Pesti Napló, 1874. október (25. évfolyam, 224-250. szám)
1874-10-14 / 235. szám
teljesítésére, büszkék, légy századok után nékünk jutott a szerencse a nép jólétének állandó és biztos alapot szerezhetni. Bocsánat e kitérésért, melyre legfőképen azon vágy vezetett, hogy óhajtanám, ha a sok írót mulaszt és jó tanács helyett a társadalom felébredne s addig, mig politikai nemzetiségi és vallási súrlódásokban gyengíti erejét, inkább oda törekednek, hogy anyagi erőnk biztosíttassák. A kezdeményezés e téren egyébiránt megtörtént, a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium kijelölte az utat, melyen haladni lehet és kell; az ipari szakoktatást és házi iparttenyésztő egyesület munkáját immár megkezdi, nem kell semmi, mint önbizalom és kitartás, s rövid pár év alatt örvendetes eredményekkel állunk szemben. Midőn ezzel befejeztem elég hosszúra nyúlt czikkeimet, fenntartom magamnak a nevezett egyesület működéséről, illetőleg felállított tervrajzáról a t. olvasó közönségnek tájékozást nyújtani.*) Jagócsy Péterffy József: A szerb congressusból. Mai reggeli lapunkban közöltük azon szervezési munkálat első tizenkilencz czikkelyét, melyet a szerb congressus tizenötös bizottságának többsége elfogadott s mely a congressus által is valószínűleg jóvá fog hagyatni. A munkálat többi pontjai következők : XX. czikkely:A congressus választja a) a metropolitát és szerb patriarchát külön szabályzat alapján. b) részt vesz a püspökök választásában. A püspökválasztás módozatait a congressus határozza meg a püspöki zsinat meghallgatása után. c) Az iskolai főelőadót és a nemzeti iskolatanács tagjait. Az iskolai főelőadó választása megerősítés végett előterjesztetik ő felségének. d) A congressusi választmány tagjait és helyetteseit. XXL czikkely: A nemzeti alapok jelen igazgatósága megszűnik, helyét a congressusi választmány foglalja el, mely áll 6 tagból, ugyanannyi póttagból és melynek elnöke a metropolita-patriarcha. E választmány a congressus egész időszakára választatik és hivatalban marad, míg a congressus új tagokat nem választ. A választmányba a püspöki kar két tagot választ saját kebeléből, ugyannyi póttagot a papi osztályból, négy tagot és ugyanannyi póttagot a congressus választ a világiak közül saját kebeléből és pedig kettőt Magyarországból, kettőt Horvát s Szlavónországból. A választmány alelnöke a papi osztályból való korosabb egyén, ha mindkét tag egyrangú, a korosabb helyettesíti az elnököt, ha ez gátolva van. Ha a választmány rendes tagjai akadályozva vannak, lemondottak vagy meghaltak, akkor a püspökök helyébe a papi osztályból való póttagok, a Magyar-, Horvát-, vagy Szlavonországból való világiak helyébe a megfelelő országból való póttagok hivatnak be azon sorban, amint megválasztottak. A congressusi választmány jegyzője a nemzeti titkár. Határozathozatalhoz az elnökön kívül még három tag jelenléte szükséges. Az ügyrendet a választmány ezen szabályzat keretén belül megállapítja, és jóváhagyás végett előterjeszti a congressusnak. XXII. czikkely: A congressusi választmány hatáskörébe tartozik: a) Indítványokat előkészíteni a congressusi tárgyalásra. b) A congressus által hozott, legi, jóváhagyással ellátott és a congressusi választmány hatáskörébe vágó határozásokat és szabályzatokat közzétenni, végrehajtani és az azok értelmében kinevezett közegeket ellenőrizni. c) Pályázat útján és bebizonyult képesség alapján megválasztja a szerb egyház-nemzeti alapok és alapítványok főigazgatóját, az egész metropoliát illető alapok," alapítványok és intézeteknél alkalmazandó ügyészi, gazdasági, számtiszti és pénztári tisztviselőket ; őket kihágás vagy hanyagság esetében, melyek fegyelmi eljárás útján bebizonyítandók, vagy fenyítő tvszéki ítélet alapján elbocsátja. Az elnök kinevezi az ideiglenesen szükséges helyetteseket és a kezelési, irodai, szolgai személyzetet a fentebbi határozmányok alapján nevezi ki s barátja el. *) Erre különösen is felkérjük. A szerk. választ el e borzalmas tettől, jéghidegség borzong át testemen, elképzelvén e rettenetes gyilkolást. S ami legroszabb, a történelem ez esetben megegyezik a legendával. A commentárok (VH. könyv) azt mondják, hogy: »Vercingetorix nagy erőt gyüjtvén össze s tudván, hogy Caesar a Sequanok földje felé tart, hogy könnyebben segélyére lehessen a provinciának, három tábort alkot. Caesar három részre osztja lovasságát s azt az ellenség ellen küldi. Minden részen ugyanazon időben foly az ütközet. Végre a germánok elfoglalván egy hegy csúcsát, mely jobbjuk felől esik, onnan elűzik az ellenséget, s azt azon folyóig hajtják, a hol Vercingetorix küzd gyalogságával s abból számosakat leölnek. A többiek futásnak eredtek. Gyilkolás van minden részen. Az itt látható vidék a lehető legnagyobb összhangzásban van Caesar leirásával. Auberive erdei a Sequanok földjének tőszomszédságában terülnek el, s minden arra mutat, hogy a monda nem téved, midőn azt meséli, hogy a helyen történt ama nagyszerű mészárlás. Meg akartam nézni a barlangot, melyről e rémületes mese szól. Az égen átlátszó felhő fátyol terült el, a jég üdén enyhe volt, s a fák lombjai az erdő belsejében már sárgulni kezdtek az őszi nap ereje alatt. A távol látszó majorságok kéményeiből békés füst szállt az ég felé. A barlang öblös száját dúsnövényzet lepi el; a tölgyek ősi erejükben nőnek ég felé, hatezer ember teste által tápláltatva. A fák e hatalmas életerején, s a növényzet túlcsapongó bujaságán kívül mi sem jelzi a helyet, melyen kétezer évvel ezelőtt itt amaz óriási csata vivatott. A repkény befonja a csert, a tölgy gyümölcscsel van megrakódva, erdei virágok kecsteljesen simulnak a magas fákhoz, s jó kedvű madárkák szökdécselnek vigan csiripelve ágról-ágra. Csak a szomszéd földeken vet néha ki a békés arató ekevasa embercsontokat, és fegyvereket. — Grandiaque effessis miratur ossa sepulcris. Az egyszerű szántóvető nem ismeri a nagy hóditó nevét, a ki erre járt. Minden dicsőség közöl a hadi az, mely leghamarabb eloszlik. A következő nemzedékek gyorsan elfeledik a győzők nevét s csak gyengéd, elhomályosodó sajnálatot őriznek meg kebleikben a legyőzöttek iránt. Itt nem ismerik már Caesar nevét, de a nép megőrizte emlékében ama szerencsétlen hatezer fogoly emlékét, kiket egy éjen át meggyilkoltak. A barlangot ma is a várbarlangénak hívják. d) A congressusi választmány felügyel az egyházi javak, ide számitatva az alapok, alapítványok, intézetek és zárdák javai, valamint azokra, melyek a metropolita és a püspökök által kezeltetnek. Ezéiből időközönkint biztosokat küldhet a helyszínére. e) A congressusi választmány azon tőkékből, melyek az egyház nemzeti kezelés alatt állnak, a jogtanácsos véleménye alapján és pupillaris biztosítékra, kölcsönöket szavaz meg. A congressus a kölcsönök megszavazásánál követendő eljárásra nézve szabályzatot fog kidolgozni, mely felterjesztetik ő felségének jóváhagyás végett; addigra, mig az hatályba lép, a jelen szabályok maradnak érvényben. f) A választmány az elhalaszthatlan rendkívüli szükségletekre megszavazza a kiadásokat, mégpedig a congressus által jóváhagyott előirányzat határain belül. g) A congressusi választmány revideálja a congressustól függő alapok, alapítványok és intézetek számláit, melyek a számvivőség által megvizsgáltattak. h) A congressusi választmány bezárja a számvivőség által megvizsgált zárdai és tanintézeti számlákat. XXI. c z i k k e ly’: A congressusi választmány évenként január, április, július és octóber első hétköznapjain gyűl össze a metropolita székhelyén. Rendkívüli üléseket az elnök hív egybe a szükséghez képest. A congressusi választmány üléseiről szóló jegyzőkönyv 8 nap alatt másolatban közöltetik a magyar királyi minisztériummal. XXIV. czikkely: A congressusi választmány minden ülésszakban jelentést terjeszt elő működéséről és bemutatja jegyzőkönyveit betekintés végett. XXV. czikkely: A congressusi választmány elnöke és tagjai felelősek a congressusnak; az általuk okozott, vagy hanyagságuk miatt támadt károkat meg tartoznak téríteni. A kártérítés csak rendes neruton igényelhető. XXVI. czikkely : A congressus székhelye a metropolia és a szerb patriarchátus székvárosában van. XXVI. czikkely: Ezen congressusi szervezetet a congressus csak úgy módosíthatja, ha a congressus tagjainak kétharmada beleegyezik. XXVIII. czikkely: Az aug. 10-ki kir. leirattal megerősített 1865. évi congressusi szabályzat azon pontjai, melyek ezen szabályzattal ellenmondásban állanak, érvénytelenek. Átmeneti intézkedések. XXIX. czikkely: Hogy a congressusi választmány működését megkezdhesse, ideiglenesen az interim utasításon kívül az ügyészségi, számviteli és pénztárkezelési hivatalnokokat megfelelő fizetéssel fogja ellátni a nemzeti alapokból. XXX. czikkely: Ezen szervezet XXI. czikkelye értelmében a szerb egyháznemzeti alapok, igazgatóságok és metropoliai ülnökök hivataloskodása megszűnik, a zárszámadások alapján az általuk kezelt alapokat, alapítványokat és letéteket rendes leltárral átadják a congressusi választmánynak, vagy az ez által meghatározandó egyéneknek, számláikat lezárják és benyújtják a congressusi választmánynak. A leltár egy példányát a congressusi választmány felterjeszti a magyar vallás- és közoktatási miniszternek. XXXI. czikkely: A congressusi választmány indítványt terjeszt elő a congressusnak a XXI. sz. értelmében kinevezendő hivatalnokok és azok fizetése ügyében. XXXI. czikkely:A congressusi választmány az 1868. aug. 10-iki k. leiratban és 1865-iki szabályzatban érintett, de ki nem dolgozott indítványokat, nevezetesen az I. B. 27. §. alattit a püspökök dotatiójáról, továbbá az I. G. 28 §. és a V. 5. §. alattit a szervezett papság dotatiójáról és a szerzetesi javak kezeléséről kidolgozza és előterjeszti a congressusnak. BELFÖLD, Budapest, oct. 13. (A volt őrsi fegyház.) Annyiféle támadást, rágalmazást stb. effélét olvasunk magunkról a német lapokban, hogy olykor szinte bámulunk ha német részről valami elismerő nyilatkozattal találkozunk. A váczi országos fegyintézetet volt alkalmam látni 1863-ban s mondhatom, hogy a szemét, a rondaság és undor visszariasztó fészke volt s a legkonokabb gonosztevőt is szánalommal kellett látni ez undor fészekben. Azután láttam 1869-ben, 1872-ben, de az átalakítás oly nagyszerű volt, hogy úgy szólva még a falak se voltak a régiek s az egyes helyekre rá se lehetett ismerni; s mindig szándékomban volt, hogy ez átváltozásról említést tegyek az ön nagy tekintetű lapjában. És ime most egy német szaktudós nyilatkozata felment engemet e kötelességtől. A napokban Scharrer Conrád ur a brüni cs. kir. fenyitő törvényszék elnöke látogatta meg a váczi fegyintézetet s ott a »házi kezelés által el volt ragadtatva«, »ez az egyedüli javító rendszer« mondás »s a váczi fegyház kiállja a versenyt a Németország bármely fegyintézetével« ; s midőn a látottak felett bámulatát kifejezte, mielőtt vasútra ült volna a következő sorokat intézte a fegyintézet igazgatójához : »Nem mulaszthatom el még egyszer köszönetemet kifejezni azon kiváló szívességért, melylyel nekem a tekintetes úr a fegyintézet megtekinthetését lehetővé tette. Kinek, mint nekem, alkalma volt a magyar fegyintézetek 1856. év előtt létező állapotát ismerhetni, az leginkább van hivatva jelezhetni ama nagy előhaladást, melyet Magyarország e téren, aránylag rövid idő alatt tett. Az igazgató úr által példányszerűleg vezetett fegyintézet egész berendezése, amint azt már a fegyőrök és a fegyenczek magatartásából is tapasztalhatom, a tudomány színvonalán áll és annyira megfelel a mai idők irányának, hogy én valóban meg voltam lepetve e kitűnő intézet szemlélése által. Ha Magyarország minden irányban ily mérvben haladott volna elő, vajmi kevés bajban szenvedne ! Fogadja stb. Vácz oct. 6. 1874. Scharrer Konrád, cs. kir. főt-széki tanácsos és a brünni cs. k. tszék fenyitő osztályának elnöke. Reméltem, hogy valamint Sz. ur, úgy a t. olvasó közönség is örömmel veszi tudomásul e szép és a tényleges állapotot híven jellemző nyilatkozatot. —a—r— Duna-Szekcső, oct. 6. (B. Bősén áldozata Iskolai cséira.) Alig van hazánkban heti vagy napilap, mely a tanügyet fel nem karolta volna, s méltán : ezen ügy az emberiségé szintúgy, mint egyes hazáé, azért szükséges, hogy mi is, e hazának lakosai s fiai mindent elkövessünk, miszerint az oktatás és nevelés ügye nálunk emelkedjék; mert kiszámithatlanok azon szellemi s anyagi hasznok, melyek a jól kezelt és ápolt tanügy által az emberiségre s igy hazánkra is háramlanak. Ezen meggyőződésből indulva ki Duna-Szekcső kath. hitközségének iskolaszéki tagjai nemes kötelmüknek ismerték el, hogy a régi, minden tekintetben hiányos, a tanköteles gyermekek számához arányitva nagyon is szűk tanoda helyett egy, a kor és hazai törvények kívánalmának megfelelőt emeljenek s pedig, hacsak lehet, a valóban ékes, mondhatnék, nagyszerű kath. templom közelében. E végre a helybeli iskolaszék egyik ülésében ez ügyet felkarolta s elhatározta, hogy a tanoda építés érdekében erélyes czélravezető lépések történjenek Amiért is a helybeli városbirót és tiszteleti iskolaszéki tagot bizta meg, hogy a földbirtokosság árverezés alá bocsátván házait, ezek közül a tanodának legczélszerűbbet, a főtéren álló volt tisztartói lakót vegye meg. Ez megtörténvén, a nevezett ház is a hozzá tartozó helyiség, melyen kert, tágas udvar van is igy alkalmas leend tornatérnek, valamint faiskolának is, a kath. hitközség birtokába jutott. A vételár 10.000 frtv. ért., mely összeg hosszabb idő alatt törleszthető lesz és épen azért évenkinti törlesztés vetetvényel alapul az összeg lefizetésében, nem leend oly terhes és áldozat, hogy az egyesek hátrányára volna. Most azon kérdés merült fel, miután a megvett ház és helyiség több átalakítást igényel, hogy tanodául és a tanítói személyzet lakhelyéül szolgálhasson, honnan lesznek az építkezési s átalakítási költségek fedezendők ? és mily arányban járuljanak a hitközség tagjai a törlesztéshez? Ezen kérdések megoldására az iskolaszék bizottságot nevezett ki, kötelességévé tévén, hogy a legközelebbi iskolaszéki gyűlésre kimerítő jelentést tegyen. Mi megtörténvén, az elnöki jelentés, mely a megbizatás minden ágára kiterjeszkedett, közhelyesléssel fogadtatott. Az építkezési költségek előirányzatára szakértő építész szólíttatván föl, ez mindent pontosan fölvett és becslési s költségvetési jelentését előterjesztő, hogy így még egyrészről egész biztonsággal lehessen fogni az építéshez, másrészről az iskolaszéki tagok, de maga a hitközség előtt is ezen ügy kellő világosságban álljon. Az adott építkezési utasítás szerint három egészen új tanosztály építendő, a negyedik osztály pedig a régi épületben átalakítás által nyerendő. A költségvetés 4800 frtban állapíttatott meg, mely öszszeg árlejtés által alább szállott, kerek számban 4000 frtot tevén. Azonban a régi épület szintén emelendőnek tűnvén fel, újabb 900 frtnyi költség igényeltetett. Az építkezési bizottság beismervén ennek czélszerűségét, sőt szükséges voltát, a tervezetbe beleegyezett és az építést tettleg a vállalkozóval megkezdette, s ezt annál inkább teheté, mert találkozott egy nagylelkű férfiú, báró Bésán János úr, ki a népnevelők ügyét szívén hordozván, oly áldozatra jön kész, mely valamint nevét megörökíti egyrészről, másrészről követésre méltó példát nyújt nagyjainknak. Ő ugyanis értesülvén a hitközség buzgalmáról a tanodaépítésben, szép és nemes lelke sugallatát követve 3000 frtot ajánlott föl és utasította gazdasági főtisztjét, hogy ez összeget kézbesítse. Miután nevezett nagylelkű jótevő a hitközségnek már korábban szintén tanodai czélokra 800 ftot adományozott, az iskolaszék tagjai személyesen is hálaköszönetet nyilvánítottak, előtte testületileg tisztelkedvén, újra kegyes volt a fenőbbi összegeket 4000 frtig kiegészíteni. Itt a tények szólnak, a dicséretre gyenge a toll, mely azokat eléggé méltányolhatná. Csakis annyit jegyzünk meg, hogy a dunaszekcsőiek szívében oly emlékszobrot emelt magának, mely az érez- vagy márványszobornál, bármily szép és remek legyen is az, tartósabb, enyészhettem Fogadja itt, a nyilvánosság téren a nemes lelkű férfi ezen dicső, következményeiben áldásdús tettéért legszivélyesebb hálánkat, mely habár csak egyes községtől származik, de hiszszük, hogy az egész magyar haza viszhangozza azt, mert közvetve a nemzet szellemi emelkedése mozdíttatik elő minden oly tény által, mely az oktatás is nevelés terén hozza meg nemes áldozatát. A nyújtott adomány folytán lehetővé vált, hogy a tanodaépítés gyorsan halad előre, már tető alatt áll. Az új és régi épület czélszerű beosztását csakis dicsérettel említik, kiknek alkalmunk volt azt megtekinteni. Az építkezési bizottság mindent elkövetene, hogy nemcsak díszes tanodánk legyen, hanem annak felszerelése is példányszerű lehessen. Evégre megtekintünk jeles felszerelvényű tanodákat és mit czélszerűnek tapasztalunk, azt a lehetőségig mégis szerezzük tanodánk számára. Akadnak ugyan nálunk is gáncsoskodók, sőt még a lapok útján is nyilvánították becsmérlésüket, kicsinyelvén azt, mi nem csekély fáradságunkba került, és a jövőre jótanácsokat osztogatnak, úgy hiszszük, megtette az iskolaszék és a bizottság midazt, amit tehetett és bizonyára ezentúl is megfelelem kötelmének; tekintve eddigi működését az iskolaszék szintúgy, mint a bizottság nyugodtan haladhat tovább működésében, mely a tanügyet emelni kívánja, bátran hivatkozhatván időnkint tartott gyűléseinek jegyzőkönyveire, melyek tanukul szolgálnak arra, hogy nem csak tekintélyes tanépületet óhajtunk és ezzel dicsekszünk, hanem csüggedetlen fáradozásunk is igazolja, hogy a tanügyet az iskolafalak közt is előmozdítani törekszünk Facta loquuntur. Garay Alajos: Turócz-Szt.-Márton, oct. 11. (Nyilatkozat.) A »Hon« f. év September 29-iki esti lapjának »tanügy« rovatában megjelent ellenem egy részakaratu czikk, melyre a következő rövid válaszomat — kérem — becses lapjába felvenni. Ruttkán már van állami főiskola; Turócz-Szt.Mártonban van állami leányiskola, mely 1. év od. elején már a második évi működését megkezdette ; Húrban lapjai engemet épen úgy dicsérnek, mint a »Hon« tanügyi rovatának általam jól ismert czikkírója, kinek nevét még most ez egyszer kímélni akarom; de ezentúl habár a »Hon«-nak köpenye alá is fogna bújni, be fognám őt mutatni a t. közönségnek. Mennyei János, tanfelügyelő. Különfélék. Budapest, oct. 13. (A királyt) Bécsből pénteken vagy szombaton várják Gödöllőre. (Kitüntetés.) Ő Felsége Várady Mihály, a nagy-becskereki törvényszék elnökének, a közügyek előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül a kir. tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. Továbbá Szabó János alezredesnek s a marosvásárhelyi 27-ik honvédzászlóalj parancsnokának, az ottani sátortábor felállítása körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a HI-dik osztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozni méltóztatott. (Dr. Leitner G. tudós hazánkfiáról) a mai »P. LL« egyik londoni levelezője azt írja, hogy nem ismeri ugyan személyesen a jeles tanárt, de azt tudja, hogy a lahorei nyelvészeti főiskolánál olyan előkelő és dúsan jövedelmező állást foglal el, miszerint föl nem tehető, hogy hajlandó lenne elfogadni a budapesti egyetemen a keleti nyelvek tanszékét, ha vele megkínálnák. Mi biztos forrásból az ellenkezőt halljuk. Dr. Leitner úr épen legközelebb írta volt Budapesten lakó nővérének, hogy minden anyagi áldozatot kész meghozni a végből, hogy tehetségeit magyar hazája szolgálatában értékesítse. Leitner úr jövedelme Lahorében évenkint mintegy 2700 font sterlingra rúg, de készségesen lemondana e dúsan dotált állásáról, ha a kormány felajánlaná neki a keleti nyelvek tanszékét az egyetemen. Leitner ur még gyermekkorában hagyta vala el hazáját, de azóta több ízben meglátogatta azt s sohasem szűnt meg magát magyarnak érezni és vallani. (A nemzeti muzeum gyűjteményei újabban mint értesülünk, ismét igen érdekes tárgyakkal szaporodtak. József főherczeg kis nemzeti intézetnek nemrég buzgó pártfogója volt, a múzeumnak ajándékozta azon díszkocsit, melyen dicső emlékezetű atyja orosz feleségét Budára hozta Ezen díszkocsi azonban a helyiség szűk volta miatt jelenleg a közönség számára még ki nem állítható. A hozzá tartozó lószerszám az iparmúzeumban van felaggatva. Továbbá a képtárnak ajándékozta azon gyönyörű aquarell-tájképeket, melyeket Rauscher Lajos a Margitsziget festőibb pontjairól készített és melyek a bécsi kiállításon méltó figyelmet gerjesztettek Nemkülönben az iparmúzeum számára egy igen szép pétervári porczellán asztal készüléket adományozott, mely az intézet helyiségében már fel van állítva. Puszky Ferencz a múzeumnak egy régi, elefántcsonttal kirakott puskát ajándékozott, melyen Kőszeg városának czímere és a város ostromának rajza látható; továbbáBuda városának három rendbeli ezüst pecsét nyomóját: az egyik az Anjouk korából való, a második Mátyás idejéből, a harmadik a 16-dik Század végéről, nemkülönben Buda városának első pecsétnyomóját a visszafoglalás után, ezen a felirat német, végre egy zománczozott pálinkás üveget. Hasonlót, de díszesebbet ajándékozott gróf Pejacsevich János is 1756-ból; ezen következő felirat van: »Brandewein ist das Leben mein«. Ezek által kiegészíttetik a magyar zománczos üvegek sora, melyek közt legdiszesebb az, melyet a muzeum két év előtt megszerzett, a gróf Andrássy-család czimerével 1696-ból. Ez kurucz Andrássy pálinkás üvege volt. Vétel után gazdagodott a gyűjtemény avar bronsz-diszitményekkel, melyek most a 2-ik szoba elrendezése folytán az ott felállított avar s régi, István király előtti magyar ékszereket s díszítményeket kiegészítik. Továbbá néhány rézszemábokkal; ezek hazánknak különlegességei közé tartoznak. A pillangók gyűjteménye szintén vétel útján gazdagodott dél amerikai, különösen panamai és braziliai pillangókkal. Kertbeny hazánkfia ki a külföldön évtizedek óta iparkodik Magyarországnak szolgálni a napokban beküldötte Kaulbach által gyönyörűen festett arczképét, mely a képtárban a már elhunyt világhírű művész rajzonját igen szépen fogja képviselni. (Az erdélyi múzeumok és könyvtárak.) Ma esti lapunkban említettük, hogy Pulszky Ferencz, az országos gyűjtemények főfelügyelője, visszatért első erdélyi útjáról, melyet az ottani gyűjtemények megtekintése érdekében tett. Útjáról és annak eredményeiről a »Hon«-ban még a következő részleteket olvassuk: Pulszky f. hó 7-kén érkezett meg Kolozsvárra s mindenekelőtt az egyetemnek a múzeummal egyesült könyvtárát látogatta meg. Magától érthető, hogy ezen könyvtár, melyet a ritka szakismeretéről s szorgalmáról országszerte ismeretes Szabó Károly vezet, minden tekintetben mintaszerűnek mondható. Helyiségei s a katalogisálás egyiránt a legújabb igényeknek feleltek meg. A kath. lyceum könyvtárának catalogja mintaszerű, kár, hogy uj könyvek szerzésére csak 200 frt van előirányozva. Az orvos-sebészi könyvtárnak, mely részben államköltségen van szerezve, állami kézbe átadása végett Pulszky már megtette az első szükséges lépéseket. A ref. collegium könyvtára szintén jó rendben van s az épület igen tiszta; sajnos, hogy a katalógok nincsenek az újabb módszer szerint készítve. Az unitáriusok könyvtáránál még nagyobb baj vttn, a mennyiben a könyvek nem tárgyak szerint vannak osztályozva, hanem minden hagyományozás külön békában van elrendezve s csak a külön hagyományokról van katalógus, általános nincs.A kolozsvári múzeumok általában kitűnő rendben vannak. Finály Koch gyűjteményei, daczára annak,hogy az orvosi facultás az egyetem legszebb helyét foglalta, el,dicsérettel említendők. Igen érdekes Herbig gyűjteménye, ki a székelyföld geológiai viszonyaira vonatkozó kőzeteket mintaszerüleg állította fel. Az állami gyűjteményt Encz igen szépen rendezte.; mintaszerűek dr. Hermann Ottó pókgyűjteménye, Bielz kagylógyűjteménye. A múzeum kertből Kanitz mintaszerű füvészkertet alakított. Pulszky kiküldetésének főtárgya a marosvásárhelyi Teleky könyvtár ügye volt Ezen könyvtár elég gazdag. Az Apolló-ház, szőlő s más fekvő jószágok oly tőkét képviselnek, hogy az épület fenntartásán, könyvtárnok, imák s szolga fizetésén kivül évenkint egy-kétezer forint maradhatott a könyvek szaporítására. S mégis 52 év óta évenkint alig 100—150 kötet szereztetett meg s a legújabb könyvek csaknem tisztán Récsi jogi könyvei. A marosvásárhelyi collegium könyvtárát Koncz tanár ur jól vezeti. Ritkaságokban gazdag ezen gyűjtemény. Különösen érdekes, hogy a kéziratok közt meg van Kövy Sándor hires pataki tanár jogtörténeti kézirata, melyet eddig censura akadályok miatt nem lehetett kiadni, holott most a magyar jogtörténelmi tanulmányok folytán ezen kézirat rendkívüli becscsel bírhat. Itt van még Benkő Transsylvaniájának is egy soha ki nem adott kézirata. (A gödöllői választókerületben) a képviselőválasztás november 22-én lesz. (Karlovszky volt semmitőszéki bíró) váltóhamisítási bűnperében a végtárgyalás holnapután, okt. 15-én lesz a pesti bünfenyitő törvényszék előtt. A több hét előtt kitűzve volt végtárgyalás tudvalevőleg azért halasztatott el, minthogy több tanú, köztük a vádlott fivére, ekkor meg nem jelent. (Zsebnaptár.) Légrády testvérek kiadásában megjelent s hozzánk beküldetett »Orvosi Zsebnaptár« 1875.re szerkeszti dr. Hochhalt Károly gyakorló orvos. Ara 1 írt 20 kr. A naptár a budapesti orvosok név és lakjegyzékén kívül számos szakszerű közleményt tartalmaz. Ara 1frt 20 kr. (A »budapesti magyar gyorsíró egylet«) octóber 11-én dr. Fayer László elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Egyleti elnök Markovics Iván szemlét tartván a gabelsbergeri iskola jelen állása felett, kiemeli, hogy az iskola lapjainak száma a múlt évben 2-ről 3-ra emelkedett; megjelent továbbá a »Gyorsírás történelmének rövid vázlata« illustrátiókkal Nagy Sándortól, úgy, hogy a jelen évben eddig a tankönyveken kívül összegen az egylet 10.800, s maga Nagy Sándor 10 860 ívet adott ki gyorsírási szöveggel. Az ülés főtárgyát képezte Nagy Sándor s Markovics Iván indítványának tárgyalása, mely szerint a »Gyakorló gyorsíró« czímű egyleti lap programmja akként lenne megváltoztatandó, hogy az kizárólag a magasabb gyorsírás művelését tűzze ki feladatul, a kezdők igényeit pedig ezen esetben egy uj lap, a »Kezdő gyorsíró« karolná fel, mely a szöveget közönséges és gyorsirási párhuzamos hasábokban hozná s az iskolának már negyedik lapját képezné. Az indítvány hosszas vita után,melyben nevezetesen dr. Fayer László, Schütz, Markovits,Nagy Sándor és Barát Alajos vettek részt, elfogadtatott. A »Gyorsirászati Lap« és a »Gyakorló Gyorsiró« szerkesztőjéül ismét Markovics Iván választatott meg, a »Kezdő gyorsíró« és a »Gyorsírászati könyvtár« szerkesztését és kiadását pedig Nagy Sándor vállalta el. (Munkácsy Mihály) tiszteletére ma este díszes társaság gyűlt össze a »Hungária« éttermében estélyre. Az asztalfőnél az ünnepelt művész ült bájos nejével, mellettük Pulszky Ferencz. Ott voltak Ráth Károly főpolgármester, Ráth György, a képzőművészeti társulat elnöke, Gyulay Pál, Römer Flóris akadémiai tagok, Barabás, Thán, Ligeti festészek, Havas Sándor, mint tanácsos és közéletünk sok más kitűnősége; nő csak kettő volt: Munkácsyné és Thánné. A felköszöntők sorát Pulszky Ferencz nyitotta meg, Munkácsyra emelvén poharát; egyúttal felolvasott egy táviratot, melyben Zichy Mihály Párisból üdvözletét küldé a társaságnak. Ráth Károly főpolgármester a művészekét köszönté fel s azon reményét fejezé ki, hogy fővárosunk mind nagyobb vonzerőt fog gyakorolni művészeinkre. Utána ismét Pulszky Ferencz kelt fel, hogy Munkácsy felkérése folytán Barabást, Thant, Ligetit és Keletit üdvözölje, mint a hazai művészet kiváló képviselőit. A vendégkoszorú a jó magyaros zenével fűszerezett vacsora és társalgás mellett késő estig mulatott együtt. (Áttérések a porosz uralkodó házban.) Mária bajor anyakirálynénak a katholikus vallásra való áttérése alkalmából a következőáttérésekre emlékeznek, melyek a brandenburgi házban előfordultak : 1828-ban áttért Párisban a kötheni herczegné, II. Frigyes Vilmos királynak Döschoff grófnővel való morganaticus házasságából származott leánya. Egy porosz herczegnő, Sarolta, mint Miklós orosz nagyherczeg és utóbb császárnak a neje, áttért a görög keleti vallásra és Alexandra Fepdorovna nevet nyert. Más áttérés a porosz uralkodó ház tagjai között nem fordult elő. Egy monda említi ugyan, hogy a Rómában elhalt Henrik porosz herczeg, kinek hadsegéde volt Moltke tábornagy, katholikus lett, ez azonban nincs hitelesen megállapítva. Henrik herczeg III. Frigyes Vilmos király fivére, tehát a mostani német császár és Mária bajor anyakirályné nagybátyja volt. (Bazaine extábornagy) Lüttichből e hó elején levelet intézett egy olasz katonai szaklap szerkesztőjéhez, melyben elmondja, minő szerepet játszott az olasz hadseregnél, amelyben elnyerte a tiszti rangot. Azután így folytatja: »Negyvenöt éven át tett szolgálataim,, annyi hadjárat után oly haditörvényszék, mely a katonai tvkönyvnek nem alkotmányozó gyülekezet által eszközölt módosítása folytán állíttatott össze, melynek tagjai mind alárendeltjeim, melynek elnöke velem egyrangu, hogy jelenthették ki, hogy vétettem a katonai kötelesség ellen ? Ez egyenest mondva esztelenség, és hogy ily fogalomzavarra jutottak, az csak a szerencsétlen hazánkat dúló politikai szenvedélyek vakultsága mellett tanúskodik.Nem jött még el a pillanat,hogy egyenesen megmondjuk az igazat a nemzetnek, mely bűnöst akart találni, ki bűnbakja legyen, hogy elrejthesse saját bűnét, eltagadhassa tévedéseit ; de ezt, bár kelletlenül, meg fogom tenni, ha az isten éltet. Fogadja stb. Bazaine tábornagy.« (A tanári méltóság emelésére) a franczia közoktatási miniszter felfrissített egy 1821. September 4-iki törvényt, mely a gymnasiumi tanárokat leczkeadás közben az ügyvédekéhez hasonló hosszú talár viselésére kötelezi. E szokás már régen elavult, de a miniszter illető körrendeletében úgy találja,hogy a talár a fegyelem és az oktatás komolysága érdekében szükséges.« A rendelet nagy vidámságot keltett Párisban, és valószínűleg a tanulók között is, legalább eleinte, a miniszter dicséretes intenziójával ellenkezőleg nem kis mértékben fogja csökkenteni az »oktatás komolyságát.« A tanárok ez új tanév kezdete óta már fekete vagy vörös hajtókas talárban jelennek meg a tantermekben. (Kettős öngyilkosság.) Bécsi lapokban egy modern szerelmi tragoediát olvasunk, mely a napokban történt Mariahilfben. A történet hőse Molitor báró, egy fiatal ember, ki nemrég egy tekintélyes bécsi polgár leányát vette nőül, de már néhány hónappal az esküvő után neje háta megött szerelmi viszonyt kezdett egy Rudolf nevű gyáros nejével, egy rajongó és excentricitások felé hajló nővel, ki férjével igen feszült viszonyban élt. A báró neje észrevette a viszonyt, úgy, hogy néhány hét előtt elvált férjétől. Azóta a szerelmesek közt mind bensőbb lett a viszony, míg végül tegnapelőtt mindketten véget vetettek életüknek. Molitor Spielhagen »Problematische Naturen« czímű regényének czimlapjára néhány frázist irt, melyekben kedvesét a regény hősnőjéhez hasonlítja; sógorának pedig levelet irt, melyben bocsánatot kér, hogy megtette a lépést, mely egyedül adhatja meg a nélkülözött boldogságot, az áhítozott nyugalmat. Rudolf Anna alig 24 éves szép fiatal nő volt és kitűnő nevelésben rézsesült. (A magyar államvasutak igazgatójától) a következő nyilatkozatot veszszük: A »Neues Pester Journal« oct. 10-ki számában személyemhez intéz egy czikket, melyben néhány nap előtti azon közleményét, mely szerint a m. k. államvasutak szállító hivatalában B. hivatalnok terhére 5600 frt hiány mutatkozott, bővebben commentálja s ugyanazon számában »Billiges Geld« czim alatt egy második czikket hoz, melyben nevetségessé kívánja tenni az igazgatóságnak ez ügybeni eljárását. Mindkét czikk a következő feltevésekre van alapítva : 1- szer. Hogy az 5600 forintnyi hiány már végleg és minden kétséget kizárólag meg van állapítva. 2- szer. Hogy a hűtlen kezelés bebizonyított tény. 3- szor. Hogy az államvasutak igazgatósága a hibás hivatalnokot ez eset miatt hivatalától elmozdította ugyan, de központi hivatalában hivatalfőnöki minőségben alkalmazza. 4- szer. Hogy a hiányzó összeg megtérítését 20 frtnyi havi fizetés levonásokkal engedi a felelős hivatalnok által teljesíttetni. 5- ször. Hogy ezen intézkedéssel az igazgatóság az ügyet kiegyenlítettnek tekinti. Nem szándékom ugyan nevezett lapot a polémiák terére követni, miután azonban az említett feltevéseknek egyike sem felel meg a tényállásnak.