Pesti Napló, 1871. május (22. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-16 / 113. szám
világos, mikép e kedvezményeket a magánhitelezőkre nem lehet kiterjeszteni. Szónok végül ajánlja a központi bizottság módosításait. A központi bizottság módosításai főleg két §-ra vonatkoznak. Először az 1 § t, mely szerint az 1848: XIV. t. sz. határozatai az 1868-ban alapított földhitelintézetre kiterjesztetnek, — kihagyatni kívánja, mert anélkül, hogy csak legtávolabbról is szándékában volna elvitatni s elvétetni a magyar földhitelintézettől ama félmilliónyi államsegélyt, vagy tartaléktőkét, melyet az idézett t. ez. 1. § a oda ajánl a tervezett államintézet javára, s aminek birtokába tétetett a magyar földhitelintézet az 1863. aug. 2. legfelsőbb engedélyezési okmány által, azt véli mégis a központi bizottság, hogy jogi tekintetben és főkép a szükségeseknek ítélt rendkívüli kedvezményekre nézve nem a nagyon általános 1848. XIV. t. sz., hanem csak a most alkotandó törvény képezheti a magyar földhitelintézet törvényes alapját. A bizottság második főbb módosítása abból áll, hogy az e törvényjavaslatban foglalt kedvezményeket nem szabad a magyar földhitelintézetre szorítani, hanem ki kell ezeket terjeszteni minden hasonczéros hasontermészetű, létező vagy keletkezendő intézetekre. Ezen határozat egy külön új szakaszba beigtatandó, mint utolsó (28. §.) mely így szól: „A magyar földhitelintézetnek ezen törvény által adott kedvezmények kiterjesztetnek más hasonczélos természetű intézetekre is.“ Többi módosításai irályi természetűek. Simonyi Ernő kiváltságosztogatást lát a törvényjavaslatban. A hitelnek természete ugyanaz, legyen akár magánember, akár intézet a hitelező. Vagy jók a mi jelenleg létező hiteltörvényeinek, vagy nem. Ha jók, kell hogy azok jók legyenek minden hitelezőre, bár ki legyen az, ha pedig egyetlen hitelezőre nem jók, mi jogon kívánhatjuk azt, hogy ezen nem jó törvények alá legyenek vetve a többi hitelezők mind, miért akarják egy hitelintézet számára vagy amint a központi bizottság módosítványa mondja, valamennyi hitelintézetre nézve megjavítani ? Nem fogadja el a tvjavaslatot. (Helyeslés a szélső balról) Fálk Miksa: Simonyi Ernő azt mondta, hogy a törvények irányában kiváltságokat adni nem kell. A fennforgó esetben ez tökéletesen nem áll, mert a dolog természetéből foly bizonyos ellenmondás, melyet ki kell egyenlíteni. A földbirtokosnak csak oly hitel válik javára, amely bizonyos állandósággal bír, és amely legalább közvetlenül nincs összefüggésben a pénzpiaci fluctuatióival. A szolid gazda legalább nem azért vesz kölcsönt földbirtokára, hogy abból éljen, vagy mindennapi szükségleteit fedezze, mert aki ilyenre szorul, annak bizony meglehetősen roszul áll a szénája, hanem azért veszi föl, hogy befektetésekre fordítsa. Márpedig az ily befektetések természete úgy hozza magával, hogy az csak lassankint a növekedő jövedelem alapjában adja vissza a tőkét, ezáltal képesíti azután a kölcsönvevőt, hogy mind a kamatot, mind a tőkét lassankint törleszthesse. Véleménye szerint tehát a földbirtokosra nézve semmi sem lehet nyugtalanítóbb, mint ha attól kell tartania, hogy a neki adott kölcsön minden pillanatban felmondatik. Felmondatik talán oly pillanatban, mikor amúgyis crisis van a pénzpiaczon. Bekövetkezhetnek oly eshetőségek, melyeket előrelátni, melyeket elhárítani nem lehet, és amelyek azután a földbirtokra nézve igen nagy calamitásokat idéznének elő. A földbirtoknak mai időben sokkal több pénzre van szüksége, mint ennekelőtte, nem érheti be azon tőkékkel, melyek természetüknél fogva, mint az árvapénzek arra vannak utalva, hogy hosszabb időre a földbirtoknak adózzanak, hanem a mozgó tőkék egy részét is magukhoz vonják. Ha így áll a dolog, akkor mi nem kívánhatjuk azt a külföldi tőkepénzestől, hogy ide jöjjön és minden egyes hypotheka értékét megvizsgálja és ítélje meg. Egy részről a régibb időben és részben most is a földbirtokosnak szüksége van arra, hogy a törvény bizonyos oltalmat adjon neki a hitelezői részéről eredő felmondási megrohanások ellen; másrészről pedig a hitelező úgy akarja elintézni dolgát, hogy pénzét minden pillanatban megkaphassa. Ezen ellenmondást másképen nem lehet kiegyenlíteni, mintha a törvényhozás általában oltalma alá veszi a földbirtokot az ellen, hogy a rögtöni felmondások és elárverezések által meg ne károsíttassék, de másfelől a földhitelintézeteknek megadja azon jogot, hogy a hanyag fizetők ellen gyorsan járhassanak el, mert nekik is vannak kötelezettségeik a jelzálogos levelek birtokosai iránt. Szónok ezután azon módosításra tér át, melyet a központi bizottság a javaslat végére tervez. Szónok azon módosítást, hogy a kedvezmények más hasontermészetű intézetekre is kiterjesztendők, elvben helyesli, de e törvénybe tartozónak nem tartja, miután e törvény csak a „magyar földhitelintézetről“ szól. Az országgyűlés minden egyes esetben intézkedhetik, várjon e kedvezményeket a folyamodó intézetekre kiterjeszsze-e vagy nem ? Ha nagyon óvatosak akarunk lenni és meg akarjuk óvni az elvet,ám tegyük bele a törvénybe az indítványozott 28. §-t, de ne intézzünk el három sorral ily nagy elvi kérdést, hanem szóljunk facultative és mondjuk: „a magy. földhitelintézetnek, ezen törvény által adott kedvezmények kiterjeszthetők más hason czélú és természetű intézkedésekre is.“ Horn Ede előadó válaszol a mondottakra. Faik azt mondta, hogy minden társulat terjeszsze a ház elébe alapszabályait, és a ház határozzon, várjon ki akarja-e terjeszteni e kedvezményeket ? E véleménynek a központi bizottság körében a kormány képviselője ellene szólt. A központi bizottság véleménye is az, hogy nem tartozik a ház teendőihez az alapszabályok megvizsgálása. Ily intézetek felállítása szükséges, azért azt minden áron előmozdítani kell. Horváth Döme mint tanácsosa a kormány nevében kijelenti, hogy a módosított tvjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A részletes tárgyalásnál a központi bizottság módosításai elfogadtatnak. A 12. §-nál Györffy Gyula azon kérdést intézi a kormányképviselőhöz, vájjon mily hatóságot ért a „közjegyző“ alatt, mely kifejezés e §-ban említtetik. Horváth Döme: A „közjegyző“ szó azért vétetett fel, mert Erdélyben az ott fennálló jogrendszernél fogva ilyenek vannak, azonkívül a magyar földhitelintézetnek igen sok adósa van, kik p. o. jelenleg magyarországi birtokosok, de nem itt, hanem az örökös tartományokban laknak, tehát ezen okból is szükséges a „közjegyző“ szó megtartása. Szilágyi Lajos azon reményének ad kifejezést, hogy a földhitelintézet jótéteményei legközelebb Erdélyre is kiterjesztetni fognak. A 13. §-nál Györffy azon módosítást teszi, hogy a „lezálogosított“ szó helyett „jelzálogul lekötött“ szók tétessenek. E módosítás úgy e §-nál, mint a 16. §-nál elfogadtatott. A 16. §-nál elfogadtatott Györffy azon módosítása, hogy a földhitelintézet a végrehajtásnak saját nevében folytatására csak akkor legyen följogosítva, „ha az adós az intézet iránti kötelezettségét teljesíteni elmulasztotta. (Helyeslés.) E módosítvány elfogadtatott. Vécsey Tamás a 20. §. második kikezdését, mely szerint a földhitelintézet számára rendelt kiváltságolás letéteményezési üzletre is kiterjesztendő, mellőzendőnek tartja. A ház az eredeti §-t tartja meg. A 22. §.-ból Györffy indítványára e szavakból „a lezálogolt jószág tüstént árverés alá bo- I csáttassék a „tüstént“ szó kihagyását indítványozza, mert az illetőnek joga van ugyan tüstént kérni az árverést, de nincs joga kérni azt, hogy kérelme után az árverés tüstént végrehajtassák. (Helyeslés.) A módosítvány elfogadtatik. A 25. §-nál, mely a postadíjmentességről rendelkezik, szót emel: Szlávy József kereskedelmi miniszter. Ezen §. ellen észrevétele nincs, de felteszi azt, hogy ez máskép nem is magyarázható, mint úgy, hogy azon esetre, ha az országgyűlés helyesnek és jónak találná a postadíjmentesség iránt általában intézkedni és netalán az úgynevezett küldeményekre nézve az eddig is fennálló mentességet megszorítani, ezen § nem fogja akadályozni azt, hogy a törvényhozás általános intézkedése a földhitelintézetre is kiterjesztessék. Erre elfogadtatnak a hátralevő §-ok is. A javaslati új §., melyet fennebb közöltünk, kerülvén most tárgyalás alá, Forgách Antal úr. indítványozza, hogy a 28. §. maradjon ki, mert ez a többi hitelintézetről szól, ezeket a földhitelintézettel összezavarni nem tanácsos. Ha ezen indítvány elfogadtatnék, úgy a következő határozati javaslat elfogadására kéri a házat. Az igazságügyi miniszter úr utasíttatik az országban fennálló többi hitelintézeteknek adandó kedvezmények iránt külön törvényjavaslatot a jövő ülésszak alatt benyújtani. Addig ezen intézetek a mostan tényleg élvezett kedvezmények birtokában maradnak. Zsedényi Ede kihagyandónak tartja a javasolt utst, és az eredeti törvényjavaslat fentartását kívánja. Ha több intézet fog folyamodni, úgy a felett határozhatunk s azon intézetekről is gondolkodhatunk. Wahrmann Mór- Forgách gr. módosításához járul, mert nem szeretné úgy általánosságban kifejezni azon elvet, amint ezt a központi bizottság javasolja, de azt sem kívánná, hogy önzőleg járjon el a ház és monopóliumot osztogasson. Zichy Nándor úr. nem kívánja egyszerűen kimondatni azt, hogy ezen kedvezmények kiterjesztessenek, azt sem, hogy hozassék törvény, melynek következtében hasonló kedvezményekben részesíttessék minden más intézet, hanem azt óhajtaná kimondatni, hogy egyáltalában a hitel- és különösen a jelzálog hitelügyeire vonatkozólag jövőre általános törvényhozási szabályozás fog történni. Tisza Kálmán a jogegyenlőség barátja, de ez nem abból áll, hogy minden földhitelintézet egyenlő szabálylyal bírjon, hanem hogy egyenlő intézetekre nézve egyenlő szabályok hozassanak. (Eánk helyeslés.) Ezen elvből kiindulva, következő határozati javaslatot indítványoz : „Az igazságügyminiszter utasíttatik, hogy a jövő ülésszak alatt törvényjavaslatot terjeszszen be az iránt, hogy 1) minő nemet a hitelintézetnek legyenek kedvezményekben részesítendők; 2) minők legyenek általában e hitelintézetek külön nemeihez képest az adandó kedvezmények és 3) minő feltételek teljesítéséhez legyen a kedvezmények megadása kötendő.“ (Helyeslés.) Korizmics László Tisza indítványát fogadja el, mert jelenleg a magyar földhitelintézet törvényesítéséről van szó. Ha az illető javaslat benyújtatik, akkor tüzetesen fogják tárgyalhatni. (Helyeslés.) Szlávy József kereső. miniszter ezen szakaszt már azért sem fogadhatná el, mert küönböző magyarázatokra adna alkalmat. Igazoltnak tartja azon aggályt, hogy a keletkező intézeteket nem kell elriasztani, és hogy nem tell aggodalmakat kelteni azon intézetekben, melyek tényleg kedvezményben részesülnek, ezen aggály megszüntetése végett is pártolja Tisza indítványát. Végre kijelenti, hogy bár minisztertársaival ez iránt nem értekezett, de úgy hiszi, az összes minisztérium nézetét fejezi ki, midőn azt mondá, hogy a kormány ezen törvény elfogadásával egyáltalában nem hiszi a jelenleg létező intézeteket megfosztottaknak azon kedvezményektől, melyekben jelenleg tettleg részesülnek. (Általános helyeslés.) Huszár Imre határozottan kijelenti, hogy a közp. bizottság a „hason czélt és hason természetet“ úgy értelmezte és másként nem értelmezhette, hogy ez tisztán csak a kölcsönző, és nem pedig a nyerészkedési vállalatokra alkalmazható. Fálk Miksa : Bár a Forgách gr. és Tisza K. határozati javaslatai közt nincs lényeges különbség, de miután az utóbbi tisztább, azt elfogadja. Forgách Antal gr. szintén elfogadja és saját határozati javaslatát kész visszavonni. Az előadó rövid végválasza után a ház Tisza Kálmán határozati javaslatát, mely szerint ez kihagyandó, és a miniszter ez irányban javaslat benyújtására utasítandó, elfogadta. Elnök: A napirend tárgya ki van merítve. Azt hiszi, egyéb tárgyat nem is kellene kitűzni, mert mint félhivatalosan értesült, holnapután az országgyűlés ezen ülésszaka bezáratik. Felhívja az Osztályokat, hogy a hozzájuk utasított tárgyakat bevégezzék. Ha az osztályok azokat elvégzik, úgy hogy a közp. bizottság felveheti, akkor ezen ülésszakról azok mint befejezett tárgyak átmehetnek a jövő ülésszakra, míg ha ez nem történik — az osztályok megváltozván — azokat az új osztályokhoz kell utasítani. III. A főrendiház ülése május 15-én. Elnök: Majláth György országbíró, jegyző : Apponyi Albert gr. A kormány részéről jelen van : Csemeghy Károly minisztertanácsos, mint az igazságügyminiszter megbízottja. Elnök d. u. VI 1 órakor megnyitja az ülést. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Károly Lajos főherczeg a neje elhunyta által a főrendek részéről kifejezett részvétnyilatkozatot szívesen vette és köszönetet mondott érte. Cziráky János gr. benyújtja a jogügyi bizottság jelentését a telepítvényesekről. A főrendiház elhatározza a javaslat rögtöni tárgyalását és üzenetet meneszt az igazságügyminiszterhez, hogy e tárgyalásnál képviseltesse magát. Ez időre az ülés fölfüggesztetik. Elnök 15 perc múlva megnyitván az ülést, jelenti, hogy Csemeghy Károly mint tanácsos képviselendi a minisztert. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatván, részletes tárgyalás alá vétetik. Az 1. §-nál. Vay Miklós b.: E törvényjavaslatnál nélkülözi a miniszteri indokolást. Csemeghy K. miniszteri tanácsos: E törvényjavaslatot nem a kormány terjeszti a képviselőház elé s ezért nincs is mellette a kormány részéről indokolás. A kormány elfogadta azonban a törvényjavaslat elveit, melyeket szónok vázolni szükségesnek tart. Nem fogadhatja el a kormány részéről a jogügyi bizottság azon módosítását, hogy a telepítvényes községek fogalma ne legyen határozott időhöz kötve. Kéri az eredeti szerkezet elfogadását. Ami a települők által készített lakházakra nézve a jogügyi bizottság által ajánlott módosítást illeti, azt a kormány részéről is elfogadná, ha praecisebben volna szerkesztve. Széchen Antal gróf: Nézete szerint a törvényjavaslatot egyáltalában nem lehet elfogadni, mert ezáltal a jövő intézkedéseknek praeoccupáltatnék. A kormány e törvényjavaslat indokolását egy a képviselőház által még nem is tárgyalt törvényjavaslatban mondja rejteni, ilyenre pedig a főrendiház nem alapíthatja ítéletét. Nem tartja parlamentárisnak, az egyik kamarában hivatkozni arra, ami a másik kamarában történik. A főrendiház erre elfogadja a törvényjavaslat 1. §-át a következő szerkezetben : 1. §: „Az állami vagy megánbirtokon levő azon telepitvényes községek, melyekben a települők tulajdon lakházakkal bírnak, és melyek telepítése határozott időhöz kötve nem lett, a törvényhozásnak 1872. évi Ápril hó 20-ik napjáig teendő végleges intézkedéséig a jelen helyzetben meghagyandók.“ A bizottság véleménye szerint kívánatossá válik a 2-ik §. első és második soraiban előforduló ezen szavaknak: „akár szerződésen, akár gyakorlaton alapuló“ — kihagyatása, mint amelyek nagyon tág értelmű és a bizottság által kizáratni kívánt esetekre is vonható hivatkozást tartalmaznak. A 2. §. e módosítással elfogadtatik. A 3. §. csekély módosítással elfogadtatik. A bizottság azon esetet, melyben a moratórium csak a lakházak élvezetére vonatkozik, a későbbi szakaszoknak az elsőre történő hivatkozás miatt külön (4.) §-ban gondolja elintézendőnek. Ennek folytán negyedik szakaszul kitétetni kívánja a bizottság a határozott időhöz kötött telepítvényekre nézve szükségesnek elismert intézkedést, ily szövegezéssel: „Szerződés alapján — határozott időre telepített községek lakosai, külső telkeikre nézve a jelen törvény rendelkezése alá nem esnek, lakházaikból azonban, a mennyiben azok a telepitvényesek tulajdonát képezik, az első §-ban említett intézkedésig el nem mozdíthatók“. Csáky László gróf ezáltal a kisebb birtokosok tulajdonának szentségét nem látja eléggé megóva s ezért külön szerkezetet ajánl. Ez igy szólna : „Szerződés alapján határozott időre telepitett községek lakosai a bérbe tartott külső telkekre nézve a jelen törvény rendelkezése alá nem esnek. A belsőségen saját költségükön emelt épüetekből azonban az említett intézkedésig el nem mozdíthatók.“ Széchen Antal gr., Tomcsányi főispán és Apponyi György gr. a jogügyi bizottság szövegezését ajánlják. A jogügyi bizottság által ajánlott új 4. §. elfogadtatik. A régi 4. most 5. §. elfogadtatik. El lévén tehát fogadva az egész törvényjavaslat, az erről szóló jegyzőkönyv rögtön elkészíttetik és hitelesíttetik. Ülés vége d. u. 21 óra, s Magyarországhoz való viszonyáról letéve vannak. Az osztrák nemzeti bank mint egyetlen jegybank helyzete nem fér össze az önálló magyar hitelügy követelményeivel, mert a bank — mint a jelentés mondja — külföldiek által vezettetik s nem hazánkban székel. Ez az állapot tarthatatlan, mert hogy minő értéktelen engedményeket lehet a banktól egyezség útján kieszközölni, arra a jelentés is utal. Az albizottság ezen nézeteivel ő is egyetért, de más következtetéseket von le belőlök. Határozottan ellenez a bankka való minden egyezkedési lépést, mi a rendszeres pénzforgalom biztosítására sem lehet elegendő, annál kevésbé a hazai hitel szilárd alapokra fektetésére. A bank mint a jelentés is elismeri, az eddigi egyezményt sem tarta meg. Hogyan fogja azt mint külföldi intézetet a magyar törvényhozás a kötendő egyezmény megtartására kényszeríthetni ? Az egyesség nem oldja meg a kérdés lényegét. A magyar jegybank alapításának lehetőségét az albizottság is elismeri. Nehézségekkel jár ugyan, de ezek 1876- ban is meglesznek. Előbb-utóbb mindenesetre szembe kell néznünk azokkal. Minél jobban kifejlődött az ipar és kereskedelem, annál nagyobb lesz a válság, melylyel az új bank alapítása járand, most tehát kisebb lenne, mint mint hat év múlva lesz, mely idő alatt az ipar és kereskedelem jóval tovább fejlődött. Szónok tehát indítványozza, hogy a jelentés azon részének helyébe, mely az osztrák bankkal való egyezkedést ajánlja, az tétessék, hogy az országgyűlés utasítja a pénzügyminisztert, hogy az önálló magyar jegybank azonnali felállítása iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen elő. Ha a bizottság szónok ez indítványát el nem fogadná, ezen nézetét néhány nap múlva előterjesztendő külön véleményben fogja az országgyűlés elé juttatni. Trefort: Miután a jelentés híven visszatükrözi a bizottság szellemét, egész terjedelmében elfogadja azt. Zsedényi ugyan igy nyilatkozik. Az eljárás módozatára vonatkozólag megjegyzi , hogy az elnök vegye át Simonyi külön véleményét s azt egyenesen az országgyűlés elé juttassa, mert mint egy tagjának véleményén az enquete úgy sem változtathat rajta semmit. Zichy Nándor gr. Simonyi értelmezésével szemben kijelenti, hogy a jelentése nem egyedül egyezményt ajánl a bankkal, hanem egyszersmind biztosítékokat is követel, hogy a bank az egyezményhez ragaszkodni fog. Trefort Ágoston: Röviden ugyanazt hangsúlyozza, mire a jelentés a tárgyalás alapjául elfogadtatik. Elnök: A részletekre vonatkozólag óhajtja, hogy az enquete ismeretes kérdőpontjai is a jelentéshez mellékeltessenek, mi a jelentés azon pontjában, hol a kérdőpontokról szó van, felemlítessék. Ez valamint az egész jelentés vita és módosítás nélkül elfogadtatik s még holnapután az országgyűlés elé terjesztetik. Simonyi külön véleménye pár nappal később fog beterjesztetni. Zichy Nándor gróf felhatalmazást kér, hogy a még ki nem nyomatott iratokat, naplókat stb. kinyomathassa. Elnök köszönetet szavaz az enquete tagjainak az iránta tanusított szívességéért, s azon a reményben, hogy a bizottság működése a közügyre sikeres leszen, befejezi az országos bankenquete tárgyalásait. Még Simonyi Ernő szóllal föl, s mint mondja, most egyetértésben az enquete minden tagjával, köszönetet szavaz az elnöknek szives és nyájas, fáradságteljes működéséért, valamint Zichy Nándor gróf jegyzőnek fáradozásaiért. Ezzel az ülés véget ér, s a bank-e n q u e t e befejezte működését. Tisza Kálmán : A főrendiház módosítványait a községi törvényjavaslatra talán holnapra lehetne felvenni. (Helyettes.) Elnök : E szerint holnap 12 órára ülést lehet hirdetni, melyben e tárgy felvétetik. Ezen ülés további tárgya a bírósági törvényjavaslatok végleges megszavazása. Ülés vége 1 óra 42 percz. Az orsz.bankenquete-bizottság ülése. Máj. 15-én d. u. 4 órakor. Elnök : gr. Apponyi György. Jelen vannak : Csengery Antal, Trefort Ágoston, Wahrmann Mór, Simonyi Ernő, gr. Széchen Antal, Zsedényi Ede, Zichy Nándor gr. bizottsági tagok. Elnök bejelenti, hogy az országgyűlés elé terjesztendő jelentés elkészítésére kiküldött albizottság befejezte munkálatát, s miután az minden tagnak már előbb elküldetett, azonnali tárgyalását ajánlja. Csengery Antal felolvassa az albizottság jelentését, melyet már a múlt hét elején szó szerinti szövegében s egész terjedelmében közöltünk. Elnök : Azon kérdést intézi a bizottsághoz, hogy elfogadja-e a felolvasott albizottsági jelentést általános elveiben a részletes tárgyalás alapjául ? Simonyi Ernő : Az albizottság helyesen fogta fel megbízatását, midőn a hazai hitel szilárd alapokra fektetésével és a rendszeres pénzforgalom biztosításának kérdésével foglalkozott. Azonban az első kérdést s a hitel megszilárdítását az utóbbinak rovására jelentésében elhanyagolja. Arra nézve csak előkészítő lépéseket ajánlj. Osztja azon nézeteket, melyek az albizottság jelentésében az osztrák nemzeti bankról Ausztria. A reichsrath képv. háza alkotmánybizottságának szombati ülésében azon nevezetes határozatot hoztak, hogy a háznak a császárhoz való felirat-intézést fogják ajánlani. E határozat 11 szóval 6 ellenében létesült, de hogy magában a házban elfogadtatásra talál-e, az még kétes. A lengyelek ugyanis határozottan a felirat ellen nyilatkoztak és kijelentették, hogy azon albizottmányban, mely a felirat megállapítására fog kiküldetni, nem vesznek részt. Az alkotmánybizottság ezután a galicziai előterjesztést vette tárgyalás alá, mely alkalommal Grocholski minister (gr.Hohenwart nem volt jelen,) a miniszterelnöknek a múltkor tett azon nyilatkozatait magyarázgatta, melyek oly általános izgatottságot keltettek fel. A megnyugtatás csak részben sikerült s a vitának nem volt más eredménye, mint hogy Demel szélsőbaloldali elvtársai nevében is kijelenté, hogy a kiegyezést csak is Galicziára kívánják kiterjeszteni, s ezt is azon feltétel alatt, hogy viszont Galiczia biztosítsa résztvételét az egyenes választásoknak a reichsrath általi elrendelésében. Ezzel a vita szombatról hétfőre halasztatott, mikorra Hohenwarth megjelenése is kilátásba van helyezve. Különfélék. Pest, máj. 15. (A hadsereg és honvédség köréből.) A közös hadügyminisztérium rendeletileg meghagyta, hogy azon katonaorvosokra nézve, kik a fennállott tábori orvosi intézetbe, vagy az orvosi József-akadémiába felvétettek, az idő, melyet 1856-ig, midőn az uj nyugdíjszabályzat életbe lépett, a nevezett intézetekben töltöttek, rendes szolgálati idejükbe betudassék. A honvéd lovasszázadok létszámának kiegészítésére és a honvédségi betegszállító szekerek elé szükségelt lovak beszerzése iránt a honvédelmi minisztérium 6-ik ügyosztályában árlejtés tartatott, s a szerződés 660 ló beszerzése iránt már meg is köttetett. (Az akadémia 1-fő osztálya) ma délutáni értekezletében, a 15 aranyos Sámuel díjra — mely mindenkor a lefolyt évben megjelent legjobb nyelvészeti értekezésnek szokott ítéltetni, — mint értesülünk, Brassai Sámuel „Bővített mondat“ czímű értekezését határozta a nagygyűlésnek ajánlani. (Börtönvizsgálat.) Csillagh László igazságügyminiszteri tanácsos a múlt pénteken a budai főkapitány s a főügyész jelenlétében megvizsgálta a budavárosi börtönhelyiségeket. Mint a budai „Loc. Corr.“ írja, a minisztertanácsos úr a talált tisztasággal meg volt ugyan elégedve, de különben nagyon szűknek és czélszerűtleneknek találta a helyiségeket, amennyiben a vizsgálat alatt álló, a bíróilag elitélt és a rendőrileg elitélt fegyenczek nincsenek elválasztva, hanem vegyesen vannak együvé zárva. (A nemzeti torna- és tűzoltóegylet) tegnap tartott közgyűlésének tárgyát az alapszabályoknak az egyleti tagokról szóló czikkének bővítése és a tűzoltó-osztálynak az egyletből való kilépésének ügye képezte. Az alapszabályok új módosítása értelmében a nők is lehetnek az egylet pártoló tagjai, ha egyszer mindenkorra 100 frt, vagy évenként 6 frtos alapítványt tesznek. A 100 frtos alapítók minden 100 frt után egy-egy gyermeket küldhetnek a tornába díjtalanul; a 6 frtos alapítók csak saját gyermeküket küldhetik mérsékelt tanítási díj mellett. A tűzoltók kilépésének ügye már kényesebb tárgy és nem volt véglegesen elintézhető. A tűzoltó osztály tagjai Széchenyi Ö. vezérlete alatt kiléptek a torna egyletből, külön egyletet alakítottak, megerősítést is nyertek a minisztériumtól, s most a tűzoltószerek s a vagyon illető részének kiadását követelik. A tornaegylet tegnapi közgyűlésében elhatározta, hogy a szereket s a vagyont ki nem adja, hanem ideiglenesen csak az alaptőke kamatait adja ki a tűzoltóosztálynak, továbbá elhatározta, hogy a maga kebelében külön tűzoltóosztályt alapít. Az ügy tisztázása különben a választmányra bízatott. (Dayka-ünnepély.) Dayka, mint tudva van, Ungvárott, az ottani gymnasiumban volt tanár s Ungvárott temettetett is el. Ennek folytán Ungvárott nem rég azt tervezték, hogy Daykának emléket állítsanak, de a dolog feledésbe ment. Az ottani gymnasiumi ifjúság azonban Daykáról nevezte el önképző körét, mely Dayka születésnapján évenkint ünnepélyt tart. Ez ünnepélyt az idén is megtarták alkalmi szónoklatok s más irodalmi dolgozatok felolvasásával. Homicsko tanár ez alkalomra pályadíjt is tűzött ki. (A hazatérő huszárokat)Tolnán,mint nekünk írják, igen szívesen fogadták, s a tolnai kaszinó a huszártiszti kar tiszteletére lakomát adott, mely mintegy 80 terítékből állt. A lakomán a szomszédos faddi közbirtokosok közül is sokan voltak jelen. A lakomán pénzt gyűjtöttek, melyből majd a legénységet is megvendégelik, amint tolnai laktanyáján elrendezkedik. (Honvéd ügy.) A folyó hó 7-én tartott országos honvédgyűlés által a központi választmány tagjaiul megválasztottak Patay István, Kiss Miklós, Makray László, Majoros István, Dobos József, Vidats János, Vidats József, Sréter Lajos, Udvarnoki Béla, Sántha Péter, Mednyászky Sándor, Komlóssy Pál, Gál Ernő, Döry János, Ivánka Imre, Németh Albert, Szatmáry Mihály, Nagy Jenő, Csíki Sándor, Tassi, Bets L., Virágh G., Tisza L, Kürthy I., Minalovszky A. Sebő Antal, Degré Alajos, Novák Gusztáv, Kerkápoly Mór, Rákóczy János, Bethlen Olivér. A menház régi ötös bizottmányához, mely Vidats János, Klementisz Gábor, Földváry Albert, Jókai Mór, és Kühnel Ignácz tagokból áll, 4 újabb tagokat megválasztottak: Ivánka Imre, Patay István, Domahidy Ferencz, Nagy Jenő, amenynyiben ezek közöl valaki el nem fogadná, ezekután legtöbb szavazatot nyert Mednyánszky Sándor. Az 1848/9-diki honvédek központi bizottmánya alakuló gyűlése a folyó évi május 20-án d. u. 4 órakor fog a megyeház kisebb termében megtartatni, mire a központi választmány tagjai megjelenni keretnek. Pest, 1871- dik május 13-án, elnöki megbízásból Kühnel Ignácz főjegyző. (A szabóstrikehez.) Szombaton este a Terézvárosban a szabólegények ismét igyekeztek a péklegényeket együttes tüntetésekre izgatni azáltal, hogy elterjeszték a hírt, mintha a csütörtöki tüntetés alkalmával Sammer péklegény halálosan megsebesült volna. A péklegények kiküldöttek által azonban csakhamar meggyőződtek, hogy Sammernek semmi baja s igy nem éreztek hajlamot a szabólegényekkel egy uton haladni, így a veszély elmúlt s a tömeg rendben szétment. Ma a szabók már jelentkeztek a kapitányságnál, hogy ismét beállanak a munkába. Holnapra ismét nagy munkásgyülés van hirdetve Kőbányába. (Bismarck mint földesur.) Mint írják, a porosz kormány 2,400,000 talléron megakarja váltani Thurn-Taxis herczegtől a poseni Krotoschin herczegséget, melyet Thurn-Taxis herczeg 1819-ben kapott a porosz kormánytól a postajavadalom megváltása fejében. A porosz király e herczegséget Bismarknak akarja ajándékozni. (Auber Dánielt.) Mint táviratilag jelentettük, tegnap halt meg Párisban Auber Dániel Ferencz a hírneves zeneszerző. Auber 1782- ben született Caen-ben a Normandiában s e szerint 89 évében halt meg. Első műve, egy kis Operette 1814-ben került szinre. Nagy hírnevét 1820-ban szinra került „La bergère chatelaine“ czímű operája alapította meg. Auber 40 operát szerzett, melyek közül a „legnevezetesebb: A porticii néma (1828) „Fra Diavolo“ (1830) és a pesti közönség kedvencz darabja, az örökké uj „fekete Domino“ (1837.) Utolsó szerzeménye volt a „Boldogság első napja,“ (1869) melyet közönségünk hasonlag ismer. (Sopron megyében) már régebben gazdasági egyesületet terveznek, úgy látszik azonban, hogy most a dolog megvalósul. Legközelebb ez ügyben gr. Széchenyi Imre úr elnöklete alatt értekezletet tartanak, s ez értekezlettől döntő lépést várnak. (Csodaszülött.) Medgyesen egy román asszony oly gyermeket szült, kinek karja a könyökben, lába a térdben végződik. A gyermek különben egészséges. (Színház, művészet.) Deák Farkas „Örvény“ czímű színművet is lefordított a nemzeti színház számára. A színműben az elsőrendű tagok majd mind közreműködnek. Ami a szünidő után fog előadatni. — Lendvay M. betegségéből felüdült, s a szünidőt Erdélyben fogja tölteni. — Gödöllőn holnapután az orsz.lelenczház javára műkedvelői előadást rendelnek. A választmány élén Beniczky-Bajza Lenke assz. áll. — Offenbach legújabb operetteje: „A trapezunti herczegnő,amelyet eddig 30-szor adtak elő a bécsi Carl-színházban, körülbelől 80,000 frtot jövedelmezett. Most minden második napon kerül előadásra, folytonosan telt házak előtt. Helyi hírek. (A Ludoviceum) átadása hazai katonai czélokra valahára talán már megtörténik a közeljövőben. Közöltük e napokban, hogy a honvédelmi minisztérium felszólította Pest városát.