Pesti Napló, 1870. augusztus (21. évfolyam, 176-206. szám)
1870-08-23 / 198. szám
meg. Az igazgató választmány 1868 ban Debreczenben bízatott meg, hogy a két év múlva tartandó nagygyűlésre az utat egyengesse, s gondoskodjék pénzalapról. E tekintetben sok nehézséggel kellett megküzdenie, mert az egyletek közül számosan még most sem fizették le a csekély évi dijt. A választmány 300 részvényt bocsátot ki, de itt sem találkozott egybuzgalommal, mer csak 193 kelt el. Minda mellett 2 év alatt az egyletek száma 16-ról 46-ra emelte, az egyesület vagyonával úgy sáfárkodott, hogy többlet mutatkozik, egy versenydarabra 10, és annak megzenésítésére 20 db aranyat tűzött ki. A daláregyesület jelenleg 1236 tagot számlál. A gyűlés előzetes tudomásul veszi. Madarassy napirendre tűzi az elnök és jegyző választást. Elnöknek Bringmann (az esztergomi dalárda elnöke) és jegyzőnek Fehér Péter választatott meg. Erre Madaressy lemond, a választmánynak és rendező bizottságnak köszönetét, Ábrányi Kornélnak és Engesser Mátyásnak különös elismerést szavaz (éljenzés.) Ő a letelt időt, melyben mint a választmány elnöke működött, élte legkedvesebb korszakának ismeri, s kívánja, hogy ez intézmény soká virágozzék. (Éljen.) Bringmann elfoglalván elnöki székét, indítványozza, hogy Madarassynak és az általa különösen kiemelt két férfinak jegyzőkönyvileg köszönet fejeztessék ki. Elfogadtatik. Madarassy kinyilatkoztatván, hogy a közgyűlés az egyesület fenmaradását szükségesnek tartja, ezen fenmaradáshoz szükséges alapra nézve indítványozza, hogy a szükséges költségeket a tagegyletek számaránya szerint viseljék felosztván a hányadrészt 8 quartalisra. A mostani tagok számaránya szerint egy tagra évi 2 ft vagy 2,50 esnek, küldessék ki egy három tagú költségvetési bizottság. Elfogadtatik. A bizottságba a kecskeméti, komáromi és pesti nemzeti dalkör elnökei választattak meg. Az országos határünnepély 1872 évi aug. vagy sept. hóban Nagyváradon fog megtartatni, a gyűlés határozata folytán.— Igazg. választmány elnökéül Királyi Pál választatott, alelnök, pénztárnok, és jegyzők ezelőttiek maradtak meg. Madarassy indítványozna, hogy aztán a titkár és pénztárnok dijaztassék — a gyűlés elfogadja és annak nagysága meghatározását a költségvetési bizottságra és választmányra bízza. Erre felolvastatott a bíráló bizottság ítélete az aug. 19-én tartott dalversenyről. A gyűlés 11 órakor d. e. eloszlott. Irodalom. (Influence des idéeséconomiques sur le civilisation, par M. Felix Rive Paris, 1870.) Mióta közelismerésre tett szert az az igazság, hogy a társadalmi élet anyaga a nemzetgazdaság, s hogy az anyag és alak közt létező szoros viszony teljes szigorúságával hatnak ki a nemzetgazdasági vezérelvek a társadalmi élet minden ágazatára , azóta a kellő súly nem az alakra, hanem az anyagra fordíttatván, korunk lényeget kereső irányával teljesen öszhangzólag, a nemzetgazdasági vezérelvek kutatása mind általánosabbá lett, úgy, hogy bátran ki merem mondani, mikép korunkban a nemzet életrevalóságát specifics e tudomány mily mértékben elterjedettségéről lehet feltételeznünk, s Magyarország hatalmas lendületének nem csekély forrását vélem felfedezni abban, hogy egy Széchenyi, Fáy s a Dessewffyek helyére, ha nem is oly kitűnő, de számban mindenesetre jóval tekintélyesebb új nemzedék lépett. Azn viszonyt, melyet a nemzetgazdasági eszmék gyakorolnak a polgárosodásra, s mely e kérdések gyakorlati oldalának egyik, nemcsak legszebb, hanem legfontosabb részét is képezi, tárgyalja Rivet Felix jelen terjedelmes műve is, a franczia nyelvkezelés amaz utolérhetlen zamatjával, mely a szárazságtól, podánsságtól távol, elég élvezetet ad az olvasónak, s a mellett legalább anyagot a továbbgondolkodásra. Ez e műnek is fényoldala. Könnyed olvasmány, csillogó costumeben , ahol azonban szerző a dolog mélyére kezdene hatolni, csak pár odavetett szóban sejteti, hogy az eszékkel ő is megküzdött, de e pár odavetett szón kívül több nincs aztán, az eszmét elejti, mit azonban gondosabb olvasó önmagától ismét felvehet s legtöbb esetben le is gombolyíthat. Uj, vagy épen merész állítás nehezen van e műben. Majdnem csak általános igazságokat tartalmaz, de ez általános igazságokat érdekesen sorolja a fő vezéreszme köré . Nem téveszti el irányát ott sem, hol a társadalmi tudományok és nemzetgazdaság közt fenálló viszonynál a kölcsönös egymásra hatást veszi vizsgálat alá, s magánál a tulajdonjog fejtegetésénél az öt és vitás kérdésére tér át, mely szerinte szintén nemzetgazdasági elveken alul, amennyiben a folytonosság, az érezhetetlen átalakulás és tökélyesbülés törvényének felel meg (19 lap), s különösen szép e czikkely azon része, mely productívnek tartja a jó családapát akkor is, ha nem dolgozik, mert ápolja gyermekei szeretete által a humanitást. A harmadik fejezet ép e kérdéssel foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy a nemzetgazdasági tények által mi módon fejlődött a humanitás Felhozza a nő társadalmi alárendeltségét, a rabszolgaságot s hűbéri viszonyt, melynek megszüntetése nemzetgazdaságilag lett követelve, s keresz tülvitelére nem annyira humanistikus, mint inkább nemzetgazdasági elvek, azon meggyőződés t. i., hogy a rabszolga-munka nem jó, s a valódi munka csak a szabad munka, vezetett. A társadalmi gazdaságról s a politikai rendről szól a negyedik czikk. E czikk kétségkívül a leggyengébbek egyike, melyet sem frázisaival, sem Toqueville (L‘ ancien régime et la revolution) idézésével sem lehet kimenteni az erőltetettség vádja alól. Azon állítás, hogy: „A hatalom állandósítása, mint valami örökségé, nemzetgazdasági tétellé válik, mely e tanban ép oly erős okokkal védelmeztetnek, mint az elméleti politika által (1. 57), nagyon is franczia szakegy. Az egyéni szabadság elnyomása pedig nemzetgazdaságilag soha nem védhető. Érdekesebb s kerekebb az embert és a társadalmat egymáshoz való viszonyában ismertető rész, bárha ez is sok feleslegességgel (mint a minő Channing állításának bizonyítgatása, mely szerint a keresztyén eszmék tették szabaddá az egyént) és sok czifrasággal, s néhol oda nem tartozó okoskodással van tele. A társadalom szellemi képződéséről s alakulásáról szóló fejezetek után a 9-ik a társadalom s állam viszonyát törekszik megállapítani. „A társadalom, igy szól — midőn összehasonlittatik s még inkább ha ellentétbe helyeztetik az állammal , nem más, mint egyi, adott korszakban, együtt élők csoportja“ (112. lap) , s következőleg a sociális bajokat elég helyesen elválasztja az állambetegségektől. Érdekes reánk nézve, mit Ausztriáról mond: „Egy uralkodó alatt összekötött tartományok és nemzetiségek mozaikja, középkori színezettel: ez Austria. A politikai eszmék átérzése és a modern állam az, mi ez egymáshoz nem illő részeket összetartotta; és az 1866-ki catastropha után ismét csak ez eszme, federalistikus változatában, az, mi az egység bélyegét nyomja e szénybirodalom minden részére.“ Az angol és amerikai társadalomról szóló nézetek ismeretesek már nálunk is, Rivet Laboulayenak sem hatalmas tollával, sem szellemével nem bír, s így e fejezetek újat sem producálnak. A nő emancipatióról szól a 17-ik fejezet. Súlyt fektet szerző arra, hogy, mint majdnem minden nagyobb fontosságú mozzanat a civilisatió kezeben, h úgy nőemancipatió eszméje is a nagy nemzetgazda, John Stuart Mill által hozatott előtérbe, kit minden tartózkodás nélkül Anglia legjelesebb (!) nemzetgazdájának, nevezhetünk. — „A köztéren a férfi, a család tűzhelyénél a nő, két teljesen különböző tevékenységi kör és világ,—mond szerző, (255. lap) — de nem egyenlőtlen.“ S körülbelül ebben van kifejezve progressiv, de mégsem radikál nézete e fontos kérdésben. Minden skandináv országban — hova szerző, jól tudjuk, kinek szellemében nemcsak ,Svéd- és Norvégországot, hanem az Egyesült Államokat is számítja, s a nő kötelességei kört ott van az első oktatás is, mégpedig nemcsak a leány-, hanem a fiúgyermekeké is. S ez indicálja legbiztosabban az anya szerepét. Első oktatásra készültnek kell lennie, de tovább felesleges. Valóban e szempont újabban egyike azon compromissumoknak, miket nevezetes irók fogadtak már el mindkét oldalon. Ismét kevésbé érdekesek a következő fejezetek, melyek a végrendelkezési szabadságról — ez ész-jogellenes,de nem nemzetgazdaságilag igazolható institutióról — a büntetés és javítás jogáról mond el szerző, majdnem általánosan elismert igazságok foglaltatnak ezekben is, könynyedén adva elő. A metaphysikai haladásról szóló fejezet talán legmagvasabb része az egész műnek, hol Bernouilliként bizonyítékul használja a tények lánczolatát, azonban oly távol egy rész sem áll, épen a folytonos abstractió folytán, a főkérdéstől, hogy — legalább nézetem szerint — a mű kértébe is alig illik bele. A következő fejezetét, mely az erkölcsi haladásról szól, már nagyobb élvezettel lehet olvasni— Szerző szerint (357.1.) a társadalom, tehát a nemzetgazdaság haladását négy fontos mozzanat jelzi: ■ 1. Több egyenlőség a gazdasági rendben. 2. Több méltányosság az erkölcsi rendben. 3. Több igazságosság a törvénykező rendben. 4. Több lelkiismeret az értelmiségben. E 4 fontos mozzanat mindegyikét bőven részletezi, s az érdekes okoskodást visszaadni csupán lapunk szűk tere gátolja. Külön fejezetet szentel szerző a sociologiának, századunk e valóban érdekes, fontos és mindenesetre nagy jövőjű szülöttének, mely voltaképen nem is máshonnan eredt, hanem Chinából; külön fejezetet a természettudományokban is nyilvánuló individualismusnak ; ismét mást a társadalmi reformoknak; külön fejezetet ismét az állam és község egymás közti viszonyának. Nincs e czikkek közt egyetlen egy sem, mely új vagy merész állításokkal lépne ki; nincs egy sem, — talán a metaphysikával bajlódó részt kivéve— mely nem százszor elcsépelt dolgokat mutatna be újra, s csak néhol engedi szerző láttatni azt, hogy a tetszőlegesen pongyola előadás háta mögött egy nem mindennapi szellem is van, s hogy a könnyedség nem mindenütt felületesség is. A 29-ik fejezet, mely a nemzetgazdaság conserváló jellegéről, s a 30-ik, mely a nemzetgazdasági civilisatióról szól, voltaképi súlypontjai a terjedelmes műnek. „Az élhetés tulajdona, — mondja szerző (484.1.) — mindig magában hordja, hogy Paul Janettel szóljak: az önnyilvánítás tehetségét. S ha igaz e tétel az egyikre nézve, mennyivel igazabb a társadalomra!“ Az érdek nem rut, hanem szép, az önzés nem rész, hanem jogosult, mindaddig, míg észszerű. Észszerűtlen kezd pedig lenni ott, hol bátorságában saját létezhetésének alapját, a társadalmat támadja meg. „E szellemdús tekintetben, igenis, aláírom én is a nemzetgazdaság conserváló tulajdonságát, másként soha. A változó érdekek tudománya soha alapjánál mélyebb gyökeret nem bocsáthat. Mindenesetre e mű figyelmet érdemel már csak azért is, mivel könnyed előadásánálfogva hivatva van a legszebb igazságokat terjeszteni, s az igazság teljes mértékét ha néhol nem találja is el,nem sokat tér el attól. Hibája néhol túlságos tartózkodást, hol nézetei consequentiáitól maga látszik visszaborzadni. Nem volna hálátlan munka magyarra átültetni, úgyis mi nálunk ily műveknek nagy hiányában szenved az irodalom. A „Pesti Napló“ magántáviratai. (Ered. sürg.) Brüssel, aug. 22. Chalons fenyegetve lévén, a császárt innen Párisba várják. (Ered. sürg.) Berlin, aug. 22. A 18-diki csatában a veszteség mindkét részről roppant. A poroszoknak 40.000, a francziáknak 50.000 halottjuk és sebesültjük van. Porosz részről ennek folytán ismét nagy szán■ a landwehr-csapatok szállíttatnak a csatatérre. — Beyer bádeni tábornok, miután igen lassan vezeté Strassbourg ostromzárlatát, letétetett s helyét Werder porosz tábornok foglalta el. (Ered. sürg.) Pár is aug. 22. A hangulat igen nyomott. A kormány eljárásaiban már alig veszi figyelembe a császárt. Berlin, aug. 22. A mai „Nord,deutsche Zig.” a leghatározottabban megcáfolja azon hirt, mintha az észak-nénémet szövetség német követe a pápának megszálló csapatokat ajánlott , vagy mintha Rómában valami ilyet kivántatott volna. Páris, aug. 22. A „Gaulois“ jelenti a poroszok 16.. a Toult bombázták az az eredmény még nincs tudva. Egy f. hó 12-ki rendelet megtiltja a vágómarhának húsnak és őrlésre való terményeknek kivitelét. Berlin, aug. 22. A f. hó 18-ki csatában a gárdaezredek sokat szenvedtek. Stuttgart, aug. 22. Az orosz csácsár egy sajátkezű kéziratot intézett a porosz királyhoz, azon kérdéssel, ha várjon hajlandó lenne-e békét kötni. Grácz, aug. 22. Hermann és a kle A pesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése austus 22-én. I ............------------------- - I . .1 I . ■ ........ ■■■■■ ■ —a——■ i ■■■ , i —— - - - ■ i . — ■ ■■■ "I" ■ r. UZOgléd „ ifO. OH p. <1.6. PO. 4 p. 681. # {{ » I jl i 3 Hf flirTAi*» X11 A.mi VAHllt. I Szolnok .. 10Ó. 37 p. d.8. 9C. 17 p» est. Moh&CR—Ktnliíl Termény fonV 41 7*“’. !i0“1' fr . Termény 'font; I,on*- Árvám- I t t „ . „,. Adva Tartva magyar Ala 1 vas |p. radány„ ió. so p. d.n. 120. 3 P. éj. Első erdélyi vasa'. nyi mázsánként | nyi mázsánként • nyi szokás nyi mázsánkén j^rT/8Kpftpír4j ’D ebreczen,, 36. 5 p. d.n. 36. 48 p. reg. Mohács Ind. 26. 40 p. r. 56. — p. d. u. ___________ _____________________________|!______________ I *3 Pest—Salgó-Tarján.................... n urvh. ., 46. 83 p. d.u. 46. 24 p. r. Villány „ 36. 40 p. r. 46. 48 p. „ Arad—Károly. Cu* * hérvári - - - _ -— - '-------- —.......— -------- ' -•-a—' ''' " - Pestről ind.76. 80 p.r.10.a.83p. e. 96. 56p. d.e. fj^__ 76. 31 p.d. u. 56. 3 p. r. üszög „ 56. — p. r. 76. 15 p. est. fehérvár Arad. Búza bánsági uj . . . 83 4.75 4.85 84 4.90—5.— Rozs....................... . 80 3 35—40 1 78/79 8 7^-9 80 Kőbánya „ 7„ 36 p.„ 10 „44' „7,, »»Miskolc *x 76.24p.este 8.o.46p.r.26.45p.d u. Pécs „ 56. 40 p. r. 96. — p. „ „ „ . . . . 85 5.------5.10 86 5.25 5.85 r ‘ 1 1 Sz.-Endrei téglavető 200 — — Gödöllö »8 „10„ „12 „ 26,,éj. 11 42.», Kassa érk. ^ p. est. 126. 51 p.éj.56.36p. Szigetvár,, 76. — p. r. 106. 17 p. ,, Arad Ind. 66. 12p. r. Károly la. 16.41p „ „ . . . . 87 5.45—5.55 88 5.60-5.65 Árpa malátának . . . 72 .------a 68/70 .------Kőbányai téglavető . 200 — ~ Hatvan » 9 „ 60 „ ,2 „ 43 „ „1. e d. u. Barcs 86. 50 p. r. Hó. 50 p. és. Radna „ 76. 24p. r. Alvincz „ 56.12p „ tiszai .... 83 4 80-5.9 . 84 4.95--5.05 „ etetésr..................... 72 ____— 166/68 _______Magy. zálogl. 5*/s% • — 87 50 88 50 Pászthó 10.. 39 4 „ 15 r.2 „ „ Kassa Pest—Bécs. Kanizsa érk. 126.35 p. d. u. 46.1 p. reg Soborsi„ 96.9 a.d.e. Szászv. „ 66.7 p „ „ . • » . 85 5.055 15 86 5.305.40 * 1 Magy. 6% járad.. . . — — — S.-Tarjánérk.u „20 „ „ 6„ 32 „„»„8 inye ?dioc.27p. „ Déva „ 76. 7 p . „ . . . . 87 5.50-5.60 88 5.65 5.70 Zab................................. S0 2.40-2.45 44 48 4.30-4.35 Magy. jelzálogb. jelz. lev. 82 - 84 - . .. Kassáról Ind. 56.21. p. reg. 106.15p. 3.36p. Kanizsa-MoháCS. Déva „116.16p. „ Illye „ Vö. 53 p „ pesti .... 83 4.80—4.90 84 4.95—5.05 A 0 .. Keresk. bank zálogl. . — 87 50 88 fc.tarjan— **BSI Miskolc* 76. 55 D* reg.2655 n. d.e.76.19p. Szászv.,,126.21p.d. Sobors.,, 96.12 d. „ 11 .... 85 5.05—5.15 86 530—4.40 " * * * 3.25—3.80 — 3.45 3.„0 ßorsod-misk. mai. els. — — — 8-Tatján ind. 10i.l7p.d d. l06^10p.JJW.lp.d.n. Tokaj 96. 87 p. reg. 76. 8 p. est. Kantzsalnd. 4ó. 44 p. r. 26. 25 p. d.u. Aivincz,,ló.25p.d.u. Radna,, 10ó.47p.d ........................... 87 5 50 5 60 88 5.65—5.70 Bab................................. „ ______ 85 ._____ Losoncai posztógyár — — Pászthólló A3 p.d.elló. *7 p.éj.26.20 p.d. u. Net_^ 10 6 39 0 76 83 Barcs „ 96.^p. v. 66. 80 p. est. Károly feh.ló.45 p. „ Arad „ lló.50 p.d. ,, fehérmegyei . . 83 4.80— 4.90 84 4.9»—5.05 ’ * fl Budapesti gözm. . . 150 140 142 Hatvan „ ló.l0 p. d.u. 10.28 p. éj.36 A8 p. u-Debreczen 5 57 p. d. 9. 6. 54 p. éj. Szigetvar., 196. 20 p. d. e. 76. 42 p. „ A személyvonatok a tiszai pálya, 11 .... 85 5 06—5.15 86 6.30—5.10. Köles.................................. ........ 80 .-------- Pannónia görm. . • 200 - — Gödöllő „26.6 p.d.u. 36.6 p. .é.5 6.18p u’p Ladány 16. 57 p. d.u. 116.57 p. és. » 12.** 6 P* d* ^0 P. „ hoz Aradnál közvetlenül csatlakozna . ” .... 87 5.50-5.60 88 5.65-5.70 « noo Kőbánya „26. 39 p. d u. 4 ó.p.r. 61. Mp.d. u. ”44 39'Pd". «16 péj Óatóg „ líó. 80 p. d.9ó. 55 p. e«t. , bácskai . ... 83 4.75-5.85 84 4.90-5.- B«P«« kiposítá. . . 75 6.87-7.- - 8.80 -8 3» Pestre érke 30 áp.d.u. 5 ó.p. r. 6. 6. 48 p. d. u. p. eat 56. 35 Pp. reg. Vilányi 16. 45 d. u. 116. 5 p. éj. ........................................ 85 5.15.10 86 . 25-5.35 .A bánsági. . . 75 6.706 80 - 8.10. A pesti tőzsdén nem .. Peat érk. 86. 39 p. est. 86. 56 p. reg. Mohács érk. 86. 40 p.d. u. 11ó.p. éj. Déli vasút. 87 . 88 ArtAb Hatvan- Miskolcinév „ 66. 14 p. reg. 66. 39 p. est. I I jegyzett értek Hatvanból Ind. 96.40 p. d. e. 2 é. 83 p. éj. Osztrák államvasut. Rada — Kanikra—Trbeat. 1' I -----------0.0, papírok. Füzes-Abony „ 12 „p.d.u.4„ 39 P- t. Bécs-Pest-Nagy-Várad, é ,,. . . £ . , . . g® j , ti J Miskolci érk.2 é. p. . . ■ „ P- (Gyorsvonat.) Buda Ind.76.—r.r.106. p.d.e.96.30p.est.« értékpapír a! Adva Tartv. | Értékpapír « S Adva Tartva Érékpapir ág Adva Tartva Aradi keresk bank — — — Hatvan Bécsről Ind. 86. —p. est. Szék.-feh.„96. jp.r.r6.10p.d.u.ll6.49p_ S” JM !H»pir 11 Adva lartr. Aram keresk.^k. • ^ - MUkolCB-Hatvan Pestről „ 66. 84 p. reg. 56.18 p. Pest-Bécs. B.CB-Pest. Kanicsa étk.26.15 p. r.0.86 53 p.e.46.45 p?. •— ■ ................ " ■ == - ■ ■ * 1. - 1 . 1 ..... , - 1”. I ÉndtSanyág . . . — — — Miskolciról ind.86. 15 p. r. 86. 5 p.est. Czegléd „ 96. 39 p. reg. 8 a.—p. naponk. 76. 29 p. r. nap. 26.80 p. d. a Pragerhof ind. 96. 85 p. e. Mawar ,unii kötolin T .. , , . . ,„l„a / „ . Hevvi D Álva ! . . . a. — — Fitzes-Abony „10 „ 10 p. d. e. 106. 40 p. est. p .Ladány 26. 7 p. d.u. 126.40 p. érk.Bécsbe 16.57 p.d. érk.Pestre 96.25 p.e'Steinbrück „ 126. 9 p. éj. *Lk aS ’rl ~ b*“k 4088 ~ 89 ~ SertésUzlaló .... 200 205 208 nSke-Sie téglavető _ _ _ Hatvan érk. 12 „ 25 p. d* a. 128 p. éj. B. Újfalu „ 36. 7 p. d. u. 86.17 p. Triest érk. 16. 20 p. r. Jo-SA Ul | J S AX,: m ^ w‘ TIt_K ,lBd Paraonia^^vtazoxibUtosite 206 240 24°5 BSdapAAp/ 100 ’fiS _ ^01 Első* magTgLTal* ‘ 20°0 n _90 ’ .' ! ! a. Z - Gyöngyös érk. 12 a. 19 p. d. 46.1 p. r. N agy-Várad-P..t-Bécs. hétf.csHt ..omb 96. hétfő estt sz^mb^ Trbe.t-K.nlz,. B.6., Undo biztosító : : : ’. 800 240 2^"mt^TakaréktkP' « 33 “ « " |J«8 hordógy. . 200 -- - ““z^emén^bög ! " “* ^ ^3p és Nagy-Várad ind. H 6. p. d.e. 86.1 p. este zl^ba'edd pénz.és k^pénz. és vas. Sértek ” M. Nemzeti biztosító! '• 80 - 1 '. 30 34 - 36 I GschwinXfél^tár " 200 140 145 keresk. bank . - - - to ‘p.% e 1? W » « «* «P* ^ C»P*. vas. 86. 45 p. d. a. 76. 1 p. r. Pragerhof 76.pL.V30 p.de. Pécsbarsi vasút . . . 200 185 - 170 Újpesti takarékpéntár 40 - - _ ^Tart«dalmi épület ' Sin Ilkit Securitas . . . • . - - - Vámos »görk erk. io o. p. a. e. p p. L.dány érk. 12 p. 55 p. d.n. H ó. 15 p.Kanizsa „ 106.57p.c.66.p.r.lé.21p.d.r. Pesti közúti „. . . . 200 394 295 - Árpád gőzmalom. . . 500 300 Sli Ovaratott lónál gyár ‘ 200 130 tol Spiering-féle . . . . a. — 74 ké„v .AerAh Ciegléd „ 56. 83 p. d. u. 56.35 p. r. Bécs-BázUs személyv. Szekesfeh.„36.45 p.é.ló.20 p d.u.66.55 p.u. Magyar dijkölcsön . . 41 _ 41 50 Aradi gőzmalom kon - nyaratott lónál gyár. . 200 130 138 9sentendrei takar . . — — /.ftKAliy—AagraD. Pest 86. 89 p. este. 86.40 p. r. : : Buda érk.56. 49 p.r.46 A6 p. d.u.76.58 p.e. Budai közút 7 . . 200 138 135 - Blum féle SizZlm' ’ 500 245 n“»« 98 100 K8gzénbánya .... _ _ zákány Ind. 86 35 p.d.u. 76 22 p. r. B4ca 66. 3 p. reg. Bécs Ind. 76.30 p. reg. 86. est. 46. d. u. m““iL: : :: S» lei Sm 4- 4- ÄÄÄ1: : Z : ~ z z Bé*.-p..t-Ar.d. LWii:'H'£SP":Z. Ba4‘ székesfehérvár-Bé*.. Angol-magyar bank ! ‘bt“ ~ Lulta göimalom“ * * 260 135 - 07 Sf*5“if3r- gépgyár ' *“? ~ ~ S^1 hajó vont.' ! I - - - Zágráb—Zákány. Bécsből Ind. 86.-p. est. 76. 45 p. reg. Pest Ind. 56.&4 p.d.u.' 76.28 p.r. ' Budáról Ind. 76 - p. r. 96.3^ Fels.báns. ker.és iparb. -------------------------Molnárok és pékek g 'm. 200 170 175 ’ * DeUféle pénztárgyár ' 200 6 *° 7 50 Bécsi Tramway . . . - 161 — 168 - zigrik ind. 75 25p.r. 96 2p. est. Pest , 66. 30 p. reg. Só. 80 p. est. Czegléd, 86 23 p. est.lló - d. e. St.-Fehérv. ,,106. — p.r.96.4.p. 126.50» Magyar általános lhtelb. 80 76 60 77 Szarvasi gőzmalom .* . 200 - - EH8 maA ntteS^nL ' 200 ~ Gyapjúmosó .... — Körös „ 96 35 p.r. 126 7p. éj. Czegléd „ 96. 24 p. reg. 86. 13 p. est. Szeged ,, 126. 88 p éj. 26. 6 p. d. u. Uj-Si«ny . 26. 25 p. d.B. 3^37 p. Franczia-magyar bank. 60 54 50 55 - Szegedi gőzmalom . . 120 - _övegítés vrnTt' 200 Z Z • • • • ». - - zákány érk. lló 22p.d.e. 20 25p. és Szolnok „ 100. 16 p.d. e. 90. 47 p. est. Temesvár Ind. 56 24 p. reg. 26. 6 p. e. Bécsbe érk. 86. 8p. e. 86.44 p. Magyar jelzálogbank . 500 --Temesvári gőzmalom . 500 - - eZrínyi papírgyár 200 Z I g?"?? - M. Túr „ lló. 29 p.d.elló. 40 p est. Báziás érk. 86. 80 p. d. e. A «: 345 STA" Z ^»“an • ZZ zombor érk.66.43p.est. Szeged érk.lló.412.d. Aradon, m. 26 p£ d^ ^7p.^ »61” ‘ ‘ Budára érk. 76. 58 p. i.n. 56.48p. .So Z Z • 5 '».«S ^zcOmsk”, 56*. — p*. d*. u*. 46*. 81 p*. reg. A *5, e. A bécsi vonatul ce.*.báo, tUk Serbia! bank . ... 12a. 65 65 Hajó hitel loo 1952 .27 I “ ~ Bécs-Pett-Kazsa. Czegléd érk. 56. 48 p. est. 56. 50 p. reg. É.-Ujvár , 16. 8 p. d u. 6 13 p. és. Óbudai Akarékpénztár 40 110 110 Pest külvárosi 2 kib.’ . 200 34 — 26 — 7 17^ * Bécsböl ind. 8 6. — p. est 76. 30 p. reg. Vwt „ 86. 89 p. „ 96. 5 p. „ Prcabezérk4-o6’ 6b 9Pd e 6*6 14 D rP* I pwt 9 6 6. 34 p. reg. 5 6. 18 p. este. 1Bécs érk.6 6. 18 p. regg. 6 6. 42 p. este.écsbe érk. *9 65 9 p. e. 6 0. 14 p. r. Közlekedés. Pozsonyi ker. bank . 100 - _ Unió gőzmalom ... 500 340 350 Rima-Murányi bánya - -____Óbudai tégla és mész . - - - Alföld-flumei pálya. Csaba „10-9P- d“- só- 88 P' eBt- RAilAn Béna Bécs— Székesfehérvár—Buda • «00 _ _ Victoria gőzmalom . . 300 ««» *25 S^tarj^i köszénb. ! 100 96 50 „ “ Victoria 6-budai tégl. . - - «zened-Zombor Zombor-S«e*ed Arad érk. 26. 58 p. d. u. 56. 11 p. esz. Bizlás-Bec. Pesti népbank ... 50 28— 30 Hengermalom. ... 500 916 920 Pestfiumei-hajógy. . . 200 ____— Sieged Zo 0 t Bi-nla ind 6 6 35 n este Bécsből Ind. 76.42 p. r. 5 é. 50 p. iikálok a Jelenlegi bel- és külviszonyok tekintetéből feliratot indítványoznak Ő Felségéhez. L i n z, aug. 22. Őt vidéki választás eredménye érvénytelennek mondatott ki, mire az összes vidéki községek — kettő kivételével — odahagyták tartománygyűlés termét. Páris, aug. 22. Egy távirat Mezseréből, a mai napról jelenti : A poroszok az utóbbi csatákban borzasztó veszteségeket szenvedtek; több mint 40,000 porosz sebesült maradt a harcrtéren fekve, minden segély nélkül. Poroszország lépéseket tett, hogy a sebesülteket Belgium Luxenburgon át szállíttathassa. Megcáfoltatik azon hír, mintha a poroszok Verdunt megszállották volna. Insbruck, aug. 22. Miután 29 clerikális csak feltételesen kívánta a fogadalmat letenni, az országos kapitány 15 klerikálistól véve át a fogadalmat, fenntartván magának a továbbiakat. Bécs, aug. 22. A tartománygyűlés Laibachban bizottságot választott, mely választ fog készítni a császári üzenetre. Lemberg, aug. 22. Smolka következő határozatot indítványoz: A tartománygyűlés, habár az állami szervezettel nincs egyetértésben, azonban tekintettel az állami viszonyok által fenyegetett biztoságára és azon szükségességre, hogy a delegatio a hatalmi állás fenntartására, esetleg védelmére megkivántató eszközöket megszavazza, — a tartománygyülés foganatosítja a birod tanácsba való választásokat. BÉCS, aug. 22. (Esti börze.)Hitelrészv. 25275 Ejsz. vasút 196.10. Árlamvasút 34 .— 1860-k sorsjegyek 89.75. 1864-ki sorsjegyek 109.50 Napoleondor 9.96.—. Adómentes kölcsön — —. Lombardok 191.75.—. Magyar hitelrészv. 70.50. Ferencz József vasút —.—. Pécsi vasút 90 —. Franco-Hungarian 90.75. Alföldi vasút.—.Zálogkölcsön------. Tramway 158.— Anglo-Ausztrian 219. Galicziai vasút —.— Közgazdaság. Üzlet. Gabnaüzlet. Pest aug. 22. A búzaüzlet ma igen szilárd hangulattal kezdődött s a súlyosabb búza a múlt heti árakhoz képest 5 krral drágábban kelt, de minthogy a zárlat felé a kínálat is erősebb volt, a hangulat is lanyhább lett. A forgalom a legutóbbi két nap alatt 30.000 mérőre rúgott. Rozs tengeri szilárdabb, jó búza és repere változatlan. Eladatott többek közt: búza tiszavidéki 1000 m. 86 fns 5.65; 1000 ro. 87 fns 5.70; 800 m. 87 fns. 5.771/, 600 m. 86’/a fns. 5.722; 900 m. 87 fns. 5.727a ; 1200 m. 85 fns 5.55; 800 m. 85 fns 5.45 ; 1300 m. 85 fns 5.50 ; 1600 m. 88*/„ fns 5.85; 500 m. 88 fns 5.85; 2000 m. 85’A fns 5.52 ; 1200 m. 86 fns 5.55; 750 m. 87 fns 5.80; 450 m. 88 fns 6.05. Rozs 1500 m. 78 — 80 fns 3.15 ; 1000 m. 79—80 fns 3.27; 500 m. 78—80 fns 3.25. Zab 600 m. 50 fns. 2.20; 500 m. 50 fns 2.22; 400 m. 50 fns 2.35. Tengeri 5000 m. 3.52‘/a* A pesti áru és értéktőzsdéről aug. 22. Az esti börzén osztrák hitelr. 251.50 kr. áruitatott. Hetiszemle az értéktőzsdéről. Pest, aug. 22. Tőzsdénk, mely mindenben a bécsi tőzsde után megy, ennek magasabb jegyzései folytán szintén kedvezőbb hangulatot tanusitott, de azért az üzlet majdnem kizárólag oly papírokra szorítkozott, melyek a bécsi tőzsdével kapcsolatban állanak. Pénz elég volt a piacon, a kamatláb tűrhető, az üzérkedés ugyan többnyire tartózkodó állást foglalt el. Nagyobb tőkepénzesek mindazáltal jelentékeny tételeket vásároltak vasúti kölcsön, újabb magy. vasutak és magy. bankpapírokból, melyek különösen a vasárnapi és ünnepnapi magánüzletben jelntékenyen emelkedést tanúsítottak. Magy. vasúti kölcsön kedvelt volt és a tegnapi magánüzletben már 101 írtjával kelt. Magy. sorsjegyek 42 írtjával, bordézmaváltság 71 frton kelt. Az újabb magy. vasutak a héten is emelkedő hangulatot tanúsítottak. Magánemberek nagy mennyiségű vasúti papírokat vásároltak. A hét végén pótó,— 155, alföldi 150, északkeleti 158, északkeleti 84. Pesti közúti papírok kedveltek, a zárlatnál 295 fton keresettek. IV. kibocsátása 59 fton kelt. Budai közútit 130 ftjával fizették. Tramway a hét elején 160 fttól alászállt 154-re,de a hétvégén ismét 164 frtig emelkedtek s ezen áron kínálták. Bankpapírok közül azok, melyek a bécsi piaczon is kelnek, kedveltek s a nagy közönség által élénken kerestetnek, minek következtében jelentékeny emelkedést is mutathatnak fel. Első mált. hitelbank 69—71/a-re emelkedett, a magánüzletben pedig 76 ig kelt; franco-magyar 531-ről 58-ig emelkedik s igy is kedvelt; anglo-magyar 72—77-re emelkedik és ezen utóbbi árfolyam mellett szilárdan marad. Helybeli pénzintézeteink papírjai lanyhábbak. A Malompapírokban a forgalom igen jelentéktelen , de azért közülök is több kerestetett, így Pannónia 590—610-re emelkedett. Blumféle 250, Luiza 135, első budapesti 490 írtjával kel. Biztosítási papírok majdnem csak névleg jegyeztettek az egész héten, első magyar a hét végén 635 frt, Pannónia 245, pesti 250. Serfőzderészvények nem jöttek forgalomba, de Szilárdan megtarták árfolyamukat. Első kőbányai 610, király serfőzde 90 frt. A gőzhajózási részvények közül csak a hajóhitel volt keresett és 125 frton kelt. A takarékpénztári részvények közül csak budapesti fővárosi keresett és 148 írtig kelt, terézvárosit 46 írtjával vették. Más értékpapírokban az egész héten nem volt semmi üzlet. Készpénz és váltó egész héten át igen lanyha volt. , Kivonat a „Bp. Közlönyéből. Árverések. Gyöngyös városházánál aug. 30. és sept. 30. d. e. 9 ó. Ingatlanság. — Jenő (Gömör) községházánál sept. 17. d. u. 3 ó. 11 ezer írtra becsült ingatlanok —Maisán községházánál szept. 16. és oct. 17. d.e. 10 ó. Úrbéri telek. — Szeged városházánál oct. 15 és nov. 19. d. e. 9 ó. Ház. — Udvard községházánál sept. 5 és oct. 10 d. e. 9 ó. Kültelek. — Budán a városházánál aug. 31-én d. e. 10 ó. Föld és szőllő. — Magyarád községházánál sept. 2. d. e. 10 ó. Ház és föld. — Budán a városházánál sept. 5 d. e. 10 ó Ház. — Pest magyar utcza 1. sz. aug. 30 d. u. 36. Ingóságok. Pályázatok: Adóhivataltiszti (660 frt) állomásra. Aug. végéig a debreczeni p. v. igazgatósághoz. — Irodasegédtsszti állomásra (440 frt). aug. vég. a szegedi pénzügy-igazgatósághoz. — Somogy-Endréden és Légrádon postamesteri állomásokra. Foly. aug. végéig a sopronyi postaigazgatósághoz. — Győr városánál rajztanári állomásra (1000 frt). Foly. sept. 30- káig a győri tanácshoz. — Pénzbecseri állomásra (1200 frt és fokozatos fizetésemelés). Foly September közepéig a gyulafehérvári pénzverde hivatalhoz. — Kis-Hartán postamesteri állomásra. Foly. négy hét alatt a pesti postaigazgatósághoz. Nemzeti színház. Holnap augusztus 23-án adatik „Faust“ operette 3 felvonásban. Főszerkesztő: 2. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Xirváry LaljoS. Ny III tér. A legelegánsabb férfi- és gyerm . disz és utazó ruhák Magyar őrség 3 legnagyobb férfiruha-raktárán Grimbaum és Weine magy- hír. udvari szabók Pesten, I. Deák-téren az evang. templom átellenében. II. A hatvani utcza és országút szögletén a „Zrínyi” kávéház átellenében. III. Régi szinház-téren levő Bazárban a „m.kir.“ czimzett szálloda átellenében 803 Vízállás. Augusztus 0 fölött. Idöjárás 22 Pesten 9 5 száraz „ Pozsonyban 7 10 „ 21 Máramaros-Szigeten 6 10 „ „ Szathmáron 4 5 „ „ Tokajban 5 6 „ „ Szolnokon 5 1 „ 20 Aradon 12 ,. „ Nagybecskereken 1 8 esős „ Szegeden 8 1 felhős 9 Bezdánban 66 „ 21 Eszéken 53 .