Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)

1872-10-14 / 237. szám

rülmény,hogy az az erődített helyek minden hát­­rányával hűr­,a­mi különben az adás-vevési viszo­nyokra is igen hátrányos befolyást gyakorol; azon kérdést intézi tehát a közös hadügyminisz­terhez : szándékozik-e Buda városának nyílt várossá való átváltoztatása iránt legközelebb előterjesztést tenni ? Közöltetni fog a közös hadügyminiszterrel. Napirenden van Éber Nándor indítványa a delegáció tanácskozási szabályainak átvizsgálá­sára kiküldendő bizottság tárgyában. Éber Nándor indítványának indokolása czél­­jából felhozza, hogy a­mint nem létezik tökéle­tes alkotmány, úgy tökéletes tanácskozási rend sem képzelhető. Minél egészségesebb, élénkebb valamely alkotmányos testületben az élet, annál gyorsabban mutatkozik annak szüksége, hogy azon keret, melyben működik, az élet és viszo­nyok fejlődésének folyton változó követelmé­nyeihez képest átidomíttassék. Az iránt nincs kétsége, hogy a jelenlegi tanácskozási szabályok tökéletlenek; ez a dolog természetében fekszik, s ennek felemlítése vádnak még akkor sem vol­na tekinthető, ha a delegationális intézmény minden oldalról a lehető legczélszerűbb institu­­tiónak ismertetett volna el. Az indítvány tulaj­donképen az albizottságok alakításának jelen­legi módját kívánná czélszerűen megváltoztatni. A tanácskozások súlya túlnyomólag az albizott­ságokban öszpontosul, s azok némelyike, mint pl. a hadügyi bizottság, oly számos tagból áll, hogy egymaga képes határozatainak a teljes ülésekben érvényt szerezni. Hogy ez hátrány, az általában elismertetik, csak az a kérdés: mi­ként kell azon segíteni. Nem akar e tekintetben véleményt mondani, mert ily dolog a delegációk természeténél fogva jól megfontolandó, s azért c­élszerűnek tartotta azt indítványozni, hogy e tekintetben véleményadásra egy öt tagból álló bizottság választassék. Elnök kijelenti, hogy a szabályok értelmé­ben mindenekelőtt, azon kérdés döntendő el, kívánja-e a bizo­tság, hogy ezen indítvány tár­­gyaltassék. Erdődy Sándor úr. azt hiszi, hogy az indít­vány elfogadása által a bizottság magáévá ten­né az indítvány azon felfogását, hogy az eddigi tanácskozási eljárás nem volt czélszerű, mint­hogy pedig e nézetet szóló nem osztja, nem fogadja el az indítványt. Zichy Nándor gr. megjegyzi, hogy az indít­vány elfogadásának más következménye nem volna, minthogy egy bizottság küldetnék ki, s miután épen e bizottság lesz az indítvány értel­mében hivatva véleményt mondani a felett, vál­jon czélszerű e az eddigi eljárási mód,vagy sem, annak elfogadása legkevésbbé jelentené azt, hogy a bizottság eddig követett eljárását czél­­szerűtlennek tartja. Keglevits István úr. szólni akar. Szőgyény László megjegyzi, hogy az indít­vány érdemleges tárgyalása nincs napirenden, s arra kéri az elnököt, hogy a kérdést szavazás­ra bocsássa. A jelenlevők többsége ugyan tárgyalni kíván­ja az indítványt, miután azonban a szabályok általános többséget kívánnak, az pedig nincs meg, a kérdés a jövő ülésben újólag szavazásra fog bocsáttatni. Erre megkezdetett az albizottság jelentésé­nek részletes tárgyalása. A jelentés általános részében a III. és IV. czimek (szárazföldi és tengeri szolgálat) közt a bizottság a virement-t ne engedi meg. A czimek keretén belül, kivé­ve az V., VI. és IX. czimeket, megadatul indít­ványozza az albizottság az átruházási jogot. A bizottság azonban, miután Gaál Jenő ki­jelentette, hogy a tengerészeti igazgatóság igye­kezni fog a jövő évben az átruházási jog szüksé­gét kikerülni, a III. és IV. czim közt, valamint a IX- czim (különös tengerészeti kiadások) kere­tén belül is megadta az átruházási jogot. Ezután tárgyalás alá vétetvén a költségve­tés czimei egyenként, azok változatlanul elfo­gadtattak. Vita csupán az első czimnél, a tenge­részeti papságnak az albizottság által emel­tetni javasolt fizetésénél fordult elő. Ellene szól­tak Zsedényi Ede, Ke­levics Ist­ván gr., Podmaniczky Frigyes b., pár­tolták Zichy Nándor gr., H­a­y­n­a­­­d Lajos, E­r­d­ő­d­y János gr. A kérdés szava­zásra bocsáttatván, minthogy általános többség nem volt, az a jövő ülésben fog szavazás által eldöntetni. Házmán az említett czimek keretén belül indítványozott virement ellen nyi­latkozott, de pártolásra nem talált. A czimek az albizottság javaslata szerint kö­vetkező összegekben szavaztattak meg : I. Czim. Fizetések (60,000 frt közbenső megtakarítása levoná­sa után) 1.042,200 frt. II. czim. Zsoldok és ruházatátalá­nyok 26,500 frt közbenső meg­takarítások levonása után 973,630 „ III. czim. Szolgálat a szárazföldön (1,500 ft közbenső megtakarítá­sok levonása után) 398,430 „ IV. czim. Szolgálat a tengeren (82,000 ft közbenső megtakarí­tások levonása után) 1.021,000 „ V. czim. Intézetek 234,600 „ VI. czim. A hajóhad anyagszerei­n­k karbantartása stb. 3.935,800 „ VII. czim. Tüzérség 216,100 „ VIII. czim. Szárazföldi és vizi építések 149,000 „ IX. czim. Különös tengerészeti ki­adások 215,650 „ X. czim. Ellátási költségek 238,860 „ összesen: 8.4.5,270 frt. A „Nordd. Alig. Zig“ az osztrák delegatióról. Bismarck hű lapja az osztrák delegatióról egy figyelemreméltó czikket ir, melyet a követke­zőkben közlünk: Azon tetszés után, melylyel Andrássy grófnak a politikai helyzetről általában és Ausztria-Ma­­gyarországnak nemzetközi viszonylatairól külö­nösen tett és oly higgadt, mint megnyugtató nyilatkozata: mindjárt az osztrák delegátió bud­get bizottságának első ülései egyikében talál­kozott, úgy látszott, hogy ama gyülekezet ez idei ülésszakja tetőpontját érte. A bizottság a legnagyobb készséggel szavazta meg a külügy­miniszter minden követelését, és ennek társai annál több joggal várhattak hasonló előzékeny­séget, minthogy a leghitelesebb oldalról már előbb utalás történt arra, mikép az ez idei kö­zös költségvetés összes tételei a közös és az or­szágos kormányok közös megállapodásainak eredményei, azok lényeges pontjainak fentartá­­sa tehát az összes miniszterek solidáris kötele­zettségének tekintendő. Logikai következmény­képen tehát a közös költségvetés valamely je­lentékenyebb tételének megtagadását egyszers­mind nemcsak a közös kormány, hanem az il­­lető sorsz. minisztérium ellen intézett közvetlen bizalmatlansági szavazatnak kellett tekinteni. A magyarok ennek folytán tekintettel is voltak a helyzetre annyiban, hogy a hadiköltségvetés föl­emelése iránt eredetileg táplált ellenszenvük daczára a közös hadügyminiszter követeléseit egészben véve helybenhagyták. Az osztrák de­legátió budgetbizottságában ellenben a pénzügyi megfontolások győztek eleinte a politikai tekin­tetek fölött. A közös miniszterek minden előter­jesztése daczára a hadügyminiszter által a gya­logság három évi szolgálati idejének lehetővé tétele végett kért és általa javaslatai döntő mag­vaként hangsúlyozott költségtöbblet elvettetett, és ezen megtagadás következtében a kevésbé je­lentékeny tételekre vonatkozó későbbi tárgya­lások is oly ingerültséget öltöttek, hogy a meg­egyezés ezen delegáció és a minisztérium között napról-napra kétesebbnek tűnt föl. A gyorsan megkezdett közvetítési kísérletek azonban, melyekben az osztrák miniszterelnök Auersperg hg. kiváló részt vett, szerencsére még czélra vezettek: az osztrák delegatió teg­napelőtt ülésében a közös hadügyminiszternek megszavaztattak az eszközök, hogy a három évi szolgálati időt a gyalogsá­gnál is életbe lép­tethesse, és ezzel meg lett előzve oly viszály, melynek kitörése nem csupán Ausztriára néz­ve kiszámíthatlan következményekkel lehetett volna. Ezen események megítélésére két különböző álláspont volna lehetséges: a technikai é­­ a po­litikai. Az ügynek az első szempontból való megvilágításától e helyütt eltekinthetni vélünk. A vita azon idő minimuma felett, mely alatt a katona minden irányban tökéletesen begyako­rolható, a parlamentáris harárok történetében épen nem új, és az osztrák költségvetési bizott­ságban erre nézve nyilvánult nézetkülönbség tárgyilagos fejtegetésének sajátlag azon érvek ismétlésére kellene szorítkoznia, melyek magá­ban a bizottságban a szónokok által pro és con­tra felhozattak. Mi csupán azt az egyet emeljük ki, hogy ha a német katonai technikusok a jó katonákat ne­velő iskola számára a három évi folyamhoz ra­gaszkodnak, és csupán kivételeket ezen szabály alól, melyek további szabadságolásban nyilvá­nulnak, hajlandók megengedni, úgy a had­sereg számára, mely az osztrák-magyar lakos­ságnak mégis csak jó részét teszi, az ba­josan volna, a tisztikar minden értelmisége és legernyedetlenebb munkabuzgalma mellett rövi­­debb idő alatt kiképezhető. Másként vagyunk a kérdés politikai oldalá­nak megítélésével. Nekünk természetesen nem lehet szándékunk azon osztrák delegátusok ha­­zafiságát vagy lojalitását bírálgatni, kik a költ­ségvetési bizottságban a közös hadügyminiszter­től megtagadták jóváhagyásukat és az utolsó pillanatig azon meggyőződésükhöz ragaszkod­tak, hogy egy harczképes, az osztrák magyar monarchia viszonyainak megfelelő hadsereg há­rom évinél rövidebb szolgálati idő mellett is lé­tesíthető. Mert ezen képviselők előtt, mint már megjegyeztük, a pénzügyi tekintetek nyomó­­sabbak voltak a politikaiaknál, ők megbízóik pillanatnyi pénzügyi érdekeit tartották szem előtt, és ezzel mandátumjuk első és legsürgősb kötelességének selkiismeretesen eleget véltek tenni. És mégis olyan volt a helyzet, hogy min­denekelőtt a politikai mozzanatokra kellett te­kintettel lenni. A legújabb történeti tapasztalatok folytán, fáj­dalom,többé nem valami tan,hanem tagadhat­­lan tény, hogy egy ország véderejének czélsze­­rű értékesítésében a béke hatalmas záloga rej­lik. Ennélfogva bizonyosan a legbensőbb meg­győződésnek adott Andrássy gr. kifejezést, min­den Ausztria-Magyarországnak a szomszéd álla­mokkal való barátságos viszonya örvendetes voltát tesem ütvén,egyidejűleg a delegátusoknak szivére kötötte, hogy a monarchia véderejéről lehetőleg gondoskodjanak, és egyetértve An­­drássy gróffal,mi is­ hajlandó vagyunk az osztrák­magyar politika jelenlegi iránya mellett, egy erős, saját biztossága minden igényeinek meg­felelő Ausztria-Magyarországot a világbéke kí­vánatos biztosítékának tekinteni. E biztosíték értéke azonban csökkenne, ha a hadügyminisz­tertől megtagadták volna valóban azokat az eszközöket, melyek fölfogása szerint — telje­sen tisztelvén az ellenzéket, őt mégis az illeté­kesebb tekintélynek kell tartanunk — e czélrt elkerülhetlenül szükségesek. Azonban a szakadás eshetősége a birodalmi tanács többségét képviselő osztrák delegátusok és a legfőbb közigazgatási körök között valószí­nűleg még más, nem kevésbbé aggasztó közvet­len következményeket vont volna maga után. A közös minisztériumnak előirányzata minden kö­rülmény között biztosítva maradt. Ha a közös hadügyminiszter költségvetésének­ vitás pontja az osztrák delegáció teljes ülésében el is vettetett volna, úgy e határozattal szemközt közvetlenül a magyar delegatiónak egyenjogú és hason­sú­lyú kedvező határozata állott volna és az osztrák delegatiónak folytos ellenkezése­ elvégre egy kö­zös szavazás által ért volna véget, melynél a magyaroknak parlamentáris fegyelme a minisz­teri előterjesztéseknek a diadalt már előlegesen kétségtelenné teszi. Azonban, ha az összeütközés csak a német delegáció keretén belül maradt volna, nem lett volna megakadályozható,hogy az Auersperg ka­binet, melynek tudata és hozzájárulásával a hadügyi költségvetés a delegátiók elé terjeszte­tett, ne tartsa magát többé azon parlamentáris többség bizalmának birtokosául, mely lételének egyedüli jogczímét képezi; nyugati Ausztria tartományai ismét a nemzeti és pártusok azon zűrzavarában ébredtek volna föl, melyből alig egy éve ugyanazon Auersperg kabinet által ki­­szakíttattak, és ki láthatja azt, vájjon a felizga­­tott szenvedélyek e tengerében kifelé is föntart­­hatta volna e magát a meggondolás és mérséklet azon politikája, melynek Ausztria-Magyarország jelen állását az európai népek versenyében kö­szöni ? Nem akarjuk a múltat sírjából fölkelteni, és kísérteteket idézni, midőn a felszálló fellegek komorsága a delegátiók tegnapelőtti határozata által eloszlatott. Azonban maguk a bécsi lapok sem fognak késni a kiállott veszélyek után az örvényt látni, melynek szélénél állottak, és Eu­rópa békés intenzióktól áthatolt politikusaival szerencsét fognak kívánni ahhoz, hogy az osztrák delegátió államférfiú kezdeményezése Ausztria- Magyarország véderejének emelésére nézve újabb békebiztosítékot teremtett és ezzel egy­szersmind a zavarok egész sorát megakadályoz­ta, melyeknek kezdete ugyan felette csekély volt, de melyeknek lefolyása és következményei nagyon is vészteljesekké válhattak volna. U r „ __­­ __ ___ | Adv* Tartva Adv» fTartva Rlt.nST T07SI) Tr. Erzsébet-pálya 200 frt p. ......................................... *49 61) ~*47jhd Déli­ pálya 500 frank...................................................~ 11*. - 11»*') U V U A A v *-*• Ferdinánd-éslaki pálya 1000 frt p. p......................... *048.­ *05*.- „ „ 500 fr. 5%.............................................. SS.TD 93.99 Ferencz­ József pálya *00 frt ezüst.......................... *24 ■. *11. Tiszai , 100 „........................................................ —-----­1-. , 10 Pécs-barcsi pálya .'0­0 frt ezüst................................ 183.59 188 50 Magy. gal. *00 frt. e. 5%......................................... 88.- - -1 * Lajos-Károly pálya *00 frt p. p................................... *31 — 2Sl/.( Magy.-északkeleti 800 frt. 5't/p................................ 87 10 87.41 Kassa-oderbergi pálya *00 frt ................................. 191 19*50 Magyar keleti­ pálya 800 frt. ezüst ........................... 78.40 78 80 , —i .I. —■■ ■■ Lemborgi-czerno­vitzi pálya 200 frt............ 147 — 160— Magyar nyugati 200 frt 5%..................................... c8 26 84.75 a 1UnitrailAgtrá? 100 frt. Adva Tartva Osztrák Llyod 690 frt p. p........................................... 6*5— 5*8.­A* c -----TTT------——t Bis« erdélyi pálya 200 frt ezüst............................... »7. 178 l. Xll g áB S«T Sje­gy­ek s egység s járadék, jegyekben máj.—nov. 5% • • MAO 85 ,6 Állampálya *00 frt p. p............................................• 3­7.. 8*8.— „­SS febr.—aug. 5% . . 8640 «5.96 Székesfehérvár-győr-gráp­­ pálya 200 frt . . . 174. 17» — Hitelintézet 100 frt..................................................... 155— 135 5" , s ezüstben jan.—ju­l. 5% . . 7­40 70.85 pélyi pálya 200 frt.................................................... 207.50 *07.IS Clary 40 frt. .. .........................................................­ 3*.­ 39.­­„ SS ápril—okt. 5% . . 704 70 36 ne/,ti pálya 800 frt.................................................... 247 oO *48 - Dunagőzhajózási 100 frt p. p...................................... 98.6­­99,50 Osztrák értékben visszafizetendő: —— - Bécsi­­ am­way *00 frt............................................... ,886.50 S37 Keglevich 10 frt............................................................... 18.—­18.60 Sorsolással 1839-ből egész Bor^j. p. p...................... “ 8 "­’ , Magyar-gácsországi pálya.......................................... 760— 18060 Buda város kelen. 40 frt........................................... 8'­.. 81... „ 1839-ből ötöd „•»..................... 388 80 1'!' » észak­keleti „ frt esüst........................... 10. 16.­ 50 Pálffy 40 frt. .. ............................................................... 31.— —.­­_ 1854-ből 250 frtoa 46/o­n ......................... 98. 9S.a»C B keleti­ pálya 200 frt......................................... ^07 \yi Rudolf-alapitvány 10 frt.......................................... • lfa.25 15./6 1860-ból 600 „ 5®/0 n ......................... „ T . . . . . Salm 40 frt. p. ............................................................... 40.— 41. • , 1800-ból 100 „ 5% » ......................... M 60 124 F. IparVáilal&tok réSATénydl. st. Qenois 40 frt. p. ..................................................... 29.76 30JK .................................... 7f­ 1­,1' Donau, osztrák biztosító 200 frt.......................... __ Triest város 100 frt p ................................................ K1Jí­ 118.50 Csomojáradék 42 *in@k­«fél *180 f rt..................... K­Az«% salgó­tarjáni kőszén 100 frt..................................... — »» » 50 frt . ......................................... • ^8v-- 58.50 Állami dománius jelzáloglevél 1*0 frt...................... 114.76 ll',1S .­ecíritaB viszontblzt. 300 frt.................................. _ _ Waldstein *00 frt. ......................................................... 28.— *4.— B. Pöldtehermentos. 100 frt p. p. ‘ ‘ windiscbgrácz. *o frt.................................................... *4 «i *5.­, . _n. ó&10ffl6V816fti ErdélyVrslágfa 5°/o................................................... 71 .*6 77.76 Osztrák földhitelintézet sorsa. 5%.......................... 100.75 101.-- Váltók (hárult! (lásd): Temesi bánság *°/o •••••• ...................... « 6 79.­ „ 83 éve, visszafizetendő 6%..................... 37.76 882? Amater Mavira 100 frt. hollandi 5%........................................­Temesi 1867-dik! sorsolási záradékkal .... 78. 78.9. Nemzeti bank p. p. 6»/0 sorsolás........................... —.— —.­ Augsburgra 100 frt delnémet 5%........................... 91 70 91.85 Magyar 5%................................................................... 79.»0 »9.16 „ 0. e. 5"/0............................................... g(/Jn SO.»b RsSi„ ino tallér Goj„ ........ —.­­, 1861-diki sorsolási záradékkal . . . 78.5 79.­ Magyar földhitelintézet SJ/,%. . ...... 86.50 87.50 Boroszló 100 frt. tallér 5»/o*.................................... ——.— C. Más közkölcsönök. ” kereskedelmi bank 23 év alattaori' ‘ ' Brüssel 5% ................................................................... . . „ » Kereskedelmi Dana *3 év alatt sors . . Frankfurti 100 frt. délnémet 4%.......................... 91.80 #1.90 Magyar vasúti kölcsön 1*0 frt darabja .... 105 — 10».*­. . jelzálogbank 5Vi0/o sora.................................. 85.50 88^ Hamburgra 100 márk. b. 80/0..................................... 801b 80.90 „ sorsjegy-kölcsön 100 frt . . . . . 104 35 104.60 „ Fl­iilihuális kötvénLondonra 100 font sterling t'/t'/o.......................... 108.71 165.85 . szőlődézsma-váltság 100 frt .... . —. —. —•­­“ISODBSegl “ÖSTbíiye R. Lyonia 100 frank 0%.............................................. ........ —.— n Bántál rfiaxvAnofíl Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst.......................... 9*15 91.bi. Milano 100 frank 6°/0................................................... —.— 17. Hannon részvényei. Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%..................... . 90.50 Marseille 100 frank 0*7H.............................................. —.­ —.— Angol-osztrák bank 200 frt, 76% befizetés . . 320 50 321.55 Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 6% —__ Páris 100 frank 6'/i°/o • .............................................. *4.45 42.­1/ Angol-magyar bank 200 frt, 40% n • • 112.— 112 5« Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p. . Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel _. .------Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................................... __ 9* *5 l­énzek árfolyama, „ hitelintézet 160 frt.................................... *70.­ *71.-- , „ ezüst 100 frt.................................................... . 91.f. Magyar „ *00 „..................................... 119.16 1*0 25­­ . 1862-diki............................................... 99 40 99.8'- Arany............................................................................ 5.*4 5.S5 Pesti kereskedelmi bank 600 frt. . . . ^ . . —.- —.- „ „ 1869-diki............................................... —_ n.g .Napoleondor.................................................................. 8 72 8 73 Alao-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... . 1030.­ 10411. „ „ 200 frtos................................................. —_ —.— Orosz Imperiale.................................................... — Osztrák-francsia bank 200 Ért ezüst..................... 127.76 18.25 Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p........................ 39... 89.59 Mária-Terézia-tallér..................................................... — M­agyar­ „ „ 200 „ 40% befizetéssel . 98.2­5 98.75 „ * „ 100 „ 0. ......................... gi — 88 — Egyleti talér....................................................................­­ ^ —­ltalános bank Bécsben *00 frt. 50% befizetés . —. —„ 100 „ ezüst 6% . . . 100 9" UJ 1.20 Ezüst.................................................................................. 101 25 107 59 Nemzeti bank.............................................................. 0 7.­ 9 8.­ Ferencz József * 200 ................................ 99.50 1­99 76 Váltó leszámítolás........................................................ —.. — — Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés .... 171 fr 171.L" Pécs-barsi , 700 „ ezüst...................... . __ Forgalmi bank 230 fr 160%............................... . 213 91 210 50 Károly­ Lajos „ 300 ..................................... .......102.— * kitti » Bécsi váltóbank 200 frt 40%..................................... 815 75 315.­ Jolg-czem.­­„*yl pálya 300 frt ezüst . . „ váltóüzleti társaság 00 frt 40% . . . . 180— '81 - R „ „ „ I. kib. 1865. . . —. . 78.— Arany al marka ......................................... —■— —.— „ bank 200 frt 40% befizetés........................... —,— —.— - „ „ „ 11* „ 1867. . ■ —.— —. Friedrich'er...........................*................................... —*— —*— „ bankegylet 200 trt 40% befizetés . . . 359 .­­90.-- „ „ „ * III. „ 180S. . . 86 ■ I­onis d'or....................................................................... ——•— Köztekedés! vállalatok részvényei. ‘ ! ! ! ! ! ‘ mo­n^taivW •' ! •' •' •' • •' : ‘Sí % Alföld-fiumei pálya *00 frt ezüst.......................... 176 - 176.60 Allampálya 500 frank ..................................... —­­ Ezüst szelvény.............................................................. 107 25 107 76 Osztrák Dunagőzhajózási társulat ...................... 620.- rl*.-- „ 1867-diki..................................................... —.- I —Orosz papir * jeqtu ' * * . * .... l.*3 1.6* iurr­i.i­ ttt ■ ■ ■uT^riViirBwin­gTr­ii • n ..... -■-arai.-' BELFÖLD. Hatvan, okt. 13. Községi rendezés. Valahára Heves megyében is megkezdődött a községek rendezése. — Városunkban a kép­viselők választása a legszebb rend és példás egyetértésben folyó hó 12 én tartatott meg. A megválasztottak mind jobbpártiak. Az ellenzéki töredék, mely városunkban itt-ott elszórva talál­ta­k, tehetetlen gyöngeségét fölismerve, jelöl­teket nem is léptetett föl; sőt az előkolomposok a választás helyére sem jöttek, csak a közlegé­nyekből jelentek meg többen, kik azonban a jobbpárttal szavaztak. Hogy a­z alpárt városunk­ban minden erőltetése daczára ily szánandó hely­zetben sinlődik, a fő érdem Dura Antal ügybuz­gó jobbpárti elnöknek tulajdonítható, ki folyto­nos éber működése által pártunkat a legnagyobb egyetértésben képes föntartani. KÜLÖNFÉLÉK Pest, oct. 14. (Kinevezések.) Az igazságügyminiszter a pécsi kir. törvényszékhez jegyzőnek Rihmer Káz­­mér joggyakornokot; — az almási járásbíróság mellé bírósági végrehajtónak Boromisza János bácsmegyei volt szolgabirósági írnokot; — a homonnai kir. tör­vényszékhez jegyzővé Kellner Ármin ugyanottani ügyészségi írnokot nevezte ki. “­(A­z egyetemről.) A pesti egyetem hittani karánál megürült keresztény-erkölcstani tan­székre Tóth Miklós munkács-egyházmegyei ál­­dozár és püspöki papnöveldéi tanár nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki. (Ellenzéki értekezlet a főváros rendezése ügyébe­n.) A pesti ellen­zéki polgárokat egy óriási falragaszon értekez­letre hívták meg Jókai és társai a lövöldébe, hol a főváros rendezésének ügye lett volna tár­gyalandó. Az „ellenzéki polgárok“ azonban oly csekély számmal jelentek meg, hogy körülbelül ’­s 12-ig kellett várni, míg száz és néhány ember összegyűlvén, az értekezlet megnyittathatott Elnökké Jókai választatott. Az értekezlet azonban meg sem kezdte az érdemleges tanács­kozást azon kérdés felett, melynek czéljából egybehivatott. M­á­t­y­u­s Arisztid ugyanis, fi­gyelmeztetvén a jelenlevőket arra, hogy a fővá­ros czélszerű rendezésének ügye nem képezhet pártkérdést, s annak megbeszélése eredmény­nyel csak az összes pesti polgárok részvéte mel­lett történhetik meg, azt indítványozta, hogy a gyűlés egy bizottságot választván saját kebelé­ből, az érintkezésbe lépjen a pesti deák párti polgárokkal, azokat is egy hason czélból kikül­dendő bizottság választására szólítsa fel, mely két bizottság érintkezésbe lépvén egymással, az összes pesti polgárokat egy közös gyűlésre hívja meg. Ez indítvány, melyet H­o­r­n is támogatott egy német nyelven tartott beszédben, vita nél­kül elfogadtatott s a bizottság megválasztatván, az értekezlet eloszlott. (Halálozás.) Horgosi Kárász Anna asszony­t. hó 17-én, hosszú szenvedés után, életének 82. évében Pesten elhunyt. (Kitüntetés.) A tegnapi hivatalos lap a következő kir. kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Szigli­geti Ede, a pesti magyar nemzeti színház tagjá­nak, a hazai szini­irodalom emelése körül szer­zett érdemei elismeréséül,Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Ischlben, 1872. octóber hó 5-én. Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. (Czimzetes püspök.) Ő felsége Her­mann József váczi székeskáptalan nagypré­postot ausariai czimzetes püspökké nevezte ki. (Horvát törvény gyűjteméy.)A hor­­vát kormány igazságügyi osztálya a zágrábi hadparancsnoksággal egyesülve, a Horvát- és Szlavónországban és a határőrvidéken érvényes törvényeket és rendeleteket egybegyűjtve ki fogja adni, hogy ily módon a bírósági hatóságok újjászervezése alkalmából kiderült törvénygyűj­temény hiányain segítve legyen. Eddig már a polgári és a büntetőtörvények jelentek meg. Ezeket követni fogják a kereskedelmi és váltó­­törvények,polgári és büntetőtörvénykezés,sajtó­törvény stb. Ezen gyűjtemények a bírósági hatóságoknak hivatalból fognak kiadatni. (E­r­d­é­l­y a v­i­l­á­g­k­i­áll­­­í­t­á­s­o­n.) Erdély­ben nagy előkészületeket tesznek a bécsi világ­kiállításra s a magyar vidékek, de különösen a székely­ székek különösen lesznek képviselve. Erre nézve az erdélyi lapok a következőket ír­ják : A kiállításra eddig jelentkezettek száma már meghaladja az ötszázat. Kiváló rész esik ezekből Kolozsvár és Maros-Vásárhely városok­ra, s ezekből különösen Csik- és Udvarhely­­székre. A háromszéki eredmények még nincse­nek tudva, bár alapos remény van hinni, hogy a többi mögött ezek sem maradnak hátra A városok közül meg kell említeni Tordát és Kéz­­di-Vásárhelyt, melyek szintén elismerésre méltó buzgalmat fejtettek ki. A nyers termelés kiállít­­mányai nagyszámuaknak és fényeseknek ígér­keznek. A borok bemutatását az erdélyi pincze­­egylet vállalta magára. Az erdélyi iparnak mél­tó képviselete az iparosok által ez irányban ki­fejtett áldozatkészség után már biztosítottnak mondható; hasonló kedvező eredményt várha­tunk a székely házi ipart illetőleg is. E czélból egy eredeti székely háznak felállítását tervezik, melyben a házi iparnak összes termékei össz­­pontosíttatnának. Kiváló súly lesz fektetve a különböző népviseletek bemutatására is. (A gőz-és villanysodrony ko­rában.) A debreczeni lap a következő curio­­sumot közli: A honvédelmi ügyőrség tudatta a várossal, hogy a 65-ik gyalogezredből Mun­kácsról Szegedre száz kajoncz itt átutazik e hó hó 7-én, s annak ellátásáról intézkedjék; az ez iránti rendelet okt. 2-án kelt, s megérkezett okt. 10-ed, mikor az illetők már Szegeden voltak. (Római régiség.) Kolozsvár« egy kőfal lebontása alkalmával a munkások az alap­zatok alatt egy római koporsót találtak,melyben még emberi csonvázdarabok voltak. A munká­sok a koporsót el akarták árusítani, de a városi kapitányság nyomára lővén a dolognak, meg­menté e műkincset a pusztulástól, s azt hihető­leg az erdélyi múzeumnak fogja beszolgáltatni. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi ép . „Pesti Napló“ táviratai Trieszt, okt. 13. Aretusa Lloydgőzös nov. 1-én innen Bombayba fog indulni. Róma, okt. 13. Az „Economista d’ Italia“ a Francziaországgal kötendő kereskedelmi szerző­dés iránti tárgyalásokra vonatkozó hírekről szól­va állítja, hogy eddig franczia oldalról semmi­féle hivatalos közlemény nem érkezett az olasz kormányhoz , melynek mindenesetre a most ülésező iparügyi enquete eredményét kell be­várnia. Páris, okt. 13. Az „Agence Havas“ erősíti hogy Picard mint franczia követ Brüsselben marad. Napoleon herczeg és neje ma reggel Genfbe érkeztek. Páris, oct. 12. Az „Agence Havas“ biztos hír után mondja, hogy Napoleon herczegnek ma déli 12 óráig adatott az utolsó határidő az ország elhagyására. Miután a herczeg a ha­tározott időpontig nem engedelmeskedett a ren­deletnek, egynegyed 1 órakor a rendőrfőnökség titkára által, kit két rendőri ügynök kisért, föl­­szólittatott, hogy kövesse a svájczi határig, a merre most útban vannak. Clotilde herczegnő önkéntesövette férjét. Páris, okt. 12. Egy consortium, melynek Jules Vignál, mint a banque ottomane, a franco­­hollandi és a franco-olasz bank képviselője, Pil­le­t-Will, Mailet, Marcuard, Selliére és más ban­­károk tagjai,megkapta a gyufagyártás és elárusí­­tás monopóliumát évi 16 mil. frankért, mely ösz­szeg 50 százalékkal emeltetik, mihelyt a gyufa­fogyasztás évenként 40 milliárd szálra rúg. Belgrád, okt. 13. A városi képviselőtestület távirati uton hozzájárulási feliratot küldött a fejedelemnek, melyben hangsúlyozza, hogy a nemzet örömmel hagyja jóvá a munka pro­gram­ját, melyet a fejedelem a trónbeszédben kifejtett. Bécs, okt. 14. A „Montagsr.“ jelenti: Az esetre, ha a delegátiók munkálataikat f. hó 19- kén befejezik, f­ hó 28-ára a tartomángyűlések, és dec. 4-ére a birodalmi tanács fogna egybehi­vatni, ellenkező esetben a tartomány­gyűlések november 7-én fognának megnyittatni. Madrid, okt. 12. A „Gazetta“ jelenti: A fer­­roli republik­ánus lázadásban van résztvett felke­­lők száma 1000-re létezik. Ferrolba egy pánczé­­los fregatt és számos csapatok küldettek. A fel­kelők az arsenalban vannak körülzárva és a Szent-Philipp erőd meg fogja gátolni hajóik ki­indulását. A támadásra minden elő van készítve. A felkelhetők demoralizálva vannak, sokan le­teszik a fegyvert. Bécs, oct 14. (Megnyitás.) Hitelrészvény 332.60. Északi vasp. —.— Államvasp. 337.— Lombardok 207.30. 1860­ ki 105.20. 1864 ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—■ Napo­ -énvénytársulat nyomdájában. Barátok­ tere 7. se, leendor 8.73. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai ■—.—. Angolosztrák 321.25 Franco­­magyar —.— Tramway —.— Magyar sorsje­gyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Páris, oct. 12. (Zárlat.) 3 •/• járadék 53.27. 4­/1 % jár­ad 76.50. Olasz járadék 67.90. Ál­lamvaspálya 767. Credit mobilier 453. Lom­bardok 492. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 84.92. München, oct. 12. Búza 7.49.— Rozs 5.32, árpa 5.02. Zab 3.38. Repcze 8.39. Lenmag 8.26. Köln, oct. 12. Búza 812. Rozs 427. Olaj 13.30 Hamburg, oct. 12. Búza 168.— 161. Rozs csendes 102 108., olaj csendes 24—.24.60., Szesz csendes 16.50,15.75, 15.50 Stettin, oct. 12. Búza 70—85. hat. 81.— — rozs 46—55, hat. 54.—, olaj 23.—. 24.— — szesz 19.—, at. 18.—. A közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztő ur ! A pesti „Federatiunea“ lapnak folyó október hó 6-írt számában Kőrösbányáról „Jonulu lui Tanasie hangzatos név alá bujt sisakos román lovagtól“ egy közlemény jelent meg, mely egy köpönyeg alatt egy kis életrajzi s más egyéb c­érzást tesz. Ama közleménynek semmi részét nem veszem ugyan magamra, mert az egészben véve csak saját írójára illik; de miután arról értesíttetem, hogy ama nagy lovag szóval úgy nyilatkozott többek előtt, hogy czikkének fc cél­­zása reám vonatkozik, ez okból kell arra pár szót szólanom, és többször említett lovagnak néhány sorral segítségére lennem biographiám körül. Mi édes anyámat illeti, az a Dunántúlról át­származott, saját kegyelméből élt, magyar csa­ládból született, Biharmegyének Vértes nevű közs­égében. Anyai ágról vannak rokonaim Zala­, Pozsony és Biharmegyében. Édes atyám a szé­kely földnek és nemzetnek azon kis rajából kelt ki, mely kis raj Biharmegye Sályi nevű közsé­gében talált uj hazát. E kirándulás és ideszár­­mazás történetét én nem kutattam, és ez tán fe­ledésbe is ment ide s­tova egy századon keresz­tül. Különben atyai részről egyetlen nagynéném Nagyváradon unitus vallású férjhez ment, mi az ő dolga volt. Most már nincs életben. Hogy csekély személyiségemmel a magyar kormány nemrég „boldogította“ Zaránd „dis­­trictus“-át, ez igaz. Hanem az is igaz, hogy a „Federatiunea“ említett lovagja s pár nobilei­­nek szemében ez nem kedves dolog, mert mióta itt hivataloskodom, törekedtem az elbokrosult visszaéléseknek sarkára hágni, továbbá illő helyre behozatni néhány oly egyént, kik ellen rablás, gyújtogatás, emberölés és más efféle cse­kélység nyíltan fel volt állítva, s mégis 8, 6 és 4 esztendők óta otthon süttették velek a makkot a „Jonulu lui Tanasie“-féle lovagok, kiknek úgy látszik ez is „nationalis“ politikáj­okhoz tar­tozott. Hogy hivatalom körében és esküm alatt meg­tartandó dolgokból mit szabad, és mit nem azo­­n lovag urnák orrára kötni ? az nem egészen tőlem függ. A „Federatiunea“ t. szerkesztősége szívesked­jék e nyilatkozatomról tudomást venni s azt „Jonulu lui Tanasie“ lovagnak — ha jónak lát­ja — saját anyanyelvén is olvashatóvá tenni. Kőrösbánya, 1872. okt. 10-én. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti. KÖZGAZDASÁG, Pest, oct. 14. A pesti gabna-és érték­­tőzsdéről. A gabnaüzletben a nagy kínálat következtében közép búzafajok csak bajosan tarthatták magukat, finom fajok ellenben köny­­nyen keltek el múlt heti árakon. Minden egyéb lany­ha. Forgalom tegnap és ma 30,000 vámmá­zsa. A börze hangulata határozatlan, az üzlet csekély. Magyar vasúti kölcsön 104.50, dissorsj. 105, magy. hitelbank 138.75, franco-magyar bank 97.25, anglo-magyar 112.50, takarék-és hitelegylet 112 fton adva, osztr. hitelrészvény 332 ft, pesti közúti vaspálya 365 fton kínálva, orsz. közp. takarékpénztár 115 fton fizetve, ki­rály serfőzde 242 fton zárva, magy. gőzb. társa­ság 85 fton véve. Valuták változatlanok. Napo­­leond’or 8.74, cs. arany 5.24, tallér 1.63 ’ft. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.

Next