság nem igen tud egyezményre jut­ni, bár még egyszer annyi fizetést ígért neki, mint a­mennyivel mostani három drámai éne­kesnőnk együttesen rendelkezik a k. a. a kész szerződés megküldését kéri, de melyet, szokása szerint, valószínűleg csak mellékczéljai előmoz­dítására akar felhasználni. Úgy látszik a t. kis­asszonynak nincs sok kedve Pestet meglá­togatni. (A nemz. színház mű sorozat­a) ma: „Báró és bankár“ Egressy Ákos föllépteül; holnap: „Zampa;“ 18-án: „Czyprusi királyné 1-ső és második felvonása először, vele „Ka­milla“ 2-ik felvonása; (Fáy Gusztáv halála évfordulóján.) 20 án: „Sheridán“; 11-én: „Don Juan“ 22-én : „Liliomfi;* 23 án: „A társaság­ból jövő heti előkészületre kitüzetett 24 én: „Traviata,“ 25- „Coriolán,“ 16. „Szevillai bor­bély,“ 27. „Falura kell mennie,“ 28. „Hamlet,“ 29-én: „Dalos Pista,“ (A Thern-testvérpár) Weimárba utazott, hogy meghívás folytán részt vegyen az ottani nagy zeneünnepélyben. (A Kis J a k s e h M i n n a) temetése, ki a kapott sebekbe belehalt, tegnapelőtt Bécs­­ben nagy részvét mellett ment végbe. (Az orsz. dalár- és zeneünne­­p­é­­­y) műrendezési szakosztálya tegnapelőtt Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyben Keresztszeghy Antal bemutatott dalcsarnoki ter­ve átalánosan kinyerte a szakosztály tetszését, s az csekély módosítással elfogadtatott, valamint Lehman M. diszitményi tervezetei is, melyek va­lóban meglepő szépek. Ezután a munkálatok mielőbb megkezdetése szempontjából, a határ­­egyesület segélykérvényének legközelebb a vá­rosi közgyűlés elé leendő terjesztése határozta­tok Végül még több kisebb értékű ügy nyert elintézést. A „Festi Napló“ magántáviratai, (Ered. sürg.) Fium­e, május 14. A várostanács két millió kölcsön fölvételét határozta el a szükségelt újítások és közé­­pitkezésekre. Brüssel május 15. A képviselő kamara elfogadta azon törvényt, mely szerint az állam némely biztosított pályát visszavesz, és elnapol­ta magát határozatlan időre. Pá­r­i­s, május 14. A „Memorial diplomati­que“ jelenti, hogy Grammont herczeg a Bécsbe való előkészületeit megszüntette. Latour d’ Au­vergne herczeg állítólag Grammo­nt herczeg he­lyét pótolja. P­á­r­i­s, május 14. A „Agencze Havas“ Ró­mából e hó 13-ról jelenti: a poitiersi püspök a vallásbizottság nevében jelentést tett a csalha­­tatlanság ed­emájáról. A tárgyalás holnap le­end. Pária, május 16. Császári kéziratok Gram­mont herczeget külügym ministerré, Mege-t köz­oktatási miniszterré, és Plid­­out közmunka mi­niszterré nevezték ki. P­á­r­i­s, május 16. A holnapi kamaraülésben elő fognak terjesztetni a plebiscitra vonatkozó acták. F­­­o­r­e­n­c­z, május 16. Calabriában a rend ismét helyre állíttatott. B­é­c­s május 16. (Előtörde) hitelb. 257.30, Napoleonhor 9.89 állampálya 398, Lombardok 196.40, angolosztrák 332, francziab. 11972, Tramway 2181/2, A hangulat szilárd. B­é­c­s május 16. (Nyitáskor) hitelb. 256.80, Lombardok. 194.60 angolosztrák 331, franczia H9V2 Tramway 218.75. A hangulat szilárd. Frankfurt május 14. (Esti üzlet) hitelb. 26450 , állampálya 382.50, Lombard. 184.50, Galliczia 225.50, Berlin, máj. 14. Búza 66, 66, 66, —rozs 507„ 5074,­ 5074, zab 28, 2775, árpa 36—45, olaj 15 724, 1’35Jef*13­/2 — szesz 16712, 1672«, 1673- Az időjárás borult. Hamburg, máj. 14. A búza nem változott, a rozs szilárd.Búza 119, 11872, 1346, rozs 86, 8572, 106, olaj szilárdabb 3172, 317«, 271/8 szesz nyugodt 2172 211/2. Lindau május 14. Vevők igen tartózkodók, az üzlet igen lanyha, az árak az előbbi héthez képest csökkentek. Első minőségű magyarbúza 35—*31y*, Cöln május 14. Búza 61672, 61772, 621y2, rozs 51172—5147a, olaj 157,,, 157,,, 1611/^, Amsterdam május 16. Rozs májusra 192. júliusra 200. A pesti tőzsdéről május 16. Dé­ben — A gabnaüzlet általában lanyha, búza 3 — 15 krral olcsóbb, egyél, gabnanemek 5 krr olcsóbbak — Az értéktőzsdénél a hangár kedvezőbb, a forgalom élénkebb, a folyamé valamivel magasabbak. — A tegnapi üzlethez osztr. hitelb. 256 kelt, Tramway 218 adatott.­­ A mai előtőzsdén m. hitb. kedvelt, 256—257­; emelkedett. Tramway 21872 kelt. — Déllet magy. sorsj. köles. 221/2 kelt, pesti köz.395 k. magy. kel. 95­72 adatott, magy. hit.8712, fran­czia 55, osztrák hitelek. 257.30 kelt. — kb. pesti főv. 1391/7 terézv. 33­70 kelt, Conco­­dia 415 keresett, m. gőzh. 87, orsz. gözh. 5 magy. Lloyd 102 kelt, salgótarjáni 1077a,­­ gépgy. 5772, Drascheféle szilárd 142 kelt, EU magy. serf. 657 kelt, Királyserf. 180 kelt. ,Érti­kék és váltók nem változnak. Napoleon 9.88- 9.90 Arany 5.86-5.87, Tallér 1­83—1.83, Augsburg 1037« —1037«, Frankfurt 1037«- 10374, Hamburg 9164—917«, London 1231, —124, Páris 49.10—49.25, Pesti kérésű­. bank 668.670, bedéi keresk. b. 194.19 pesti népb. 38­10, pesti takarékpénztár 3800.-----, pest-bu­da föv. 189.60—140, pest-terézvárosi. 31—83*/s pesti hí germalom 920.930, Pannónia 620.630, első buda-p. 100.405, Concordiass 410.415, Árpád 285.290, királ 360.370, budai gyártelep 63.64, Louisa 132.134, Victor* 190.195, pesti közúti p. , 359.860 első magyar biztosit 625.630, Pannónia 225.228, Haza 236.238 Salgótarján 100.110 50, alagút 87.88 első m. szeszgyár 25­0.260 , piati szeszfinomitó 340.350, első m.gőzhajó 88—90 pts budai lánt­ihid 682.685 újabb 4 vállalatok. Athenaem 45.60 Drasch-féle téglagyár 142.144, szálloda­ részvénye 127.128 Securitas 400.—405, — magyar-belga gépgyr 50 55, bécsi Trafaway 218—21872 Hunnia 50.49, Gam féle vasgyár 360 870, gyapjúmosó------köszénbánya — —, pest-bécsi —.—. • Bécsi tőzsde. Május 14. .«. « ». ,, Adva Tartv. _ „ , AdvftjT&r Által al­amadós ---------- vaspálya résir.-----— 5*,; bankjegy kamat. 60 45 60-65 « . fctSU-r.. *’■’• " '•"“Sts* s.;oM.uniqTM ... S“ .. • ” ■ ■ ■ l-sí erdélyi „ . . 171__’70.6 Kolozsvári „ . 89.— 89.2 államsorsjegyek. Barcs-récsi .. .173.50174 -1839 ki sorsj. tettes . 229 — 230.- - Alföldi „ .­­173 50 »4. „ „ öt»dr. 129 - 230 — 1854-ki „ .............»0 91— . 1860-w „ teljes . 6. 40 96.60 Sorsjegyek. „ „ ötödr. 106 - 106.25 1364-ki „ lOOfttai 118 26 118.56 Hitellnt. sorsj 100 stor 160 25 160.7 Dunagőzb. . 100 1 99.5' 100. G­őzhajózási közlekedés. Első­ cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. Bécsről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váczról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Újvidékre naponkint 6 órakor reggel. Pestről Zimony- és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdán 6 óra reggel. Eszékről Újvidékre naponkint 6 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 ór. h. u. Zimonyból Belgrád-, Orsova­ és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda, és csütörtökön reggel. Baziásról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe csütörtök d­­e, az­onkí­vül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevo-, Galatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 3 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggeli Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony­ és Pestre péntek d. u. Baziásról Belgrád­ és Bácskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád­, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel. Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasára, rég. Konstantinápolyból Orsóva-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökön délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. Gyorshajózások: Pestről Galacz- és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Baziásról Galacz 06 Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor reg . Konstantinápo­ly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek 4 óra délután A személyszállító-hajók megérkezte Pesten, Mécsből naponkint este. Győrről naponkint este. Esztergom- és Váczról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- és Mohácsról naponkint d. n. Belgrád és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Orsóvá és a Dunafejedelemségekből vasárnap d. n. gyorshajóval szer­dán reggel. Elsőő magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. e. Pestről Esztergomra naponkint 3 órakor d. u. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor regg. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. N­­Ik­ ter. ■■■■■■■■MB—MiBMB—BSIWBWfl' 11 IUI­I A legelegánsabb férfi és gyermek, disz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha raktárában Grünbaum és Weiner magy. kir. udvari szabók Pesten. I. Deák­ téren az evang. templom átel­­lenében. II. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrinyi“ kávéház étellen­ében. III. A régi színház-épületben,“ a „m.H kir.“ czimzett szálloda átellenéban. 350­­ Eladó kert. Budán, a Krisztinavárosban a fehérvári ki­pától kezdődő vár alatti úton, 424 számú ker­ből 600 - 700 C­ölnyi kertrész eladó. Bővebb tudósítása tulajdonosnál : Pesten, uj utcza 6. sz., 3. lépcső, I. emelet, 17. sz. 702 2—1 földtehermentesít Triesti. . . . too „ 127. ns. . .. . , „ . . . 50 „ 61.­ 68-kotvények. saim .... 40 „ 10. 41— „ „ Pálffy .... 40 „ 30.50 81.5 magyarországi... 79 50 80.20 0,­­2 40 ” 86 . 87. bánsági 77.50 W-Aid­,. 40 29.50 8u 5 horvát és slavoniai 83.50 84.-- Budai _ 40­­ 33.50 84.5 .................... 75 7 76.25 Windischgr. 20 „ 20.50 21.5 ... ... Waldstein.. 20 „ 22.­ 23.­kisebbs kotv Keglovich . . 10 „ 17.50 18.5 adóment. kamat es. Rudolf kor. hg 10 „ 0.5 15.5 3% államranpálya . 143 — 143.50 , „ 1867-ki sor. 103.- 08.50 3 va­l váltok. 3•/, déli vasút . . . 116.75 117.E­l­ső erdélyi .... 91 10 91.80 Aag8b. 100 dn. ft. 4* . 103 25 108.4 Baros-pécsi. .... 95.25 95.4, f­nmk­f.Ma dn. ft. 9* . 103.45 103.6' _ . . . , London 10 f. st. 3V. 123 95 124 1 Bank- és iparrésur piris­ion fres. . .*.. 49.25 49.21 Hitelintézet............. 254 80 255­­Magy. hitelbank. . . 87.50 86.— Arany­­. ..S.« Oszt. nemz. bankr. .721 - 7.3.­ 670 81­ Alsó-auszt. esc. bank 868. 872. n M. Földhitelint.5*/,% 90.76 Öl-- Ca. arany.............. 5 fc.6­­6 87 Lloyd . . 375 — 377 Napoleondor .... 1.89— 9 90 Dunagézhftjózás . 1 . Hl.- -. £». friedrichsdor. 10.80 10 8. Által. forgalmi­ bank . —, — 599. — Azost........................ 121.501217* Pesti láncshid .... — — — Nyomatik a kiadó tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (ezelőtt G.) Pest barátok tere 7. sz. 1870.

Next