Pesti Napló, 1874. május (25. évfolyam, 100-124. szám)

1874-05-04 / 102. szám

102. szám.________________________________Budapest Hétfő, május 4.1874.__________________________25. évi folyam. Szerkesztési iroda, I Kiadó-hivatal, jr Előfizetési feltételek! ^Hirdetések Barétok-tere, Athenaeum-épület. Barátokéra, Athenaeum-ép­ü­let Oj FTlj ‘“S"' "WT*“ A Ti" & SZmtegy^mmt*Hőfizet&A A lap szellem­i részét illető minden jH J(3 SSl a, *“ B B ■ fa tf f H lE Jw 8 j|l , , ' o. g r II| |\ 11 S« A * I fii I .«“Sí; ' * mények (előfizetési pénz, k ládát H Eg] jJ jjf a jgj 9 Iga B «SL 2jl E9 H h Mt A % esti kiadás posta? k­ülönkül­déséért Bérmentetlen levelek csak ismert JSLm JiiSW »W hYm mJskm K&l 1 -ÜL- mMm fe.Mfszetén évnegyedenként . »int BarátoM?re, AihenSUm-épUlt Bérmentetlen levelek csak ismert körüli panaszok, hirdetmények) * Az előfizetés az év fo.ytaním.id« I­d­e Wnk­ttíl fol­adt-ttnak el ! * 1 ’ hónapban megkezdhetö, de ennek bkrmely | kezektől logaat .m­as el. _,nmT TZ­T . „ r n.pjin történik is, mindenkor a hó elíff I! küldendők. Kézi­ átok nem adatnak vissza. kiadó-hivatalhoz intézetniük. JCIDJLjL K I ' J sápjától siómittatik. Budapest, május 4. Politikai heti szemle. A hét legfontosabb eseményét a s­p­a­­n­y­o­l csatatér küzdelmeinek eredménye ké­­pezi.Május második napja emlékezetes marad a pyrenaei félsziget változatos történetében. E napon vonultak be a köztársaság hadai Bilbao városába,mely három hónapnál tovább csodás hősiességgel küzdött meg az ostrom minden nyomorával, a bombázással, az ínség­gel s sokféle betegséggel, mely a kör­ül zárol­ás folytán falai közt pusztított. Bilbao immár másod ízben mentette meg Spanyolországot a carlismus csapásától ; az ő kitartása, az ő hősies magaviselete és lakóinak, valamint pa­rancsnokának rendületlen és áldozatkész ha­­zafisága tette lehetővé a véderőitől megfosz­tott köztársaságnak, hogy új hadsereget szer­vezzen, mely többszöri sikertelen kísérlet után végre elérte a nagy feladatot, fölmente Bilbaót, és a hegyek közé űzte vissza a carlista sereget s így a lázadást legalább közvetlen veszélyességétől megfosztotta. A nagy siker daczára azonban a lázadás még természete­sen nincs végkap elfojtva, csak aktuális je­lentőségét vesztette el. Végleges elnyomása még hosszú időt veend igénybe, hacsak — mint egyes hírek jelentik — a carlisták ön­kény­­esen le nem teszik a fegyvert s el nem fogadják az amnestiát, melyet nekik a mad­ridi kormány felajánlani készül. A nagy harcz részleteiről eddig csak távirati közleményeink vannak. A döntő küz­delem ápr. 28-án kezdődött. A köztársasági­ak tüzelését a lázadók már akkor is gyöngén viszonozták. Másnap megkezdődött a táma­dás és pedig oly sikerrel, hogy Concha tábor­nagy első hadosztálya nemcsak Balmesada magaslatait megszállotta, hanem a völgynek egy részét is hatalmába keríte.­­ Minthogy ügyfm­e napon Serrano két hadteste is jelen­tékeny tért nyert, a carlistákat ama veszély fenyegette, hogy teljesen bekeríttetnek és visszavonulásuk útja elzáratik. Ennek folytán csütörtökön megkezdék és pénteken befejez­ték a visszavonulást, mire a köztársasági csa­patok San Pedro Abanto, San Fuenza, San Juliana magaslatokat s a Galdames hegység minden fontosabb pontját megszállották. — Küzdelem, úgy látszik nem is folyt s a fényes eredmény, melylyel Bilbao sorsa eldöntetett, valószínül­eg kevés áldozatba került. Pénte­ken délelőtt a csapatok Portugalette erődöt is megszállották. Ide Serrano délután fél négy­kor érkezett meg, Concha tábornagyával to­vább folytatta a műveleteket haladéktalanul. Concha serege szombaton délelőtt leir­­hatlan lelkesedés közt vonult be a felszabadí­tott Bilbaóba. A carlista hadsereg Durangon át, hol Don Carlos főhadiszállását tartotta, délfelé Alava és kelet felé Guypuzcoa tarto­mányba vonult vissza. A diadal híre Spanyol­­ország minden részében rendkívüli örömöt keltett. A német parlament ülésszakát va­sárnap délben Vilmos császár trónbeszéddel rekesztette be. Hétfőn a porosz képvise­lőház tartó első ülését s vette tudomásul a pénzügyminiszter előterjesztését az ország fé­nyes pénzügyi helyzetéről. Mindezen ügyek­nél élénkebben foglalkoztatá a német közvé­leményt az A­r­n­i­m-ü­g­y. Arnim gróf tud­valevőleg Döllingerhez levelet intézett, mely­ben Bismark herczeg zsinati politikájáról nem a legkedvezőbben nyilatkozott. Alighogy a levél szombaton nyilvánosságra került, Arnim gróf két nap múlva megkapta elbocsáttatását s már szerdán átnyujtá visszahívó iratait Mac Mahon tábornagynak, kinek udvarában a né­met császárságot képviselte. Azóta a gróf Vilmos császárnak is át­nyújta a kérvényt az államszolgálatból való teljes elbocsátása iránt, erre azonban még nem kapott választ. Minthogy a félhivatalos sajtó a leghevesebben rászólta a Döllingerhez intézett levél közzétételét, Arnim­ur szomba­ton egy második , május 1-jén Berlinben kelt levelet ten közzé, melyben az ellene emelt vádakat visszautasítja és eljárását in­dokolja. A gróf azt mondja, hogy a zsinat ügyében megjelent okmányok közzététele nem tőle indult ki. Hogy az ő hivatalos jegyzékeit nyilvánosságra hozták, az ellen nincs kifogása. »Egészen máskép áll a dolog — mondja a gróf — 1869. május 14-ei, és tartalma szerint bizalmas jelentésem közzétételével. Ez a közzététel, mint minden­ki elismerendő, ellenkezésben van nemcsak a porosz, hanem minden diplomatia hagyomá­nyaival. Constatálom a tényt a nélkül, hogy bírálni akarnám. » A gróf azután azt mondja, hogy e bizalmas jelentés közzététele Döllin­­gert mélyen megsértette, s hogy ezért ő elég­tétellel tartozott neki. Levelet intézett hozzá s Döllinger tetszésére bizta, akarja-e közzé­tenni vagy nem ? »Döllinger úr közzétette l­evelemet — mondja végül Uraim — és én köszönetet mondok neki érte, mert abban semmi sincs, a­mit visszavonnom vagy meg­magyaráznom kellene. A »polémiát« a politi­ka felelős vezetőjével a levélbe »bele«­olvas­ták, nem pedig »kiolvasták« belőle. Erre más alkalommal fogok visszatérni. Ma elég con­­statá­lom, hogy nem én vagyok az, a­ki a nyilvánosság elé lépett, hogy politikáról be­széljen. Kényszerítettek reá személyemmel kilépni, hogy egy általam mélyen tisztelt férfiúval szemben magatartásomat a helyes világításba állítsam.« Ez a levél még fokozni fogja a német kormány köreiben a nehezte­lést Araim gróf ellen. A franczia legitimisták mozgalma e héten a hírlapokban sok port vert föl. A sajtó a felett vitatkozott, Versaillesben van-e Chambord gróf vagy nincs. Végre kisült, hogy csakugyan nem volt ott, hanem most készül párthíveit meglátogatni. A szélső lapok most arra buzdítják a praetendenst, hogy Don Carlos példáját kövesse s ha kell, erőha­talommal vegye birtokba a koronát. Ebből a tervből aligha lesz valami. Don Carlos sorsa nem igen bátoríthat valakit utánzásra. Mi­­niszterválsági hírekkel is telve volt a múlt héten a levegő. Ezekből is alig lesz valami a nemzetgyűlés összeülése előtt, mi május 12-én fog megtörténni. A pápa ápril 13-án, Melchers kölni érsek elfogatása alkalmából, Baudrn felszen­telt püspökhöz levelet intézett, mely oly ke­mény kifejezésekkel szól az elfogatásról, hogy a levelet csak kihagyásokkal lehetett kinyo­matni. Az olasz kamra a pénzügyi tör­vények általános tárgyalását egészen s a rész­letes vitát főbb pontjaiban befejezte. A s­váj­­c­­­i szövetséggyűlés az alkotmány-revisió ügyében történt népszavazás eredményének hivatalos kihirdetése czéljából május 28-ikra rendkívüli ülésszakra hivatott, össze. A b­e­l­­g­a kamrában Frére­ Orban volt miniszter­­elnök rendkívüli hosszú és két ülésre terjedő beszédben vette bírálat alá a mostani kabi­net s különösen a pénzügyminiszter politi­káját. Szónok kiemelte, hogy a liberális kor­mány 85 millió készpénzt hagyott a pénztá­rakban, most pedig nemcsak hogy e pénzből nincs semmi, hanem az államadósság még 338 millióval emelkedett. Az orosz czár Berlinbe utazott, hon­nan Dél-Németországon át Angliába megy. Milán szerb fejedelem ápril 27-én hagyta el Belgrádot s csütörtökön ért Konstantiná­­polyba, hol még az­nap meglátogatta a szul­tánt, ki őt igen ünnepélyesen fogadta. A ro­mán kamrák május 7-ére vannak össze­hiva. Budapest, május 4. (Az erdélyi képviselők által kiküldött albizottság­ tegnap befe­jezte tanácskozásait, s Lukács Bélát bízta meg a jelentés összeállításával, mely az erdélyi képvise­­­­lőknek a legközelebbi vasárnapon tartandó­ értekez­lete elé lesz terjesztendő.­­ Általánosságban csak azt jegyezzük meg,hogy az albizottság javaslatai szerint 10 megye és 4 szab. királyi város lenne fenntartandó a Királyhágóntúli részekben; Szeben és Brassó pedig az illető megyék­kel egyesítendők. A jelentést, mely kimerítőleg ismerteti a Király­hágóntúli viszonyokat, közölni fogjuk. (A képv. ház jogügyi bizott­ságai tegnap délelőtt 10 órakor tartott ülésében tárgyalta a hamis vagy vétkes gondatlanságból szár­mazott bukás esetében követendő eljárásról szóló törvényj­avaslato­t. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtat­ván, mindenekelőtt a szakaszok logikai egymásután­ja képezte a vita tárgyát, a többség az l-ső §-ban azon eszmének kívánt kifejezést adni, hogy a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás lé­tezése felett a büntető bíróság határoz vagy ítél, ennek folytán a 8-ik §e­l-ső kikezdése, mely ezen rendelkezést tartalmazza, áthelyeztetett, az l-ső §-ba oly módon, hogy a törvényjavaslat l-ső §-a így kez­dődjék : »A fölött, hogy forog-e fenn hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás, a büntető bíróság határoz vagy ítél, e végből a csőd megnyi­tását elrendelő ítélet szabályszerű eljárás megindí­tása végett azon törvényszék mellé rendelt királyi ügyészséggel, mely a csőd megnyitását elrendelte, közlendő.»A második kikezdés változatlanul maradt. , A harmadik kikezdés egészben kihagyatott, és he­­­­lyébe következő szöveg fogadtatott el: »Ily ese­­­­tekben a vizsgálatot csak törvényszéki bíró telje-­­ sítheti.­ A 2-ik §. nem változott, a 3-ik és 4-ik §-ok mellőzhettek, a többi §§-ok végig csekélyebb módo-­ sításokat szenvedtek. Végre a törvényjavaslat következő két §-at toldatott meg: 9-ik §. »A jelen törvény életbe lépte­­ előtt megnyílt csőd eseteknél az eddig fennállott­­ törvények szabályai alkalmazandók.« 10-ik §. Jelen­­ törvény Magyarország azon területén érvényes, me­lyen az 1840. 22-ik t. ez. hatálylyal bir. (Az uj büntető törvénykönyv) tervezete, mint hiteles forrásból értesültünk, a hozzá csatolt terjedelmes indokolással együtt még e hó folytán elhagyja a sajtót, s ezer példányban, könyv­árusi uton, a közönség elé kerül. (A baloldali kör­ tegnap esti (máj. 3) értekezletén a mentelmi bizottságnak gr. Haller és Becze Antalra vonatkozó felmentő javaslata elfogad­tatott. A vasúti károk megtérítésére és váltóhami­sításra vonatkozó tvjavaslatokra tett központi mó­dosításokat csekély változással elfogadta. Legtöbb vitát idézett elő a közjegyzői tvjavaslat 2. 7. stb. szakaszainak módosításai a nem magyara­kúak nyelvszabadságát illetőleg. A kör minden tagja akarja, hogy a jogos igények kielég­ítessenek, de a gyors igazságszolgáltatás szempontjából többen czél- Sz­erűnek látják, hogy a közjegyzői okmányok a fölebbvitel tekintetéből az állam nyelvén is szöve­­geztessenek. (A bank kérdésbe ) Ghyczy Kál­mán pénzügyminiszter által mondott beszéddel a »N. Fr. Pr.« hosszabb vezércikkben foglalkozik, melyből idézzük a következőket: »A beszédet, melyet Ghyczy Kálmán tegnap (pénteken) a magyar képviselőházban tartott, joggal annak bizonyítékául tekintik, hogy Pesten mind­inkább józan érdekpolitika lép az utópikus nemzeti hatalmi vágyak helyébe; ez békeüzenetnek tekint­hető, mely arra van hivatva, hogy a sok évi meddő bankviszályt kibékítő megoldás felé vezesse.« »Magyarország elvi jogát egy önálló jegybank­hoz feltétlenül elismerjük. Elméletileg mi sem gá­tolja, hogy Bécsben és Pesten különböző pénzjegyek ne nyomassanak, és ha tisztán az államjogi szem­pont szerint akarnánk ítélni, a magyar pénzrendszer is különbözhetnék az osztráktól. A gyakorlatban azonban a dolog egészen máskép alakul. A két állam között oly megállapodások jöttek létre, melyeknek előfeltétele, hogy mindkettőben egyforma pénz le­gyen forgalomban. Az államadóssághoz való járulék, a közös kiadások hányada évetben vagy osztrák pa­­pírértékben fizetendő, a vám- és kereskedelmi szer­ződés fenn nem állhat, ha az adók­ és vámok itt is ott is egyenlő pénzzel nem fizettetnek; számos külön­böző fizetési kötelezettség kétessé válik azon pilla­natban, melyben a pénz egysége az osztrák-magyar birodalomban megtámadtatik. Midőn tehát Ghyczy azt állítja, hogy a valuta helyreállítása előtt a ma­gyar jegybank lehetetlenség, akkor kimondja az igazat, de nem a teljes igazat, mert az érezpénz ér­tékhez való visszatérés csupán a legelső és a legfon­tosabb, de nem egyedüli előfeltétele a pénzügy du­­alistikus különválasztásának;sőt,azt az 1867. évi ösz­­szes kiegyezési törvények gyökeres revisiojának kel­lene megelőznie (?), és ennyiben Ausztriának még politikai joga is van a pénzügy minden egyoldalú szétszakítása ellen vetőt mondani.« Czikkét a »N. Fr. Presse« következőleg fejezi be : »A mondottakból kitűnik, hogy a józan emberi észnek tett fontos engedmények daczára, melyek Ghyczy beszédében foglaltatnak, a bank­kérdésnek mindkét fél jól felfogott érdekét kielégítő megoldá­sát még teljesen biztosítottnak nem tartjuk­. Azon­ban tudvalevőleg az első lépés a legnehezebb, és így remélni akarjuk, hogy a viszonyok elfogulatlan mél­tatására magyar részről tett első lépést nemsokára az utolsó és döntő fogja követni. Azt az előnyt min­denesetre elértük Ghyczy pénzügyminiszterségével hogy a bankügyi tárgyalások jövőre mentek lesznek Lónyay utógondolataitól, úgy Kerkápoly rabulistikus és ingadozó eljárásétól. A­mi azon kísérletet illeti, hogy az önálló magyar nemzeti bank az önálló ma­gyar bankigazgatóság hátsó ajtaján becsempésztes­­sék, erre nézve a harmadik magyar pénzügyminisz­ter sokkal becsületesebb és okosabb, semhogy meg akarná tenni.(!)« (A somogymegyei Deákpárt) i. é. május 3-án tartott népes nagygyűlése, mint táv­iratilag értesülünk, a minisztériumhoz bizalmi és Bittó Iitván miniszterelnökhöz, m..it a megye fiához különös üdvözlő feliratot határozott intézni, melyek­nek átadására gróf Festetics Pál képviselő­t kére­tett fel, (Az ígérvények és részvények­hez hasonló hirdetmények) készí­tése, minek a legutóbbi időben különösen Budapes­ten fordultak elő, mint a könynyen hivő és írástudat­lan köznép megkárosítására alkalmas mód, számos felszólalásra adott okot. A hivatalos lap most egy belügyminiszteri kör rendeletet közöl, miszerint ezen­túl sorsjegyek, ígérvények, részvényekhez, szóval akármilynemű értékpapírokhoz hasonló és a nép csalására szolgálható hirdetmények, vagy más nyom­tatványok és többszörösítések készítése és forga­lomba hozása elkobzás és 5 — 20 írtig terjedhető birság terhe mellett elju­tatik, magától értetvén, hogy az ezek előállítására használt készülékek szintén el­­kobzandók. (U­j magyar báró.) A hivatalos lap a következő királyi kéziratot teszi közzé : Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán a kaprioriai b. W­odian­er Mórnak 1863. évi julius 4-én adományozott bárói méltóság hatályát magyar koronám országaira is kiterjesztem, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar bárói méltó­ságot díjmentesen adományozom.Kelt Bécsben, 1874. évi ápril 27. F­e­r­e­n­c­z József, s. k., báró Wenckheim Béla s. k. (Az egyház és állam közti vi­szonyok szabályozására) kiküldött hetes albizottság (polgári házasság) jövő szerdán d. e. 10 órakor tartandja első érdemleges ülését, melyre a cultus, igazság és belügyi miniszterek is hiva­talosak. (A központi bizottság­ tegnapi ülésében hitelesíttetett a múlt ülés jegyzőkönyve ; tár­gyaltatott azután az ügyvédjelöltekről szóló II. feje­zet ennek új 12. §-ában az a) pont akként módosít­tatott, hogy az ügyvédjelölt az államtudományi el­méleti első szigorlat letevése mellett azt is köteles kimutatni, hogy a tanfolyamot befejez­te, a b) pont megtoldatott azzal, hogy a gyakorlatnak kir. ügyésznél vagy közjegyzőnél történt eltöltése is kimutatható. A 13. §., mely a gyakorlati hely vagy főnök változásárra vonatkozik, változást nem szenvedett. A 14. §. első bekezdésének első pontja, mely a jelölt idejének mikénti felhasználásáról és mellék­­foglalkozásairól szól, kihagyatott,­­ és a kikezdés­nek csak azon pontja fogadtatott el, hogy a bíróság, illetőleg főnök a nála gyakorlaton lévő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarát évenként érte­síti, ezen §. második bekezdése változatlanul maradt. A 15. és 16. §. csekély stiláris módosítással fo­gadtatott el. A 17. §, mely a jelölteknek helyettesként mű­ködéséről szól, azon tüzetes kifejezést nyerte, hogy a jelölt csak a helyettesítési hatalmazvány felmuta­tása mellett és csupán csak ebben m­e­g h­tározot­­t korlátok között lehet az ügyvéd helyettese. Az ügyvédi kamarákról szóló III. fejezet 18. §. változatlanul maradt. A 19. §. következő új szövegezést nyert: »Az ügyvédi kamara a kerületén lakó s az ügyvédek lajs­tromába felvett ügyvédekből áll. A 20. §-ban kimondatott, hogy a választmány elnöke egyszersmind a kamara elnöke, és hogy a vá­­­lasztmány rendes tagjai közül legalább 6-nak a ka­mara székhelyén kell lakni. A 21. §. akként módosíttatott, hogy a választ­mányi taksából kizáró okok büntető eljárás esetében 6 év, fegyelmi eljárás esetében pedig 3­ év után szűn­nek meg. A 22. §., mely a választásról szól, 3 első kikez­désben stiláris változásokat szenvedett.­­ A 4-dik kikez­dés azonban akként módosíttatott, hogy csak a kamara székhelyén kívül lakó tagoknak engedtetik meg szavazati jegyöket pecsétjüket lezárt levélben beküldeni. A fejezetnek többi §§-ai egészen a 28 §-ig cse­kély változáson mentek át. A központi bizottság ma d. e. 9 órakor ismét ülést tartott, és újra­szövegezte a marhavész elleni intézkedésekről szóló törvényjavaslatnak a ház által hozzáutasított §§-ait. (A magyar delegáció tengeré­szeti albizottsága­ ma délelőtt ülést tar­tott, melyen a b. Kemény Gábor előadó által kidol­gozott jelentés hitelesíttetett. A jelentés a tengeré­szeti költségvetés rendszerének egyszerűs­ítése czél­jából a belső igazgatás és az egyes hivatalágak ke­zelési módjának egyszerűsítését ajánlja a közös hadügyminiszternek. Az előadó jelentése kiemeli az 1875. évi tengerészeti költségvetés pontos és takaré­kosságról tanúskodó visszaállítását, nevezetesen a VI. czímnél, mely a tengerészeti szolgálat költségeit tartalmazza, a szokásos egyharmad létszám, mely állandóan tengeren van, és a körülbelül 160.000 frtnyi szükséglet ki van hagyva. Ennek daczára az albizottság több jelentékeny törlést tart szükségesnek, és pedig a rendes szükség­letben 261000 frtot, a rendkívüliben 867,000 forint, összesen tehát 1.128,000 frtot indítványoz töröltetni. Az 1875. évi rendes szükséglet a tengerészet saját bevételei és a javaslatba hozott törlés levonásával 8.657,780 frtot tesz, tehát 12,040 írttal magasabb az 1874. évinél, de ha a tavaly megszavazott rendes szükséglethez még hozzászámíttatik azon 37,710 frt, mely ott a rendkívüli, az 1875. éviben pedig a ren­des tételek között fordul elő, kitűnik, hogy a rendes szükséglet 1875-re a saját bevételek levonása nél­­kül 25670 fttal csekélyebb az 1874. évinél. Még nagyobb a keres­let a rendkívüli szük­ségletnél. Összesen 2.212,184 frt van előirányozva, ebből levonatvan az albizottság által indítványozott törlés, marad 1.345,184 ft, 1­874,136 fttal kevesebb, mint 1874-ben. Az összes rendes és rendkívüli szük­séglet 1875-re tehát az albizottság javaslatai szerint 10.002,916 ftot tenne, 762,144 fttal kevesebbet mint 1874-ben. A jelentés előadja azután az egyes czímek­­re és tételekre vonatkozó javaslatokat, melyeket annak idején közöltünk. (A magyar delegátió hadügyi bizottsága) tegnap öt óráig tartó ülést tar­tott, melyben folytatta a rendkívüli költségvetés tár­gyalását és a »P. C.« szerint a következő indítvá­nyokat teszi : A III. czimnél, ruházat és felszerelés: 100,000 főt szavaztatik meg lapátok, övök és tábori sátrakra; a IV. czimnél, lovassági felszerelés, a vasút­­rombolási szerekre előirányzott 10,000 frt; az V. czimnél, nyomtatványok, a 60,000 frt előirányzatból 15000 frt töröltetnek ; a VI czimnél, műszaki és kezelési katonai bi­zottmány, 6134 ; a VII. czimnél, új súlyok és mértékek a méter­rendszer szerint 122.000 főt szavaztatik meg; a VIII. és IX. czitr­ek függőben hagyatnak. A hadügyi építkezésekre vonatkozó czimek feletti véleményadásra a bizottság ötös albizottságot küldött volt ki, mely a rendkívüli költségvetés XXXVI. czimére nézve következő indítványokat terjeszti elő. A X. czimnél »várépítmények,« a Cat­­taro mellett levő trinitai várműre 50,0­00 frt, az eszéki tábornok­ laktanyára 40 ezer forint, a linczi pattantyús laktanyára 10 ezer frt szavaztatik meg, a strassi és theresienstadti építkezésekre előirányzott 109 ezer frt töröltetik, a nagyváradi laktanyára 9600 frt, és a laibachi tüzérségi kocsiszínre 6 ezer frt megszavaz­tatik, a temesvári laktanyai építkezésekre előirányzott 6300 forint, és a gubacsi határ­ban levő tüzérségi telepnél készítendő közle­kedési utakra előirányzott 50000 ftból 5000 frt töröltetik, a bécs­ujhely melletti főlaboratórium r­a­­gyobbítá­sra 8000 frt megszavaztatik, egy Prágában építendő második utászszerdepotra 40000 frt, és a temesvári kalamátákra 30000 frt töröltetik; pozso­nyi építkezésekre 50000 frt, eszéki építkezésekre 13000 frt előirányzott összeg is megszavaztatik, a meidlingi fedett lovarda építési többlete 40000 frt töröltetik. Az összes törlések a X. czimnél tennének tehát 230.000 frtot. A XI. czimnél: »Gyakorló és lőterek és uszo­dák« megvásárlása és előállítására az albizottság 34000 frtot megszavaztatni és 137000 frtot töröltet­ni indítványoz. A XII. czimnél »Kárpótlások« 20000 frt meg­szavazandó, 14000 ft törlendő. A XIV. czimnél: »Első építkezési részletek,« az összes beállított 175000 forint törlése indítvá­­nyoztatik. A­ XIV. czimnél : »Második építkezési részle­tek« az előirányzott 150000 forintból 60000 forint törlendő. A XV. czimnél: »Negyedik építkezési részle­tek« az előirányzott 2000000 frt egészen, és a XVI. czimnél »Ötödik építkezési részletek« 110000 forint törlendő, és 450000 forint megsza­vazandó. A XXXVI­ czimeknél javasolt törlések tehát összesen 926360 frtot tesznek. A bizottság e javaslatokat nem fogadta el vál­tozatlanul; a X.czimnél a háromszög­művekre 50,000 frt, az eszéki tábornoki laktanyára 40,000 frtot, a tinezi pattantyús laktanyára 10,000 frtot szavazott meg; a strassi és theresienstadti munkákra előirány­zott 109,000 frtot törölte; a nagyváradi laktanyára 9600 frtot a laibachi tüzérségi szekérszinre 6000 frtot szavazott meg; a temesvári laktanyai adapta­­tiókra előirányzott 6300 frtot törölte; a gubacsi ha­táron levő tüzérségi építményekre 10,000 frt helyett 6000 frt, a bécsújb­oyi gyászásgyárra 8000 frt, a s­oragi pattantyús raktárra 40,000 frt, a temesvári kazamatákra 30,000 frt, a 14. és 15. tételre 63,000 frt szavaztatik meg, a meidlingi lovardára előirány­zott 40.00 frt töröltetik. E szerint az egész czimnél 177,000 forint szavaztatik mag, 199,000 frt pedig tömhetik. A XI. czimnél, műszaki gyakorló terek és uszodák, az I. tételre 34,000 frt megszavaztatik, a 2-ik tétel, 71,000 frttal töröltetik. A XII. czimnél az I. tétel 7000 frttal törölte­tik, a 2. tété 30.000 ft függőben hagyatik. Eszerint a rendkívüli költségvetés I—XII czi­­meinél ös­szesen 1.644.000 frtot javasol a bizottság töröltetni. (A magyar delegatio külügyi bizottsága) kedden, ha nem lesz képviselő­­házi ülés, délelőtt tizenegy órakor, ha pedig lesz, d. u. öt órakor tart ülést. (A przemysli erődítmények építésére­ eddig a delegátiok 1.6000.000 frtot szavaztak meg, mely összeg az előmunkálatokra, munkás lakások építésére stb. fordittatott. Az egész költség 27 milliót tesz , az idén e czimen 200.000 frt van az extraordinariumba fölvéve. Ha e delegatiók ez arányban szavaznák meg a költséget, a prze­mysli erődítmények 70 év múlva készülnének el.­­» Ez okból a magyar delegatió hadügyi bizottságának ötös albizottsága az egész tétel törlését indítványoz­za. Az eddigi munkákat majd csak akkor kellene folytatni, midőn a monarchia pénzügyi állapota meg­fogja engedni, hogy reájok évenkint nagyobb össze­gek fordittassanak. Az időjárás. (Eredeti tudósítások.) Kalocsa, május 4. 4 óráig tartó gyöngébb esőnk volt. Kolozsvár, május 4. 3-án este 8 órakor elkezdődött csendes esőzés még most is tart. K i k i n­d a, május 4. 4-én reggel 2 órától 7 óráig tartó jó eső volt. Arad, május 4. Éjféltől erősebb eső foly­ton tart. Brassó, május 3. Egy és fél óráig tartó gyenge­­esőnk volt. F­ehér templom, május 3. 1 óráig tartó gyengébb esőnk volt. Szegzárd május 2. Május elsején délután 3 órától 6-ig tartó erőseb­b esőzés volt. Győr, május 2. Éjjel két óra hosszáig tartó meglehetős esőnk volt, derült. Temesvár, május 3. Ma 8-tól fél 9 óráig gyengébb esőnk volt. Szigetvár, május 2. 3 óráig tartó gyen­gébb esőnk volt. Kanizsa, május 2. 1 és fél óráig tartó erő­sebb esőnk volt. Kezemárk, május 3. A múlt éjjel erősen havazott, a föld hóval be van takarva. O-B e c s e, május 3. Ma reggel egész vidéken egy óráig tartó gyengébb eső volt. Szigetvár, május 3. 2 órát tartó gyen­gébb esőnk volt. Déva, május 4. 2 és fél óráig tartó esőnk volt. A p a 11 ., május 4. 7 óráig tartó erősebb esőn­k volt. N.-V­árad, május 4. Három óráig tartó erős esőnk volt. Becskerek, május 4. E hó 3-án esti 7 órától reggeli 7 óráig tartó erős esőnk volt. Késmárk, május 4. A múlt éjjel erősen havazott. A föld hóval be van takarva. NagySzeben, május 4. 4 és fél óráig tartó erősebb esőnk volt. Pancsova május 4. Tegnap 4 óráig tartó gyengébb esőnk volt. Temesvár, május 4. 5 óráig tartó erősebb esőnk volt. Kaposvár, május 4. Ma reggeli 3 és fél órától 2 és fél órai gyengébb esőnk volt. Pécs május 4. Tegnap esti 9 órától egész ma reggelig gyengébb meleg esőnk volt. Újvidék, május 4. Az éjjel több óráig tartó erősebb esőnk volt. Mohács, május 4. Az éjjel 6 óráig tartó erő­sebb esőnk volt. Szeged, május 4. Éjfél után egy órától reg­gel hétig tartó erősebb esőnk volt. O-B e e s e, május 4. Egész éjjelen át erős esőnk volt. Csaba, május 4. Ma hajnalban 2 és fél óráig tartó erős esőnk volt. Szigetvár, május 4. 9 óráig tartó erő­sebb esőnk volt. Debreczen, május 4. 3 óráig tartó gyen­gébb esőnk volt. Szabadka, május 4. Ma éjjel 5 óráig tartó erősebb esőnk volt. Baja, május 4. Az éjjel 5 óráig tartó erősebb esőnk volt. Z­o­m­b­o­r, május 4. Az éjjel 3 óráig tartó erősebb esőnk volt. Arad, május 4. Ma éjféltől egész 10 óráig tartó erősebb esőnk volt. Országgyűlés. A képviselőház ülése májusi 4. Elnök : Perczel Béla. Jegyzők : Beöthy Algernon, Wächter Frigyes, , A kormány részéről jelen vannak : Trefort Ágoston, Pauler Tivadar,Bartal György, Wenckheim Béla báró, Szende Béla. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Szontágh Pál Somogy megye tabi választó­­kerületben megválasztott országgyűlési képviselő bemutatja megbízó levelét. (Éljenzés.) Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Ezután kihirdethetik a múlt ülés alkalmával a bánya­jogi bizottság tagjaira beadott szavazatok eredménye, mely szerint Szlávy József 146, Stoll

Next