Pesti Napló, esti kiadás, 1876. május (27. évfolyam, 100-125. szám)

1876-05-04 / 103. szám

biztosokká: Mihály Sándor katasteri ügyvezetőt, Kiss Albert , suayadmegyei birtokost és volt katasteri segédet, és Dobolyi István katasteri számitót; és végül Vári György ideigl. nyu­galmazott m. kir. közp. állampénztári tisztet, Mihók Mihályt és Lieszkovszky Józsefet a vezetésére bízott minisztériumhoz harmad­osztályú irodatisztekké nevezte ki. (Mária Henrika) belga királyné , Fel­sége­s Erzsébet főherczegasszony a bécsi gyors­vonattal tegnap este Budapestre érkeztek. (A kormány tagjai közül) Tisza,Széll, Simonyi és Bedekovits tegnap éjjel érkeztek vissza Bécsből. Wenckheim Bélát holnapra várják. (Legfelsőbb adomány.) Ő Felsége a zavadai ág. hitv. egyházközségnek lelkészlaka és is­kolája felépítésére, segélyül magán pénztárából 100 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. (Legidősb gróf Teleki Domokos) haláláról kiadott gyászjelentés így hangzik: Római sz. birodalmi gróf széki Teleki Clementina bánatos özvegy, maga, úgyszintén gróf Teleky Zsófia, férje báró Vay Béla, gyermekeik: Elemér, Anna ; férje gróf Haller János, Mária és Lila; gr. Teleki Jozefa özv. gr. Teleki Sándorné, gyermekei: Gyula József, Margit László, Anna, Katinka és Tibor; gr. Teleki Ilona, férje gr. Bethlen István; gyermekeik: Tima Ilona és István ; gróf Teleki Géza; gyermekek vök, unokák és minden rokonok nevében, mély fájdalom­mal tudatja szeretett férjének, az illetők páratlan jó­sé­gu édes atyjának, apjának, nagyatyjának, római szt. birodalmi legidősb gróf széki T­eleki Dámos­­n­a­k a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagjának, igazgatótanácsosának, az erdélyi ev. ref. egyházkerület, a görgényi marosi ref. egyházmegyék, a marosvásárhelyi főtanoda és egyházközség főgond­nokának élete 67-ik, boldog házasságuk 30-ik évé­ben, folyó he 1-én reggeli 1 órakor, hosszas szenve­dései után történt kimultát. Az üdvözült közhasz­nú, szép élete biztosítja a kesergő családot, hogy súlyos bánatában a közrészvét osztozik. Hült tetemei f. hó 3-án d. u. 4 órakor, rövid ima után kisértetnek belső-középutczai házától a vasúti indóházhoz, a gernyeszegi családi sírboltba leendő elszállítás végett. Legyen emléke, mint volt élete, áldott! Kolozsvárit, 1876. május 1-én. (A katholikus népiskolai tanítók.) Király ő Felsége — mint a hivatalos lap közli — megengedte, hogy a fenállott m. kir. helytartóta­nácsnak 1864. évi december 8-án 7762. sz. a. kelt körlevele folytán római kath. elemi iskolai czélokra begyült adományok tőkeálladéka »országos római katholikus elemi iskolai alap­ neve alatt a többi közalapok módja szerint kezeltessék és évi tiszta jövedelme r. kath. elemi népiskolai tanítók segélye­zésére fordittathassék. (A honvédség köréből.) Dr. Maninger Adolf, 74. zászlóaljbeli szabadságolt állományú hon­véd ezredorvos, a honvédségben viselt tiszti rang­járól 8 cziméről önkényt leköszönvén,lemondása elfo­gadtatott. (Névváltoztatás.) Pozsár János, kop­­nési lakos »Zaharó«-ra változtatta vezetéknevét. (D­é­v­a-V­á­r­n­y­á­n) az árvízveszély miatt meg nem tartott áprilisi vásár helyett május 20. 21. és 22-ikén pótvásár lesz. A „Pesti Napló“ táviratai: Róma, május 3. Depretis a kamarában azt in­dítványozta, hogy az osztályok holnap kezdjék meg a vasúti egyezmények tárgyalását és a kamara min­denekelőtt a felső-olaszországi vasakról szóló egyez­ményt intézze el, mert az nemzetközi jellegű. Az in­dítvány elfogadtatott. Pária, május 3. A »Droit de Phomme« cz. intransigens lap felelős szerkesztője egy czikk miatt, mely a politikai gyűlésekről szólt, két havi fogság és 3000 frank birságban marasztaltatott el. Bécs, május 4. A »Wiener Zeitung« közzé­tette ma a bécsi tőzsdén szedendő jegyzések adójáról és a pilsen-klattau-eisensteini vasút kiépítéséről szóló szentesített törvényeket. BŐOS, május 4. (Elöbörze.) Hitelrészv. 136.60. Magy. Földhitel 45.—. Angol-magyar —. Angol-osztrák 61.20 M. hitelrészvény 122.—. Franco-magy.—.—. Lombard 86.— Álllamvasp. 263.—. Municipalbank —.—. Tim­obank —.— Által. építő bank —.—. Angol épitő bank —.— Magyar sors jegy____. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napo­leondor­a'56.— Kente —.—. Bécs, május 4. (Megnyitás.) Hitelrészvény 138.—. Magyar földhitel —.—. Angol-magyar —. Angol-osztrák 63.—. M. hitelrészvény 123.—. Franco-magyar —.—. Lom­bard 85.—. Államvaspálya —. IRODALOM, MŰVÉSZET. Ildikó és Gyöngyvér. — Két czikk. — Irta: Angyal Dávid. (II.) Az Ildikó és Gyöngyvér közötti összeüt­közés menetét figyelemmel kell kisérnünk, ha a jel­lemek közti ellentétet meg akarjuk érteni: Mindenik a sólymát gilicze madárra, Egyszerre bocsátó levegő útjára. Ildikó sólyma azonban fem­ a levegőben nem akart gilicze madárra vadászni, hanem e helyett neki ment a Gyöngyvér Turuljának; a két madár össze­marakodik és a Gyöngyvéré, mint vesztes hagyja el a csatatért, illetőleg jól megtépve bukik le a levegő­ből. De erre »nagyot jajdult« Gyöngyvér: Ilda, kaján Ilda, kegyetlen Krimhilda ! Sólymomat a sólymod ime legyilkolta, íme nézd i­s odatarta . . . Ildikónak azon háromféle apostrophálásában talán valami gúny rejlik. Meglehet és kitelik Gyöngy­vértől, hogy ily módon akarja figyelmeztetni Ildikót arra a metamorphosisra, melyet neve szenvedett és ennek kapcsán arra a szomorú esetre, a­melynek kö­vetkeztében Krimhildából, Siegfried mennyasszonyá­ból, Ildává, Attila nejévé vált. Ez ugyan csak felte­vés és talán nem is igaz, de ha igaznak bizonyulna, akkor ama látszólagos pleonasmusban Gyöngyvérre nézve igen jellemző értelem rejlenék. Ha azonban e magyarázatot elvetjük, még akkor is találunk ama sorokban eleget, a mi Gyöngyvért jellemzi. Salamon Ferencz eme helyre vonatkozólag ezeket jegyzi meg: »A gyermektelen nők valamely kedvencz állatot ápol­nak s Gyöngyvér, Turul nevű sólyma elvesztésén ke­seredik el.« (1. »P. Napló« 1864. mart.30.) Igaz,hogy azon kerekedik el, de nem csak azon. Mily rendkívül nagy lehet az az irigység, vagyis inkább gyülölség, mely egy ilyen, végtére is csekély jelentőségű eset alkalmával oly nagy dühhel tör ki. A sólyom el­vesztése csak puszta kis szikra, mely az irigy Gyöngy­vér rég tartogatott gyülölségét lángokra lobbantja. S mit felel a néhai sólymát mutogató Gyöngyvérnek Ildikó? Kiüti kezéből s szólt rája tapodván. Madarat madárér adhatok én százat. Ennyi csekélységen zajt ütni gyalázat! Piha. Kinek egy csöpp esze van, nem tenné. Ildikó jószát kaczag Gyöngyvér bátyja viselt dolgain s azt hiszi, hogy a hunok asszonyainak elment az esze. Az ő nemes lelke nem is tudja elképzelni, hogy miként lehet józan észszel zajt ütni ennyi cse­kélységen. Arra az ő őszinteségében nem gondol, .... kaczagván lefagy a sólyom mögöt. ...„s u».___ ..„Hágának, ő azt véli, hogy Gyöngyvért csupán a sólyom gyászos­­ kimúlása hozta ki sodrából, már pedig madarat ma­­­­dárért adhat ő akár százat. De Gyöngyvért ez aján­lat ki nem elégíti, sőt még sólymának felélesztését is követeli Ildikótól és e furcsa kérésének indokolása végett hivatkozik gyermektelenségére. Mert sem fiam nem volt, se szeretett lyányom, Ez az egy madár volt, ő sincs a világon! Ezt az indokot Ildikó, a boldog anya, nem ké­pes megérteni. Gyöngyvér, előtte gyermekesnek tet­sző magaviselete kiforgatja béketűréséből és: Lobbot erre arcra vete Ildikónak, Szép homloka tetszék vérrel elegy hónak, Ne kiabálj őrült, éles szava csenge, Nem vagy mai gyermek, se leányzó gyenge. E megjegyzést Ildikó minden mellékes czérzás nélkül teszi; ő valóban gyermekesnek, őrültnek te­kinti Gyöngyvér eljárását, és azért mondja neki, hogy bizony nem illik az ilyen kötődés ő hozzá, ki már nem is mai gyermek. Gyöngyvér azonban fél­reérti ez egészen természetes szavakat; az ő gyanu- sítgató s mindenütt csomót kereső gondolatjárása holmi gyöngédtelen ezélzást keres Ildikó szavai­ban és epés szavakban fakad ki vélt rágalmazója ellen: Sohse v é­n e­z­z engem ! — szólt erre Budáné — Lassabban előttem kegyelem-királyné! és az ily hangokban kitörő irigységének mindaddig nem szab határt, mig Buda meg Attila odaérkeznek, hogy lecsillapítsák veszekedő házasfeleiket. Ildikó, kit heves szavakra csakis ellenfelének kötődései ra­gadtak, enged először. Ez a tette gyöngéd nőiségét rendkívül emelné, ha a békejobbot nem nyújtaná kissé furcsa módon. Attila ugyanis azt tanácsolja Ildikónak, hogy kárpótolja Gyöngyvért a maga sóly­mával. Ildikó megfogadja férje szavát, azonban sóly­mának : Kitekeri nyakát, úgy dobja elébe. E nem épen szelíd tett Ildikó eddigi szereplé­sével éles ellentétben áll. Azonban, mint már megje­gyeztük, Arany, Ildikót, a középkori nőt akarja áb­rázolni, s így a ma fennt említett szilajságát nem annyira neki, mint inkább korának kellene betud­nunk. Mentségül nem fogadhatnék el e magyarázatot, ha más helyesebb szempontból nem tudnók megérte­ni Ildikó kifogásolt tettét. E kis durvaság inkább át­meneti természetű; Ildikónak helyzetéből, nem pedig jelleméből eredő vonás, mert bármily szelid galamb­nak képzeljük is Ildikót, még mindenkor megfér egész lényével az, hogy Gyöngyvér ingerkedése meggondo­latlanságra ragadja. — A kilenczedik ének az epos forduló­pontja; ez énekben jut Attila Hadúr kard­jának birtokába. Mikor Ilda ezt meglátja , . . . hagyja tűjét, melylyel gyönge keze varrt, ott, Ura elmentével leveszi a kardot. Majd odahívja Aladárját s átadja neki a kardot: Itt van örökséged, megnézd ! Aladárkám ! Aztán elmondja neki szomorú élettörténetét s ama reményének ad kifejezést, hogy Siegfried halá­lát Aladár majd megboszulja a Nibelungokon, »mert az anyának férje erős támasz, — Ideig óráig. De kidőlhet ám az : Veti remény’ségét fia-gyermekébe Bizodalma él, s nő magzata nőttében.« Ildikónak Aladárral folytatott eme hosszú pár­beszéde, vagyis inkább monológja első tekintetre sok olyat foglal magában, mi könnyen halomra döntheti mindazt, amit eddig Ildikó gyöngéd nőiségéről mon­dottunk. Talán visszatetsző először is az, hogy Il­dikó inkább bízik meg Aladárban, mint Attilában, erősebben ragaszkodik fiához, mint férjéhez. Hason­lóra azonban másutt is találunk példát, egyebek közt a magyar népköltészetben. Gyulai Pál az általa felfe­dezett Rrgó Márton-féle remek balladánkról ezeket jegyzi meg : »Az anyai szív örök törvénye zendül e bal­ladából hozzánk, hogy a nőnek gyermeke mindennél előbb való, még férjénél is.« (1. Adalékok népköltésze­­tünkhez, »Budapesti Szemle« szerk. Csengeri 9. kö­tet.) Ugyanez a törvény tetszik ki Ildikó fennt jel­lemzett eljárásából is. Ennél talán még visszatet­­szőbbnek tűnhetik fel az, hogy Ildikónak lelkét oly nagyon eltölti a hosza. Salamon Ferencz erre nézve igy nyilatkozik: »Buda halála« minden alakjában erő­sebb indulatokat és szenvedélyeket látunk. Maga Ildikó rettentő boszut forral első férje vagy inkább jegyese, Siegfried gyilkosai ellen.« Igaz, hogy Ildikó rettentő boszut forral Siegfried gyilkosai ellen, de azért emez indulatát még­se lehet párvonalba állí­tani az epos többi alakjaiban forrongó erős szenve­délyekkel. Egyáltalában a boszuállás gondolata nem is oly kárhozatos, mint azt idézett kritiku­­sunk mondása el szeretné hitetni. — Ha szentség­törő kezek az embert legszentebb érzéseiben meg­támadják, akkor a boszuállás gondolata oly termé­szetes, hogy visszatetszőnek épen nem nevezhető. Hamlet jellemének nemességből egy szikrát se von le az, hogy rútul meggyilkolt atyjáért boszut akar ál­­lani. Különösen azonban a női gyöngédséggel tartják összeférhetetlennek a boszu gondolatát. Midőn Gyu­lai Pál a már említett balladát felfedező, igen dicsér­te azt, hogy Molnár Anna az ő csábítója iránt egé­­szen passive viselkedik, Koszára még csak nem is gondol. Azonban nemsokára megtalálták e marosszé­ki balladának udvarhelyszéki változatát, a­melyben Molnár Anna passivitása annyira változott, hogy Ajgó vagy Sajgó Mártont sajátkezüleg végzi ki. (L. Magyar népköltési gyűjtemény I. k. 139­1.) Igaz,hogy Molnár Anna gyöngédségéből levont valamit ez a sa­játkezű kivégzés, de nőiségét még­se ferdítő el, mert hisz boszut állott legdrágább kincseiért, férjéért és gyermekéért. A Nibelungen-ének Krimhildája, bár­mily erősen dühöng is benne a boszu gondolata, mindaddig megmarad a nőies Krimhildának, mig önön kezeivel nem kaszabolja le saját véreinek fejeit. Ildikót szerelmében sértették meg s igy valóságos kőszobor volna, nem pedig nő, ha még boszúra se gondolna. Ildikót tehát nem forgatja ki nőiségé­­ből a boszú gondolata, mikép azt fennt idézett írónk hiszi. Helyén­valónak tartom itt megjegyezni azt, hogy az erősebb indulatok, sőt még az erősza­kos tettek is megférnek a női gyöngédséggel, ha ugyan valóban nőies motívumokból folynak. — Arany »Rozgonyinéja« és »egri leánya« tanús­kodnak ez állítás mellett, mig vannak költők, kik egész a nevetséges túlzásig viszik a gyön­gédség rajzát s azt gondolják, hogy minden gyöngé­ig egyszersmind gyöngédség is. Valóságos monstru­ma a női gyöngédségnek Racine Estherje. Ennek az Esthernek Mardochée, az ő gyámja, szivére köti,hogy egész nemzetsége ő belé helyezte reményét, könyö­rögjön tehát a királynak hitsorsai életéért. Erre, a szivet indító felszólításra nagy pathossal figyelmez­teti Esther Mardochéet arra, hogy halállal lakói az a halandó, ki hívatlanul lép be a királyhoz, ahoz a királyhoz, ki különben férje ennek az oly annyira fé­lénk és nemesen érző hölgynek. Sőt drága magához, no meg — hisz franczia rángatja e marionettet — az etiquettehez való ragaszkodását annyira viszi,hogy amidőn végre mégis férje ura elé lép, kapja magát és elájul. E kitérés után kövessük tovább hősnőinket.Ala­­dár eközben az Ildikótól kapott nagy kard terhe alatt szerencsésen elbukott. Gyöngyvér tanúja e jelenet­nek s rögtön lábára segíti a kis Aladárt, egyszersmind azonban keményen odaszól Ildikónak,őt az a­n­y­a­i kö­telességekre oktatva. Ildikó fiának balesete miatt nem képes élvezni Gyöngyvér comicumát és dühösen ragad­ja el tőle a gyermeket. Ekkor aztán világraszóló csetepaté fejlődik ki a két királyné között. Salamon Ferencz következőleg mentegeti Ildikó és Gyöngy­vér nem épen finom vitázási modorát. »Két királyné vitáját más korból nem úgy festené a költő, mint Etele korából.« Tehát a korhűség követelésével akar­ja Salamon menteni azt, hogy a két királyné vesze­kedése, nemcsak, hogy királynékhoz nem illik, hanem még a dame des balles-ok illemtudását is sértené. Azonban ez nem elegendő mentség. Kétségtelen, hogy a korhűség érdeme a költőnek és az, ki művének egyéb előnyeihez ezt is oda bírja csatolni, emelte művének értékét, de nem kötelessége a költőnek a korfestés, semmi esetre sem olyan, hogy egyéb vétsé­geit ezzel az egy érdemmel [kimenthetné. Igen szé­pen nyilatkozik e kérdésről, Goethe hires életirója: Lewes:« .. a kor­festés, mondja ő, csak tanult és ön­tudatosan bíráló közönségre való hivatkozás s nem a szívhez és képzelethez szól« (1. Goethe élete 1. K. 162­1.) E szerint, tehát bármennyire jellemzik is Gyöngyvér és Ildikó egymás elleni durva, sőt undo­rító kifakadásai a hun kor barbár erkölcseit, azért még is csak csak ruták azok és a remek epos becsét kisebbítik. Az ezután következő énekekben leginkább Gyöngyvérrel foglalkozik a költő , s méltán, mert mindeddig oly torzító vonásokkal ábrázolta őt, hogy szinte köteles ezentúl vonzóbbnak festeni, hacsak nem akarja torzképpé alacsonyítani. A tizedik ének elején még egy vonással tökélesíti ugyan a költő a nőietlen Gyöngyvér képét, de azontúl más útra tér. Az uralkodás és hatalom utáni vágy olvasható ki Gyöngyvér minden szavából, midőn férjét, Budát tettre buzdítja. Azontúl azonban csakis a férjéhez ragaszkodó hű nőt látjuk benne, azt a nőt, ki kész­séggel osztozik szerencsétlenül járt férje sorsában. Ifjú örömidben részem vala hajdan, Feles feleséged hadd legyek a hajban, s végre azt a nőt, ki kétségbeesetten kesereg meggyilkolt férjének holtteste fölött: Bugással az asszony szemeit a sebbe, S­arczát könnyű nélkül, temeté mélyebbre Miután igy követtük e két alak működését énekről-énekre, nem lesz nehéz jellemüket szemünk elé állítani. Gyöngyvér irigy, nagyravágyó, veszekedő természet, kiben csak egyetlen női vonás fejlődött ki, értem a férjéhez való ragaszkodást. Ildikó pedig egyesíti magában mindazt, amit Goethe óta, az ősök női elnevezésével szoktunk jelölni. Mind a két jel­lemnek meg van a maga lélektani nyitja, a­melynek segítségével minden vonásukat kimagyarázhatjuk. Gyöngyvér gyermektelen, mig Ildikó, Aladárnak boldog anyja. A gyermektelen nők csak egy irány­ban fejthetik ki nőiségüket, mint Gyöngyvér, mig Ildikó teljes nőiségben pompázik. Hasonló ellen­téttel és motívumokkal találkozunk más költők­nél is. Schiller Teli Vilmosában Gertrud és Hed­vig között szintén olyan a különbség, mint Gyöngy­vér meg Ildikó között. Gertrud, férjének taná­csokkal kedveskedik, élénken érdeklődik a svájczi­­ak sorsa iránt, míg Hedvig csakis férje és gyermekei életeiért remeg. Schiller is ugyanazon motívumokkal él, mint Arany, amennyiben Gertrud gyermektelen, míg Hedvig nem az. Katona Bánk Bán­jában Ger­trudis és Melinda között hasonló a különbség, sőt még a motívumok is ugyanazok. Gertrudisnak ugyan vannak gyermekei, sőt utolsó szavaiban ép gyerme­keit említi; de igen helyesen következteti ez utolsó sóhajtásból Gyulai Pál, Bánk Bán-r­ól irt művében, hogy ezt csak a megbánás hangján teszi. (1. Katona József és Bánk bánja Budapesti Szemle 11. köt.) Halála óráján ugyanis megbánja Gertrudis, hogy életében elhanyagolá gyermekeit, már­pedig ha elhanyagolá őket, akkor minden paradoxon nélkül állíthatjuk, hogy tulajdonkép nem is voltak gyerme­kei. Az említett motívumok egyikével találkozunk Shakespeare költészetében is. Lady Macbeth zordsá­gát gyermektelensége teszi érthetővé. És midőn így fejtegetéseinknek végére értünk, elmondhatjuk talán, hogy sikerült részletesen indol­­­kolnunk azt, a­mi bizonyára mindenkinek tudatában­­ élt, hogy Arany Ildikója és Gyöngyvérje — egyetlen­­ rikító szint nem véve figyelembe — kitűnőleg sike­rült, kidolgozott alkotások, pedig ezen alkotások »Buda halála« tenger sok szépségének csak eltűnő csekély részét képezik ! Irodalmi hírek. (Mommsen egy beszéde) nagy felhábo­rodást szült a franczia és az olasz sajtóban. Mommsen, e hires német tudós, közelebb Rómában volt, az academia dei Lincei ünnepi lakomáján, melyet Sella rendezett s melyre Mommsen, mint vendég volt meg­­hiva. Ugyan e lakomán jelen volt Moltke tanagy is. Az áldomásokra kerülvén a sor, Mommsen igen tapintatlan beszédet mondott, melyben a német­­ tudomány suprematiáját dicsőite a jelen volt olasz s franczia tudósokkal szemben. E beszéd méltó megbotránkozást keltett a külföldi sajtóban s még a higgadtabb német lapok is megróják a tapin­tatlan német tudóst. (»Havelaar.«) E czimü munka nagy feltű­nést tesz Németalföldön. Szerzőjének álneve: »Mul­­tatuli«, igazi neve: Douwes Dekker, saját kérelmére az államszolgálatból tisztességesen elbocsátott hiva­talnok. Művéről azt írják, hogy egy Gothe vagy Schiller sem szégyenlhetné; »ez hatalmas villámcsa­pás volt a derült légkörből — mondja egyik ismer­tetője — mely felrázta a népet és a kormányt.« Mul­­tatulinak egy drámai költeménye is van »Vorstei­­­school«, »a fejedelmek iskolája«, melyből érdekes mutatványokat közöl a német »Magazin.« (A franczia színirodalom) különösen­­ örvend Buffet elmenetelén. Buffet alatt a censurát­­ igen szigorún és otrombán kezelték, így például a­­ színdarabokban szabad volt ezt kiátani: »Vive le­ Roi!« — de a világért sem engedte volna meg a­­ köztársasági miniszter, hogy ezt kiáltsák: »Vive la­­ republique!« Buffet távoztával, nagy súly alól ocsú­dott fel a franczia színpad. Művészeti hirek. (Régészeti ásatások.) Az abonyi közbir­tokosság figyelmes felszólítására a tószegi (Pest m.) »Ku­ez or 6« nevű halmon dr. Römer Flóris Ferencz ur régészeti ásatásokat fog megkezdeni. E czélból f. hó 3-án a múzeumi igazgatóság beleegye­zésével a régészeti osztálynál alkalmazott dirnokok közül Cs. Jelenik Eleket viszi magával, hogy a fiatal régészetkedvelők az ásatások körül is alapos gya­korlati ügyességet szerezzenek. Ezúttal lehetetlen nem ismételnünk azon figyelmeztetésünket, hogy az országot pusztító árvíz alkalmával a Duna, Tisza, sőt a mellékfolyók is sokhelyütt partmosásokat s sza­kadásokat idézvén elő, becses régiségek lőnek nap­fényre. Hogy többet ne említsünk, Peregdről (Pest m.) — mint már jeleztük­­— igen érdekes tár­gyakat kaptunk, s ezt az ottani jegyző, K­é­s­ő­y Lő­ri­n­c­z úr ügyszeretetének köszönhetjük. Tökölről (szintén Pest m.) már ismételve kaptunk barbárkori cserépedényeket, kőeszközöket stb. Azonban még most is sok helyen a nép tudatlansága miatt — mint ismételve kell értesülnünk — sok pusztítás történik! A lelkészek, jegyzők, s egyéb intelligens emberek kötelme volna felvilágosítani a hozzá nem értő népet, hogy szántás, kapálás, vagy egyéb munkái közben talált régiségekért, különösen ha épek — a m. n. mú­zeum megadja az illő jutalmat. Bárha a közigazga­tási közegek becses figyelmöket kiterjesztenék e moz­zanatokra is, és arról bennünket tudósítanának. Csak­is így leszünk képesek megmenteni azon ősemléke­ket, melyek hazánk történeti múltjának egyes betűit képezik. Ezt megkívánja tőlünk a haza, a tudo­mány; e kettős palládiumért pedig minden magát műveltnek tartani óhajtó hazafi buzogni köteles. C­z­o­b­o­r Béla, őrsegéd a m. n. muzeum érem-, s ré­giségosztályánál. (Hajós Zsigmondot,aki husvétig Prá­gában volt, fényes feltételek mellett Nürnbergbe szerződtették, de azután az ottani igazgató akadé­koskodni kezdett, s a 14000 írtban megállapított fize­tésen változtatni akart. Hajós erre nem állott rá, felmondotta a szerződést és Olaszországba ment. Most Milanóban van, ahol újabb tanulmányokat akar tenni. (A Rubens-kiállítás­ bizottságát érte­sítették, hogy a franczia kormány megengedte, hogy Rubensnek Francziaországban levő festményei a ki­állításra küldessenek. (Bécsi színházi új­donságok.) A Burg­­theater újabb Shakespeare-előadásokat akart ren­­­­dezni, de tervét elhalasztania kellett, mert Walter asszony, e drámák egyik főszereplője, betegen jött vissza Berlinből. Szerencsére akadt helyettesítője , Waldmann-Willführ asszony Stuttgartból, ki távira­tilag hivatott meg Bécsbe, s ott már megkezdő sze­­lését.­­ Az olasz opera­társulat befejezte szerep­­replését. A múlt hét végén egy Bécsben még elő nem­­ adott operát is hozott színre, Gounod »Mirella«­­ operáját, — de az nem tetszett. A jövő évben is­­ lesz olasz opera, de azt a rendes bérlet keretébe illesztik. A Stadttheaterben a »Timon von London« czímű dráma sikert aratott. Szerzője nem akarja ma­gát megnevezni. Némelyek Laubénak tulajdonítot­ták , de Laube határozottan megc­áfolta e hírt. — Wilbrandt új vígjátékot irt: »Die Wege des Glücks«, melyet e hó végén adnak elő a Burgthea­­terben.­­ (A p­á­r­i­s­i »S­a­r­o­n«) mint már említik, má­­­­jus elsején nyittatott meg. A megnyitást megelőző napon — rendes szokás szerint — mintegy főpróba tartatott. A kiállító művészek e napon bocsáttatnak be először, hogy festményeiken még utólag egyet­­mást igazíthassanak, végleg előkészíthessék a nagy közönség részére. Érdekes azt nézni, hogy a festők hogy sürögnek forognak létrákon és zsámolyokon és simítják, egy-két ecsetvonással igazítják a képeket, tanulmányozzák a kép benyomását, nézik, hogy mi­lyen szomszédságba kerültek, mikép veszik ki ma­gukat a többi között. A visszautasított festők dühös megjegyzéseket tesznek, hogy az együgyű jury milyen rész képeket fogadott el. Voltakép csak a kiállítók szá­mára van megengedve a bemenet, de lassanként itt is meghonosult az a szokás, hogy a művészek magukkal­­ hozzák barátaikat, ép úgy,mint a színházi főpróbákon.­­ Itt együtt láthatjuk a híres írókat, művészeket, a­­ legszebb, legtehetségesebb színésznőket. A kritika­­ teljes számban van képviselve. Élénk társalgás foly,­­ itt a sikerültebb művek kiállítóinak szerencsét kí­­­­vánnak, ott sajnálják azokat, kiknek képei rész­vilá­­­­gításba jutottak. A visszautasítottak az idén is a »salon des refusés« megnyitása által keresnek kár­­pótlást. Ezek közé tartozik Marét is, kinek képét — néhány mosonét ábrázolt — a jury nagyon is realis­­ticusnak találta. Különben Marét elég nagy úr arra, hogy képeit saját műtermében tegye ki köz­szemlére. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (Az értéktőzsdéről.) Az osztrák- magyar kiegyezési alkudozások utolsó stádiumában a börze hausse irányban mozgott, már akkor escomptírozta a pár nap múlva létrejövendő kiegyezést. A­mint a kiegyezés kész volt, általános meglepetésre ismét baisse-hírek érkeztek az összes piaczokról: osztrák hitelrészvények 142 után 136-ra, magyar hitelrész­vények 128 után 122-re hanyatlottak. Ezt kezdetben azzal indokolták, hogy a felkelők a törököket Nik­­sics mellett ismét megverték. Ezután jött a beri­ni »Nordd. Allgem. Zig« egy czikke, melyben a szövet­séges három hatalom külügyminisztereinek találko­zása épen nem a legbékésebb intenziókkal hozatik összeköttetésbe. A párisi börze lanyhasága azon­ban egész más okokból eredt, ott ugyanis azon hírre, hogy olasz részről a déli vasút elválasztását illetőleg létesült egyezményt el akarják ejteni, vagy legalább lényegesen módosítani, ezen vasút részvényei a teg­napelőtti tőzsde folyama alatt 200-ról 180 ra, tehát 20 frankkal csökkentek, miáltal a tőzsde­hangulat általánosan ellanyhult és járadékok is 50—60 centi­­me-mel hanyatlottak, így tehát a tőzsdék folytonos izgatott állapotban vannak, melynek végét ma még előre képzelni sem lehet. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, május 4. Ma az összes gabnafajokban felette gyenge forgalom volt, a jegyzé­sek a tegnapiakhoz képest semmi változást se tüntetnek fel. A hangulat valamivel javult. Az értéktőzsdéről. Budapest, máj. 4. A ked­vezőtlen külföldi árfolyamok a mai tőzsdére csak annyiban voltak befolyással, hogy a forgalmat szűk korlátok között tar­tották, a hangulat mindamellett kedvező maradt és az oszt­rák és magyar hitelrészvényeken kívül az értékek részint emel­kedve, részint pedig változatlanul szilárdak maradtak. Valu­ták szintén valamivel szilárdultak. Az előtőzsdén osztr. hitel részv. 137—136.50 között voltak forgalomban, magy. földhitel részv. 44-en, ma­gyar sorsjegyek 72.25-en keresve. A déli tőzsdén osztr. hitel részvények 135.60-ig hanyatlottak és 135.90-re javulva maradtak, magyar hitel részv. 122.50-en, magy. földhitel részvények 45-el eszközöltek kötéseket, utóbb 46-ig emelkedve maradtak, hazai lak. pénz­tár részv. 208- en, külvárosiak 43-an, központiak 72-en vá­sároltattak. Pannonia-gőzm. részv. 585-ön, pesti közúti vasút részv. 184-en, magy. földteherm. részv. 77-en, kereskedelmi bank zá­loglevelek 88.75-en, magy. sorsjegyek 72.50-en, jöttek for­galomba. Váltók : Párisra 47.20-an, Hamburgra 58.25, birod. markjegy 58.90-en keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, május 4. Búza 10.10—10.26, tavaszra 11.10—11.20. Zab 10.15—10.20, tavaszra 9.98—10.02. Tengeri azonnal 5.85 —5.90, tavaszra 5.82—5.86. Bors 8.10—8.20, magyar 71 kilo­grammos min. sz. 8.60—8.70. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, május 4. Az előtőzsdén lanyha hangulat mellett, gyér volt a forgalom: osztrák hitel 136.50, anglo (63 után) 61.20, ma­gyar hitel 122, osztr. államvasút 263, déli vasút 86, magyar földhitel részvények kivételesen szilárdak és 45.50-ig emel­kedtek.­­ Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. Adv» T»rtv» Adv» Tartva | BÉCSI TŐZSDE. Franco-magyar *00 frt ...... i • i ••• |j S4 — 35 — • • • --------------------|jj Május 3. Magy! XW ^ ! .* .* | I 1 i - - - - Kudo.fpi.y»£trt, 5% . ..........................- - - ~ » | J Osztr. nemz. bank ...............................................* . . 1 870 - 873 _ . ........................................................ « TM " _ — ■­­— Uniob&nk 300 frt .................................................................... 57 *5 57 50 ^ ^elylpily* »Wirt eins't .* .* .* *' .­­ I .' 64 75 65 85 I Állam pálya 500 frank 8%......................... 14 8 —-------. A. Államadósság 1OOfrt. ^ ‘ E.Közlekedési vállalatok részvényei. , KW: ! ! I I 1 *. I ! .* | ! }« - 1lH Alföld-fiumei pálya *00 frt..............................................1 10* 50 103 — Déll „,ut Januar-juli 8% 600 fr................................J» ~ Hl So Egysége. Járadék, jegyekben máj.­nov. 5 prc. . . 66 65 65 75 Albrechtpály.SOO frt......................... ZZ " Tn'tYi,'­ .............................................. »0 50 90 751 „ „ „ febr.aug. 5 prc. . . 65 70 65 80 Duna-drávat *00. ......­­ ... 4 . . •_____________I . BG“/». •................................... „ 90 79­­ . . ezüstben lan.—túl. 5 Dre 70 — 70 *0 Dniester *00 . . . . *....*••••*• . 1875—1876 6% 500 fr.........................­­ — april—oct 6 pro ’ 70 — 70 *0 Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p..................... J*8 » 1877—1878 6% 500 „.............................. — Sorsolással iWből eg­ész .prsp p. P . . ? ! ! : *38 - - Erzsébet-pálya 200 frt p. ....................................................... 148 - -« 3 «szavidéki 6% - - - -1839-ből ötöd 933 — 136 — Eperjes-tarnovi 200 frt.................................................. ,­­ Tramway *2 év kisor.....................6%.............................. “ ’ 1854-ből 250 fotosY/n".................................. 105 75 106 *5 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... i!*5 Magy.­gácsországi *00 frt e. .5%.......................... 64 00 65 10 ! 1880-bó 500 6»/r.............................• ,?0 50 n _ Ferencz­ József pálya *00 frt ezüst.....................................»** *» 135 - Magy. északkeled 800 frt. . .5%.......................... 6? 60 63 75 ! 1860-ból 100 "6%......................................... 2 1° 1, I Pécs-barcsi pálya *00 frt ezüst . •................................ ~ ~ -- Magyar keleti 300 frt .. 6%.......................... 81 76 62 25 " 1864-bőllOO ” ........................................ 13?— 13150 Lajos-Károly pálya 200 frt .. .............................................. l8£ 50 187 — Magy. keleti H. klb. 800 frt . . 5%..........................­--------------------­(lomot járadékjegy 42 líra ! . ! ! J .* J *. | *. ‘fi I '*1 “ KaU-oderberg­ pálya 200 frt ..................................... ^ 50 03 60 M^yar nyugati 200 frt . . 5»/. . . . . • . -- -­Államjószági jelzáloglevél 1*0 frt 5%.......................... j«8 *5 138 60 Lemberg-czemoviczi pálya »00 frt................................ nus » Osztr. kincstári jegyek 5%.............................................. 97 _ 97 *5 Osztrik-magrar Llyod 500 frt .. ........................................ S20 - 3*2 Osztrák-északnyugati iOOW^^. . 130 50 1 31 _ 1. KagáMOnjegyek. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Rudolf pálya,”200 frt 1075 m 25 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .........................................................................„Hitelintézet 100 frt.............................­­ . 154 50 156 —­aj,... 1nn _________Államnálva 200 frt p. p. .................................................... 263 60 264 50 Clary 40 frt p. p.............................. ........ 28­­■ 28 60 S ,81 5­1 83 50 Déli pálya 200 frt P.............................................................. 88 20 88 40­ Dunagéthajózási 100 frt p. p. 40/.................................. 95 25 95 75 Gácsországi­­ ................................................................... 1 86 - 87 - Tiszai pálya 200 frt.............................................................. 196 - 197 - Innsbrucki városi 20 frt . ................................................ - --------------­IS^ItétTOzári*fi«/ ten*erm8'e'kl **A........................ gs Z -7 M^agyar-gáesország? elsd pálya'200 frt" '.!!!!! *88 - 88 50 Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt'. .. '. 14 75 15 25 Morvaország 1 ^ 5«/“ ................................................... ' ?3 75 99 25 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst................................ 102 - 102­­ Buda város köles. 40 frt.................................................... 29 - 29 60 Alsó-ausztriai 6 ............................................... 100 - 101­­ . keleti­ pálya 200 frt.................................................... 34 50 95­­ PálflV 40 frt p. p. ................................................................... 28 _ 28 25 FelsS au?zw?ai a”....................................• • • Z _-------„ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt.............................. 102 50 108 50 Rudolf-alapitvány 10 frt......................................................... 12 50 13­­a­ l.w„. W «............................................................... 07 ____ Salm 40 frt p. p. . . •...............................• . . . 37 - 37 60 I a ............................... »7 — 97 B0 Salzburgi dljsorsj. 20 frt....................................................... 16 50 17 60 1 BMelin* 50/......................................................... 74 50 75 50 F. Záloglevelek. st. Genois 40 frt. p. ............................................................... 26 50 27­­1 Erdélyi B/C.................................... 74*» gfi__ Stanislau városi 20 frt......................................................... 18 - 19 ■— Stajerorsiági Bs ........................................................ 95 ^ Osztrák földhitelintézet sors. 5%..................................... 108 50 104 — Triest város 100 p. p. 11/*0/«................................................................117 — *................................................... _ 7g _ _ 1» 83 éves visszafizetés 5%..................................... 88­­ 88 50 „ 50 p. p.40 /0 ................................................... 57 50 58 50 Temesi Bánság 5/0 . . . . . . .......................... 75 P . _ Cseh Jelzálogb. 5%.............................................................. 92 — 93 — Waldstein 20 frt p. ................................................................. 21 75 22 — Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal •••••• ^ 70 50 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás .«•*•••••----------------------Windischgrätz 20 frt ............................ 22 - 23 — Magyar 5%............................................................................. 76 25 78 50 0. e. 5%......................................................... 97 - 97 15 • 1867-diki sorsolási záradékkal........................... 75 — 7b - Maagyar földhiteltársulati 34 év 5*/,%..................................................83 50 C. Mi. kScMtcaOnOk. J ffSST 1 1 1 1 *. 1 I 1.1 SsSK Váltók (három hin).­­ kereskedelmi bank 23 év.................................... — — 89 — @... Duna szabályozási 5% 100 frtos 103 60 104 — jelzálogbank 5'/1%................................................... 79 50 SO — Amsterdamra 100 frt hollandi .... S»/. . 99 — 93 2. . Magyar vasúti 100 frt (300 frank) 5°/........................... 97 — 93 — Augsburgra 100 bi­. márk ••.«.« 4% , , -------------------1 GbmSrl záloglevél 5% 150 frt............................................................................... Berlin 100 bír. márk....................................4% . . . 68 35 58 60) Magyar nyeremény 100 frt.............................................. 72 50 73 — Q. Elsőbbségi kötvények. Boroszló 100 kir. márk............................... % ...-------------------1 ,­­­60 frt.............................................. 72 50 7b — Brüssel 100 frs..............................................3% . .-------------------1 Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% .... 98 25 98 75 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5»/................................. «5 75 60 76 Prankft­rU 100 b,r mArk..........................4»/. . . 68 85 68 60, . 1874-ki 10 L. 6»/0.....................................................................................Albrechtp. 300 frt 5%. . ................................................... 66 — ~ ~ Hamburgra 100 b. mark.................................4»/0 . . . 68 35 58 60 , kSlesen 1871. 30 mii........................................... .-------------------Báttaszék-Dombovic 200 frt e. 5%...........................................................ou Londonra K) font sterling........................................5% . . 119 60 119 90. , 1373-tkt 54 mii. 5% .................................... .-------------------Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt .. ..................................... — — — — Lyonra 100 frank.......................................... . . .----------------------­, szőlődézsma-váltsig 100 frtot. ..................... 72 25 13 — * » 300 frt­e. 5%................................ 93 50 ^ ~ Milano 100 líra...............................................5% . . ------------------­Pest városi 6°/s.............................................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 99 — 89 25 Marseille 100 frank....................................40/... .-------------------­Tarik vasúti 400 frank.................................................... 17 50 17 75 „ , 1862-lki........................................................ 86 50 16 Müncheni 100 ft. d. ......................................4»/„ . -------------------. . , 145 frank befiz.......................................................................................» * 1869-iki......................................................... — - £ - Pária WO frank .........................................4»/„ . . . 47 3« 47 35 „ „ 200 frto............................................................ 85 60 86 — pétervár, 100 rubel....................................6% . . ._____________ Eperjes-tarnovl 300 frt........................................................ 63 — 64 — Zürich 199 frank................................... . 3•/. ...____— — ». Bankok részvényei. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p^. ...... 1»» 50 -­Angol-osztrák bank 200 frtps 1*0 frt befizetés ... 9*75 e3 *5 Fere­ncz József ! *po ] ®,fl“ *"(• • ’ • • • 'Hf 25 Pénzek árfolyama. Angol-magyar bank 100 frt. » • • • • 46 — 47 - Pécs-barcsi * 200 . ezüst..............................................69 .. „ Bécsi bankegylet 100 frt................................... • « * . 57 25 57 50 Károly Lala* 300 98 — 94 — 98, arany.............................................. * »­5 66 5 68 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 ...................... 78 _ 8o­­ KAroly Lftj0 n"klbS0 ............................................... 8q 5o 90 _ 20 fokos arany............................................................................. 91A 9 55. Magyar földhitelintézet 200 frt............................................ 4^95 46— " " m* ' * ' isfb­.................................................Sovereign ..............................................................* • • 1 • 4 • 1176 1180 Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. .«•••••• 139 _ 139 2^ " n ív ” * * 300 *......................................................... __ Orosz imperiale .••••••••••••• — —-------[ Magyar ilP lk­eUnt SOO frt . ..................................... 1*3­75 124 - Kassa ode”bergl 200 frt” ! ! ! . . '. ! ! '. ! ! ! 63 50 _ _ Mária-Terézia-tallér.............................................................. - - - -­ Pesti kereskedelmi bank 500 frt ____________Lemberk­i-czem -lasavi nalva 300 frt ezüst _____________“*“•*. * *.............................................................................. 103 15 103 30. Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . • • • • £45 _ __ 8 • 1 y P y ..................... - -0 7 v Egyleti tallér ................................................................................................................ Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% ...... _ I _ _ * « • * £ * . * ’ TM _ _ 1 Porosa pénztári utalvány..................................................... --------------­Fr­­nco-osztrák 100 frt........................................................ 17 — 18 - ! ’ " ” HL ’ 1868 '. '. '. '. 67 — 67 50 . . . . IV. . 1872 _ _|­ mxM r In i Ms'iisi~TT,Vri»gii»ifaw:MMM»MsmBM«»iÍBÍssii»»«.mmiiÍMMÍMBÍMBMMammMliBÍBMMÍiiiáimMmMMmm»mmmmmmMm»np»».iimi<^ Nyomatig a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7.

Next