Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)

1871-09-17 / 214. szám

gáltatták be az országos pénztárba kisebb me­gyék kebli költségeik fedezésére, vagy pedig ha a fentebbi — módszer, miként könnyen gya­­nítható — a nagyobb megyékkel véletlen súr­lódásra adna alkalmat, ez okból, bármeny­nyire kellemetlen, maradnunk kell a köze­lebbi gyakorlat mellett mindaddig , míg a megyék okszerű területi szabályozása következ­tében a kebli adónak a megyék általi függetle­nebb kezelésére is az alkalmas alap lerakatik. Egy ily értelemben mielőbb meghozandó rö­vid törvény volna egyedül a jelen viszony­ok közt nemcsak kivihető, de czélszerű és igaz­ságos. A vagyon biztosságának egyik főtám­asza, az államnak egyik legfontosabb szabálya, h­ogy a polgárok , a rendkívüli és igen fontos eseteket kivéve, csak a teljesen indokolt, szükségesnek elismert költségekre vagyonuk arányában egyen­lő mérvben adóztassanak meg. A különös fon­tos okok, melyek miatt a fentebbi szabálytól el kellene térni, a kérdéses esetben nem forognak fenn. A megyei hivatalnokok továbbá nagyrészben az állami közigazgatást közvetítik. A megyei közigazgatás költségének tehát egy része leg­helyesebben az egész országot illeti. A megyéknek lakosaik megadóztatása iránti joga elettől fogva a megyék kétségtelen szüksé­ge mértékéig terjedt. E szükségek meghatáro­zásában, felszedésében és elköltésében a köz­ponti kormánynak mindig meg volt kellő befo­lyása, illő ellenőrködése. A megyék autonómiá­jának pénztárukra nézve legfőbb kelléke abban áll, hogy a megyei költségek megállapításánál a központi kormány a megyék jogos követelmé­nyeire illő figyelemmel legyen, s hogy a részük­re igényelt és megállapított összeget pontosan megkapják. Hogy a megállapított összeg mily törvényes módon hajtatik be,ez másodfontosságú kérdés, melyért az ügy főbb mozzanatait koc­­­káztatni nem lehet. Annál, mi jelenleg elérhető, még elkülönítettebb és függetlenebb háziadó kezelést, mint fentebb is érintők, csak a me­gyék területi szabályozása után hozhatni létre. A 11. és 90. szakasz fonákságainak helyreiga­zítása nemcsak törvényes és igazságos, de köny­­nyen létesíthető, mert azon megyék, melyek az említett szakaszok által jujtatnak, igen számo­sak, s ezek képviselőihez számítva azokat, kik ellenkező irányban nem érdekelték, úgyszin­tén a jogosság és méltányosság által vezéreltet­nek, nem lesz nehéz az indítványozott törvény­nek többséget szerezni. X. 7. Országgyűlés. A képviselőház ülése sept. 16-kán. I. A képviselőház mai ülésében mindenekelőtt előterjesztettek a baloldali kör tegnapi értekez­letén megállapított interpellációk. G­h­y­c­z­y Kálmán a megyei háziadó ügyében interpellált, Móricz Pál az államvagyon kimutatását követelte, s a közigazgatási szolgálat alkotmá­nyos rendezését, Horn és Pulszky a polgári házasság behozatalát sürgették, Győrffy Gyula pedig az ipartörvény ügyében tett kér­dést. Végül Kerkapoly pénzügyminiszter terjeszte elő az 1872-iki költségvetést és a na­pirend tárgyában fejlett ki hosszabb vita. Kerkapoly előterj­esztéséről lapunk egyébb helyén lévén szó, itt a napirend tárgyában fennforgott vitáról emlékszünk meg.­­ Mind G­h­y­c­z­y Kálmán felszólalása, mind később a kölcsönnek a pénzügyi bizottsághoz való utasítása tárgyában támadt discussióból kitűnt, hogy a baloldal ellenezni fogja a köl­csönnek előzetes tárgyalását. Ez azon apró aka­dékoskodások egyike, melyekkel a baloldal na­­gyobbszerű tervek hiányában, ellenzéki kedvét tölti. A dolog különben elég érdekes, hogy arra tüzetesben visszatérjünk. Bittó István igazságügyminiszer ma több­ször felszólalt s kellemesen lepett meg, hogy csinos parl­amenti modorral bir. Nyilatkozata, melyben kilátásba helyezi, hogy az úrbéri tör­vények tárgyában a képviselő s a főrendiház kö­zött támadt differentia compromissum útján fog kiegyenlittetni, minden részről megnyugvással fogadtatott. II. (Folytatás esti kiadásunkhoz.) (Elnöki bejelentések. Kérvények. Ghyczy Kálmán a vármegyei közigazgatás költségének fedezése, Móricz Pál az ingó államvagyon leltározása és az államszol­gálati ügyrend szabályozása, Horn Ede a polgári há­zasság behozatala, Győrffy Gyula az ipartörvény tár­gyában nyújtanak be határozati javaslatokat. A ház sept. havi költségvetése megszavaztatik. Szavazás a pénzügyi bizottság 2, a VIII ik bíráló bizottság 1 tag­jára. A Spanyolországgal kötött keresk. szerződésről szóló tezikk kihirdettetik. Kerkapoly pénzügyminisz­ter az 1872-ki államköltségvetésről és az államköl­csön létesítéséről szóló javaslatokat benyújtja. Vita az osztályokhoz utasítandó tárgyak iránt.) Elnök: Sommsich Pál. Jegyzők : Széll, Jámbor, Bujánovics. A kormány részéről jelen vannak: gr. An­­drássy, Kerkapoly, Tóth, Tisza, Bittó, Wen­­ckheim, Szlávy, Pauler, Pejacsevics. Esti lapunkban az ülés lefolyását a pénzügy­­miniszter beszédéig ismertettük. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Ezen költségvetés, melyet a t. ház asztalára letenni ezennel szerencsém van, a legelső, mely a határőrvidék költségvetését is magában fog­lalja, tettleg érvényesítvén azon igazságot, hogy nevezett vidék a magyar koronához tartozik s gyakorlatilag is vonván az ebből folyó követ­kezményeket. S mivel a horvátszlavon határőrvi­dék csak a horvát-szlavon-dalmát királyság által közvetítve, a magyar pedig közvetlenül tartozik ez országhoz, az előbb nevezettnek belkormány­­zatára vonatkozó költségvetés ép úgy átalány formájában jelenik meg a költségvetésben, mint maguké azon királyságoké, melyekhez az köz­vetlenül tartozik, s mint fog megjelenni akkor, ha azokkal belkormányzatát illetőleg is egyesítve lesz. Ellenben a magyar határőrvidék egész költségvetése részletezetten van kimutatva. A költségvetés egészen új alkatrészére gondolva, mondottam legközelebb, hogy ép ez évben eddig fenn nem forgott nagy nehézségekkel járt a költ­ségvetésnek a t. ház határozata által kivánt időre elkészít­tetése. Hogy az mégis sikerült, örömöm­re szolgál, s ha következménye az lesz, hogy még ez év folyamán meg is szavaztatik, a köz­ügynek nagy hasznára leszen az az által, hogy egyrészről a kormányzat egész évben biztosab­ban mozog s az egész évre czélba vett munka teljesítésére egész éve is lesz, másrészről pe­dig hat hónap helyett 9 álland rendelkezésére a költségvetés elkészítésére. Mielőtt a költségvetés tartalmának ismerteté­sére átmennék, meg kell jegyeznem, hogy a rendes bevételekből leüttetett azon 4145000 ftnyi főösszeg, mely eddig a közigazgatási költségek­re a kincstárból adatott, s hogy azon 3.500.000 frt, mely a monarchia másik fele részére szük­séges, dohány beváltására fordittatik, s tulaj­donképen nem más, mint ez által minden ha­szon nélkül ugyan, de kamatjával együtt meg­térítendő előleg a rendes kiadások és bevételek közül szintén kiválasztatván, egyszerű pénztár­­műveletként vétetett fel. Meg kell továbbá je­gyeznem, hogy a rendes bevételek közül a rend­kívüliekhez tétettek át a bérleti hátralékok, mint természetüknél fogva oda tartozók, ugyanoda helyeztetvén át több sajátlag szintén odatartozó kiadás, köztük a dohányjövedék részére elő­irányzottak is. Ez utóbbiak és a bérhátralékok egymást megközelítőleg kiegyenlítvén, a folyó évre megállapított és a jövőre épen előterjesz­tett előirányzat összemérhetése czéljából csak a két első tételt, t. i. a megyei közigazgatásra s a monarchia másik fele részére szükséges do­hány bevásárlására fordítandó­t adom hozzá úgy a bevételekhez, mint a kiadásokhoz egészen a tavalyi mód szerint. Áttérve ezek után az előirányzat érdemleges ismertetésére, meg kell jegyeznem , hogy ren­des kiadásaink, melyek már a jelen évre vagy 10.000.000 frttal többel lőnek előirányozva, mint 1870-re voltak, újra is magasabban előirá­­nyozvák, és­pedig a költségvetéseinkben eddig is felvéve volt complexumra nézve 8.043.000 frttal. Ehhez járulnak a határőrvidéknek most újból felvett kiadásai 6.389.000 forinttal, úgy hogy az összes kiadási többlet 14.432.000 forint. Szemben ezzel a határőrvidéknek előirányza­tunkba most újból felvett rendes bevételei 3.817.000 forintra rúgnak, minek folytán az ott előálló hiány 2.572.000 frtot tesz. Hozzáadva ehhez a különben szükségesnek mutatkozó 8.043.000 frtnyi több kiadást, leszen fedezendő többlet 10.615.000 frt. Ez összegnek eddigi be­vételi forrásainkból eredő többletbőli fedezése majdnem teljesen sikerülvén, a rendes kiadások s bevételek közötti különbség és illetőleg az ennélfogva mutatkozó hiány csak 338,000 frttal emelkedik s teend egészben 4,861,449 frtot, mig a jelen évben 4,522,720 frt. Ha tehát a határőrvidék deficitje s a törvény­kezés rendezése folytán szükségessé vált több kiadás közbe nem jön, úgy már ezúttal eltűnnék rendes költségvetésünkből minden hiány, sőt többlet mutatkoznék. Ám a határőrvidék ko­ronánk területéhez tartozik, terhe minket illet, s fejlesztése és odaerősbítése, hogy bírja fedezni saját költségét, a mi feladatunk, a jó és rende­zett igazságszolgáltatás olyan államszükség, mely k­ielégíttetést követel, mit tőle a valódi szük­séglet határ­án belül megtagadni nem szabad. Leg­kevésbé szabad pedig azért, hogy az előirányzat­ból vagy egy évvel korábban tűnjék el a hiány. Nem lesz talán érdektelen elsorolnom azon tételeket, melyek a kiadási s a bevételi többle­tet legfőkép okozzák: a) az országgyűlés költ­ségei magasabban előirányozvák 200,000 frttal, bár az 1870-iki valódi szükségletnél 287,000 frttal még mindig alantabb; b) a közösügyi kiadások növekedtek 1.877,422 frttal, minek oka legnagyobb részben abban keresendő, hogy a megszavazott egész összeg­nek egy jelentékeny része, t. i. az, mely a ha­tárőrvidékre esik, ezúttal megjelenik költség­­vetésünkben, mi eddig nem volt úgy ; c) a nyugdíjak 136,301 forinttal szaporodtak, nagyrészt ismét a határőrvidék nyugdíjazottjai­nak ide felvétele által; d) Horv­át- Szlavonország beligazgatási szük­­ségletére 2.0­72.000 frttal több van előirányozva, ismét a Horvát-Szlavon határőrvidék és Belő vármegye szükségletére való tekintettel; e) a közlekedési minisztérium szükséglete 42­7,298 frttal haladja meg a folyó évre előirány­zottat, a kereskedelmi minisz­tériumé pedig 1.021,269 frttal, mi mellett azonban bevételei 1.269,433 frttal emelvék, úgy hogy mérlege szintén 10 millióval javul; f) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elő­irányzata 241,724 frt, a honvédelmié 1.159,932 frttal magasabb, ez intézmény mindelőbbre fej­lődésének megfelelvén. A csapatok létszámának emelkedésén túl főtényezői az emelkedésnek a brigád­keretek formálása, a tiszti és altiszti is­kolázások és a szerlövegek alkalmazásba vétele; g) a bel és igazságügyi költségvetés együtt 3.154.000 frt költségemelkedést mutat. Végre a pénzügyministérium előirányzata több 4.463.477 frttal, mit főleg a cataster és az adóhivatalok czélbavett újjászervezése, a határ­őrvidéken felállítandó vám és adóőrség és az államerdőknél és állambányászatnál mutatkozó több kiadás okoz. Áttérve a bevételek emelke­désére, meg kell jegyeznem, hogy azok 50.000 forintig a belügyminiszériumnál mutatkoznak azáltal, hogy a betegápolási költség-megtérítés és a Közlöny egész jövedelme felvétetett, míg eddig mind a kettő a kiadásokból üttetett le. A bevételi többlet 13.070.000 frt erejéig a pénz­­ü­gyministériumnál mutatkozik és pedig 3,672.000 frttal az egyenes adóknál, 719.000 frttal a fogyasztási adóknál, 471.000 frttal a bélyegnél 790.000 frttal a jogilletéknél 115,000 frttal a dijaknál, 47,000 frttal az út, hid- és és révvám­­nál, ez utóbbi tisztán a határőrvidékről, a jöve­dékit -1 1.137,000 frttal, a bányászatnál 1.426,000 frttal, az államerdeknél 4.926,000 frttal és az államnyomdánál 330,000 frttal, mely emelkedé­sekkel azonban némi csekélyebb csökkenés is áll szemben, a­mi azonban jelentéktelen. A bányászat előirányzatának úgy a kiadá­soknál mint a bevételeknél mutatkozó emelke­dését a sótermelésnek ott felvezetése okozza, az arra tett kiadások ott számíttatván el, melyek a régió által megtérítve, azután javára h­atnak mint bevételek. Az államerdők bevételeinek közel 5 millió forint emelkedését három tényező idézi elő. Ezek egyike a határőrvidéki erdők bevételeinek felvétele vagy 1 millió frttal, má­sika az állambányászat részére átengedett fa árának pénzben elszámolása, harmadik és utolsó pedig a fokozott üzlet. Aránylag még nagyobb mérvben fokozottak­nak mutatkoznak a rendkívüli kiadások, a­nél­kül, hogy hasonlót lehetne mondani a rendkí­vüli bevételekről.­­ A rendkívüli szükséglet összege 75,530,348 ft­­ és így 19,093,142 frttal több, mint a jelen évben, s míg a rendkívüli fedezet csak 29,401,435 frt, tehát 13,209,091 frttal kevesebb, mint a­mi a jelen évre jön előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi keve­sebblet 32,302,233 forinttal teszi kedvezőtle­nebbé a mérleget. Mi már a kiadások emelkedésének és a bevé­telek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emelnem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már eddig tett, részint a jövőre czélban vett befe­ktetésekből ered, és éz azért kevésbé aggasztó l­emez a készletek elfo­gyásán, kimerülésében leli magyarázatát, mi­ként ezt úgy egyiket mint másikat részletezni mindjárt bátorkodom. A pénzügyminisztérium rendkívüli kiadásai­nak többlete tesz 9,128,000 frtot. Ebből 5.000,000-et a vasutaknak adandó subventiók vesznek igénybe, mely czélra a jelen évre 5 mil­lió volt előirányozva, míg a jövőre 10,000,000 frt látszik szükségesnek. Ehhez járul a forga­lomnak már átadott és még ezen költségvetési év folyamán átadandó államvasutak mérlegé­nek kiegyenlítésére 991,000 frt, a gömöri iparvasutakra 450,000 frt, a Ferencz-csator­­nára pedig 600,000 frt. E négy tétel már magában közel 7,000,000 frt, a fennmaradó 2 millió és pár százezer forint az újonnan állítandó adóhivatalok, vám- és adó­­őrségek első berendezésére és az adóhátralék liquidatiójára szánják 385,000 frt. Horvátországnak jár az adóhátralékokra 1868-ban befolyt összegnek 63°/6-a fejében 185.000 frt, építkezésekre, jelesen a vámháznál, a budai harminczad­ épületnél, a dohányjöve­déknél, a selmeczi bánya-akadémiánál van fel­véve vagy 1.000.000 forint, az államjavaknál, erdőknél és a bányászatnál a rendkívüli kiadás többlete szintén közel 1.000.000 forint, minden­nek feltétele a jövedelemnek tartós emelése. Ezen­­ még néhány jelentéktelen kiadási többletnek vagy 400,000 frt kevesebblet is áll ellenében, okozván, hogy a végkiadási többlet az előbb említett 9,1281000 írtban határozódik. A közlekedési minisze­rendkívüli szükségle­tének a folyó év ellenében mutatkozó többlete 15.160.000 frt; ebből esik: 5.161.000 frt a va­súti kölcsönből építtetni határozott vonalakra; 4.000.000 frt a gömöri vonalakra. 2.481.000 frt a néhány kincstár érdekében feltétlenül szükséges mellékpályákra, 1.500.000 frt a fiumei kikötőre, 1­76.000 frt a bánréve-nádasdi vonalra, 4.272.000 frt beruházásokra az államvas­utaknál, s végre 240.000 frt itt-, 117.000 frt pedig a vízépítésre. Mind a többleteknek szemben áll 2.400.000 frt keve­sebblet. A kereskedelmi miniszter rendes szükségleté­nek többlete 1.167,000 frt. Az igazságügyminisztériumé pedig 101,000 forint. Ennez a fegyintézeteknél a telekkönyvi ki­­rendeltségek és helyszínelési munkálatoknál fordul elő, amaz pedig főleg a postaház építésé­nél, az állatgyógyintézetnél előlegképen egy minta­lak­helyiség­ építésénél. A rendkívüli fedezet kevesebblete — mint mondom — 13.209.091 frtot tesz, elmaradván az ingó államvagyonból előirányzott összegből 3.550.000 frt, a földteherm. alap térítményéből 280.000 frt, a közös activákkal 3.512.000 frt, az előírt hitel maradványaiból 4.241.000 frt és ke­vesebb jutván a vasúti kölcsönből 6.500.000 frt, ellenben hozzájárulván a bérleti hátralékok czi­­mén 598.000 frt, az államjavak eladásain pedig 587.000 frt. Egyensúlyba hozni rendkívüli kiadásainkat rendkívüli bevételeinkkel, rendszerint csak ma­gunktól függ, miután a czél főleg befektetéseink korlátozásai által érhető el, hol és mennyiben helyes ez, gondos megbírálás tárgya, főleg ily igen felszereletlen országban, részemről nem ta­gadhatom, hogy bár hitelünkkel csak élni, de nem visszaélni szeretek, a súlyegyen­­ helyreállí­tása kedvéért ezúttal czélba vett beruházásaink­ból alig vélnék valamit elmellőzendőnek. (Élénk éljenzés jobbfelől). A költségvetés benyújtása után Ghyczy Kálmán szólal fel és kérdi a minisztert, várjon a múlt évi zárszámadás a törvény értelmében sept. 1-ig az államszámvevőszék által átnyújta­­tott e a minisztériumnak, és ha igen, mikor fogja ez azt a háznak bemutatni, mire Ker­kapoly pénzügyminiszter akként válaszol, hogy a zárszámadás már, néhány pont kivételé­vel, készen van, elkészültének eddig egy vélet­len körülmény némileg útjában állott, és ez az volt, hogy a selmeczbányai gazdászati és bányá­szati kerületnek számadásai „a postán eltéved­tek.“ De most e hiány is pótolva van, és így a zárszámadás legközelebb elkészül. A pénzügyminiszter előterjesztése kapcsában Huszár István az államadósságok ellenőr­zésére kiküldött országos bizottságnak elfoga­dott előirányzatát mutatja be. Bittó István igazságügyminiszter: A pénzügyminiszter előterjesztése kapcsában szintén egy előterjesztést kíván tenni. (Halljuk!) A szervezés alatt lévő elsőfolyamodású tör­vényszékek és járásbíróságok a kormány hatá­rozott szándéka szerint jövő évi január 1-én fog­ván megkezdeni működésüket, kénytelen azon összeget, mely a f. évi XXXII­­k törv.-czikk ál­tal ezen bíróságok életbeléptetésére megállapít­­tatott, már ezen évben igénybe venni s ez­úttal azt is kérni, hogy a minisztérium kebelében a számvevőségi személyzetet megszaporíthassa, hogy az előleges munkálatot már most meg­kezdvén, a szervezési nagy munkálat megköny­­nyebbíttethessék. Egyúttal megjegyzi, hogy e rendkívüli szükséglet a XXXII ik­­. czikkben már megszavaztatott s a számvevőség szaporí­tása sem fog új költséget okozni, a­mennyiben azt a belügyminisztérium kebelében már szer­vezett számvevőségből fogja átvenni. Kéri a há­zat, hogy ezen előterjesztést a pénzügyi bizott­sághoz azon utasítással tegye át, hogy e tárgy­ban még ezen ülésszak alatt jelentést tegyen. (Helyeslés.) Erre elnök kérdi a házat, hogy szándékozik-e a most benyújtott javaslatokat a miniszterek ál­tal kért utasítással a pénzügyi bizottsághoz át­tenni? Tisza Kálmán a kölcsöntörvénynek elő­zetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítása iránt nem most, hanem hétfőn ki ván határozni, mert jól meg kell fontolni, várjon oly kölcsön-e ez, melyet a költségvetéstől elvá­lasztva lehet megszavazni ? míg Deák Ferencz ép azért akarja az egész tárgyat azonnal a pénz­ügyi bizottsághoz utasítani, hogy ez véleményt nyújtson arra nézve, váljon oly kölcsön-e ez, vagy nem? G­h­y­czy azt hiszi, hogy az ellen nem lehet senkinek sem ellenvetése, ha a pénz­ügyi bizottságnak fenhagyatik a szabadság az iránt véleményezhetni, ha vájjon ezen törvény­­javaslat előzetesen tárgyalható-e, vagy nem? Végre a ház a pénzügyminiszter felszólalásá­ra elhatározza, hogy a javaslat a pénzügyi bi­zottsághoz minden utasítás nélkül té­tessék át. A napirend ki lévén merítve, szót emel Tisza Kálmán. A jövő ülés napirendjéről és a ház teendőiről kíván szólani. Addig, míg a pénzügyi bizottság e javaslatokkal el van foglalva, a ház tagjai nem lehetnek tétlenek. Az osztályokhoz vannak utasítva úrbéri és telepítvényi ügyek ; mondja ki tehát a ház, hogy míg a pénzügyi bizottság a hozzá utasított tár­gyakkal foglalkozik, addig az osztályok az úr­béri törvényjavaslatot végezzék. (Helyeslés bal­­felől. Ellenmondás jobbfelől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Azt hiszi, hogy az egymás mellett való műkö­déssel a ház kevésbé ér czélt, mint az egymás utánival, deconcentrált figyelemmel és concen­­trált erővel. A dolog természeténél fogva kéri a házat, hogy maradjon meg azon álláspontnál, melyet a ház az eloszlatás előtt elfoglalt, hogy tudniillik a pénzügyi bizottságnak engedjen időt a munkára. Az úrbéri törvények nem ismeretlenek a t. ház tagjai előtt; az osztálytanácskozások nyo­­matéka nem fog az­által szenvedni, hogy ha a pénzügyi bizottság ülésezésével egyidejűleg és tar­­tamúlag a képviselőház többi tagjai is tanácskoz­nak az osztály­okban,mert hogy a pénzügyi bizott­ság tagjainak figyelme, mint a pénzügyminisz­ter kivánja concentrálva legyen, az igen helyes, hanem kérdi a t. pénzügyminisztertől,mire legyen a ház többi tagjainak figyelme concentrálva az alatt itt ? Pártolja Tisza Kálmán indítványát. (Helyeslés balfelöl.) Bittó István igazságügyminiszter. Ha a t. háznak csak az a czélja,hogy a törvény­­javaslat minél előbb tárgyalás alá jöjjön, ezt el­határozhatja; de ha azon czélt is szem előtt tartja, hogy a törvényhozás két factora közt felmerült különbségek a közérdeknek megfelelőleg ki­­egyenlíttethessenek, akkor én őszintén bevallom és nem habozom kimondani, hogy a szervezés számos részleteivel annyira el voltam foglalva, hogy ezen kérdés tüzetes tanulmányozásával nem foglalkozhattam eléggé, azonban biztos remé­nyem van, hogy ha a tárgyat 2-3 napig tanul­mányozhatom, sikerülni fog a két kérdés közt fel­merülő különbséget a közérdeknek kiegyenlíteni. Méltóztassanak tehát kis türelemmel lenni és nekem időt engedni. (Helyeslés.) Most kihirdettetik a pénzügyi bizottság 2 tag­jára történt szavazás eredménye. Beadatott 203 szavazat, ezek közül 4 üres, 199-et nyert Parcsetics Sándor, 131-et Gorove István, 66-ot Móricz Pál, 2-et Simonyi Ernő. E szerint Par­csetics és Gorove képviselő urak választottak meg a pénzügyi bizottság tagjaiul. Erre a ház Tisza Kálmán azon indítványa fe­lett szavaz, vájjon kívánja-e az úrbéri javasla­tokat az osztályokhoz utasítani ? Szavazás alkalmával a baloldal részéről egyes hangok tiltakoznak az ellen, hogy a horvátok e kérdésben szavazzanak, de miután e kérdés a napirend meghatározása körül forgott, a ház a miniszterelnök felszólalására megadta e kérdés­ben a szavazási jogot a horvát képviselőknek. Tisza Kálmán indítványa mellett szavazott 76, ellene 95, tehát az indítvány elesett. A legközelebbi ülés szokott módon ki fog hir­­dettetni. Ülés vége 1 óra 10 perczkor. Huszár Imre: Á­llamköltségvetés a magyar korona országai részére az 1872-ik évre.*) A) Rendes kiadások. I. A királyi udvartartás költségei 3.650,000 — 3.650,000 frt. II. A kabineti iroda és nyugdijai 61,395 —•­60,829 frt. III. A főrendi- és képviselőház szükségletei 1. 000,000 — 800,000 frt. IV. Az 1872. évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg 25.591,214 — 23.713,792 frt. V. Az 1849—1867. évig tettleg fennál­lott központi kormány közegeinek nyugdijai 270,000 — 280,000 frt. VI. Nyugdijak (a különféle minisztériumok­nál) 2.591,767 - 2.455,466 frt. VII. Államadóssági járulék 32.723,200 — 32.723,200 frt. VIII. Fiume 85,120 — 21,230 frt. XI. Miniszterelnökség 329,180 —328,680 frt. XII. Ő felsége személye körüli minisztérium 66,384 — 70 314 frt. XIII. Horvát szlavon-dalmát minisztérium 46,800 — 45,500 frt. XIV. Belügymin. 2.342,931 — 10.003,814 frt. XV. Pénzügyminisztérium 48.724.476 — 4. 360,999 frt. XVI. Közmunka- és közlekedési minisztérium 5.536.088 — 5.108.790 frt. XVII. Földmivelés, ipar- és kereskedelmi minisztérium 10.209.439 — 9.188.170 frt. XVIII. Vallás és közoktatási minisztérium 3.051.711 — 2.863,987 frt. XIX. Igazságügyi minisztérium 10.190,094 — 3.516,470 frt. XX. Honvédelmi minisztérium 6.690,651 — 5.550,770 frt. Rendes kiadások összege 15.7636,451 —■ 250.433,961 frt. B) Rendkívüli kiadások. I. Az 1872. évre megállapitott közösügyi ki­adásokból a magyar korona országait illető ösz­­szeg 4 309,499 — 7.646,202 frt. II. Miniszterelnökség 50,000 — 50,000 frt. III. Ő felsége személye körüli miniszteri 3000 frt. IV. Belügyminisztérium 628,560 — 953,204 forint. V. Pénzügyminisztérium 19.874,774 — 10.746,037 frt. *) Az első szám az 1872-iki, a második az 1871- diki tételt jelenti. A szerk. VI. Közmunka- és közlekedési minisztérium 44.997,872 — 29.837,046 frt. VII. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nisztérium 6.946,674 — 779,100 frt. VIII. Vallásközoktatásügyi minisztérium 563,269 — 1.680,430 frt. IX. Igazságügyi minisztérium 472,700 — 371,600 frt. X. Honvédelmi minisztérium 2.684,000 — 4.873,286 frt. Rendkívüli kiadások összege 75.530,348 — 56.437,206 frt. C) Hitel- és pénztár-műveleti ki­adások: I) Közös függő államadósság kezelése 129,690 —118,650 frt. N­) Földteherment. örökváltságok 17.059,869 — 16.545,000 frt. III) Vasúti kölcsön 20.933,016 —26.763,280 forint. IV) Szöllő dézsmavált. 2.342,141 — 3.176,179 forint. V) Sorsolási kölcsön 7.371,150 — 8.138,150 forint. VI) Gömöri vasút záloglevélkölcsön 5.198,558 — .... forint. VII) Függő adósság 1.544,987 — 939,246 frt VIII) Pénztári műveletek 3.470,000 — 100,000 frt. Hitel és pénztár műveleti költségek összege 59,048,911 — 55,780,505 frt. " A) Rendes bevételek: I. Ö Felsége személyi körüli minisztérium 84 - 540 ft. II. Belügyminisztérium 108,759 — 57,960 forint. III. Pénzügyminisztérium 143,539,229 — 137,984,231 ft. IV. Közmunka és közlekedési minisztérium 92,293 — 81,580 ft. V. Földmivelés- ipar és keresk. minisztérium 8,703,983 — 7,434 550 ft. VI. Vallás és közoktatási minisziterium 269,369 — 297,560 ft. VII. Igazságügyi minisztérium 60,529 — 54,840 ft. Rendes bevételek összege 152,775,002 — 145,911,241 ft. B) Rendkivüli bevételek: I. A közös pénzügyi pénztár készletének és követeléseinek a magyar korona országait illető részéből 3,512,705 ft. II. Belügyminiszterium 55,616 — 59,0244 ft. III. Pénzügyminiszt. 7,170,971 —10,297,281 forint. IV. Közmunka és közlekedési minisztérium 22,163,448 — 24,454,497 ft.I­V. Vallás és közoktatási minisztérium 11,400 — 37,650 ft. Rendkívüli bevételek összege 29,401,435 — 42,610,526. C) Hitel és pénztárműveleti bevé­telek: I)Földtehermentesités­i örökváltság 17,059,869 —16,540,000 frt. II) Vasúti kölcsön 20,933,016 — 25,968,078 forint. III) Szöllődézsmavált. 2,342,141 - 3,166,179 forint. IV) Sorsolási kölcsön 7,371,150 — 8,133,150 forint. V) Gömöri vasút záloglevélkölcsön 6,198,558 forint. VI) Függő adósság 23,656 - 27,036 frt. VII) Pénztári műveletek 3,520,000 — 170,000 forint. Hitel és pénztárműveleti bevételek összege 57,448, 390 — 54,004,443 frt. Mérleg. Rendes kiadások 157,636,451 - 150,433,991 forint. Rendes bevételek 152,775,002 — 145,911,241 forint. Hiány 4 861,449 — 4,522,780 frt. Rendkívüli kiadások 75,530,348 — 56,437,206 forint. Rendkiv. bevételek 29,401,435 — 42,610,526 forint. Hiány 46,128,913 — 13,826,680 frt. Hitel és pénztármüveleti kiadások 59,048,911 — 55,780,505 frt. Hitel és pénztármüveleti bevételek 57,448,390 — 54,004,443 frt. Hiány 1,600,521 — 1,776,062 frt. Összes bevételek 292,215,710 — 262,651,672 forint. Összes kiadások 239,624,827 — 242,526,210 forint. Hiány 52,590,883 — 20,125,462 frt. Folytatása a mellékleten. Törvényj­avaslat államkölcsön létesítéséről. 1. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik oly államkölcsön megkötésére, melyből valóságos értékben,minden levonás nélkül 22.125.000 ezüst forint folyjon be az államkincstárba. 2. §. A pénzügyminiszter e végből összesen 30.000.000 ezüst forint névértékű államkötvé­nyeket bocsáthat ki, melyek sorsolás útján 32 év alatt törlesztendők. 3. §. A kibocsátandó kötvények után az ál­lamkincstár kamat fejében öt százalékot fize­­tend, ugyancsak ezüst pénzben. 4. §. Az e kölcsönből folyó kötelezettsége pontos teljesítéséért az állam összes jövedelmei­vel kezeskedik. 5. §. A kölcsönkötvények és a kötvények ka­matszelvénye­i, valamint az e kölcsön iránt kö­tendő szerződések e törvény által minden fenn­álló bélyegtől, illetéktől és jövedelmi adótól mentesíttetnek, mely illeték- és adómentesség azok részére jövőre is biztosíttatik. 6. §. A pénzügyminiszter az e kölcsönből be­folyandó összegek miképen történt felhasználá­sáról, a kölcsön állapotának kimutatása mellett, az országgyűlés elé évenként jelentést teend. Kerkapoly Károly. Indokolás a fölveendő kölcsönről szóló törvényj­avaslathoz. Jelen törvényjavaslat értelméhez képest név­­értékben 30 millió ezüst forint erejéig lenne kölcsön megkötve 32 évi törlesztésre s 5 °/o -nyi kamat mellett. E kölcsön megkötését különféle okok teszik szükségessé, nevezetesen: 1. A képviselőház folyó 1871. évi január hó

Next