Pesti Napló, 1878. május (29. évfolyam, 106-131. szám)
1878-05-01 / 106. szám
rancsolja így. Csak azon reménynyel kecsegtethetjük magunkat, hogy e visszavonulás nem fog soká tartani. Ha visszavonulásában politikai indokot is kereshetnénk (amire nincs jogunk,) azt mondanék, hogy mai lemondása ép oly hibás lépés, mint a minő korábbi külön állás foglalása volt. Mindkettő Tisza Kálmánnak tett személyes szolgálat, amelyet nem fog megköszönni sem Tisza Kálmán, sem az ország. De közéletünkben, ahol az államférfiak oly gyorsan elkopnak s ahol oly kevés államférfiunk van, az oly kiváló erő, a minős. Sennyey, nem maradhat soká a magánélet csöndjében. Ő vissza fog térni, tán a régi lobogóval, de más viszonyok közé. Ne keresse b. Sennyey hivatását abban, hogy ő a rendkívüli idők, az alkotmányosság szürkületének embere. A rendes időkben , az alkotmányosság verőfényében , a parlamentben van az ő helye. Az ellenzék egyesülése széttépett egy aggodalmat lenn s tán egy illusiót fenn. A conservativ párt, mint az egyesült ellenzék egyik részese, teljesen alkotmányos alapon áll, s a nemzet jogát, érdekeit védi a bécsi centralistákkal szemben. Ez nem a hátsó ajtók s nem a félhomály pártja. Nyílt sisakkal fog küzdeni a választások alatt, az egyesült ellenzék programmja alapján. Ezen a téren várják vissza. Sennyeyt azok, kik fényes tehetségeit nagyra becsülik, s kik nem ismernek el más conservativ irányt jogosultnak, mint a mely erős nemzeti alapon áll, s a nemzet színe előtt, alkotmányos parliamenti téren vivja csatáit. Erősödjék meg b. Sennyey egészsége, s vegyen minél előbb részt e csatákban. A kormány előterjesztéséből a gazd. tanintézetek fejlődése és álláséról. A minisztérium 1867-ben történt alakulásakor a következő gazdasági tanintézeteket találta működésben : a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetet német tannyelvvel, a keszthelyi gazd. tanintézetet, a hozzá tartozó földműves iskolával; alakulóban volt ezeken kívül a debreczeni felsőbb gazd. tanintézet és földműves iskola. Az azóta lefolyt tíz év alatt a minisztérium működése a gazdasági tanügy terén a következő alkotásokra terjedt ki: még 1867-ben a debreczeni intézet ügyei oda fejlődtek, hogy ez évben a földműves iskola, a következőkben már a felsőbb tanintézet is megnyithatójon. 1869-ben a magyaróvári belsőbb gazdasági tanintézetnek az osztrák kormánytól lett átvétele — az erre vonatkozólag folytatott tárgyalások befejeztével — ténynyé válván, a német tanfolyam mellett magyar nyelvű párhuzamos folyam nyittatott. Ugyanezen évben az erdélyi részek számára felállítandó gazdasági tanintézet szervezésére czélzó tárgyalások befejeztetvén, a közvetlen Kolozsvár mellett fekvő kolos-monostori birtokon, mely az erdélyi kath. alapítványtól vétetett haszonbérbe, egy gazd. tanintézet állíttatott fel, az eddigiektől lényegesen elütő szervezettel. Míg ugyanis a magyaróvári, keszthelyi és debreczeni felsőgazd. tanintézeteken a belépő növendéktől nyolc gymnasiális vagy hat reáliskolai osztálynak megfelelő előképzettség és egy évi gyakorlat kimutatása követeltetett, két évre terjedő tanfolyam mellett, addig a kolos-monostori gazdasági tanintézeten a gazdasági gyakorlat elsajátítására kiváló súly fektettetvén, a növendékektől csupán hat gymnasiális vagy négy reáliskolai osztálynak megfelelő képzettségi fok kivontatott, a tanfolyam egy, túlnyomólag a mezőgazdaság gyakorlásának szentelt évvel megtoldva — három évre emeltetett, s a gyakorlati első tanév a növendéknek a gazdaság körül előforduló mindennemű eszközlés és kézimunkákba való tüzetes begyakorlását czélozván, ugyanazok — minden előforduló gazdasági munkákban, kezdve a haszonállatok etetése, ápolása s fejősén, a szántás, vetés, aratás, a kaszálás és kapálás, a gabna magtári kezelése s a trágya kezelésén át a kertészség és a szőlő művelésig, sajátkezüleg felváltva résztvenni köteleztettek. Ez intézet a többitől eltérőleg szerveztetek anynyiban is, amennyiben az e czélra rendelkezésre álló erdélyi alapok segélyével, melyek 5900 frt nettó jövedelmet hoznak — évfolyamonként 12 — öszszesen 86 növendék nyert teljes ingyen ellátást; további 24 növendék pedig — minden évfolyamból 8 — mérsékelt havonkinti tápdíj (17 frt) fizetése mellett részesült ellátásban. Megjegyzendő, hogy már az intézet alapításakor s fennállásának első éveiben — tekintettel arra, hogy az ő Felsége által szentesített szabályzat nyomán rendszeresített ösztöndíjakra fordítandott kiadások az alapok fentebb kitett jövedelmét mintegy 700 forinttal túlhaladták — a minisztérium kénytelen volt ezen hiánylatot — a »gazdaság különböző ágai emelésére« czímű költségvetési tétel rovására pótolni; —mi később különösen azon körülmény folytán, hogy az imént megjelölt budgettétel 100.000 írtról 50.000 írtra szállíttatott le — mind terhesebbé válván : a minisztérium indíttatva érezte magát az ingyenes növendékek számát 36 ról 26-ra szállítani le, mely szám jelenig is érvényben áll. Ugyanazon évben (1869) megindittattak az előmunkálatok, egy az ország felső megyéi tót nyelvű lakossága érdekében felállítandó földműves iskola tárgyában, mely Liptó-Ujváron 1870-ben tényleg meg is nyittatott. Az intézet három évi tanfolyammal szerveztetett, a belépő növendéktől csupán az elemi iskolai ismeretek követ éltetvén. Huszonnégy növendék számára dij nélküli teljes ellátás biztosíttatott. Az intézet és a hozzá tartozó földbirtok a kincstár tulajdonát képezi. 1870-ben az országban nemzetgazdasági szempontból felette fontos borászat terén, az okszerű szőlőművelés és pinczekezelés elveinek terjesztése czéljából Biharmegyében, Erdiószegen, a megye által e czélra átengedett telek és épületben vinczellérképezde állíttatott fel, melynek rendeltetési czéljául tűzetett ki, hogy a növendékek e szőlőművelés, pinczekezelés és kertészet körül előforduló munkákban folytonosan részt venni köteleztetvén, szakavatott vinczellérekké, pinczekezelőkké képeztessenek ki; a belépő növendékektől csupán elemi ismeretek követeltetnek. A tanfolyam két évre állapíttatott ugyan meg, de tapasztaltatván egy harmadik évi tanfolyamnak szüksége, a növendékek szabadságában áll még egy harmadik évet az intézetben tölteni,mely főleg a gyakorlatnak, de némi részben az ismétlésnek is szenteltetik ;hogy ezen harmadik évfolyam a tanrendszerbe utólag, a növendékekre nézve kötelezőleg fel nem vétetett, ennek oka azon körülményben rejlik, hogy az eként emelkedendő kiadásokra a minisztérium amúgy is tülszűkre szabott dotatiójából fedezetet adni nem volt képes. Az intézetben 24 ingyenes állami hely van rendszeresítve. Gyakorlati térül Zichy Ferencz gróf nagy terjedelmű szőlő- és kerttelepeit és pinczéjét ajánlotta fel, ki egyúttal a növendékeket egyenruhával látja el sajátjából. Ezen intézetet követte 1873-ban a Zemplén megyében kebelezett Tarczal mezőváros határában fekvő kincstári birtokon felállított vinczellér-képezde megalapítása, az érdiószegi vinczellérképezdéhez hasonló szervezettel, de az érdiószegi tapasztalatok nyomán már kötelező három éves tanfolyammal. Az új alkotások sorát 1874-ben a kassai gazd. tanintézet alapítása fejezte be, mely a kolosmonostori gazd. tanintézetéhez hasonló tanrendszer alapján terveztetett. Az intézeti épületek Kassa városa által adományozott birtokon állíttattak fel. A belépő növendéktől követelt előképzettségre nézve ugyanazon szabály vétetett irányadóul, mint Kolosmonostoron. A tanfolyam itt is három évre terjesztetett ki, melyek közül az első túlnyomóan a gazdagyakorlat elsajátítására van szánva. Ez intézet szervezete azonban a kolosmonostoritól némileg eltér, a mennyiben a növendékek itt megfelelő alap és helyiségek hiányában az intézetben nem laknak, ellátásban sem részesülnek, hanem csak bejárók. A gazdasági intézeteke— habár nagyobb részben ott állíttattak fel, hol valamely intézet felállítása iránt egy-egy vidék vagy város érdeklődött s részben e czélra jelentékeny áldozatokat is hozott, a felállítás körül ekként nem követtetheti azon rendszeres eljárás, melyet — előleges számbevételével az ország különböző vidékei idevágó igényeinek — különben követett volna a kormány, ha — mellesleg említve — úgy a volt helytartótanács, mint az alkotmányos minisztérium a pénzkérdésben teljesen függetlenül járhatott volna el; — azt mégis ki lehet mondanunk, hogy különösen az intézetek újjászervezése óta azok eléggé jól vannak elhelyezve, így például — míg a dunántúli kerületben M.-Óvárt és Keszthelyen két egyenlő szervezetű felsőbb intézet állott, az egyik feleslegesnek volt mondható. Mióta azonban a m.óvári intézet gazdasági akadémia rangjára emeltetett s ez állásának megfelelő szervezetet nyert, — a keszthelyi intézet pedig középgazdasági intézetté szállíttatott le, — a két intézet túl a Dunán valódi szükséget pótol s egymást kiegészíti, — mint ezt mindkét intézet évről-évre gyarapodó hallgató száma — s mit ez alkalommal különösebben kell hangsúlyoznom — a keszthelyi intézet szembetűnő látogatottsága — teljesen igazol. Talán csakis a kassai intézetnél lehetne kívánatosnak tartani, hogy az feljebb és pedig Eperjesen, Késmárkon vagy Lőcsén nyert volna elhelyezést. Hogy ez nem így történt, az a minisztériumnak, be nem számítható. A debreczeni intézet teljesen megfelelő helyen áll, és a kolosmonostori intézet a királyhágóntúli országrész igényeihez mérve, szintén elég jól van elhelyezve. Meghagyattak továbbá az érdiószegi és tarczali vinczellérképezdék, tisztán eredeti szervezetükben. Az intézeteknek újjászervezése után a következő állami intézetek állanak ez idő szerint fenn: A magyaróvári gazdaakadémia, a keszthelyi, a debreczeni, a kolosmonostori, a kassai gazdasági tanintézetek, a debreczeni, a liptó-ujvári földműves iskolák, az érdiószegi s a tarczali vinczellérképezdék. 1874. ősz óta, midőn az újjászervezés keresztülvitetett, újabb intézet nem állíttatott, egyrészt azért, mert az erre szükséges pénzalap megszavazására az országgyűlés hajlandóságot nem mutatott, másrészt azért, miután a minisztérium fő törekvése odairányult, hogy a meglevő intézeteket az újjászervezés által alkotott alapon, úgyszólván, belterjesen fejleszsze, s időt nyerjen arra, hogy az intézetek több évi működésének észlelete útján, szervezetük helyességéről tájékozást nyerhessen. Az újjászervezés óta lefolyt három év határozottan kedvező eredményt mutatott fel, mely főkép a növendékek számának fokozatos szaporodásában nyerte kifejezését. A magyaróvári gazdasági akadémia,— annak daczára, hogy a belépőtől követelt előképzettség az érettségi vizsga feltételével fokoztatott, — folyton növekedő s az intézet ötven éves fennállása óta elő nem fordult növendékszámmal dicsekedik.Ezen eredmény világosan szól a mellett, hogy a minisztérium az úgynevezett felsőbbfokú gazdasági szakképzésre az akadémia felállítása által alkalmat nyújtván,ezzel valóságos szükségletet pótolt. Hasonló kedvező eredmény tapasztaltatott a négy gazdasági tanintézetnél is. Míg ugyanis a volt úgynevezett felsőbb gazdasági tanintézetekből kikerült növendékek a gyakorlati élet által támasztott igényeknek kellően meg nem felelhettek s ezen hátrányos körülmény kihatása alatt a felsőbb tanintézetetek növendékeinek száma szembetűnően hanyatlott, — a gyakorlati alapra állított gazdasági tanintézeteken a növendékek alaposabb gyakorlati kiképzése már néhány év lefolyása alatt is bizalmat keltett a gazdaközönségben,mely ez intézetek fokozatosan emelkedő látogatottságában nyilvánul s bátran adhatok kifejezést azon meggyőződésnek, hogy néhány év múlva, midőn ez intézetekből kikerült növendékek rigorosumaikat az életben is megállották, ez intézetek szervezetének helyessége általánosan el fog ismertetni. Nem kevésbbé kedvező gyarapodást mutattak fel a lefolyt évben — az alsóbb szakiskolák, nevezetesen a földmives iskolák és vinczellérképezdék. Míg ugyanis az elsőbb években még az ingyen ellátással szervezett helyekre is alig lehetett növendékeket kapni, addig ma már a helyek nemcsak mind betöltvék, hanem, mint az a debreczeni és liptóújvári földműves iskolánál történik, saját költségükön való ellátás melletti felvételért annyi tanuló jelentkezik, hogy ezek egy részét helyhiány miatt vissza kell utasítani ; — különösen örvendetes ezen körülmény a debreczeni földmives iskolánál, hol a növendékek tetemes tápdíjat fizetnek. A jelzett intézetekkel kapcsolatos földbirtok és az épületek következő csoportokra oszthatók — a tulajdonjogot, illetőleg használati jogot illetőleg. a) Az államkincstár kizárólagos tulajdonát képezik : A liptó-ujváriföldműves iskola és a tarczali borászati intézet összes fekvőségei és épületei. — A debreczeni gazdasági tanintézetnél a belső intézeti épület és kert (25300 frt értékben.) — A magyaróvári gazdasági akadémiánál az összes majorsági épületek, ezenfelül az egész 359 hold földterületből 261 holdnyi részlet. — A keszthelyi intézetnél az az egész szőlőbirtok, a rajta levő épülettel; a földműves iskolai s az összes majorsági épületek. — A kolos-mostori intézetnél a főépület és a gazdasági majorbeli épületek. — A kassai intézetnél az összes épületek. — A debreczeni földműves iskolánál az összes lakházak és majorsági épületek. — Az érdiószegi képezdénél egy újonnan beszerzett kis háztelek (1100 frt értékben.) b) Használati joggal örök időre bérfizetés nélkül az intézetek birtokában van. A keszthelyi intézetnél a belső és külső intézeti épület s a magtár, mindhárom állami költségen újból felépítve, illetőleg átalakítva. — A debreczeni intézet földbirtokából 400 hold területű szántóföld. — A kassai intézet egész földbirtoka — 272 hold szántóföld, 200 hold erdő. c) Örökös használatra befizetéssel az intézetek birtokában. A keszthelyi intézet 293 hold területű földbirtoka. — A debreczeni földmivelés iskolánál 200 hold területű legelő. — A magyar-óvári akadémiánál a főherczegi uradalomtól bérelt circa 54 hold szántóföld és az intézeti helyiségekül és lakásul szolgáló ugynevezettt »kastélyház.« d) Időhöz kötött bérlet alapján használatban tartatik . A magyar-óvári akadémiánál mintegy 45 hold területű földbirtok. — A kolos-monostori gazdasági tanintézet egész földbirtoka s a nem állami költségen létesített összes épületek. — Az érdiószegi képezdénél az intézeti lakház, mely után az eddigi 100 frt haszonbér 1876. év óta megszűnt. Az intézetek állami javadalmazása — a magyar államháztartás önállósítása, azaz 1868. január 1-től kezdve bezárólag 1877. év végéig, tehát 10 évi kezelési idő alatt — az alább következő eredményt tünteti elő, megjegyezvén, hogy az 1868. és 1869. években az intézetek részére nettó budget volt megállapítva, azaz csak a saját jövedelmeikből nem fedezhető költség erejéig nyertek javadalmazást a kincstártól s ennek megfelelőleg van a tényleges kezelési eredmény is az alábbiakban kimutatva. Az intézetek fentartására és létesítésére szolgáló rendes és rendkívüli hitelt s annak mikénti felhasználását az alábbi részletezés mutatja. I. Rendes kiadás. Költségvetés Kezelési eredmény 1868. év 30.!i00 frt 29.923 frt 16 kr. 1869. » 74.600 » 71.842 » 62 » 1870. » 178.4*1 » 171.249 » 90>|s » 1871. » 187.350 » 185.289 » 62'/» » 1872. » 193.085 » 187.574 » 30»/2 » 1873. » 217.764 » 213.289 » 88»/2 » 1874. » 218.534 » 217.680 » 50>/2 » 1875. » 200.884 » 200.621 »20 » 1876. » 227.750 » 227.747 »39 » 1877. » 235.7 50 »______235.749 » 03/, » Összesen: 1,763.908 frt 1,740.967 frt 69 kr. Megtakarítás 22.940 frt 31 kr. II Rendkivüli kiadás. Költségvetés Kezelési eredmény 1868. év 29.000 frt 29.000 frt — kr. 1871. » 27.000 » 25.000 » — » 1872. » *) 225.766 » 207.472 » 42 » 1873. » 244.510 » 240.074 »11 » 1874. » 25.000 » 24.999 »75 » 1875. » 20.000 » 19.998 » 83/1 » Az 1868. évi költségvetés szerint, az ezen évre engedélyezett 29.000 frt rendkívüli hitel összegen felül a tanintézetek felszerelésére s különösen a kolosmonostori intézet létesítésére kirendeltetett a várépítési alapnak akkori egész vagyon értéke 77.347 frt 11 kr. Ezen alap gyümölcsözőleg lévén elhelyezve s jelenleg is még 2100 frt tőkével rendelkezvén, 1868 egész 1877. év végéig begyült kamat fejében s ez itt költségvetési hitel gyanánt számba vétetik, 15.791 frt 52 kr. Ezen alapból a tanintézetek berendezésére fordittatott 1868—1877. években 91.038 frt 63 kr. Összesen: költségvetési 604.404 frt 63 kr, kezelési eredmény 637.583 frt 74*^ kr. Megtakarítás 26.830 frt 88 kr. Rendes bevétel Költségvetés Tényleges eredmény 1870. év 41.766 frt 50.176 frt 22‡/1 kr. 1871. » 49.300 » 60.033 »41 » 1872. » 61.000 » 64.293 » 31·12 » 1873. » 68.290 » 64.181 ̋ 26‡/2 ‡ 1874. » 64.633 » 63.219 » 76/2 » 1875. » 70.611 » 67.763 »55 » 1876. » 95.990 » 87.768 » 85‡/2 » 1877. » 93.624 » 100.191 » 25‡/1 » Összesen: 540.114 frt 547.627 frt 74 kr. A tényleges eredmény a költségvetésnél kedvezőbb 7.513 frt 74 krral. Hozzáadva ezen összeghez a fentebb kimutatott hitel megtakarításokat, melyek tesznek a rendes kiadásoknál 22.940 frt 31 krt. A rendkívüli kiadásoknál pedig, ha a várépítési alap időközi kamatai figyelmen kívül hagyatnának, 42.622 frt 401/1 krt, ha pedig, mint fenntebb is történt, ezen kamat jövedelem külön költségvetési fedezet gyanánt vézetik, a megtakarítás tesz 26.830 frt 881/1 krt. Összesen 49.771 frt 19*/2 krt. S e szerint az egész 10 évi időköz alatt az államkincstárra nézve a gazdasági tanintézetek kezelése a költségvetésnél kedvezőbb volt 57.284 frt 931/2 krtal. törvényhatósága is sietett eleget tenni a kormány kívánalmának. A tanács egyik közelebbi ülésén már intézkedett s az évrendszabályokat megfontolás s netáni kiegészítés végett a közegészségi bizottság elé terjesztette. A közegészségi bizottság e végből ma este ülést tartott, melyen Havas Pál elnök előadta az ülés tárgyát. A lényegükben közölt évrendszabályok szerint a tanács utasította az elöljáróságokat, hogy a nyilvános helyek tisztántartására kétszeres erőt fordítsanak; a talaj és jég megfertőztetése elleni rendszabályok javaslatba hozásával Pa tru- Abány főorvos és Wein vízvezetéki igazgató bízattak meg. A kérorvosok, vásárigazgatóság és felügyelők az ételek és italok szigorú ellenőrzésére hivattak föl. A városi kórházak orvosi kara utasíttatott, hogy ha járványos betegségek jeleit észlelnék, haladéktalanul tegyenek jelentést. A gazdasági hivatal pedig oly rendeletet kapott, hogy a fertőtlenítési szereket tartsa készletben. Ezzel kapcsolatban felolvastatott még néhány kórházi jelentés az anyagkészletekről és betegelhelyezésre kész helyiségekről. Dr. Patrubány szólt először s kiemelte, hogy az itt elősorolt hatósági intézkedések felölelnek mindent, amit ily eshetőleges járvány ellen tenni kell. Csak annyiban kívánná pótolni a tanács rendszabályait, hogy a lakossághoz fölhívás intéztessék, hogy a köztisztaság föntartása tekintetében kezet nyújtson a hatóságnak; szükségesnek látná még azon városrészekben, hol a lakosság szüretien Dunavizet iszik, a viz szűrését ajánlani s a gyermekeknek csak ilyen vizet adni. Dr. Tatay ajánlja, hogy miután a küteges hagymáztól lehet félni legjobban, a zsúfolt lakhelyiségek ritkításáról történjék gondoskodás, és pedig ne a kerületi elöljáróságok útján, hanem hatósági közegek közbenjárásával. Ajánlja a kisebb rendű szállodák és mesterlegény »szállók« orvosi felügyelet alá helyezését, végre az első betegek ruháinak mosására való fertőtlenítési konyha életbeléptetését, persze csak szükség esetén. Dr. Bókay azt javasolja, hogy a tanács intézkedjék, miszerint a nap bizonyos órájában tiszta vizet juttasson a vízvezetőség a lakosságnak, mert észleletei szerint a nap bizonyos részében mindig lehet mocsoktalan vizet nyerni. Dr. Poór szintén a jó vizre kívánja a fősulyt fektetni. A csatornák nagyobb és bővebb folyása tétessék lehetővé, mert ezek bűzét kell eltávolítani — talán jó lenne e czélra az artézi kút vizét igénybe venni. A lakások szellőztetése is elrendelendő, mert — úgymond szóló — a járvány nem az utczákon, hanem benn a lakásokban támad. Az árnyékszékek 6—7 óra közt nagyobb vizmennyiséggel öblittessenek, mert ezáltal nagy áramlat támad s a fertőtlenítés fél sikerét ez hordja magában. Ezután a bizottság helyeslő tudomásul vette a tanács intézkedéseit és a tiszti főorvos azon indítványát is magáévá tette, hogy a lakossághoz figyelmeztetés intéztessék az indítvány értelmében. Poór és Bókay javaslatai szintén befoglalandók lesznek a figyelmeztetésbe s a tanács föl fog keretni, hogy a vízvezetéki igazgatóság figyelmét irányozza a Poór által felhozottakra. A zsúfolt lakások kiürítését illetőleg a tanács hasonlóan hivatva lesz ellenőrzést gyakorolni. Dr. Löbin indítványára pótlólag még az is határozatba ment, hogy a tanács kérjen jelentést az elöljáróságoktól, mennyiben teljesítették az egészségtelen pinczelakások kiürítésére vonatkozó rendeleteket. A kórházi tervek megbírálására a bizottság a maga kebeléből dr. Poór, Patrubány, Gebhardt és Bókay urakat küldte ki. Végül megemlítjük, hogy dr. Reinitz interpellált az első magyar szeszfinomító gyárból kikerülő egészségtelen mocsok és trágya eltávolítása iránt. A főorvos constatálta, hogy a nevezett gyár udvara közegészségellenes állapotú, a fölhalmozott trágya és pocsolyák a levegőt rontják, s fedetlen csatornában szabadon folyik a lé. Történt már több hatósági intézkedés a kérorvos, s a főorvosi hivatal részéről is, hanem elégteleneknek bizonyultak, de a tanács ma gyökeresen intézkedett, amennyiben kiküldött Ger-óczy elnöklete alatt egy bizottságot, mely födött csatorna létesítését fogja kivitelre ajánlani. Az előterjesztések beadása után rögtön megteszik a kellő lépéseket: nagy idealista borong az anyag elhatalmasodása s bizonyos tények brutalitása fölött. Reméljük, hogy az Akadémia is a leghelyesebb szempontból fogja mérlegelni Renan legújabb művét s mihelyt alkalom kerül rá, átadja neki Thiers örökét a halhatatlanok közt. Nevezetes, sőt curiózus dolog, hogy Thiers utódjának — bárki legyen is az — szükségkép Ollivier Emil fog válaszolni; ő fog csatlakozni a Thiers emlékének adott hódolatteljes bókokhoz. — Ó, Ollivier Emil! »Le pauvre Emile a passé comme une ombre« dalolja Béranger a szabadság egyik fennkölt dalnokáról, Debvaux Emilről, ki szive vérével írta dalait a népnek és meghalt — elfeledve. Ollivier is úgy járt, hogy elfeledték, de árnyéka még mindig kisért — az akadémiában. Uram isten! mi lett ebből az Ollivierből, kire húsz éves korában Bortuna ragyogva mosolygott! A minapában láttam egy régi levelet. Méry, az elhunyt költő irta s intézte magához Ollivier Emilhez, a leghitelkedőbb modorban festve le azt a kedvező véleményt, melylyel a marseilleiek róla nyilatkoztak, mikor mint kormánybiztos 1848-ban Marseilleben megjelent. A levél nagyon pikáns : »Kedves Emilem! A köztársaság biztosa diadallal vonult be Marseillebe. Huszonkét éves fiatalember, okos, mint Ulysses és erényes, mint Telemach. Mikor a főtéren megjelent, a leányok elragadtatva kiáltották: angyali szépség! És valóban dicskör övezte fejét —s két azúrkék szárny vállait. Jelképe volt ifjú köztársaságunknak. Az öné M éry.« »Florida« szerzője hires volt hizelkedéseiről s arról, hogy sok embernek mondott bókokat. Ollivier után Cavaignacnak, Cavaignac után Napóleonnak a köztársaság elnökének, a köztársaság elnöke után Napóleonnak a császárnak, s Napoleon bukása után — Thiersnek! Intézkedések a keleti járvány ellen. — ápr. 30. A keleti háború vészes egészségtani következményeinek elhárítása, hazánktól távoltársa czéljából a kormány a törvényhatóságoknál évrendszabályok foganatosítását rendelvén el: a főváros Különfélék. — ápril 30 (Gr. Zichy Ferencz) Bécsben tegnap fogadtatott ő Felsége által. (Mr. Volf,) angol parliamenti tag, ki jelenleg Budapesten időzik, ma jelen volt a képviselőház írói karzatán, ahova Pulszky Ferencz kíséretében jött. (Victoria angol királynő) oroszellenes érzelmeit nagy őszinteséggel szokta kifejezésre juttatni. A napokban a királynő sir. T. M. Beddulph tábornok által Williams énekeshez levelet intézett, melyet az összes angol lapok közölték s melyben a királynő köszönetét fejezi ki egy csatadal beküldéséért, mely dal »indokait ő felsége teljesen méltányolja.« E dal fölötte jellemző; egyik része prózában igy hangzik : »Maczkó, a medve azt hitte, hogy alszunk. De ébren őrködünk. Mert szavai értékét ismertük nagyon jól. Furfangos hazugságaival sok szemet kápráztatott, míg hatalmasan föl nem állt az oroszlán. Immár minden brit ember szivében amaz óhaj ég, hogy ott legyen, ha az orosz hazugságokat viszszadobják a képmutatók szeme közé. Hadd tapasztalják, hogy a brit szivek mint hajdan, ma is bátorsággal telvék s a halálba tudnak rohanni, hogy hazájokat a szégyentől megmentsék.« — Hogy a királynő ilyen dalokban leli kedvét, az fényes tanúsága oroszellenes érzelmeinek. (Az erdélyrészi református tanárok) ápr. 15-én és 16-án Szászvároson értekezletet tartottak. Értekezletekből kiemeljük, hogy gr. Kun Kocsárd, e derék hitbuzgó és áldozatra kész protestáns főúr 40 db aranyat ajánlott föl pályadíjul. Az Erdélyi Protestáns Lap szerint a levél a következőleg hangzik : »Tiszteletes és tekintetes tanári értekezlet! Kétségtelen, hogy a közelebbi évtized alatt úgy a felekezeti, mint az állami tanintézetekben igen sok történt az oktatás és tanulhatás érdekében, s tagadhatatlan, hogy annak következtében örvendeztető sikert látunk a kimivelt eszü, sőt szaktudós egyének szaporodása által. — De miután meggyőződésem szerint egy nemzet és egy állam nemcsak a tudományokban búvárkodó és a tudás tulajdonaival felruházott hazafiak sokasága, hanem egyszersmind jellemesek hasonmértékű befolyása és közreműködése által emelkedhetik a tökély és belső erő felső fokára és szilárdulhat meg örök fenmaradásra , szükségesnek, sőt elmaradhatatlannak ítélem, módot és eszközöket találni az ifjúságnak még az iskolai élet folyama alatt, erkölcsi és szellemi világa olyszerű nemesítésére, mely által meg legyen vetve azon alap és megteremtve azon irány, a melyen és a melyet követve, az iskola körét elhagyván, künn az életben buzgó, vallásos és erkölcsös, józan és becsületes ember, mint polgár pedig a jelen sajnálatos s csak önérdeket hajhászó világnézetek között önmegtagadó, a közjóért mindig áldozni kész s kötelességét teljesíteni szerető lehessen. Ezen czél megközelítéséhez, hogy mily eszközök által juthatnánk, jelen előterjesztésem által egy e végre készülendő pályamunkára kívánok alkalmat nyújtani, melyet a tanári értekezlet tisztelt tagjai becses figyelmébe ajánlok. A pályaműveket kérem a jövő tanári értekezletre, a közreműködő tisztelt urak által, nem sajátkezűleg írva, pecsét alatt beadatni, hogy a jövő tanári értekezlet bírálatot téve a beadott munkák fölött, a viszonyainkhoz képest jó, elfogadható és czélra is vezető eszközöket fölmutató legkimerítőbb művet — a többi pályamunkákat is beterjesztve — ajánlólag tehesse át azon bizottságnak, mely a tanári értekezletre következő egyházkerületi közgyűlésen, egy főgondnok elnöklete alatt, hat tanárból és hat világiból alakulólag fog kineveztetni.Ezen bizottság lesz feljogosítva az általam ezennel felajánlandó 40 darab arany odaítélésére, s a jutalmat nyert munka pecsétje feltörésére. Ha pedig egyik pályamunka sem ütné meg a mértéket, továbbra is fenntartani óhajtom a pályázat folyamát mindaddig, míg oly mn kerülhet felszínre, mely a kitűzött kérdésre adott feleletével méltó leendő pályadij elnyerésére. — Tisztelettel maradtam a tiszteletes és tekintetes tanári értekezletnek. Algyógyon, 1878. ápr. 14. elkötelezett szolgája: gr. Kun Kocsárd.« Az értekezlet tagjai ez ajánlatot lelkesült óvatióval fogadták, s azt örvendetes tudomásul véve, a grófnak jegyzőkönyvileg hálás köszönetet szavaztak. A pályakérdésnek s a pályázati feltételeknek formulázásával bizottság bizatik meg. (Hymen.) Gróf Cavriani Miklós dragonyos főhadnagy Bécsben csütörtökön tartja esküvőjét Vécsey Auguszta grófnővel. Gróf Eszterházy Móricz leányát, Eszterházy Mária Anna Berta grófnőt tegnap vezette oltárhoz Bécsben Oetfingen-Spielberg Emil herczeg. (A rákospalotai iskola.) Tóth József, pestmegyei tanfelügyelő legközelebb meglátogatá a rákospalotai iskolákat, s ezek között a dr. Szabó Alajos tanár úr magán fiúintézetét is. Ez utóbbiban — mint nekünk írják — minden tekintetben kitűnő rendet talált. Az egyes tantárgyakban oly meglepő eredményt mutatott fel az intézetben működő tanító Wagner úr, hogy valóbancsak gratulálni lehet a budai állami tanítóképezdének, melyből ily kitűnő tanerő került ki. Az intézet kies, egészséges helyen fekszik a főváros közvetlen közelében, s mondhatni, hogy minden kívánalomnak megfelel. (A Szigligeti Ede síremléke és szobra) javára rendezett műelőadás rendező bizottsága vasárnap délután báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tartott a nemzeti színháznál. Az ülésen először is a sikeres előadás jövedelméről tett jelentést a bizottságnak az elnök. A nemzeti színház pénztári kimutatása szerint a húsvét első ünnepén rendezett előadás bruttó bevétele 1180 forint 10 krajezár. A kiadás, beleszámítva az 53 frt 92 krajezár napi költséget, Erkel Ferencz 39 forint 33 krajezárnyi, Szigligeti Ede özvegyének a »Perényi« után járó 131 frt 12 krajezárnyi irói tiszteletdiját s a nemzeti színházi szabályrendelet XIV. t. sz. 3 ik pontjában megnevezett jótékony czélokra levont 500 forintot, úgy a nyugdíjintézetre levont 2°/0-ot s a nyugta-bélyeg kiadást — összesen 735 frt 99 kr. Ezt levonva a bevételből, marad 444 frt 11 krajczár. Ehez a következő ajándékok járultak: A nemzeti színház igazgatósága 121 frt 87 kr, Szigliligeti Edéné 129 frt 17 kr, Erkel Ferencz 38 forint 81 kr, Csiky Gergely 25 frt, Vadnai Károly 4 frt, Tóth Kálmán 2 frt, báró Podmaniczky Frigyes 10 frt, dr. Várady Béla 10 frt, Paulay Ede 2 frt, Ráth Károly főpolgármester 10 frt, Toldy István 5 frt, Nagy Imre 10 frt, összesen 367 frt 85 kr, így a síremlék és szobor javára tiszta eredmény 811 frt 96 krajczár maradt. A rendező bizottság az ajándékokat ezennel hirlapilag nyugtázza s köszönetét fejezi ki a szives adakozóknak. A jótékony czélra előadott művek szerzőinek és előadóinak levélben fogja kifejezni köszönetét, s végül maga a bizottság elnökének, báró Podmaniczky Frigyesnek köszönte meg az előadás létrehozása körül tett szíves fáradságait és buzgóságát. A bizottság különben nem oszlott föl, hanem átalakult Szigligeti-emlékbizottsággá s addig fog működni, mig az emléket létre nem hozza. (A nemzetközi kiállítás.) Párisból, f. hó 28-ikáról írják : Páris város községtanácsa tegnap a következő határozatot hozta : Tekintve, hogy Páris városának hozzá kell járulnia a kiállítás megnyitási ünnepélyéhez, mely a látogatók óriási áradatát fogja ide vonzani, a községtanács felszólítja a praefecteket következő intézkedések megtételére: Máj. 1-én minden városi épület fel lesz lobogózva, este pedig kivilágítva. A polgárok felszólíttatnak, lobogózzák fel és világítsák ki házaik homlokzatait. A kivilágításra az 1878. évi költségvetés tartalékalapjából 50.000 frank utalványoztatik. A nap megünneplésére a köztársaság elnöke május 1-én az idegen fejedelmek és nagykövetek tiszteletére az Elyséeben ebédet rendez, este pedig elfogadási estélyt. Május 2-án tánczestély a kereskedelmi és földművelési miniszternél ; 4-én az Elyseében ebéd assisi Ferencz király tiszteletére és estély; 5-én a walesi herczeg tiszteletére a kereskedelmi miniszternél estély és hangverseny. — Ma (ápr. 28-án) délelőtt először tettek kísérletet a Trocadero nagy vízművével; ez egy vízesés, melyben a víz fokozatosan hat kis medenczébe majd egy nagy bassinbe esik 9113 méternyi magasságról ; a vízesést monumentális övezet díszíti. A kísérlet teljesen sikerült. A hat kis medencze tizenkét percz alatt, az 1800 méter térfogatú nagy bassin huszonöt percz alatt megtelt. Azután a nagy vízsugár középen nyílként szökött fel, majdnem húsz méter magasságra. (Halálozás.) Kugler Antalné, szül. Leimberger Borbála ápril 29-én, élte 75-dik és boldog házassága 51. évében, végelgyengülés következtében Budapesten meghalt. Béke poraira! (A fővárosi polgárok) által a pestmegyei árvízkárosultak javára ápril hs 6-án rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 1620 frt és 1 db cs. arany, melyben a felülfizetett összeg tesz 1100 irtot. Felülfizettek : ő Felsége a király 500 frtot, ő felsége József főherczeg 100 frtot, Ráth Károlyné 100 frtot. (A népszínházi alap javára engedélyezett sorshúzás megtartásának határideje a mai napra, azaz ápril hó 30-ikára volt kitűzve. A pénzügyminiszter úr azonban tekintettel arra, hogy a sorsjegyeknek igen tekintélyes része még a közönség kezei között van, s a kinnlevő sorsjegyek értéke, avagy a meg nem tartott sorsjegyek a mai napig a bizottmányhoz be nem küldettek, a népszínházi bizottmány kérelmére megengedte, hogy a sorshúzás f. é. június hó 17-dikére elhalasztathassék. A népszínházi bizottmány. (Az általános munkásbetegsegélyző és rokkantpénztár, mely jótékonysági firmája daczára csodálatos összefüggésben látszik lenni a magyarországi socialista mozgalmakkal, — évrőlévre izmosodik, gazdagodik, pénzben, s tagokban. A múlt 1877-iki évben is 8192 tag lépett be, akik közül a fele rész elmaradt ugyan a befizetések elharyagolása miatt, hanem azért az év végén az egyletnek 15.791 tagja volt. Működése kiterjed az egész