Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)
1871-09-17 / 214. szám
gáltatták be az országos pénztárba kisebb megyék kebli költségeik fedezésére, vagy pedig ha a fentebbi — módszer, miként könnyen gyanítható — a nagyobb megyékkel véletlen súrlódásra adna alkalmat, ez okból, bármenynyire kellemetlen, maradnunk kell a közelebbi gyakorlat mellett mindaddig , míg a megyék okszerű területi szabályozása következtében a kebli adónak a megyék általi függetlenebb kezelésére is az alkalmas alap lerakatik. Egy ily értelemben mielőbb meghozandó rövid törvény volna egyedül a jelen viszonyok közt nemcsak kivihető, de czélszerű és igazságos. A vagyon biztosságának egyik főtámasza, az államnak egyik legfontosabb szabálya, hogy a polgárok , a rendkívüli és igen fontos eseteket kivéve, csak a teljesen indokolt, szükségesnek elismert költségekre vagyonuk arányában egyenlő mérvben adóztassanak meg. A különös fontos okok, melyek miatt a fentebbi szabálytól el kellene térni, a kérdéses esetben nem forognak fenn. A megyei hivatalnokok továbbá nagyrészben az állami közigazgatást közvetítik. A megyei közigazgatás költségének tehát egy része leghelyesebben az egész országot illeti. A megyéknek lakosaik megadóztatása iránti joga elettől fogva a megyék kétségtelen szüksége mértékéig terjedt. E szükségek meghatározásában, felszedésében és elköltésében a központi kormánynak mindig meg volt kellő befolyása, illő ellenőrködése. A megyék autonómiájának pénztárukra nézve legfőbb kelléke abban áll, hogy a megyei költségek megállapításánál a központi kormány a megyék jogos követelményeire illő figyelemmel legyen, s hogy a részükre igényelt és megállapított összeget pontosan megkapják. Hogy a megállapított összeg mily törvényes módon hajtatik be,ez másodfontosságú kérdés, melyért az ügy főbb mozzanatait kockáztatni nem lehet. Annál, mi jelenleg elérhető, még elkülönítettebb és függetlenebb háziadó kezelést, mint fentebb is érintők, csak a megyék területi szabályozása után hozhatni létre. A 11. és 90. szakasz fonákságainak helyreigazítása nemcsak törvényes és igazságos, de könynyen létesíthető, mert azon megyék, melyek az említett szakaszok által jujtatnak, igen számosak, s ezek képviselőihez számítva azokat, kik ellenkező irányban nem érdekelték, úgyszintén a jogosság és méltányosság által vezéreltetnek, nem lesz nehéz az indítványozott törvénynek többséget szerezni. X. 7. Országgyűlés. A képviselőház ülése sept. 16-kán. I. A képviselőház mai ülésében mindenekelőtt előterjesztettek a baloldali kör tegnapi értekezletén megállapított interpellációk. Ghyczy Kálmán a megyei háziadó ügyében interpellált, Móricz Pál az államvagyon kimutatását követelte, s a közigazgatási szolgálat alkotmányos rendezését, Horn és Pulszky a polgári házasság behozatalát sürgették, Győrffy Gyula pedig az ipartörvény ügyében tett kérdést. Végül Kerkapoly pénzügyminiszter terjeszte elő az 1872-iki költségvetést és a napirend tárgyában fejlett ki hosszabb vita. Kerkapoly előterjesztéséről lapunk egyébb helyén lévén szó, itt a napirend tárgyában fennforgott vitáról emlékszünk meg. Mind Ghyczy Kálmán felszólalása, mind később a kölcsönnek a pénzügyi bizottsághoz való utasítása tárgyában támadt discussióból kitűnt, hogy a baloldal ellenezni fogja a kölcsönnek előzetes tárgyalását. Ez azon apró akadékoskodások egyike, melyekkel a baloldal nagyobbszerű tervek hiányában, ellenzéki kedvét tölti. A dolog különben elég érdekes, hogy arra tüzetesben visszatérjünk. Bittó István igazságügyminiszer ma többször felszólalt s kellemesen lepett meg, hogy csinos parlamenti modorral bir. Nyilatkozata, melyben kilátásba helyezi, hogy az úrbéri törvények tárgyában a képviselő s a főrendiház között támadt differentia compromissum útján fog kiegyenlittetni, minden részről megnyugvással fogadtatott. II. (Folytatás esti kiadásunkhoz.) (Elnöki bejelentések. Kérvények. Ghyczy Kálmán a vármegyei közigazgatás költségének fedezése, Móricz Pál az ingó államvagyon leltározása és az államszolgálati ügyrend szabályozása, Horn Ede a polgári házasság behozatala, Győrffy Gyula az ipartörvény tárgyában nyújtanak be határozati javaslatokat. A ház sept. havi költségvetése megszavaztatik. Szavazás a pénzügyi bizottság 2, a VIII ik bíráló bizottság 1 tagjára. A Spanyolországgal kötött keresk. szerződésről szóló tezikk kihirdettetik. Kerkapoly pénzügyminiszter az 1872-ki államköltségvetésről és az államkölcsön létesítéséről szóló javaslatokat benyújtja. Vita az osztályokhoz utasítandó tárgyak iránt.) Elnök: Sommsich Pál. Jegyzők : Széll, Jámbor, Bujánovics. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrássy, Kerkapoly, Tóth, Tisza, Bittó, Wenckheim, Szlávy, Pauler, Pejacsevics. Esti lapunkban az ülés lefolyását a pénzügyminiszter beszédéig ismertettük. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Ezen költségvetés, melyet a t. ház asztalára letenni ezennel szerencsém van, a legelső, mely a határőrvidék költségvetését is magában foglalja, tettleg érvényesítvén azon igazságot, hogy nevezett vidék a magyar koronához tartozik s gyakorlatilag is vonván az ebből folyó következményeket. S mivel a horvátszlavon határőrvidék csak a horvát-szlavon-dalmát királyság által közvetítve, a magyar pedig közvetlenül tartozik ez országhoz, az előbb nevezettnek belkormányzatára vonatkozó költségvetés ép úgy átalány formájában jelenik meg a költségvetésben, mint maguké azon királyságoké, melyekhez az közvetlenül tartozik, s mint fog megjelenni akkor, ha azokkal belkormányzatát illetőleg is egyesítve lesz. Ellenben a magyar határőrvidék egész költségvetése részletezetten van kimutatva. A költségvetés egészen új alkatrészére gondolva, mondottam legközelebb, hogy ép ez évben eddig fenn nem forgott nagy nehézségekkel járt a költségvetésnek a t. ház határozata által kivánt időre elkészíttetése. Hogy az mégis sikerült, örömömre szolgál, s ha következménye az lesz, hogy még ez év folyamán meg is szavaztatik, a közügynek nagy hasznára leszen az az által, hogy egyrészről a kormányzat egész évben biztosabban mozog s az egész évre czélba vett munka teljesítésére egész éve is lesz, másrészről pedig hat hónap helyett 9 álland rendelkezésére a költségvetés elkészítésére. Mielőtt a költségvetés tartalmának ismertetésére átmennék, meg kell jegyeznem, hogy a rendes bevételekből leüttetett azon 4145000 ftnyi főösszeg, mely eddig a közigazgatási költségekre a kincstárból adatott, s hogy azon 3.500.000 frt, mely a monarchia másik fele részére szükséges, dohány beváltására fordittatik, s tulajdonképen nem más, mint ez által minden haszon nélkül ugyan, de kamatjával együtt megtérítendő előleg a rendes kiadások és bevételek közül szintén kiválasztatván, egyszerű pénztárműveletként vétetett fel. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy a rendes bevételek közül a rendkívüliekhez tétettek át a bérleti hátralékok, mint természetüknél fogva oda tartozók, ugyanoda helyeztetvén át több sajátlag szintén odatartozó kiadás, köztük a dohányjövedék részére előirányzottak is. Ez utóbbiak és a bérhátralékok egymást megközelítőleg kiegyenlítvén, a folyó évre megállapított és a jövőre épen előterjesztett előirányzat összemérhetése czéljából csak a két első tételt, t. i. a megyei közigazgatásra s a monarchia másik fele részére szükséges dohány bevásárlására fordítandót adom hozzá úgy a bevételekhez, mint a kiadásokhoz egészen a tavalyi mód szerint. Áttérve ezek után az előirányzat érdemleges ismertetésére, meg kell jegyeznem , hogy rendes kiadásaink, melyek már a jelen évre vagy 10.000.000 frttal többel lőnek előirányozva, mint 1870-re voltak, újra is magasabban előirányozvák, éspedig a költségvetéseinkben eddig is felvéve volt complexumra nézve 8.043.000 frttal. Ehhez járulnak a határőrvidéknek most újból felvett kiadásai 6.389.000 forinttal, úgy hogy az összes kiadási többlet 14.432.000 forint. Szemben ezzel a határőrvidéknek előirányzatunkba most újból felvett rendes bevételei 3.817.000 forintra rúgnak, minek folytán az ott előálló hiány 2.572.000 frtot tesz. Hozzáadva ehhez a különben szükségesnek mutatkozó 8.043.000 frtnyi több kiadást, leszen fedezendő többlet 10.615.000 frt. Ez összegnek eddigi bevételi forrásainkból eredő többletbőli fedezése majdnem teljesen sikerülvén, a rendes kiadások s bevételek közötti különbség és illetőleg az ennélfogva mutatkozó hiány csak 338,000 frttal emelkedik s teend egészben 4,861,449 frtot, mig a jelen évben 4,522,720 frt. Ha tehát a határőrvidék deficitje s a törvénykezés rendezése folytán szükségessé vált több kiadás közbe nem jön, úgy már ezúttal eltűnnék rendes költségvetésünkből minden hiány, sőt többlet mutatkoznék. Ám a határőrvidék koronánk területéhez tartozik, terhe minket illet, s fejlesztése és odaerősbítése, hogy bírja fedezni saját költségét, a mi feladatunk, a jó és rendezett igazságszolgáltatás olyan államszükség, mely kielégíttetést követel, mit tőle a valódi szükséglet határán belül megtagadni nem szabad. Legkevésbé szabad pedig azért, hogy az előirányzatból vagy egy évvel korábban tűnjék el a hiány. Nem lesz talán érdektelen elsorolnom azon tételeket, melyek a kiadási s a bevételi többletet legfőkép okozzák: a) az országgyűlés költségei magasabban előirányozvák 200,000 frttal, bár az 1870-iki valódi szükségletnél 287,000 frttal még mindig alantabb; b) a közösügyi kiadások növekedtek 1.877,422 frttal, minek oka legnagyobb részben abban keresendő, hogy a megszavazott egész összegnek egy jelentékeny része, t. i. az, mely a határőrvidékre esik, ezúttal megjelenik költségvetésünkben, mi eddig nem volt úgy ; c) a nyugdíjak 136,301 forinttal szaporodtak, nagyrészt ismét a határőrvidék nyugdíjazottjainak ide felvétele által; d) Horvát- Szlavonország beligazgatási szükségletére 2.072.000 frttal több van előirányozva, ismét a Horvát-Szlavon határőrvidék és Belő vármegye szükségletére való tekintettel; e) a közlekedési minisztérium szükséglete 427,298 frttal haladja meg a folyó évre előirányzottat, a kereskedelmi minisztériumé pedig 1.021,269 frttal, mi mellett azonban bevételei 1.269,433 frttal emelvék, úgy hogy mérlege szintén 10 millióval javul; f) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium előirányzata 241,724 frt, a honvédelmié 1.159,932 frttal magasabb, ez intézmény mindelőbbre fejlődésének megfelelvén. A csapatok létszámának emelkedésén túl főtényezői az emelkedésnek a brigádkeretek formálása, a tiszti és altiszti iskolázások és a szerlövegek alkalmazásba vétele; g) a bel és igazságügyi költségvetés együtt 3.154.000 frt költségemelkedést mutat. Végre a pénzügyministérium előirányzata több 4.463.477 frttal, mit főleg a cataster és az adóhivatalok czélbavett újjászervezése, a határőrvidéken felállítandó vám és adóőrség és az államerdőknél és állambányászatnál mutatkozó több kiadás okoz. Áttérve a bevételek emelkedésére, meg kell jegyeznem, hogy azok 50.000 forintig a belügyminiszériumnál mutatkoznak azáltal, hogy a betegápolási költség-megtérítés és a Közlöny egész jövedelme felvétetett, míg eddig mind a kettő a kiadásokból üttetett le. A bevételi többlet 13.070.000 frt erejéig a pénzügyministériumnál mutatkozik és pedig 3,672.000 frttal az egyenes adóknál, 719.000 frttal a fogyasztási adóknál, 471.000 frttal a bélyegnél 790.000 frttal a jogilletéknél 115,000 frttal a dijaknál, 47,000 frttal az út, hid- és és révvámnál, ez utóbbi tisztán a határőrvidékről, a jövedékit -1 1.137,000 frttal, a bányászatnál 1.426,000 frttal, az államerdeknél 4.926,000 frttal és az államnyomdánál 330,000 frttal, mely emelkedésekkel azonban némi csekélyebb csökkenés is áll szemben, ami azonban jelentéktelen. A bányászat előirányzatának úgy a kiadásoknál mint a bevételeknél mutatkozó emelkedését a sótermelésnek ott felvezetése okozza, az arra tett kiadások ott számíttatván el, melyek a régió által megtérítve, azután javára hatnak mint bevételek. Az államerdők bevételeinek közel 5 millió forint emelkedését három tényező idézi elő. Ezek egyike a határőrvidéki erdők bevételeinek felvétele vagy 1 millió frttal, másika az állambányászat részére átengedett fa árának pénzben elszámolása, harmadik és utolsó pedig a fokozott üzlet. Aránylag még nagyobb mérvben fokozottaknak mutatkoznak a rendkívüli kiadások, anélkül, hogy hasonlót lehetne mondani a rendkívüli bevételekről. A rendkívüli szükséglet összege 75,530,348 ft és így 19,093,142 frttal több, mint a jelen évben, s míg a rendkívüli fedezet csak 29,401,435 frt, tehát 13,209,091 frttal kevesebb, mint ami a jelen évre jön előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi kevesebblet 32,302,233 forinttal teszi kedvezőtlenebbé a mérleget. Mi már a kiadások emelkedésének és a bevételek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emelnem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már eddig tett, részint a jövőre czélban vett befektetésekből ered, és éz azért kevésbé aggasztó lemez a készletek elfogyásán, kimerülésében leli magyarázatát, miként ezt úgy egyiket mint másikat részletezni mindjárt bátorkodom. A pénzügyminisztérium rendkívüli kiadásainak többlete tesz 9,128,000 frtot. Ebből 5.000,000-et a vasutaknak adandó subventiók vesznek igénybe, mely czélra a jelen évre 5 millió volt előirányozva, míg a jövőre 10,000,000 frt látszik szükségesnek. Ehhez járul a forgalomnak már átadott és még ezen költségvetési év folyamán átadandó államvasutak mérlegének kiegyenlítésére 991,000 frt, a gömöri iparvasutakra 450,000 frt, a Ferencz-csatornára pedig 600,000 frt. E négy tétel már magában közel 7,000,000 frt, a fennmaradó 2 millió és pár százezer forint az újonnan állítandó adóhivatalok, vám- és adóőrségek első berendezésére és az adóhátralék liquidatiójára szánják 385,000 frt. Horvátországnak jár az adóhátralékokra 1868-ban befolyt összegnek 63°/6-a fejében 185.000 frt, építkezésekre, jelesen a vámháznál, a budai harminczad épületnél, a dohányjövedéknél, a selmeczi bánya-akadémiánál van felvéve vagy 1.000.000 forint, az államjavaknál, erdőknél és a bányászatnál a rendkívüli kiadás többlete szintén közel 1.000.000 forint, mindennek feltétele a jövedelemnek tartós emelése. Ezen még néhány jelentéktelen kiadási többletnek vagy 400,000 frt kevesebblet is áll ellenében, okozván, hogy a végkiadási többlet az előbb említett 9,1281000 írtban határozódik. A közlekedési miniszerendkívüli szükségletének a folyó év ellenében mutatkozó többlete 15.160.000 frt; ebből esik: 5.161.000 frt a vasúti kölcsönből építtetni határozott vonalakra; 4.000.000 frt a gömöri vonalakra. 2.481.000 frt a néhány kincstár érdekében feltétlenül szükséges mellékpályákra, 1.500.000 frt a fiumei kikötőre, 176.000 frt a bánréve-nádasdi vonalra, 4.272.000 frt beruházásokra az államvasutaknál, s végre 240.000 frt itt-, 117.000 frt pedig a vízépítésre. Mind a többleteknek szemben áll 2.400.000 frt kevesebblet. A kereskedelmi miniszter rendes szükségletének többlete 1.167,000 frt. Az igazságügyminisztériumé pedig 101,000 forint. Ennez a fegyintézeteknél a telekkönyvi kirendeltségek és helyszínelési munkálatoknál fordul elő, amaz pedig főleg a postaház építésénél, az állatgyógyintézetnél előlegképen egy mintalakhelyiség építésénél. A rendkívüli fedezet kevesebblete — mint mondom — 13.209.091 frtot tesz, elmaradván az ingó államvagyonból előirányzott összegből 3.550.000 frt, a földteherm. alap térítményéből 280.000 frt, a közös activákkal 3.512.000 frt, az előírt hitel maradványaiból 4.241.000 frt és kevesebb jutván a vasúti kölcsönből 6.500.000 frt, ellenben hozzájárulván a bérleti hátralékok czimén 598.000 frt, az államjavak eladásain pedig 587.000 frt. Egyensúlyba hozni rendkívüli kiadásainkat rendkívüli bevételeinkkel, rendszerint csak magunktól függ, miután a czél főleg befektetéseink korlátozásai által érhető el, hol és mennyiben helyes ez, gondos megbírálás tárgya, főleg ily igen felszereletlen országban, részemről nem tagadhatom, hogy bár hitelünkkel csak élni, de nem visszaélni szeretek, a súlyegyen helyreállítása kedvéért ezúttal czélba vett beruházásainkból alig vélnék valamit elmellőzendőnek. (Élénk éljenzés jobbfelől). A költségvetés benyújtása után Ghyczy Kálmán szólal fel és kérdi a minisztert, várjon a múlt évi zárszámadás a törvény értelmében sept. 1-ig az államszámvevőszék által átnyújtatott e a minisztériumnak, és ha igen, mikor fogja ez azt a háznak bemutatni, mire Kerkapoly pénzügyminiszter akként válaszol, hogy a zárszámadás már, néhány pont kivételével, készen van, elkészültének eddig egy véletlen körülmény némileg útjában állott, és ez az volt, hogy a selmeczbányai gazdászati és bányászati kerületnek számadásai „a postán eltévedtek.“ De most e hiány is pótolva van, és így a zárszámadás legközelebb elkészül. A pénzügyminiszter előterjesztése kapcsában Huszár István az államadósságok ellenőrzésére kiküldött országos bizottságnak elfogadott előirányzatát mutatja be. Bittó István igazságügyminiszter: A pénzügyminiszter előterjesztése kapcsában szintén egy előterjesztést kíván tenni. (Halljuk!) A szervezés alatt lévő elsőfolyamodású törvényszékek és járásbíróságok a kormány határozott szándéka szerint jövő évi január 1-én fogván megkezdeni működésüket, kénytelen azon összeget, mely a f. évi XXXIIk törv.-czikk által ezen bíróságok életbeléptetésére megállapíttatott, már ezen évben igénybe venni s ezúttal azt is kérni, hogy a minisztérium kebelében a számvevőségi személyzetet megszaporíthassa, hogy az előleges munkálatot már most megkezdvén, a szervezési nagy munkálat megkönynyebbíttethessék. Egyúttal megjegyzi, hogy e rendkívüli szükséglet a XXXII ik. czikkben már megszavaztatott s a számvevőség szaporítása sem fog új költséget okozni, amennyiben azt a belügyminisztérium kebelében már szervezett számvevőségből fogja átvenni. Kéri a házat, hogy ezen előterjesztést a pénzügyi bizottsághoz azon utasítással tegye át, hogy e tárgyban még ezen ülésszak alatt jelentést tegyen. (Helyeslés.) Erre elnök kérdi a házat, hogy szándékozik-e a most benyújtott javaslatokat a miniszterek által kért utasítással a pénzügyi bizottsághoz áttenni? Tisza Kálmán a kölcsöntörvénynek előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítása iránt nem most, hanem hétfőn ki ván határozni, mert jól meg kell fontolni, várjon oly kölcsön-e ez, melyet a költségvetéstől elválasztva lehet megszavazni ? míg Deák Ferencz ép azért akarja az egész tárgyat azonnal a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy ez véleményt nyújtson arra nézve, váljon oly kölcsön-e ez, vagy nem? Ghyczy azt hiszi, hogy az ellen nem lehet senkinek sem ellenvetése, ha a pénzügyi bizottságnak fenhagyatik a szabadság az iránt véleményezhetni, ha vájjon ezen törvényjavaslat előzetesen tárgyalható-e, vagy nem? Végre a ház a pénzügyminiszter felszólalására elhatározza, hogy a javaslat a pénzügyi bizottsághoz minden utasítás nélkül tétessék át. A napirend ki lévén merítve, szót emel Tisza Kálmán. A jövő ülés napirendjéről és a ház teendőiről kíván szólani. Addig, míg a pénzügyi bizottság e javaslatokkal el van foglalva, a ház tagjai nem lehetnek tétlenek. Az osztályokhoz vannak utasítva úrbéri és telepítvényi ügyek ; mondja ki tehát a ház, hogy míg a pénzügyi bizottság a hozzá utasított tárgyakkal foglalkozik, addig az osztályok az úrbéri törvényjavaslatot végezzék. (Helyeslés balfelől. Ellenmondás jobbfelől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Azt hiszi, hogy az egymás mellett való működéssel a ház kevésbé ér czélt, mint az egymás utánival, deconcentrált figyelemmel és concentrált erővel. A dolog természeténél fogva kéri a házat, hogy maradjon meg azon álláspontnál, melyet a ház az eloszlatás előtt elfoglalt, hogy tudniillik a pénzügyi bizottságnak engedjen időt a munkára. Az úrbéri törvények nem ismeretlenek a t. ház tagjai előtt; az osztálytanácskozások nyomatéka nem fog azáltal szenvedni, hogy ha a pénzügyi bizottság ülésezésével egyidejűleg és tartamúlag a képviselőház többi tagjai is tanácskoznak az osztályokban,mert hogy a pénzügyi bizottság tagjainak figyelme, mint a pénzügyminiszter kivánja concentrálva legyen, az igen helyes, hanem kérdi a t. pénzügyminisztertől,mire legyen a ház többi tagjainak figyelme concentrálva az alatt itt ? Pártolja Tisza Kálmán indítványát. (Helyeslés balfelöl.) Bittó István igazságügyminiszter. Ha a t. háznak csak az a czélja,hogy a törvényjavaslat minél előbb tárgyalás alá jöjjön, ezt elhatározhatja; de ha azon czélt is szem előtt tartja, hogy a törvényhozás két factora közt felmerült különbségek a közérdeknek megfelelőleg kiegyenlíttethessenek, akkor én őszintén bevallom és nem habozom kimondani, hogy a szervezés számos részleteivel annyira el voltam foglalva, hogy ezen kérdés tüzetes tanulmányozásával nem foglalkozhattam eléggé, azonban biztos reményem van, hogy ha a tárgyat 2-3 napig tanulmányozhatom, sikerülni fog a két kérdés közt felmerülő különbséget a közérdeknek kiegyenlíteni. Méltóztassanak tehát kis türelemmel lenni és nekem időt engedni. (Helyeslés.) Most kihirdettetik a pénzügyi bizottság 2 tagjára történt szavazás eredménye. Beadatott 203 szavazat, ezek közül 4 üres, 199-et nyert Parcsetics Sándor, 131-et Gorove István, 66-ot Móricz Pál, 2-et Simonyi Ernő. E szerint Parcsetics és Gorove képviselő urak választottak meg a pénzügyi bizottság tagjaiul. Erre a ház Tisza Kálmán azon indítványa felett szavaz, vájjon kívánja-e az úrbéri javaslatokat az osztályokhoz utasítani ? Szavazás alkalmával a baloldal részéről egyes hangok tiltakoznak az ellen, hogy a horvátok e kérdésben szavazzanak, de miután e kérdés a napirend meghatározása körül forgott, a ház a miniszterelnök felszólalására megadta e kérdésben a szavazási jogot a horvát képviselőknek. Tisza Kálmán indítványa mellett szavazott 76, ellene 95, tehát az indítvány elesett. A legközelebbi ülés szokott módon ki fog hirdettetni. Ülés vége 1 óra 10 perczkor. Huszár Imre: Államköltségvetés a magyar korona országai részére az 1872-ik évre.*) A) Rendes kiadások. I. A királyi udvartartás költségei 3.650,000 — 3.650,000 frt. II. A kabineti iroda és nyugdijai 61,395 —•60,829 frt. III. A főrendi- és képviselőház szükségletei 1. 000,000 — 800,000 frt. IV. Az 1872. évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg 25.591,214 — 23.713,792 frt. V. Az 1849—1867. évig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai 270,000 — 280,000 frt. VI. Nyugdijak (a különféle minisztériumoknál) 2.591,767 - 2.455,466 frt. VII. Államadóssági járulék 32.723,200 — 32.723,200 frt. VIII. Fiume 85,120 — 21,230 frt. XI. Miniszterelnökség 329,180 —328,680 frt. XII. Ő felsége személye körüli minisztérium 66,384 — 70 314 frt. XIII. Horvát szlavon-dalmát minisztérium 46,800 — 45,500 frt. XIV. Belügymin. 2.342,931 — 10.003,814 frt. XV. Pénzügyminisztérium 48.724.476 — 4. 360,999 frt. XVI. Közmunka- és közlekedési minisztérium 5.536.088 — 5.108.790 frt. XVII. Földmivelés, ipar- és kereskedelmi minisztérium 10.209.439 — 9.188.170 frt. XVIII. Vallás és közoktatási minisztérium 3.051.711 — 2.863,987 frt. XIX. Igazságügyi minisztérium 10.190,094 — 3.516,470 frt. XX. Honvédelmi minisztérium 6.690,651 — 5.550,770 frt. Rendes kiadások összege 15.7636,451 —■ 250.433,961 frt. B) Rendkívüli kiadások. I. Az 1872. évre megállapitott közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető öszszeg 4 309,499 — 7.646,202 frt. II. Miniszterelnökség 50,000 — 50,000 frt. III. Ő felsége személye körüli miniszteri 3000 frt. IV. Belügyminisztérium 628,560 — 953,204 forint. V. Pénzügyminisztérium 19.874,774 — 10.746,037 frt. *) Az első szám az 1872-iki, a második az 1871- diki tételt jelenti. A szerk. VI. Közmunka- és közlekedési minisztérium 44.997,872 — 29.837,046 frt. VII. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 6.946,674 — 779,100 frt. VIII. Vallásközoktatásügyi minisztérium 563,269 — 1.680,430 frt. IX. Igazságügyi minisztérium 472,700 — 371,600 frt. X. Honvédelmi minisztérium 2.684,000 — 4.873,286 frt. Rendkívüli kiadások összege 75.530,348 — 56.437,206 frt. C) Hitel- és pénztár-műveleti kiadások: I) Közös függő államadósság kezelése 129,690 —118,650 frt. N) Földteherment. örökváltságok 17.059,869 — 16.545,000 frt. III) Vasúti kölcsön 20.933,016 —26.763,280 forint. IV) Szöllő dézsmavált. 2.342,141 — 3.176,179 forint. V) Sorsolási kölcsön 7.371,150 — 8.138,150 forint. VI) Gömöri vasút záloglevélkölcsön 5.198,558 — .... forint. VII) Függő adósság 1.544,987 — 939,246 frt VIII) Pénztári műveletek 3.470,000 — 100,000 frt. Hitel és pénztár műveleti költségek összege 59,048,911 — 55,780,505 frt. " A) Rendes bevételek: I. Ö Felsége személyi körüli minisztérium 84 - 540 ft. II. Belügyminisztérium 108,759 — 57,960 forint. III. Pénzügyminisztérium 143,539,229 — 137,984,231 ft. IV. Közmunka és közlekedési minisztérium 92,293 — 81,580 ft. V. Földmivelés- ipar és keresk. minisztérium 8,703,983 — 7,434 550 ft. VI. Vallás és közoktatási minisziterium 269,369 — 297,560 ft. VII. Igazságügyi minisztérium 60,529 — 54,840 ft. Rendes bevételek összege 152,775,002 — 145,911,241 ft. B) Rendkivüli bevételek: I. A közös pénzügyi pénztár készletének és követeléseinek a magyar korona országait illető részéből 3,512,705 ft. II. Belügyminiszterium 55,616 — 59,0244 ft. III. Pénzügyminiszt. 7,170,971 —10,297,281 forint. IV. Közmunka és közlekedési minisztérium 22,163,448 — 24,454,497 ft.IV. Vallás és közoktatási minisztérium 11,400 — 37,650 ft. Rendkívüli bevételek összege 29,401,435 — 42,610,526. C) Hitel és pénztárműveleti bevételek: I)Földtehermentesitési örökváltság 17,059,869 —16,540,000 frt. II) Vasúti kölcsön 20,933,016 — 25,968,078 forint. III) Szöllődézsmavált. 2,342,141 - 3,166,179 forint. IV) Sorsolási kölcsön 7,371,150 — 8,133,150 forint. V) Gömöri vasút záloglevélkölcsön 6,198,558 forint. VI) Függő adósság 23,656 - 27,036 frt. VII) Pénztári műveletek 3,520,000 — 170,000 forint. Hitel és pénztárműveleti bevételek összege 57,448, 390 — 54,004,443 frt. Mérleg. Rendes kiadások 157,636,451 - 150,433,991 forint. Rendes bevételek 152,775,002 — 145,911,241 forint. Hiány 4 861,449 — 4,522,780 frt. Rendkívüli kiadások 75,530,348 — 56,437,206 forint. Rendkiv. bevételek 29,401,435 — 42,610,526 forint. Hiány 46,128,913 — 13,826,680 frt. Hitel és pénztármüveleti kiadások 59,048,911 — 55,780,505 frt. Hitel és pénztármüveleti bevételek 57,448,390 — 54,004,443 frt. Hiány 1,600,521 — 1,776,062 frt. Összes bevételek 292,215,710 — 262,651,672 forint. Összes kiadások 239,624,827 — 242,526,210 forint. Hiány 52,590,883 — 20,125,462 frt. Folytatása a mellékleten. Törvényjavaslat államkölcsön létesítéséről. 1. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik oly államkölcsön megkötésére, melyből valóságos értékben,minden levonás nélkül 22.125.000 ezüst forint folyjon be az államkincstárba. 2. §. A pénzügyminiszter e végből összesen 30.000.000 ezüst forint névértékű államkötvényeket bocsáthat ki, melyek sorsolás útján 32 év alatt törlesztendők. 3. §. A kibocsátandó kötvények után az államkincstár kamat fejében öt százalékot fizetend, ugyancsak ezüst pénzben. 4. §. Az e kölcsönből folyó kötelezettsége pontos teljesítéséért az állam összes jövedelmeivel kezeskedik. 5. §. A kölcsönkötvények és a kötvények kamatszelvényei, valamint az e kölcsön iránt kötendő szerződések e törvény által minden fennálló bélyegtől, illetéktől és jövedelmi adótól mentesíttetnek, mely illeték- és adómentesség azok részére jövőre is biztosíttatik. 6. §. A pénzügyminiszter az e kölcsönből befolyandó összegek miképen történt felhasználásáról, a kölcsön állapotának kimutatása mellett, az országgyűlés elé évenként jelentést teend. Kerkapoly Károly. Indokolás a fölveendő kölcsönről szóló törvényjavaslathoz. Jelen törvényjavaslat értelméhez képest névértékben 30 millió ezüst forint erejéig lenne kölcsön megkötve 32 évi törlesztésre s 5 °/o -nyi kamat mellett. E kölcsön megkötését különféle okok teszik szükségessé, nevezetesen: 1. A képviselőház folyó 1871. évi január hó