Pesti Napló, 1872. július (23. évfolyam, 151-175. szám)
1872-07-15 / 161. szám
101. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. A lap szellemi részét illeti minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hétfő, július 15.1872. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere 7. sz. földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. P ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . . . 1 frt 85 kr. 3 hónapra . . . 5 „ 60 „ 6 hónapra . . . 11 . — „ Az esti kiadás postai különküldéseért felillfizetés havonkint 30 kr. Az előfizetőt ez év folytán minden hónapbeli megkezdhető, s ennek bármely napján történik le, mindenkor s hó első napjától fog számíttatni. 23. évi folyam. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a KIADÓHIVATALBA (ferencziek tere 7. sz.) küldendők. Pest, Julius 15. Politikai heti szemle. A franczia nemzetgyűlés a múlt hét folyamában az adótörvényjavaslatokkal foglalkozott. A jul. 10-ei ülésben azon tervet tárgyalta, mely szerint a kereskedelmi forgalom adó alá vettessék. Ennek ellenében Galsonde képviselő azt indítványozta, hogy a direct adókra 60 centimenyi pótlék vettessék. Thiers szintén pártolja azon javaslatot s védelmére hosszú beszédet mondott, melynek főrészei a következők: Miután szónok újólag megnevezte azon czélokat, melyek az adók fölemelését szükségessé teszik, így folytatja: „A franczia forradalom nagy drámája a felvilágosult és becsületes szellemekben két ellentétes érzelmet ébreszt. Ha menyei tisztaságú lényeket, minek Bailly és Malesherbes, ha oly ártatlan királyt, mint XVI. Lajos, vérpadra látunk lépni, ama kortól borzadva lépünk vissza ; de ha ez átalakulás társadalmi eredményét látjuk, hogyan ítél azóta egyenlő mérleggel az igazság társadalmunkban mely ezen földgömbön a legpolgárosultabb, hogy sogárzanak ki belőle az egész műveit világra a nagy társadalmi eszmék, akkor a franczia forradalomról hálásan mondhatjuk, amit Montesquieuről mondtak: ismét megtalálta az emberiségnek elveszett jogczímeit. (Nyugtalanság jobbról, élénk tetszés balról.) Azóta súlyos megpróbáltatások vonultak ki rajtunk ;a gondviselés elhatározásai ki nem kutathatók, de megmaradt számunkra a vigasz, hogy a franczia forradalom következtében oly országban élünk, melyben a törvény előtti egyenlőség mindenki javára fenáll. (Tetszés.) Szónok azután áttér a létező adókra, s a kereskedelmi forgalom megadóztatása ellen nyilatkozik. „Gondoltak-e önök — mondja többük közt — azon egyenlőtlenségre, mely a gyáros, ki gyártmányait 3—6 hó múltán eladja és a kereskedő közt alakul, ki áruit sokkal lassabban és folyton kis mennyiségben adja el ? Csak kérdezzék meg az egyenes adók akármelyik hivatalnokát, bármily kormányt szolgált is . . (zaj.) Ej! Uraim oly országban, hol a forradalmak nemcsak több herczeget hagytak maguk után, mint a mennyit trónra ültetni lehet. (Helyeslő nevetés balról, élénk zaj jobbról.) Laroche foucauld-Bisaccia: Ez fölötte izetlen. Thiers (folytatja) hanem több hivatalnokot is, mint amennyit a kormány alkalmazhat .» z*j)Princiteau: Nekünk csak egy uralkodónk van. Laroche-Jacquelein: Önök buktatták meg a fejedelmeket, hogy helyekre üljenek. Thiers: Nem értem félbeszakításaikat. Tisztelem a szerencsétlenséget, s sohasem fogom gúnyolni. Szónok azután elmondta, hogy a kereskedelmi forgalmat csak az önkénytes vallomások alapján lehet megadóztatni. Márpedig azt mindenki tudja, hogy még oly országokban, hol a közerkölcsiség a legmagasb fokon áll, ezen bevallások nem felelnek meg az igazságnak. Szóval az adó igazságtalan önkényes és veszélyes. (Élénk ellenmondás jobbról; szónok ez oldal felé fordul.) Önök súlyos terhet tettek vállaimra és erőimet felemészti a fáradság; önök nem tudják, hogy meggyőződéseim közül már hányat áldoztam fel kedvekért s már a discuseio szabadságát sem hagyják meg nekem. (Egy hang jobbról: Senki sem szakítja önt félbe.) Ha az önök eljárásának alapjául valami politikai kérdés szolgál, mondják meg nyíltan s mi e kérdést úgy fogjuk tárgyalni. (Élénk helyeslés balról.) Egyelőre csak kötelességemet végzem, ha önöket oly adó veszélyeiről felvilágosítom, mely sajnos hátramenést jelez s önöket vigasztalan népszerűtlenségnek tenné ki. Nem értem, hogyan ingadozhatnak önök a kérdésben levő két rendszer közt: ha a bizottságot választják nagy tévedést és hibát követnek el. (Helyeslés.) E beszéd nem maradt hatás nélkül. A ház később csakugyan elvetette a kereskedelmi forgalom megadóztatásának tervét s Gasloide javaslatát fogadta el. Thiers állása mindinkább megszilárdul, noha a monarchisták elkeseredése is növekszik irányában. Különösen a beszéd azon pontja, mely szerint a forradalom több herczeget hagyott maga után, mint amennyit a trónra ültethetni, bőszítette fel a monarchista lapokat. Csakhogy a zajnak nem sok gyakorlati következménye van. A kölcsönművelet fényes sikerét már biztosítottnak mondják. Összesen 3200 millió frank fog aláírásra bocsáttatni s mint Párisból jelentik, csak magában az országban 2400, Belgiumban pedig 1200 millió fog aláírattatni. Végül még a nemzeti párt alakulási vajúdásairól kell megemlékeznünk. Arról van szó, hogy a balközép s a jobbközép — mint már oly sokszor czélba vétetett — egy nagy nemzeti párttá alakuljanak. A fusio alapjául következő sajátságos programm szolgálna: „Hit, szabadság és megifjodás. 1. Az alálírt nemzetgyűlési képviselők vagy publicisták olyan köztársaság végleges megalkotása mellett nyilatkoznak, mely a keresztyén elveken, minden conservativ érdek erőteljes és becsületes védelmén s minden valódi szabadság tiszteletén alapszik. 2. Sürgősnek nyilvánítják az ezen alapokon nyugvó alkotmányt létesíteni, s mint képviselők vagy publicisták oda akarnak működni, hogy a közvéleményben a valóban megifjító és köztársasági eszméket terjesztik, melyek ilyen alkotmány mielőbbi elfogadására vezetnek. 3) Mindenkit csatlakozásra felszólítanak, ki a nemzetben s különösen a sajtóban az óhajt táplálja, hogy a pártokon kívül s azok felett nagy nemzeti pártot lássanak alakulni, hogy a jogosult decentralisatió az állami intézményeknek nyisson utat s a forradalmi szellem elnyomással, s országunk a forradalmi szabadelvűség, socialismus és radicalis és megsemmisítő befolyása ellen megóvassék.“ Ezen programm oly nevetséges, hogy kezdetben mindenki valami sületlen tréfának tartotta azt, de úgy látszik, hogy mégis komoly szándékból íratott, mert találkozott vagy tíz ember, ki azt tanácskozásainak alapjául elfogadta. Az egész sajtó éretlen és együgyű kísérletnek tekinti az új pártalakulást. Németországban a Stein - emlék ünnepélyes leleplezése képezi a múlt hét fő eseményét. Ezenkívül még figyelemre méltó a szövetségtanács működése a jezsuita kérdésben. Vilmos császár szentesítette az ide vonatkozó törvényt s a szövetségtanács elkészítette a végrehajtását szabályozó határozatokat. Hat hó múlva nem lesz többé jezsuita telep az országban. Az angol parlament két háza között beállott s veszélyesnek mutatkozó nézeteltérés a két fél békülékenysége s a kormány tapintata folytán szerencsésen kiegyenlíttetett. A titkos szavazásról szóló bili képezte a viszály tárgyát. Második olvasásban a felsőház több oly módosítást tett rajta, mely a javaslatot lényegéből tökéletesen kiforgatta. A harmadik olvasás alkalmával a módosításokat, melyeket az alsóház sohasem fogadott volna el, önkényt elvetette, s csak azon ponthoz ragaszkodott, mely a bilinek ideiglenes jellemet tulajdonit s törvényességét csak 8 évre szabja meg. Ezen pontban ismét az alsóház engedett, s igy a törvényjavaslatot mindkét ház elfogadta. A hollandi minisztérium hoszszas vajúdás után megalakult. A cabinet következő tagokból áll: Elnök és igazságügy Vries; külügy Gericke van Hervijnem báró; belügy Geertsema, pénzügyvan Delven ; tengerészet Brocx ; gyarmatügy Fransen van de Putte; hadügy Limburgg Stimm gróf. Az olasz közvéleményt a clericalis párt azon előre nem látott határozata foglalkoztatja, mely szerint a községi választásokban részt venni készül. Ez ügyben a miniszterelnök a megyefőnökökhez köriratot intéze, melyben felhívja őket, hogy oda működjenek, mikép a szabadelvű pártok is minél számosabban iratkozzanak a választó lajstromokba. Spanyol lapokban ismét találkozunk a hírrel, hogy Amadé király az ország kétségbeeső helyzete folytán önkényt le akar mondani a trónról. Megválasztott képviselők. A Deákpárt eddig nyert 53, vesztett 26 kerületet. A tiszta nyereség 27 szavazat. — Jul. 15. délig. — Deákpárti........................................234 Ellenzéki........................................134 Összesen 368. * * * Fest. Julius 15. (A törvénykészítő bizottság) következő legfelsőbb kézirattal lett kinevezve: Magyar miniszterelnököm előterjesztésére, a folyó évi június 4-én kelt elhatározásommal felállíttatni engedélyezett törvényelőkészítő bizottsághoz alelnökké Fabinyi Theophil magyar Curium semmitőszéki osztályának biráját, továbbá tagokká Szilágyi Dezső igazságügyminisztériumi miniszter tanácsost, eddigi rangjának megtartása mellett, és Zichy Antal pesti tankerületi felügyelőt miniszteri tanácsosi ranggal és czímmel végre titkárrá, Gondos Dániel magyar pénzügyminisztériumi titkárt osztálytanácsosi ranggal és czimmel ezennel kinevezem. Kelt Laxenburgban, 1872. évi junius hó 30-kán. Ferencz József, s. k. Gróf Lónyay Menyhért, s. k. Bukarest, Jul. 9. (Saját levelezőnktől.) A romániai nemzetőrség tudvalevőleg igen veszedelmes elemet képez az államban. A vörösek által létrehozva, e testület, melynek tisztei kizárólag ugyan a párthoz tartoztak, valóságos fegyveres hatalmat képezett, mely veszélyes eszköz lehetett volna az oppositió kezében egy eshetőleges forradalom alkalmával. A katonák önmaguk választák tiszteiket, s így a kormány képtelen volt ezen institutióra hathatós befolyást gyakorolni. E viszony most a legutóbbi ülésszakban hozott honvédelmi törvény által teljesen megváltozott, amennyiben a nemzetőrség ezentúl a rendes hadsereg kiegészítő részét képezi, mint ilyen közvetlenül a hadügyminisztérium rendelkezése alatt áll. E törvény által tehát a nemzetőrség veszedelmes jellegét teljesen elvesztette, s nincs más hátra, mint e törvényt végrehajtani, ami mindenesetre kényes dolog. A végrehajtás azzal kezdetett meg, hogy egy július 2-ikán kelt fejedelmi rendelettel a nemzetőrség összes tisztei állomásaiktól felmentettek s egyidejűleg az erélyes s a kormány feltétlen hive gyanánt ismeretes Zaganescu hadfőfelügyelői czimmel a nemzetőrség parancsnokává neveztetett ki. A vörösök ugyan megkisérték a nemzetőrséget felizgatni, hogy tiszteik letételét ellenezzék ; azonban a hadügyminiszter egy erélyes és határozott napiparancsot bocsátott közre, melynek folytán, egyelőre legalább nem kell tartani attól, hogy ezen izgatások eredményre fognak vezetni. Károly fejedelem ugyanaz nap, melyen Costaforu Konstantinápolyból megérkezett, Sinaiból Bukarestbe rándult, honnan azonban rövid idejű tartózkodás utánismét visszatért. Sinaiba Costaforu küldetésének eredményével nagyon meg vannak elégedve, ezen eredmények azonban, úgy látszik, nagyon kétesek, amennyiben ugyanaz nap, melyen Costaforu megérkezett, G h i k a Iván b. Konstantinápolyira utazott, hogy ott azok ellen működjék. G h i k a Iván, a samosi ex-fejedelem, nemcsak legelkeseredettebb és legveszedelmesebb ellensége a jelenlegi kormánynak, hanem személyes ellensége a fejedelemnek is, kinek nem tudta még eddig megbocsátani, hogy elfoglalta azon trónt, melyre ő speculált. Daczára annak, hogy kétszer volt Károly alatt fejedelem, e tervéről máig sem mondott le, s hogy czélját elérje, a vörösökkel kötött szövetséget. Ha az 1871. márczius 11-iki összeesküvés meg nem hiúsult volna, Ghika már elérte volna tervét. Konstantinápolyban jelenleg is sok szövetségest bír és nagy befolyása van. Magyar földrajzi társulat. (Alakító közgyűlés július 14.) Július 14-én, 35" melegben, midőn már az összes fővárosi tudományos egyletek szünetelnek és az egyes tudósok a világ mind a négy tája felé vándorolnak, sikerült az akadémia heti üléstermébe annyi barátját a földrajzak egybegyűjteni, hogy a „magyar földrajzi társulat“ alakító közgyűlése határozatképes volt Hunfalvy János , ideiglenes elnök, a közgyűlést megnyitó beszédében szintén hangsúlyozta azt a körülményt, hogy a társulat oly későn alakul meg, azonban a megalakulás minden esetre szükséges, mert a társulat a szünidőkön át bevégezheti előkészítő munkálatait és azután őszszel akadálytalanul kezdheti meg működését. A belügyminisztérium által megerősített alapszabályok fölolvasottaknak tekintettek és csak azon két módosítás olvastatott fel, melyeket a belügyminisztérium kívánságára kellett tenni. Ezek elseje azt határozza, hogy hatóságok és általában harmadik személyekkel szemben a társulatot az elnök képviseli, másodika pedig azt kívánja, hogy a társulat föloszlatására, vagy az alapszabályok módosítására vonatkozó közgyűlési határozatok a végrehajtás előtt a belügyminisztérium elé terjesztessenek. Miután a közgyűlés e módosítványokat minden észrevétel nélkül elfogadta, a tisztviselők és a választmány megválasztása következett a napirend értelmében. Kiküldetvén a szavazatszedő bizottság, beadatván és összeolvastatván a szavazatok, a választmány következőképen alakult: elnök: Hunfalvy János ; alelnökök : Tóth Ágoston és Vámbéry Ármin; első titkár: Berecz Antal; másodtitkár: dr. Cherven Flóris; pénztárnok Aigner Lajos; választmányi tagok (betűrendben): Rietz Albert, Dóchy Mór, dr. Froch Henrik, Gönczy Pál, dr. Heinrich Gusztáv, Keleti Károly, dr. Szabó József, dr. Szontagh Miklós, Takács János, Temes Adolf, Xántus János és Zsigmondy Vilmos. Az elnök figyelmeztetvén a közgyűlést az alapszabályok azon pontjára, mely szerint az egyleti év mindig január elsejével veszi kezdetét, indítványozza, hogy az imént megválasztott tisztviselők csak a januári közgyűlésig működjenek, mely alkalommal új választások történjenek. A közgyűlés ez indítványt elfogadván, az elnök a választmányt fölhivta, hogy alakuljon meg azonnal és a közgyűlést eloszlatta. A szabolcs-bogdányi kerület választóihoz. Gróf Keglevich István, a szabolcsbogdányi választókerület volt deákpárti képviselőjelöltje a következő nyílt levelet intézte választóihoz : Tisztelt polgártársak! Ha igazság uralkodnék az emberek szívében és tetteiben, akkor én lennék ma önök képviselője , mert hiszen önök tudják legjobban, mily határozott többségben voltak a választás kezdetekor. De azon égbekiáltó részrehajlás, folytonos erőszakoskodás 63 csel, melylyel éltek a szavazatszedő küldöttség hatpárti tagjai, a kislelkűeket megfélemlítvén, a megingathatókat elcsábítván, kezeinkből kicsavarta a biztos győzelmet. Van azonban még igazság e hazában: a nemsokára összeülő országgyűlés majd szigorú bírálat alá veendi a választási eljárásokat, és kétségbevonhatlan igazságszereteténél fogva megsemmisítendi ezen törvénytelen választást. Ezen esetben — ha önök bizalmát még akkor is bírom — újra megkezdendjük a küzdelmet kétszerezett erővel, és Isten segítségével oly többséget fogunk tudni szerezni pártunknak, hogy, még ha azon tvellenes eljárás ismételtetnék is, mégsem bírná többé megakadályozhatni győzelmünket, mely a rend, a magyarság, a szabadelvűség győzelme lesz a tvtelenség, a hazafiatlanság és az önérdek felett. Isten áldja Szabolcsmegyét, áldja a bogdányi kerület választóit! lekötelezettjük Gr. Keglevich István. A „P. Napid“ levelei. A Deák-párt köréből. Kis Várda, jul. 10. (A képviselőválasztás.) Kerületünk 41 órai karózás után ma reggel 3 órakor fejezte be a képviselő-választást. A Deák-párt fényesen győzött Czóbel Albert jelöltjével, az ellenzéki Bárczay Ödön ellenében. Az egész választási adás mindkét részről példás rendben folyt le, kezdettől végéig, apróságok kivételével, semmi nem háboríta azt. Az unalomig lassan haladó szavazás alatt a két politikai tábor hívei, bőven ellátva élelmiszerekkel, zeneszó mellett mulattak, le s fel hordák zászlóikat és a szokásos türelmetlen tüntetésekből csak ritkán tettek látogatást az ellentáborban. Majdnem jó szomszédságban élő két nagy család mulatott itt, nyervén délutánonkint tánczosnékat a városból kitóduló leánycselédek tömegéből, kik gazdájuk politikai hite szerint választák tánczosaikat. A mennyire békés volt e választás felszíne,annál hatalmasabb volt a pártvezérek küzdelme a szavazásnál. E téren nem mutatkozott méltányosság, de annál több az igazság leplébe burkolt fogás. A megyei központi bizottmánynak a választási sok munka körmére égvén, valószínűleg véletlenségből, több deákpárti szavazónak neve hibás kaligráfiával íratott a szavazók lajstromába, miből következett, hogy mintegy 48, véletlenül mind jobbpárti szavazó, e miatt, mert például János helyett Jónás, Szakács helyett Szakai, Sándor helyett Nándor volt olvasható a névsorban, a bizalmi férfiaknak nagyon is bő vitára nyújtott alkalmat, miért majdnem mind a 48. választó elesett szavazatától, az összeíró bizottság tagjai, és az illető községi elöljárók szóbeli bizonyítékainak daczára. A Deák-párt erejének öntudatában, apró kérdésekből nagyobb mérvű ellenkezéseket nem kivánván előidézni, az időre nézve előnyösebbnek tartá engedni. Ezeknél fájdalmasabb volt a központi bizottmány eljárásának pártunkat nyomó működése •— magányszemélyek által kiállított bizonyítványokra, mintegy 170 bekt választó töröltetett ki — lehettek közöttök méltán a reclamatio súlya alá tartozó választók, azonban az, hogy 10—12 holdas birtokos gazdák, és a balpárti nemes fiúnak deákpárti édes atyja átkrétáztassanak, az igazsággal bajosan egyeztethető össze, annál kevésbbé, mert az ezen esetek miatt a minisztériumhoz történt okadatolt felfolyamodásra, a központ az idevonatkozó jegyzőkönyvek felterjesztésére hivatván fel, ezeknek legnagyobb része f. hó 6-ig a minisztériumhoz még be nem érkezett. Ez részünkre nyomasztó pártfogás. Hanem hát azért Czóbel Albert mégis kapott 1737 szavazatot, ide számítva azon egyet is, mit egy kisvárdai ellenzéki csizmadia akarata ellenére neki adott, igy magyarázván az esetet: mert pityókos voltam, későn vettem észre, hogy a piros szuszékba dugtam karomat, midőn már csak is a csücskit kaphattam meg, sok kínlódás után sem bírván visszavenni, egyet nyomtam rajta, hogy vesszen bent. Bárczy Ödönre jutott 1267 szavazat, ide értve azon szalókai emberét is, ki a titkos szobából szavazó karóval jővén ki, e felől interpelláltatva viszonzá: „beszavaztam már én a Bárczy úr nevét a szuszék hasadékán ! Hogy is képzelhetem csak magamban e közvéleményt adó polgártárs azon adását, midőn a félhomályu deszka bódéban, magányosan, kezében egy 5 lábnyi fenyő karóval, rasszikusan besusogta a láda nyílásába jelöltje nevét? A választási elnök Ilosvay Kristóf, ki semleges és igazságos eljárásával leginkább a házi külső ügyekkel volt elfoglalva, szavát pedig ritkán veté a diplomaták mérlegébe — a bajlódásokat leginkább a két helyettes elnökre bízván, ma reggel 6 órakor hirdeté ki az eredményt. Mi örömmel dobogott minden deákpárti szíve, elérvén azt, hogy Czóbel Albert, ki emberszerető jó lelkéért, és a vidék érdekeiben tett fáradozásaiért közösen becsült emberünk, tiszteletünk azon dijját, melyet keblünkből kívántunk nekik nyújtani, megkaphatta. Különben e választókerület mindig a mienk volt; 3 év előtt elvesztettük a tényező erők kevés öszhangzata miatt, most azonban, mert csodálatos rémképeket látunk álmainkban a legközelebb feltalált agyonbeszélési theóriák ideje óta, reméljük, örökre visszaszereztük azt. Még egy furcsa okmányról kell megemlékeznem : Éljen a haza ! „Lövey Antal a kisvárdai baloldali kerület elnöke“ aláírással, korteseink között a következő nyomatott felhívást osztatott szét: „Polgártársak ! Szabolcs megye központi választmányának bölcs és törvényes határozata következtében a titkos szavazás behozatala által a lelkiismeret békáját tépette ki. A csábitó, ki vesztegetés, tekintély vagy hatalmának felhasználásával a választót meggyőződésének s szive sugallatának követésében megakadályozni törekedett, számításában csalódott, mert a szavazó egyedül, tanú nélkül lép a szekrényhez, s oda helyezheti szavazó palctáját, hová saját lelkiismerete s a haza boldogsága parancsolja. Kövesse tehát minden szavazó polgár szabadon tiszta lelkiismeretét, szavazzon azon pártra, melyet lelkiismerete parancsol, meg vagyok győződve , hogy akkor ügyünk és pártunk győzedelmeskedni fog, s Szabolcs megye régi zászlója, melyet hazánk dicsőségére fent hordott, nem szennyeztetik be, s régi jó hírneve megőriztetik, a szabadság s népjog védője, a baloldali párt győzelmet arat.“ Na hiszen ezek az baloldali urak a titkos szavazással valóságos csizmadiát fogtak, isten ítéletté vált az reájok! Szabolcsban diadalra emelte zászlónkat. Eddig Kis-Várdán, Nyír- Bátorban szavaztak meg titkosan deákpárti képviselőket; a tiszalökiben pártunk alig néhány szavazattal bukott; a bogdányi választókerületben pedig pártonkinti szavazás lévén elhatározva, előbb az ellenzékiek szavaztak le; de mert a bombár gyanúsan kongott, a választási elnök rendeletéből kinyittatván a ládák, minthogy a jobbpárti ládában is bőven találtattak balpárti karók, mint tévedésből oda lököttek, az elnök rendeletére áttétettek a balpárti hombárba. — Ez ugyan egy kis contra az isten ítéletnek, — de a valószinüleg bekövetkezendő uj választásnál lesz ismét módja a bogdányiaknak, tiszta lelkiismeretük szabad követésében. S. R. Heves, jul. 3. (Az uj összeírás.) Az összeírás a tiszanánai kerületben be van fejezve ; adtál uram előt nincs köszönet benne, a jobboldali törvényesen szavazó képesek száz számra ki vannak törülve, s a baloldali szavazat képtelenek száz számra bevéve. A községek a törvénytelen eljárást bejelentették a minisztériumhoz — a minisztérium a központi bizottsághoz utasított bennünket; a bárányt a farkashoz, ha sérelmeink nem lesznek orvosolva sem lent sem fent — jóformán el vagyunk határozva a választásra sem menni. A választás aug. 3. lesz ismét szombati napon, az israeliták örömére. A miskolczi nagyszerű bukás, a hevesi házassági egyesületet is érintette; a részvényesek elvesztvén bizalmukat, megszűntek befizetni s igy az egyesület a kifizetést nem teljesíthette. A helyiség le van zárolva s a kezelő személyzet letartóztatva, a kezelő személyzet ügyetlensége ez ideig már conststálva van, az azonban, hogy csalás történt volna, még nincs. 1. 1. Esztergom, jul. 13. (Nyilatkozat.) Esztergom julius hó 9-én. A „Magyar Politika“ czimű lap 147-ik számában, Esztergom junius 26-ról keltezve „audiatur et altera pars“ jeligével ellátott czikk jelent meg, melyben midőn annak tisztelt írója magát a hírlapi megtámadtatások ellen védelmezni óhajtotta volna, elég ildomosnak látta önmaga tisztázása czéljából, saját dicsőítése mellett. Esztergom megye pártkülönbség nélkül tisztelt és szeretett főispánját, gróf Forgách Ágost urat nem épen lovagias módon megtámadni, és a kormány előtt — annak népszerűtlenségét és a jobbpárt rovására a baloldallal quasi conspiratióját hirdetve, — ez által mellőzendő, de ismeretes mellékindokból lehető fekete színben lefesteni: ily, a megyei közönség megvetésével jutalmazott megtámadtatás ellenében — a hivatott czikk egyéb és igazolatlan kitételeit feleletre sem érdemesítve, — pártkülönbség nélkül alólirattak kötelességünknek ismerjük ünnepélyesen kijelenteni, hogy gróf Forgách Ágost főispánunk úgy a mi, mint — a czikkíró ur kivételével — a megye nagy közönségének közbecsülését, szeretetét és ragaszkodását jelenleg is oly valódi mértékben bírja, mint midőn főispánná lett kineveztetését pár évvel ezelőtt maga e megye kérelmezte a tisztelt czikkiró úrral együtt a magas kormánynál. Ezzel tartozunk szeretett főispánunknak és a valódi igazságnak. Pissuth István, Simonffy Kálmán, országgyűlési képviselők: Andrássy János, Berényi János, Boronkay Lajos, Bohák András, Koller Antal Kamenszky Elek, Andrássy Gyula, Klenkó András, Szőcs József, Paál József, Keletz Bertalan, Marczel Ákos, Svaller Imre, Barta Endre, Szabó Iván, Koller János, Reviczky Győző, ifj. Csekes András, Beödök Pál, Soós Gejza, ifj. Sánta József, Rábi Gergely, Csina István, Horváth József, Varga János, Pathó József és még számos bizottsági tag. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, júl. 15. (Kinevezések.) A honvédelmi minisztériumhoz Schyttra István, és Szőts Albert honvédelmi, és Asbóth János p. v. miniszteri fogalmazók titkárokká; a törvény előkészítő