Pesti Napló, 1879. április (30. évfolyam, 79-105. szám)
1879-04-22 / 97. szám
Szerkesztési iroda* Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak «. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület. Budapest, 1879. kedd, ápril 22. 97. szám. 30. évi folyam. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Előfizetéi feltételek : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 1 hónapra 8 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések aPesti Napló kiadóhivatalába Budapesti Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) Bécs, ápril 22. (B. C.) Ma tizenegykor magyar minisztertanács van, egy órakor pedig gróf Andrássynál folytattatik a közös értekezlet. (Ered. sürg.) Szeged, ápr. 22. Adlerné aszszony áldásos működését Szegeden újra megkezdvén, felsövároson az ötödik népkonyhát felállította s budapesti urhölgyek adományából több ezer darab uj ruhaneműt osztott ki. Lemberg, ápril 21. A helytartó tegnap és ma fogadta a testületeket és egyleteket, melyek szerencsekivonatokat és feliratokat nyújtottak át ő Felségeik ezüst menyegzője alkalmából. Prága, ápril 11. A német egyetemi tanulók ünnepélyes fáklyás menete holnap este lesz. Moszkva, april 21. A Moszkva folyó kiöntött, elárasztotta a szomszéd helységeket, a Kreml melletti kert több részén és két városrész áll viz alatt, a víz elöntötte a házak földszintjeit. Néhány házból csak ügygyes bajjal mentették meg az embereket. A kár nagy. A víz árad. London, apr. 22. Az alsóházban Northcote ezeket jelenté ki: A kormány nem kapott arról értesülést, hogy a szultán elhatározta volna a görög kérdés eldöntését Európára bízni. A hivatalnoki személyzet költségvetésének tárgyalásánál indítványoztatott, hogy Wilson fizetése töröltessék, mert Wilson most Egyptomban van. Sir Northcote kijelenti, hogy ezen tétel szükséges, mert különben póthitelt kell majd kérni, ha Wilson még ez év folyamában ismét elfoglalná állását. A ház megszavazta a tételt. Amsterdam, april 21. A királyi pár ma tartotta ünnepélyes bevonulását a fővárosba; az indóháznál a helytartó, a polgármester, a községtanács, a magas polgári és katonai tisztviselők üdvözölték. A menet roppant néptömegnek leiratlanul lelkes örömnyilvánításai közben vonult végig a mindenütt fellobogózott városon. A palotába érve ő Felségeik az erkélyre léptek és meghatottan köszönték meg a tüntetést. Több külhatalom követe ide érkezett. Ő Felségeik nyolcz napig maradnak a fővárosban. Bécs, apr. 21. A déli vasút apr. 9-től 15-ig 621,208 frtot vett be,24619 írttal kevesebb mint a múlt év megfelelő időszakában. Madrid, apr. 21. Az eddig ismert választási eredmények szerint 275 kormánypárti, 32 alkotmányos párti és 38 más párti jelölt választatott meg. Canovas dil Castillo és Romero meg vannak választva. Laibach, april 21. Ő Felségeik ezüst lakodalma alkalmából a laibachi citannicában tegnap díszestély és bál volt. A laibachvidéki község küldöttsége és az itteni Erzsébet-gyermekkórház igazgatótanácsa a tartományi főnöknek ma nyújtották át a szépen kiállított szerencsekivánati feliratokat. A tartományi főváros és a kereskedelmi kamara küldöttségei ma utaztak Bécsbe. Brünn, april 21. A brünni, magyar hradischi, morva-kromaui kerületek községeinek küldöttségei, a morvaországi tanfelügyelők valamint a morvaországi orvosok egylete a helytartó előtt hódolati nyilatkozatokat tettek. Róma, ápr. 21. éjjel. A demokrata párt vezérei ma gyűlést tartottak Garibaldi elnöklete alatt. Garibaldi indítványára elhatároztatott, hogy Rómában központi bizottságot, a többi városokban albizottságokat rendszeresítenek és megindítják az akciót az általános szavazati jog kivívása és a képviselői eskü megszüntetése czéljából. Azon indítvány, hogy alkotmánygyűlés hivassák egybe, elvettetett. A német régészeti intézet ma ünnepelte alapításának 40-ik évforduló napját. A hírt, hogy Menabrea ideérkezése összefügg az egyptomi ügygyel, megcáfolják. London, ápril 22. Az alsóház tegnapi ülésében Northcote törvényjavaslatot terjesztett elő, mely a részvényesek korlátolt vagy korlátlan szavatolásának bajait el akarja hárítani. A fő elv az, hogy megengedtetik a bankoknál korlátolt szavatolás és meghatározhatják, hogy a részvényesek az aláírt részvényesek névértékén felül mennyiben szavatosak, a bili szabályozza a további számadást. A bilit első olvasásban elfogadták. Szt-Pétervár, ápr. 22. Tegnap az utczasarkokon Gurko ideiglenes főkormányzó következő rendeletét ragasztották ki: Minden szentpétervári ház kapujánál éjjel-nappal egy őrnek kell szolgálatot tennie. Ezen őrnek arra kell ügyelnie, hogy hatósági engedély nélkül sehol se függeszszenek ki falragaszokat és az utczán ne szórjanak szét kárt okozó tárgyakat. Az őrök tartoznak mindenkit, ki ilyet tesz, elfogni és az ily személyek 25 rubelt fizetnek, vagy 7 napi fogságot kapnak ha először érik őket tetten; ha másodszor érik rajta, kiutasítják a városból. Oly háztulajdonosok, kiknél az őrök nem végzik szolgálatukat, 500 rubel bírságot fizetnek. Ezen rendelet három nap múlva életbe lép. Minden fegyverkereskedő két nap alatt a rendőrséghez beadja a jegyzéket raktárának s padlásának minden készletéről. Lőfegyvereket és töltényeket ezentúl csak rendőrileg kiállított engedélyjegy mellett lehet árulni. Aki e rendelet ellen vét, eltiltatik a fegyverkereskedéstől, amíg a jegyzéket be nem adja. Aki fegyvert ad el engedélyjegy nélküli embernek, első esetben 500 rubelt fizet, második esetben készlete elkoboztatik és a kereskedelmi engedély megvonatik tőle. Oly magánszemélyek, kiknek fegyverük van, tartoznak a rendőrhatóságot erről értesíteni, és fegyvereiket csak azok fogják megtarthatni, kiknek a rendőrfőnökség ezt megengedi. Oly személyek, kik ezen engedély nélkül tartják meg fegyvereiket, 500 rubelt fizetnek, vagy hét havi fogságra ítéltetnek, a fegyver pedig elkoboztatik. A Pesti Napló tárczája. De Sardes marquisné. Irta: Daudet Ernő. HARMADIK RÉSZ. Chamblay Miksa naplójának folytatása. III (Folyt.) Az egész est folyama alatt ezen odaomló helyzetben maradt, mely finom formáit elbüvelő világításban tüntette elő. Fejét karjára támasztotta, melyet a pongyola bő ujja meztelenül hagyott, és melynek vakító fehérsége magára vonta tekintetemet és ajkaimat. Arany haja lassankint egészen felbomlott. Felém forditá merengő szemeit, és a delejes hatalommal biró tekintet alatt utolsó erőm is elhagyott. Szépsége ezen este oly élénken beszélt hozzám! Egész eszemre volt szükségem, hogy lábaihoz ne omoljak lázas lelkesültségemben, és midőn elhagytam, mámoros képzelőtehetségem nem látott semmi irigylendőbbet, mint e ritka kincs birtokát. Az éj, mely ezen estét követte, telve volt lázas izgatottsággal. Súlyos lelkiismeretfurdalás kínozta szívemet; de ugyanez időben a hatalmas vágy, mely képzelőtehetségemet lángba borította, leküzde a szemrehányás hangját, és lelkemet édes, kábító álomba ringatta. Nem valók többé képes uralkodni önmagamon; Mathild emléke nem védett meg többé, és én szenvedélyem viharában tántorogtam, mint a hajó a viharban, melynek nincs többé kormánya. Nem tudom, hogy más férfiak is ismerik-e azon izgalmakat, melyeket akkor éreztem , ha vannak olyanok, kik azt szenvedték, mit én szenvedtem akkor, azok bizonyára megsajnálnak, mert ők fogják tudni, hogy nincs fájdalmasabb, mint a bűnös gyengeség, melynek öntudatával bírunk, és melyet leküzdeni képtelenek vagyunk. Én tisztán magam előtt láttam e gyengeség következményeit. Ha átengedem magamat azon érzéki mámornak, mely Mari karjai közé vonz, tönkreteszem egész jövőmet. De gyávaságom oly nagy volt, hogy mindenféle indokokat teremtettem magamnak, melyekkel saját szemeim előtt igazolhatom magaviseletemet, és meggyőződtessem magamat, hogy ezen egy pereznyi élvezet, mely annyi kiszámíthatlan baj okozója leend, hajdani szenvedéseim jogosult kárpótlásának tekintendő. Másnap, az est beálltával újra Mari lakása felé irányoztam lépteimet. Midőn a kertajtó felnyílt előttem, be akartam lépni. De midőn a ház felé haladtam, a kapuőr megállított és jelentette, hogy Wellysney asszony nincs honn. E váratlan körülmény, mintha csak arra jött volna közbe, hogy felvilágosítson és megmentsen, időt adott a gondolkodásra. De ellenkezőleg, még felcsigázta vágyaimat. Azt képzeltem, hogy Mari távolléte okul szolgál azon titokteljes zavarnak, melyre az előtte való este ezélzást tett. Kielégítetlenül és bágyadtan tértem vissza, és a következő napon három óra felé újra lakására siettem. De ez este újra nem fogadott el, csak harmad napra egy levélke hozta meg magyarázatát e távolléteknek, melyek annyira nyugtalanítottak és egyszersmind felszólított, hogy térjek vissza a csábítóhoz. A magyarázat igen zavart volt, de én semmit sem törődtem ezzel; nem láttam egyebet, mint a meghívást, melyet hozzám intézett Majdnem ugyanekkor Cervolle kisasszonytól is érkezett egy levél, melyet itt egészen közlök, miután az segítségemre lesz bebizonyítani, hogy azon órában semmiféle segély sem hiányzott. »Mi történik, kedves barátom, és miért vagyok oly szomorú ? Nekem úgy rémlik, mintha nagy veszély fenyegetne, hogy boldogságunk meg van támadva, és hogy szerelmét újra elvesztem. Ön azt fogja nekem felelni, hogy semmi nem igazolja aggodalmaimat, hogy szíve nem változott meg, és hogy én őrült vagyok. Nos hát, igen felelje ezt, önnek igaza van , és sejtelmeim a roszálom következményei, remélem azonnal el fognak oszlani. A szerető szív könnyen remeg a jövő miatt. Az enyémet néhány nap óta gondok és aggodalmak terhelik. Minél inkább közeledik a pillanat, mely bennünket örökre egyesítene, annál inkább gyötörnek megmagyarázhatlan aggodalmak. Ha ön hozzám jöhetne, ha önt megláthatnám, egy percz alatt eltűnnének azok, azon öröm folytán, melyet az ön jelenléte okoz nekem.« E levél lelkemet a legnagyobb zavarba ejtette. A körülmények találkozása folytán Mari és Mathild egyszerre hívtak, és én habozva elhatározásomban, egész nap nyugtalan, bátortalan maradtam, anélkül, hogy valamire eltökéltem volna magamat. Végre elhatároztam,hogy este Wellysney asszonyhoz megyek, és azután történjék bármi, a Cervolles kastélyba indulok. Kilencz órakor Mari boudokjában voltam. Első szavaim hozzá azon kérdést foglalták magukban, hogy mi okból fosztott meg három napig attól, hogy láthassam ? — Küzdenem kellett az emberek és dolgok ellen, melyek végzetemet terhelik, felelte nekem. — Nem közölheti velem e küzdelmeket? — Minek ? — Oly boldognak érezném magamat, ha segítségére lehetnék, s e tehertől megszabadíthatnám ! Mari hallgatott, és én mozdulatlanul állva előtte, elmerengtem szépségébe, melynek az arezon visszasugárzó benső izgalom különös szép és egyszersmind komor jelleget adott. Szemeit reám szegezte, azután lezárta azokat, mintha gondolatait rendbe szedné. — Mit felel nekem ? kiáltottam fel; reméljek, vagy féljek ? — Tudom is én ? felelte, kezeit szemeire téve ; annyi bizonyos, hogy szeretem önt, és tudom, hogy ön is szeret. De hibám folytán, dicsvágyam hibája folytán, át nem léphető akadályt engedtem létre jönni közöttünk : én neje vagyok oly férfinak, kit gyűlölök és ki nem akar meghalni, ön pedig nevét adja egy nőnek, kit ön szeret. A bennünket elválasztó okok e rövid foglalatjára semmit sem tudtam felelni. Ha kényelmű kalandor vagyok, egyike azon férfiaknak, kik egy szerelmes nőt nem tekintenek egyébnek szerencsés fogásnál, arra igyekszem, hogy bebizonyítsam neki, hogy sem férje, sem házasságomnak nincs köze hozzánk, minthogy e perezben egyesítve és egyszersmind szabadok vagyunk. De bennem hiányzott a vakmerőség, mely ily ajánlatok előterjesztésére szükséges, és igy csüggedten hallgattam. Ő azután ismét folytatta: — Mennyi örömet ígértem önmagamnak, midőn önt szeretni kezdtem! Minő álmokat terveztem akkor! Miért volt gőgöm erősebb szívemnél? De most a szerencsétlenség már meg van. Midőn önt a Bruyeres majorban láttam, azt mondtam önnek, hogy bennünket minden elválaszt. Jobban cselekszem, ha önt viszont nem látom, minthogy azóta a szerelem annyira hatalmába kerítette önt, hogy visszatért hozzám, és azon ponton van, hogy feláldozza nekem Cervelle kisasszonyt! De én nem fogadhatok el ily áldozatot; ön megsajnálhatná ezt valamikor... Jobb lesz, ha barátok maradunk, semmi más, mint barátok . .. Lassan igy beszélve hozzám, szemei úgy tekintettek reám, hogy szavai inkább hasonlítottak kérdésekhez, mint az erős határozat kifejezéséhez. Egyszerre ismét így szólt: — Oh, semmi más, mint barátok . .., ez a bölcseség, higgye el nekem. — Csakhogy arra képesnek kell lenni! szóltam közbe. — Az ember mindenre képes, ha akarja. — Ezt könnyű mondani. — Oly férfi-e ön, ki képes lenne egy kétségbeesett szerep elvállalására? kérdezte tőlem. — Talán, feleltem bátran. — Elhagyna-e mindent, hogy engemet kövessen ? Elhagyná de Sardes marquist ? Elhagyná ön Cervolle kisasszonyt és beleegyeznék abba, hogy engemet egy távoli országba, tegyük fel Indiába, kövessen ? Mi Francziaországban nem szerethetjük egymást, jegyezze ezt meg, tette hozzá, mi csak ott lehetünk egymásé, hol nem ismernek. — Mi okból ? kérdeztem izgatottan a titok miatt, mely oly sokszor jött elő társalgásainkban. — Mi okból ? Felelni készült, én pedig figyeltem. De az első szavaknál feleletét megakadályozták. Komornája lépett a szobába, és hozzá közelítve, halkan beszélt fülébe. Alig hogy Mari meghallotta a komorna szavait, halványan és rémült arckifejezéssel ugrott fel helyéből. — Távozzék, távozzék, — szólt hozzám fordulva, nem maradhat itt. Én ellent akartam szegülni. De ő nem engedett erre időt. — Az ön jelenléte házamban életemet veszélyezteti ! szólt gyorsan. — Még akkor is,ha megvédeném? — Megvédeni engemet, ki ellen ? — Azon férfi ellen, ki elöl engemet elszöktet. — Szerencsétlen! ön nem tehet ellene semmit, távozzék, menjen ! ön holnap visszatérhet, irni fogok önnek, hívni fogom önt. Igen zavart és izgatott volt, és én megszántam. Kalapomhoz nyúltam. — Megyek, mondom hozzá; a viszontlátásig remélem. Azon ajtó felé irányoztam lépteimet, melyen beléptem volt. De komornájának egy jelentős pillantására hozzám szökött, így kiáltván: — Nem, nem, nem erre. Lépjen ide be; azonnal ki fogják önt szabadítani innen. (Folyt. köv.) Budapest, ápril 22. (A májusi előléptetés.) Bécsi levelezőnk tegnap délutánról a következőket írja nekünk: A májusi előléptetések az ezüst lakodalmi ünnepélyek miatt korábban fognak közzététetni. Úgy hallom, hogy a Verordnungsblatt, mely azokat közzéteszi, holnap délelőtt 10 órakor jelenik meg. Tartalmáról a következőket hallottam: Az előléptetés nem kedvezőbb, mint a múlt években volt. A hiresztelt tábornagyi kinevezések elmaradnak. Arról is volt szó, hogy Marokvics valami újonnan rendszeresítő rangot kapna, pl. gyalogsági felügyelő lenne, eddigi helyét a bécsi hadparancsnokit pedig a würtembergi herczeg foglalná el. A többi előléptetések ezek : altábornagyok lettek az 1873—1874-iki vezérőrnagyok, az 1873/4-beli ezredesek vezérőrnagyokká, az 1876 október- 1877. májusi alezredesek ezredesekké, az 1874-beli gyalogsági századosok és 1872/3-beli más csapatbeli századosok őrnagyokká, az 1873/4-beli főhadnagyok századosokká és az 1874/5-beli hadnagyok főhadnagyokká lettek. (Ghyczy Kálmán és választói.) Az Evs-ben a következőket olvassuk: Ghyczy Kálmántól vasárnap f. hó 20-án búcsúztak el volt komáromi választói. Népes értekezleten, melyben a választók pártkülönbség nélkül vettek részt az előző napon, egy 100 tagból álló küldöttség választatott, mely búcsúfelirat készítésével és átnyújtásával bízatott meg. Vasárnap délután 2 órakor indult el a küldöttség 14 kocsival Kis Igmándra, Vasvári Nagy Sándor előre menvén, hogy Ghyczyt a küldöttség érkezéséről értesítse. A küldöttségben 56-an vettek részt, leginkább megyei és városi tisztviselők, ügyvédek, néhány kereskedő és iparos. A küldöttség szónoka Pechata Gy. komáromi ügyvéd volt, ki virágos szavakban tolmácsolta a komáromiak tiszteletét, ragaszkodását s élénken érzett fájdalmat a fölött, hogy Ghyczy Kálmánnak az országos közügyek teréről a magánéletbe kellett vonulnia.Ghyczy K. törődött, betegesnek látszó külsővel, gyenge hangon válaszolta köszönetének kijelentése mellett, hogy nem politikai indokból vonult vissza egyátalán, hanem azért, mert rohamosan hanyatlani érzi fizikai és szellemi erőit, melyekkel most már — mint mondá — a súlyos politikai helyzet igényeinek megfelelni nem tud. Visszavonult most már — úgymond — a magánélet nyugalmába, melyből, reméli nem fog többé kizavartatni. Elnézést és bocsánatot kér választóitól, ha akarata és szándéka szerint az ország közügyeiben segíteni nem volt képes , arról biztosíthatja őket, hogy őt mindig a tiszta, jó szándék és lelkiismeretes meggondolás vezérelte. A küldöttség élénk éljenzéssel fogadta a beszédet s miután Ghyczy K. a küldöttség minden tagjával kezet szorított, a tisztelgők onnan eltávoztak s rögtön Komáromba visszatértek. (Az oroszok kivonulása Kelet-Ranaliából.) A Pol. Corr. katonai levelezője írja ápril 15-ről Konstantinápolyból: Az orosz csapatelszáállítás a burgasi öbölben február 15-én kezdődött, s hat héttel később véget ért. Ez időben 40.000 katona szállíttatott Oroszországba. Május elejére még nagyobb csapattömeget, a Skobeleff hadtestét várják Burgasba, melynek elszállítása egy hónapot fog igénybe venni. Burgasban és környékén most nagy katonai telepek emeltettek; feltűnést kelt, hogy az orosz kormány nem ideiglenes módon építtette azokat. Egy sereg uj utat készíttetett. Legközelebb geniecsapatok érkeztek Oroszországból és Várnából Aidorba, hogy onnan használható utat készítsenek a Balkánon át. Poros és Cubaja hegyfokok közt nagyszerű kikötő készült s ide vezető út is építtetett. Burgas környékén 15,000 ember számára csinos barakkok, nagy raktárak, istállók stb. épültek. Maga Burgas városa egészen ki van forgatva fényéből; egyetlen ház sincs, melyben korcsma, kávéház, vagy játékbarlang ne lenne. Épen most érkezett Burgasba a hír, hogy intézkedéseket tesznek egy milicrdandár (6 zászlóalj) összpontosítására, mely e helyet azonnal az oroszok távozása után meg fogja szállani. Az egész miliczia mozgósítását is nazsvban előkészítik. Újabban a vegyes okkupáczió ellen mindenfelől roppant izgatás folyik, melyet Szolypin tábornok s az orosz hatóságok élénken előmozdítanak. Filippopolisban azt beszélik, hogy a kiürítési határidő letelte után is egyelőre 10,000 orosz katona marad Kelet- Ruméliában. (Londonból) Írják ápril 17-éről: Mig ama nagy feszültséget melylyel itten az uj híreket a délafrikai harcztérről várják, a Madeirán át érkezett táviratok inkább fokozták, mint csökkentették s a helyzet f. hó elsején, midőn ez utolsó tudósítások Natalból elindíttattak, minden esetre nagyon kritikus volt, mostan az ellenzék két legtekintélyesebb szónoka sütötte el legnehezebb lövegét a minisztérium ellen. E szónokok John Bright, ki Birminghamban és Sir William Harcourt, ki Sheffieldben tartott beszédet. Mindketten szabadelvű gyülekezetek előtt szóltak, melyekre az ellenpárt egy tagja sem nyert bebocsátást s mindketten fokozott hevességgel ismételték a sokszor hallott támadásokat a külpolitika ellen. Új nézpontokat hasztalan keresünk e beszédekben. Mint figyelemre méltó kiemelhető az, hogy Bright mindazok daczára, melyeket a legújabb idő Oroszország európai és ázsiai terveiről napfényre hozott, még mindig a krími háború idején elfoglalt azon álláspontjához ragaszkodik, hogy nem Oroszország telhetetlensége és hódítási vágya, hanem csupán az angolok bizalmatlansága Oroszország iránt okozta a legújabb idő összes bonyodalmait. Komikus volt, midőn Bright azt állította, hogy nem akarja a kormányt megtámadni, de azért ugyanekkor az egész orosz-török, afghán és zulu háborút, India és Anglia rész pénzügyi helyzetét és gazdasági válságait a kormány rovására írta. Kétségkívül jóhiszeműleg beszélt, de bizony külpolitikai kérdésekben Bright már saját honfitársai előtt is rég lejárta magát. Felesleges mondani, hogy a Times, a Morning Post, Daily Tel, Standard és Globe a bűnlajstromot, melyet Bright és Harcourt a kormány ellen összeállítottak, részint komoly, részint humorisztikus modorban valódi értékére igyekeznek leszállítani. Csak a Daily News írja alá a vádlevél minden egyes pontját, sőt egy újabbal is szaporítja azt, melyet tegnap kapott táviratilag Lamakából, hogy ugyanis egész Cypruson pang a kereskedelem, az ég nehéz, mint az ólom, a föld kemény, mint a vas, a vetések elszáradnak, a barom elpusztul, az üzlet tönkre megy, a parasztok inkább gyökerekkel, mint kenyérrel táplálkoznak , hogy nagy a levertség a sziget összes lakói közt. Nem teszünk — mondja a szabadelvű lap — ez elemi csapásokkal szemrehányást a kormánynak, de a Cyprus gyerekes megszerzése úgy látszik az éhínség, a betegség és halál megszerzésérelön.« Ez rettenetesen hangzik, csakhogy el lehetne azt mondani Anglia összes gyarmatairól, midőn szárazság és éhség sújtja azokat. (A franczia radikálisok az orosz merényletről.) A párisi Rappel az nap, melyen Pétervárott Sándor czár ellen merénylet intéztetett, »az orosz kérdés« czimmel hosszú czikket közölt, mely következőleg végződik : »Néhány naiv ember sajnálja, hogy a franczia forradalom nem békés módon, összhangzatos egyetértésben XVI. Lajossal ért véget. Erre a történelem azt feleli, hogy XVI. Lajos a reformok iránti kétségkívül őszinte hajlama daczára sohasem szűnt meg titokban konspirálni ama reformok ellen, melyeket nyilvánosan jóváhagyott s hogy e czélból még a külfölddel is összeköttetésbe lépett. A történelem továbbá azt tanítja, hogy békés, ártatlan eszközökkel csak értéktelen reformokat lehet elérni, melyeket a legelső reakció újra megsemmisít, hogy jó, nemes szándékok rendesen nem sokáig tartanak , hogy a fennálló viszonyok tényleges átalakítása egyedül csak igazi forradalommal vihető keresztül. Még Anglia, a törvényes haladás országa sem képez e tekintetben kivételt. Óhajtjuk, hogy az orosz birodalomnak az ellenkező legyen fenntartva, de az egészen csodaszerű esemény lenne,s a mi bizalmunk a csodák iránt igen korlátolt. Ily körülmények közt szemügyre kell vennünk Oroszország jövőjét s már ma magunk elé kell idéznünk azon rázkódtatásokat, melyek a nagy birodalomból kiindulva,egész Európát megingatni fenyegetik. Sajátszerű azt állítani, hogy olyan szabad országok, mint Francziaország, azok, melyek a régi abszolút monarchiákat megingatni készülnek. Az ilyen forradalmi lökések veszélye ma egészen másutt fekszik. Az abszolút monarchiák maguk azok, melyek Európát meg fogják ingatni.« A bécsi ünnepélyek. (Saját levelezőnktől.) Bécs, ápril 21. Az ünnepélyekre, »csinálják« már a hangulatot. Félhivatalosaink egyre-másra íratják alá a novibazári egyezményt, amely természetesena béke záloga mert azt tartalmazza, hogy Novi-Bazárba az idén nem megyünk, ha csak előre nem látott, rendkívüli események nem kényszerítenek rá. E hírnek, mely bizonyára fokozná a Bécsbe sereglett népek örömteljes hangulatát, csak egy bökkenője van. A félhivatalosak aláíratják ugyan a novibazári egyezményt, de a porta még nem írta alá. A szultán csak hadét bocsátott ki, melyben felhatalmazza a portát az egyezmény aláírására, de ez úgy látszik nem egyéb, mint hazása-halasztása a dolognak. De katonai körökben arról biztosítanak, hogy már el van döntve, miszerint akció Novi-Bazár ellen az idén nem lesz, csak annyit fognak tenni, hogy a bosnyák-novibazári határnak gyöngébb pontjait megerősítik és Novi-Városig katonailag megszállják a Novi-Bazárba vezető útszorosok kijáratait, (a katonai technológia a szorosnak felénk eső nyílását nevezi »kijárat«-nak) és a völgyzárakat. A készülődések az ünnepélyre lázas erővel folynak, az állványokon éjjel-nappal dolgoznak, sok már fel is van díszítve, számos házon már nagy zászlók lengenek. A könyvkereskedések kirakatai tele vannak kisebb-nagyobb, többé-kevésbbé díszes »hódolati könyvecskék«-kel, jubileumi naptárakkal, a királyi páholy rajzaival sibeffélékkel. Minden utczasarkon árulnak ünnepélyprogrammokat, jubileumi könyvecskéket, a hordárok után-félen osztogatnak nyomtatványokat, melyek egyik felén az ünnepi menet valamely csoportja van ábrázolva, másik felén pedig egy fogorvos hirdeti mesterségét, vagy egy czipész kínálja portékáját. Az ünnepi menet — mint már jelzem — 4900 jelmezes résztvevőből fog állni. Nevezetesen 2200 lesz a tulajdonképeni jelmezes csoportok létszáma; vadászcsoport kettő lesz; a történeti vadászjelmezekben fellépők száma 183; modern vadászöltözetben 300 személy; 28 díszkocsi lesz, melyek mindegyike külön leírást érdemelne; a tűzoltók 1500-an, a hadastyánok is 1500-an lesznek. Ezeken kívül a dalegyletek is impozáns kontingenst fognak képezni; negyvenhárom dalegylet fog fellépni, mintegy ezer közreműködő taggal. Az üdvlövéseket illetőleg némi változtatást tettek a programmon ; könnyű ágyukat akartak felállítani az udvari istállók mellett. De azután felhozták, hogy a könnyű ágyuk vaktöltéseinek durranása igen tompa és a székváros valamennyi harangjának zúgásából ki se hallatszanék. Elhatározták tehát, hogy nehéz várágyuk fogják az ünnepi menet megindulását üdvlövésekkel jelezni, és ezek számára külön vaktöltéseket készítenek, mert a várágyuknak nincs vak töltésük. Az ágyukat a Schottenthor elé akarták felállítani, de az egészségügyi hatóságok az ott levő katonai kórház betegei érdekében ellenezte ezt. A tüzérségi fegyvertárnál fogják tehát felállítani az ágyukat; ezek öntöttvasból készült 15 centiméteres hátultöltő ágyuk. A műszaki építkezési igazgatóság a Schiller tér és a Ferencz József laktanya mellett két nagy állványt építtetett katonatisztek és hivatalnokok számára, kik egy-egy ülésért csak vagy két forintot fizetnek. Az ünnepélynek egyik legérdekesebb mozzanata lesz a fogadalmi templom felszentelése. Károly Lajos főherczeg, a templom védnöke Tansgot, a híres műtörténelmi tanárt megbízta, hogy az ünnepélyre a templomról monográfiát írjon, ott alkalmam látni ezen művet, mely ma került ki a sajtó alól. Igen szépen kiállított oktáv alakú közép vastagságú diszmó az, gyönyörű rajzokkal. Felemlíthetem belőle, hogy a fogadalmi templom negyedfél millióba került. Óriási lajstromot képez az adakozók névsora; nem kevesebb, mint háromszázezer ember járult e templom költségeihez; sokan természetbeni adományokat küldtek, így pl. az egyptomi alkirály 123 alabástrom tömböt, a libanoni sekh pedig 22 libanoni ezedrusfát küldött. Szeged. A kormánynak Szegedet illető legutóbbi intézkedéseiről hiv. helyről a következő értesítést kaptuk: Jekelfalussy Lajos, m. k. belügyminiszteri tanácsos küldetett ki, hogy úgy Szegeden, mint a közelebbi és távolabbi városokban és községekben a mentési munkálatokat, a menekültek elszállásolását, élelemmel és ruhával való ellátását szorgosan megfigyelvén, e megtekintett helyeken a találandókhoz képest rögtön intézkedjék, vagy a kormányhoz teendő jelentésében, a Budapestről foganatosítandó intézkedésekre nézve kimerítő és biztos adatokat szolgáltasson. Annak jelzésére, hogy minő gondoskodás, hánynemű intézkedés és teendők jutottak eddig osztályrészéül és várnak még a kormányra, elég legyen felemülnünk, hogy az árvíz által sújtottak közül egyedül Szegeden és a szegedi tanyákon 48.000-en felül vannak elhelyezve, magában a t.kanizsai járásban pedig 14.000-nél többen. A kormány küldötte, nyert utasításaihoz híven, figyelmét és gondoskodását nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is kiterjesztette, és a kérdéseire tett válaszokból pontos jegyzékbe vette mindazokat a tételeket, melyek a kellő elhelyezésre, élelmezésre