Pesti Napló, esti kiadás, 1876. május (27. évfolyam, 100-125. szám)
1876-05-04 / 103. szám
biztosokká: Mihály Sándor katasteri ügyvezetőt, Kiss Albert , suayadmegyei birtokost és volt katasteri segédet, és Dobolyi István katasteri számitót; és végül Vári György ideigl. nyugalmazott m. kir. közp. állampénztári tisztet, Mihók Mihályt és Lieszkovszky Józsefet a vezetésére bízott minisztériumhoz harmadosztályú irodatisztekké nevezte ki. (Mária Henrika) belga királyné , Felséges Erzsébet főherczegasszony a bécsi gyorsvonattal tegnap este Budapestre érkeztek. (A kormány tagjai közül) Tisza,Széll, Simonyi és Bedekovits tegnap éjjel érkeztek vissza Bécsből. Wenckheim Bélát holnapra várják. (Legfelsőbb adomány.) Ő Felsége a zavadai ág. hitv. egyházközségnek lelkészlaka és iskolája felépítésére, segélyül magán pénztárából 100 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. (Legidősb gróf Teleki Domokos) haláláról kiadott gyászjelentés így hangzik: Római sz. birodalmi gróf széki Teleki Clementina bánatos özvegy, maga, úgyszintén gróf Teleky Zsófia, férje báró Vay Béla, gyermekeik: Elemér, Anna ; férje gróf Haller János, Mária és Lila; gr. Teleki Jozefa özv. gr. Teleki Sándorné, gyermekei: Gyula József, Margit László, Anna, Katinka és Tibor; gr. Teleki Ilona, férje gr. Bethlen István; gyermekeik: Tima Ilona és István ; gróf Teleki Géza; gyermekek vök, unokák és minden rokonok nevében, mély fájdalommal tudatja szeretett férjének, az illetők páratlan jóségu édes atyjának, apjának, nagyatyjának, római szt. birodalmi legidősb gróf széki Teleki Dámosnak a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagjának, igazgatótanácsosának, az erdélyi ev. ref. egyházkerület, a görgényi marosi ref. egyházmegyék, a marosvásárhelyi főtanoda és egyházközség főgondnokának élete 67-ik, boldog házasságuk 30-ik évében, folyó he 1-én reggeli 1 órakor, hosszas szenvedései után történt kimultát. Az üdvözült közhasznú, szép élete biztosítja a kesergő családot, hogy súlyos bánatában a közrészvét osztozik. Hült tetemei f. hó 3-án d. u. 4 órakor, rövid ima után kisértetnek belső-középutczai házától a vasúti indóházhoz, a gernyeszegi családi sírboltba leendő elszállítás végett. Legyen emléke, mint volt élete, áldott! Kolozsvárit, 1876. május 1-én. (A katholikus népiskolai tanítók.) Király ő Felsége — mint a hivatalos lap közli — megengedte, hogy a fenállott m. kir. helytartótanácsnak 1864. évi december 8-án 7762. sz. a. kelt körlevele folytán római kath. elemi iskolai czélokra begyült adományok tőkeálladéka »országos római katholikus elemi iskolai alap neve alatt a többi közalapok módja szerint kezeltessék és évi tiszta jövedelme r. kath. elemi népiskolai tanítók segélyezésére fordittathassék. (A honvédség köréből.) Dr. Maninger Adolf, 74. zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd ezredorvos, a honvédségben viselt tiszti rangjáról 8 cziméről önkényt leköszönvén,lemondása elfogadtatott. (Névváltoztatás.) Pozsár János, kopnési lakos »Zaharó«-ra változtatta vezetéknevét. (Déva-Várnyán) az árvízveszély miatt meg nem tartott áprilisi vásár helyett május 20. 21. és 22-ikén pótvásár lesz. A „Pesti Napló“ táviratai: Róma, május 3. Depretis a kamarában azt indítványozta, hogy az osztályok holnap kezdjék meg a vasúti egyezmények tárgyalását és a kamara mindenekelőtt a felső-olaszországi vasakról szóló egyezményt intézze el, mert az nemzetközi jellegű. Az indítvány elfogadtatott. Pária, május 3. A »Droit de Phomme« cz. intransigens lap felelős szerkesztője egy czikk miatt, mely a politikai gyűlésekről szólt, két havi fogság és 3000 frank birságban marasztaltatott el. Bécs, május 4. A »Wiener Zeitung« közzétette ma a bécsi tőzsdén szedendő jegyzések adójáról és a pilsen-klattau-eisensteini vasút kiépítéséről szóló szentesített törvényeket. BŐOS, május 4. (Elöbörze.) Hitelrészv. 136.60. Magy. Földhitel 45.—. Angol-magyar —. Angol-osztrák 61.20 M. hitelrészvény 122.—. Franco-magy.—.—. Lombard 86.— Álllamvasp. 263.—. Municipalbank —.—. Timobank —.— Által. építő bank —.—. Angol épitő bank —.— Magyar sors jegy____. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleondora'56.— Kente —.—. Bécs, május 4. (Megnyitás.) Hitelrészvény 138.—. Magyar földhitel —.—. Angol-magyar —. Angol-osztrák 63.—. M. hitelrészvény 123.—. Franco-magyar —.—. Lombard 85.—. Államvaspálya —. IRODALOM, MŰVÉSZET. Ildikó és Gyöngyvér. — Két czikk. — Irta: Angyal Dávid. (II.) Az Ildikó és Gyöngyvér közötti összeütközés menetét figyelemmel kell kisérnünk, ha a jellemek közti ellentétet meg akarjuk érteni: Mindenik a sólymát gilicze madárra, Egyszerre bocsátó levegő útjára. Ildikó sólyma azonban fem a levegőben nem akart gilicze madárra vadászni, hanem e helyett neki ment a Gyöngyvér Turuljának; a két madár összemarakodik és a Gyöngyvéré, mint vesztes hagyja el a csatatért, illetőleg jól megtépve bukik le a levegőből. De erre »nagyot jajdult« Gyöngyvér: Ilda, kaján Ilda, kegyetlen Krimhilda ! Sólymomat a sólymod ime legyilkolta, íme nézd is odatarta . . . Ildikónak azon háromféle apostrophálásában talán valami gúny rejlik. Meglehet és kitelik Gyöngyvértől, hogy ily módon akarja figyelmeztetni Ildikót arra a metamorphosisra, melyet neve szenvedett és ennek kapcsán arra a szomorú esetre, amelynek következtében Krimhildából, Siegfried mennyasszonyából, Ildává, Attila nejévé vált. Ez ugyan csak feltevés és talán nem is igaz, de ha igaznak bizonyulna, akkor ama látszólagos pleonasmusban Gyöngyvérre nézve igen jellemző értelem rejlenék. Ha azonban e magyarázatot elvetjük, még akkor is találunk ama sorokban eleget, a mi Gyöngyvért jellemzi. Salamon Ferencz eme helyre vonatkozólag ezeket jegyzi meg: »A gyermektelen nők valamely kedvencz állatot ápolnak s Gyöngyvér, Turul nevű sólyma elvesztésén keseredik el.« (1. »P. Napló« 1864. mart.30.) Igaz,hogy azon kerekedik el, de nem csak azon. Mily rendkívül nagy lehet az az irigység, vagyis inkább gyülölség, mely egy ilyen, végtére is csekély jelentőségű eset alkalmával oly nagy dühhel tör ki. A sólyom elvesztése csak puszta kis szikra, mely az irigy Gyöngyvér rég tartogatott gyülölségét lángokra lobbantja. S mit felel a néhai sólymát mutogató Gyöngyvérnek Ildikó? Kiüti kezéből s szólt rája tapodván. Madarat madárér adhatok én százat. Ennyi csekélységen zajt ütni gyalázat! Piha. Kinek egy csöpp esze van, nem tenné. Ildikó jószát kaczag Gyöngyvér bátyja viselt dolgain s azt hiszi, hogy a hunok asszonyainak elment az esze. Az ő nemes lelke nem is tudja elképzelni, hogy miként lehet józan észszel zajt ütni ennyi csekélységen. Arra az ő őszinteségében nem gondol, .... kaczagván lefagy a sólyom mögöt. ...„s u».___ ..„Hágának, ő azt véli, hogy Gyöngyvért csupán a sólyom gyászos kimúlása hozta ki sodrából, már pedig madarat madárért adhat ő akár százat. De Gyöngyvért ez ajánlat ki nem elégíti, sőt még sólymának felélesztését is követeli Ildikótól és e furcsa kérésének indokolása végett hivatkozik gyermektelenségére. Mert sem fiam nem volt, se szeretett lyányom, Ez az egy madár volt, ő sincs a világon! Ezt az indokot Ildikó, a boldog anya, nem képes megérteni. Gyöngyvér, előtte gyermekesnek tetsző magaviselete kiforgatja béketűréséből és: Lobbot erre arcra vete Ildikónak, Szép homloka tetszék vérrel elegy hónak, Ne kiabálj őrült, éles szava csenge, Nem vagy mai gyermek, se leányzó gyenge. E megjegyzést Ildikó minden mellékes czérzás nélkül teszi; ő valóban gyermekesnek, őrültnek tekinti Gyöngyvér eljárását, és azért mondja neki, hogy bizony nem illik az ilyen kötődés ő hozzá, ki már nem is mai gyermek. Gyöngyvér azonban félreérti ez egészen természetes szavakat; az ő gyanu- sítgató s mindenütt csomót kereső gondolatjárása holmi gyöngédtelen ezélzást keres Ildikó szavaiban és epés szavakban fakad ki vélt rágalmazója ellen: Sohse v én ezz engem ! — szólt erre Budáné — Lassabban előttem kegyelem-királyné! és az ily hangokban kitörő irigységének mindaddig nem szab határt, mig Buda meg Attila odaérkeznek, hogy lecsillapítsák veszekedő házasfeleiket. Ildikó, kit heves szavakra csakis ellenfelének kötődései ragadtak, enged először. Ez a tette gyöngéd nőiségét rendkívül emelné, ha a békejobbot nem nyújtaná kissé furcsa módon. Attila ugyanis azt tanácsolja Ildikónak, hogy kárpótolja Gyöngyvért a maga sólymával. Ildikó megfogadja férje szavát, azonban sólymának : Kitekeri nyakát, úgy dobja elébe. E nem épen szelíd tett Ildikó eddigi szereplésével éles ellentétben áll. Azonban, mint már megjegyeztük, Arany, Ildikót, a középkori nőt akarja ábrázolni, s így a ma fennt említett szilajságát nem annyira neki, mint inkább korának kellene betudnunk. Mentségül nem fogadhatnék el e magyarázatot, ha más helyesebb szempontból nem tudnók megérteni Ildikó kifogásolt tettét. E kis durvaság inkább átmeneti természetű; Ildikónak helyzetéből, nem pedig jelleméből eredő vonás, mert bármily szelid galambnak képzeljük is Ildikót, még mindenkor megfér egész lényével az, hogy Gyöngyvér ingerkedése meggondolatlanságra ragadja. — A kilenczedik ének az epos fordulópontja; ez énekben jut Attila Hadúr kardjának birtokába. Mikor Ilda ezt meglátja , . . . hagyja tűjét, melylyel gyönge keze varrt, ott, Ura elmentével leveszi a kardot. Majd odahívja Aladárját s átadja neki a kardot: Itt van örökséged, megnézd ! Aladárkám ! Aztán elmondja neki szomorú élettörténetét s ama reményének ad kifejezést, hogy Siegfried halálát Aladár majd megboszulja a Nibelungokon, »mert az anyának férje erős támasz, — Ideig óráig. De kidőlhet ám az : Veti remény’ségét fia-gyermekébe Bizodalma él, s nő magzata nőttében.« Ildikónak Aladárral folytatott eme hosszú párbeszéde, vagyis inkább monológja első tekintetre sok olyat foglal magában, mi könnyen halomra döntheti mindazt, amit eddig Ildikó gyöngéd nőiségéről mondottunk. Talán visszatetsző először is az, hogy Ildikó inkább bízik meg Aladárban, mint Attilában, erősebben ragaszkodik fiához, mint férjéhez. Hasonlóra azonban másutt is találunk példát, egyebek közt a magyar népköltészetben. Gyulai Pál az általa felfedezett Rrgó Márton-féle remek balladánkról ezeket jegyzi meg : »Az anyai szív örök törvénye zendül e balladából hozzánk, hogy a nőnek gyermeke mindennél előbb való, még férjénél is.« (1. Adalékok népköltészetünkhez, »Budapesti Szemle« szerk. Csengeri 9. kötet.) Ugyanez a törvény tetszik ki Ildikó fennt jellemzett eljárásából is. Ennél talán még visszatetszőbbnek tűnhetik fel az, hogy Ildikónak lelkét oly nagyon eltölti a hosza. Salamon Ferencz erre nézve igy nyilatkozik: »Buda halála« minden alakjában erősebb indulatokat és szenvedélyeket látunk. Maga Ildikó rettentő boszut forral első férje vagy inkább jegyese, Siegfried gyilkosai ellen.« Igaz, hogy Ildikó rettentő boszut forral Siegfried gyilkosai ellen, de azért emez indulatát mégse lehet párvonalba állítani az epos többi alakjaiban forrongó erős szenvedélyekkel. Egyáltalában a boszuállás gondolata nem is oly kárhozatos, mint azt idézett kritikusunk mondása el szeretné hitetni. — Ha szentségtörő kezek az embert legszentebb érzéseiben megtámadják, akkor a boszuállás gondolata oly természetes, hogy visszatetszőnek épen nem nevezhető. Hamlet jellemének nemességből egy szikrát se von le az, hogy rútul meggyilkolt atyjáért boszut akar állani. Különösen azonban a női gyöngédséggel tartják összeférhetetlennek a boszu gondolatát. Midőn Gyulai Pál a már említett balladát felfedező, igen dicsérte azt, hogy Molnár Anna az ő csábítója iránt egészen passive viselkedik, Koszára még csak nem is gondol. Azonban nemsokára megtalálták e marosszéki balladának udvarhelyszéki változatát, amelyben Molnár Anna passivitása annyira változott, hogy Ajgó vagy Sajgó Mártont sajátkezüleg végzi ki. (L. Magyar népköltési gyűjtemény I. k. 1391.) Igaz,hogy Molnár Anna gyöngédségéből levont valamit ez a sajátkezű kivégzés, de nőiségét mégse ferdítő el, mert hisz boszut állott legdrágább kincseiért, férjéért és gyermekéért. A Nibelungen-ének Krimhildája, bármily erősen dühöng is benne a boszu gondolata, mindaddig megmarad a nőies Krimhildának, mig önön kezeivel nem kaszabolja le saját véreinek fejeit. Ildikót szerelmében sértették meg s igy valóságos kőszobor volna, nem pedig nő, ha még boszúra se gondolna. Ildikót tehát nem forgatja ki nőiségéből a boszú gondolata, mikép azt fennt idézett írónk hiszi. Helyénvalónak tartom itt megjegyezni azt, hogy az erősebb indulatok, sőt még az erőszakos tettek is megférnek a női gyöngédséggel, ha ugyan valóban nőies motívumokból folynak. — Arany »Rozgonyinéja« és »egri leánya« tanúskodnak ez állítás mellett, mig vannak költők, kik egész a nevetséges túlzásig viszik a gyöngédség rajzát s azt gondolják, hogy minden gyöngéig egyszersmind gyöngédség is. Valóságos monstruma a női gyöngédségnek Racine Estherje. Ennek az Esthernek Mardochée, az ő gyámja, szivére köti,hogy egész nemzetsége ő belé helyezte reményét, könyörögjön tehát a királynak hitsorsai életéért. Erre, a szivet indító felszólításra nagy pathossal figyelmezteti Esther Mardochéet arra, hogy halállal lakói az a halandó, ki hívatlanul lép be a királyhoz, ahoz a királyhoz, ki különben férje ennek az oly annyira félénk és nemesen érző hölgynek. Sőt drága magához, no meg — hisz franczia rángatja e marionettet — az etiquettehez való ragaszkodását annyira viszi,hogy amidőn végre mégis férje ura elé lép, kapja magát és elájul. E kitérés után kövessük tovább hősnőinket.Aladár eközben az Ildikótól kapott nagy kard terhe alatt szerencsésen elbukott. Gyöngyvér tanúja e jelenetnek s rögtön lábára segíti a kis Aladárt, egyszersmind azonban keményen odaszól Ildikónak,őt az anyai kötelességekre oktatva. Ildikó fiának balesete miatt nem képes élvezni Gyöngyvér comicumát és dühösen ragadja el tőle a gyermeket. Ekkor aztán világraszóló csetepaté fejlődik ki a két királyné között. Salamon Ferencz következőleg mentegeti Ildikó és Gyöngyvér nem épen finom vitázási modorát. »Két királyné vitáját más korból nem úgy festené a költő, mint Etele korából.« Tehát a korhűség követelésével akarja Salamon menteni azt, hogy a két királyné veszekedése, nemcsak, hogy királynékhoz nem illik, hanem még a dame des balles-ok illemtudását is sértené. Azonban ez nem elegendő mentség. Kétségtelen, hogy a korhűség érdeme a költőnek és az, ki művének egyéb előnyeihez ezt is oda bírja csatolni, emelte művének értékét, de nem kötelessége a költőnek a korfestés, semmi esetre sem olyan, hogy egyéb vétségeit ezzel az egy érdemmel [kimenthetné. Igen szépen nyilatkozik e kérdésről, Goethe hires életirója: Lewes:« .. a korfestés, mondja ő, csak tanult és öntudatosan bíráló közönségre való hivatkozás s nem a szívhez és képzelethez szól« (1. Goethe élete 1. K. 1621.) E szerint, tehát bármennyire jellemzik is Gyöngyvér és Ildikó egymás elleni durva, sőt undorító kifakadásai a hun kor barbár erkölcseit, azért még is csak csak ruták azok és a remek epos becsét kisebbítik. Az ezután következő énekekben leginkább Gyöngyvérrel foglalkozik a költő , s méltán, mert mindeddig oly torzító vonásokkal ábrázolta őt, hogy szinte köteles ezentúl vonzóbbnak festeni, hacsak nem akarja torzképpé alacsonyítani. A tizedik ének elején még egy vonással tökélesíti ugyan a költő a nőietlen Gyöngyvér képét, de azontúl más útra tér. Az uralkodás és hatalom utáni vágy olvasható ki Gyöngyvér minden szavából, midőn férjét, Budát tettre buzdítja. Azontúl azonban csakis a férjéhez ragaszkodó hű nőt látjuk benne, azt a nőt, ki készséggel osztozik szerencsétlenül járt férje sorsában. Ifjú örömidben részem vala hajdan, Feles feleséged hadd legyek a hajban, s végre azt a nőt, ki kétségbeesetten kesereg meggyilkolt férjének holtteste fölött: Bugással az asszony szemeit a sebbe, Sarczát könnyű nélkül, temeté mélyebbre Miután igy követtük e két alak működését énekről-énekre, nem lesz nehéz jellemüket szemünk elé állítani. Gyöngyvér irigy, nagyravágyó, veszekedő természet, kiben csak egyetlen női vonás fejlődött ki, értem a férjéhez való ragaszkodást. Ildikó pedig egyesíti magában mindazt, amit Goethe óta, az ősök női elnevezésével szoktunk jelölni. Mind a két jellemnek meg van a maga lélektani nyitja, amelynek segítségével minden vonásukat kimagyarázhatjuk. Gyöngyvér gyermektelen, mig Ildikó, Aladárnak boldog anyja. A gyermektelen nők csak egy irányban fejthetik ki nőiségüket, mint Gyöngyvér, mig Ildikó teljes nőiségben pompázik. Hasonló ellentéttel és motívumokkal találkozunk más költőknél is. Schiller Teli Vilmosában Gertrud és Hedvig között szintén olyan a különbség, mint Gyöngyvér meg Ildikó között. Gertrud, férjének tanácsokkal kedveskedik, élénken érdeklődik a svájcziak sorsa iránt, míg Hedvig csakis férje és gyermekei életeiért remeg. Schiller is ugyanazon motívumokkal él, mint Arany, amennyiben Gertrud gyermektelen, míg Hedvig nem az. Katona Bánk Bánjában Gertrudis és Melinda között hasonló a különbség, sőt még a motívumok is ugyanazok. Gertrudisnak ugyan vannak gyermekei, sőt utolsó szavaiban ép gyermekeit említi; de igen helyesen következteti ez utolsó sóhajtásból Gyulai Pál, Bánk Bán-ról irt művében, hogy ezt csak a megbánás hangján teszi. (1. Katona József és Bánk bánja Budapesti Szemle 11. köt.) Halála óráján ugyanis megbánja Gertrudis, hogy életében elhanyagolá gyermekeit, márpedig ha elhanyagolá őket, akkor minden paradoxon nélkül állíthatjuk, hogy tulajdonkép nem is voltak gyermekei. Az említett motívumok egyikével találkozunk Shakespeare költészetében is. Lady Macbeth zordságát gyermektelensége teszi érthetővé. És midőn így fejtegetéseinknek végére értünk, elmondhatjuk talán, hogy sikerült részletesen indolkolnunk azt, ami bizonyára mindenkinek tudatában élt, hogy Arany Ildikója és Gyöngyvérje — egyetlen rikító szint nem véve figyelembe — kitűnőleg sikerült, kidolgozott alkotások, pedig ezen alkotások »Buda halála« tenger sok szépségének csak eltűnő csekély részét képezik ! Irodalmi hírek. (Mommsen egy beszéde) nagy felháborodást szült a franczia és az olasz sajtóban. Mommsen, e hires német tudós, közelebb Rómában volt, az academia dei Lincei ünnepi lakomáján, melyet Sella rendezett s melyre Mommsen, mint vendég volt meghiva. Ugyan e lakomán jelen volt Moltke tanagy is. Az áldomásokra kerülvén a sor, Mommsen igen tapintatlan beszédet mondott, melyben a német tudomány suprematiáját dicsőite a jelen volt olasz s franczia tudósokkal szemben. E beszéd méltó megbotránkozást keltett a külföldi sajtóban s még a higgadtabb német lapok is megróják a tapintatlan német tudóst. (»Havelaar.«) E czimü munka nagy feltűnést tesz Németalföldön. Szerzőjének álneve: »Multatuli«, igazi neve: Douwes Dekker, saját kérelmére az államszolgálatból tisztességesen elbocsátott hivatalnok. Művéről azt írják, hogy egy Gothe vagy Schiller sem szégyenlhetné; »ez hatalmas villámcsapás volt a derült légkörből — mondja egyik ismertetője — mely felrázta a népet és a kormányt.« Multatulinak egy drámai költeménye is van »Vorsteischool«, »a fejedelmek iskolája«, melyből érdekes mutatványokat közöl a német »Magazin.« (A franczia színirodalom) különösen örvend Buffet elmenetelén. Buffet alatt a censurát igen szigorún és otrombán kezelték, így például a színdarabokban szabad volt ezt kiátani: »Vive le Roi!« — de a világért sem engedte volna meg a köztársasági miniszter, hogy ezt kiáltsák: »Vive la republique!« Buffet távoztával, nagy súly alól ocsúdott fel a franczia színpad. Művészeti hirek. (Régészeti ásatások.) Az abonyi közbirtokosság figyelmes felszólítására a tószegi (Pest m.) »Kuez or 6« nevű halmon dr. Römer Flóris Ferencz ur régészeti ásatásokat fog megkezdeni. E czélból f. hó 3-án a múzeumi igazgatóság beleegyezésével a régészeti osztálynál alkalmazott dirnokok közül Cs. Jelenik Eleket viszi magával, hogy a fiatal régészetkedvelők az ásatások körül is alapos gyakorlati ügyességet szerezzenek. Ezúttal lehetetlen nem ismételnünk azon figyelmeztetésünket, hogy az országot pusztító árvíz alkalmával a Duna, Tisza, sőt a mellékfolyók is sokhelyütt partmosásokat s szakadásokat idézvén elő, becses régiségek lőnek napfényre. Hogy többet ne említsünk, Peregdről (Pest m.) — mint már jeleztük— igen érdekes tárgyakat kaptunk, s ezt az ottani jegyző, Későy Lőrincz úr ügyszeretetének köszönhetjük. Tökölről (szintén Pest m.) már ismételve kaptunk barbárkori cserépedényeket, kőeszközöket stb. Azonban még most is sok helyen a nép tudatlansága miatt — mint ismételve kell értesülnünk — sok pusztítás történik! A lelkészek, jegyzők, s egyéb intelligens emberek kötelme volna felvilágosítani a hozzá nem értő népet, hogy szántás, kapálás, vagy egyéb munkái közben talált régiségekért, különösen ha épek — a m. n. múzeum megadja az illő jutalmat. Bárha a közigazgatási közegek becses figyelmöket kiterjesztenék e mozzanatokra is, és arról bennünket tudósítanának. Csakis így leszünk képesek megmenteni azon ősemlékeket, melyek hazánk történeti múltjának egyes betűit képezik. Ezt megkívánja tőlünk a haza, a tudomány; e kettős palládiumért pedig minden magát műveltnek tartani óhajtó hazafi buzogni köteles. Czobor Béla, őrsegéd a m. n. muzeum érem-, s régiségosztályánál. (Hajós Zsigmondot,aki husvétig Prágában volt, fényes feltételek mellett Nürnbergbe szerződtették, de azután az ottani igazgató akadékoskodni kezdett, s a 14000 írtban megállapított fizetésen változtatni akart. Hajós erre nem állott rá, felmondotta a szerződést és Olaszországba ment. Most Milanóban van, ahol újabb tanulmányokat akar tenni. (A Rubens-kiállítás bizottságát értesítették, hogy a franczia kormány megengedte, hogy Rubensnek Francziaországban levő festményei a kiállításra küldessenek. (Bécsi színházi újdonságok.) A Burgtheater újabb Shakespeare-előadásokat akart rendezni, de tervét elhalasztania kellett, mert Walter asszony, e drámák egyik főszereplője, betegen jött vissza Berlinből. Szerencsére akadt helyettesítője , Waldmann-Willführ asszony Stuttgartból, ki táviratilag hivatott meg Bécsbe, s ott már megkezdő szelését. Az olasz operatársulat befejezte szerepreplését. A múlt hét végén egy Bécsben még elő nem adott operát is hozott színre, Gounod »Mirella« operáját, — de az nem tetszett. A jövő évben is lesz olasz opera, de azt a rendes bérlet keretébe illesztik. A Stadttheaterben a »Timon von London« czímű dráma sikert aratott. Szerzője nem akarja magát megnevezni. Némelyek Laubénak tulajdonították , de Laube határozottan megcáfolta e hírt. — Wilbrandt új vígjátékot irt: »Die Wege des Glücks«, melyet e hó végén adnak elő a Burgtheaterben. (A párisi »Saron«) mint már említik, május elsején nyittatott meg. A megnyitást megelőző napon — rendes szokás szerint — mintegy főpróba tartatott. A kiállító művészek e napon bocsáttatnak be először, hogy festményeiken még utólag egyetmást igazíthassanak, végleg előkészíthessék a nagy közönség részére. Érdekes azt nézni, hogy a festők hogy sürögnek forognak létrákon és zsámolyokon és simítják, egy-két ecsetvonással igazítják a képeket, tanulmányozzák a kép benyomását, nézik, hogy milyen szomszédságba kerültek, mikép veszik ki magukat a többi között. A visszautasított festők dühös megjegyzéseket tesznek, hogy az együgyű jury milyen rész képeket fogadott el. Voltakép csak a kiállítók számára van megengedve a bemenet, de lassanként itt is meghonosult az a szokás, hogy a művészek magukkal hozzák barátaikat, ép úgy,mint a színházi főpróbákon. Itt együtt láthatjuk a híres írókat, művészeket, a legszebb, legtehetségesebb színésznőket. A kritika teljes számban van képviselve. Élénk társalgás foly, itt a sikerültebb művek kiállítóinak szerencsét kívánnak, ott sajnálják azokat, kiknek képei részvilágításba jutottak. A visszautasítottak az idén is a »salon des refusés« megnyitása által keresnek kárpótlást. Ezek közé tartozik Marét is, kinek képét — néhány mosonét ábrázolt — a jury nagyon is realisticusnak találta. Különben Marét elég nagy úr arra, hogy képeit saját műtermében tegye ki közszemlére. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (Az értéktőzsdéről.) Az osztrák- magyar kiegyezési alkudozások utolsó stádiumában a börze hausse irányban mozgott, már akkor escomptírozta a pár nap múlva létrejövendő kiegyezést. Amint a kiegyezés kész volt, általános meglepetésre ismét baisse-hírek érkeztek az összes piaczokról: osztrák hitelrészvények 142 után 136-ra, magyar hitelrészvények 128 után 122-re hanyatlottak. Ezt kezdetben azzal indokolták, hogy a felkelők a törököket Niksics mellett ismét megverték. Ezután jött a berini »Nordd. Allgem. Zig« egy czikke, melyben a szövetséges három hatalom külügyminisztereinek találkozása épen nem a legbékésebb intenziókkal hozatik összeköttetésbe. A párisi börze lanyhasága azonban egész más okokból eredt, ott ugyanis azon hírre, hogy olasz részről a déli vasút elválasztását illetőleg létesült egyezményt el akarják ejteni, vagy legalább lényegesen módosítani, ezen vasút részvényei a tegnapelőtti tőzsde folyama alatt 200-ról 180 ra, tehát 20 frankkal csökkentek, miáltal a tőzsdehangulat általánosan ellanyhult és járadékok is 50—60 centime-mel hanyatlottak, így tehát a tőzsdék folytonos izgatott állapotban vannak, melynek végét ma még előre képzelni sem lehet. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, május 4. Ma az összes gabnafajokban felette gyenge forgalom volt, a jegyzések a tegnapiakhoz képest semmi változást se tüntetnek fel. A hangulat valamivel javult. Az értéktőzsdéről. Budapest, máj. 4. A kedvezőtlen külföldi árfolyamok a mai tőzsdére csak annyiban voltak befolyással, hogy a forgalmat szűk korlátok között tartották, a hangulat mindamellett kedvező maradt és az osztrák és magyar hitelrészvényeken kívül az értékek részint emelkedve, részint pedig változatlanul szilárdak maradtak. Valuták szintén valamivel szilárdultak. Az előtőzsdén osztr. hitel részv. 137—136.50 között voltak forgalomban, magy. földhitel részv. 44-en, magyar sorsjegyek 72.25-en keresve. A déli tőzsdén osztr. hitel részvények 135.60-ig hanyatlottak és 135.90-re javulva maradtak, magyar hitel részv. 122.50-en, magy. földhitel részvények 45-el eszközöltek kötéseket, utóbb 46-ig emelkedve maradtak, hazai lak. pénztár részv. 208- en, külvárosiak 43-an, központiak 72-en vásároltattak. Pannonia-gőzm. részv. 585-ön, pesti közúti vasút részv. 184-en, magy. földteherm. részv. 77-en, kereskedelmi bank záloglevelek 88.75-en, magy. sorsjegyek 72.50-en, jöttek forgalomba. Váltók : Párisra 47.20-an, Hamburgra 58.25, birod. markjegy 58.90-en keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, május 4. Búza 10.10—10.26, tavaszra 11.10—11.20. Zab 10.15—10.20, tavaszra 9.98—10.02. Tengeri azonnal 5.85 —5.90, tavaszra 5.82—5.86. Bors 8.10—8.20, magyar 71 kilogrammos min. sz. 8.60—8.70. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, május 4. Az előtőzsdén lanyha hangulat mellett, gyér volt a forgalom: osztrák hitel 136.50, anglo (63 után) 61.20, magyar hitel 122, osztr. államvasút 263, déli vasút 86, magyar földhitel részvények kivételesen szilárdak és 45.50-ig emelkedtek. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. Adv» T»rtv» Adv» Tartva | BÉCSI TŐZSDE. Franco-magyar *00 frt ...... i • i ••• |j S4 — 35 — • • • --------------------|jj Május 3. Magy! XW ^ ! .* .* | I 1 i - - - - Kudo.fpi.y»£trt, 5% . ..........................- - - ~ » | J Osztr. nemz. bank ...............................................* . . 1 870 - 873 _ . ........................................................ « TM " _ — ■— Uniob&nk 300 frt .................................................................... 57 *5 57 50 ^ ^elylpily* »Wirt eins't .* .* .* *' . I .' 64 75 65 85 I Állam pálya 500 frank 8%......................... 14 8 —-------. A. Államadósság 1OOfrt. ^ ‘ E.Közlekedési vállalatok részvényei. , KW: ! ! I I 1 *. I ! .* | ! }« - 1lH Alföld-fiumei pálya *00 frt..............................................1 10* 50 103 — Déll „,ut Januar-juli 8% 600 fr................................J» ~ Hl So Egysége. Járadék, jegyekben máj.nov. 5 prc. . . 66 65 65 75 Albrechtpály.SOO frt......................... ZZ " Tn'tYi,' .............................................. »0 50 90 751 „ „ „ febr.aug. 5 prc. . . 65 70 65 80 Duna-drávat *00. ...... ... 4 . . •_____________I . BG“/». •................................... „ 90 79 . . ezüstben lan.—túl. 5 Dre 70 — 70 *0 Dniester *00 . . . . *....*••••*• . 1875—1876 6% 500 fr......................... — april—oct 6 pro ’ 70 — 70 *0 Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p..................... J*8 » 1877—1878 6% 500 „.............................. — Sorsolással iWből egész .prsp p. P . . ? ! ! : *38 - - Erzsébet-pálya 200 frt p. ....................................................... 148 - -« 3 «szavidéki 6% - - - -1839-ből ötöd 933 — 136 — Eperjes-tarnovi 200 frt.................................................. , Tramway *2 év kisor.....................6%.............................. “ ’ 1854-ből 250 fotosY/n".................................. 105 75 106 *5 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... i!*5 Magy.gácsországi *00 frt e. .5%.......................... 64 00 65 10 ! 1880-bó 500 6»/r.............................• ,?0 50 n _ Ferencz József pálya *00 frt ezüst.....................................»** *» 135 - Magy. északkeled 800 frt. . .5%.......................... 6? 60 63 75 ! 1860-ból 100 "6%......................................... 2 1° 1, I Pécs-barcsi pálya *00 frt ezüst . •................................ ~ ~ -- Magyar keleti 300 frt .. 6%.......................... 81 76 62 25 " 1864-bőllOO ” ........................................ 13?— 13150 Lajos-Károly pálya 200 frt .. .............................................. l8£ 50 187 — Magy. keleti H. klb. 800 frt . . 5%..........................--------------------(lomot járadékjegy 42 líra ! . ! ! J .* J *. | *. ‘fi I '*1 “ KaU-oderberg pálya 200 frt ..................................... ^ 50 03 60 M^yar nyugati 200 frt . . 5»/. . . . . • . -- -Államjószági jelzáloglevél 1*0 frt 5%.......................... j«8 *5 138 60 Lemberg-czemoviczi pálya »00 frt................................ nus » Osztr. kincstári jegyek 5%.............................................. 97 _ 97 *5 Osztrik-magrar Llyod 500 frt .. ........................................ S20 - 3*2 Osztrák-északnyugati iOOW^^. . 130 50 1 31 _ 1. KagáMOnjegyek. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Rudolf pálya,”200 frt 1075 m 25 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .........................................................................„Hitelintézet 100 frt............................. . 154 50 156 —aj,... 1nn _________Államnálva 200 frt p. p. .................................................... 263 60 264 50 Clary 40 frt p. p.............................. ........ 28■ 28 60 S ,81 51 83 50 Déli pálya 200 frt P.............................................................. 88 20 88 40 Dunagéthajózási 100 frt p. p. 40/.................................. 95 25 95 75 Gácsországi ................................................................... 1 86 - 87 - Tiszai pálya 200 frt.............................................................. 196 - 197 - Innsbrucki városi 20 frt . ................................................ - --------------IS^ItétTOzári*fi«/ ten*erm8'e'kl **A........................ gs Z -7 M^agyar-gáesország? elsd pálya'200 frt" '.!!!!! *88 - 88 50 Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt'. .. '. 14 75 15 25 Morvaország 1 ^ 5«/“ ................................................... ' ?3 75 99 25 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst................................ 102 - 102 Buda város köles. 40 frt.................................................... 29 - 29 60 Alsó-ausztriai 6 ............................................... 100 - 101 . keleti pálya 200 frt.................................................... 34 50 95 PálflV 40 frt p. p. ................................................................... 28 _ 28 25 FelsS au?zw?ai a”....................................• • • Z _-------„ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt.............................. 102 50 108 50 Rudolf-alapitvány 10 frt......................................................... 12 50 13a l.w„. W «............................................................... 07 ____ Salm 40 frt p. p. . . •...............................• . . . 37 - 37 60 I a ............................... »7 — 97 B0 Salzburgi dljsorsj. 20 frt....................................................... 16 50 17 60 1 BMelin* 50/......................................................... 74 50 75 50 F. Záloglevelek. st. Genois 40 frt. p. ............................................................... 26 50 271 Erdélyi B/C.................................... 74*» gfi__ Stanislau városi 20 frt......................................................... 18 - 19 ■— Stajerorsiági Bs ........................................................ 95 ^ Osztrák földhitelintézet sors. 5%..................................... 108 50 104 — Triest város 100 p. p. 11/*0/«................................................................117 — *................................................... _ 7g _ _ 1» 83 éves visszafizetés 5%..................................... 88 88 50 „ 50 p. p.40 /0 ................................................... 57 50 58 50 Temesi Bánság 5/0 . . . . . . .......................... 75 P . _ Cseh Jelzálogb. 5%.............................................................. 92 — 93 — Waldstein 20 frt p. ................................................................. 21 75 22 — Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal •••••• ^ 70 50 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás .«•*•••••----------------------Windischgrätz 20 frt ............................ 22 - 23 — Magyar 5%............................................................................. 76 25 78 50 0. e. 5%......................................................... 97 - 97 15 • 1867-diki sorsolási záradékkal........................... 75 — 7b - Maagyar földhiteltársulati 34 év 5*/,%..................................................83 50 C. Mi. kScMtcaOnOk. J ffSST 1 1 1 1 *. 1 I 1.1 SsSK Váltók (három hin). kereskedelmi bank 23 év.................................... — — 89 — @... Duna szabályozási 5% 100 frtos 103 60 104 — jelzálogbank 5'/1%................................................... 79 50 SO — Amsterdamra 100 frt hollandi .... S»/. . 99 — 93 2. . Magyar vasúti 100 frt (300 frank) 5°/........................... 97 — 93 — Augsburgra 100 bi. márk ••.«.« 4% , , -------------------1 GbmSrl záloglevél 5% 150 frt............................................................................... Berlin 100 bír. márk....................................4% . . . 68 35 58 60) Magyar nyeremény 100 frt.............................................. 72 50 73 — Q. Elsőbbségi kötvények. Boroszló 100 kir. márk............................... % ...-------------------1 ,60 frt.............................................. 72 50 7b — Brüssel 100 frs..............................................3% . .-------------------1 Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% .... 98 25 98 75 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5»/................................. «5 75 60 76 PrankftrU 100 b,r mArk..........................4»/. . . 68 85 68 60, . 1874-ki 10 L. 6»/0.....................................................................................Albrechtp. 300 frt 5%. . ................................................... 66 — ~ ~ Hamburgra 100 b. mark.................................4»/0 . . . 68 35 58 60 , kSlesen 1871. 30 mii........................................... .-------------------Báttaszék-Dombovic 200 frt e. 5%...........................................................ou Londonra K) font sterling........................................5% . . 119 60 119 90. , 1373-tkt 54 mii. 5% .................................... .-------------------Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt .. ..................................... — — — — Lyonra 100 frank.......................................... . . .----------------------, szőlődézsma-váltsig 100 frtot. ..................... 72 25 13 — * » 300 frte. 5%................................ 93 50 ^ ~ Milano 100 líra...............................................5% . . ------------------Pest városi 6°/s.............................................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 99 — 89 25 Marseille 100 frank....................................40/... .-------------------Tarik vasúti 400 frank.................................................... 17 50 17 75 „ , 1862-lki........................................................ 86 50 16 Müncheni 100 ft. d. ......................................4»/„ . -------------------. . , 145 frank befiz.......................................................................................» * 1869-iki......................................................... — - £ - Pária WO frank .........................................4»/„ . . . 47 3« 47 35 „ „ 200 frto............................................................ 85 60 86 — pétervár, 100 rubel....................................6% . . ._____________ Eperjes-tarnovl 300 frt........................................................ 63 — 64 — Zürich 199 frank................................... . 3•/. ...____— — ». Bankok részvényei. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p^. ...... 1»» 50 -Angol-osztrák bank 200 frtps 1*0 frt befizetés ... 9*75 e3 *5 Ferencz József ! *po ] ®,fl“ *"(• • ’ • • • 'Hf 25 Pénzek árfolyama. Angol-magyar bank 100 frt. » • • • • 46 — 47 - Pécs-barcsi * 200 . ezüst..............................................69 .. „ Bécsi bankegylet 100 frt................................... • « * . 57 25 57 50 Károly Lala* 300 98 — 94 — 98, arany.............................................. * »5 66 5 68 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 ...................... 78 _ 8o KAroly Lftj0 n"klbS0 ............................................... 8q 5o 90 _ 20 fokos arany............................................................................. 91A 9 55. Magyar földhitelintézet 200 frt............................................ 4^95 46— " " m* ' * ' isfb.................................................Sovereign ..............................................................* • • 1 • 4 • 1176 1180 Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. .«•••••• 139 _ 139 2^ " n ív ” * * 300 *......................................................... __ Orosz imperiale .••••••••••••• — —-------[ Magyar ilP lkeUnt SOO frt . ..................................... 1*375 124 - Kassa ode”bergl 200 frt” ! ! ! . . '. ! ! '. ! ! ! 63 50 _ _ Mária-Terézia-tallér.............................................................. - - - - Pesti kereskedelmi bank 500 frt ____________Lemberki-czem -lasavi nalva 300 frt ezüst _____________“*“•*. * *.............................................................................. 103 15 103 30. Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . • • • • £45 _ __ 8 • 1 y P y ..................... - -0 7 v Egyleti tallér ................................................................................................................ Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% ...... _ I _ _ * « • * £ * . * ’ TM _ _ 1 Porosa pénztári utalvány..................................................... --------------Frnco-osztrák 100 frt........................................................ 17 — 18 - ! ’ " ” HL ’ 1868 '. '. '. '. 67 — 67 50 . . . . IV. . 1872 _ _| mxM r In i Ms'iisi~TT,Vri»gii»ifaw:MMM»MsmBM«»iÍBÍssii»»«.mmiiÍMMÍMBÍMBMMammMliBÍBMMÍiiiáimMmMMmm»mmmmmmMm»np»».iimi<^ Nyomatig a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7.