Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)
1872-10-14 / 237. szám
rülmény,hogy az az erődített helyek minden hátrányával hűr,ami különben az adás-vevési viszonyokra is igen hátrányos befolyást gyakorol; azon kérdést intézi tehát a közös hadügyminiszterhez : szándékozik-e Buda városának nyílt várossá való átváltoztatása iránt legközelebb előterjesztést tenni ? Közöltetni fog a közös hadügyminiszterrel. Napirenden van Éber Nándor indítványa a delegáció tanácskozási szabályainak átvizsgálására kiküldendő bizottság tárgyában. Éber Nándor indítványának indokolása czéljából felhozza, hogy amint nem létezik tökéletes alkotmány, úgy tökéletes tanácskozási rend sem képzelhető. Minél egészségesebb, élénkebb valamely alkotmányos testületben az élet, annál gyorsabban mutatkozik annak szüksége, hogy azon keret, melyben működik, az élet és viszonyok fejlődésének folyton változó követelményeihez képest átidomíttassék. Az iránt nincs kétsége, hogy a jelenlegi tanácskozási szabályok tökéletlenek; ez a dolog természetében fekszik, s ennek felemlítése vádnak még akkor sem volna tekinthető, ha a delegationális intézmény minden oldalról a lehető legczélszerűbb institutiónak ismertetett volna el. Az indítvány tulajdonképen az albizottságok alakításának jelenlegi módját kívánná czélszerűen megváltoztatni. A tanácskozások súlya túlnyomólag az albizottságokban öszpontosul, s azok némelyike, mint pl. a hadügyi bizottság, oly számos tagból áll, hogy egymaga képes határozatainak a teljes ülésekben érvényt szerezni. Hogy ez hátrány, az általában elismertetik, csak az a kérdés: miként kell azon segíteni. Nem akar e tekintetben véleményt mondani, mert ily dolog a delegációk természeténél fogva jól megfontolandó, s azért célszerűnek tartotta azt indítványozni, hogy e tekintetben véleményadásra egy öt tagból álló bizottság választassék. Elnök kijelenti, hogy a szabályok értelmében mindenekelőtt, azon kérdés döntendő el, kívánja-e a bizotság, hogy ezen indítvány tárgyaltassék. Erdődy Sándor úr. azt hiszi, hogy az indítvány elfogadása által a bizottság magáévá tenné az indítvány azon felfogását, hogy az eddigi tanácskozási eljárás nem volt czélszerű, minthogy pedig e nézetet szóló nem osztja, nem fogadja el az indítványt. Zichy Nándor gr. megjegyzi, hogy az indítvány elfogadásának más következménye nem volna, minthogy egy bizottság küldetnék ki, s miután épen e bizottság lesz az indítvány értelmében hivatva véleményt mondani a felett, váljon czélszerű e az eddigi eljárási mód,vagy sem, annak elfogadása legkevésbbé jelentené azt, hogy a bizottság eddig követett eljárását czélszerűtlennek tartja. Keglevits István úr. szólni akar. Szőgyény László megjegyzi, hogy az indítvány érdemleges tárgyalása nincs napirenden, s arra kéri az elnököt, hogy a kérdést szavazásra bocsássa. A jelenlevők többsége ugyan tárgyalni kívánja az indítványt, miután azonban a szabályok általános többséget kívánnak, az pedig nincs meg, a kérdés a jövő ülésben újólag szavazásra fog bocsáttatni. Erre megkezdetett az albizottság jelentésének részletes tárgyalása. A jelentés általános részében a III. és IV. czimek (szárazföldi és tengeri szolgálat) közt a bizottság a virement-t ne engedi meg. A czimek keretén belül, kivéve az V., VI. és IX. czimeket, megadatul indítványozza az albizottság az átruházási jogot. A bizottság azonban, miután Gaál Jenő kijelentette, hogy a tengerészeti igazgatóság igyekezni fog a jövő évben az átruházási jog szükségét kikerülni, a III. és IV. czim közt, valamint a IX- czim (különös tengerészeti kiadások) keretén belül is megadta az átruházási jogot. Ezután tárgyalás alá vétetvén a költségvetés czimei egyenként, azok változatlanul elfogadtattak. Vita csupán az első czimnél, a tengerészeti papságnak az albizottság által emeltetni javasolt fizetésénél fordult elő. Ellene szóltak Zsedényi Ede, Kelevics István gr., Podmaniczky Frigyes b., pártolták Zichy Nándor gr., Haynad Lajos, Erdődy János gr. A kérdés szavazásra bocsáttatván, minthogy általános többség nem volt, az a jövő ülésben fog szavazás által eldöntetni. Házmán az említett czimek keretén belül indítványozott virement ellen nyilatkozott, de pártolásra nem talált. A czimek az albizottság javaslata szerint következő összegekben szavaztattak meg : I. Czim. Fizetések (60,000 frt közbenső megtakarítása levonása után) 1.042,200 frt. II. czim. Zsoldok és ruházatátalányok 26,500 frt közbenső megtakarítások levonása után 973,630 „ III. czim. Szolgálat a szárazföldön (1,500 ft közbenső megtakarítások levonása után) 398,430 „ IV. czim. Szolgálat a tengeren (82,000 ft közbenső megtakarítások levonása után) 1.021,000 „ V. czim. Intézetek 234,600 „ VI. czim. A hajóhad anyagszereink karbantartása stb. 3.935,800 „ VII. czim. Tüzérség 216,100 „ VIII. czim. Szárazföldi és vizi építések 149,000 „ IX. czim. Különös tengerészeti kiadások 215,650 „ X. czim. Ellátási költségek 238,860 „ összesen: 8.4.5,270 frt. A „Nordd. Alig. Zig“ az osztrák delegatióról. Bismarck hű lapja az osztrák delegatióról egy figyelemreméltó czikket ir, melyet a következőkben közlünk: Azon tetszés után, melylyel Andrássy grófnak a politikai helyzetről általában és Ausztria-Magyarországnak nemzetközi viszonylatairól különösen tett és oly higgadt, mint megnyugtató nyilatkozata: mindjárt az osztrák delegátió budget bizottságának első ülései egyikében találkozott, úgy látszott, hogy ama gyülekezet ez idei ülésszakja tetőpontját érte. A bizottság a legnagyobb készséggel szavazta meg a külügyminiszter minden követelését, és ennek társai annál több joggal várhattak hasonló előzékenységet, minthogy a leghitelesebb oldalról már előbb utalás történt arra, mikép az ez idei közös költségvetés összes tételei a közös és az országos kormányok közös megállapodásainak eredményei, azok lényeges pontjainak fentartása tehát az összes miniszterek solidáris kötelezettségének tekintendő. Logikai következményképen tehát a közös költségvetés valamely jelentékenyebb tételének megtagadását egyszersmind nemcsak a közös kormány, hanem az illető sorsz. minisztérium ellen intézett közvetlen bizalmatlansági szavazatnak kellett tekinteni. A magyarok ennek folytán tekintettel is voltak a helyzetre annyiban, hogy a hadiköltségvetés fölemelése iránt eredetileg táplált ellenszenvük daczára a közös hadügyminiszter követeléseit egészben véve helybenhagyták. Az osztrák delegátió budgetbizottságában ellenben a pénzügyi megfontolások győztek eleinte a politikai tekintetek fölött. A közös miniszterek minden előterjesztése daczára a hadügyminiszter által a gyalogság három évi szolgálati idejének lehetővé tétele végett kért és általa javaslatai döntő magvaként hangsúlyozott költségtöbblet elvettetett, és ezen megtagadás következtében a kevésbé jelentékeny tételekre vonatkozó későbbi tárgyalások is oly ingerültséget öltöttek, hogy a megegyezés ezen delegáció és a minisztérium között napról-napra kétesebbnek tűnt föl. A gyorsan megkezdett közvetítési kísérletek azonban, melyekben az osztrák miniszterelnök Auersperg hg. kiváló részt vett, szerencsére még czélra vezettek: az osztrák delegatió tegnapelőtt ülésében a közös hadügyminiszternek megszavaztattak az eszközök, hogy a három évi szolgálati időt a gyalogságnál is életbe léptethesse, és ezzel meg lett előzve oly viszály, melynek kitörése nem csupán Ausztriára nézve kiszámíthatlan következményekkel lehetett volna. Ezen események megítélésére két különböző álláspont volna lehetséges: a technikai é a politikai. Az ügynek az első szempontból való megvilágításától e helyütt eltekinthetni vélünk. A vita azon idő minimuma felett, mely alatt a katona minden irányban tökéletesen begyakorolható, a parlamentáris harárok történetében épen nem új, és az osztrák költségvetési bizottságban erre nézve nyilvánult nézetkülönbség tárgyilagos fejtegetésének sajátlag azon érvek ismétlésére kellene szorítkoznia, melyek magában a bizottságban a szónokok által pro és contra felhozattak. Mi csupán azt az egyet emeljük ki, hogy ha a német katonai technikusok a jó katonákat nevelő iskola számára a három évi folyamhoz ragaszkodnak, és csupán kivételeket ezen szabály alól, melyek további szabadságolásban nyilvánulnak, hajlandók megengedni, úgy a hadsereg számára, mely az osztrák-magyar lakosságnak mégis csak jó részét teszi, az bajosan volna, a tisztikar minden értelmisége és legernyedetlenebb munkabuzgalma mellett rövidebb idő alatt kiképezhető. Másként vagyunk a kérdés politikai oldalának megítélésével. Nekünk természetesen nem lehet szándékunk azon osztrák delegátusok hazafiságát vagy lojalitását bírálgatni, kik a költségvetési bizottságban a közös hadügyminisztertől megtagadták jóváhagyásukat és az utolsó pillanatig azon meggyőződésükhöz ragaszkodtak, hogy egy harczképes, az osztrák magyar monarchia viszonyainak megfelelő hadsereg három évinél rövidebb szolgálati idő mellett is létesíthető. Mert ezen képviselők előtt, mint már megjegyeztük, a pénzügyi tekintetek nyomósabbak voltak a politikaiaknál, ők megbízóik pillanatnyi pénzügyi érdekeit tartották szem előtt, és ezzel mandátumjuk első és legsürgősb kötelességének selkiismeretesen eleget véltek tenni. És mégis olyan volt a helyzet, hogy mindenekelőtt a politikai mozzanatokra kellett tekintettel lenni. A legújabb történeti tapasztalatok folytán, fájdalom,többé nem valami tan,hanem tagadhatlan tény, hogy egy ország véderejének czélszerű értékesítésében a béke hatalmas záloga rejlik. Ennélfogva bizonyosan a legbensőbb meggyőződésnek adott Andrássy gr. kifejezést, minden Ausztria-Magyarországnak a szomszéd államokkal való barátságos viszonya örvendetes voltát tesem ütvén,egyidejűleg a delegátusoknak szivére kötötte, hogy a monarchia véderejéről lehetőleg gondoskodjanak, és egyetértve Andrássy gróffal,mi is hajlandó vagyunk az osztrákmagyar politika jelenlegi iránya mellett, egy erős, saját biztossága minden igényeinek megfelelő Ausztria-Magyarországot a világbéke kívánatos biztosítékának tekinteni. E biztosíték értéke azonban csökkenne, ha a hadügyminisztertől megtagadták volna valóban azokat az eszközöket, melyek fölfogása szerint — teljesen tisztelvén az ellenzéket, őt mégis az illetékesebb tekintélynek kell tartanunk — e czélrt elkerülhetlenül szükségesek. Azonban a szakadás eshetősége a birodalmi tanács többségét képviselő osztrák delegátusok és a legfőbb közigazgatási körök között valószínűleg még más, nem kevésbbé aggasztó közvetlen következményeket vont volna maga után. A közös minisztériumnak előirányzata minden körülmény között biztosítva maradt. Ha a közös hadügyminiszter költségvetésének vitás pontja az osztrák delegáció teljes ülésében el is vettetett volna, úgy e határozattal szemközt közvetlenül a magyar delegatiónak egyenjogú és hasonsúlyú kedvező határozata állott volna és az osztrák delegatiónak folytos ellenkezése elvégre egy közös szavazás által ért volna véget, melynél a magyaroknak parlamentáris fegyelme a miniszteri előterjesztéseknek a diadalt már előlegesen kétségtelenné teszi. Azonban, ha az összeütközés csak a német delegáció keretén belül maradt volna, nem lett volna megakadályozható,hogy az Auersperg kabinet, melynek tudata és hozzájárulásával a hadügyi költségvetés a delegátiók elé terjesztetett, ne tartsa magát többé azon parlamentáris többség bizalmának birtokosául, mely lételének egyedüli jogczímét képezi; nyugati Ausztria tartományai ismét a nemzeti és pártusok azon zűrzavarában ébredtek volna föl, melyből alig egy éve ugyanazon Auersperg kabinet által kiszakíttattak, és ki láthatja azt, vájjon a felizgatott szenvedélyek e tengerében kifelé is föntarthatta volna e magát a meggondolás és mérséklet azon politikája, melynek Ausztria-Magyarország jelen állását az európai népek versenyében köszöni ? Nem akarjuk a múltat sírjából fölkelteni, és kísérteteket idézni, midőn a felszálló fellegek komorsága a delegátiók tegnapelőtti határozata által eloszlatott. Azonban maguk a bécsi lapok sem fognak késni a kiállott veszélyek után az örvényt látni, melynek szélénél állottak, és Európa békés intenzióktól áthatolt politikusaival szerencsét fognak kívánni ahhoz, hogy az osztrák delegátió államférfiú kezdeményezése Ausztria- Magyarország véderejének emelésére nézve újabb békebiztosítékot teremtett és ezzel egyszersmind a zavarok egész sorát megakadályozta, melyeknek kezdete ugyan felette csekély volt, de melyeknek lefolyása és következményei nagyon is vészteljesekké válhattak volna. U r „ __ __ ___ | Adv* Tartva Adv» fTartva Rlt.nST T07SI) Tr. Erzsébet-pálya 200 frt p. ......................................... *49 61) ~*47jhd Déli pálya 500 frank...................................................~ 11*. - 11»*') U V U A A v *-*• Ferdinánd-éslaki pálya 1000 frt p. p......................... *048. *05*.- „ „ 500 fr. 5%.............................................. SS.TD 93.99 Ferencz József pálya *00 frt ezüst.......................... *24 ■. *11. Tiszai , 100 „........................................................ —-----1-. , 10 Pécs-barcsi pálya .'00 frt ezüst................................ 183.59 188 50 Magy. gal. *00 frt. e. 5%......................................... 88.- - -1 * Lajos-Károly pálya *00 frt p. p................................... *31 — 2Sl/.( Magy.-északkeleti 800 frt. 5't/p................................ 87 10 87.41 Kassa-oderbergi pálya *00 frt ................................. 191 19*50 Magyar keleti pálya 800 frt. ezüst ........................... 78.40 78 80 , —i .I. —■■ ■■ Lemborgi-czernovitzi pálya 200 frt............ 147 — 160— Magyar nyugati 200 frt 5%..................................... c8 26 84.75 a 1UnitrailAgtrá? 100 frt. Adva Tartva Osztrák Llyod 690 frt p. p........................................... 6*5— 5*8.A* c -----TTT------——t Bis« erdélyi pálya 200 frt ezüst............................... »7. 178 l. Xll g áB S«T Sjegyek s egység s járadék, jegyekben máj.—nov. 5% • • MAO 85 ,6 Állampálya *00 frt p. p............................................• 37.. 8*8.— „SS febr.—aug. 5% . . 8640 «5.96 Székesfehérvár-győr-gráp pálya 200 frt . . . 174. 17» — Hitelintézet 100 frt..................................................... 155— 135 5" , s ezüstben jan.—jul. 5% . . 740 70.85 pélyi pálya 200 frt.................................................... 207.50 *07.IS Clary 40 frt. .. ......................................................... 3*. 39.„ SS ápril—okt. 5% . . 704 70 36 ne/,ti pálya 800 frt.................................................... 247 oO *48 - Dunagőzhajózási 100 frt p. p...................................... 98.699,50 Osztrák értékben visszafizetendő: —— - Bécsi amway *00 frt............................................... ,886.50 S37 Keglevich 10 frt............................................................... 18.—18.60 Sorsolással 1839-ből egész Bor^j. p. p...................... “ 8 "’ , Magyar-gácsországi pálya.......................................... 760— 18060 Buda város kelen. 40 frt........................................... 8'.. 81... „ 1839-ből ötöd „•»..................... 388 80 1'!' » északkeleti „ frt esüst........................... 10. 16. 50 Pálffy 40 frt. .. ............................................................... 31.— —._ 1854-ből 250 frtoa 46/on ......................... 98. 9S.a»C B keleti pálya 200 frt......................................... ^07 \yi Rudolf-alapitvány 10 frt.......................................... • lfa.25 15./6 1860-ból 600 „ 5®/0 n ......................... „ T . . . . . Salm 40 frt. p. ............................................................... 40.— 41. • , 1800-ból 100 „ 5% » ......................... M 60 124 F. IparVáilal&tok réSATénydl. st. Qenois 40 frt. p. ..................................................... 29.76 30JK .................................... 7f 1,1' Donau, osztrák biztosító 200 frt.......................... __ Triest város 100 frt p ................................................ K1Jí 118.50 Csomojáradék 42 *in@k«fél *180 f rt..................... KAz«% salgótarjáni kőszén 100 frt..................................... — »» » 50 frt . ......................................... • ^8v-- 58.50 Állami dománius jelzáloglevél 1*0 frt...................... 114.76 ll',1S .ecíritaB viszontblzt. 300 frt.................................. _ _ Waldstein *00 frt. ......................................................... 28.— *4.— B. Pöldtehermentos. 100 frt p. p. ‘ ‘ windiscbgrácz. *o frt.................................................... *4 «i *5., . _n. ó&10ffl6V816fti ErdélyVrslágfa 5°/o................................................... 71 .*6 77.76 Osztrák földhitelintézet sorsa. 5%.......................... 100.75 101.-- Váltók (hárult! (lásd): Temesi bánság *°/o •••••• ...................... « 6 79. „ 83 éve, visszafizetendő 6%..................... 37.76 882? Amater Mavira 100 frt. hollandi 5%........................................Temesi 1867-dik! sorsolási záradékkal .... 78. 78.9. Nemzeti bank p. p. 6»/0 sorsolás........................... —.— —. Augsburgra 100 frt delnémet 5%........................... 91 70 91.85 Magyar 5%................................................................... 79.»0 »9.16 „ 0. e. 5"/0............................................... g(/Jn SO.»b RsSi„ ino tallér Goj„ ........ —., 1861-diki sorsolási záradékkal . . . 78.5 79. Magyar földhitelintézet SJ/,%. . ...... 86.50 87.50 Boroszló 100 frt. tallér 5»/o*.................................... ——.— C. Más közkölcsönök. ” kereskedelmi bank 23 év alattaori' ‘ ' Brüssel 5% ................................................................... . . „ » Kereskedelmi Dana *3 év alatt sors . . Frankfurti 100 frt. délnémet 4%.......................... 91.80 #1.90 Magyar vasúti kölcsön 1*0 frt darabja .... 105 — 10».*. . jelzálogbank 5Vi0/o sora.................................. 85.50 88^ Hamburgra 100 márk. b. 80/0..................................... 801b 80.90 „ sorsjegy-kölcsön 100 frt . . . . . 104 35 104.60 „ Fliilihuális kötvénLondonra 100 font sterling t'/t'/o.......................... 108.71 165.85 . szőlődézsma-váltság 100 frt .... . —. —. —•“ISODBSegl “ÖSTbíiye R. Lyonia 100 frank 0%.............................................. ........ —.— n Bántál rfiaxvAnofíl Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst.......................... 9*15 91.bi. Milano 100 frank 6°/0................................................... —.— 17. Hannon részvényei. Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%..................... . 90.50 Marseille 100 frank 0*7H.............................................. —. —.— Angol-osztrák bank 200 frt, 76% befizetés . . 320 50 321.55 Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 6% —__ Páris 100 frank 6'/i°/o • .............................................. *4.45 42.1/ Angol-magyar bank 200 frt, 40% n • • 112.— 112 5« Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p. . Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel _. .------Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................................... __ 9* *5 lénzek árfolyama, „ hitelintézet 160 frt.................................... *70. *71.-- , „ ezüst 100 frt.................................................... . 91.f. Magyar „ *00 „..................................... 119.16 1*0 25 . 1862-diki............................................... 99 40 99.8'- Arany............................................................................ 5.*4 5.S5 Pesti kereskedelmi bank 600 frt. . . . ^ . . —.- —.- „ „ 1869-diki............................................... —_ n.g .Napoleondor.................................................................. 8 72 8 73 Alao-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... . 1030. 10411. „ „ 200 frtos................................................. —_ —.— Orosz Imperiale.................................................... — Osztrák-francsia bank 200 Ért ezüst..................... 127.76 18.25 Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p........................ 39... 89.59 Mária-Terézia-tallér..................................................... — Magyar „ „ 200 „ 40% befizetéssel . 98.25 98.75 „ * „ 100 „ 0. ......................... gi — 88 — Egyleti talér.................................................................... ^ —ltalános bank Bécsben *00 frt. 50% befizetés . —. —„ 100 „ ezüst 6% . . . 100 9" UJ 1.20 Ezüst.................................................................................. 101 25 107 59 Nemzeti bank.............................................................. 0 7. 9 8. Ferencz József * 200 ................................ 99.50 199 76 Váltó leszámítolás........................................................ —.. — — Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés .... 171 fr 171.L" Pécs-barsi , 700 „ ezüst...................... . __ Forgalmi bank 230 fr 160%............................... . 213 91 210 50 Károly Lajos „ 300 ..................................... .......102.— * kitti » Bécsi váltóbank 200 frt 40%..................................... 815 75 315. Jolg-czem.„*yl pálya 300 frt ezüst . . „ váltóüzleti társaság 00 frt 40% . . . . 180— '81 - R „ „ „ I. kib. 1865. . . —. . 78.— Arany al marka ......................................... —■— —.— „ bank 200 frt 40% befizetés........................... —,— —.— - „ „ „ 11* „ 1867. . ■ —.— —. Friedrich'er...........................*................................... —*— —*— „ bankegylet 200 trt 40% befizetés . . . 359 .90.-- „ „ „ * III. „ 180S. . . 86 ■ Ionis d'or....................................................................... ——•— Köztekedés! vállalatok részvényei. ‘ ! ! ! ! ! ‘ mon^taivW •' ! •' •' •' • •' : ‘Sí % Alföld-fiumei pálya *00 frt ezüst.......................... 176 - 176.60 Allampálya 500 frank ..................................... — Ezüst szelvény.............................................................. 107 25 107 76 Osztrák Dunagőzhajózási társulat ...................... 620.- rl*.-- „ 1867-diki..................................................... —.- I —Orosz papir * jeqtu ' * * . * .... l.*3 1.6* iurri.i ttt ■ ■ ■uT^riViirBwingTrii • n ..... -■-arai.-' BELFÖLD. Hatvan, okt. 13. Községi rendezés. Valahára Heves megyében is megkezdődött a községek rendezése. — Városunkban a képviselők választása a legszebb rend és példás egyetértésben folyó hó 12 én tartatott meg. A megválasztottak mind jobbpártiak. Az ellenzéki töredék, mely városunkban itt-ott elszórva találtak, tehetetlen gyöngeségét fölismerve, jelölteket nem is léptetett föl; sőt az előkolomposok a választás helyére sem jöttek, csak a közlegényekből jelentek meg többen, kik azonban a jobbpárttal szavaztak. Hogy az alpárt városunkban minden erőltetése daczára ily szánandó helyzetben sinlődik, a fő érdem Dura Antal ügybuzgó jobbpárti elnöknek tulajdonítható, ki folytonos éber működése által pártunkat a legnagyobb egyetértésben képes föntartani. KÜLÖNFÉLÉK Pest, oct. 14. (Kinevezések.) Az igazságügyminiszter a pécsi kir. törvényszékhez jegyzőnek Rihmer Kázmér joggyakornokot; — az almási járásbíróság mellé bírósági végrehajtónak Boromisza János bácsmegyei volt szolgabirósági írnokot; — a homonnai kir. törvényszékhez jegyzővé Kellner Ármin ugyanottani ügyészségi írnokot nevezte ki. “(Az egyetemről.) A pesti egyetem hittani karánál megürült keresztény-erkölcstani tanszékre Tóth Miklós munkács-egyházmegyei áldozár és püspöki papnöveldéi tanár nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki. (Ellenzéki értekezlet a főváros rendezése ügyében.) A pesti ellenzéki polgárokat egy óriási falragaszon értekezletre hívták meg Jókai és társai a lövöldébe, hol a főváros rendezésének ügye lett volna tárgyalandó. Az „ellenzéki polgárok“ azonban oly csekély számmal jelentek meg, hogy körülbelül ’s 12-ig kellett várni, míg száz és néhány ember összegyűlvén, az értekezlet megnyittathatott Elnökké Jókai választatott. Az értekezlet azonban meg sem kezdte az érdemleges tanácskozást azon kérdés felett, melynek czéljából egybehivatott. Mátyus Arisztid ugyanis, figyelmeztetvén a jelenlevőket arra, hogy a főváros czélszerű rendezésének ügye nem képezhet pártkérdést, s annak megbeszélése eredménynyel csak az összes pesti polgárok részvéte mellett történhetik meg, azt indítványozta, hogy a gyűlés egy bizottságot választván saját kebeléből, az érintkezésbe lépjen a pesti deák párti polgárokkal, azokat is egy hason czélból kiküldendő bizottság választására szólítsa fel, mely két bizottság érintkezésbe lépvén egymással, az összes pesti polgárokat egy közös gyűlésre hívja meg. Ez indítvány, melyet Horn is támogatott egy német nyelven tartott beszédben, vita nélkül elfogadtatott s a bizottság megválasztatván, az értekezlet eloszlott. (Halálozás.) Horgosi Kárász Anna asszonyt. hó 17-én, hosszú szenvedés után, életének 82. évében Pesten elhunyt. (Kitüntetés.) A tegnapi hivatalos lap a következő kir. kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Szigligeti Ede, a pesti magyar nemzeti színház tagjának, a hazai sziniirodalom emelése körül szerzett érdemei elismeréséül,Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Ischlben, 1872. octóber hó 5-én. Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. (Czimzetes püspök.) Ő felsége Hermann József váczi székeskáptalan nagyprépostot ausariai czimzetes püspökké nevezte ki. (Horvát törvény gyűjteméy.)A horvát kormány igazságügyi osztálya a zágrábi hadparancsnoksággal egyesülve, a Horvát- és Szlavónországban és a határőrvidéken érvényes törvényeket és rendeleteket egybegyűjtve ki fogja adni, hogy ily módon a bírósági hatóságok újjászervezése alkalmából kiderült törvénygyűjtemény hiányain segítve legyen. Eddig már a polgári és a büntetőtörvények jelentek meg. Ezeket követni fogják a kereskedelmi és váltótörvények,polgári és büntetőtörvénykezés,sajtótörvény stb. Ezen gyűjtemények a bírósági hatóságoknak hivatalból fognak kiadatni. (Erdély a világkiállításon.) Erdélyben nagy előkészületeket tesznek a bécsi világkiállításra s a magyar vidékek, de különösen a székely székek különösen lesznek képviselve. Erre nézve az erdélyi lapok a következőket írják : A kiállításra eddig jelentkezettek száma már meghaladja az ötszázat. Kiváló rész esik ezekből Kolozsvár és Maros-Vásárhely városokra, s ezekből különösen Csik- és Udvarhelyszékre. A háromszéki eredmények még nincsenek tudva, bár alapos remény van hinni, hogy a többi mögött ezek sem maradnak hátra A városok közül meg kell említeni Tordát és Kézdi-Vásárhelyt, melyek szintén elismerésre méltó buzgalmat fejtettek ki. A nyers termelés kiállítmányai nagyszámuaknak és fényeseknek ígérkeznek. A borok bemutatását az erdélyi pinczeegylet vállalta magára. Az erdélyi iparnak méltó képviselete az iparosok által ez irányban kifejtett áldozatkészség után már biztosítottnak mondható; hasonló kedvező eredményt várhatunk a székely házi ipart illetőleg is. E czélból egy eredeti székely háznak felállítását tervezik, melyben a házi iparnak összes termékei összpontosíttatnának. Kiváló súly lesz fektetve a különböző népviseletek bemutatására is. (A gőz-és villanysodrony korában.) A debreczeni lap a következő curiosumot közli: A honvédelmi ügyőrség tudatta a várossal, hogy a 65-ik gyalogezredből Munkácsról Szegedre száz kajoncz itt átutazik e hó hó 7-én, s annak ellátásáról intézkedjék; az ez iránti rendelet okt. 2-án kelt, s megérkezett okt. 10-ed, mikor az illetők már Szegeden voltak. (Római régiség.) Kolozsvár« egy kőfal lebontása alkalmával a munkások az alapzatok alatt egy római koporsót találtak,melyben még emberi csonvázdarabok voltak. A munkások a koporsót el akarták árusítani, de a városi kapitányság nyomára lővén a dolognak, megmenté e műkincset a pusztulástól, s azt hihetőleg az erdélyi múzeumnak fogja beszolgáltatni. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi ép . „Pesti Napló“ táviratai Trieszt, okt. 13. Aretusa Lloydgőzös nov. 1-én innen Bombayba fog indulni. Róma, okt. 13. Az „Economista d’ Italia“ a Francziaországgal kötendő kereskedelmi szerződés iránti tárgyalásokra vonatkozó hírekről szólva állítja, hogy eddig franczia oldalról semmiféle hivatalos közlemény nem érkezett az olasz kormányhoz , melynek mindenesetre a most ülésező iparügyi enquete eredményét kell bevárnia. Páris, okt. 13. Az „Agence Havas“ erősíti hogy Picard mint franczia követ Brüsselben marad. Napoleon herczeg és neje ma reggel Genfbe érkeztek. Páris, oct. 12. Az „Agence Havas“ biztos hír után mondja, hogy Napoleon herczegnek ma déli 12 óráig adatott az utolsó határidő az ország elhagyására. Miután a herczeg a határozott időpontig nem engedelmeskedett a rendeletnek, egynegyed 1 órakor a rendőrfőnökség titkára által, kit két rendőri ügynök kisért, fölszólittatott, hogy kövesse a svájczi határig, a merre most útban vannak. Clotilde herczegnő önkéntesövette férjét. Páris, okt. 12. Egy consortium, melynek Jules Vignál, mint a banque ottomane, a francohollandi és a franco-olasz bank képviselője, Pillet-Will, Mailet, Marcuard, Selliére és más bankárok tagjai,megkapta a gyufagyártás és elárusítás monopóliumát évi 16 mil. frankért, mely öszszeg 50 százalékkal emeltetik, mihelyt a gyufafogyasztás évenként 40 milliárd szálra rúg. Belgrád, okt. 13. A városi képviselőtestület távirati uton hozzájárulási feliratot küldött a fejedelemnek, melyben hangsúlyozza, hogy a nemzet örömmel hagyja jóvá a munka programját, melyet a fejedelem a trónbeszédben kifejtett. Bécs, okt. 14. A „Montagsr.“ jelenti: Az esetre, ha a delegátiók munkálataikat f. hó 19- kén befejezik, f hó 28-ára a tartomángyűlések, és dec. 4-ére a birodalmi tanács fogna egybehivatni, ellenkező esetben a tartománygyűlések november 7-én fognának megnyittatni. Madrid, okt. 12. A „Gazetta“ jelenti: A ferroli republikánus lázadásban van résztvett felkelők száma 1000-re létezik. Ferrolba egy pánczélos fregatt és számos csapatok küldettek. A felkelők az arsenalban vannak körülzárva és a Szent-Philipp erőd meg fogja gátolni hajóik kiindulását. A támadásra minden elő van készítve. A felkelhetők demoralizálva vannak, sokan leteszik a fegyvert. Bécs, oct 14. (Megnyitás.) Hitelrészvény 332.60. Északi vasp. —.— Államvasp. 337.— Lombardok 207.30. 1860 ki 105.20. 1864 ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—■ Napo -énvénytársulat nyomdájában. Barátok tere 7. se, leendor 8.73. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai ■—.—. Angolosztrák 321.25 Francomagyar —.— Tramway —.— Magyar sorsjegyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Páris, oct. 12. (Zárlat.) 3 •/• járadék 53.27. 4/1 % járad 76.50. Olasz járadék 67.90. Államvaspálya 767. Credit mobilier 453. Lombardok 492. Magyar kölcsön —. Magyar keleti vasút — 1871. kölcsön 84.92. München, oct. 12. Búza 7.49.— Rozs 5.32, árpa 5.02. Zab 3.38. Repcze 8.39. Lenmag 8.26. Köln, oct. 12. Búza 812. Rozs 427. Olaj 13.30 Hamburg, oct. 12. Búza 168.— 161. Rozs csendes 102 108., olaj csendes 24—.24.60., Szesz csendes 16.50,15.75, 15.50 Stettin, oct. 12. Búza 70—85. hat. 81.— — rozs 46—55, hat. 54.—, olaj 23.—. 24.— — szesz 19.—, at. 18.—. A közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztő ur ! A pesti „Federatiunea“ lapnak folyó október hó 6-írt számában Kőrösbányáról „Jonulu lui Tanasie hangzatos név alá bujt sisakos román lovagtól“ egy közlemény jelent meg, mely egy köpönyeg alatt egy kis életrajzi s más egyéb cérzást tesz. Ama közleménynek semmi részét nem veszem ugyan magamra, mert az egészben véve csak saját írójára illik; de miután arról értesíttetem, hogy ama nagy lovag szóval úgy nyilatkozott többek előtt, hogy czikkének fc célzása reám vonatkozik, ez okból kell arra pár szót szólanom, és többször említett lovagnak néhány sorral segítségére lennem biographiám körül. Mi édes anyámat illeti, az a Dunántúlról átszármazott, saját kegyelméből élt, magyar családból született, Biharmegyének Vértes nevű községében. Anyai ágról vannak rokonaim Zala, Pozsony és Biharmegyében. Édes atyám a székely földnek és nemzetnek azon kis rajából kelt ki, mely kis raj Biharmegye Sályi nevű községében talált uj hazát. E kirándulás és ideszármazás történetét én nem kutattam, és ez tán feledésbe is ment ide stova egy századon keresztül. Különben atyai részről egyetlen nagynéném Nagyváradon unitus vallású férjhez ment, mi az ő dolga volt. Most már nincs életben. Hogy csekély személyiségemmel a magyar kormány nemrég „boldogította“ Zaránd „districtus“-át, ez igaz. Hanem az is igaz, hogy a „Federatiunea“ említett lovagja s pár nobileinek szemében ez nem kedves dolog, mert mióta itt hivataloskodom, törekedtem az elbokrosult visszaéléseknek sarkára hágni, továbbá illő helyre behozatni néhány oly egyént, kik ellen rablás, gyújtogatás, emberölés és más efféle csekélység nyíltan fel volt állítva, s mégis 8, 6 és 4 esztendők óta otthon süttették velek a makkot a „Jonulu lui Tanasie“-féle lovagok, kiknek úgy látszik ez is „nationalis“ politikájokhoz tartozott. Hogy hivatalom körében és esküm alatt megtartandó dolgokból mit szabad, és mit nem azon lovag urnák orrára kötni ? az nem egészen tőlem függ. A „Federatiunea“ t. szerkesztősége szíveskedjék e nyilatkozatomról tudomást venni s azt „Jonulu lui Tanasie“ lovagnak — ha jónak látja — saját anyanyelvén is olvashatóvá tenni. Kőrösbánya, 1872. okt. 10-én. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti. KÖZGAZDASÁG, Pest, oct. 14. A pesti gabna-és értéktőzsdéről. A gabnaüzletben a nagy kínálat következtében közép búzafajok csak bajosan tarthatták magukat, finom fajok ellenben könynyen keltek el múlt heti árakon. Minden egyéb lanyha. Forgalom tegnap és ma 30,000 vámmázsa. A börze hangulata határozatlan, az üzlet csekély. Magyar vasúti kölcsön 104.50, dissorsj. 105, magy. hitelbank 138.75, franco-magyar bank 97.25, anglo-magyar 112.50, takarék-és hitelegylet 112 fton adva, osztr. hitelrészvény 332 ft, pesti közúti vaspálya 365 fton kínálva, orsz. közp. takarékpénztár 115 fton fizetve, király serfőzde 242 fton zárva, magy. gőzb. társaság 85 fton véve. Valuták változatlanok. Napoleond’or 8.74, cs. arany 5.24, tallér 1.63 ’ft. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.