Pesti Napló, 1883. május (34. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-27 / 144. szám
pénztár adójának egy negyedrésze az egyházmegyék, egy negyedrésze az egyházkerületek rendelkezésére hagyassák, és csak 2 negyed része szállíttassák be a konvent által kezelendő országos segélypénztárba. E fölötte méltányosnak látszó indítvány többségre számíthatott, de Lónyay dr. nem akart elébe vágni a konvent határozásának a még nyitott kérdésben. Sejthető sem volt a vita hova fejlődése. Lónyay élénk figyelemmel hallgatta Sipos Pál esperes előterjesztését. És ime egyetlen pillanat döntött az ügyben, szivárványt vont a felleges égre: Lónyay Menyhért gr. Nagy Pál óta nem látott fényes sikerrel alkalmazott humor által győzött. Az esperes méltóságos fontossággal olvasta: »e kérdésben a konvent teljesen meghasonlott.« — »Hogyan?« Meghasonlott.— A gróf széles homlokán démoni ötlet villant keresztül: páratlan gazdag humorral s élénk mimikával és taglejtéssel fölvette a konvent jegyzőkönyvét, s olvasta abból, hogy »kitörő lelkesedéssel,« »közfelkiáltással,« »egyhangúlag« elfogadtattak a domesztikára vonatkozó indítványok. A frappáns hatás zaja még le sem csendesült, mikor komolyan hozzátette: »Hát ne vágjunk elébe a konventnek, várjuk be legalább, míg e kérdés fölött meghasonlanak.« A határozat aztán az jön, hogy a domesztika kezelésének kérdése ez idő szerint nem tárgyaltatik. Még számos beléleti ügy intéztetett el, miről referálni talán fölösleges. Tudósításaim tehát véget értek, s én a tollat azon megnyugvással teszem le, hogy amely önkormányzati testület 7 napi ülésezéssel a fontos dolgok oly roppant halmazát volt képes bölcsen elintézni, annak még a sokat bírált zsinati törvény sem árthatott, életerős az és virágzó. E. K. L. A fővárosi közmunkák tanácsából. — Május 23. — Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Ribáry József és Ybl Miklós tanácstagok bízatnak meg. Nachod Károly ajánlata, melyben a sugárúti XXX. csoportban, Lendvay-utczában 3046. hrzi sz. a. fekvő, 229,83 □ ölet tartalmazó telekért □ élenkint 20 frt vételárt igér, elfogadtatik. Hubner Nándor és nejével a sugárúti körtéri 3144., 3157., 4116., 4115. hrzi sz. ingatlanok iránt kötött adásvételi szerződések, továbbá Temesváry Zsófiával a sziv-u. 3196. hrzi sz. ingatlanra vonatkozólag és Fischer Terézzel a Lendvay-utczai (3042— 3046/5.) hrzi sz. telekre nézve kötött adásvételi szerződés jóváhagyatnak. A sugárúti XI. csoportban 51. sz. a. fekvő, 350.44 □ ölet tartalmazó telek felosztásának kérdése tárgyaltatván, a tanács elhatározza, hogy kívánatra a telket megosztva is eladandja. A telek elosztási vonalát a szomszédos szerecsen-utczai telkek hátsó határvonala képezendi, s ekként a sugárút felőli parczella 16 öl mélység mellett 197.22 négyszögölet, míg a szerecsen-utcza felőli a szomszédos telkek mélysége mellett 153,22 négyszögölet tartalmazand. A sugárúti parczella becsértéke négyszögölenkint 315 írtban, a másiké pedig 110 írtban állapíttatik meg. A régi négyszögölenkinti 225 frtnyi becsár szintén fentartatik az esetre, ha valaki az egész telket kívánná megvenni. A főváros a magyar államvasutak hivatalnokai és szolgái nyugdíjintézete által a sugárúton, a dalszínházzal szemben fekvő telken szándékba vett négyemeletes lakház építési terveit áttevén, a tanács azokat műszaki bizottmányának adta ki véleményezés végett. E bizottmány javaslata alapján a tanács a három és fél öt szélességben és a dalszínház nagy rizalitjának hosszát 4 lábbal meghaladó hosszúságban tervezett kiszökelléket engedélyezi és azt a nevezett intézetnek négyszögölenkint 355 frtnyi áron örök tulajdonába bocsátja,azon, telekkönyvileg biztosítandó szolgalom kikötése mellett, hogy ezen terület, mely arkádszerűleg az épület egész magasságáig beépíttethetik, a nyilvános közlekedés czéljára mindenkor fentartandó. Az építési tervek ellen egyéb tekintetben sem tétezvén kifogás, a főváros az építési engedély kiadhatásáról oly felhívással fog értesíttetni, miszerint kiszökellék által elfoglalandó területre nézve a térrajzot készíttesse el. A központi személypályaudvarból kiinduló szárnyvonal számára a kerepesi utca által híd lesz építendő már legközelebb, miért is a kerepesi-út ezen külső részénél irányát és szélességét már most szükséges megállapítani. A főváros által erre vonatkozólag beterjesztett szelvény tervekhez a tanács hozzájárul. E szerint a külső kerepesi-út 20 ölben megállapított szélessége mellett három öl széles előkertekkel fog elláttatni,melyek mellett egy 5.69 mtr széles, fasorral szegélyezett gyalogjárda, e mellett pedig két oldalon egy 4.15 mtr széles mellékút lesz. A víz- és légszeszvezeték, valamint a csatorna az utóbbin találandják elhelyezésüket. Kétoldalt, közvetlen a mellékutak mellett, a közúti vaspályás sínek fognak lefektettetni és ezek között lesz a 11,38 méter széles főközlekedési ág. A II. ker. Országút és Niedermayer utcza burkolata csatornaépítés folytán oly rossz állapotba jutott, hogy azon a közlekedés majdnem lehetetlenné vált. Felhívni rendeli ennélfogva a tanács a fővárost, hogy az említett utczák burkolatának jókarba helyezése iránt sürgősen intézkedjék. A Lukács-fürdő telkének szabályozási térrajzához a tanács hozzájárul. A telekből szabályozás következtében több oldalról nagyobb területek fognak levágatni, mig a Duna felőli részre nézve kiköttetett, hogy az csak nyilvános park czéljára használtathatik, mely tulajdonjogi korlátozás telekkönyvileg is biztosíttatni fog. Az angol és magyar aszfalt társulatok által az akáczfa utcza, Kerepesi-út és dohány-utcza közötti részében létesítendő próba-aszfalt-burkolat ellen a tanácsnak nincs kifogása, csak kívánja, hogy a burkolat lefektetéséhez műszaki osztálya is meghivassék. A főváros értesítése, mely szerint a városligeti Stefánia-út folytatólagos kiépitésének megindítását elhatározta, tudomásul szolgál. Burián Sándor VII. k. Lujza u. 6517 házi sz. telkéből eleső 11.50 □ öl terjedők kártalanítási ára, továbbá Bauer Ferencz VI. ker. Nagy János-utczai 4126. hrzi szám telkéhez csatolandó 3.40 négyszögöl terjedék megváltási ára a középítési bizottság javaslatához képest állapíttatik meg. Kaltenecker István és neje VII. ker. Rákoson fekvő 2126 házi sz. telkének felosztási terve ellen észrevétel fenn nem forog. A tanács tudomásul veszi elnök jelentését, mely szerint időközben következő építési engedélyek adattak ki: u. m. Wagner Ferencznek IX. ker. Telepi-u. 14. sz. a. földszintes házra; a m. államvasuti nyugdíjintézetnek V. nádor-u. 32. sz. a. kétemel. házra harmadik emelet ráépítésére; első m. sertéshizlaló r.-társaságnak X. ker. 8563/a. földszintes lakház építésére ; Frommer A. Hermannak VI. kerület hajtsár ut 1956. szám alatt virágmag száritó épületre ; Ganz-féle vagyongyárnak X. ker. kőbányai ut 8624. sz. a. emeletes vendéglőhelyiségre; Grundt Józsefnek X. kőbányai ut 8581—8583. sz. a. két emelet ráépítésre ; a hajléktalanok menhelye építési bizottságának VIll. ker. Rottenbiller-u. 4409—4412. sz. a. egy emeletes menházra; özv. Koller Józsefnének VIII. Teleky-tér 25. sz. a. egy em. házra; Láng L.-nak V. külső váczi-ut 1442/73. sz. a. földszinti toldalékra; Mommer Józsefnek II. ker. oszlop-u. 5466. sz. a. fabódéra ; Neiszer Fanninak X. k. ó-hegy 7993/9. sz. a. földsz. házra; Singer Henriknének VI. bajnok-u. 15. sz. a. földsz. házra; özv. Szeger Erzsébetnek IX. ker. soroksári-ut 9625. tk. sz. a. istállóra; Varga Ferencznek VIII. ker. sárkány-u. 12/7224. sz. földsz. házra és Vellai Istvánnak X. ker. ó-hegy 8000— 8008/8. hrzi. sz. a. toldalék és átalakításra. Ezúttal következő építési engedélyek adattak ki: Ganz és társának X. k. kőbányai-ut 8618. hrzi. sz. esztergályos műhelyre, Münzel Teréznek VII. k. Mária Terézia tér 15/6220- 6221. sz. a. átalakításra; főváros közönségének, VI. k. nádor-szigeti fürdőben toldalékra; Sarcilly Annának II. medve-u. 22. sz. a. told.- és átalakításra; Schlick-féle r.-társaságnak, VI. k. váczi-ut 1696—1699. sz. a. műhelyre; gr. Széchenyi Bélának II. k. lánczhid-u. és dunasor között 1. sz. a. 3. em. házra, gr. Zichy Rezsőnek II. k. lánczhid-u. és dunasor között, 3 45. sz. a. 3 em. házra; Todoresku Pálnak X. szállás-u. 8621. sz. a. hombár felállítására; Wieser Ignácz és nejének Vn. ker. akáczfa-u. 6. sz. a. emeletráépítésre; Weltner Józsefnek I. k. Svábhegy 17/6481—4482 sz. a. 1 fürdőszoba és 2 árnyékszékre; Wolf Nándornak H. k. O-Buda, szendrei út mellett 1830 sz. favázas házra; dr. Erényi Ullmann Sándornak VI. sugár ut 13. sz. a. háromemeletes házra; vallás- és közoktatásügyi miniszt. VIII. Eszterházy utcza 3. szám alatt természettani és muzeum-körut 4. sz. a. állat és ásványtani intézetre. Közgazdaság. Üzleti hetiszemle a gabnáról és a terményekről. (Saját tudósítóinktól.) — máj. 26. A hét elején az időjárás komoly aggodalmakra szolgáltatott okot. A hőmérő nagyon közel járt a fagyponthoz és gazdáink tartottak attól, hogy a fagyos szentek ezúttal nem fognak elmúlni nagyobb baj nélkül. Szerencsére máskép jött és bár némely vidékeken havazott, másutt meg jég esett, a heves szelek megakadályozták a fagyot és a helyenkinti jégverésen kívül más kár a vetésekben nem esett. Tegnap és ma már meleg eső esett, utána kisütött a nap és e körülmény nagyban elősegítette a vetések fejlődését. Gabona, Búza. Az üzlet szilárdabb irányzattal vette kezdetét. A zord időjárás a tulajdonosokat arra bírta, hogy tartózkodjanak a kínálattal, míg a malmok ugyanezen oknál fogva élénkebb vételkedvet tanúsítottak. Ennek folytán az árak a hét közepéig fokozatosan emelkedtek 15—20 krral. Midőn aztán a hét közepén a hozatal bőségesebbé vált és az időjárás is jobbra fordult,valamint a malmok is fedezték volt legsürgősebb szükségleteiket, az irányzat lanyhult és sürgősebb kínálat mellett finom búza 10—15 krral, silányabb fajú 15—25 krral csökkent. A heti forgalom mintegy 90,000 métermázsára tehető. Mai jegyzések jó minőségű aczélos búzában : 77 k. 10—10.05 frt, 78 k. 10.10—10.20 frt, 79 kilós 10.25—10.35 frt, 80 k. 10.40—10.45 frt és 81 kilós 10.50—10.55 frt. Búza őszre a hét elején emelkedő irányzatot követett és 10.20 frtról 10.35 frtig emelkedett, ezen áremelkedés azonban nem volt tartós, mert már a hét közepén jegyzése leszálloit 10.12 frtra. A forgalom meglehetős élénkségü volt és mintegy 130,000 mm-ra rúgott. Rozs jó keresletnek örvendett és gyenge hozatal mellett 10—15 krral drágábban fizettetett; részint helyben, részint állomásokról 6000 mm. adatott el 7.50—7.70—7.75 írton. Árpa. Takarmányárpa igen gyéren hozatik a piaczra, pedig jó keresletnek örvend; 6.90 írttól 7.20—7.30 írtig fizettetett; középfajok kevésbbé vétettek figyelembe és lanyhább irányzatot követtek ; finom árpa pedig egyáltalában nem került a piaczra. Középfaja 7.20—7.80 írttal, serfőzésre való 8—8.90 írttal fizettetett. Zab igen szilárd irányzatot követett és jobb minőségű 10 krral drágábban fizettetett, mivel ebből keveset hoztak a piaczra. A forgalom, egy hajórakomány szerbiai árát beleértve, 10.000 méter mázsára rúgott, mely a minőséghez képest 6.30—6.80 írttal fizettetett. Zab őszre a hét elején 6.72—6.74 — 6.76—6.78 írton köttetett, utóbb lanyhult 6.67 írtra és zárul lanyha irányzat mellett 6.65—6.68 írton. Tengeri egész héten át változatlan irányzatot követett. Mérsékelt forgalom mellett mintegy 20,000 métermázsát vittek el a piaczról, a minőséghez képest 6.60—6.75 írton. Tengeri máj.—jun. a múlt héten a kontremine által szorittatott, de e héten már szilárdabb irányzatot követett és 6.70 írtról 6.76— 6.78 írtra emelkedett, jul.—aug. 30 kötés történt 6 87—6.93 írton. R e p c z e. Augusztus—szeptemberi határidőre a hét elején a zord időjárás miatt 25—50 krral emelkedett és 148/8—144/8 frton köttetett; utóbb lanyhult és 142/8—148/8 frton került forgalomba. Kö 1 e s.Ezen czikkből kevés kerül a piaczra,miért is a tulajdonosok magasabb árakat követelnek; oláh áru kis tételekben 7.60—7.75 írttal fizettetett, de utóbb már 8 frtot kértek. Köleskása szintén nagy nehezen kapható 12.50—13 írtjával. Unt. Miután az üzlet élénkítésére egyfelől sem történt kísérlet, a forgalom csak azon kenyér- és fekete lisztekre szorítkozott, melyek a belföldi fogyasztás által vitettek el a piacról. A külföldi fogyasztás teljesen passzíve viselkedik, és ha egy néhány kisebb tétel el is adatik, ez csak nyomott árak mellett történik. Takarmányanyagokban az irányzat állandóan csendes. Sieti gabnaforgalom. Vontató hajtikon: Búza 76911, Bozs —, Árpa 3104, Zab 9581 Tengeri 72883, Repcze 100, Különf. — Liszt — Hüvelyesek, Bab. Az üzlet jelentéktelen volt. Mindössze vagy 600 métermázsa adatott el csendes irányzat és csekély kereslet mellett. Nagyszemü fehér oláh bab 10.25— 10.50, dunavidéki 9.75—10 frt, vasúti áru 9.50 —9.75, törpe bab 11.50—11.75, tarka bab 7.25— 7.75, barna bab 12.25—12.50 frt. Lencse lanyha irányzatot követett, miután a kereslet lényegesen csökkent, kisszemü magyar 12.50 frton, nagyszemü 15 frton, morvaországi 26 — 27 frton kelt. Borsó üzlettelen és lanyha, magyar 10.25— 10.50 írton, morvaországi 15—16 írton kelt. Bükköny el van hanyagolva; névleges ára 6.25— 6.75 frt. Magvak. Lenmag. A forgalom szükkörü volt; kis tételekben 60—70 mm. I. min. áru adatott el 12.50 írton ; középmin. 11.75—12 írton kelt. Kendermag. Mintegy 600 mm. I. minőségű világos áru kelt el 11.50 frton, szürke 11.25 frton volt kapható. Gomborka nem került piaczra, 11.75—12 írttal jegyeztetett. T a t á r k a kis tételekben kerül piaczra és 6.50 —7 frton kelt; rostált áru 7.35 írttal fizettetett. Kömény változatlanul szilárd; lengyel kis tételekben 26—26.50 írton, magyar rostált 29—30 írton, hollandi 34—35 írton adatott el. Mohar üzlettelen, 10.50—11 forinton kapható. Mák gyér hozatal mellett lanyha irányzatot követett; szürke 28—28.50 írttal, kék 29.50—30 írttal jegyeztetett. Olajok. Repczeolaj szilárd irányzatot követett és bár a fogyasztás csekély, az árukínálat hiánya mégis fentartotta az árakat; métermázsája csak 45 frton volt kapható. L e n o 1aj kis mennyiségben került forgalomba ; néhány száz métermázsa 38,50—39 frton adatott el. Olajpogácsa jó keresletnek örvend és 6 frtot métermázsájáért szívesen fizetnek. Szilva. Szilva. A hét elején mutatkozott zord időjárás, valamint a hír, hogy Boszniában havazott, élénkséget hozott a határidőüzletbe; boszniai szokványára 11.50 írton, szerbiai 10.50—11 frton köttetett 56 klgrammonkint, utóbb azonban hanyatlás állott be, az irányzat lanyhult és az árak csökkentek. A hét végén boszniai 105/s—10®/8 írton, szerbiai 10*/8—102/8 írton köttetett. Készáruból 30 hordó boszniai adatott el 14,50 írton és 300 mm. szerbiai 14 írton. Szilvás 7. Készáru lanyhult, tótországi 19—20 frton, bánsági 18—18,50 frton került forgalomba ; határidőre az üzlet jelentéktelen volt; bánságiért okt.-nov. 18 frtot kértek. Méz és viasz. Méz üzlettelen; imázsája 43—44 frton kelt. Viasz kis mértékben hozatott fel és szilárd irányzatot követett; rozsnyói másod kézből 140—141 írton, finomabb 143—144 írton kelt. Zsiradék. Disznózsír. A hét elején az irányzat igen szilárd volt és 74—74.50 írton több kötés fordult elő; jun.—jul. hordóstul 74 írton köttetett; a hét második felében az irányzat gyengült és ’/2 írttal olcsóbban volt kapható. Szalonna. Vidéki szalonna 64 írton adatott el; városi szalonna 65 írton kináltatott; füstölt máj.—jun. 70 írton köttetett, a hét végén kétszáru 1 írttal olcsóbban volt kapható. Borkő. A hozatal csekély, minek folytán az árak igen magasak, I. min. fehér 72—75 írton, I. m. piros 68—74 írton, II. min. piros vagy fehér 50—54 írton adatott el. Qubacs. A forgalom meglehetős volt; néhány tétel I. min. magyar áru 16.50—17 írton adatott el; II. m. 13.50—14 írttal jegyeztetett; szerbiai I. min. 13 forint. Paprika. A forgalom mintegy 150 métermázsára rúgott; igen finom 65—75 írton, I. min. 55—60 írton, II. min. 32—35 írton; csöves válogatott 48—60 írton adatott el. Szesz. (Kollmann és Kohn elég jelentése.) E héten is nyersszeszben élénk üzlet volt. Finomítók részéről a vételkedv tartós, miután a kivitel nagy mennyiségeket igényel. Nyersszesz finomítók részére 31.75, nagyban 32, fogyasztásra 32.25 — 32.50. Élesztőszesz 33.50—34, finomított 34.50—35 frt. Az árak 100 liter százalék szerint jegyeztetnek hordó nélkül, első költségek. Sertés üzlet. (A budapest-kőbányai sertéshizlaló és kölcsön-előlegező részvénytársulat jelentése.) Budapest, máj. 25. Miután a szükséglet szemben a nagy készletekkel igen csekély, és a kínálat is nagyobb mérveket öltött, az üzlet e héten is lanyha irányzatú volt és az árak csökkentek. Heti átlagárak: magyar szedett 240— 280 kgr. nehéz 60—601 kr, 180—220 klgr. nehéz 581/g—591/2 kr, vén 300 klgron felül 58 kr, vidéki sertés 57—58 kr, tranzitóban szerbiai 56—60 kr, romániai SS1/*—60 kr netto klgrammonkint. Eleségárak: Tengeri 6.95 frt, árpa 7.65 Összesen 7169 » Maradt 113716 » A részvényszállásokban volt 20084 . Az egészségügyi és tranzitószállásokban maradt máj. 16-án 13145 . Május 20-tól Magyar kir. Cs. kir. szab.,Cg. kir. szab. Ca. kir. szab. Mária 9 A fo- állam- állam- déli gőzhajózási májusi vaspályával vaspályával vaspályával társulat Budapestre érkezett kilogrammokban Búza.................. 10085 38819 800 11714 Kozs.................. 308 902 — 518 Árpa.................. 205 2486 — — Zab............... 818 233 — — Tengeri ............ 1648 2011 400 2773 Bepcze ............ — 85 — 106 Különfélék........ — — — — Liszt ................ 458 615 — 303 Budapestről elszállittatott kilogrammokban Búza.................. 201 97 800 4608 Eozs.................. — 199 — — Árpa.................. 200 412 — — Zab.................... — — — — Tengeri ............ — 379 400 — Bepcze................... — — — — Különfélék........ — — — — Liszt.................. 1648 24629 — — forint Helybeli állomány. Május 18-án maradt 110204 db. Felhajtás: Alsó-Magyarországból hízott 2761 » » makkos 3452 » Erdélyből — » Szerbiából — » Romániából 508 » Szerémségi — » A magyar államvasuton hízott 3831 » » » makkos — » A vidékről — » A budai vámoknál 119 » Hajón (szerémi) — » Összesen 120.885 db. Elhajtatott: Felső-Magyarországba 119 db Bécsbe 1894 » Csehországba 583 » Bodenbachon át 833 » Ruttkán át 313 » Dél-Németországba — » Budapesti fogyasztásra 3244 » Kültelkekre 100 » A budai vámoknál — » Kőbányai szalonnatermelők — » A m. államvaspályán 83 » Gyapjú. Bár holnap veszi kezdetét a Medard-napi vásár, ennek még eddig semmi látszata nincs, mivel eddig igen kevés uj gyapjú hozatott föl s igy vevő sem igen jelentkezett. Örvendetes jelenség kétségen kívül, hogy a termelők halogatják a nyírást, mert ilyképen remélhető, hogy annál jobb lesz a gyapjú. A kedvezőtlen üzleti helyzetnél fogva úgyis csak jól mosott, erős gyapjúnak van kilátása jobb árakra. A lefolyt héten mintegy 100 méter mézsa oláh czigája adatott el 59— 60 írton. . Ehhez felhajtatott: szerb sertés 3462 » román sertés 508 » Összesen 17115 » Elhajtatott: 508 » Maradt 14006 db. A gazdasági egyesületek nagygyűlése. — máj. 26. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek tegnap megtartott III. nagygyűlése, mint tudósításunkban említettük, helyeslő tudomásul vette a gazdasági egyesületek februári nagygyűlése által kiküldött bizottság előterjesztését, valamint ugyanezen bizottságnak felirati tervezetét a kormányhoz. A felirat szövege így hangzik: Nagyméltóságú miniszter úr! Kegyelmes uram! A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek Hl. nagygyűlése behatóan foglalkozván a gazd. egyesületek szervezkedési kérdésével, azon meggyőződésre jött, hogy a gazd. egyletek üdvös tevékenységéhez mellőzhetlenül megkívántatik, mikép azon agendák, melyek természetszerűleg a gazd. egyesületek hivatásszerű feladatai közé tartoznak, az egyletek hatáskörébe bevonassanak és ezáltal a megyék területén a gazdasági téren való szétforgácsolt működés kellőleg összpontosíttassék. De másrészt azt sem hagyhatjuk észrevétel nélkül, hogy az egyesületek és hatóságok között igen sok megyében tényleg összeköttetés nem létezik, az egyesületek a hatóságok által üdvös feladataik előmozdításában nem támogatatnak, mi részben abban leli magyarázatát, hogy a megyei közigazgatási szervezetben az egyletek képviselve nincsenek. Bátrak vagyunk exczellencziád becses figyelmét a közgazdasági előadók intézményére felhívni, melyet ott, ahol élénk egyleti működés tényleg létezik, mintegy kollizióban látunk lenni azon egyletekkel, melyek kellőleg javadalmazott és kellő kualifikáczióval biró tisztviselőjük s jól felszerelt irodájukkal sokkal inkább alkalmasak a közgazdasági előadókra ruházott feladatoknak megfelelni és teendőiket foganatosítani s nevezetesen nemcsak képesebbek a statisztikai adatok gyűjtésére és a gazdasági érdekeknek működési területükön való szellemi vezetésére, de figyelembe véve azon körülményt is, hogy ha egyes egyesületek a földművelési minisztérium által megfelelő dotáczióban részesülnek, akkor ezen egyesületeknek kötelességük is mindazon teendőkben, melyek ma a roszszul díjazott közgazdasági előadók hatáskörébe vonattak és azok által végeztetnek, a kapott államsegély fejében mintegy viszonzásul kellőleg el is járni ez irányban. Midőn tehát oly megyékben, hol feladatuk magaslatán álló gazdasági egyletek léteznek, ezen inkonveniencziáknak az általi orvoslását kérelmezzük, hogy a közgazdasági előadó feladatával és hatáskörével az illető egyesületek ruháztassanak fel, viszont oly megyében, hol nincs gazdasági egyesület, ott meghagyandónak véljük a közgazdasági előadót, de az által, hogy ha a megyei törvényhatóság által a minisztérium állandó gazdasági tudósítóiból választott bizottság helyeztetnék elnöklete alá, felruházandónak véljük azon képességgel, hogy a megye gazdasági érdekeit is képviselje és némileg pótolná a nem létező, vagy nem működő gazdasági egyesület szellemi működését. Ezen kivételes esetekben tehát a közgazdasági előadót ily módon mellé rendelt bizottsággal alkalmazni szükségesnek látjuk, de csakis addig, míg az illető megye gazdasági egyesülete hivatásának megfelelő tevékenységre ébredve, ezen intézményt fölöslegessé teszi, amely esetben tehát a közgazdasági előadói intézményt az említett bizottsággal együtt már mellőzendőnek véljük. Egy másik inkonvenienczia, melyre exczellencziád becses figyelmét felhívni bátorkodunk, a lótenyésztő bizottmányoknak jelenlegi külön szervezett testülete, mely elvonja a lótenyésztés ügyét a gazdasági egyesületektől, egy oly működési tért foglal el tőlük, mely kiváló mérvben lenne alkalmatos az egyleti élet élénkítésére. Jól tudjuk ugyan, hogy a lótenyész-bizottmányok eddigi működése sok jó szolgálatot tett a lótenyésztés ügyének , mindamellett azon meggyőződést tápláljuk, hogy ha a lótenyész-bizottmányok teendői a gazdaegyletekre ruháztatnának, úgy az ily módon nyerendő hatósági támogatás és segélyezés által az egyleti működés ezen feladat szolgálatában új életre ébredne és a lótenyésztés ügye is még szélesebb körű előmozdítást nyerhetne. Utalva továbbá azon költségekre, melyek az egyletek levelezéseiből származnak, s melyek csak kissé élénkebb működésnél tekintélyes összegre emelkednek, azon kéréssel járulunk excellencziád elé, hogy az egyleti hivatalos levelezés portamentességének a törvényhozástól való kieszközlését elhatározni méltóztassék. A jüdik nagygyűléstől vett megbízatásunkhoz képest, végül különös figyelmébe bátorkodunk ajánlani excziádnak, hogy mennyire akadályozza egyesületeinket hivatásszerű czéljaik elérésében rendelkezésükre álló eszközeik csekélysége. A mellékelt normál költségvetés, mely egyesületeink anyagi helyzetének átlagállapotát tünteti fel, meg fogja győzni excziádat a felől, hogy az állami támogatás, mely segélyezés alakjában nyújtatik, egyáltalán nem kielégítő, s ha azt akarjuk, hogy egyesületeink a hazai földművelés felvirágoztatását rendeltetésüknek megfelelőleg eszközöljék, az esetben az államsegélyt is a kifejtett tevékenység arányában emelni okvetlenül szükséges. Alázatos kérésünk tehát oda terjed, hogy exczlád az államsegélyt jövőben felemelni s a jelenlegihez képest jelentékenyebb mérvben adományozni kegyeskedjék. Budapest, 1883. május hó. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek II. nagygyűlése által kiküldött bizottság. ♦ * * A szövetségi nagygyűlés által megválasztott huszonnégyes bizottság Dessewffy Aurél gr. meghívására ma délelőtt a Köztelken ülést tartott. A bizottság megalakulását kimondván beható eszmecserét folytatott ama kérdések fölött, melyek tanulmányozás végett hozzá utasíttattak a nagygyűlés által, és melyek a jövő évi nagygyűlés napirendjére lesznek kitűzendők. Ezen kérdések Károlyi Sándor gr., Dessewffy Aurél gr., Keglevich István gr., Bertha György, Farkas Ábrahám és Wiczmándy Ödön felszólalásai után következőkben állapíttattak meg, — előzőleg a bizottság ügyrendjének kidolgozására Wiczmándy Ödön kéretvén fel szakelőadónak: 1. Egy központi orgánum megteremtésének módozatai ; 2. az állattenyésztés előmozdítására s öntudatos fejlesztésére szolgáló tenyésztervek gondos megállapítása ; 3. a mezőgazd.egyletek belső szervezetének s munkatervének kidolgozása; 4. időnkint a vidéken rendezendő kiállításokkal és versenyekkel kapcsolatos kisebb kongresszusok, illetőleg vándorgyűlések megtartása; 5. a marhasó elárusításának kérdése. A központi orgánum kérdésével a bizottság hosszasan foglalkozott, jelesül a körül lévén véleménykülönbség, vájjon egy politikai pártszínezet nélkül szerkesztett közgazdasági napilap megteremtése, illetőleg a már létező ily lapnak fejlesztése volna-e czélravezetőbb avagy egy hetenkint vagy havonkint megjelenő közgazdasági szakfolyóirat megteremtése által volna-e a czélnak leginkább elég téve. A bizottság egyik irányban sem határozott, hanem az elnök indítványára szűkebb körű bizottságul kiküldte: gróf Dessewffy Aurél, Korizmics László és gr. Károlyi Sándor urakat, mely bizottság a lap ügyét behatóan tanulmányozván, ez év őszén fog részletes javaslatot tenni. A Bertha György által a nagygyűlés elé terjesztett és vidéki vándorgyűlések rendezésére vonatkozó indítvány Korizmics László, Károlyi Sándor gr. és Dessewffy Aurél gr. felszólalása után oly kép intéztetett el, hogy ezen vándorgyűlések időnkint, a midőn a gazdaközönség valamely rendkívüli szükségérzete azt indokolja, mint alkalmas agitaczionális eszköz rendeztessenek és ily értelemben az indítványtevő Bertha Györgynek mint szakelőadónak adatott ki részletes tervezet kidolgozása czéljából. Az állattenyésztés fejlesztése czéljából megállapítandó tenyésztervek kidolgozására s a szarvasmarhatenyésztés emelésére szolgáló eszközök, közigazgatási intézkedések stb., valamint általában az állattenyésztés fejlesztésének módozataira vonatkozó tervezet kidolgozása czéljából dr. Zichy Nándor, Ordódy Lajos, Melczer Gyula, Emődy József és Tisza László küldettek ki szűkebb körű bizottságban, mely ezen hosszas tanulmányokat igénylő ügyet az előkészítő lépések kezdeményezése által is lesz hivatva előmozdítani. A gazd.egyesületek belszervezetének s munkatervének megállapítását tartalmazó munkálatra elnök javaslatára szakelőadóul Keglevich István gr. kéretett fel. Végül elnök a bizottság legközelebbi összejövetelére f. évi november hó elejét tűzvén ki, az immár tágas munkakört felölelt bizottság szétoszlott. Vegyes hlrek. A tőzsdéről. Politikai és pénzügyi természetű mozzanatok ezúttal egyformán gyakoroltak befolyást a tőzsdeüzletre. A londoni nagy bukások baisse-t keltettek az ottani piacon és e körülmény kihatott a berlini és ennek nyomában a budapesti tőzsdére is. Ezenkívül a moszkvai koronázási ünnepélyek bizonyos aggodalmakat hoztak előtérbe. A sok fenyegetőzés után a tőzsdei körök attól féltek, hogy ezen ünnepélyeket a nihilisták merényletei fogják megzavarni és ez egy okkal többet képezett a tartózkodó magatartásra. Ily körülmények között teljesen indokolt volt a nemzetközi értékpapíroknak a hét folyamán tapasztalt árcsökkenése. Utóbb azonban kedvezőbb hangulat jutott érvényre azon hírek folytán, melyek a konverzió folytatása tárgyában keletkeztek. A Rothschildhitelintézeti csoport vezértagjainak Bécsben tartott tanácskozásait a rentekonverzióval hozták kapcsolatba és nem ok nélkül, mert a tanácskozásokban csakugyan szóba került a rentekonverzió. Csakhogy a tanácskozás eredménye nem volt a tőzsde ínyére. Azt határozták, hogy a 6 százalékos czimletekre gyakorlandó opcziótól egyelőre eltekintenek s az opeziót csak akkor fogják gyakorolni, mikor erre az időpontot alkalmasnak tartják. Ez aztán ismét kedvezőtlenül hatott a tőzsdére és az árfolyamok újra csökkentek. Míg a nemzetközi értékek piacán a fent vázolt mozgalom nyilvánult, addig helyi értékek iránt változatlanul szilárd irányzat uralkodott és legtöbb kategóriájuk emelkedést tüntet föl. Szeszkisérleti állomás a fővárosban. Az orsz. iparegyesület egy a fővárosban létesítendő szeszkisérleti állomás ügyében a következő felterjesztést intézte a közgazdasági miniszterhez: »Az orsz. iparegyesület kebelében fennálló szeszes italok szakosztálya több ízben behatóan foglalkozott egy a fővárosban létesítendő szeszkisérleti állomás eszméjével. Ez eszme minden oldalról kedvező fogadtatásra talált, mert főleg az általa legközvetlenebbül érdekelt szesziparosok belátják és remélik, hogy a szeszkísérleti állomás a helyes kezelési eljárásban, a nyersanyagnak a haladás és tudomány szempontjából való észszerű kiaknázása körül a gyáraknak jelentékeny szolgálatot tenni hivatva van. Egy létesítendő szeszkísérleti állomás hivatva volna továbbá a gyárakat a tudomány és haladás mai igényei szerint berendezni, újabb vegyészeti eljárásokat meghonosítani, a technikai üzemre vonatkozó újabb kül- és belföldi találmányokat az érdekeltekkel megismertetni, a szeszgyárak számára üzletvezetőket és munkaerőket gyakorlatilag kiképezni, szóval a szesztermelésnek a tudomány legújabb vívmányai szerint való fokozatos fejlesztését előmozdítani s e végből minden szeszgyár berendezését és működését figyelemmel kísérni és instrukciókkal ellátni. A megpendített eszme kivitelére és létesítésére nézve is merültek fel a szakosztályban javaslatok, azonban ez irányban megállapodások azért sem történtek, mert az érdekelt körök, áthatva az ügy fontosságától, azon meggyőződésre jutottak, hogy mihelyt nagyméltóságod ez intézmény létesítésére nézve elvi határozatot hozni kegyes lesz, a kivitel és létesítés módozatai fölötti véleményadásra bizonyára alkalmat fog nyújtani az érdekelt szakköröknek, tehát említett szakosztályunk kiküldötteinek is. Mindezeknél fogva a többször említett szeszkísérleti állomás ügyét azon kéréssel ajánljuk nagyméltóságod kegyes figyelmébe, hogy ezen, egyik legkiválóbb hazai iparágunk fejlődése érdekében kívánatos intézmény létesítését kegyesen elhatározni és annak szervezési módozataira nézve az érdekelt szakköröket kihallgatni méltóztassék.« stb. Az országos magyar gazdasági egyesület kertészeti szakosztálya f. hó 29-én (kedden) délután 4 órakor ülést tart s ennek tárgyát Magyarország gyümölcstermelésének emelése és a gyümölcsészeti központ létesítésének kérdése fogja képezni. A bortermelők és egyéb érdekeltek által kiküldött albizottság tegnap este a kereskedelmi minisztériumban több órai tanácskozást tartott az országos minta-borpincze és egy borárucsarnok fölállítása ügyében, melyen gr. Széchényi Pál kereskedelmi miniszter is jelen volt. Határozatok — amint értesülünk — nem hozattak, de kimondatott, hogy a mintapincze eddigi szervezete föntartandó és a vidéki bortermelők soraiból a felügyelő bizottság egy faja alakítandó. A borárucsarnokot illetőleg előzetesen még különböző jogi kérdések várnak a megoldásra. A tanácskozásokat folytatják.