Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)
1871-10-23 / 244. szám
244. szám. Hétfő October 23.1871. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal Ferencziek-tere 7. szám i blik.int. A lap anyagi részét illeti kiízlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési föltételek: T lilékre, postán: ▼*87 helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre . . . . 11 frt. Negyedévre ... 5 . 50 kr. Két hóra. . . 3 . 70 kr Ray hóra ... 1 . 85 kr 22. évi folyam. Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor 25 ujkr. Pest, oct. 23. Politikai hetiszemle. Azon alkudozások, melyeket Francziaország hosszabb időn át a berlini kormánynyal az elsassi iparczikkeknek adandó vámmentesség ügyében folytatott, e héten szerencsés befejezésre jutottak. Pouyer-Quertier pénzügyminiszter oct. 12-én megköté az illető egyezményeket, melyek később a német császár s a franczia kormány által is megerősítést nyertek. Az új egyezmények értelmében hat franczia megye a poroszok által elhagyatik, a negyedik félmilliárd fizetése jan. 15-től kétheti, nyolcvan milliomos részletekben eszközöltetik, s három elsassi község Francziaországhoz visszacsatoltatik, miért ellenengedményül Francziaország 1872. végéig az elsass-lothringiai ipar termékeinek vámmentességet enged. — A megyei tanácsosi pótválasztások a múlt vasárnap mentek végbe. Az eredmény most is olyan, mint az első választásoké volt. Egészben véve mindenütt a mérsékelt elemek kerültek ki a szavazati urnából. Perier Kázmér a belügyminiszter a héten megkezdé működését. Kineveztetése a radicálisabb színezetű köztársaságiak körében igen kellemetlen hatást ten, miután Perier úr, mint egykor atyja — az orleánsok hívének tartatik. De a miniszter hivatalba léptekor igen értelmes és szabadelvű köriratot intéze a praefectekhez, mely a közönség nagy részének bizalmatlanságát eloszlatta. Korzika szigetén s más helyeken részint a nép, részint a katonaság némi bonapartista tüntetéseket tartott, melyek azonban fontossággal nem bírnak. Napóleon herczeg Korzikára utazott. Valence városában a lakosság igen kellemetlen fogadtatásban részesíti őt. Hétfőn oct. 10. nyitotta meg Vilmos császár a német parlament őszi ülésszakát. A trónbeszéd azon része, mely a külügyekre főleg pedig az osztrák magyar birodalommal kötött bensőbb viszonyokra vonatkozik, a közvélemény által osztatlan tetszéssel fogadtatott. Benedetti ismert leleplezései Berlin köreit igen kellemetlenül érinték s a hivatalos lap terjedelmes czáfolatot közöl a franczia exkövet sürgönyei ellen. Miután a háború idején a franczia titkos levéltárak a poroszok kezeibe jutottak, ezek onnan mindent kiválasztottak, mi rájok nézve fontossággal birt s haza vitték Berlinbe. A német hirlap az innen kikerült okmányokkal, főleg pedig Benedettinek saját kezű jelentésével cáfolja meg azon állítását, mintha Napoleon már 1866 ban a Rajna balpartját s Luxenburgot nem akarta volna annectálni. Már 1866. aug. 5-én követelte Benedetti a Rajna balpartját és Marnczot Bismarcktól és pedig írásban és szóbelileg. Bismarck azt felelte, hogy a követelés egyenlő a háborúval, s kérte Benedettit, hogy személyesen menjen Párisba s bírja reá a császárt, hogy követeléseitől elálljon. „Figyelmeztesse ön a császárt — mondá Bismarck — hogy ezen háború bizonyos eshetőségek közt forradalmi megingatásokkal vegyített háború lehetne, melyben a német dynaszták be fogják bizonyítani, hogy szilárdabb alapon állanak, mint a Napoleon császáré.“ Erre Napoleon csakugyan engedett; formaliter kérte ugyan Sarlouist, Sarbrückent és Landaut, de Mainezról lemondott s csak Belgium megszerzése körül sürgette Poroszország támogatását. A hivatalos lap egyszersmind okmányokkal bizonyítja, hogy azon szerződési tervezet, melyet Belgium ügyében a háború kitörésekor Bismarck közzé ten, nem koholmány, s hogy az alkudozásokat Benedetti vezette. Ezen leleplezéseknek ma már csak történeti beesők van. A közvélemény rég tisztába jött az egész, ravaszul szőtt cselszövény felett. Az angol főurak azon része, mely a munkásokkal kötött ismert szerződést állítólag aláírta, tiltakozik ezen hit ellen s tagadja, hogy ilyen szerződés léteznék. Másrészt a londoni democrata egyletek közgyűlése is elvetette a conservativokkal való szövetkezés eszméjét. Leon Say, a Szajna megye praefedtje s Vautrain úr a párisi községtanács elnöke 17-dikén Londonba érkeztek, hogy a lordmayornak a franczia kormány s Páris városa köszönetét fejezzék ki az ostrom idején nyújtott segélyért. A lordmayornak a becsületrend nagy keresztjét, a városházának bronczból készült modellját, amint az égés előtt kinézett és két emlékérmet adtak át. Fogadtatásuk a legszívélyesebb volt. 18-án a lordmayor tiszteletekre fényes banquettet rendezett, mely alkalommal a legbensőbb rokonszenv nyilvánult Francziaország és Páris iránt. A lormayor Sayra mondott fel köszöntésében őt, mint a szabadkereskedés eszméjének egyik bajnokát is üdvözölte. Válaszbeszédében a praefet hosszasabban szólt e tárgyról, s a vele összefüggő angol-franczia kereskedelmi szerződésről. Nagy szerencsétlenségnek mondá e szerződés felbontását. Politikai szempontból Francziaországnak ma egy nagy conservatív pártra van szüksége. Kereskedelmi szempontból az országnak figyelembe kell vennie, hogy a lefolyt háború sok tőkét pusztított el, s így a termelés költségeit fokozta, minek folytán a franczia termelők hátrányban vannak a külföldiekkel szemben. E ténynyel számolni kell, s azért egyes külföldi áruk beviteli vámja emeltetni fog ugyan, de a franczia kormány egészben véve megtartja az angol-franczia kereskedelmi szerződést. Az angol lapok kiváló tetszéssel commentálják Sagure beszédét. Olaszország folytatja fővárosának átköltöztetését Rómába. A spanyol pártok a héen is élénk czivakodásban álltak egymással. A köztársasági párt Oreuse elnöklete alatt újból szilárdabban szervezte magát. A svéd minisztérium visszalépése folytán Langerlyelke gr, a senatus elnöke bizatott meg új kormány alakításával. Az orosz czár a Kaukázusból 12-én Livadiába ért, hol családja várakozott reá. A szerb skupstina elfogadta a budget egy részét. A török kormányzat kebelében a héten is folytak a fontos személyváltozások, melyektől az új kormány az ország közigazgatásának kedvezőbb állapotba hozatalát reményti. A helyzethez. Pest, oct. 23. A dolgok nem bonyolódnak le oly simán, mint azt vasárnapi távsürgönyünk után, mely a szombati pillanatnyi helyzetet híven előtünteté, hinni lehetett volna. Tény ugyanis, hogy Riegers Clam-Martin itz tegnapig nem érkeztek Bécsbe, s ha a cseh lapokban érkezett legújabb tudósításokat tekintjük, a kérdés ezen oldala igen aggodalmas jelleget ölt. Alább találják olvasóink Rieger azon beszédét, melylyel a cseh országgyűlésnek mindaddigra terjedő elnapoltatását indítványozza, mig az újabb leirat le nem érkezik. Rieger e beszédében a cseh országgyűlés színe előtt, határozottan őfelsége szavára hivatkozik, melyet a cseh munkálatok már leírtak volna. Egyéb cseh lapok is e tónusban beszélnek. A „Politik“ egyenest azt mondja : A birodalmi cancellár súlyosan megbünhődteti engedékeny császárját azért, mert nélküle, (Beust nélkül) akart császár lenni.“ Ilyesmit csak a forradalmi szenvedélyek napjaiban írhatni. Körülbelül ilyen hangon ír a többi cseh lap, s így nem csodálhatni, hogy Rieger közlönyét a „Pokrok“ot is lefoglalták. A „Politik“ a közléiteken kívül még azt is írja, hogy Beust, kit vice-császárnak nevez, a német császárt akarta reá bírni, hogy Ferencz József császárhoz intézendő levélben avatkozzék be a cseh követelések ellenében. Vilmos császár ezt megtagadta, de a német trónbeszéd azon pontja, melyben a német birodalomnak Ausztria-Magyarország iránti barátságos indulatáról szól, e szorongattatások között jött volna létre (?) Miután a „Politikáról írunk, mindnyájt megemlítjük azt is, hogy szerkesztőjét, hátralékos bélyeg-illetékek miatt, a kormány csőd alá helyezteté. Még néhány hírt igtatunk ide a lapokból. A „N. Fr. Pr.“ prágai sürgönyeiben két említésre méltó hírt találunk. Az egyik szerint a kormány azt követeli a csehektől, hogy töröltessék el a magyar kiegyezés utólagos elismerése. Ez engedmény állítólag kielégítené a magyar kormányt s a csehek ilyenre hajlandók is lennének. A másik hír szerint pedig Rieger csak addig vonakodik Bécsbe menni, mig nem tudatják vele, mily pontok felett történjék uj tárgyalás. Ha ezt megtudja, előbb párthiveivel akar értekezni s ezek mandátumával ellátva fogna Bécsbe menni. Álljon itt még egy hir, mely szintén nagyon jellemzi a helyzetet. Az osztrák kormány ugyanis oct. 16-tól az összes osztrák koronatartományok államügyészeihez körlevet intézett, melyben felhívja azokat, hogy erélyesen lépjenek fel a „sajtó kihágásai ellen,és akadályozzák meg a sajtó minden kísérletét, mely a kiegyezési mű sikerét gátolhatná. Eddig a lapok hírei. Mi mi minket illet, a mai postával a többi között a következő levelet is vettük, melynek írója a magyar kormány körében is szerzi informatióit : Bécs, okt. 22 A helyzet változásáról csak annyiban lehet szó, amennyiben képzelhetlen, hogy az eldöntést még hosszabbra lehetne elhalasztani. Ő felsége, kiről a bécsi lapok, szokott kényelműséggel azt írták, hogy már elutazott, ma előbb Hohenwartot, utána pedig Beust, Kuhn, Lónyay s Andrássy minisztereket fogadd. Hohenwart egyedül fogadtatott, a többiek, közvetlenül utána, együttesen. Úgy látszik, hogy a cseh leirat tervezetére nézve még egy differentia léteznék, és pedig olyan, melynél Andrássy s a közös miniszterek határozottan javaslatukhoz kötik magukat, melyet Hohenwart eddig nem fogadott el. Hogy e differentia miből áll, biztosan nem mondhatom meg, de azt gyanítom, hogy Magyarországot illető föltételről van szó. Az e pontra nézve nyilatkozó véleménykülönbség legújabban a legélesebben nyilatkozott, s bár egyebekre nézve compromissum már létesült, ebben cmpromissum nem képzelhető. A Beust- Andrássy coalitió e pontban annyival inkább rendületlen, miután e részről semmi sem követeltetett, mi a magyar miniszterelnök s a közös miniszterek illetékességi körét túlhaladná. A Hohenwartminisztérium vagy elfogadja e javaslatot, vagy a miniszteri válság lép ismét előtérbe. Az eldöntés, mint soraim kezdetén említem, alig húzódhatik el már soká, és pedig azért sem, mert a válságban közvetlenül érdeklett köröket, a válság hosszú tartama már rendkívül kimerítő, és annak befejezését minden oldalról a legmelegebben óhajtják. Amint aki. lekat szentesíttetik, a dolog elvi oldalát eldöntik. Gr. Andrássy ma 2 órakor délután akarta Bécset elhagyni, minthogy azonban még 3 órakor a felség termeiben volt, elutazása lehetetlenné lön. Még egy megjegyzést. Miután ismételve fölmerül a hir, hogy gr. Andrássy előbb ismerte és helyeselte gr. Hohenwarth terveit, fel vagyok hatalmazva újólag kijelenteni, hogy e hit nem egyéb, mint irányzatos koholmány. Gr. Andrássy nem mulasztá el, hogy illetékes helyen is ez insinuatiót, visszautasítsa. A zavarok Újvidéken. Hire terjedt, hogy Miletics megérkezése Újvidéken demonstrátiókra adott alkalmat. Erről a következő sürgönyöket vettük : Újvidék, oct. 22. Miletics pénteken 40—50 barátja kíséretében Pestről megérkezvén, a kameniczi határban mintegy 200 jobbatlan vidéki lakos mozsárdurrogatások, zsirókkal fogadta Miletics tiszteletére díszebédet rendeztek és onnan nagy néptömeg kisérte el; este 7 órakor jókedvükben Lénard főispán laka előtt demonstáltak, Miletics dalát énekelvén és éltetvén a „szerbek martyr“-ját. Ezután a „Sokol“ nevű korcsmába vonultak és folytonosan demonstrálván a kormány ellen, nagyban izgatták a magyarságot ellendemonstrátióra. Erre katona-őrjáratok szétűzték a demonstrálókat, mire az éj többi része nyugodtan folyt le. Újvidék, október 23. Sorkatonák és honvédek ez éjjel tisztek vezetése alatt őrjáratokat tartottak ; a mérsékelt elem e rendszabályban megnyugodván és e demonstrálók heve is csillapodván, semmiféle zavar sem történt. A Deákpárt köréből. (A vasmegyei Deákkör) f. évi okt. 30-án d. előtti 82 órakor a megyei gyűlést megelőzőleg Szombathelyen a Zöldfa vendéglő termében a minisztérium által helybenhagyott szervezési munkálat végrehajtása tárgyában közgyűlést tart, melyre a Deákpárt minden tagja meghivatik. Szombathely, 1871. évi okt. 18 án. Gr. Erdődy Sándor, a vasmegyei Deákkör elnöke. (A Somogymegyei Deákpárt) 1. évi november hó 5-én délután 3 órakor nagy gyülést tart Kaposvárott, a „Korona“ fogadó termében, melyre a párt t. tagjait tisztelettel meghívom Kelt Lengyeltótiban, oct. hó 18-án. Gr. Zichy Nép. János, a somogymegyei Deákpárt elnöke. (Eszterházy Pál hg) a sopronmegyei Deák-párt elnöke, Szilvásy Márton alelnökhöz intézett levele szerint a párt club elnökségéről leköszönt. (Győr megye peéri kerületében) Tóth István gönyői plébános diák párti programmal 220 szavazattal 27 ellenében országgyűlési képviselővé választatott. (A veszprémi választókerület részéről, melynek képviselője Késmárki József, ki törvényszéki elnökké neveztetett ki, Waldstein János gróf szólittatott fel jelöltül; a gróf azonban, mint halljuk, a jelöltséget köszönettel visszautasitván, nem szándékozik fellépni. Pest, oct. 23. (Azon bizottság, mely a polgári törvénykezési rendtartás módosítását tárgyazó javaslat elkészítése végett hivatott összetanácskozását folyó hó 17-én kezdette meg. A magyar királyi pénzügyminisztérium részéről ezen tanácskozmányban Budai Sándor országgyűlési képviselő és miniszteri tanácsos és Stiff Károly pénzügyi tanácsos és a m. kir. kincstári jogügyek igazgatóság előadója fog részt venni. —rr. (K e gy e l e m.) A „Minerva“ czimű első magyar-tót nyomda és kiadó részvénytársulat kérvényt nyújtott be az igazságügyminisztériumhoz, hogy a Hlozsánszky Józsefre sajtó vétségi marasztalás folytán szabott — de ettől állítólag be nem hajtató — 548 főt 36 kv pénzbeli büntetés fizetésének terhe alól kegyelemből felmentessék. —rr. (A katonai törvényszékek) feloszlatása a következtében a közös hadügyminisztérium elhatározta, hogy ezentúl a katonai kincstár nevében kötendő minden szerződésben a birói illetőségre vonatkozó járadékba azon első folyamodásu kir. törvényszék Vagy járásbíróság lészen felveendő s mint illetékes biróság kijelölendő, mely a katonai kincstár nevében szerződő katonai főparancsnokság állomáshelyén székel. Srt. (A pénzügyi bizottság) vasárnap oct. 22-én de 11 órakor tartott ülésében az államépületek czimét tárgyalta. Államépületek. Fedezet 27,916 frt, szükséglet 22,417 frt. Ingó államvagyon. A bizottság az előirányzott összeg helyett rendes fedezetül 477,840 frtot fel, miután a tiszai vasúttársaság részvényei az 1871-ki kezelési és üzleti eddigi eredmények szerint valósággal 8 írttal és nem 5 írttal vetettek fel, mint az előirányzatban foglaltatik. A rendkívüli bevételeket az előirányzat szerint vette fel a bizottság. Államjavak eladása. 1. rovat: régen értékesített államjavakból befolyó jövedelem 227,567 frt. 2. rovat: a Révay családdal kötött egyezség alapján fizetendő váltságösszeg részlete 43,068 forint. 3. r. Eladásra 1871-ben engedélyezett birtokrészek után 500,000 frt. 4. r. Jelenleg eladásra ajánlott birtokrészek után a bizottság megszavazta az előirányzott összeget, mert részletes megvizsgálás után meggyőződött arról, hogy oly birtokrészek eladása van a tervezetbe felvéve , melyeknek értékesítése minden tekintetben kívánatos. Különféle kiadásokat minden észrevétel nélkül megszavazta a bizottság, nemkülönben a külnféle bevételek 1—2. rovatát. 3. rovat. Állami követelések és tőketörlesztések, kamatok rovatát részletesen átvizsgálván, miután némely tételre nézve felvilágosítást kért a bizottság, a főösszeg megszavazása függőben maradt. A bizottság ezúttal kimondotta, hogy átalában mindazon előlegezések kamatai és törlesztési részletei, melyeket az egyes minisztériumok községeknek vagy testületeknek kiadnak a megszavazott költségvetésből, jövőre az évi költségvetésbe mind felveendők lesznek, a minisztérium pedig utasítandó, hogy ily költségek esetén a kiállítandó adósságlevelek, melyeket az egyes minisztériumok állítanak ki, a pénzügyminisztérium kezelése aláadassanak, ki azokat mint aktív követeléseket nyilvántartja, kezeli, és az évi kamatokat és törlesztési részleteket mint fedezetet a költségvetésbe beveszi. Vegyes bevételek az előirányzat szerint megszavaztattak, nem különben a rendkívüli bevételek, alapok és alapítványok. A nyugdíjakat a bizottság megszavazta, ezen határozatnak azon nyugdíjakra leendő kiterjesztése mellett, melyet a bizottság átalában a nyugdíjak ügyében a képviselőház elé fog terjeszteni. A horvátországi nyugdíjak iránt a bizottság felvilágosítást kért a minisztériumtól. Rendkívüli költségvetés. I. ez. A központi állampénztár helyiségeinek nagyobbítására, (a beregszászi pénzügyigazgatóságnak Ungvárról Beregszászra való átköltöztetésére) előirányzott 10,000 ftot a bizottság megszavazta. I ez. Az újonnan felállítandó adóhivatalok első felszerelésére előirányzott 100,000 írtból a bizottság 74,000 ftot törölt a rendes költségvetésnél történt megállapodás szerint, s megszavazott 26,000 ftot. III. ez. A határőrvidéken felállítandó vám és adó őrség költségeiből, mely 80,591 írtban előirányoztatott, 20,000 ftot törölt a bizottság. IV. ez. A selmeczbányai új akadémiai épület költségeit, miután a költségvetés és a tervek elkészítve nincsenek, és a miniszter előadta, hogy az akadémia czéljaira jelenleg használt épületek egy része, az új épület építésének elhatározá esetén feleslegessé válik, és Belföld. (Pest megye évnegyedes közgyűlése) October 23. és köv. napjain: A gyűlés d. e. 10 óra után nyittatott meg nagy számú közönség jelenlétében. A kiadott tárgysorozat 52 számot tartalmaz, de többnyire kiválóbb érdek nélküli. A főispán üdvözli a közgyűlésen megjelent tagokat, és azonnal áttérve a jelen közgyűlés főtárgyára, a megyerendezési munkálattal megbízott küldöttség jelentésére, mely azt véleményei, hogy az előirányzott megyei költségvetés a kormány által leszállíttatván, abból a megyei szükségletek a kor kívánalmaihoz képest nem fedezhetők, nevezetesen a tiszti kar érdem szerint nem fizethető. Figyelmeztet még e tárgyban arra, hogy az összes megyei adópótlékok ezentúl az állami adóból fognak leüzetni. Végül kéri a főispán a közgyűlést, hogy e küldöttségi jelentésnek egész figyelmét szentelje. Olvastatik azután Beöthy Lajos I. alispán évnegyedes jelentése, melyben legelőbb tudatja a megye közönségével, hogy alispáni tisztjéről lemond, mi a közgyűlés által sajnos tudomásul vétetik. Bejelenti több tiszti állomás megüresedését és azután a megyei ügyforgalom számadatait sorolja előíárások szerint. A jelentés szerint a közegészségi viszonyok kielégítők. A születési és halálozási mozgalom meglehetősen kedvező arányokat tüntet fel. Kielégítők a megye közbiztonsági viszonyai is, ha néhány csekély verekedéstől eltekintünk. Az adófizetés körül nagy lanyhaság uralkodik. Az alispáni jelentés felolvasása után a főispán, vonatkozással Beöthy alispán beadott lemondására megjegyzi, hogy a képviselői állás igen jól megfér az alispáni hivatallal (?) és felkéri az alispánt a közgyűlés nevében, hogy tartsa meg hivatalát továbbra is, mire Beöthy a közgyűlés aclamatiái között késznek nyilatkozik. Lipay báró tiszteletbeli főjegyző megrovólag nyilatkozik a felől, hogy a megye területén katonák s polgári egyének között történt verekedések iránt elrendelt vizsgálat eredményéről a megye nem értesíttetett. Továbbá felemlíti, hogy sok kerületben a közmunkák nem szolgáltatnak le kellő pontossággal , és az ily kerületeket erélyesen kötelességeik teljesítésére kéri szoríttatni. E két pontra nézve azon megnyugtató biztosítást nyert Liptay úr több tag részéről, hogy első esetben a megye a katonák áthelyezéséről fog gondoskodni, a másodikban pedig, hogy a lefolyt évnegyedben összehalmozódott mezei munkák által hátráltatott közmunkaszolgáltatás a következő évnegyedben annál erélyesebben fog sürgettetni. Következik az 1871. évi 13—43 tvczikkek kihirdetése s több igazságügyminiszteri intézvény felolvasása, melyek tudomásul vétetnek. Ilkey főjegyző felolvassa a megyeszervezési küldöttség jelentését, a melyből a következőkről értesülünk. A szervező küldöttség a tervek előleges kidolgozását 3 alválasztmányra bizta és ezek kidolgozásait a) b) c) e) f) g) h) pontok alatt kimutatja. Az a) alatti tervezet a járások történeti elnevezései megtartását és a megye egész területének 12 szolgabirói kerületre felosztását ajánlja. A b) tervezet szerint 62 választókerület lesz. A c) tervezetből, mely a megyei költségvetéssel foglalkozik, két különböző munkálatot mutat be a küldöttség. Az egyik szerint a rendezett megye költségvetése az egyenes adók leszállítása folytán a megye javára eső 159,038 frtnyi összeg korlátain belül volna megállapítandó és a tisztikar létszáma, a fizetésök megállapítása ehhez mérendő. A másik munkálat ellenben azon szempontból, hogy a túlságig vitt gazdálkodás magát a főczélt, a megye pontos igazgatását kockáztatná,a méltányosság követelményeinek megfelelőleg, a költségvetést 196,207 írtra javasolja tétetni. A küldöttség ezen második munkálatot ajánlja a megyének elfogadás végett. A közgyűlés elhatározza, hogy ezen második munkálatot veendi tárgyalás alá. Az e) alatti munkálat az árvaszék szervezéséről szól. A szintén e)-vel jegyzett tervezet szerint Pestmegye állandó választmánya 90 tagból állana. Az f) alatti munkálatot a választókerületek azokat értékesíteni kellene, a bizottság jelenleg az előirányzott összeget (100.000 frt) nem tartotta a költségvetésbe jelvendőnek, utasította azonban a minisztert, hogy a terveket és költségvetést terjessze a képviselőház elé. V. ez. Horvát-Szlavonországnak az 1867. évig terjedő hátralékokra befizetett összegekből járó előlegképen 185,000 frt megszavaztatott. VI. ez. Az egyenes adóhátralékok leszámolásának költségeire 200,000 frt VII. ez. A Pesten épitendő fővámhivatalra 800.000 frt. VIII. ez. Vegyelemző intézetre 12.300 frt. szavazand meg. IX. Dohány jövedékre előirányozva 460.000 forint. A bizottság részletesen megvizsgálva e czim tételeit az építendőül felvett raktárak és gyárak szükségét bár belátta, s azok legnagyobb részét a dohány jövedéki üzlet emelése érdekében elkerülhetlenül szükségesnek ítélte , de egy részét egyelőre halaszthatónak találván, tekintettel jó pénzügyi helyzetre 160,000 frtot törölt és 300,000 frtot szavazott meg.