Pesti Napló, 1874. június (25. évfolyam, 124-147. szám)
1874-06-10 / 131. szám
ik i _ fi * ■ ■ .Va W " - ‘ 131. szám. Budapest, Szerda június 10 1874* 25 énfolyam. Szerkesztési iroda? Kiadó-hivatali w Előfizetési feltételei? ! Hirdetések Barátok-tere, Athenaeum-épület. Barátok-tere, Athenaeum-épülete Postán küldve, vagy Budapestem ------- B 1 1 Wi! 1 I I M if ■■''■'I mk mm Eh Mm há-hoz hordva reggeli és esti ki- szintúgy mint előfizetések A lap Szellemi részét illető minden H JS HJl ■ g| Ur.’ y jgj yVji f El B H fi fi adás együtt: közlemény a szerkesztőséghez A lap anyagi részét illető közle- B ’«fek fi B IS ’^3 Jí nj Ijí jl| 3 hónapra ... fi frt — kra intézendő. "lények (előfizetési pénz, kiadát | fi Jj fi M | lf fll !| fi 1 9 fi Az es ti kiad*. portal kiiHSnküldéseért KT ADÓHIVATALÉ^ 3 Bérmentetlen levelek csak ismert körüli panaszok, hirdetmények) a M&m i JzX mMmM “At''^Idea Barátok-tere, Athenaeum-épltn kezektől fogadtatnak el. hónapban megkezdheti, de ennek bármely Kézi átok nem adatnak vissza. kiadó-hivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. napjától 8*ámittatik. j * ^ wmm imMNii _!'IL11***1 11|»' ..........-ttt-------nirnn—rri—ni~nnimrn— i ~ir~rrr«iinniii¥iniiiiinnni Kléfteetés „PESTI HÁPLÓ“-ra. Előfizetési árak: Egész évre .... 24 frt. Félévre................................12 frt. Negyedévre ... 0 frt Egy hóra .... 2 frt. Az előfizetés Pestre, a »Pesti Napló» kiadó-hivatalának (ferencziek tere , Athenaeumépület) küldendő. a „P. Napló“ szerkesztő- és kiadó-hivatala. Budapest június 9 A romániai törvényhozás mindkét háza elfogadta az osztrák-magyar főconsul és a romániai külügyét, mint a két állam külön meghatalmazottjai közt a vasúti csatlakozások tárgyában létesült egyezményt, és valószínű, hogy ezen egyezmény közelebb a mi törvényhozásunknál is ratificatió végett elő fog terjesztetni. A conventio a megerősítés kicserélése után 4 év leteltével Orsovánál és Tömösnél egyidejűleg rendeli meg a csatlakozást. A 8. czikk 7-ik pontja értelmében mind a két kormány teljesen fönntartja magának a szabadságot, hogy a területeiken fennálló tarifákat leszállíthassák és kötelezik magukat arra, hogy ezen szabadságot úgy az állam, mint különösen az engedélyesek határozottan tekintetbe vegyék. A 6-ik pont alatt kötelezi ugyan magát mindkét fél, hogy az egyik államból a másiknak területére átmenő szállítmány vagy személy nem részesül kevésbbé kedvező elbánásban mint a mindegyik állam belforgalmában szállított személy vagy áru. Ezen két kikötés teljesen szabadságára hagyja a romániai vasutak igazgatóságának magasabb tarifákat alkalmazni a plojest-tömösi mint a bukarest-orsovai vonalon , sőt megengedi azt is (most csak ezen egyezmény határozatairól szólunk), hogy az osztrák állam vasúttársulat a romániai gabonát olcsóban szállítja végig magyarországi vonalain, mint a magyar terményt. Az egyezmény megállapítja nemcsak a vasutak közös találkozási pontját a két állam határán, hanem megszabja az irányt is, melyet azok az illető területen folytatnak. Az Orsová felé menő oláhországi vasútvonal legnagyobb részben kiépült már, erre nézve nem volt szükség stipulatióra. A másik vonal pedig, ha a brassói folytatással a tömösi szoroson kell találkoznia, nem vezethető Romániában másfelé mint Ploiestre. A romániai kormány e szerint könnyen megköthette kezét az ő területén folytatandó vonal irányára nézve, s úgy látszik, hogy e kérdésnél nem féltette annyira autonómiáját a másik állam ellenében, mint amikor a tarifák egyenlőségét követelte a magyar kormány az oláh vasutak valamennyi vonalaira nézve. Ellenben nagy horderejű concessiót foglal magában az egyezmény 2-ik czikkének azon rendelkezése, melynél fogva a magyar kormány a romániai kormánynyal szemben kötelezi magát, hogy az Orsova felé magyar földön vezetendő vasút Temesvárról fog kiágazni. Ezzel, ha a törvényhozás megerősíti az egyezményt, implicite már oda van ítélve az engedélyezendő vasút concessiója az osztrák államvasúttársulatnak és el van vágva az alternatíva az arad-orsovai vonal engedélyezésére. Nem akarjuk ismételni azon érveket, melyeket e lapok 103. és 104-dik számában az orsova-arad-szolnok-ruttkai vonal jelentőségéről fölsoroltunk; csak száraz számokkal kívánjuk illustrálni a következményeket, melyek kérlelhetlenül fognak a magyar keleti s részben a magyar állami vasutak északi vonalaira nehezedni, ha egyrészt a temesvár-orsovai vasút engedélyeztetik és pedig engedélyeztetik az osztrák államvasuttársulatnak, másrészt ha nincs biztosítékunk az ellen, hogy magasabb szállítási díjakkal megvonatik a magyar keleti vasúttól az oláhországi forgalomnak azon része, mely természetszerűleg ama vonal irányára gravitál. E végből kiindulási pontokul veszszük Galaczot, Bukarestet és Várnát, mint az itt szóba jöhető területnek góczpontjait az orosz-, oláh- és törökországi forgalomra nézve , végpontokul fölveszszük Budapestet, Bécset, Boroszlót, Stettint és Hamburgot. Bele kell vonnunk a combinatióba a lemberg-csernoviczi vasutat is, mint némely útra nézve hatalmas versenyvonalt. A vonalhoszsz Galaczról Budapestre 1) Brassón, Gyulafehérváron, Aradon és Czegléden át 132.1 mfld; 2) Brassón, N.-Váradon és Czegléden át 134.2; 3) Orsóvá, Temesvár és Czegléden át 141.7; 4) Orsóvá, Temesvár, Arad és Czegléden át 143.7. Bukarestről Budapestre az 1. után 117; a 2-ikon 118.7, a 3-ikon 108.2, a 4-iken , 110.2 mfld. S Várnáról Budapestre az 1. utón 152, a 2-ikon 153.7, a 3-ikon 143.2, a 4 iken 145.s mértföld. Galaczról Bécsbe a fennebb említett négy utón a vonal hoszsza : 169, 170.7, 178.2, 180.2, Csernovicz és Lembergen át pedig 186.s mértföld. Bukarestről Bécsbe az említett négy utón 153.5, 155.2, 144.7, 146 7, a csernovicz lembergi utón pedig 220 mfld. Végre Várnáról Bécsbe a szóba jöhető 5 utón, t. i. mint fennebb: Brassón, Gyulafehérváron, Aradon és Czegléden át 188.5,Brassón.Váradon és Czegléden át 190 2, Orsóvá s Temesváron át 179.7, Orsóvá, Temesvár, Aradon, és Czegléden át 181.7, végre Csernovicz és Lembergen át 255 mfld. Vegyük most a transito forgalmat: Galaczról Boroszlóbal, Brassón, Gyulafehérváron Aradon és Szolnokon át 200, II. Brassó, II.Várad és Szolnokon át 201.7, III. Orsóvá, Temesvár és Czegléden át 231.3, IV. Orsóvá, Temesvár, Aradon és Szolnokon át 211.2, végre V. Csernoviczen és Lembergen át 167.«, mfld. Bukarestről Boroszlóba: az I. után 1846, II. 186.2, III. 197.2, IV. 177., V. 201., mfld. Várnáról Boroszlóba: I.219.s,II. 221.2, III. 232.8, IV. 212.7, V. 236.2 mfld. Galaczról Stettinbe : I. 249.3, II. 251, III. 280, IV. 260.5, V. 216.1 mfd. Bukarestről Stettinbe: I.233.5, II. 235.5, III. 246.5, IV. 227, V. 250.2, mfd. Várnáról Stettinbe: I. 268 , II. 270.5, III. 281.5, IV. 262., V. 285.2 mfd. Galaczról Hamburgba: I. 284.1, II. 286.2, III. 318.8, IV. 295.7, V. 2532 mfd. Bukarestről Hamburgba : I. 269, II. 270.7, III. 285 3, IV. 262.2, V. 286.7 mfd. Végre Várnáról Hamburgba: I. 304, II. 305.7 III. 320.3, IV. 297.7, V. 321.7 mfd. Ha már most a Budapestre s Bécsre menő forgalmat tekintjük, az tűnik ki, hogy Galaczról a keleti vasúton át 7.5 mérfölddel rövidebb az út, mint az orsova-temesvári és 9.3 mértfölddel rövidebb mint az orsova-aradi út. Azonban Bukarestről és Várnáról rövidebb az orsova-temesvári út 10.5 és az orsovatemesvár-aradi 8.5 mértfölddel mint a brassónagyváradi; a Bukarest és Orsova közötti helyekről természetesen még kedvezőbb az orsova-temesvári út. A Budapest és Bécsre menő forgalomban a keleti vasút függ először is a galacz-tömösi tarifától, azután a tiszavidéki vasútétól és Czeglédtől fogva az osztrák állam vasúttársulat díjtételeitől. Ez Czeglédtől Bukarestig (9.5 mértföldért) mázsánként 16.3 krajczárt szab pl. gabonára, mig ha az átmeneti forgalomban szállítja 0.9 krt számit mázsamértföldenként. A keleti vasútról átszármazó forgalom e szerint ama magasabb díjtételt fizeti. Bécs felé még kedvezőbb az osztrák államvasút helyzete. Orsovától Bécsig 101,2 mfdnyi egységes vonala lesz, ha az orsovai csatlakozás az ő kezébe jut. A legkisebb mázsamértföldenkénti leengedés képes minden versenyt legyőzni, ha számon kívül hagyjuk is ezen társulatnak viszonyát az oláhországi vasutakhoz és a keleti vasút terrain-nehézségeit. Ha tekintjük az átmeneti forgalmat, akkor kitűnik, hogy Galacztól Boroszlóba a brassó-nagyváradi út 9 5 műddel rövidebb ugyan mint az orsova-arad-szolnoki s 29.5 mflddel rövidebb mint az orsovatemesvár-czeglédi, csakhogy ennek ellenében 30.6 mflddel rövidebb a csernovicz-lembergi út mint a keleti vasútból kiinduló. Itt sem állhatjuk meg ennél fogva a versenyt. Bukarestről és Várnáról Boroszlóba 11.6 mflddel rövidebb a keleti és tiszavidéki pályákból kiinduló vonal, mint az Orsovából eredő s az osztrák államvaspályán tett út; csakhogy ezzel szemben áll az előbbi vonalak szaggatott volta, mig az osztrák államvasut 95,2 mflddel rendelkezik egy maga Marcheggig, innen pedig a vele szorosan szövetkezett Ferdinánd cs. éjszaki pályára támaszkodik. Ezen körülmények egy részt, a keleti vasút és még inkább a zólyom-ruttkai s a ruttka-oderbergi vonalak kedvezőtlen lejtviszonyai más részről bőven elenyésztetik azon néhány mértföldnyi előnyt, mely különben a keleti vasútból kiinduló iránynak javára esnek. Stettinbe Galaczról a brassónagyvárad-szolnoki út 9.5 mértfölddel rövidebb ugyan, mint az orsova-arad-szolnoki és 29 mértfölddel rövidebb mint az orsova-temesvár-czeglédi, csakhogy megint a csernovicz-lembergi út 34,3 mértfölddel rövidebb, mint a keleti s a tiszavidéki pályákból eredő vonal; s igy itt sem állhatjuk meg a versenyt. — A Bukarestről és Várnáról Stettinbe menő forgalomra nézve körülbelől azon viszony mutatkozik mint Boroszlónál. — Hamburgba Galacztól Brassón és N.-Váradon át 32.5 mértfölddel rövidebb a vonal mint Orsova, Temesvár és Czegléden át, csakhogy a csernovicz-lembergi meg 33 mértfölddel rövidebb a keleti s tiszavidéki pályából eredő útnál. — Bukarest és Várnáról a brassó-nagyváradi út 14.6 mértfölddel rövidebb az orsova-temesvár-czeglédi, de 8.5 middel hosszabb az orsova-arad-szolnoki útnál. E vonalon pedig az államvasút Orsovától Bodenbachig 169,2 mifddel részesül, ami szintén minden versenyt kizár. Ezekkel nem merítettük még ki a kedvezőtlen esélyeket, melyeknek részben a magyar kincstár garanciájára utalt, részben az állam pénzéből épült vasutak kérlelhetlenül ki vannak téve, ha az orsova-temesvári vasút engedélye az osztrák államvasút társulatának adatik meg. Számon kívül hagytuk azonfelül e combinatióknál az egyenlőtlen tarifakezelést, mely a Brassó felé természetszerűleg gravitáló forgalmat szintén Orsova felé vonhatja. Az itt közlött adatok előterjesztését idején valónak hittük most, még mielőtt a vasúti conventió tárgyalás alá kerül. Ám vonja le a közvélemény és a törvényhozás a helyes következtetést. A „Pesti Napló“ tárcsája. A Petőfi-kiadás. Az »Athenaeum« kiadásában a jövő héten jelenik meg az illustrált Petőfi. A rap sokáig készült, nagyszerűsége azonban bőven kárpótol a hosszas várakozásért. A nyomda elővette legdíszesebb papírját és legszebb betűit, a legkitűnőbb magyar művészek elővették irónjukat, s oly mű készült, mely a külföldi költők illustrált kiadásainak sorában is méltó helyet foglal el. Lesz alkalmunk e kiadásra, a midőn az néhány nap múlva a könyvkereskedésekben is kapható lesz, ismételve visszatérni; most bemutatjuk a gyűjtemény szerkesztője Greguss Ágost által a műhöz írt előszót, mely nevezetes irodalmi kérdéseket tárgyal . Az Athenaeum-társulat 1868-ban idősb Emich Gusztáv úr irodalmi vállalatait átvevén, Petőfi Sándor költeményeinek tulajdonosa lett, s a jobbra fordult hazai ügyek nem gátolták többé, hogy a szerző számos, eddig kéziratban lappangott, vagy csak megcsonkítva, illetőleg változtatva kinyomathatott verseit szintén napfényre hozza, elhatározta tehát mind összegyűjtve, lehető teljes kiadásban közrebocsátani. De lehető díszesebben is, a költői szöveghez művészi rajzokat csatolva. E végből java festészeinket kellett megnyernie, s a képek számával sem fukarkodhatott : olyan két körülmény, mely míg egyfelől a könyv becsét emelendő volt, másfelől megjelenését késleltette. Íme több évi fáradozás után bemutathatjuk a kész munkát, s a mi művészi viszonyainkat valamennyire ismeri, az időt bizony nem fogja sokalni, kivált ha számba veszi a nyújtott rajzok mennyiségét, változatosságát és jelességét. Disze tekintetében tehát reményjük, hogy kiadásunkkal meg lesz elégedve a közönség; ami azonban teljességét illeti, erre nézve ki kell jelentenem, hogy bár ez a kiadás teljesebb valamennyi eddiginél, de a szerző minden költeményét, minden sorát, minden szavát meg sem foglalja magában, amennyiben nekem, ki az Athenaeum megbízásából a gyűjtemény szerkesztését elvállaltam, kötelességem volt egyet-mást kihagyni abból az anyagból is, mely hiteles szövegben rendelkezésemre állott. Érzem a felelősség súlyát, mely a mellőzött részletekért a nyilvánosság előtt rám nehezedik, szükséges tehát, hogy eljárásomról számot adjak. Nem akarom ezúttal ismételni amit más alkalommal a sajtótörvényekről általában mondottam,*) és csak röviden érintem, hogy meggyőződésem szerint a sajtótörvényeknek múlhatatlan következései a sajtópörök, a közerkölcs és szabadság ügyének inkább ártanak, mint használnak, s helyesebbnek látnám, ha a sajtó által elkövethető törvénytelenségek megtorlásáról nem külön, úgynevezett sajtótörvény, hanem a közös büntető törvény intézkednék, oly módon, hogy a rágalom,becsületsértés, ámítás, csalás, lázítás vagy bármi csábítás súlyosabban lenne betudandó, mihelyt sajtó útján történik, holott a sajtótörvények a tiszteség bizonyos ál fényével vonnak be minden vétséget vagy gonosztettet, mely nyomtatva lép a világ elé, s ami különben gyalázatos volna, általuk mintegy megtisztul a gyalázattól. Nem csak a jó ügynek, a rosznak is akadnak martyrjai, a martyrság pedig a rósz ügyet könnyen népszerűvé teszi. A szó, melyet Deák Ferencz tavaly az ultramontánokra alkalmazott, hogy valamely ügynek martyrokat szerezni veszedelmes, nagyon ráillik a sajtószabadsággal visszaélőkre is : a martyrság itt is népszerűvé tette a rósz ügyet s a sajtóvétségek ellen eljáró hatóságok gyűlöletesekké, az elmarasztaltak ártatlanul szenvedőkké lesznek. Nem kellene tűrnünk, hogy a becstelenség a becsület álarcza mögé bújjék, s e részben is Angolországot kellene követnünk, melyre annyiszor hivatkozunk s melynek nincsen sajtótörvénye, de sajtója legszabadabb s egyszersmind legtisztességesebb. Saját intézményeink alapjára állva, nézetem az, hogy a mennyiben 1848-dik évi sajtótörvényünk jogszerűen fennálló bármi testületek nyilvános tényeinek hűközlését megengedi s ilyen közlemények tartalmát minden keresettől mentesnek nyilvánítja, ez a mentesség következetesen ki lenne terjesztendő a történeti adatokra a legtágabb értelemben, úgy, hogy ehhez képest elhunyt irók összegyűjtött munk) A szabadságról. Az egyetemi olvasó körben tartott előadás. 1874. (A sajtótörvényeket illető észrevételek a füzet 23. és 24 dik lapján találhatók.) Már szintén történeti adatokul volnának tekintendők. Hogy irodalomtörténeti adatok, az nem kétes; hogy pedig az irodalomtörténet is része az egyetemes történetnek, szintén tagadhatatlan. A mentesség lényeges megkívántatósága, úgy hiszem az, hogy a történet, melyre valamely adat vonatkozik, némileg be legyen fejezve, inkább a múlthoz, mint a jelenhez tartozzék, ezt a biztosítékot pedig irodalmi téren megadná az a kettős kellék, hogy a mentes munkák először csak a gyűjteményes munkák, másodszor csak elhunyt szerző munkái lehetnének. Ezzel korán sem akarok a lángésznek valami kiváltságos helyzetet igényelni a törvénynyel szemközt, annál kevésbé, mert ellenkezőleg éppen a lángésztől kívánhatunk méltán többet, mint más emberfiasul, s igy azon hiba esetében a műveltebbet és tehetségesebbet bizonyára hibásabbnak fogjuk ítélni, mint a szegényebb lelkűt; nem vitatom tehát a lángész kivételes jogát a nemzet irányában, de igenis a nemzetét a lángész irányában. Azaz : a nemzet jogosan követelheti, hogy írója műveit teljesen leírja, kivált midőn valamely írót kedvenczévé avatott. Igen valószínű, hogy ha az irók magok teljesítenék azt a munkát, melyet utódaik végeznek, ha t. i. ők magok intéznék összes müveik gyűjtését, önhitöknek helyesen vagy helytelenül felfogott érdekeiben sok mindenfélét kihagynának, a mit a későbbi nemzedék tán legmohóbban bevesz, és csakugyan rendes dolog, hogy midőn valaki maga szedi egybe kiadandó műveit , ezt kisebb-nagyobb válogatással szokta megtenni. Példa rá Petőfi is, ki 1847-ben közrebocsátott összes költeményeiből nemcsak ismeretlen zsengéit rekesztette ki, hanem számos olyan versét is, mely előbb, saját akaratából, nyomtatásban megjelent volt. De ha már nem él a költő, és költeményeiből teljes kiadást rendeznek, nincs többé helye a válogatásnak, az írót mindenestül kell átadni az utókornak, az utókor élvezetének, tanulmányának, bírálatának. Mindenestül, tehát kihagyás, legalább önkényes kihagyás nélkül. S a jelen gyűjteményben mégis vannak önkényes hézagok , éppen azok, melyekért igazolnom kell magamat. Két rendbeliek a hézagok, amennyiben részint az ízlés, részint a törvény parancsolta. » Midőn ízlést mondok, nem a magam külön ízlését értem, mert ez több törlésre csábíthatott volna ; értem a művelt embereknek azt a közös ízlését, mely nyomtatva sem nézheti amit egy vagy más okból kiejteni átall, azt az ízlést, mely még egy Göthétől sem veszen föl mindent. Hogy nem vezettek e téren a beteges ál-szemérem tekintetei, bizonyíthatom azzal, hogy a közel száz éves kötetben az Ízlés szempontjából csakis két szó kihagyására szántam magamat, úgy mint az Élet vagy halál czímű költemény hatodik szakasza végsorában, a Mit nem beszél az a német kezdetű negyedik szakasza első sorában. Ha e nemleges tény elégtelennek látszanék, bizonyságul hívhatom még többbek között azt az igenleges tényt, hogy a hírhedt Legendát egészen átvettem, mégpedig élesebb, Petőfiesebb változatában. Számosabb kihagyást engedtem magamnak a törvény nevében. Való ugyan, hogy külön sajtótörvények hozatala, meggyőződésem szerint, miként feljebb érintettem, mind a czélszerűség, mind az igazság tekintetéből hibás intézkedés; való továbbá, hogy e hibás intézkedések között, kivált az 1848. XVIII. czikkelyt igen-igen tökéletlennek tartom, a törvénynek azonban, mig fönnáll, irányzónak kell lenni arra nézve is, a ki nem helyesli. Többet mondok : még arról is meg voltam, és meg vagyok győződve, hogy bár e kiadásba fölvennék mindent a mi sajtótörvényünkbe ütközik, keresetet már most aligha indítanának ellenem, vagy ha igen, a költő népszerűségénél fogva Magyarországon bajos volna olyan esküdtszéket összeállítani, mely rám Petőfiért a vétkest kimondaná; ha pedig ez mégis megtörténnék, a következése az lenne, hogy a megtévedt érzelmű sokaság a martyr pálmaágát nyomná kezembe. De vajon szabad volt-e a törvénytelenséget tudva elkövetnem ? csak mivel meg voltam győződve, hogy büntetlen marad, vagy éppen jutalomban részesül, amennyiben a mintegy hazáért szenvedés olcsó dicsőségét jövedelmezi. Ha gyávaság meg nem tenni, amit jónak látunk, midőn kockáztatunk mellette valamit, bizonyára kétszeres gyávaság a kedvező helyzettel visszaélni, midőn semmit sem kockáztatunk. Íme az okok, miért hódoltam a törvénynek, jóllehet bántatlanul, illetőleg a könnyű martyromság kilátásával, ellene szegülhettem volna. Hódoltam a törvény ama pontjainak, melyek a magyar király és családja megsértését tiltják. Hozzáteszem, hogy amit ez alapon a gyűjteményből kihagytam, politikai rövidlátásunk, fegyelmezetlen szellemünk és zilált viszonyaink közepett tanácsosabbnak láttam volna kihagyni még az esetben is, ha a törvény rá nem kötelez, nem vélvén a különben is szétbomlásra hajlandó elemeket bontó elemekkel szaporítandóknak, s már ennél fogva is tartózkodván oly érzelmek terjesztésétől a melyek a magyar nemzet ragaszkodását a magyar királyhoz csökkenthetik. Valamint egyébiránt ízlés dolgában, úgy a politika terén is őrizkedtem a pruderiától, és túlságos félénkséggel remélem senki sem fog vádolni, aki például számba veszi, hogy az Apostolt egészen és változatlanul közöltem, bár e költemény a királygyilkosság apotheosisa. Csakhogy nem sikerült apotheosisa, mert egyes rajzai bármi kitűnők, erkölcsi képtelenség dicsőítése nem sikerülhet. Azonfelül az elbeszélt eset régi, s a mi viszonyainkhoz semmi köze. Hogy politikai szempontból általában mily mérséklettel jártam el kihagyó munkámban, arról hadd tanúskodjanak a következő adatok. Végkép mellőztem összesen hét darabot, nevezetesen: A királyok ellen. A királyokhoz. Készülj hazám. A király és a hóhér. Ausztria. Itt a nyilam és Akaszszátok föl, czimüeket. Egyes részleteket kilenczben nyomtam el, úgy mint: a Vérmező czimüben a 9. és 10-dik szakaszt; az Élet vagy halál czimüben a 4-dik szakasz 1-ső sorát felében s 2-dik sorát egészen; az 1 8 4 8 czimüben a 4-dik szakasz 4-dik sorát felében; a K 0 nt és társai czimüben az utolsó két szakaszt; az Erdélyi hadsereg czimüben az utolsó előtt valót; a Péter bátyja czimüben a 2-dik szakasz 3-dik sorát és a 3-dik szakaszt ; a Honvéd czimüben a 3-dik szakasz 1-ső sorában egy szót és az 5-dik szakasz végső két sorát; a F ö 1 a szent háborúra czimüben a 4-dik szakasz 2-dik felét s az 5-dik szakaszt; a Jött a halál czímüben az 1-ső szakasz 3-dik és 4-dik sorát. Fölösleges megjegyeznem, hogy, mert az él Budapest, június 9. (A kölcsönre vonatkozó tárgyalásokat illetőleg) a következőkről értesülünk : Ghyczy pénzügyminiszter ma Bécsbe utazott, hol találkozik Weninger s a Rothschild-csoport több főemberével. Weninger holnap reggel érkezik meg Bécsbe Londonból, hol fáradozásait siker követi. Úgy látszik, hogy a kölcsönre vonatkozó tárgyalások Ghyczy mostani Bécsben időzése alatt befejeztetnek. (Lapunk zártakor halljuk , hogy Bittó miniszterelnök is, a kölcsönre vonatkozó tárgyalások ügyében, holnap reggel Bécsbe utazik.) (Zólyom megye feliratát a tót gymnasiumok ügyében, mint halljuk, Árvamegye is tegnapi közgyűlésében helyeslőleg tudomásul vette és hasonló feliratot intéz a kormányhoz. Árva megye részéről ez oly jelentőségteljes hazafias tény, melyet részünkről a legmelegebb rokonszenvvel üdvözlünk. A Deákpárt ma d. u. 6 órakor, Bánó elnöklete alatt tartott értekezletén, annak megnyitása után szót emelt Szapáry gr. belügyminiszter a kormánynak az incompatibilitásijavaslattal szemben elfoglalt áláspontját jelzendő, s kijelenté, hogy a kormány e javaslatot helyesli, s kívánja, hogy a választási törvényjavaslat után rögtön tárgyaltassék, egyes apró megjegyzéseit akkorra halasztván. Egyszersmind kijelenté a miniszterelnök nevében, ki az értekezlet elején nem jelenhetett meg, hogy a kormány megfontolván a pártnak a középtanodaijavaslat tárgyalására vonatkozó határozatát, miután ejavaslat tárgyalása ezen ülésszakot igen hosszúra nyújthatná, kéri a pártot,álljon el e határozatától. A kormány óhajtja, hogy ezúttal a választási, az incompatibilitási és egy pár vasúti kérdés vetessék fel. A párt mindkét jelentést tudomásul vette. Ezután az incompatibilitási törvényjavaslat vetetvén fel, annak 1 §-a módosítás nélkül elfogadtatott, mellőztetvén Liphay Béla b.-nak azon módosítványa, hogy általában mondassák ki, hogy országos képviselő nem viselhet állami, köztörvényhatósági, vagy községi hivatalt. A második §. a) pontjához Lukács Béla indítványozza, hogy a tartalékos katonákra nézve mondassák ki, hogy aki képviselő és hadköteles, azon ideig, míg mandátuma tart, sem az ellenőrzési szemlén, sem a hadgyakorlatokon megjelenni nem köteles. Ez azonban mint nem ide tartozó, mellőztetett, az a) pont változatlanul hagyatván. A b) pont második bekezdését Lipthay B. K. kihagyatni indítványozza, az értekezlet többsége azonban a pontot változatlanul elfogadta, mellőzvén egyszersmind Schmausz azon indítványát is, hogy az 1000 frt 3—4000 írtra emeltessék. A c) ponthoz Máday indítványozza, hogy a kormány közegeivel felsőbb jóváhagyás mellett létrejött szerződési vállalkozók is kivétessenek. Ez mellőztetvén, e pont szintén változatlanul hagyatott. A d) pont végéhez hozzáadatik Máday indítványára, hogy az illető pénzintézetek hivatalnokai is kivétetnek, mely intézetek az állammal szerződési viszonyban állanak. Az e) pont hosszas vita után változatlanul hagyatott, mellőztetvén Máday azon indítványa, hogy az állam által segélyezett vasút- és csatornatársulatok elnökei stb. és igazgatótanácsosai ne csak a befejeztetés előtt, hanem vagy azután is kivétessenek, vagy pedig általában a két időpont ne szolgáljon megkülönböztetésül. Ezzel az értekezlet véget ért. Holnap d. u. 7 órakor folytattatik az értekezlet. (Az orsz. baloldali kör) ma d. u. 5 órakor tartott értekezletén tárgyalta az incompatibilitási s a nők nagykárúsításáról szóló tvjavaslatokat és azokat elfogadta. Lényeges módosítás csak az incompatibilitási tvjavaslatban történt és pedig hogy az állami 1000 írton aluli bérlők is incompatibilisek, kivételt képez csupán a vadászati jog bérlete. (A képviselőház osztályai ma folytatták a választásijavaslat tárgyalását; a tárgyalást befejezte az I., V. és VIII. osztály. Az I. osztály a választási eljárásra nézve elfogadta a Deákpárt szövegezését; az igazolás kérdésében a Kuriához való felterjesztést elvetette. Kimondatott továbbá, hogy N.-Várad-Olaszi N.-Várad város kerületéhez csatoltatik; Zilahra nézve pedig kijavíttatott a 48. törvény,s e szerint Kraszna helyett saját megyéjébe Közép-Szolnokba tétetett át. Előadóvá Puszky Ágost választatott. A II. osztály a 38. §-ig haladt, általában a baloldal megállapodásait követvén, azon különbséggel, hogy a felebbezési biróság alakításában nem a sorshúzást, hanem a titkos szavazást fogadta el. A III. osztály a IV. fejezetig haladt s az egyes szakaszokat a deákpárti módosítások szerint fogadta el. A IV. osztály a 71. §-ig haladt. Az V. osztály a 64. §-tól végig tárgyalta ajavaslatot. A 66. §-nál vétségek miatti büntetés 50-től 500 írtig fogadtatott el; a 71. § ra nézve, a baloldal módosítása Péchy Tamás azon hozzáadásával fogadtatott el, hogy a társadalmi rend elleni izgatás is ugyanezen fenyíték alá esik. A törvényjavaslat egyéb intékedései részint a deákpárti, részint a baloldali módosítás szerint fogadtattak el. Előadóvá Péchy Tamás választatott. A VI. osztály az összeírást a szolgabírákra kívánja bízatni, a névjegyzék évenkénti nyilvántartását pedig a községi elöljáróságokra. A 36. §-nál a felebbezési tanácsot a Curia legfőbb ítélőszékének 5 tagjából kívánja megalakíttatni. A VII. osztály a szakadatlan szavazást fogadta el. Kimondatott továbbá, hogy a választást megelőző napon a jelölt megnevezendő. Ha csak egy jelölt van, azt másnap a vál.elnök a kerület képviselőjéül proklamálja, szavazás csak azon esetben rendelendő el, ha 10 tag kívánja. Ha kívántatik, az elnök a bejelentésről igazolványt tartozik adni. Ha 1000-et meghalad a választók száma, azon esetben