Pesti Napló, 1872. május (23. évfolyam, 101-123. szám)
1872-05-04 / 104. szám
jelentettük, a Deák-párt győzelmet aratott. A baloldal részéről: Szilágyi József és Körösi Sándor hasztalanul ajánlottak egyességet — a Deák- párt rovására s a közp. bizottmány 174 szóval 68 ellenében deákpártiakból választatott meg. Ápril 24-én a casinó nagytermében, Veszprémben,Deák-párti értekezlet ▼olt, melyen a párt elnöke, Szentirmai József ékesen és meggyőzőleg fejtegeté a párt elveit s az összetartás szükségét. Képvijelölte Eutner Sándort ajánlá, ki azonban szerényen megköszönte a bizalmat, azt javasolván, hogy népszerűbb férfiút tűzzenek ki. Erre Eötvös Károly ékes beszédben gróf Waldstein Jánost ajánlá, kit nagy lelkesedéssel proclamáltak is, a gróf urat erről azonnal táviratilag értesítvén. Ha a jelöltséget elfogadja, megválasztatása bizonyos. A magunk részéről is melegen óhajtjuk, vajha közéletünk e nagy érdemű veteránja a képr.házban helyet foglalna! A somogymegyei Deák-párt központi bizottmánya következő tagokból áll: Greichy János, Tevely Elek, Dornay István, Mérey Gyula, Komesz György, Kund Jenő, Somssich Pá , Vaszary János, Kacsoh Lajos, Szokolay Dánie , Kacskovich Sándor, Jankovits József, Boldonyi Lukács, Kapocsfy Imre, Folly Imre, Kacskovits Ignácz, Vörös Antal, Nagy Márton, Grubanovich Gyula, Mezey Pál, Tallián Lajos, B. Majthényi László, Farkas Imre, Sáfár István, Bogyay Imre, Paiss Bódi, Domanitzky Boldizsár, Id. Csorba Ede, Mácz János, Kiss Lajos köttsei, Inkey József, Szegedy Imre, Igmándy Benedek, Pfeffer Antal, Beleváry Mihály, Csépán József, Csépán Antal, Vésey Sándor, Kovachich Őszinte, Gaá Gusztáv, Berki József Cserna István, Balog B., Kacskovits Mihály, Matkovich György, Sárközy Béla, Hagelman Károly, Tallián Gyula, Baán Gáspár, Boronkay Károly, Martyn István, Szalóky Elek, Igmándy Ignácz, Bückel Miklós, Lasváry János, Razgha Lajos, Kovács Imre, Kissovits J., Vogronics Antal, Schwarz Samu, Somssich Lőrincz, Tallián Pál, Inkey Zsigmond, Botka Pál, Lehner János, Ladányi György, Andorka János, Kachkovich Károly, Sárközy Dénes, Laipczig Jónás, Folly József, Szabó Kálmán, Dr. Kozma József, Kovács János kaposi, Vasdingei Bódi, Horváth Sándor, Vermes György, Koharics Ferencz, Gáspár Lajos, Sárközy Titus, Tallián Sándor, Svastich László, Epstein Zsigmond, Német Bódi, Svastich Gábor, Vasdingei Béla, Nagy Lajos, Máté Lajos, Körmendy Sándor, Regedy István, Zichy Antal, Véssey Mihály, Gaál Dénes, Grünhut Lajos, gr. Zichy Ödön, Bátor Geiza, Roboz István, Boronkay Lajos, Nöthig József, Tallián Manó, Bittó István, Somssich Andor, gr. Somssich Imre, Gyalókay József, Scheffer Alajos, Freystädtler Antal, Lehner Vilmos, Fekete Lajos, Pollák József esp., Mihóka János, Matolai József, Miklós György, Svastits József, Kiss István, Bogyay Márton, Königsberger Antal, Marton Lajos, Szűcs János, Kovács Samu Nyim, Pál Farkas, Lengyel József, Gaál Dénes Hetes, Beleváry István Csoknya, Szemnecz János, Horn Ferencz, Mautner Szigetvár, Smodics József, Szalay Károly, Széchényi Ferencz gróf, Széchényi Pál gróf, Zuzman József, Braun József n.-bajomi, Pap József Szenna, Mray József gamási biró, Kovács László Marczali, Mesics Imre sz.-dencs, Lőczi János Iharos, Tulok Pál Surd, Roznik Ferencz Henész, Fodor M. Hosszufalu, Kovácsevics J. Szigetvár, Magda János, Máté Ferencz Igái, Bodó Ferencz göllei biró, Mózsa Ferencz kinti biró, Rapatyai Ferencz n.berény, Gaál Alajos, Szörcsöki Ádám, Tombor József, Hajdú Ferencz, Tallián Károly, Bárány Elek, Bodó József, Ponczer Miksa, Németh Imre, Kanyar István, Löwensohn Péter, Bárány Károly gombai, Vargha József, Verbai István, Kovács József, Benkő István. Nagy-Kanizsának fényes napja lesz vasárnap. Csengeri Antal tartja ott képv. jelentését, mely mint halljuk, részletesen ki fog terjeszkedni az ország összes közállapotaira. Nagykanizsáról számos tagból álló küldöttség volt Pesten, mely Csengeryt holnap (szombat) Nagy- Kanizsára lekiséri. Bereg megye kászonyi kerületében a baloldal Füzesséry Géza pesti ügyvédet lépteti fel. Ugorsából távírják nekünk, hogy a középponti bizottmány 5 jobb, 10 balpártiból áll. Beregben pedig mindkét párt megegyezése hasábra bukkantak, mely még izzó állapotban való, sem pénz, sem jó szó nem fogott rajta és ő kereken kijelentette, hogy egy talpalatnyit sem mozdul előbbre; sőt mi több, pipáját megtömte és azon ősvilági tűzön meggyujtotta, mely lábainál hevert, azután kabátját letömte és maga is leült. Dohrn társai közül is többen megelégelhették már a látványt, mert közülök csak az egyik osztotta kíváncsiságát, a kráter torkába tekinthetni. Neki kerekedtek tehát csupán ketten és fáradságos kapaszkodás után a hamukúpra fölérvén, egyszerre a kráter nyilánál találták magukat kíváncsiságuk azonban nem elégittetett ki tökéletesen, mert sűrü köngőz hömpölygött feléjük, mely az izzó pokol torkát végkép elfödé szemeik előtt. Ők különben nem hátrálának mindjárt, hanem zsebkendőiket szájuk és orruk elé tartván, egy ideig helyt állottak. Ekkor czikázó villámok hasogaták a gőzgomolyt, tompa mozgás hallatszott a hegy gyomrában és ezerlángú csillár képében számtalan bomba repült fel a légbe. Természetbúváraink a legnagyobb léleknyugalommal nézték végig e nagyszerű színjátékot, mert már azelőtt észrevették, hogy a salakdarabok nagy része a túlsó oldalra esik, vagy a kráter nyílásába hull vissza. Ezen explosiót nyomban a második, egy kisebbszerű követő élénk ropogás kíséretében. De midőn ezután egy hatalmas detonátió egy újabb és valószínűleg nagyobb mérvű kitörést jelzett, lelkes kutatóinkon erőt vett az önfentartás ösztöne és önkénytelenül, mintegy parancsszóra rögtön megfordultak és megfutamodtak. — Nevetve vallja be Dohra, hogy futása el volt hamarkodva, mert ezen hatalmas explosiónak lövegei is mind a túlsó oldalra estek vagy a töbörbe hullottak ▼issza. E ponthoz érve, be is végzem előadásomat, mert visszatértükben szintén csak az elmondottakhoz hasonló jeleneteket észleltek Dohrn és társai. Annyi bizonyos, hogy az ily merész vállalat nemcsak a látottakban nyer be jutalmat, hanem azon eltörülhetlen benyomás által is, melyet az ember kedélyére gyakorol, folytán a 69 tagú közp. bizottságban 11 baloldali van. Kassáról írják nekünk, hogy a városi tisztújítás alkalmával Münster Tivadar polgármester, Saád Lajos főkapitány, Szörényi Ede főjegyző, s dr. Moskovics Jakab főorvoson kívül, kik mind baloldaliak, a többi tisztviselők megmaradtak, itt-ott rangváltoztatással. Erdélyből a mai postával következő híreket vettünk: Szeredán az ellenzék b. Szentkereszti Zsigmondot candidálja, ha elfogadja-e ezt a jelöltséget, nem tudják. Oláhfalva eddigi képviselője, Henter Géza nem lép fel újra; az új jelölt iránt a Deákpárt még nem állapodott meg. Egyáltalán Erdélyben az ellenzék sokat vár a marosvásárhelyi országos értekezlettől, és a Deákpárt el lehet készülve arra, hogy a felbujtogatott nemzetiségi párttal erős küzdelme lesz. Az ellenzék a maga számára véli a magot elvetni; ha pedig az kikelne, egészen más lesz az arató! A „P. Napló“ levelei. A Deák-párt köréből. Kalocsa, máj. 1. (Egy volt baloldali képviselő tiltakozása a baloldal ellen.) Ápril 30-án tartatott Kalocsán a dunapataji és keczeli kerületek Deákpárti választóinak értekezlete több mint ezer választónak részvéte mellett. Az értekezletnek, mely a tagok száma után bátran népgyűlésnek is nevezhető, czélja lévén a párt életének nyilvánítása, és a párt részéről eddig történteknek ünnepélyes megerősítése, a dunapataji kerület képviselőjelöltjévé nagy lelkesedéssel kikiáltatott Nagy Ignácz kalocsai földbirtokos, ki egy díszes küldöttség élén a gyűlésben megjelenvén, tiszta Deákpárti programmját szép beszédben előadta, mely számtalanszor zajosan megéljeneztetett és általában közhelyesléssel fogadtatott. Hogy mily bizonyosnak tartja még a baloldal is kerületünkben a Deák-párt győzelmét bármely közönséges baloldali ellenében, azon legutóbbi elhatározásából megítélhetni, mely szerint jónak látta a baloldali kétségbeesés ultima ratiójához, Kossuth Lajos nevéhez fordulni. Nálunk ugyanis, pár nap óta nem Iványi, de Kossuth Lajos az ellenzék képviselőjelöltje, és foly részére minden kigondolható módon a korteskedés. Ezen név alatt remélnek győzni, és nyíltan bevallott szándékuk a jobbpártot kifárasztani, mint mondják, kiéheztetni; az esetre, ha Kossuth megválasztatnék, és a választás el nem fogadása után egy második választás lenne szükséges. Mindenesetre a baloldalt megillető hazafias törekvés, azon iparkodni, hogy az ország egy választókerülete legalább fél évig képviselet nélkül legyen az országgyűlésen ! Az értekezleten szintén képviselve volt szomszéd keczeli kerület részére képviselőjelöltül felszólíttatott Zlinszky György úr, eddigi képviselő. Erre igen érdekes jelenet következett. A jelenlevő Zlinszky György hosszabb beszédben, igen szépen, indokoltan kijelentette, hogy ő többé nem tartozik a balközépi párthoz; mert ő az 1867-ki kiegyezési törvényt, melyet az idő oly fényesen igazolt, teljes meggyőződéséből elfogadja; sem pedig továbbá oly párthoz tartozni, hazafiai meggyőződésével összeegyeztethetőnek nem tartja, mely még oly tény elkövetésére is képes, mint az agyonbeszélési fogás volt, miután ily dolog következetesen vagy absolutismusra, vagy a forradalomra vezet, ő pedig egyikre sem akarja az utat egyengetni. Kiválik e pártból, ezt kötelességének tartotta kijelenteni, de mit nem azért tesz, hogy ez által jobbpárti érzelművé lett kerületének bizalmát keresse, mert a— mondá — a jelöltség elfogadása iránt hozzám intézett felszólítást ezennel megköszönöm, és azt el nem fogadom, nem óhajtván a jövő országgyűlésnek tagja lenni. Ezek után képviselőjelöltül Horváth Ignácz kalocsai káptalani ügyvéd kéretett fel, mint ki a keczeli kerületnek általános bizalmát bírja. Megválasztatására Zlinszky úr is oda ígérte pártja közreműködését. Ellenjelölt lesz az ellenzék részéről Földváry Mihály, volt főszolgabíró úr. De nem ő lesz az, ki Horváth Ignáczot megoktatja , mert ha szeretjük is „Misi bácsit,“ de az egyszer mégis majd csak mi jobbpártiak fogunk választani! 1. 1. A jelentés felette rövid volt, alig vett egy fél órát igénybe s arra utalt, hogy Tisza Kálmán majd bővebben s részletesebben fog mindenre kiterjeszkedni. Szónok leginkább saját magatartásának igazolásával foglalkozott, előadván, hogy ő a nyilvános ülésekben hit és dicsőség szerzése végett nem szólalt fel, hanem az osztályülésekben igyekezett elveit érvényre juttatni. Jelentésének főbb pontjai következők voltak : A delegationális intézmény mellett, mely Magyarországnak befolyását a külügyekre egészen feladta — mégis a magyar ellenzéknek tulajdonítható kiválólag, hogy a porosz-franczia vagy szónok szerint porosz-orosz (A volt képviselő úr azt sem tudja, hogy milyen háborúról van szó, háború alatt semlegesek maradtunk. Emlegette az ellenzékiek ernyedetlen törekvéseit a közoktatás előmozdítása körül, felejtvén, hogy ép ők voltak, kik az ingyeni iskoláztatás s a néptanítók fizetésének felemelése ellen kikeltek. Kikelt a nyugdíjakat megszavazó s a 48-ks honvédek segélyezését megtagadó többség ellen —urdítván, hogy a segélyezés szépen foly, kárhoztatta a többség magatartását a honvédség kifejlesztése körül, felejtvén, hogy már eddig vagy 150.000 honvédünk van. Végül a választási törvényjavaslat jogfosztó mivoltát emlegette, úgy üdvözölvén a jelenlevőket, mint akik egyedül az ellenzéknek köszönhetik, hogy továbbra is választók maradtak. Ezután megéljeneztetvén, felkéretett a képviselőjelöltség elfogadására, mit ő el is fogadott. Egyik volt képviselőnk — kit tán megnevezni felesleges — azt jegyezte meg az egészre, hogy még keztyüben, azaz keztyüs kézzel beszélt. Tisza Kálmánt holnap várják, bandériummal, zászlókkal rukkolnak elébe. — Jelentése felé tudósítani fogom a t. szerkesztőséget. __________ (V. K.) Nagybánya, ápril 30. (Stoll Károly képv. jelöltsége.) A nagybányai választókerületbeli Deák-párt első értekezletét oly számos gyülekezetben tartó, minőt csak általános érdekeltség vonhat össze. Az elnök megnyitó beszéde után a kormánynak szilárd magatartásáért indítványozott bizaom megszavazása sajátlagos értelmét azon magyarázat adta meg, melyet a vidékről egybegyűlt nagyszámú román választóknak népszerű nyelven tapintatos kivonatban a felsőbányai g. e. lelkész tolmácsolt Ezután a választási mozgalmat intéző bizottságok elnökei megválasztatván, egy küldöttség ment meghívni Stoll Károly volt országgyűlési képviselőt a jelöltség elvállalására ; ki is a küldöttség élén a Széchenyi ligetben megjelenvén, országgyűlési működéséről számolt s a jelöltséget elfogadta. E beszédét Ricz István lelkész ismét népszerűen tolmácsolván s a gyülekezet Stoll Károlyt jeöltnek kikiáltván, éljenzések közt visszavonult a városba, hol a lakoma felett számos pohárköszöntés mondatott el még a földmivelők és bányamunkások köréből is, melyek az ébredező népszellem röppentyűi gyanánt hatottak. r. 1. Debreczen, május 2. (Kis Lajos képv. jelentése.) Kis Lajos egyik volt országgyűlési képviseőnk, ma tartotta mintegy 250—300 ember jeenlétében, a városháza nagy termében képviseői jelentését a lefolyt országgyűlés működése felől. Kassa, máj. 1. (A Deák-párt nyilatkozata.) A „Pesti Napló“ 98-ik számában „A jobboldal Abaujban“ czim alatt megjelent s a tényállást elferdítve előadó közleményre késztetve érzi magát a megyei Deák-párt következő helyre igazítást tenni. Czikkiró azon állítása, mintha a párt constatált többsége a központi bizottság megválasztását a kisebbségben levő baloldalnak átengedte, s pártját a központ megválasztásánál kisebbségre kárhoztatta volna, — valótlan, — sőt épen ennek ellenkezője követelte a párttól, hogy a központ összeállítása compromissum útján közvetíttessék, amint tényleg közvetittetett is. Hogy a megyei Deák-párt egy különben combinatioba vett tagját a compromissum alatt elejteni kényteleníttetett, annak ismét oka nem a párt engedékenységében, de a compromissum létesíthetését képező ténykörülményekben keresendő, mennyiben a párt saját érdekét személy tekinteteknek alá nem rendelhette. Felfogjuk ugyan illető pártunk tagjának ebbeli neheztelését, de a baloldal által ejtett sérelem akként bosszulható meg legnemesebben, ha a bekövetkező képviselői választásnál buzgó tevékenységét a jobboldal előnyére érvényesíteni. Végre czikkiró azon megjegyzése, mintha a Deák-párt tevékenységét, jóakaratát, és buzgó közreműködését valami általunk ismeretlen nyomás folyton lankasztaná, valótlan, melyet a párt határozottan visszautasít; s hogy czikkiró ezen állítása merő ábránd, azt úgy hiszszük,a legközelebbi megyei követválasztások fényesen megczámolandják, s épen a párt életképessége, tevékenysége, tömör együttartásáról fognak tanúbizonyságot tenni. Az abaujmegyei Deák-párt választmányából: Jakabfalvay Ferencz, az abaujmegyei Deákkor alelnöke. Veszprém, ápr. 30. T. Szerkesztő ur ! Győr szabad királyi, úgy Vácz város törvényszékeiknek gyors igazságszolgáltatása, minden más hatóságnak is utánzási például szolgált hat, mert. Győr sz. kir. város törvényszéke, a Pest, bélés lipótvárosi egyes bíróság által 1871. év elején lett hivatalos megkeresés folytán, a Wimmer Adolfné részére kihallgatandó tanuk kihallgatása időhatárául, 1871 sept. 23-án 3367. sz. a. kelt végzésével, 1872. évi ápril 9-dikét kitűzte. Vácz város törvényszéke pedig, a Pest vármegyei árva törvényszéknek deczember 1-én 1871. 6831. sz. alatt hozott azon végzésbeli rendeletet, melyben azon törvényszéknek meghagyja, hogy a 1871. julius 7-én 2099. sz. alatt Holly Ferencznek, Brandstock Alajos eltemettetéséért járó költségek fejébe Brandstock Alajos hagyatékából utalványozott 21 frt 50 krt Veszprém vármegye törvényszéke utján 8 nap alatt küldje meg, miután a végett a törvényszéki elnök magánlevélben ápril 1-én felkéretett, teljesitni fogja majd, midőn neki tetszeni fog . Ezen körülményt, mindkét bíróság, sőt a magyar kir. igazságügyi minisztériumnak is figyelmébe ajánlja. Mustos János, ügyvéd. Törvényszéki csarnok. A kisajátítási esküdtszék első ülése. (Folytatás esti lapunkhoz.) Előadatván az ügy állása s mindkét fél kérelme, az elnök az alperesek képviselőjének adja a szót. Schiller Gyula rövid bevezetés után, melyben a kisajátítási esküdtszék intézményében alkotmányos életünk egyik vívmányát üdvözli, kifogást tesz a becslés ellen, mely a kormány közegei által egyoldalúlag az alperesek meghallgatása nélkül történt. Annak bebizonyítására, hogy a minisztérium maga sem ragaszkodik ezen becslésekhez, több esetet idéz, melyekben a feleknek egyesség útján a becsértéknél 40—50%-os, sőt az Oetl-féle gyárnál kétszerte nagyobb kárpótlási összegek adattak. — Végül arra utal, hogy még a kisajátítás megkezdése előtt a tulajdonos örökösök ellen bírói végrehajtás volt elrendelve, mely alkalommal a kérdéses ingatlanság bíróilag 36,968 frtra lett becsülve, ennélfogva a kárpótlási összeget jelenleg is 37,000 írttal kéri megállapíttatni. Röszer Ármin gyámügyész arra utal, hogy kisajátítási törvényeink első Napóleon által Schönbrunban diktált kisajátítási törvény mintájára készültek, melynek az európai univelt államok ilyetén törvényeibe is felvett irányelve az, hogy a kisajátítás ne a felek kárára történjék, hanem hogy azoknak teljes kárpótlás nyújtassék. Hogy nálunk is ezen elv a mérvadó, kitetszik az indokolásból, melylyel maga a közmunka tanács a törvényhozásnál a kisajátítási törvény megalkotását sürgette, különösen hangsúlyozván, hogy a jelen viszonyok közt az ingatlanok értéke naponként növekszik, s így a halasztás esetében a kisajátítás csak annál nagyobb teherrel fog járni. Ragaszkodik a 37 ezernyi kárpótlási összeghez. Ghyczy kiemeli, hogy a kisajátítási eljárás ezen első alkalommal, nem csak az érdekeltek nagyszáma s az ugyanily tekintetek alá eső kisajátítandó ingatlanok sokaságánál fogva, hanem azért is különös fontossággal bír, mert egy részről egy új intézményt látunk működésre felhíva, s másrészről mert a törvény maga csak főbb vonásaiban szabja meg a szabályokat, melyek az esküdtszéket eljárásában és határozataiban korlátozzák. A törvénynek ezen általánossága őt is aggasztaná, ha két szempont nem volna, mely e részben megnyugtathat, tudniillik hogy épen a törvény általánossága mellett lesz csak lehetséges az igazságot és méltányosságot minden esetben megóvni, s hogy épen az esküdtszék és nem 2—3 szakértő van hivatva a kérdés megoldására. Ha azonban a törvény egész általánosságban rendelkezik is, azért nem fogja azt senki feljogosítottnak hinni, hogy minden irányelvek nélkül csak kénye kedve szerint ítéljen hasonló kérdésekben, hanem mindenekelőtt az elvek iránt és azok következetes keresztülvitele iránt kell tisztába jönnie. Ezen elvek részletes fejtegetése után, arra figyelmeztet, hogy számos esetek merülnek fel, melyekben az érdekelt felek a kisajátítandó ingatlanok jövedelmeit az utolsó években mesterséges módon emelték, hogy továbbá a becslés alapjául veendő jövedelemnek állandónak kell lenni, hogy a fentartási s kezelési költségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, s hogy a jövedelem tőkésítésénél nem az 5%, hanem a 6°/a veendő mostani pénzviszonyaink közt alapul. Azon ellenvetésre, hogy a becsű egyoldalúlag történt, megjegyzi, hogy ez az eljárás természetében fekszik, miután a formaszerű becsű, ha szükségesnek tartatnék, csak azután lesz eszközlendő; de egyébbiránt e szempontból az alperesek által említett bírói becsű is egyoldalúnak mondható, mert az is a felek kérelmére s a másik fél meghallgatása nélkül történt. Ezután adatokkal igazoltan mutatja ki szónok, hogy két szomszéd telek, melyre nézve a viszonyok egészen hasonlók, felenként 25 írtjával szereztetett meg a közmunka tanács által, s e mellett is nevezetes nyeresége maradt az eladóknak a vételárhoz képest. Alperesek sem követelhetnek tehát 50 frtot négyszegölenként. Kimutatja továbbá, hogy a tiszta jövedelem, mely 1400 frtra lett téve, legfeljebb 1000 frtra számítható Mindez adatokkal lévén kimutatva, azt hiszi, hogy az esküdtszék ezek alapján minden további eljárás nélkül kimondhatja a határozatot. Schiller Gyula ennek ellenében a helyszíni szemle megejtését óhajtja, mert a kérdéses házban a tulajdonosok laknak, kik a maguk házbérét az adó alapjául tudvalevőleg lehetőleg alacsonyra szokták bevallani s ennélfogva a házbér jövedelem az értékkiszámitás alapjául a jelen esetben nem szolgálhat. Minthogy az esküdtszék a szemle iránti kérelemnek helyt adott, az rögtön megejtetett, az ülés addigra fölfüggesztetvén. Az esküdtek visszatértek után azonnal szavazásra visszavonultak s 11 szavazattal 1 ellen, a kisajátítandó ingatlanért fizetendő árt 34.000 ftra szabták meg. A kisajátítási törvényszék ezen az alperesekre nézve kedvezőnek mondható első ítélete, a hallgatóság részéről hangos éljenzéssel fogadtatott, miáltal komoly elnöki megrovást vont magára. Semmiségi panasz a felek egyike részéről sem jelentetett be, minélfogva ez ügy végleges eldöntést nyert. Ülés vége déli 12 óra után. Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, május 2. Az ülés délután 4 órakor gróf Szapáry Géza alelnök által megnyittatván, mindenekelőtt a belügyminisztériumnak a dunaparti Stein Náthán féle ház alagút tárgyában, valamint a közrendőri tekintetekből már régebben eltávolított „két pisztoly“ féle ház kérdésében a városi közönség és a fővárosi közmunkák tanácsa öszhangzó határozatát helybenhagyó két leirata olvastatott fel és vétetett tudomásul. Kösztler József, Ágoston és Jánossal a sugárútba eső ingatlanságaik iránt megkötött szerződés helybenhagyatott, Galbavy M. felfolyamodása folytán, a Lipót- és téli utcza sarkán folyamatban levő építkezési ügye újólag tárgyalás alá vétetett, s miután kitűnt, hogy nevezett Galbavy úr négy emeletes házának építkezését még az 1870. évben kiadott építési engedély alapján kezdette meg, s hogy jóllehet maga az építkezés a kezdetleges építési tervektől eltérő, s különösen a belső beosztásra nézve lényeges változások mutatkoznak, miután azonban ezen beosztás ellen, sem egészségi, sem építés rendőri tekintetekből akadály fel nem merült, s miután az épület szabályozási és határvonala pontosan meg van tartva, és a fővárosi közmunkák tanácsa csak rövid idővel ezelőtt, akkor vette ezen kérdést tárgyalás alá, midőn már a harmadik emelet befejeztetett, és miután végre Galbavy úr jóhiszemben járt el, a fővárosi közmunkák tanácsa kérelmét teljesítendőnek, és az építési engedélyt kiadhatónak találta. A váczi és országút boulevardszerű kiépítése alkalmából néhány havi tartamra egy ideiglenes sín vágány lerakása vált szükségessé. Az ennek étesítésére szolgáló költségek a vasúttársulat által 3018 ftban lettek előirányozva. Miután ezen ideiglenes intézkedést a közlekedő közönség érdeke tette szükségessé, a közmunka tanács elhatározta, hogy az ezzel járó költségeket fedezni fogja, ellenben maga a munkálat a lovaspálya társulat által fog vezettetni. Buda város közönsége a „vad emberhez“ czímzett útnak helyreállítását kívánja, miután azonban kétségtelen, hogy ezen it sok változtatást fog szenvedni, melyek azonban ez idő szerint még meg nem határozhatók, meg fog kerestetni a városi közönség,hogy a kérdéses útnak járható karbantartása iránt intézkedjék, másrészről pedig fel fog kéretni a közlekedési minisztérium, hogy a Margitszigeti összekötő híd kiindulási pontját és magassági viszonyait közleni szíveskedjék, mert csak ezek alapján lehet a szóban álló szabályozás iránt véglegesen intézkedni. Miután a közlekedési minisztérium által azon biztosítás létetett, hogy a lánczhíd melletti Dunapart kiépítése jobb és balról még ez év folytán be fog fejeztetni, az illető terek szabályozása mind inkább szükségesebbé válik, megkerestetni határoztatott ennélfogva a pénzügyminisztérium, intézkedni szíveskedjék, hogy a gránit gáztartók, amelyek a gyalog közlekedést annyira hátráltatják visszahelyeztessenek, és úgy a Klusemann féle ház, valamint a lánczhíd épületnél a gránit lépcsők még ez év folytán lerakattassanak. Miután a Párisban megrendelt lámpák és gáztartók mintái már megérkeztek, és a gázgyárban megtekinthetők, a műszaki bizottság azok megvizsgálására azzal küldetett ki, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának e tekintetben véleményt adjon. Magyar László úr ajánlata folytán a Koronayféle feleknek az előbbi feltételek melletti újbóli árverése rendeltetett el. A kerepesi út szabályozási és követési ügyében, daczára a hosszabb idei tárgyalásnak, semmi határozat nem hozathatott, s ezen ügy a műszaki bizottságnak újból kiadatott. A pesti sugárút külső részének kiépítése alkalmából elhatároztatott, hogy a körtértől kifelé szabadon álló nyaralók lesznek építendők, s hogy ezeknek homlokzatai az úttól legalább négy ölre beljebb helyezendők, s hogy minden épületnek mind a négy oldalról ki kellene építtetnie, és puszta tűzfalak nem fognak engedélyeztetni. Ellenkezőleg az illető tulajdonosok sem az építési síyl, magasság, sem pedig a homlokzat iránt megszorittatni nem fognak, miután épen az ekként előállandó változatosság az ut külső részének kétszeres értéket kölcsönöz. Következő építési engedélyek kiadattak: Fischer Ignácznak a ferenczvárosi soroksári után 118/65 sz. — Szankoschits Istvánnak a terézvárosi Wesselényi utczában. — a magy. mérnök és épitész egyletnek a ferenczvárosi két nyul-utczában, — a kőbányai takarékpénztárnak, Kőbányán. — Lee Györgynek a Józsefvárosi horgony-utczában 397. sz. a. és Sigmond Józsefnek, a belvárosi mólnás-utczában 166. szám alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésével Podmaniczky és Stangl urak bízattak meg. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, május 3. (Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter), mint táviratilag már tudatva volt, szombaton Bécsbe váratik. A félhivatalos „Oest. Corresp.“ szükségesnek tartja ezen hírhez azon megjegyzést csatolni, hogy már ezen tény maga megcáfolja azon hirt, mintha Andrássy gróf ő felségét alföldi útjában el fogná kisérni. (Ipolyi Arnold püspök) ápril 80-án tartotta ünnepélyes bevonulását Beszterczebányán. Zólyom vármegye egy küldöttsége a főispán vezetése alatt Hajnikon várta őt, hol üdvözlő beszédek tartattak. Onnan a küldöttség 20 fogaton Beszterczebányára kisérte a püspököt, ki a templomban a papság által üdvözöltetvén, székházába ment, s ott a hatóságok küldöttségeit, az evangélikus lelkészeket és másokat fogadott. Estve a város ki volt világítva. Bevonulásakor azon sajátságos eset adta elő magát, hogy a püspöknek a templom előtt várnia kellett, mert a plébános, ki a kulcsokat őrzi, nem volt jelen. Szlávy kereskedelmi miniszter úr tegnap Posner K. Lajos úr üzletében megszemlélte a gazdag agyagászati gyűjteményt, melyet Posner úrnak, mint az 1872-iki londoni nemzetközi kiállításhoz Magyarország részéről kiküldött kiállítási biztosnak, az angol kir. bizottság országos ajándék fejében küldött, és a melyet ő a keresk. miniszter ő exja rendelkezésére bocsátott. A miniszter úr azon meghatározással vette át a gyűjteményt, hogy ez majd a legközelebb felállítandó iparmúzeumnak adassák át, addig pedig az országos ipargyűlésben állítassék fel, hogy a közönség, nevezetesen pedig az érdekelt iparosok már most is megszemlélhessék ez érdekes gyűjteményt. (Kinevezé sek.) Bistey István fogalmazó gyakornok a beregszászi pénzügy igazgatósághoz ideiglenes pénzügyi fogalmazóvá, Hermancsok György magántársulati bányagondnok a tordai sóbányahivatalhoz hivataltisztté neveztetett ki. (Névváltozás.) Gombos György szamosujvári lakos „Gönczi“-re változtatta vezetéknevét. (A „Pesti bank“ alapszabályai) a kereskedelmi minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. (Megjelent) és beküldetett hozzánk : Párisi titkok. Irta Sue Jenő II. és III. kötet. Egy kötet ára 80 kr. II. Izabella, Spanyolhon elűzött királynője vagy a madridi udvar titkai. Történeti leírás Spanyolhon legújabb idejéből XII. kötet. Egy kötet ára 80 kr. Mindkettő Lauffer Vilmos kiadásában. — A pápaság története. Weber Gyula nyomán VIII. kötet. Ára 80 kr. Kiadja Köhler K. F. Lipcsében. (A strassburgi egyetem megnyitása) máj. 1-jén ment végbe a várudvar diszcsarnokában. Az ünnepélynek a legszebb idő kedvezett. Az utczák telve voltak néppel. A tanulók az ünnepélyes körmenet után a dísztérre mentek, melyen sok ezer ember volt együtt. A tábornoki kar igen nagy számmal volt jelen : a kormányhatóságok, Lauth" strassburgi maire, a]]városi tanács egy küldöttsége, tudósok, költők és művészek voltak jelen. Pontban 11 órakor a pedellusok elöllépése mellett Brüch egyetemi rector, valamint a strassburgi egyetem tanári testülete és 30 egyetem küldöttségei léptek a terembe a zenekar hangjai mellett. A ház beszentelése után Möller tartományi kormányzó rövid beszédet tartott, melyben a többi közt mondá : „Ezen egyetem a nemzeti élet iskolája és Elsasst egészen vissza fogja nekünk adni. A német ifjúság lelkesedéssel ide fog özönleni, miként ma Németország Strassburgba, úgy re-