Pesti Napló, 1883. április (34. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-08 / 96. szám
fehérült a folyamon a jövő elé. Jobbról a csinos, mindinkább emelkedő Pancsova város, azután Starcsevo falu, a Ponyavicza folyó és Homoiz érintik határait. A csángók által megszállott hely egyenes síkság, melyről ékes panoráma kínálkozik a Belgrád és Szendrő felől elterülő szerb partokra, melyeken festőileg vannak elszórva Groezka és Ritopek nevű szerb falvak. Földje első minőségű, fekete, agyaggal kevert termőföld. Zsíros, buja föld, a Dunának évszázadokon át összegyülemlett iszapja. Az öreg Csobot Antal, a csángók vezetője és volt bírája, ki gazdag ember létére elhagyja Bukovinát, hogy testvérei közé jöjjön. Nagy György kormánybiztossal künn járt a már tavaly bevetett földeken, hol a tengerivetés csutkái még kiállottak a földből. A csutkák egyikét az öreg Csobot kihúzta a földből s műértőleg vizsgálta meg annak messzire elnyúló gyökereit s az azok közé ragadt fekete termőföldet s igy kiáltott a többi csángókhoz: — Emberek, csókoljátok meg ezt a földet, mert ez az ígéret földje. S a csángók áhítattal megcsókolták. Az öreg Csobot el is határozta azt, hogy nagy vagyonával és családjával együtt átköltözik Nagy- Györgyfalvára. Az ősz csángó egyszerű, de szívből jövő szavai biztosítékul szolgálnak a betelepülők jövőjére nézve. S ez a nép meg is érdemli azt, hogy biztos jövőjéről gondoskodjunk. Magyarország nem pazarolta érdemetlenekre kegyét, midőn a csángókat oly világra szóló tüntetéssel fogadta. E nép megérdemelte azt. Hat napja vagyok velük. E hosszú idők óta temérdek alkalmam volt a tanulmányozásra. Meg is figyeltem őket. Sokszor titkon pillantottam sápadt arczukra, vájjon nem fedözök-e fel azokon valami idegenszerű, ellenszenves vonást. Megvallom, nem szoktam meg azt, hogy kivétel nélkül mindenkit mentnek tartsak egyikétől vagy másikától azon hét főbűnnek, melyek közé szokták számítani a kapzsiságot, szeretlenséget és durvaságot. Csángóinkat az egész után túlhalmozták mindennemű ruha, és élelmi czikkekkel,de soha nem hallottam tőlük panaszt, ha egyikük vagy másikuk több jóban részesült, s egyik a másikára nem irigykedett A gyermek imádásig csüng szülein, akik szeretetteljes gonddal ápolják véreiket. Soha egy rossz szót, egy káromkodást vagy hasonlót nem halottam tőlük. Megérdemelték azt a szeretetet, amelylyel utonútfélen elhalmozták őket. Megérdemelték azt, hogy a magyar nép keblére ölelte testvéreit. A csángó, vagyis jobban mondva a Bukovinába szakadt székely-magyar megtartotta idegen földön is nemzeti jellegét. Lelkületük őszinte, tiszta, mint a ragyogó kristály. Szemedbe bátran, őszinte nyíltsággal tekintenek. Kiolvashatod belőle tiszta jellemét. Ma künnjártunk a barakokban. Az egyik előtt két ősz csángóra akadtunk, kik beszélgetésbe voltak elmerülve új hazájuk felett. Közeledtünkre mindketten tiszteletteljesen emelték meg süvegjeiket. Egyikük ősz, meggörnyedt alak, alázatos készséggel tarta kezében a süveget. Mi biztattuk, hogy tegye fel azt, mert a sivító szél könynyen átjárhatja ősz fejét. A másik öreg csángó így szólt hozzá: — Bizony, bizony, nem kell itt alakoskodni ! Nem vagyunk ám oláhok, hanem magyarok között, akik megbecsülik ősz fejedet! Egyszerű szívből őszinte szó. * Utunkon a megható jelenetek egész sorozatával találkoztunk. Ne kívánja tőlem azt az olvasó, hogy minden jelenetet szoros egymásutánban írjak le. Lehetetlen. Nagyon hasonlók voltak egymáshoz. Egyik oly szívből eredő volt, mint a másik. Nem tudok köztük különbséget tenni, tehát csak innét-onnét jelölök ki egy-egy vonást. Annyit azonban előzetesen is jelenthetek, hogy méltók voltak a magyar nemzet erős nemzeti érzületéhez, mint a magyar jólelkű őszinteség példányképei. « Ó-Becsén történt. A kormánybiztos engedelméből az ó-becseiek a hajóra tódultak, hogy csángóinkkal érintkezhessenek. Ó-Becse tiszteletre méltó prépostjával a gőzhajó fedélzetéről szemléltük a nyüzsgő tömeget. Egyszerre kiválik közülök egy rongyos, őszbeborult, összecsapott hajú öregember s elénk állt, jobb kezét mándlija alatt tartotta, mintha rejtegetne valamit. — Mi járatban van, jó ember ? — kértünk az öreget. — Hát eljöttem a csángó testvérekhez. Meg akartam látni őket, hogy igazán magyarok-e. Látom: magyarok. Hát én is elhoztam nekik azt, amit elhozhattam. Szegény vagyok, mint a templom egere, többet nem adhatok, fogadják el tőlem ezt. Lehet, hogy ezeknek még annyi sincs. E szavakkal átnyújtott egy karaj földszinti kenyeret. Iyen zajt csap vagy egyik cselédjét franczia rendőrökért küldi s ezzel biztosítja Lorisznak a szabad távozást. Párisban az orosz rendőrök nem mindenhatók, egyetlen kiáltás és ter vék meghiúsult. Akkor azonban elmarad a nagy hatású jelenet, melyben Fedora a csupa gyöngéd lovagiasságból minden áron távozni akaró férfiút végre mégis lefegyverzi s magánál tartja. E jelenet sokféle valószinütlensége daczára rendkívüli hatást tett s a közönség a kihívások végtelen sorával jutalmazta érte az előadókat. A negyedik felvonásban Fedórát utóléri a nemezis. Lorisz kegyelmet kap ugyan, de Fedóra feljelentése folytán öcscsét Pétervárott elfogták. A szegény ifjú igazi muszka módra lelte halálát. Börtönébe behatolt a víz és megfojtotta. A rémhírre az anya szörnyet hal. Két ártatlan ember halála terheli tehát Fedórát. Lorisz megtudja, hogy Párisból egy nőtől származó feljelentés folytán fogták el az öcscsét. Fedóra hasztalan kér bocsánatot a nő számára; végül Lorisz azt is megtudja, hogy ez a nő maga Fedóra. Megundorodva taszítja el magától. Fedóra mérget vesz s Lorisz karjaiban, ki megbocsát neki, hal meg. Van ez alakban valami azokból a nihilista nőkből, kiknek elszánt, csodával határos magaviseletéről a pétervári törvényszéki tárgyalások annyi meghatót jegyeztek föl. De e jellemvonás a végletekig vive, a legmesterkéltebb helyzetekbe szorítva, a képtelenségig túlozva lép elénk. És van a darabban, melynek legtöbb alakja alig gyakorol közvetve is befolyást a cselekmény továbbfejlesztésére, igen sok, talán túlságosan is sok izgató, hatást kereső, az idegeket megrázó jelenet, de nincs benne költészet, nincs semmi, ami mélyebb nyomot hagyna a lélekben. Az egész mű Sardou drámaírói múzsájának egyik legmesterkéltebb terméke, de hatásra nézve majdnem páratlan. Oly sokszor fogják előadni — ahányszor az előadók játszani győzik. A holnapi előadásért ma ostromolták a színház pénztárait. Acsády Ignácz: A szegedi fogadtatás alkalmával a dr. rosmaiak bejöttek Szegedre. A nagyszerű fogadtatás mindnyájunk emlékezetében meg fog maradni. A dorosmaiak is fellelkesültek. Felkeresték Nagy György kormánybiztost s igen szépen megkérték, hogy néhány darab csángót kölcsönözzön oda nekik, hogy megvendégelhessék. Reggelre ismét sértetlenül viszszaszálítanák. A kormánybiztos nem tudta, sírjon vagy nevessen-e e különös kérelem hallásakor. De megtagadta, mert a csángók Szegeden nem szóródhattak szét. Ezért a dorosmaiak komolyan megnehezteltek a keményszívű kormánybiztosra. * A szegedi piacz híres piros kalácsairól és czipóiról. A csángók megérkezése után a reggeli órákban két csángó fiú őgyelgett a piaczon. Alig vette azonban észre a kofasereg, megrohanták a közeledőket, össze-vissza csókolták s zsebjeiket, zsebkendőiket, kalapjaikat teletömték a legszebb szegedi tejes czipóval, béléssel, almával s kedves fiamnak szólították.* Egy szegedi czivis odaáll a kormánybiztos elé : — Nagyságos ur, egy nagy kérésem volna. — Nos, halljuk, barátom. — Adjon nekem két csángó gyereket, de örökbe. Felnevelem őket. Csizmadiamester vagyok. — Nem lehet. — Nem vagyon pedig értelme a nagyságos úr azon kimondásának, hogy nem lehet. * A szegedi parton az elindulás reggelén nyüzsgött a néptömeg. Csángóink derüre-borura barátkoztak a künnállókkal. Egyszerre elegáns fogat áll meg a kikötő előtt, melyből díszesen öltözött egyén lépett ki. Az ismeretlen körülnézett, azután hirtelen felkapta az egyik bámész csángó fiút s kocsijába tevén, elhajtatott vele. A fiú anyja, ki nem messze állt az eset színhelyétől, hangosan jajveszékelve járt fel-alá a parton, siránkozva követelte vissza fiát. A főkapitány, ki eközben értesült az esemény felől, már komoly rendelkezéseket készült tenni a vakmerő rabló ellen, midőn a bérkocsi ismét előrobog s belőle kiszáll a csángó fiú, tetőtől talpig úri ruhába felöltöztetve. * A szegedi asszonyok is kitettek magukért. Pár Rózsi, a legszebb csángó leány, kinek hajlékony, karcsú termetéhez elragadólag illik a szűk ujjas. A szegedi menyecskék beszédbe elegyedtek vele s elhívták magukhoz. Mire visszatértek, Pár Rózsi oly gyönyörű szegedi menyecskeruhába volt felöltöztetve, hogy a bámulat kiáltása tört elő ajkainkon.• Adán csak néhány perczre álltunk meg. Sietnünk kellett, időnk ki volt szabva. A rövid üdvözlő és viszonzó beszéd után egy magas alak lépett a kormánybiztoshoz és 5 drb ezüstforintost adott át e szavakkal : — Ezt az újszülött gyereknek, az első igazi csángó-magyarnak adományozom, ki csángó ugyan, de magyar földön született. — Köszönöm az újszülött anyja nevében. Kérem, mi néven jegyezzem be az adományt? — Nincs nevem. E szavakkal az idegen sietve eltávozott. * Az adaiak a megérkezés előtt egy órával tudták meg azt, hogy szándékunk van Adán megállani. Nem készülhettek tehát, hogy élelmiszereket gyűjtsenek. Amint azonban elterjedt annak a híre, hogy megérkeztek a csángók, mint valami ünnepélyes menet vonult ki a községből a sok ember, adományokkal megrakodva, melyeket felszólítás nélkül, önkényt osztottak szét csángóink között. * Egy másik kép. Két csángó nézegeti a kapott fehér kenyeret. — Mennyit kellett volna dolgozni egy ily kenyérért Moldvába ? — kérdé egyikünk. — De azt mondd meg az uraknak, — vágott közbe egy másik csángó, — mennyi korbácsütést kaptál volna érte Modurában!.... * Szegeden az elindulás előtti órákban az Ausztrián nem volt szabad senkinek sem tartózkodnia, mivel a hajószemélyzet akadályára lett volna a tolongás. * Egyszerre egy ősz ember lépett be a hajóra. Az őrök kimenetelre szólították fel. Erre az ősz odafordult a kormánybiztoshoz s ezt mondá: *— Nagyságos uram, nem teszek semmi alkalmatlanságot, hanem leülök s úgy nézegetem csángó testvéreinket. Engedje meg. A meghatottság tükröződött minden arezon az öreg remegő hangjának hallatára. * Ma hordták ki csángóink a hajó fenekéről az útközben gyűjtött élelmiszereket. Most látszott csak meg, hogy Szeged mennyit adott. Egymaga annyit, mint a többi városok együtt. A hajóraktárból alig győzték hordani a sok ételneműt. Az 57 zsák főzelék, mely az adományok közt van, nagy szükséget pótol, mivel csángóink könnyen megbetegedhetnének a folytonos húsevéstől. Az élelmiszereket külön helyre, más barakba helyezték el. Magukról csángóinkról törzskönyvet vezetnek, melybe mindegyik nevét, származását, életéveit, vallását, állapotát stb. vezetik be. * A barakok szellős, de elég kényelmes helyiségek és szakaszokra vannak felosztva, melynek mindegyikében felügyelők vannak alkalmazva, maguk a csángók közül. Amint kissé elrendezkedtek, tüstént átöltözködéshez fogtak s egymásután szedegették elő a maguk által szövött fehérneműt. Még csak most lehetett valóban látni, mily erőteljes alakok. A hajón por és füst csúfította el arczukat. A barak mellett rögtönzött tűzhelyeken azonnal főztek asszonyaik s párolgó leveses fazekakat hordanak be családjaiknak, kik alig várják a régnélkülözött meleg ételt.* Az a hír, hogy a csángó gyerek Debreczen és Szolnok közt megszületett, korai volt. A kisded Nagy- Györgyfalván, de még a hajón jött a világra. Élő emléke lesz a telepítés szép munkájának. Keresztatyja Nagy György kormánybiztos lesz. * A három szállítmány szoros kapocsba hozatik egymással. Tervben van egy köztük felájítandó fogyasztási szövetkezet, melynek közvetítésével mindent az első kézből és olcsón fognak kapni. * A sárospataki indóháznak léczczel elkerített része zsúfolva volt közönséggel. Egyszerre panaszos siró hangok jutottak füleimbe s egy meggörnyedt öreg asszony oda kiáltott hozzám: — Édes uram, lássa, ez a rendőr nem ereszt be, hogy átadhassam ezt a nehány krajczárt a csángóknak. Hiszen mindenki ad, hát talán nekem is, földhözragadt szegénynek, szabad lesz ezt odaadnom. Midőn a rendőr kértemre az öreg asszonyt beereszté, az kitörő örömmel sietett a legelső vasúti kocsihoz s a nehány garast szétosztotta. Ki tudja, mit vont meg magától, hogy azt a nehány krajczárt odaadta csángó testvéreinknek. * Nyíregyházán egy tisztes hölgy kíséretében gyönyörű kis nyolczéves leányka jelent meg előttünk s arra kért, hogy megtakarított zsebpénzét s czukrot osztogathasson ki a csángó gyermekek közt. A kis leány neve Dezsőfi Gizella. Sorba csókoltuk a kedves teremtést.* A lelkesültségnek száz meg száz ily példáját hozhatnók fel, melyek egyben mind hasonlók egymáshoz. Hasonlók az őszinteségben, a testvéri szeretetben, melylyel derék magyar népünk az ugyanazon nemzetségü iránt viselkedik. Áldja meg az adományozókat a jó Isten, a magyarok hatalmas Istene! Különfélék. Napirend, ápril 8. Naptár: Vasárnap, ápril 8. Róm. kath.: G. 2. Dénes püspök, Alb. Prot.: G. 2. Past. Bon. Görög-orosz: (márczius 27.) B. 4. Matróna vértanú. Zsidó : (nsz. 1.) Boschodes. — Nap kel 5 óra 25 percz, nyugszik 6 óra 39 percz. — Hold kel 5 óra 43 percz reggel, nyugszik 8 óra 12 percz este. Igazságügy miniszter fogad délelőtt 10—délután 2. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Az orsz. magyar képzőművészeti társulat évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor saját sugárúti műcsarnokában. A Petőfi-társaság havi felolvasó ülése délelőtt 10 órakor az akadémia kistermében. Felolvasók: Bényi Rezső, Tóth Endre és P. Szathmáry Károly. A tud. és műegyetemi olvasókör szépirodalmi matinéja délelőtt 1/a 11 órakor a központi egyetem dísztermében. A nemzeti zenede rendkívüli közgyűlése délelőtt 11 órakor. A nemzeti zenede segélypénztár egyesületének rendkívüli közgyűlése délelőtt 11 órakor. A népnevelők budapesti egyesülete társadalmi szakosztályának ülése délelőtt 10 órakor a Kazinczyutczai iskola helyiségében. A budapesti (budai) tanító egylet tavaszi közgyűlése délelőtt 9 órakor (medve-utczai iskola). A szesztermelők egyesületének ülése délelőtt 11 órakor a Köztelken. Géczy Rezső tanítványainak zongoraelőadása */ 11 órakor a zenekedvelők termében. Tavaszi megnyitó lóversenyek délután 3 órakor az uj lóversenytéren. Zsehy-kiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti műcsarnokában délelőtt 9 —délután 6 óráig. Belépti dij 30 kr. Iparmúzeum a műcsarnok épületében délután 2—4 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9—délután 1. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Egyetemi füvészkert, az üllői uton délelőtt 8—12 és délután 2—4. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban: term. és népismetár d. e. 9—délután 1. Akadémiai könyvtár d. e. 9 —12. Egyetemi könyvtár d. e. 9 —12. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre és Császárfürdőbe hajó indul óránkint. Lapunk legközelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn reggel jelen meg. Mai számunkhoz egy egész iv van mellékelve, a következő tartalommal: Országgyűlés. — A pestmegyei belvizek levezetése. — Különfélék. — A tárczában : Váljunk el. — Közgazdaság. — Vegyes hírek. — Üzleti hírek. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Hajóforgalom. — Időjárási jegyzések. — Bánó József felolvasása. — Idegenek Budapesten. — Meghaltak Budapesten ápril 5-dikén. — Börzei táblázatok. — Hirdetés. — Arany János szobrára ma a vidék egyik leghazafiasabb társasköre, a miskolczi nemzeti kaszinó húsz frtnyi lelkes adományt küldött be hozzánk, melyért a derék egyesületnek őszinte köszönetet mondunk. E 20 írttal gyűjtésünk 3577 frt 27 krra emelkedett. — A Mailáth-requiem. Mint értesülünk, a zenekedvelők egylete, elnökének, Festetich Pál grófnak kívánságára a Mailáth országbiróért tartandó requiembe elhunyt jeles zeneszerzőnk, Mosonyi Mihály »Liberá«-ját is be fogja szőni, mire a klasszikus egyházi zene barátait különösen figyelmeztetni kívántuk. A requiemen Kovács Zsigmondi veszprémi püspök fog fényes segédlettel pontifikálni. — A m. t. akadémia I-ső (nyelv és széptudományi) osztálya április 9-én, hétfőn d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Budenz József r. t.: »Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Árminnak: »A magyarok eredete« czimű munkájára. 2. Volf György 1.1.: bemutatja dr. Kiss Ignácz urnak, mint vendégnek: »Káldi nyelve« czimű értekezését. 2. Folyó ügyek. — Az osztrák népszámlálás. A cseh lapok a most megjelent s az 1880. évi osztrák népszámlálás eredményeit magában foglaló hivatalos statisztikai kimutatást ismertetik s itt különös figyelmet fordítanak a lakosságnak a »társalgási nyelv« szerint való felosztására. A cseh lapok az 1880. évi népszámlálást e tekintetben hiányosnak és megbizhatlannak mondják, mert a két nyelvű városok és községek német népszámlálói nemzetiség, túlzásból a nem-németeket is olyanokul írták fel, akik otthonukban s környezetükben németül társalognak. A társalgási nyelv szerinti arány tehát nem felel meg a nemzetiségi viszonyoknak. A Národni Listy szerint a csehek legalább félmillióval többen vannak, mint amenynyit a népszámlálásnál a társalgási nyelv rovatában összeírtak.Szerinte a csehek száma felrúg 5.700.000-re, tehát közel 6 millióra. A Pokrok kiemeli azon körülményt, hogy a csehek Csehország egész területén találtatnak, az úgynevezett »tiszta német« kerületeket sem véve ki. A bécsi egyetem tanácsa a napokban hozta meg ítéletét a Wagner-gyászünnepély alkalmával történt ismeretes demonstrácziók részesei fölött. Dafert Vilmos, a német egylet elnöke, s Bahr Hermann mindenkorra kizárattak a bécsi egyetemről. Két más tanuló megrovásban részesült, az egyik azon hozzáadással, hogy újabb fegyelmi vétség esetében ki fog záratni. A tanács ítélete ellen felebbezhetnek az illetők a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. — A magyar földrajzi társaság ápril 12-én d. u. 51/8 órakor a tudományos akadémia kis termében felolvasó ülést tart Az ülés tárgya: Tauscherné Geduly Hermina r. tag: »Úti rajzok a wallisi Alpesekről — Barabás Miklós veterán festőművészünk tiszteletére igen szépen sikerült társas estélyt rendezett ma este az írók és művészek társasága. Az estély hangversenynyel vette kezdetét. Felekyné Munkácsy Flóra urhölgy elszavalta Reviczky Gyulának ez alkalomra írt szép költeményét. Mind a vers, mind a kitűnő szavalat zajos tapsokat aratott. Farkas Ilona kisasszony és Ódry Lehel hatásosan énekeltek, Ernei József pedig nagy bravúrral játszott el harmóniumon — Sipos Antal által zongorán kísérve — egy Faust-ábrándot. A hangversenyt társas lakoma követte, melyen kedélyes felköszöntésekben emlékeztek meg az ősz művész érdemeiről. Az estélyen láttuk: Zichy Antalt, Török Józsefet, Kovács Pálok festőket, Cserhalmay tábornokot, Hubay Károlyt Várady Antalt s nejét, számos más irét és művészt. — Reviczky Gyula verséből a következőket idézzük: Öregnek hívnak ; de ne bánd, hogy az vagy ! Az istenek oly ifjúságot adtak, Mely az időt túléli, halhatatlan; Él az ecsetben, hangban és dalban. Halandó ember csak a föld pora . De a művészet meg nem hal soha ! Öregnek hívnak , de ne bánd, hogy az vagy ! Dicső napokról tud beszélni ajkad. Midőn te ifjú voltál, drága néped Áldásos korra, új eszmékre ébredt. Boldognak mondalak, mert láthatod. Széchényi, Vörösmarty korszakát. S megértél többet is, nagyobbat is még ! Midőn a zászlót lobogtatva vitték S felzúgott győzedelmes harczi ének : Irigylendő művész, ezt is megérted, S e nagy idők számos nagy emberét Te színről-színre láttad, ismered. Nem fegyverrel, nem is gyújtó beszéddel. Mégis közöttük álltál ifjú hévvel. Együtt küzdöttél az egész hazával, Ecsettel kézben és szivedbe’ lánggal. És hogy csodálják késő unokák : Megfestéd korod arczképcsarnokát. — A magyar jogászegylet ma délután teljes ülést tartott. Manoilovich Emil elnök a napirend tárgyalása előtt bejelentette azon borzasztó bűntettet, mely a múlt hó 28. és 29-ke közti éjjel Mailáth György országbírón elkövettetett. Nem szándéka a szerencsétlen véget ért országbíró felett emlékbeszédet tartani, erre hivatottabbnak tartja az egyesület elnökét, csak bejelenteni tartotta kötelességének e szomorú hirt, mely a hazát gyászba boritá s mely a jogászegyletet is olyérzékenyen sújtja, mert legkitűnőbb tagjától fosztatott meg. A gyászos esemény feletti fájdalmának az egylet jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Ezután folytatólag a büntető bíróságok szervezete s különösen a büntető eljárásról szóló kormánytervezet jogorvoslati rendszere fölötti vitát folytatták. A magyar vörös borok érdekében a kereskedelmi minisztérium Berlinben székelő nagykövetségünk útján már régebben figyelmeztette az illető köröket arra, hogy Berlinben egy »borról és bortermelésről« szóló nagyobb mű készül, mely a magyar vörös borok felől több, egészen hamis adatot foglal magában, s egyidejűleg kérte, hogy ebben az irányban adassanak meg a tényeknek megfelelő felvilágosítások, hogy a magyar borok ellen intézett ezen teljesen alaptalan támadások a jelzett mű szövegéből kiküszöböltessenek. — Munkás-értekezlet lesz holnap este 8 órakor a József-templommal szemben levő Markó-féle helyiségben. Tárgya: Az iparos munkás-kör alapításának ügye. — A nizzai kaszinó égéséről a következő részleteket írják: A felée promenád ég! Ez a rémhír terjedt el f. hó 4-én d. u. 5 órakor Nizzában. A nagy köralakú épület különböző részein törtek elő a fán^•1. TiLujijooJ-a-»« —■,i ^crc— — 1 - -----— p—o»''*' let lángokban állott, s alig egy óra múlva, borzasztó recsegés, ropogás között az egész épület összeomlott. Az épület belseje valóságos tűzhányó kráterhez hasonlított. Az épület közelében igen nagy volt a hőség, szerencsére az idő egészen csendes volt, különben ha szél lett volna, a Hotel des Anglais is veszélyben forog. Esti hét órakor a tűz már kialudt, de még mindig sűrű füstfelhők szálltak fölfelé. Az épületből csak a vasoszlopok maradtak meg. Mikor a tűz kitört, senki sem volt az épületben, melynek díszítését még nem fejezték be teljesen, mindamellett márcz. 28-án már több száz főre rugó társaság mulatott a kaszinóban, sőt másnap, márcz. 29-én a sétatér átellenében tűzijátékot rendeztek. Akkor is sokan voltak a kaszinóban, melynek korridorját és karzatait számtalan lampion világította meg. Mily borzasztó szerencsétlenség történt volna, ha a tűz akkor tör ki! A Temps jelentése szerint a tűz borzasztó, de nagyszerű látványt nyújtott. A tető ónlemezei megolvadtak, a vas konstrukczió oszlopai izzó fényben meredtek az ég felé, s a tenger habjai néha-néha fel-fel csaptak és egy perezre eloltották a sistergő zsarátnokokat. A forróság oly nagy volt, hogy senki sem közeledhetett az épülethez, sőt a partokról sem igen lehetett nézni a tüzet. A tűz oka ismeretlen. Öt óra felé egy biztos járt-kelt az épületben, de nem talált ott senkit, a munkások már eltávoztak. Emberélet nem esett áldozatul. Az összekötő hidat és az alaposzlopokat meg lehetett menteni. A kár egy millió frank, melyet két biztositó társaság fedez. — Az ornithologiai kiállítás, mely csak nyolcz napra van tervezve, mint Bécsből jelentik, ma reggel nyílt meg, minden ünnepélyesség nélkül. Csupán Falkenhayn gr. földmivelési miniszter volt jelen a hivatalos személyiségek közül. — A magyarországi petroleumforgalomra vonatkozó rendeletek szabályozása végett a kereskedelmi minisztériumban közelebb bizottsági tanácskozások fognak tartatni. — Zendülés az egyházban. A zágrábi Pozor szerint a károlyvárosi fegyházban zendülés ütött ki a fegyenczek között. Ezek ugyanis kétségbeesésükben belülről bezárván és elrekesztvén magukat, az ablakokról kiabálnak a néphez és segítségül hívják fel a polgárságot, egyre azt kiáltván feléje, hogy ez nem fegyház, hanem emberek számára berendezett mészárszék. Egy fegyencz f. hó 4-én a második emeletről az udvar kövezetére dobta le magát. — Merénylet. Burger Dávid már régibb idő óta ellenséges lábon áll a szerecsen utcza 20. sz. alatt lakó Gut házaspárral. Tegnap este 10 órakor Burger dühe úgy látszik tetőpontját érte el, mert késsel felfegyverkezve rontott be Gut lakásába s megöléssel fenyegette az asszonyt. Ez rémülve futott a szomszéd szobába, hogy a dühöngő elől eltorlaszolja magát. E közben a szoba üvegajtaja eltörött s Gutné kezét érzékenyen megsértette. A zajra összecsődült a háznép, akadt egy rendőr is, a ki Burgert heves ellentállás után letartóztatta s a terézvárosi kapitányságra kisérte. — öngyilkos szakács. A Sándor-utczai gróf Degenfeld-féle palotában ma délután b. Szentkereszty Béla orsz. képviselőnek Horváth nevű 50 éves szakácsa szobájában felakasztotta magát. A szerencsétlen embert, ki hosszú szolgálata alatt meglehetős vagyonra is tett szert, gyógyíthatlan betegsége vitte az öngyilkosságra. Holttestét bonczolás végett a Rókus-kórházba szállították. — Párisból. A három asztalost, ki a márcz. 9-diki párisi munkás gyűlést lázítást czélzó falragaszokkal összehívta, a törvényszék három havi fogságra ítélte. A postaküldemények letartóztatását rendelték el a német bíróságok azon szocziáldemokratákra nézve, kikről felteszik, hogy részt vettek a kopenhágai szocziáldemokrata kongresszusban. E rendelet folytán nem kézbesíthetők, hanem egyelőre a bíróságoknak adandók át az illető személyek neve alatt érkező levelek és csomagok. Az Amerikába kivándorló európaiak száma jelentékenyen csökkent az utolsó hónapok alatt. A washingtoni statisztikai hivatal legújabb jelentése szerint az Egyesült Államok összes kikötőibe febru hóban 17.065 kivándorló érkezett, míg a múlt év ugyanazon hónapjában 28.247-re ment a kivándorlók száma. A csökkenésben minden európai állam részes, csak az ír kivándorlók száma emelkedett, amely jelenség a legújabb izlandi események után alig szorul magyarázatra. — Gambetta s barátnője, Léon kisasszony között, tíz év óta igen gyöngéd levelezés folyt. Gambetta minden nap este levelet írt barátnőjének, melyben elmondja nézeteit a nap eseményeiről, a levélre a k. a. másnap reggel felelt. A levelek, melyek igy Gambetta emlékiratait tartalmazzák, mind meg vannak Léon k. a. birtokában. A Különfélék folytatását lásd a mellékleten. A bukovinai magyarok javára. (A Pesti Napló gyűjtése.) Szombaton kimutattunk . .25.716 írt 88 krt és két húszast. Lónyay Gábor......................25 » — » Gyűjtés a budapesti keresk. akadémia ifjúságának körében ................................. 58» — » Konta József Fér., Budapest . 1 » — » Zellhofer István » . 2 » — » Kálmán Sándor » . 2 » — » Fógel Antal » . 1 » — » Rappel Béla » . 1 » — » Freytag Ede » . 1 » — » Roth i . 1 » — » Stráicher Benő » . 1 » — » Reiser János » . 1 » — » Fischer Dezső » . 1 » — » Stenzinger Károly » . 1 » — » Thesz György » . 1 » — » Gyenes Lajos » . 1 » — » N. N. » . — » 50 » A polgáriolvasókör tagjai Földeákon...................... 9 » 35 » A Népújság gyűjtése, Eger . 1 » 80 » Farkas Ilonka gyűjt., Csémpuszta........................................24 » — » A ferenczvárosi társaskör márcz. 31-diki hölgyestélyén virágárulásból befolyt 30 » 63 » A kir. államvasuti hivatalnokok takarékpénztára . . 73 » 18 » A »Székelyföld« szerkesztőjének, T. Nagy Imrének gyűjtése.................................120 » 60 » Karabélyos Elek, a-lendvai járásbiró ujabb gyűjtése . 4 » 80 » a itsamely es viaeko«-ne». ---újabb gyűjtése . . . 8 » 50 » Összesen : 26.083 frt. 124 kr és két huszas. A földeáki polgári olvasó kör tagjainak gyűjtéséhez járultak : Főtiszt: Német Sándor úr 1 frt, Kiss Antal 1 frt, Apró János 30 kr, Keserű Imre 20 kr, ifj. Kiss Antal 50 kr, Gilinger János 1 frt, N. N. 25 kr, Bugyi István 50 kr, Kurunczi József 20, Bánszki József 50, Bugyi Pál 40, Szabó József 50, Gilinger Ferencz 50, Szabó Imre 10, Szabó Pál 50, Kovács János 10, Bánszky István 20, Hajnal Mihály 40, Galylyas István 30, Vízhányó István 40, Rakonczai István 20, Krébesz Pál 30 dr. Farkas Ilonka gyűjtéséhez járultak: Farkas Gyula 2 frt, dr. Farkas Benő 2, Farkas Ferencz 1, Farkas Lajos 3, Farkas Mariska 1, Farkas Ilonka 1, Alster Pál 1, Szalay József 1, Stankovics Mihály 1, Wimmer Kálmán 1, Veszély Lajos 2, Markovits Gyula 1, Komjáthy Aladár 1, Skáday, László 1, Szandtner Sándor 2, Buus Ernő 1, Trugly János 2 srt. Karabélyos Elek újabb gyűjtéséhez járultak : Balaton József 1 frt 50 kr, Hruska Nándor 1 frt, Némethy Ágost 1 frt, Karmossy Vincze 50 kr, Bartos Mihály 50 kr, Oseka Imre 10 kr, Szabó János 10 kr, Szilágyi Lajos 10 kr. »Vásárhely és Vidéke« újabb gyűjtéséhez járultak : dr. Endrey Gyula, Szamecz András 11 frttal, Sulyok Pál 64 krral, Potostyák János 50 krral; kisebb adományokból befolyt 5 frt 36 kr. * Mailáth György meggyilkoltatása. A mai nap folyamában több szenzácziós hír merült fel. Egyik a trieszti elfogatási illető. Álliták, hogy Triesztben elfogtak egy Szabó Pál nevű egyént, ki Bécsből utazott oda s kit Bécsben Spangának néztek. Mint kiderült, Triesztben csakugyan elfogtak egy embert, ki a Spangával való ugyan azonosságról vádoltatott, de kitűnt, hogy az illető Nápolyból való, mire szabadon bocsátották. A második szenzácziós hir Spangának Bécsben való tartózkodására vonatkozik, a miről alantabb is szólunk. A harmadik szenzácziós hírt a Nemzet közli, melynek hitelessége azonban kérdéses. Az idézett közlés igy hangzik: »Berecz, Mailáth György elfogott huszárja, és társai: Pitély és Jávor letartóztatott inasok, ismételt kihallgatások után valahára vallottak. Beismerték, hogy a gyilkosságot közösen ők követték el és hogy barátjuk, Spanga Pál segédkezett nekik. Maga a gyilkosság terve Spangától származik. Berecz több ízben panaszkodott Spangának és több társának, hogy »Mailáth vele, valamint a többi cselédséggel is igen rosszul bánik.« Spanga erre előállott a gyilkosság tervével, melyet rablással akart összekötni. A gyilkosság tényének elkövetésére vonatkozólag a következőket vallották: »A gyilkosság napján, estefelé Berecz a kapun egyenkint bocsátotta be társait. Pitély és Jávor elbújtak a fürdőszobába, mig Spanga az erkélyszobában várakozott. Pitélynek és Jávornak feladata az volt, hogy ha majd Mailáth lefekszik, a fürdőszobából előrohannak s őt megfojtják. A gyilkosok szép csendesen meghúzódtak a fürdőszobában. Hallották, mikor Mailáth hazajött, s azt, hogy tőle a huszár eltávozott. Pár perczig várakoztak még, azután előrohantak s az országbírót leteperték s fojtogatni kezdték. Mailáth hatalmasan védte magát és segélyért kiáltott. Bereczot, aki ezalatt az erkélyszobában volt Spangával, Spanga maga küldötte be, hogy segítsen czin kostársainak. Berecz ekkor hirtelen az ajtóhoz futott, azt kinyitotta, bement a szobába s a földre tepert gazdájának egy fölkapott törülközővel betömte a száját. A letartóztatott gyilkosok azt is bevallották, hogy Spanga nem vett közvetlen részt a gyilkolásban, ő csak bűnszerző volt