Pesti Napló, 1876. március (27. évfolyam, 50-75. szám)

1876-03-02 / 51. szám

közi kiállítás megszemlélésére és tanulmányozására legközelebb Amerikába szándékozik utazni, a keres­kedelemügyi m. k. miniszter úrtól nyert megbízás folytán, ugyanott mint magyarországi hivatalos tu­dósító fog szerepelni a kiállítás azon csoportjaira nézve, melyek a hazai kereskedelem, ipar és mezőgaz­daság szempontjából nagyobb fontosságot érdemel­nek. Szent-Iványi urat a kormány utasította, hogy magát Korizmics László úrral, mint az országos gazdasági egyesület alelnökével, valamint báró Koch­meister Frigyes kereskedelmi és iparkamarai elnök úrral érintkezésbe tegye és azok útmutatásai szerin­t eljárjon. A kormány ezen intézkedése kétségkívül hazai kiállítóink érdekében történt, mert miután Magyarország e világtárlaton hivatalosan nem lesz képviselve — az e czímen kért hitel a törvényhozó testület részéről megtagadtatván,­­ a kormány azon megnyugvást kívánta biztosítani, hogy kiállítóink ér­deke a hely­színen lelkiismeretesen képviseltessék, azoknak mindennemű ügyei az illető részéről kellő támogatásban részesüljenek, a kormány maga pe­dig e világkiállítás eredményeiről, hatásáról stb. hiteles és kimerítő jelentésekben a szükséges adato­kat és tájékozást nyerje. Farsang. A tiszti casino tegnapi jelmezes bálja fényesen sikerült. A teremben alig lehetett mozogni, s a­merre szemünk nézett, mindenütt a főváros egy­­egy szépségét láttuk. A jelmezek vetekedtek egymás­sal ízlésben és elegantiában. Bolberitz Geor­gine erdélyi szász pórnőnek volt öltözve . (mondják, jelmezét egyenesen Erdélyből, Beszterczéről hozatta) Bolberitz Clementine régi délnémet öltözetben, a R­a­p­p nővérek egyike czigány leány, a másik ju­hásznő, a K­é­­­e­r nővérek franczia pórleányok stb. Följegyeztük még a következőket: Forinyák­né, Pongráczné-Joannovics Ilka, Blancz Vilmos­né, Pechata Gyuláné, gróf Grollierné-Siegmund Vilma, Ráth Károlyné, Martinovics Elekné, Küry Oszkárné, Kutassyné, Beke Mariska és Cornélia, Suhaj Renáta, Fabricius Amelie, Jankovics Ma­riska, Gemszky Lotti, Boxichevicsné, Hostinekné, Kéler Irma, Kapitanovich Sophie, Gager An­tónia, Hilinszky baronesse, Valkovics Mariska, Schwertführer Ida, Braunwarth, Lampel, Odescalchy, Tünkes, Smidt és Buzeczky nővérek, Preiszmann, Ordódy, Novák és Rauscher kisasszonyok. A bál reg­gel 6 órakor végződött. Jellemzi a mulatságot, hogy 6 óráig senki sem vált ki a fényes és víg társa­ságból. —A gazdasszonyegyleti bál, mely az árvíz folytán elhalasztatott, szombathoz egy hétre, mártius hó 11-én fog megtartatni az »Európa« szál­loda termében. A tánczvigalom tiszta jövedelme fele részben az árvízkárosultak felsegélésére, felerészben pedig az árvaház fölszerelésére fog fordíttatni. — Bolondok estélye. A fővárosi viga­dóban a farsang vasárnapra kitűzött — beállott víz­­veszély miatt elnapolt — bolond estély vasárnap, mártius hó 5-kén fog megtartatni. Személyi hírek. (Halálozás.) Február hó 12-én hunyt el Nyerges-Újfalun Molitorisz Soma köz­­tiszteletben álló okleveles mérnök, a­48-as honvéd­őrnagy, élte 71-ik évében. E példás honfit, utolsó ké­résének megfelelőleg, a falubeli mostani honvédek vitték, a jelen voltak általános fájdalma között, az örök nyugalomra. Béke hamvainak! — A minisz­terelnöke é­s egyik köztiszteletben álló hivatal­noka, Karlitzky Ferencz segédhivatali aligazgató úr, ki mint buzgó s fáradhatatlan tevékenységű hivatal­nok nemcsak hivatali körében, de ezen kívül is álta­lános tiszteletet vívott ki magának, február hó 26-án 34 éves korában sorvadásban elhunyt. Temetése febr. hó 29-én volt. Színház és művészet. (Az orsz. m. kir. zeneakadémia) igaz­gatósága, az intézet zongora­osztályainak kiválóbb tanítványai közreműködésével, e hó folytán zenészeti matinét rendez az elnöki lakás zongoratermében. A műsor magán és együttes zongoradarabokat tartal­maz, egy pár dal- vagy más hangszeres előadással vegyítve. A matinéé napja még nincs véglegesen meg­állapítva, de valószínű, hogy e hó 19-én lesz meghí­vók mellett. (Népszínházi Statistik­a.) Az eddig tartott 124 előadás a következőképen oszlik meg : Népszínmű adatott 7, összesen 42-szer. Operette 5, összesen­­49-szer, vegyes fajú színmű 6, összesen 54 szer. Összesen tehát 18 darab került színre, me­lyek közül 10 eredeti és 8 fordított. Legtöbbször adatott az »Utazás a föld körül« (28), azután »An­­got« (20), »Falu roszsza« (13), »Király csókja (10), »Ördög párnája«, »Dunanan«, »Képzelt beteg« (mindegyik 9-szer), »Kintornás család (6 szor), »Tal­­léros pékné« (6-szor). Ez utóbbi azonban az e­ddigi eredményből ítélve, aligha túl nem szárnyalja az utazást is. Az egyes szereplők közül legtöbbször ját­szottak : Zádor (107), Solymosi (103), Karikás (109), Tihanyi (89), Eőry (87), Együd (84) és Szabó Bandi (51). A nők közül: Dancz Nina (78), Rákosi Fáni (69), Soldosné (67), Darai Karolina (29 szer.) Szerkesztői üzenetek. Budapest K. J. Ha közli velünk a neveket, szíve­sen fölemlítjük azokat. Alsó-Lendva. Köszönjük, közöljük. N-M­áros. Küldjük az új évnegyedben. Köszönjük szi­ves tudósításait. Szolnok. Ezúttal nem rendelkezünk. Jég és víz között. — mart. 1. Az árvíz még mindenütt áll és kifogyhatlan bányája ezer fájdalmas és humoros történetkének. Most egy kis érzékeny episoddal kezdjük. A vizivárost elöntötte a viz, s este későn kel­lett egy nem egészen biztos alapú házat kiüríteni. Nem volt azonban elég csónak és munkáskéz, meg kelle elégedni azzal, hogy az embereket elszállítot­ták, a kiköltözött családok holmiját a víz, jó szeren­cse és a martalóczok kegyelmére kellett bízni. Az utóbbiak ellen azonban mégis állítottak őröket — a ház három ebében. Búsan néztek a szegény állatok a piszkos ára­datra, a rájuk bízott vagyonra és távozó gazdáikra, mintha csak érezték volna, hogy soha sem látják többé őket-Reggel aztán mindhármat holtan egymás mel­lett heverve találták. Megjelentek az árvíz hyénái és megmérgezték őket. Halálküzdelmük azonban tovább tarthatott, mint a rablók várták, mert a reájuk bi­zott vagyon érintetlen volt. A becsülettel teljesített kötelesség derék áldozatai most már nyugodtan pi­hennek valahol a mocskos ár fenekén. * jfc * Kevésbé borús történetek is estek oda fenn a a városházán. Épen a 314. sürgönyt olvassák fel éj­fél tájban a tanácsteremben összegyűlt nagy társa­ságnak. Ercsinél a jég keményen áll, a 314. számú sürgöny most meg Váczról újabb áradást jelent. Vízállásunk pedig már a 24 lábon volt. »Mi követ­kezik már most?« — kérdi egy aggodalmas város­atya. »Most következik a 315. szám alatt érkezett sürgöny« — feleli a jegyző, a­kit a sok éjjelezés már annyira blazirttá tett minden veszedelem iránt, hogy a váczi­ utcza elöntésére vonatkozó jelentést sz tn t­e­kintette volna egyébnek egy új numerusnál. A hiva­talos komolyságú válasz egyébiránt még a legkomo­lyabb arczra is csalt egy gyenge mosolyt. * * * A­mennyire a helyzet komolysága megengedte, a promontori sürgönyöknek sikerült a vészbizottság elkényszeredett arczaira mindig egy-egy gyenge mo­solyt csalni. — E sürgönyök mindig pontosan meg­mondták a víz magasságát lábakban és hüvelykek­ben , azután a gyengébbek kedvéért egész alaposság­gal centiméterekben. Azután következett a dátum egész hivatalos részletességgel: »Promontor«, (ne­hogy a vészbizottság Piripócsot gondoljon), »1876. évi« (nehogy a részbizottság valami áldottabb esz­tendőbe képzelje magát), »február hó 28-án« N. N. városbiró, családapa stb. — S ez a litánia ismétlő­dött vagy 50-szer, mert körülbelül ennyiszer értesí­tette Promontor Budapestet, hogy »köszöni a szives részvétet, de neki nincs semmi baja.« Datum in Pro­­montorio, 1876. évi stb.«* * * Az uj mértékkel különben is volt baja a bizott­ságnak. Valahonnan 400 »millimeter« vízállást tár­únak. »Tán kilometer« jegyzi meg komolyan valaki, aki az uj mérték mysteriumait már úgy látszik be­hatóbban tanulmányozta. * * * De a váczi állomás annál kevesebb mulatságot okozott a tisztelt veszedelmes bizottságnak. Egy­szerre jelent vagy hat lábnyi emelkedést, »két óra múlva úszunk«, volt a rémes jelszó. A higgadtabbak azonban tévedést sejtenek. Távirati tudakozás tör­ténik, s a tévedés csakugyan ki is sül. A tévedés oka pedig az volt,hogy a czölöpöt, melyen a vizet mérték, kimosta a víz; fogták tehát, újra beverték, de­­ hogy erősebben álljon — egy öllel mélyebbre. Innen a vízállás rögtöni emelkedése. Si­mon e verő etc. * * A jótékonyságnak is megvannak komikus és tán veszedelmes oldalai. A csepelszigeti elöntött fa­luk egyikében kínálják a kiöntött gazdát az ínséges kenyérrel. Görbe szemmel megnézi, s azután azt mondja: »’sz kenyerünk csak vóna, mégpedig tán jobb is ennél; de ha a marhánknak egy kis takar­mányt adnának, azt biz megköszönnék.« Persze, ezzel nem volt felszerelve az árvizes biztos csónakja. * * * A fővárosban is van egy kis ínség az ínsége­sekkel. Természetes, hogy egy sereg naplopó is be­áll árvizes ínségesnek. Ezek aztán, mikor két helyen is tele­ették magukat, keresvényükből meg bepálin­káztak, a harmadik helyen már étel helyett pálin­kát követelnek. Képzelhetni, hogy a jobb társaság­hoz szokott jótékony nőegyleti tagok mennyire meg­ijednek ilyetén vendégektől. A rendőrségnek remél­hetőleg lesz gondja rájuk.* * * Még egy történet, de ez már nem igaz, és tán nem is »ben­trovatot.A sportsmann mentők csónakja megérkezik az elöntött »rész­vény­házhoz«, de innen senki sem akar menekülni. A lakosok ablakaik mö­gül gúnyos tekinteteket vetnek az emberbaráti sports­mann urakra. Rendőrség és katonaság még nincs je­len, hogy kötéllel lehessen valakit vízbefutónak meg­fogni ; más eszközökhöz kell nyúlni. A rábeszélés minden erejét kimerítik, mind hiába. Végre is a leg­­hatalmasabb emeltjükhöz kell nyúlni; szégyen­fejjel csak nem lehet a Casinóba visszamenni. »Öt forintot mindenkinek, a­ki meg hagyja magát menteni!« A pénz mindenható; egy hat tagú családdal bíró apa rögtön rászánja magát a hasznos üzletre; a jég meg volt törve, a többit megteszi az időközben megérke­­zett katonaság. — Ez magyarázza meg, hogy miért kellett a részvényházat kétszer kiüríteni. Mert más­nap megint tele volt. Azt hitték, a dolog megint elöl­ről kezdődik, így beszélik a históriát az irigység és rágalom rész nyelvei. De nehogy valaki elhigyje. K. L. Bécs mart. 2. A »W!­­n Zig« közlése sze­rint az ész­ák-magyar és az olasz uralkodók elha­tározták, hogy egymásnál alkalmazott követeik­ nagyköveti rangra emelik. Róma, mart. 1. A hivatalos lap egy jegyzéke tesz közzé, mely szerint Olaszország és Auss­­­r­i­a-M­agyarország uralkodói egymásnál bizonyságot akarván tenni arról, hogy a kormá­nyaik közt fennálló szívélyes viszonyra mily súly fektetnek, illető követségeiket nagykövetségi rangra emelték. Pária, mart. 1. Don Carlos tegnap este Pau ből Angolországba utazott. — Caserta gróf Can­nesba megy. — Hire jár, hogy Blanqui meghalt. Konstantinápoly, mart. 1. A török hirla­pok közzéteszik a körlevelet, melyet a nagyvezér­i reformok tárgyában a tartományi kormányzókhoz intézett; a körlevélhez új rendelet van mellékelve, mely megállapítja a kormányzók és egyéb tartomá­nyi tisztviselők hatáskörét. — Az igazságügymi­niszter holnap Drinápolyba megy. Hajtar effendi, ki Boszniába császári biztosnak van kinevezve, tegnap elutazott; határo­zottan állítják, hogy Budapestre és Zág­rábba megy, mielőtt állomását elfoglalná. Mektar Ah­med basa azt távírja, hogy a her­­czegovinai felkelők elcsüggedtek, sokan meghó­doltak, a kivándorlottak kezdenek hazatérni, fe Berlin, mart. 1. Az alsóház ma tárgyalta a pénzügyi törvényt; a tartományi alapok tételénél hosszabb vita után a clericalisok és a conservativek támadásai daczára 232 szavazattal 93 ellenében el­fogadtatott a következő határozati javaslat. A ház kijelenti, hogy a tartományi alapok számára történt értékpapír vásárlásoknál a közigazgatási hatóság szabályszerüleg és a törvénynek megfelelően járt el. Bukarest, mart. 1. A kamara Ghika Deme­ter helyébe Brailoit, az eddigi alelnököt választotta elnöknek. Bécs, mart. 1. Az 1864-diki sorsjegyek mai húzásán nyertek: 2268. sor. 74. szám a főnyereményt. 1086. » 46. » 20.000 frtot. 2144. » 98. » 15.000 » 844. » 64. » 10.000 frtot. 2144. sor. 89. szám, és 559. sor. 44. sz. egyenkint 5000 forintot. Továbbá a következő sorozatszámok húzat­­tak ki: 4, 779, 1612, 1830, 2692, 2850, 3262, 3347, 3985. Bécs, mart. 1. Az 1839-diki sorsjegyek mai húzásán nyertek : 17.911. » » 6000 » Végül pedig 100.622, 21.930. és 6132. számok egyenkint 5000 frtot nyertek. Bécs, martius 1. (Zárlat.) Hitelrészvény 176.10. Gall­­eziai 194.75. Allamvasut 283.50.— Rente 68.—.— 1860-as 111.50 — 1864-et —. Ezüst 102.30. — London 114.45. — Unio­bank 73.50. Általános épitőbank 7.50. Angol-osztrák 8. 50. Lombard 107.—. — Tramway 98.50. — Hitelsorsjegy 164.75. Napoleond’or 9.17—. Arany 5.391/2- Frankfurt 55.95 — Porosz pénzutalvány 156.45. Török sorsjegy 26.—. Angol épitőbank 20.25. Municipal!.­bank —.—. Magyar földhitel —.—. Szilárd. Béva, mart. 1. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 77.50. Salgó-Tarján 59.—. Magyar hitel 172.25.— Magyar záloglevél 85.75. Erdélyi 107.—. Magyar ker. vasút 41.25. — Magyar sorsjegy 73.75. Magyar földhitel 53.75. — Magyar vasúti kölcsön 98.50. Angol-magyar 37.75. Franco­­magyar bank —.—. Alföld 117.—. Magyar északkeleti vasút 112.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 67.20. Tiszai ▼. 211.74 Municipalis bank 12.—. Végül megállapittatott, hogy a legközelebbi teljes ülés mártius 6-án tartassák, illetőleg az elnök megkerestessék, hogy azt a nevezett napra hivassa össze. (Magyar földhitelintézet) sors­­húzási jegyzéke, a magyar földhitelintézet 36,720 frt ércz-értékü zálogleveleinek, melyek az 1876. évi febr. 29-én a kir biztos és két felügyelő bizottsági tag je­lenlétében nyilvánosan végbement Vl-ik kisorsolás alkalmával kihúzattak: 26 darab 1200 frtos. 117 393 442 482 512 643 709 803 810 855 1251 1353 1432 2044 2199 2308 2363 2437 2554 2668 2734 2849 4525 4544 4701 4926. 46 darab 120 frtos. 9 133 142 176 269 344 385 590 631 762 1058 1117 1202 1273 1345 1505 2844 3688 4044 4201 4275 4453 4716 5776 6182 6535 6900 7194 7195 9235 9598 96371 9702 10356 10461 10903 10934 10939 11005 11015 11023 11432 11433 17768 11789 11825. (A hazai első takarékpénztár) az ingatlanokra való kölcsönzést most újból meg­kezdte. 100.014. szám nyert 280.000 ftot. 100.638. » » 60.000 » 38.358. » » 30.000 » 115.737. » » 20000 » 55.322. » » 15.000 » 185. » » 10.000 » 4327. » » 8000 » A „Pesti Napló“ táviratai. Bécs, mart. 1. A képviselőház a lelkészek ré­szére szükséges 600.000 frtnyi póthitelről szóló elő­terjesztést elfogadta, nemkülönben az Albrecht-, a tarnow-b­luchowi, a ciniesteri és a lemberg-czernowitzi vasutak egyesítéséről szóló javaslatot és a kassa­­oderbergi vasút kamatbiztosítékának felemeléséről szólót. Az aranyjáradék-kölcsönről szóló javaslat élénk vitát idézett elő. De Pretis pénzügyminiszter több szónok ellen­vetéseire felelve, így szól : A viszonyok nem épen oly roszak, mint a­hogy a jobboldal feltüntetni akarná; bizonyítja ezt az, hogy 1875-ben több adó folyt be, mint a­mennyi előirányoztatott; a miniszter arra utal, hogy az ezüstjáradék ép oly hátrányos, mint a papírjáradék, ezért választotta ő az aranyjára­dékot. Unger miniszter Oelz ellenében megjegyzi, hogy a kormány csak úgy volna rászorulva Oelz pártjának uralmára, ha elvesztette volna önbizalmát. A kor­mány épen arra büszke, hogy a küszöbön levő tár­gyalásokat kedvező, üdvös befejezésre juttatja, szi­lárdan el van tökélve megóvni az állam jogait és ja­vát, és úgy hiszi, legbiztosabban éri el czélját (He­lyeslés), ha a ház jobboldala a mostani kormány iránt bizonyos nagylelkűséget mutat; ha ez nem tör­ténik, úgy ez nem annak tulajdonítandó, hogy e párt nem hajlandó, hanem annak, hogy nem képes erre. A jobboldal taktikája — fejtegető továbbá a minisz­ter — az, hogy viszályt hint a kormány és ennek pártja között. Hegel így szól: Minden ember halálra éli ma­gát, és úgy a kormányok is; ha a kormány azon szo­morú tapasztalást tenne, hogy nem bírja a korona bizalmát, vagy hogy nézetei nem egyeznek meg a párt nézeteivel, akkor haladék nélkül le fog mon­dani, akár jellemmel, akár jellem nélkül, de minden­esetre jellemességből. Akkor azon öntudattal fog visszavonulni, hogy a súlyos időkben megtette köte­lességét és jó lélekkel adhatja át utódainak az ügyek vezetését. (Élénk tetszés.) A javaslat ezután elfogadtatott Neuwirth azon módosítványával, mely szerint a kormány arany, ezüst vagy papírban adhatja ki a járadékkötvényeket. Bécs, mart. 1. Az alsóház a delegatióba a kö­­vetkezőket választotta: Csehországból: Herbst, Klier, Banhaus, Oppenheimer, Scharschmidt, Streewitz, Russ, Stoehr, Schier és Neuzmann; Dalmátiából: Lyubissa; Galicziából: Krzanowski, Czerkowski, Dunajewski, Grocholski, Kábát, Smolka és Smar­­zewski; Alsó-Ausztriából: Brestel, Kuranda és Steu­­del; Felső-Ausztriából: Gross, Schaup; Salzburgból: Lienbacher; Styriából: Rechbauer és Walterskir­chen; Karinthiából: Krain lovag és Thun gróf; Bu­kovinából: Kochanowski; Morvaországból: Sturm, Weeber, Kübeck Miksa és Giskra; Sziléziából: De­mel; Tyrolból : Ciani és Wildauer; Vorarlbergből: Oelz; Istriából: Franceschi; Görzből: Teuschi; Triesztből: gróf Coronini képviselőket. Az ülés végén az elnök búcsu­beszédet intézett a képviselőkhöz. Madrid, mart. 1. Több képviselő a kamará­ban haladéktalanul azt szándékozik indítványozni, szólíttatnék fel a kormány, hogy Biscaya és Navarra területét kebelezze be a szomszéd tartományokba. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A budapesti kereskedelmi és ipar­­kamara újonnan választott tagjainak értekezlete), mely az alakuló ülés után tartatott, első­sorban a kamarai kültagok által előadott óhajo­kat és indítványokat vette tárgyalás alá. Elhatároz­tatott, hogy a kültagok utazási díjainak megtérítése, és a havi rendes teljes üléseknek vasárnapokon való tartása a legközelebbi teljes ülésen tárgyaltassék. Ráth Károly ezután a közvélemény követelménye­ként, konstatálja a kamarai intézmény újjászervezé­sének szükségét, mely alkalommal az eddigi ipari osztály az­ összes iparűző és ipartársulati tényezőkkel szorosabb kapcsolatba volna hozandó. A fennálló törvényes intézkedések hiányossá­gának szembetűnő jeléül Ráth kiemeli azon körül­ményt, hogy az előbbi kamara törvényes működése ideje már az 1874. év nyarán telt le, az uj választás pedig Budapesten csak 1875. évben történt és a meg­alakulás csak az 1876. évben eszközöltetik. Bakay Nándor teljesen csatlakozik Ráth fejte­getéseihez és egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy a szegedi kamarai tagoknak megválasztatásuk alkalmá­val kötelességükké tétetett, hogy az erre vonatkozó óhajoknak és a kamarák működése felett a vidéken uralkodó elégedetlenségnek kifejezést adjanak és az intézmény reformját kezdeményezzék, melynél külö­nösen szemügyre veendő: a kamarai intézmény nagyobb decentráli­­s a t­­­ó­j­a, vagy a kamarák szaporítása, vagy az ál­tal, hogy a nagyobb városokban fiók-kamarák állít­tassanak fel, melyek a tagoknak nagyobb önállósá­got, illetőleg nagyobb hatáskört biztosítanának. Szaló ennélfogva indítványozza, hogy a legkö­zelebbi teljes ülésben a szegedi kamarai tagok vá­lasztási jegyzőkönyvében kifejezett elvek tárgyalás alá vétessenek, és bizottság küldessék ki, mely a kamara ez ügyben tett előmunkálatait, de e mellett különösen az országos iparegyesület javaslatait ala­pul véve, a kamarai intézmény újjászervezése tár­gyában javaslatot dolgozzon ki. Ez egyhangúlag el­fogadtatott. A levelező tagok választása tekintetében, mely szintén szóba hozatott, az értekezlet oda nyilatkozott, hogy alkalmas egyének, kik kereskedelmi és ipari­kérdésekben szakavatottsággal bírnak, ha nem is tartoznak a kereskedői vagy iparos osztályhoz, a kül- és beltagok által a legközelebbi vagy bármely más teljes ülésben, esetleg levél útján is, javaslatba ho­zathatnak. Bakay Nándor ezután kiemeli azon nagy jelen­tőséget, a­melylyel egy független magyar jegybank felállítása és az osztrák-magyar vámterület szétvá­lasztása az ország iparára és kereskedelmére nézve bíz, és egyszersmind arra utal, hogy a legutóbbi idő­ben az ország minden nevezetesebb egyletei és tes­tületei, még olyanok is, melyek erre kevésbé hivat­­vak, mint a kamarák, e kérdésekkel szemben állás­pontjukat kifejtették. Két vagy három évvel ezelőtt, midőn ez ügy egészen más stádiumban volt, az előbbi kamara is nyilvánította ugyan véleményét, de a kö­rülmények azóta teljesen megváltoztak, és az alakult kamara tekintélye megköveteli, hogy ban minél előbb véleményt adjon. Szóló tehát indítványozza, hogy magyar bank felállítása és az osztrák-magyar vámterület szétválasztása a legközelebbi teljes ülés napirendjére kitüzessék, mely indítvány vita nélkül elfogadtatott. ujjá­nlab­jegy- Üzleti hírek. Az értéktőzsdéről. Budapest, mart. 1. Az esti tőzsdén osztr. hitel részvények 177 után 176,66-an marad­tak, magyar földhitel részvények 54-en keresve szilárdak voltak. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, mart. 1. A déli tőzsdén pangott a forgalom, minek folytán a zárlat valamivel lanyhább lett. Valuták közül ezüst ismét csökkent, és 102,30-on maradt, magy. vasutak változatlanok. Zárlat: osztrák hitel 176, anglo 89.50, osztr. nemzeti bank 884, magy. hitel 172.50, magy. földhitel 53.50, osztr. államv. 283.50, déli vasút 107, pécs-barcsi 117, salgótarjáni részv. 59 (kínálva) magy. sorsjegyek 73.75, magyar vasúti kölcsön 98.65, papirjáradék 1­68, ezüstjáradék 72.75, 20 frankos arany 9.17, Berlin 56.45. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai m. k. központi intézet időjárási távirati inté­zet jelentései 1876. évi martius 1-ről, reggel 7 ór. A megelőző 24 óra alatti légtünemények. A légnyo­más kevéssel sülyedett Beszterczebánya és Debreczenben 1.7 m. m.-rel. A hőmérsék majd kivétel nélkül emelkedett Bu­dapesten 5 fokkal. Eső : Trencsén 7, Ungvár 1, Nagy-Szeben 2, Szeged 1, Budapest 3, Sopron 2, Óvár 9 m. m. Ózonmérő Budapesten nappal 7, éjjel 9. A tenger Póla mellett csendes. Vízállás martius hóban. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. 9 1« 8 * é1 Észlelési állásnál ►· ® a 3 e Felhozat R q ›o •« •a B irány* erőstéga ~Prága —---------------— ~ — “ Bécs — — — — — — Trencsén 759.1 + 6.2 D 2 eső Beszterczeb. 758.5 + 4.4 — — derült Ungvár 758.7 + 2.2 DK 1 köd Debreczen 759.9 + 5.1 D 1 derült Nagy-Szeben 758.9 + 3.7 Ny 1 borult Orsova 761.5 + 6.4 — — felhős Szeged 760.1 + 5.4 Ny 1 borult Budapest 759.4 + 9.5 Ny 3 » Soprony 760.5 + 8.3 Ny 1 » Magyar-Óvár 761.3 + 6.7 ENy­­ 2 » Csáktornya 761.2 + 6.6 EK 1 » Zágráb — — — — — — Bregens — — — — — — Fiume 764.1 + 8.8 E 1 borult Póla —---------------— — — Durazzó — — — — — — „ . „ ,. o fölött 0 alatt ,.,.x , Napja Hol? ------------------------- Időjárás méter méter * 1 Budapesten 7‘05 * száraz 1 Pozsonyban 1 M.-Szigeten 1 • 52 • esős 1 Szatmáron 3‘89 * felhős 1 Tokajban 5 • 84 • » 1 Szolnokon 4'07 ’ » 1 Szegeden 4*49 • » 1 Aradon 0 95 * száraz 1 N.-Becskerek 1‘60 * » — Bezdán (Fer. ca.) ' — 1 Verbászon 1‘74 ' esős 1 Eszéken 2*52 ' felhős — Mitroviczon * • — 1 Sziszeken 4'26 ‘ » 1 Zimonyban 4'56 * » 1 Ó­ Orsován 3‘37 • száraz Nemzeti színház Ma, mart. 2-án: Lohengrin. E­gényes opera 3 felvonásban Szövegét és zenéjét írta Wag­ner Richárd. X. Henrik Kőszeghy Lohengrin Udvardi A. Brabanti Elsa Tannerné Gottfred O’cscse Istvánfi Ilka Fridrik, gróf Láng Ortrud, neje Kocsis Irma A király hirdetője Tallián Népszínház. Ma, mart. 2-án: A talléros pékné. Operette 3 felv. írták Mailhau és Halévy, zenéjét szerzette Offenbach Jakab; fordította Rákosi Jenő. Margot, a talléros pékné Soldosné Tom­on , korcsmá­­rosné Sziklai E. Bernardille fodrász Kápolnay Kickebeer Karikás Rendőrbiztos Együd NYILT-TÉR. Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költ­yűig mísyü­l a REVALESCIÉBE­M? Ezen kellemes egészségi­ éteknek 30 év óta semmi betegség sem állott ellene­,s jónak bizonyult az felnőttek- és gyermekeknél, gyógyszer és költség nélkül, min­den gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya­­légzési-, hólyag- és vesebajban , emészthetlenség, dugulás hasmenés, álmatlanság, gyengeség, aranyér, vízkórság, láz, émelygés és hányás, még terhesség alatt is czukorvizelés, so­­ványodás, esetében , nemkülönben mint táplálék szopósgyer­mekeknek és a dajkatejnél is előnyösebb. A Kivonat 80,000 bizonyítványból oly bajok meggyógyulásáról, melyek minden gyógyszernek ellentállottak, és köztük Dr. Wurzer tanár, Beneke F. W. rendes tanár a marburgi orvosi egyetemen, Dr. Angelstein orvosi tanácsos, Dr. Shoreland, Dr. Campbell, Dr. Dédé tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő, és számos más ma­­gasállásu egyén bizonyítványai kívánságra bérmentesen meg­küldetnek. Rövidrevont kivonat 80,000 bizonyítványból. Dr. Wurzer orvosi tanácsos bizonyitványa. Bonn julius 10. 1852. Revalesciére Du Barry számos esetben minden gyógyszert pótol. A legnagyobb sikerrel használtatik hasmenéseknél és vérhasnál, vizelési betegsé­gekben, vesebajokban stb. kőbetegségekben, a húgycső lobos s kóros izgultságainál, dugulásoknál, a vesék beteges összehúzó­dásánál, húgyhólyag bajokban, aranyérben stb. A legkitűnőbb eredménynyel használhatni ezen valóban megbecsülhetetlen szert nemcsak nyak- és mellbetegségekben, hanem tüdő- és légcső-sorvadásban is. (P. H.) Wurzer Rnd. orvosi taná­csos és több tudós társaság tagja. Winchester (Angolország), 1842. decz. 3. Ön kitűnő Revalesciére gyógyszere altesti ba­jok, dugulások, idegbajok és vizkórság hosszan tartó és ko­moly jelenségeit eltávolitá. Mint ön gyógyszere legjobb hatá­sának szemtanúja, azt teljes szivemből ajánlhatom. — Ja­mes Shoreland, 96. ezredbeli sebész. Dr. Angelstein titkos orvosi tanácsos tapasztalata. Be­rlin, máj. 6. 1856. A Du Barry Revalesciére kedvező eredményét és kitűnő hatását minden tekintetben bizonyíthatom. Dr. Angelstein, titkos orvosi tanácsos. 76,921. sz. bizonyítvány. Obergimpern (Baden), april 22. 1872. Betegem, ki 8 hét óta idült májgyuladásban rémítő fáj­dalmakat szenvedett s legcsekélyebb ételt sem vehetett ma­gához, ön Revalesciére-je használata folytán tökéletesen meg­gyógyult. Burkhart Vilmos seborvos. 72,618 sz. La Roche sur Yon, 1868. jul. 30. Az ön Revalesciérje a legiszonyúbb gyomor- és ideg­bajtól, mely tiz év óta kinzott, tökéletesen megszabadított. 711. a. (Madame) Armand Prevost. 75,877. sz. Köller Flórián császári királyi katonai fel­ügyelő, Nagy-Váradon, tüdő- és légcső-hurut, szédülés és mell­szorulásból. 65,715. sz. De Montlouis kisasszony emészthetlenség álmatlanság és soványodásból. 711 b A Revalesciére négyszer oly tápláló mint a hús, és fel­nőttek­ és gyermekeknél más szerek és ételek 50-szeret árát megtakarítja. Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 86 frt. Revalesciere piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr. — Revalesciére csokoládé porban 12 findzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr, 48 findzsára 4 frt 50 kr. — Kap­ható Da Barry ha­tára.-nád Bécsben, Wallflichgasse nr. 8., azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi pos­tai utalvány vagy utánvét mellett. Raktárak vannak: Budapesten: Török József gyógyszertárában ki­­rályutcza 7.Aradon: Tones F. és társnál, Brassóban: Moricher V. F. gyógysz., Jekelius gyógysz. Debreczenben Mihálovics I. gyógysz. Delniczén: Jelinek gyógysz. Eszéken: Dávid Gyula gyógysz., Győrött: Némethy P. gyógysz., Jász Kisé­­ren : Mertz J. gyógysz., Nagy-Kanizsán : Lovak Károlynál, Kassán : Wondraschek Károly gyógysz., Kolozsvártt : Valen­­tini A. gyógysz., Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Miskolczon : dr. Csáthy S. gyógysz., Pozsonyban : Pisztori F. gyógysz., Sopronyban: Voga A.- nál. Szabadkán: Kunetz Mórnál. Székes-Fehérvártt: Cseballa Gy. és Paszkori gyógysz., Tatában : Zink A. gyógysz., Temesváron Jahner K. M. és Papp József gyógysz., Tisza-Hilakon: Royko V. gyógysz., Torzsán: Rátai F. gyógysz., Warasdon : dr. Halter A. gyógysz. Villányon : Fekete F. gyógysz., Újvidéken : Ernst János és Koda D-nél. gyógytáplálék által. ........................1...^ A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei mart. 1. 's ’V' ’ a ' 'i jg jg gi 5 Értékpapír adva tartva Jg Értékpapír adva tartva jjg Értékpapír adva tartva. "S » ® m ® lő Államadósság. 5 200 Sóskúti kőbánya . . .1 — 86 —I 100 * na 7* on 50 Bankok: Buda­pesti nb. . * z *1 200 sP°diméscsontliszt . . 175 — 170 —I 120 . TMTM ^ ~ 100 „ Iparbank. . . « ~ f ~ g£0 Szeszgyár i. magyar . . _ _ 110 _ „ gömöri áll. zálogl. 5 /. 200 „ Budai kér. bank “• ~ 200 Kőszén és téglgy.(Drasd­ae)-------60 — „ keleti vasút 2. tab. 73 70 75 „ pesti kéj. bank ~ «« — 105 Alagút ....... 48 — 49 — „ Horsjegykölcsön 100 ft 70 75 74 2­)(­ „ Pesti iparbank . 180 — 190 — 200 Téglagyár Szt.-Endrei . .-----------------­” 73 _ _ 100 n Pest-budai kéz- 200 Téglagyár Buda­pesti . .------------------1871-ki magy. államkutv. ^ müvesbank 45 *” 4,6 “ g0O és mészég. újlaki 38 — 40 __, u j „t___________50 » Bir.t.a. m.b. Int.-------------------100 Kőbányai . . 39-41-' m tu 103 50 104 - 240 . Bárány.t. és hit.------------------ ... , Földteherm. "k8tv/magy. 77 25 78 25 100 . ZZ ZZ Záloglevelek. I ” " temesi 76 - 76 50 100 . k“--‘P------------------ Magy. földhitelint. Wk f “ 85 75 ” 1867 zár 76 - 76 50 és term.-bbank „ arany vagy ezüst 5'/0 “8 60 94 50 ” ” horv. érs.------------------100 Vas-Zalai nb. Részjegy. .---------------------- » jelzálogbank 5'/.°/o 79 50 80 —, ” ! erdélyi 77­­ 77 50 140 Takpénz.: Félegyházi . .-------------- Nyug. mh. szb. Sopr. 6»/0 ~~ ~ ~ Magy.”]esz.mrb. válts. kStv. — — — — 60 n Gödöllői ... *«z­­t. fdh. rvt. 60/0 85 26 15 60 A kXadt’pap. 5% «8­­ 68 25 7 » ! Ststö I 2325 I P^tesk^an'f ^ 88 75 89­­ • • « .... S . SAS: St SS .15 57; n n „ezüst kam. 140 B Pakrao- Daruvá­r-------— — * apr.okt. 5% 119 140 „ Szent-Endrei. .-------— — pt . « Kisors. 1860-ból á 500 frt ill 50 112 - 80 Erdélyi ...-------— — Elsőbbségek. „ 1860-ból á 100 frt 120­­ 121 - 90 Ujpesti . . . 32 — 34 ] . „ 1864-ből á 100 frt-------­----------60 ált. budai Polg.-------— — — 1?97**k- vasP- • . 5g/°-----------------­„ 1864-ből á 50 frt ~ — ~ ~ 150 Czegl. tkp. egy.-------— — 300 ft. kel. vasút 1. kib. .-----------------­Pestv. kulcs. 1871-ből e% 89 - 89 50 ” 1 300 M»17- gal. vasp. . 5%------------------500 Malmok: Aradi gőz. . .------------------ 200 P Er4. vasp. 6% ez. ft 100------------------, náixvényeb 500 » Concordia ... 168 — 160 — 200 Gyír-sopron-ekonfitrtiv.6%-----------------­XveSZVenyB r,QQ n Borsod-M&k. . .------- too Vágvölgyi vasp. , -----------------­m­. Bizt. társ.: Atlas, vbzblat. , -- ~~ 200 „ Erzsébet. ... 123 - 125 - _ Pest-budai 14nc­h. 6% 85 25 85 50 100 J maeTar 1190 — 1100 — 160 „ Luiza..................... 107 — 108 — ]0o Boraod-Misk. malom .------------------ 815 ” " Ha.. ... 67 — 69 — 500 „ Temesvári gőz . — too Budapesti malom 6% 180 — 182 — 100 ” ” pannont» ... 335 — 340 — 200 „ Moln. és sütők . . 280 — 282 150 Pannónia gőzmalom 6%----------------------800 ” " P- tI 39 60 40 — 500 „ Hengermalom . - 760 — 770 too Kösz. és téglát köt 6%------------------100 ” " Antó ' ‘ ' 60 - 63 - 300 ” Victoria .... 170 - 172 - K /0 ■SS " ” Tisza .... —-------5oo „I. Buda­pesti . . 7oo - 705 _ Pénznemek. Vagn • Pest-Barcsi — — — — 100 n Budai gyártelep . l°0°0 „ " Pesti közúti 8“ - 8000 „ Pannónia ... 535 - 540 _ Császári kir. arany . . 5.37 5.39­„ Budai közúti . . 80 — 40 — 80 Épít. társulat Pesti . . . — _ Osztr .-magy. 8 frtos arany 9.18 9.20— 200 „ Újpest-Rák.­lóvasut *00 » Pesti Cottage 310 — 20 frankos arany . . . 9.18 9.20— 100 ■ Alföldi-Fiumei . . - - “ “ *®® K7 ' ' ?35 _ 13?- Osztr. és magyar ezüst. »03.­ 103 50 200 ” fear keleti ' ' 40 50 41 50 200 Könyvny. „Athenaeum“ 1 233 - 235 - Német bir­ ba nkj.100 m.n. 56 40 56 50.­­ 200 ’ SBrfélvl ' -- -- 500 „ Pesti . . . 515 — 625 Leszá-200 ” Déli ’ ' ' - ------------- 200 „ „Franki-Társ.“ 100 - 120 - mosási Váltók. 500 ” vánölvii * ——-------- 560 Ganz és társa-féle vasönt. 113 — 120 kamat 500 ” Andul Wvnilva ‘ 51 - 52 — 200 Gschwindt-féle .... 220 - 222 - Augsb. 100 déln. frt után 55 80 55 90 2®° Bankok'„K­m mun'hitelb 87 75 1? — 200 Gyógyintézeti, magyar -------— Berlini 100 d.n.mark után 80 55 90 80 Bankok.Altm-momhitelb. ,8 _ 39 _ 100 Keresk.test. épülete . . -- -~ Franki, a M. 100 dn.mark 55 80 66 90 100 ” 172 50 173 50 66 Mátrai bányarész ...-------— ~ Hamb. 100 d. n. b. Mark u. H* 40 114 60 , 100 ” Frankomavvar 29 — 30 — 200 Pozsonyi papírgyár . .--------— London 100filt Sterlingu.------- | Z . £ *k­.földár, társ! 53 50 64 50 _ Rima-Murányi bányatárs. 4900 - - - Pak­s 100 frank után . -- - ~| !100 Mno-V lel, hitelb------------------*00 Gyapju-mosó és biz. I. m. 1*5 — 127 1 l Kisb földhitelint 35 - 38 - 100 Salgó-Tarjini kőszén . «* - «4 - Noirlhivatalos résZ. 80 » Takar éshb­­­ewlat 18 50 19 — 100 „ „ vasöntöde . 33—86 100 ” Nyitr. ker. hint.------------------Schlick-féle vasöntöde . • 93 - 95 - 800 *ra3i ker b!+k befiz. -----------------­Z­­ . iparbank-----------»00 Soda és vegy-áru-gyár ----------------------- 200 S.kuritaf Jg == ZZ ___________________________________________________________________________________________­ _________________! ~~ " ~ ' —“'l Min. Ár 100 kilo- Min. Ár 100 kilo­­m . Minőségi súly T 9 r ffi 4 “ 2 hectol. hectol. famm Termény hectoliter­zerint 100 kilogramm ára I Búza bánsági . . 72­ 8 9 20— 9 30 78—7 9 40— 9 60 Rozs ........................................ 70—71—72 7 60 7 80 „ . . 74­ 6 9 70— 9 90 76 5 10 20—10 45 ” „ . . 76­ 4 10 60—10 80 77­ 8 10 90—11 10 Árpa malátának . . 60—62 6 95 6 45 ” ... 78­ 3 11 20—11 80 79-2 ------ — tiszavidéki . . 72-8 9 40— 9 60 73-7 9 70— 9 90 „ takarmány . . 62—63-7 6 70 8 20 ” . „ 74-6 10 ------10 20 75-6 10 40—10 60 ” . 76-4 10 80-11 — 77-3 11 -----11 20 Zab öreg ..................... 36-40-­ 8 75 8 95 " „ . 78-3 11 30—11 40 79-2 ------— " pestvidéki . . 72-8 9 10— 9 20 73-7 9 30— 9 50 Tengeri bánáti , i . 74-7 ------- -----­a . „ . 74-6 9 60— 9 80 75-5 10 -----10 30 „ „ 76-4 10 50—10 70 77-3 10 80—11 — „ másnemű i , . 72-8 4 80 4 90 „ " ’ . 78-3 11 10-11 20 79-2 ----------­„ fehérmegy. „ . 72-8 9 40— 9 60 78-7 9 70— 9 90 „ „ „ . , . ----- ----­„ " " . 74-6 10 ------10 20 75-5 10 40-10 60 „ " „ . 76-4 10 80—11 — 77-8 11 —11 20 Repcze káposzta uj . nélkül ----- ----­„ " ” . 78-3 11 80-11 40 79-2 ------------­„ bácskai „ . 7*'8 ------ - 73-7------------- „ bánáti I i­i . , ----­. „ . 74-6 ------ — 75-5 ------ — . „ . 76-4 ----- — 77-8 ----- — Köles uj , 1 i i­i , 5 — 5 85

Next