Pesti Napló, esti kiadás, 1876. november (27. évfolyam, 236-262. szám)

1876-10-14 / 247. szám

és földi javak után sóvárog, mindinkább ritkulnak. Steiner La ur meghatottan válaszolt. A szüret a városi szőlőhegyekben nagy részt be van fejezve. Bár voltak egyes helyeken nem re­mélt jó termések, általánosan constatálható, hogy a termés, minőség és mennyiségre nézve sokkal roszabb volt, mint az előbbi években, (midőn szintén rosz volt). A májusi fagyok, kedvezőtlen időjárás követ­keztében a bogyó meg nem érhetett, a később be­állt esőzések folytán pedig a megérett ép fürtök rot­hadásnak indultak. A megyében, hol e napokban kezdték meg a szüretet daczára a megye határozatának, mely sze­rint 16-ára volt kitűzve, szintén olyan az eredmény. Ezért is a szüreti víg életnek az idén csak halvány látszatát lehetett észlelni. A bornak ára már most meglehetősen emelkedett. Két hét óta a leggyönyörűbb őszi időnk van, úgy hogy a mezei munkákat minden akadály nélkül lehet teljesíteni. Szögi, Szabadka oct. 9. (A posta és távírda egyesítéséről.) E tárgyról sokat írtak ugyan már a szaklapok­ban, fontossága azonban megkívánja, hogy napi­lap­jaink is e kérdést tüzetes­ megbeszélés tárgyává tegyék. A posta és távirda egyesítésének eszméjét igen melegen felkarolta Simonyi Lajos volt kereskedelmi miniszter úr anélkül, hogy mérvadó körökben vissz­hangra talált volna, sőt némely illetékes személyisé­gek oly­annyira idegenkedtek ez eszmétől, hogy a miniszter csak erélyes akarata mellett tehette meg az első kísérleteket — noha nem az óhajtott eredmény­nyel — amint az máskép nem is lehetett. Az eddigi eljárásból különben csak annyit aka­runk constatálni, hogy ezen egyesítés, úgy és azon módon, amint annak keresztülvitele czélba vétetett, az egyik vagy a másik ágazat érdekeinek háttérbe szorítása nélkül lehetetlen. Az első pillanatra úgy tűnik fel a szemlélő előtt, mintha e két szakma, t. i. a posta és távirda igen kö­­zelrokonságban állana egymással, de ha közelebbről veszszük szemügyre a dolgot, lehetetlen azoknak he­terogén voltát fel nem ismernünk , mert a mai mo­dern állapotok mellett, a postai szakma eredetleges állapotából egészen kivetkőzött, a­mennyiben t. i. postaközlekedési intézetből közlekedési, pénzügyi és administrationális közeggé változott át, mint­hogy most már nem egyedül a levelek átvétele és elküldésével, hanem más pénzintézetek mód­jára jelentékeny összegű utánvételek és pénzutal­ványokkal is foglalkozik. Ezen felül nem sokára az úgynevezett postai takarékpénztárak is fognak alakulni (Post Office Savings­ Bank) melyeknek létre­hozását hazánkban már nyolc­ év előtt oly melegen ajánlottuk. Elérjük még nemsokára azt is, hogy a váltó óvások és más hivatalos kézbesítések is posta közegek által fognak eszközöltetni. A postahivatalok ily szétágazó teendője mellett, kérdjük : lehetséges-e az azzal netán egyesített távirdai szolgálat pontos ellátására gondolni is ? Ez különösen áll az első és másodrangú postaállomásoknál, mert teljes képtelen­ség feltételezni, hogy a postamester, kinek bizonyos esetekben 5—10 percz alatt a postamenetet útnak indítania kell, ugyanazon időben, a korlátolt időben — a távírdán is működjék ... Reméljük tehát, hogy a kereskedelmi miniszté­rium vezetésével megbízott miniszter, az elődje által elfogadott ezen nem életre való eszmével a szakértők tanácsaihoz képest felhagyni és e két szakmát az eddigi gyakorlat szerint külön kezeltetni fogja,­­ki­­vévén az igen jelentéktelen állomásokat, melyek mind a két szolgálat ellátásába alig vesznek egy egyénnél többet igénybe. Igen természetes, hogy a postaállo­másokat reorganizálni és osztályozni kellene, nehogy például az első rangú postaállomás egy, ezen nevet alig érdemlő postaállomással összehasonlittassék, mihez hasonlót más államok sorában alig fogunk találni! Yuic­s­ Tivadar. Az 1877-ki költségvetés. A gazdaság különböző ágainak emelése. (A közgazd. min. budgetjének indokolásából.) E czim alatt, úgymint 1875. és 1876-ban 50.000 írt vétetett fel. Ezen átalány a mezőgazdaság sokoldalú és ál­lami támogatást igénylő szükségeihez mérve oly cse­kély, hogy annak nélkülözhetlenségét bővebben indo­kolni alig szükséges, annyival kevésbé, mert e cse­kély összegnek mintegy háromnegyed része előző in­tézkedésekből eredő állandósított kiadások fedezésére szolgál, s az évenkint rendelkezésre maradt egyne­gyed részéből pedig csak igen szűk mérvben lehet az ország földmivelési érdekei által formált igényeknek csak némileg is eleget tenni. Bolyó 1876. évben ez átalány augusztus hó végéig következőleg lön felhasználva : I. Személyi és egyéb állandó illetmények: 3 vándortanár díjazása: 1 faiskolai biztos 1.600 frt, 1 faiskolai vánd. tan. 1.280 frt, 1 lentermelési ván­­dortanító, egyúttal az iglói lenkikészitő intézet és galtenyészde vezetője 1.400 frt. A sárvári kerületi gyümölcsfatenyésztési vándortanitó díjazásához járu­lék 100 frt. Ösztöndíjak külföldöni kiképeztésre át­lag évenként 4.200 frt. Ösztöndíjak a pusztafödémesi kertészetben képzett tanulók számára 720 frt. A szegszárdi selyemtenyésztési felügyelő fizetése, uti­­átalánynyal 1200 frt. A felső-magyarországi selyem­tenyésztési felügyelő tiszteletdíja 300 frt. Az iglói haltenyészdénél alkalmazott halászmester és segéde díjazása 800 frt. A csülleng-termelés és indigó-gyár­tás keresztülviteléhez 1 tanár díjazása 1400 frt, s a bérbe vett földek haszonbére s az első berendezési költségekre 2000 ft,­­ 3400 ft. Az iglói lenkikészitő intézet számára bérelt földbirtok haszonbére 1430 frt 99 ft. Az iglói lenkikészitő intézet kezelési költ­ségei saját bevételén felül 400 frt. Az iglói halte­­nyészde kezelési költségei saját bevételén felül 800 frt. A szegszárdi selyemtenyésztési intézet kezelési költségeire 1000 frt. A búzanemesítési kísérletek költségeire 600 frt. Az évenként megtartott dohány­­kiállításra 1000 frt. A.m.-óvári gépkisérleti állomás fenntartása 1000 frt. Összesen 21.230 frt 99 kr. II. Gazdasági intézetek segélyezése : A buda­pesti vinczellérképezdének 2.000 frt. A budapesti gazdasági múzeumnak 1.000. A nagyszentmiklósi földmives-iskolának 1.500 frt. A beszterczei, a med­­gyesi, a földvári szász fölmives-iskolának 600 frttal, összesen 1.800 frt. A biharmegyei gazd. egyesület­nek járulék a titkár fizetéséhez 400 frt. Az erdélyi gazd. egyesületnek a­ szőlészeti vándortanár díjazásá­hoz segély 600 frt. Összesen 7.300 frt. III. Gazdasági irodalom segélyezése: Gazda­sági lapok 600 frt. Földmivelési érdekeink 600 frt. Borászati lapok 600 frt. Erdélyi gazda 1.000 frt. Erdészeti lapok 1.000 frt. Pályamunkák s esetleg megjelenő szakmunkák s tankönyvek kiadására 2.200 frt. Összesen 6.000 frt. IV. Mezőgazdasági tanfolyam fenntartása : A debreczeni tanitóképezdén 1.000 frt. A kassai 600 frt. A kolozsvári 400 frt. Összesen 2.000 frt. Együtt 36.530 frt 99 fr. Változó jellegű költségek: Vetőmagvak, ga­­bonanemüek, rigai lenmag, jeles­ burgonyafajok s takarmánynemüek behozatala, kiosztása, s esetleg termelési kísérletek költségeire 2.500 frt. A délma­­­­gyarországi méhészegyletnek kiállítás rendezésére, a békésmegyei méhész-egyletnek mintaméhes felállí­tására s méhészeti vándortanár díjazására. Felső- Magyarországban tartott vándoroktatás szükségle­teire 1.000 frt. A beszterczei földmives-iskola gazda­sági­ eszköz leltára beszerzésére 600 frt. Lufz Ká­­roly-féle kendertörő géppel tett kísérletekre 37­5 frt. A kassai ipartanodának adott cséplőgép gyökeres kijavítására 400 frt. A selyemgubó beváltás körül felmerült kezelési költségek 2.000 frt. A marmaros­­szigeti terménykiállításra segélykép 100 frt Szász­­keresztur községnek faiskola létesítésére segélykép 100 frt. A házinyultenyésztés körül teendő kísérle­tekre a budapesti állat- és növényhonositó társaság­nak segélykép 500 frt. A baranyamegyei gazd.­egye­sületnek faiskolák támogatására segélykép 120 frt. A phylloxera vastatrix rovar által, előidézett szőlő­­pusztítások vizsgálatára 300 frt. Állat- és termény­­kiállítások segélyezésére Illaván és Sziliben 430 frt. A trencsénmegyei gazdasági egyletnek állandó alap allgaui tenyész-szarvasmarha behozatalára s tenyész­tésére (1872. évben előlegkép kiadott, s a folyó évben a rendes hitel terhére végleg elszámoltatott) 3.000 frt. Az ország öntözésre alkalmas területeinek tanul­mányozására 600 frt. A szikföld mivelhetővé tétele érdekében teendő kísérletekre 200 forint. Összesen 12.225 frt. Állandó illetmények 36.530 frt 99 frt. Együtt 48.755 frt 99 ft. A még mutatkozó, körülbelül 1,250 frt marad­ványból lesznek fedezendők: a) az erdészeti állam­vizsgák megtartásával járó költségek ; b) az év hát­ralevő részében még netán jelentkező szakszerű ki­adások. A községi faiskolák rendezésére irányzott hivatalos működés eredményéről tett jele­ntések nyo­mán a faiskolák ügyének haladása a következő szá­mokból tűnik ki: A biztos által a szükséges adatgyűjtés czéljá­­ból kiadott űrlapokon 1874-ben 2.161, 1875-ben 8.845 község tett jelentést. Községi faiskola volt: 1874- ben 11888 (2,580.191 □»területtel.) 1875-ben 6.392 (5,682.377 []' területtel.) Uj faiskola hasitta­­tott ki : 1874-ben 289 községben (1,109.615 □» te­rülettel.)­ 1875-ben 2.169 községben (1,505.216 □» területtel.) Rendszeres művelés alá vétetett: 1874-ben 890 községben (1,687.746 □» 4,670.192 csemetével.) 1875- ben 2.583 községben (3,026.839 □» 8,134.814 csemetével.) Különfélék. oct. 13. (A consulatusok köréből.) Witing­­hauseni Filek Rudolf drinápolyi consul, hasonló minőségben Cairóba tétetett át. S­a­x Károly consul pedig megbizatott a drinápolyi consulatus veze­tésével. (Rakonczátlanóra.) Pest- Pilis- Solt- Kis-Kun megye órája, melyet az uj megye a régi Pest megyétől örökölt, a mai közgyűlésben nagyon ra­­konczátlanul viselte magát. A legkomolyabb tanács­kozás közben egyszerre el kezdett ütni két különböző tónusban, negyed és egész órát. Kezdetben csak tűr­ték az új megye atyái, gondolván, hogy majd csak eláll, ha kiüti magát. De bizony nem állott el s­ütött folyton legalább egy negyed óráig. A tanácskozásra ez nem épen üdvös hatást gyakorolt, mert mindenki az őr­át nézte, s kíváncsian várta, hogy még meddig üti. Természetes, hogy ezt soká tűrni nem lehetett. Az elnöklő főispán rögtön intézkedett is, és a rakonczat­­an óra megzabolázása czéljából az uj vármegye tel­­jes díszben, mentével kalpaggal és karddal jelenlevő főkapitányát delegálta, ki hivatásának meg­felelőleg a, gyu­lap porna előtt tar­ hatalmm­mal sötre H.. . meg a további rendzavarást. Kinyitotta erélyesen az óra tokját, belenyúlt annak belsejébe, s az egész közgyűlés nagy érdeklődése közepette próbálgatta elnémítani a rendzavarót. A hivatalos fellépés teljes sikerre vezetett, de azóta maga az óra is megállt. *Nem ütött, de nem is járt, s a gyűlés teljes nyuga­lommal és biztonságban folytathatta tanácskozását. (Uratlan pandúr.) Pest-Pilis-Solt Kis­­­­lun megye közgyűlésének ma rendkívül nehéz napja volt. Lépten-nyomon akadályok merültek fel, melyek megnehezítették a tanácskozást. Alig, hogy sikerült az órát elállítani, egy »muszkát őrző pandúr« ügye került szőnyegre, ki fizetését kérte. Ez a szegény pandúr Jászberényben Pelagits archimandritát őrizte, ki ott internálva volt. Ezért nevezték a köz­gyűlésen­­muszkát őrző pandúrnak . Midőn az uj Pest megyéhez kapcsolt részekből az ott alkalmazott pandúrok számát a megyével tudatták, ez a sze­gény pandúr valahogy kimaradt. Húsz pandúr helyett, — ő volt a huszadik, — csak tizenkilen­­czet jelentettek be s ennyinek fizetése vétetett fel az uj Pestmegye költségvetésébe. A huszadikról megfe­ledkeztek, mig muszkát őrzött. Most azonban az uj megyétől kéri fizetését. Az uj megye mai közgyűlé­sén kijelentette, hogy ezt a pandúrt, kiről mit sem tud, s kihez semmi köze, nem fizeti. A szegény pan­dúr most nem tudja, ki voltaképen az ő ura s kitől kapja fizetését, »úgy kell neki, — mondá a bizott­sági tagok egyike, — miért őrzött muszkát, mikor ilyent a mai világban nem szabad tenni!« A „Pesti Napló“ táviratai. Páris, oct. 13. A »Moniteur« a török fegyverszüneti föltételeket nagyon méltá­nyosaknak találja, s hozzá teszi: A porta reformprogrammja úgy látszik azon határo­zott szándékkal készült, hogy az európai ha­talmak óhajainak és előbbi feltételeinek ele­get tegyen s azért igen komoly és jóaka­rat­ú birálatot érdemel az. Páris, oct. 14. A »Corresp. Havas« ér­tesül, hogy a hatalmak közt végbe ment né­zetcsere következtében a porta azon kívánsá­ga, hogy biztosok neveztessenek ki, valószí­nűleg e­l fog fogadtatni; a hatalmak ez ügyben már tettek egymásnak közléseket s állítólag a konstantinápolyi nagykövetségek katonai attachéi fognának biztosokká kije­löltetni. Lemberg, oct. 13. Potocky gróf, kinek álla­pota kitűnő, szombaton hosszabb időre Nizzába utazik. (Ered. sürg.) Belgrád, oct. 14. (»B. C.«) Az ide érkező oroszok az orosz-török háborút küszöbön levőnek mondják. Boszniában a napokban számos lázadó csapat merült föl. London, oct. 14. A »Times« a fegyver­­szünet kérdéséről szólva ezeket mondja: Egy állam sem merészelheti azt, hogy a porta ajánlata által kínált alkalmat a keleti bonyodalmak rendezésére visszautasít­sa; a török tartományok java és Eu­rópa jólléte fegyverszünetet igé­nyelnek s remélhető, hogy Oroszor­szág azt el fogja fogadni. (Ered. sürg.) BŐCS, oct. 14. (Bud. Corr.) Robi­­lant gróf olasz követ kormánya nevében itt sajnála­tát fejezte ki az olasz lapok ellenséges magatartása fölött. Langenau gróf pétervári követünk hétfőn Berlinen át ide érkezik. A török javaslatok elfoga­dása az összes hatalmak részéről bizonyos. (Ered. sürg.) Belgrád, oct. 14. (Bud. Corr.) A törökök s az Ibarsereg közt tegnap összeütközés volt, melyben a törökök némi előnyt vívtak ki. Les­­niczánál nagyobb tüzérségi harcz folyt, melyben a szerbek hátrálni kényszerültek. KÖZOKTATÁSÜGY: A Deák-cultus. A néptanodák oct. 17-két, mint Deák születés­napját országszerte megünnepelik. Nemzeti ünnep lesz e nap, melyet bizonyára évenkint kegyelettel ül meg a hazafias kegyelet. Zichy Antal a »Népne­velők lapjában« a következőleg emlékezik meg a Deák Jul­usról: Deákot ünnepelni, palotában, gunyhóban, künn a csendes mezőségen, benn a sürgő városokban, az akadémia fényes dísztermében, a népiskolák szerény falai közt, egyaránt méltó, s egyik első kötelessége a magyar nemzetnek. Ha igaz, a­mit történetírók, bölcsészek taníta­nak, hogy oly népnek vannak csak nagy férfiai, a­mely meg tudja becsülni azokat, s ha áll az, a­miről történetírók, bölcsészek ismét váltig tanús­kodnak, hogy csak egyes, korszakot alkotó nagy em­berek emelik a nemzetet a tökéletesedés, a dicső­ség ama magasb polczára, mely kifelé a többi társ­nemzetek sorában tiszteletet szerez neki, míg befelé önérzetét, jövője ez egyik biztosítékát növeli, úgy, nem tagadhatjuk, hogy a haza, az emberség ily díszei iránti kegyeletes érzést ébren tartani mindenek fö­lött azoknak kötelességek, a­kik a nevelés ügyével foglalkoznak. Szent kötelességet teljesítenek tehát azon ma­gyar tanférfiak, kik a Deák-kultust melegen felkarol­ják, s már a népiskolában is, a gyermekszívek gyen­géd talaján meggyökereztetni óhajtják. Nem volt ő pedagóg, a szónak mindennapi, szű­­kebb értelmében. Azok, kik az iskolát életük szak­májává tették s a tanférfiak díszes czimével élhetni ki­tüntetésnek tartják,nem dicsekedhetnek azzal, hogy őt, mint például, a dicső Eötvöst, szorosabban az övéknek, mintegy czédekbelinek mondhatják. Sőt valljuk meg, azon mozgalomban, mely az újabb korban a népneve­lés, az iskola és a »mesterek« javára oly nagy lendü­letet vett s még nagyobb szavakat szeretett annyira használni — ő közvetlen nem is vett valami kitűnő részt. Ez a mozgalom legújabban csillapulni látszik, a­minek nincs okunk örülni, míg a nagy szavaknak divatból kijöttét viszont nincs különös okunk saj­nálni. Deák soha sem ismerte félre az iskola nagy jelentőségét, soha sem tagadta meg a tanítói kar egész és egyesei iránti tiszteletét, s valódi rokonszen­­vét. De mindig fontosabbnak tartotta az iskolánál az életet, a nagy szavaknál a szép tetteket. Ő volt ám a nemzetnek, nagyban és egészben véve, igazi nevelője, sőt újjá teremtője, jogai s erköl­csei őre, egyesek s a tömegek nagy élő példája, bal­sorsban vigasztalója, s a jó szerencsében mérséklője. Ismerte gyengéit, jobban mint bárki más. Nem hizelgett azoknak, de terveiben, — mit minden ál­lamférfinak kell, — számításba vette. Szellemi fel­­sőbbséget, mely oly általánosan s minden irigységet annyira kizáró módon ismertetett el, csak eszközül használta azok fölemelésére, a­kik büszkén rendelték neki alója magukat. Feltisztelői nem egyszer ismételték azt a rosz életet, hogy őt egy iskolamesterhez hasonlítgatták, s föltétlen híveit az iskolás gyermekekhez. Emlékszem, hogy az egész képviselőház is, vagy annak legalább többsége egyidőben részesült e párhuzam tisztessé­gében. S valóban nem egy eset volt reá, hogy a club­­ban vagy a nyílt ülésben teljes zavar támadt, mintha senki se tudta volna, mit akar, s ekkor megjelent az »öreg úr«, a zaj lecsendesült s mint mikor a nap süt ki felhők közül, mindenki egyszerre tisztán látott mindent, s úgy történt, a mint ő mondotta. Volt e miatt néha zúgolódás is ellene, mert a pártfegyelem azt kívánta volna, hogy mindig előre tudassa feleivel nézetét, s ne lepje meg őket váratlanul, néha oly mó­don is, mely az ellenfélnek látszott igazat adni, s őket hűségükért »mamelukokká« degradálni. Ámde előtte első volt a haza, s csak második, — ha ugyan volt az, — a párt. Első volt, s ennek föltétlenül meghódolt, az igazság , s csak azután jött, ha ugyan valaha számba jött nála,­­ a népszerűség. Elesnek itt a kicsi vonások, csak a nagyok maradnak, úgy, mint a világtörténelem, elejt sok apró dolgot, mikből sokan néhány pillanatig valami nagyot tudtak csinálni, s fenntartja örök időkre a vi­lágot mozgató eszméket, miket sok gyenge szem an­nak idején nem tudott meglátni. Deák érdemének csak kisebbik fele az,hogy ő egy nagy pártnak vezére, éltető lelke volt. Ő, vala­mint mindkét nagy kortársa, egyik ellenfele is, Szé­chenyi és Kossuth, nem egy résznek, hanem az egész nemzetnek állott élén, annak fő gondolatát, óhajtását, szenvedélyét tolmácsolta, s emelte azt érvényre, s ez által ők állást foglalva a történelemben, annak egy­­egy korszakát képviselik. Ki fogná ily embereknek vétkül felróni, né­mely részleteknek akár nem ismerését, akár figyel­men kívül hagyását! Megróhatná-e valaki Szé­chenyit, ha egyik vagy másik czímét a Werbőczy hármas könyvének nem tudta ? Mint Mosony me­gyének az utolsó pozsonyi rendi országgyűlési köve­te, bizony elfeledő minden szavazáskor megnézni az utasítást, melyet hazulról a tettes karok és rendek elküldetésekor vele adtak. Kossuthot meg fogják-e róni azért, hogy a megyei emberből, kit az úgyne­vezett »gravaminális politika« tett nagggyá, hir­telen centralista, parlamentista, sőt felelős minisz­ter lett? hogy a Corpus Jurist, Széchenyi szavát fel­kapva »avas obscuritások«-nak nevezte, s azt mondá, hogy azzal nem lehet megmenteni a hazát ? Deák­tól kérdezhetjük-e, várjon jól ismerte-e az első ma­gyar közoktatási törvény minden §-át, melynek jó része azóta el is aludt ? Követelhettük-e tőle, hogy áttanulmányozza a tanítók nyugdíjaztatásáról szó­ló törvényjavaslatot, melynek, mint a közokta­tásügyi miniszter bemutatáskor megjegyzi, egész története volt ? Tegyük hozzá, titkos megnyugtatá­sunkra, hogy áttanulmányozva annak részleteit, azt úgy a­mint keresztül ment, nem is pártolta volna! Az az egy nagy beszéd, lángszellemének a kép­­viselőházban amaz utolsó fellobbanása, melylyel az állam és egyház közötti viszonyokat fejtegető, ez egy­szerre mint a világ minden volt és leendő kultuszmi­­miniszterének eszményi előképét tünteti föl előttünk. Boldog lesz minden ország, melynek e szakminisztere az ott felállított nagy elveket, kivitelben, egy-egy ha­tározott lépéssel megközelítheti! A népoktatás költségei Belgiumban, Belgiumban, mint sok más államban, harminc­ évvel ezelőtt nagyon keveset foglalkoztak a népne­velés ügyével. Számos népes város volt, melyekben voltak ugyan elemi iskolák, de ezeket magánosok tartották fenn, s ki voltak zárva belőlük mindazok, kik fizetni nem voltak képesek. Nemcsak azon nézet volt elterjedve, hogy a munkás osztály gyermekeinek nem szükséges az ele­mi oktatás, de sokan károsnak hirdették a munkás nép gyermekeinek oktatását. Ezen idők azonban Belgiumban is rég elmúl­tak, s ma minden oldalról a legfáradhatlanabb tevé­kenységet és áldozatkészséget szemléljük a népokta­tás ügye körül. 1843-ban az elemi oktatás költségei Belgium­ban 2.650.000 francra rúgtak; ezen összegből 2 mil­liót a községek fedeztek. Az állam mindössze 650.000 franckal járult a népoktatás költségeihez. Már ez is nagy haladás volt, mert tíz évvel ezelőtt az állam mindössze csak 230.000 francot áldozott e czélra. 1843-tól kezdve az állam által fizetett összeg mindinkább nagyobbodott. Már 1851-ben 1,200 000 frank foglaltatik e czimen a költségvetésben ; ezen összeg 1872-ben 4,275.000, 1876-ban hat milliónál magasabbra emelkedtek,melyhez járul még 1,350.000 franc rennkivun költség. A községek is nevezetes áldozatokat hoznak, melyek évről-évre tetemesebbekké lesznek. A közsé­gek által e czélra fordított összeg volt 1870-ben 3.500.000, ez évben meghaladja az öt millió francot. Ezen összegben csak az évenként előforduló rendes oktatási költségek foglaltatnak. Az építkezé­sek és felszerelések költségei ezen kívül 1,2 mil­lió francot tesznek évenként. 1851-től 64-ig 865 iskola építtetett; 90 meg­­nagyobbittatott és 307 teljesen felszereltetett. Ez 13 millió francba került; ezen összegből 4.067.832 fre terheli az államot; 2.399.900 a tartományokat és 6.500 a községeket. 1864-től 1866-ig 664 új iskola építtetett, me­lyek költségei meghaladják a 13 millió francot. 1866-tól 1870-ig az összes építkezési és felsze­relési költségek 11,300.000 francot tesznek; ehhez járult az állam 5,260.000 , a tartományok 2,466.000, a községek 3,574.000 franckal. 1872. végén volt az egész országban. 5.678 elemi iskola, vagyis minden 911 lakosra esett egy iskola. Ezen iskolák közöl 4.458 volt községi ; 1.220 magán adakozásokból, vagy testületek által tartatik fenn. 1.997 iskolát kizárólag a fiuk; 1620-at kizáró­lag a leányok használnak; 2081 vegyes tanintézet mindkét nemű gyermekek számára. A kormány 1872. novemberben 20.000.000 francnyi hitelt kapott a törvényhozástól, mely összeg vagy segélyként, vagy előlegként adatott egyes köz­ségeknek. A községek az előlegeket 4°/0-kal harmincz év alatt kötelesek visszafizetni. E kölcsönök a községek alapítványai, vagy fekvőségei által biztosítva vannak. Egy iskola építése átlag 20.000 francba kerül. Az utolsó 10 év alatt évenként átlag 220 iskola épít­tetett , újabban 23 milliónyi hitel engedélyeztetett a belügyi kormánynak azon czélból, hogy a még szük­séges iskolák felépíttethessenek. A kormány állítása szerint a jövő év vége előtt az iskolák száma teljesen elegendő lesz arra,hogy az összes tanköteles gyermekek megfelelő oktatást nyerhessenek. A tanítók száma Belgiumban a kormány 1872-iki jelentése szerint, — újabb hivatalos adatok nem léteznek, — akkor volt 10.629. Ezek közül 4.539 községi tanító, 1.459 községi tanítónő; 73 a magánosok által fenntartott intézetek tanítóinak, és 87 az ugyanily intézeteknél alkalmazott tanítónők száma. A fennmaradó 4.471 tanító a papi rend­ből való. Az összes tanítók közül 4.641 van ellátva ké­pesítési oklevéllel; ezek közül 4.553 községi tanító. A tanítói kar helyzete is lényegesen javult. 1843-ban egy tanító átlagos évi fizetése volt 447; 1853-ban 659; 1863-ban 888; 1866-ban 1066; 1869-ben 1262; 1872-ben 1352 franc. Ezen összegbe bele vannak értve az összes köz­ségi tanítók, kik közül alig néhány év előtt 513—600 francnál csekélyebb fizetést kapott; 688 kapott 601 —700; 784 kapott 701—800; 881 kapott 801—900 és végre 1050 kapott 901—1000 franc évi fizetést. A legújabb törvény kimondja, hogy a jelen év­től kezdve a tanítói fizetés minimuma lévő franc. Tanügyi h­írek. (A Deákünnepélyek) alkalmára megje­lent »Deákemlék« szétküldése megkezdetett s mint alkalmunk volt meggyőződni, a néptanodák e műben oly kitűnő kézikönyvet vesznek, mely feladatának a legderekabban megfelel. (Dr. Szilasi Gergelyről,­ a kolozsvári egyetemen a román nyelv és irodalom ny. r. tanárá­ról, a »Kelet« megütközéssel hallja, hogy előadásait folytonosan román nyelven tartja. A magyar királyi egyetem ny. r. tanáráról föl nem tehetjük, hogy a magyar törvényhozás mindkét háza által hozott s ő Fetsége a király által szentesített törvények közül épen azt ne ismerné, melylyel a kir. tudomány-egye­tem alapittatott, s mely határozottan megszabja, hogy az egyetem hivatalos és tannyelve a magyar. KÖZGAZDASÁG Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, oct. 14. Ma kész búzában a kínálat nagyon gyenge volt, de a vételkedv is hi­ányzott, minél fogva csak csekély forgalom fejlődött válto­zatlan árokon; az irány búzában, tengeriben és zabban lany­ha, rozsban és árpában pedig szilárd maradt. A határidőüzletben búza lanyha, tengeri és zabnál pedig az irány nagyobb. A jegyzések a következők : búza őszre 10.55 — 10.60, tavaszra 10.95 — 11.05; zab őszre 7.25 — 7.32, táv. 7.50—7.57 ; tengeri, bánsági május—júniusra 6.28—6.32. . . „ a Dunapesti ervtuozioerol. Budapest, oct. 14. Üzérkedő papírokban ma is csak jelentéktelen forga­lom volt, az összes tőzsde üzlet azonban meglehetős ked­vező alakot öltött. Helyi értékek közül egyes biztosító társu­latok részvényei emelkedve jöttek forgalomba, befektetési ér­tékek elhanyagolva, valuták pedig szilárdulva maradtak. Az előtőzsdén osztrák hitel részv. 151.50-ről 150.90-re hanyatlottak, zárlatkor pedig ismét 151.40-re javul­va maradtak. A dél­­tőzsdén osztrák hitel részv. 151.50 — 151 60-on, magy. hóés részv. 122.50-en keltek. Budapesti nép­bank részv. 6-ig voltak kínálva és 6-al adva 7-re tartva maradtak.­­Ganz részv. 148-an, salgó­tarjáni kőszén részvények 70-en, Concordia gőzm. részv. 350-en, Luiza gőzmalom rész­vények 150-en jöttek forgalomba. Pesti biztosító részvények 48 50-re, Unió viszont biz­tositó részvények 80-ra emelkedtek. Magy. sorsjegyek 7­0.50-en váltak Londonra, határidőre 124-en markjegyek 60.50-en keltek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, oct. 14. Az előtőzsdén szilárdult valamivel a hangulat, a for­galom azonban gyér maradt : osztrák hitel 151.70, anglo 79.50, magy. hitel 122. 20 frankos arany 9.85 m/2. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Adva Tartva Adva Tartva BÉCSI TŐZSDE. Franco-magyar ,00 fr.-----------i . J . i i i ? ” Oiztrik. Lloy4 6% p “ oct i3 . E -1 ’00.f?8*.:::: SS S?, UCl- lá‘ Magy. Jelzálogb. 200 frt S0«/, •­­ * Ji ~~ 1869 ............................................................... 74­­ 7400. Osztr. nemz. bank ....••••••4414' ör,~ ~ ”* * ..................................... # . . . 72 — 72 50 ------ ~ ’ ■'...— ■ • i-■■■' - ■ tink­bank 200 írt .................................................................... 67 50 58 — Elgö Erdély, pálya ioo’frt estist .'*.*••• ! • . «0 — 61—. Állam pálya 500 frank 8% ...*••••••• lf,4 — 164 50 , A. Államadósság lOOfrt« E. Közlekedési vállalatok részvényei* * !*.!!’.*«!*1. 147 — us — ] Alföld-fiumei pálya 200 Art...............................................I 100 * 101 60 Déli vasút jsnusr-juli 3% 500 fr. jj*­­ 11b 261 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. . . e4 90 65 10 Albrechtpálya 200 frt.....................■••****­­______________» L/ °° *.............................. 94 gn 94 801 , „ „ febr.-aug. 5 prc. . . 90 65 10 Duna-dráva! 200 .......................... * i é i i é . ____H » fio/Wfr.................................... - t üi » n ezüstben jan.—jul. 5 prc. . . «a — 68 J 5 Dniester 200 ......................................... * i • • l 4 • , _ Q » J®J® J®7® JOO fr. •••••• • . .. aprít—pct. 5 prc. . . .g «8 16 Osztrák diraa gőzhajózási társulat 500 p. p. .... 1 ~ j»zvi 1877—1878 6 /p 500 ....... . , Sorsolással 1830-ből egész­­orst. p. p............................... ,57­1 ,59­­ Erzsébet-pálya *00 frt p. ...................................................... 141­­0 142 Tiszavidéki . . ..........................5/............................... -„ 1839-böl ötöd „ „ .................................­­ ,59 — Eperjes-tarnovi 200 frt........................................J . . i ~ 22 eT k‘*or- ‘ .......................... '* 85 ” J“! , 1854-böl 250 frtos 4°/0................................... _ ff! 60 FerdulAnd északi pálya 1000 frt ezüst............................... Magy.­rarországi *00 frt .5%.......................... ki- 64.0 , 1860-ból 500 , 5°/0„ ................................. f?o 30 fo Ferencz­ József pálya *00 frt ezüst . ti..................... 60 150 - Magy. északkeleti 1»® frt. . . 6%.......................... ff 76 «* ** , 1860-ból 100 „ 50/„. . ...... I® 1! 7“ Pécs-barcsi pálya *00 frt ezü­st . •................................1“? " Iff - Magyar keleti 800 frt ••*»/»...................................9­­68*5 , 1864-ből 100..................................................... fl? _ fl? L­­­ajos-Károly pálya 200 frt p. ..............................................*05 50 *08 — Magy. keleti II. k­b. 800 frt ••*%••••••--------------- — Qomot járadékjegy 42 Ura............................................... 7S «,(, Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................... ~ Magyar nyugati 200 frt . . 5% ■•....­­ 67 — Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5°/0 ...... 1A9 1/9 «(. Lemberg-czemoviczi pálya 200 firt ••••••• Osztr. kincstári jegyek 5%.............................................. * *. 711 Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. ........................................M® — 888 — * ,773 osztrik-északnyugati spo­rt^^............................ ig- I. Magánsorgjegyek. B. Földteh­erm­entes. 100 frt p. p. Rudolf pálya­­200 frt . . 105 — 106 &p| ÍJlaő erdélyApálya 200 frt ezüst . . .* . . f . f -~ - -'Hbt.linté*jt 100 frt.............................................. . . . 159*5 169 75, 60/. AUamnálva 200 frt D. D.......................................................... 278 - 278 50» Clary 40 frt p. p...................................................................... 29 25 29 75 Bukovinai 5. ! ! ! ! ! ! ! ‘SI 84 50 500 pálya 200 frt ........ I ! . 79 - 79 26||Dunag5*hajó.ád 100 frt p. p. 1% ................................ 93 75 Bácsországi I.............: SÍI MV Tiszaipálya 200 frt............................................................... m­­i;4­­.­Innsbrucki várost 20 frt..................................................... 7­50 lg j Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%/...................... 90 -------Bécsi Tramway 200 frt............................................................. 160— 101 — 18 ‘.1’ ......................................... ff* Horvát,tótországi 5%........................................................ _ -------Magyar-gácsországi első pálya 200 frt............................... »6— 6* 50! i^kkel. 1 5 *° W......................................... lf 76 !F' Morvaország! 5%....................................1 . . . 17 101- » észak-keleti „ 200 frt ezüst................................ 96 - 98 város köles. 40 frt................................................... V9 _ 30 —| Alsó-ausztriai 5„................................................... . 101 26 101 75 . keleti­ pálya 200 frt.................................................... 21 2o » ’‘lAdtritAn» lil et........................................................ ^ - 29 Doj TM TMth­ai *................................................................ 97- -- ■ nyugati székenfehérvár-grácz ,00 frt..................... -- 96 ~ salm 40 frt " T'• ! I *. I S ^ Tó fo ”! Erdélyi 5% f ! \ f f? ff ?! F. Záloglevelek. ifj- G^pt,«frt. p. p......................................................... ș i 70 3**0' 6 ......................................................... 73 60 l­ Stanislau városi 20 frt......................................................... lg n 19 25' BUjeromagt­o. . .................................................... 96 25 »6 7£ Oztrák földhitelintézet sors. 5«/........................... 105 76 106 - Triest város 100 p. p. 47,«/............................................... ilg _ 09 HW* a«’,."’............................................... 99 - ~­­ . 33 éves visszafizetés 5»/„..................................... 89 75 90 25 , „ 60 p. p. 40'/0 ................................................... 58 -- 59 -“ “ sorsolási * zá­ra­dákkal ! .* ! 1 g £ sorsolk.! ! ! !­f !­f­f­f­y ? ” , ASSg A'AW *. .* .* .* .* .* .* .* .* ! 1 \\ g­y 2­7 Igei kik. sorsolási záradékkal ! ! ! ! .* ! 7 f g g g M^.r fmd hiteltársulat's4 év 5%% *. *. *. *. ’. ’. 1­2 2 2 1 C. Más közkölcsönök. . ^r“'“ 6.W/°. 1 *. i *. * j 1 g 1 g2 Váltók a három hóra.* Duna szabályozási 5% 100 frtos ........ 105 — 10b 50 * Jelzálogbank 5vF0/n 2 7 ' Tg 3 78 59 Amsterdamra i°0 frt hollandi • • 101 75 107 — Magyar vasúti 120 frt (800 frank.) 6°/ . • • • • • , ,\q jk ' Augsburgra 100 kir. márk • • é­­ • • * °^0‘ * 59 90 60 10 Gyímör­ záloglevél 5% 150 frt......................................... 7 — — _ Berlin 100 bir. márk....................................* °/o • 60 — 6010 Magyar nyeremény 100 frt.............................................. 71 go 71 90 6« Elsőbbségi kötvények* Boroszló 100 kir. márk...............................°/o ‘ ’ 60 — 60 10 9 9 50 frt ......... . 7i — 71 50 Brüssel 100 frs . . . ...............................JV*°/o * -----------------­ Magyar kincstári utalvány 1878 10 L 6% .... 1­/. f. 101 7- Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5%..................................................“ Frankfurti 100 bi­. márk . . 4 . . . 4 °/o ------------------­. 1874-kl 10 L. 6% •••• 1­,« k­ .aj fit Albrechtp. 300 frt 5%. . ........................... • 1­­ . 67 — 67 25 Hamburgra 100 b. márk.....................................* °/e* • 60 — 60 10 w kölcsön 1871. 30 mii. ..•••••*• __ _________Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% •••••... — — — (Londonra 10 font sterling ..•••• 20 0 • 1?3 20 123 60 I 1878-Iki 54 mii. 5°/0 .................................... • __ Osztrák dunagőzhajózási 1000 frtp. p. . . . 9 . .------"TI" Lyonia 100 frank..................................................°/p • • * — — — — 9 szőlődézama-váltság 100 frtpa. •••••• __ „ „ 300 frt­p. 5%................................ 94 26 24 75 Milano 100 lira...............................................5°/o « • --------------— Pest városi 6°/o.............................•••••• Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ....... . . • 87 60 88 70 Marseille 100 frank .•••••.• 3°/o • • • — — — — Török vasúti 400 frank.................................................... T 77 ~ _­­ 1862-iki......................................................... 86 — 86 — Müncheni 100 ft. d. .......................................30 10 . ---------------------­. . 145 frank befla........................................... io 10 10 1869-lki........................................................ 86 50 87 60 pirfg 100 frank ..........................................8°/0 ... 48 8S 48 95 „ „ 200 frtos ••••••«•.•• —— 8125 Pétervár, 100 rubel •••••••« 7°/o . -----— — Eperjes-tarnovi 300 frt.........................*..;•• — —-------Zürich 100 frank ••••••.•• 8*/« * - —------­ D. Bankok részvényei. Ferdinánd északi pálya 200 frt p. ..................................... 99 50 100 *­„ „ „ 100 frt p. .............................. 95 — 95 50 Angol-osztrák bank 200 frtps 120 frt befizetés ... g() ,, g0 50 . . s W0 „ ezüst 5»/. .... . 104 - 104 25 Pénzek árfolyam­a. Angol-magyar bank 100 frt. _ _ _ Ferencz József , 200 .................................... 91 - 91 76 Bécsi bankegylet 100 frt. .......... 6g g0 57 60 £Í°s',barc8,i " !!! ” ezU,t.......................... ~ ~ — Cs. arany .................................................................................. 5 68 5 90 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40...................... _ _ _ KÁroly­ Lajos »•»•••»••• 97 50 ~ 20 fokos arany............................................................................. 9 g r 9 88 Magyar földhitelintézet 200 frt. . .......................... 30 50 81 _ » » kib' * • ' ................................... 1.3 7? at Sovereign . .....................................­ . .­­ . . . 1230 12 46,' Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt............................. ... .5, 60 » » J?I. . . . 1861 . .......................... 91 26 91 75 orosz Imperiale...................................................................................................... Magyarért, libtek­at. *00 frt............................................... 1*1 2 121 '0 o­ ” .". , „IY". ’ ' ' ' 300 .................................................~ “ Mária-Terézia-tallér ...................................................................................................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt..................................... _ _ ^ Kassa oderbergi 200 frt . .... .............................. 66 - 66 50 Ezüst................................................................................................... .. Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt...................... ... ... Lembergi-czem.-jassyi pálya 300 frt ezü­st........................................ - Egyleti tallér.................................................................................... _________ Franco-oentrák-magy. 500 frank 50% ...... . • s a I* *865 .... 75 75 71 — Porosz pénztári utalvány.................................................... ......................... Francomsatrák .00 frt........................................................ 11 — 11 50 ] . . .* m. ml \ \ \\ n~ " 50 ■ » » ■ ^Ve „ 1872 .... — —------ Nyomatik a kiadó tulajonos Athenäum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere 7. sa. Athenaeum-épület.

Next