Pesti Napló, 1883. május (34. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-27 / 144. szám

pénztár adójának egy negyedrésze az egyházmegyék, egy negyedrésze az egyházkerületek rendelkezésére hagyassák, és csak 2 negyed része szállíttassák be a konvent által kezelendő országos segélypénztárba. E fölötte méltányosnak látszó indítvány többségre szá­míthatott, de Lónyay dr. nem akart elébe vágni a konvent határozásának a még nyitott kérdésben. Sejt­hető sem volt a vita hova fejlődése. Lónyay élénk fi­gyelemmel hallgatta Sipos Pál esperes előterjesz­tését. És ime egyetlen pillanat döntött az ügyben, szivárványt vont a felleges égre: Lónyay Meny­hért gr. Nagy Pál óta nem látott fényes sikerrel al­kalmazott humor által győzött. Az esperes méltóságos fontossággal olvasta: »e kérdésben a konvent teljesen meghasonlott.« — »Ho­gyan?« Meghasonlott.— A gróf széles homlokán démoni ötlet villant keresztül: páratlan gazdag hu­morral s élénk mimikával és taglejtéssel fölvette a konvent jegyzőkönyvét, s olvasta abból, hogy »kitörő lelkesedéssel,« »közfelkiáltással,« »egyhangúlag« el­fogadtattak a domesztikára vonatkozó indítványok. A frappáns hatás zaja még le sem csendesült, mikor komolyan hozzá­tette: »Hát ne vágjunk elébe a kon­­ventnek,­­ várjuk be legalább, míg e kérdés fölött meghasonlanak.« A határozat aztán az jön, hogy a domesztika kezelésének kérdése ez idő szerint nem tárgyaltatik. Még számos beléleti ügy intéztetett el, miről referálni talán fölösleges. Tudósításaim tehát véget értek, s én a tollat azon megnyugvással teszem le, hogy a­mely önkormányzati testület 7 napi ülésezés­sel a fontos dolgok oly roppant halmazát volt képes bölcsen elintézni, annak még a sokat bírált zsinati törvény sem árthatott, életerős az és virágzó. E. K. L. A fővárosi közmunkák tanácsából. — Május 23. — Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Ribáry Jó­zsef és Ybl Miklós tanácstagok bízatnak meg. Nachod Károly ajánlata, melyben a sugárúti XXX. csoportban, Lendvay-utczában 3046. hrzi sz. a. fekvő, 229,83 □ ölet tartalmazó telekért □ élen­­kint 20 frt vételárt igér, elfogadtatik. Hubner Nándor és nejével a sugárúti körtéri 3144., 3157., 4116., 4115. hrzi sz. ingatlanok iránt kötött adásvételi szerződések, továbbá Temesváry Zsófiával a sziv-u. 3196. hrzi sz. ingatlanra vonatko­zólag és Fischer Terézzel a Lendvay-utczai (3042— 3046/5.) hrzi sz. telekre nézve kötött adásvételi szer­ződés jóváhagyatnak. A sugárúti XI. csoportban 51. sz. a. fekvő, 350.44 □ ölet tartalmazó telek felosztásának kér­dése tárgyaltatván, a tanács elhatározza, hogy kívá­natra a telket megosztva is eladandja. A telek el­osztási vonalát a szomszédos szerecsen-utczai telkek hátsó határvonala képezendi, s ekként a sugárút fe­lőli parczella 16 öl mélység mellett 197.22 négyszög­ölet, míg a szerecsen-utcza felőli a szomszédos tel­kek mélysége mellett 153,22 négyszög­ölet tartalma­­zand. A sugárúti parczella becsértéke négyszög­ölenkint 315 írtban, a másiké pedig 110 írtban álla­­píttatik meg. A régi négyszögölenkinti 225 frtnyi becsár szintén fentartatik az esetre, ha valaki az egész telket kívánná megvenni. A főváros a magyar államvasutak hivatalnokai és szolgái nyugdíjintézete által a sugárúton, a dal­színházzal szemben fekvő telken szándékba vett négy­­emeletes lakház építési terveit áttevén, a tanács azo­kat műszaki bizottmányának adta ki véleményezés végett. E bizottmány javaslata alapján a tanács a három és fél öt szélességben és a dalszínház nagy rizalitjának hosszát 4 lábbal meghaladó hosszúságban tervezett kiszökelléket engedélyezi és azt a nevezett intézetnek négyszögölenkint 355 frtnyi áron örök tulajdonába bocsátja,azon, telekkönyvileg biztosítandó szolgalom kikötése mellett, hogy ezen terület, mely arkádszerűleg az épület egész magasságáig beépít­tethetik, a nyilvános közlekedés czéljára mindenkor fentartandó. Az építési tervek ellen egyéb tekintetben sem tétezvén kifogás, a főváros az építési engedély kiad­­hatásáról oly felhívással fog értesíttetni, miszerint kiszökellék által elfoglalandó területre nézve a tér­rajzot készíttesse el. A központi személypályaudvarból kiinduló szárnyvonal számára a kerepesi utca által híd lesz építendő már legközelebb, miért is a kere­­pesi-út ezen külső részénél irányát és szélességét már most szükséges megállapítani. A főváros által erre vonatkozólag beterjesztett szelvény tervekhez a tanács hozzájárul. E szerint a külső kerepesi-út 20 ölben megállapított szélessége mellett három öl széles előkertekkel fog elláttatni,melyek mellett egy 5.69 mtr széles, fasorral szegélyezett gyalogjárda, e mellett pe­dig két oldalon egy 4.15 mtr széles mellékút lesz. A víz- és légszeszvezeték, valamint a csatorna az utób­bin találandják elhelyezésüket. Kétoldalt, közvetlen a mellékutak mellett, a közúti vaspályás sínek fog­nak lefektettetni és ezek között lesz a 11,38 méter széles főközlekedési ág. A II. ker. Országút és Niedermayer­ utcza bur­kolata csatornaépítés folytán oly rossz állapotba ju­tott, hogy azon a közlekedés majdnem lehetetlenné vált. Felhívni rendeli ennélfogva a tanács a fővárost, hogy az említett utczák burkolatának jókarba helye­zése iránt sürgősen intézkedjék. A Lukács-fürdő telkének szabályozási térraj­zához a tanács hozzájárul. A telekből szabályozás következtében több oldalról nagyobb területek fognak levágatni, mig a Duna felőli részre nézve kiköttetett, hogy az csak nyilvános park czéljára használtathatik, mely tulajdonjogi korlátozás telekkönyvileg is bizto­síttatni fog. Az angol és magyar aszfalt társulatok által az akáczfa utcza, Kerepesi-út és dohány-utcza közötti ré­szében létesítendő próba-aszfalt-burkolat ellen a ta­nácsnak nincs kifogása, csak kívánja, hogy a burkolat lefektetéséhez műszaki osztálya is meghivassék. A főváros értesítése, mely szerint a városligeti Stefánia-út folytatólagos kiépitésének megindítását elhatározta, tudomásul szolgál. Burián Sándor VII. k. Lujza­ u. 6517 házi sz. telkéből eleső 11.50 □ öl terjedők kártalanítási ára, továbbá Bauer Ferencz VI. ker. Nagy János-utczai 4126. hrzi szám telkéhez csatolandó 3.40 négyszögöl terjedék megváltási ára a középítési bizottság javas­latához képest állapíttatik meg. Kaltenecker István és neje VII. ker. Rákoson fekvő 2126 házi sz. telkének felosztási terve ellen észrevétel fenn nem forog. A tanács tudomásul veszi elnök jelentését, mely szerint időközben következő építési engedélyek adat­tak ki: u. m. Wagner Ferencznek IX. ker. Telepi-u. 14. sz. a. földszintes házra; a m. államvasuti nyugdíj­intézetnek V. nádor-u. 32. sz. a. kétemel. házra har­madik emelet ráépítésére; első m. sertéshizlaló r.-tár­­saságnak X. ker. 8563/a. földszintes lakház építé­sére ; Frommer A. Hermannak VI. kerület hajtsár ut 1956. szám alatt virágmag száritó épületre ; Ganz-féle vagyongyárnak X. ker. kőbányai ut 8624. sz. a. emeletes vendéglőhelyiségre; Grundt Józsefnek X. kőbányai­ ut 8581—8583. sz. a. két emelet ráépí­tésre ; a hajléktalanok menhelye építési bizottságának VIll. ker. Rottenbiller-u. 4409—4412. sz. a. egy emeletes menházra; özv. Koller Józsefnének VIII. Teleky-tér 25. sz. a. egy em. házra; Láng L.-nak V. külső váczi-ut 1442/73. sz. a. földszinti toldalékra; Mommer Józsefnek II. ker. oszlop-u. 5466. sz. a. fa­bódéra ; Neiszer Fanninak X. k. ó-hegy 7993/9. sz. a. földsz. házra; Singer Henriknének VI. bajnok-u. 15. sz. a. földsz. házra; özv. Szeger Erzsébetnek IX. ker. soroksári-ut 9625. tk. sz. a. istállóra; Varga Fe­rencznek VIII. ker. sárkány-u. 12/7224. sz. földsz. házra és Vellai Istvánnak X. ker. ó-hegy 8000— 8008/8. hrzi. sz. a. toldalék és átalakításra. Ezúttal következő építési engedélyek adattak ki: Ganz és társának X. k. kőbányai-ut 8618. hrzi. sz. esz­tergályos műhelyre, Münzel Teréznek VII. k. Mária Terézia tér 15/6220- 6221. sz. a. átalakításra; fő­város közönségének, VI. k. nádor-szigeti fürdőben toldalékra; Sarcilly Annának II. medve-u. 22. sz. a. told.- és átalakításra; Schlick-féle r.-társaságnak, VI. k. váczi-ut 1696—1699. sz. a. műhelyre; gr. Szé­chenyi Bélának II. k. lánczhid-u. és dunasor között 1. sz. a. 3. em. házra, gr. Zichy Rezsőnek II. k. láncz­hid-u. és dunasor között, 3­ 45. sz. a. 3 em. házra; Todoresku Pálnak X. szállás-u. 8621. sz. a. hombár felállítására; Wieser Ignácz és nejének Vn. ker. akáczfa-u. 6. sz. a. emeletráépítésre; Weltner József­nek I. k. Svábhegy 17/6481—4482 sz. a. 1 fürdő­szoba és 2 árnyékszékre; Wolf Nándornak H. k. O-Buda, sz­endrei út mellett 1830 sz. favázas házra; dr. Erényi Ullmann Sándornak VI. sugár ut 13. sz. a. háromemeletes házra; vallás- és közoktatásügyi miniszt. VIII. Eszterházy­ utcza 3. szám alatt termé­­szettani és muzeum-körut 4. sz. a. állat és ásványtani intézetre. Közgazdaság. Üzleti hetiszemle a gabnáról és a terményekről. (Saját tudósítóinktól.) — máj. 26. A hét elején az időjárás komoly aggodalmakra szolgáltatott okot. A hőmérő nagyon közel járt a fagyponthoz és gazdáink tartottak attól, hogy a fa­gyos szentek ezúttal nem fognak elmúlni nagyobb baj nélkül. Szerencsére máskép jött és bár némely vidé­keken havazott, másutt meg jég esett, a heves szelek megakadályozták a fagyot és a helyenkinti jégverésen kívül más kár a vetésekben nem esett. Tegnap és ma már meleg eső esett, utána kisütött a nap és e körül­mény nagyban elősegítette a vetések fejlődését. Gabona, Búza. Az üzlet szilárdabb irányzattal vette kezdetét. A zord időjárás a tulajdonosokat arra bírta, hogy tartózkodjanak a kínálattal, míg a malmok ugyanezen oknál fogva élénkebb vételkedvet tanúsí­tottak. Ennek folytán az árak a hét közepéig fokoza­tosan emelkedtek 15—20 krral. Midőn aztán a hét közepén a hozatal bőségesebbé vált és az időjárás is jobbra fordult,valamint a malmok is fedezték volt leg­sürgősebb szükségleteiket, az irányzat lanyhult és sürgősebb kínálat mellett finom búza 10—15 krral, silányabb fajú 15—25 krral csökkent. A heti forga­lom mintegy 90,000 métermázsára tehető. Mai jegyzések jó minőségű aczélos búzában : 77 k. 10—10.05 frt, 78 k. 10.10—10.20 frt, 79 kilós 10.25—10.35 frt, 80 k. 10.40—10.45 frt és 81 kilós 10.50—10.55 frt. Búza őszre a hét elején emelkedő irányzatot követett és 10.20 frtról 10.35 frtig emel­kedett, ezen áremelkedés azonban nem volt tartós, mert már a hét közepén jegyzése leszálloit 10.12 frtra. A forgalom meglehetős élénkségü volt és mint­egy 130,000 mm-ra rúgott. R­o­z­s jó keresletnek örvendett és gyenge ho­zatal mellett 10—15 krral drágábban fizettetett; ré­szint helyben, részint állomásokról 6000 mm. adatott el 7.50—7.70—7.75 írton. Árpa. Takarmányárpa igen gyéren ho­­zatik a piaczra, pedig jó keresletnek örvend; 6.90 írttól 7.20—7.30 írtig fizettetett; középfajok kevésb­­bé vétettek figyelembe és lanyhább irányzatot kö­vettek ; finom árpa pedig egyáltalában nem került a piaczra. Középfaja 7.20—7.80 írttal, serfőzésre való 8—8.90 írttal fizettetett. Zab igen szilárd irányzatot követett és jobb minőségű 10 krral drágábban fizettetett, mivel ebből keveset hoztak a piaczra. A forgalom, egy hajórako­mány szerbiai árát beleértve, 10.000 méter mázsára rúgott, mely a minőséghez képest 6.30—6.80 írttal fizettetett. Zab őszre a hét elején 6.72—6.74 — 6.76—6.78 írton köttetett, utóbb lanyhult 6.67 írtra és zárul lanyha irányzat mellett 6.65—6.68 írton. Tengeri egész héten át változatlan irány­zatot követett. Mérsékelt forgalom mellett mintegy 20,000 métermázsát vittek el a piaczról, a minőséghez képest 6.60—6.75 írton. Tengeri máj.—jun. a múlt héten a kontremine által szorittatott, de e héten már szilárdabb irányzatot követett és 6.70 írtról 6.76— 6.78 írtra emelkedett, jul.—aug. 30 kötés történt 6­ 87—6.93 írton. R e p c z e. Augusztus—szeptemberi határ­időre a hét elején a zord időjárás miatt 25—50 krral emelkedett és 148/8—144/8 frton köttetett; utóbb lanyhult és 142/8—148/8 frton került forgalomba. K­ö 1 e s.Ezen czikkből kevés kerül a piaczra,miért is a tulajdonosok magasabb árakat követelnek; oláh áru kis tételekben 7.60—7.75 írttal fizettetett, de utóbb már 8 frtot kértek. Köleskása szintén nagy nehezen kapha­tó 12.50—13 írtjával. Unt. Miután az üzlet élénkítésére egyfelől sem tör­tént kísérlet, a forgalom csak azon kenyér- és fekete lisztekre szorítkozott, melyek a belföldi fogyasztás által vitettek el a piac­ról. A külföldi fogyasztás teljesen passzíve viselke­dik, és ha egy néhány kisebb tétel el is adatik, ez csak nyomott árak mellett történik. Takarmányanya­gokban az irányzat állandóan csendes. Sieti gabnaforgalom. Vontató hajtikon: Búza 76911, Bozs —, Árpa 3104, Zab 9581 Tengeri 72883, Repcze 100, Különf. — Liszt — Hüvelyesek, Bab. Az üzlet jelentéktelen volt. Mindössze vagy 600 métermázsa adatott el csendes irányzat és csekély kereslet mellett. Nagyszemü fehér oláh bab 10.25— 10.50, dunavidéki 9.75—10 frt, vasúti áru 9.50 —9.75, törpe bab 11.50—11.75, tarka bab 7.25— 7.75, barna bab 12.25—12.50 frt. Lencse lanyha irányzatot követett, miután a kereslet lényegesen csökkent, kisszemü magyar 12.50 frton, nagyszemü 15 frton, morvaországi 26 — 27 frton kelt. Borsó üzlettelen és lanyha, magyar 10.25— 10.50 írton, morvaországi 15—16 írton kelt. Bükköny el van hanyagolva; névleges ára 6.25— 6.75 frt. Magvak. Lenmag. A forgalom szükkörü volt; kis té­telekben 60—70 mm. I. min. áru adatott el 12.50 írton ; középmin. 11.75—12 írton kelt. Kendermag. Mintegy 600 mm. I. minőségű világos áru kelt el 11.50 frton, szürke 11.25 frton volt kapható. Gomborka nem került piaczra, 11.75—12 írttal jegyeztetett. T a t á r k a kis tételekben kerül piaczra és 6.50 —7 frton kelt; rostált áru 7.35 írttal fizettetett. Kömény változatlanul szilárd; lengyel kis tételekben 26—26.50 írton, magyar rostált 29—30 írton, hollandi 34—35 írton adatott el. M­o­h­a­r üzlettelen, 10.50—11 forinton kap­ható. Mák gyér hozatal mellett lanyha irányzatot követett; szürke 28—28.50 írttal, kék 29.50—30 írttal jegyeztetett. Olajok. Repczeolaj szilárd irányzatot követett és bár a fogyasztás csekély, az árukínálat hiánya még­is fentartotta az árakat; métermázsája csak 45 frton volt kapható. L e n o 1­a­j kis mennyiségben került forga­lomba ; néhány száz métermázsa 38,50—39 frton ada­tott el. Olajpogácsa jó keresletnek örvend és 6 frtot métermázsájáért szívesen fizetnek. Szilva. S­z­i­l­v­a. A hét elején mutatkozott zord idő­járás, valamint a hír, hogy Boszniában havazott, élénkséget hozott a határidőüzletbe; boszniai szok­ványára 11.50 írton, szerbiai 10.50—11 frton kötte­tett 56 klgrammonkint, utóbb azonban hanyatlás ál­lott be, az irányzat lanyhult és az árak csökkentek. A hét végén boszniai 105/s—10®/8 írton, szerbiai 10*/8—102/8 írton köttetett. Kész­áruból 30 hordó boszniai adatott el 14,50 írton és 300 mm. szerbiai 14 írton. Szilvás 7. Készáru lanyhult, tótországi 19—20 frton, bánsági 18—18,50 frton került forga­lomba ; határidőre az üzlet jelentéktelen volt; bán­ságiért okt.-nov. 18 frtot kértek. Méz és viasz. Méz üzlettelen; imázsája 43—44 frton kelt. Viasz kis mértékben hozatott fel és szilárd irányzatot követett; rozsnyói másod kézből 140—141 írton, finomabb 143—144 írton kelt. Zsiradék. Disznózsír. A hét elején az irányzat igen szilárd volt és 74—74.50 írton több kötés fordult elő; jun.—jul. hordóstul 74 írton köttetett; a hét második felében az irányzat gyengült és ’/2 írttal olcsóbban volt kapható. Szalonna. Vidéki szalonna 64 írton ada­tott el; városi szalonna 65 írton kináltatott; füstölt máj.—jun. 70 írton köttetett, a hét végén kétsz­áru 1 írttal olcsóbban volt kapható. Borkő. A hozatal csekély, minek folytán az árak igen magasak, I. min. fehér 72—75 írton, I. m. piros 68—74 írton, II. min. piros vagy fehér 50—54 írton adatott el. Qubacs. A forgalom meglehetős volt; néhány tétel I. min. magyar áru 16.50—17 írton adatott el; II. m. 13.50—14 írttal jegyeztetett; szerbiai I. min. 13 forint. Paprika. A forgalom mintegy 150 métermázsára rúgott; igen finom 65—75 írton, I. min. 55—60 írton, II. min. 32—35 írton; csöves válogatott 48—60 írton adatott el. Szesz. (Kollmann és Kohn elég jelentése.) E héten is nyersszeszben élénk üzlet volt. Fino­mítók részéről a vételkedv tartós, miután a kivitel nagy mennyiségeket igényel. Nyersszesz finomítók részére 31.75, nagyban 32, fogyasztásra 32.25 — 32.50. Élesztőszesz 33.50—34, finomított 34.50—35 frt. Az árak 100 liter százalék szerint jegyeztetnek hordó nélkül, első költségek. Sertés­ üzlet. (A budapest-kőbányai sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Budapest, máj. 25. Miután a szükséglet szemben a nagy készletek­kel igen csekély, és a kínálat is nagyobb mérveket öltött, az üzlet e héten is lanyha irányzatú volt és az árak csökkentek. Heti átlagárak: magyar szedett 240— 280 kgr. nehéz 60—601­ kr, 180—220 klgr. nehéz 581/g—591/2 kr, vén 300 klgron felül 58 kr, vidéki sertés 57—58 kr, tranzitóban szerbiai 56—60 kr, ro­mániai SS1/*—60 kr netto klgrammonkint. Eleségárak: Tengeri 6.95 frt, árpa 7.65 Összesen 7169 » Maradt 113716 » A részvényszállásokban volt 20084 . Az egészségügyi és tranzitó­­szállásokban maradt máj. 16-án 13145 . Május 20-tól Magyar kir. Cs. kir. szab.,Cg. kir. szab. Ca. kir. szab. Mária 9 A fo- állam- állam- déli gőzhajózási május­i vaspályával vaspályával­­ vaspályával társulat Budapestre érkezett kilogrammokban Búza.................. 10085 38819 800 11714 Kozs.................. 308 902 — 518 Árpa.................. 205 2486 — — Zab............... 818 233 — — Tengeri ............ 1648 2011 400 2773 Bepcze ............ — 85 — 106 Különfélék........ — — — — Liszt ................ 458 615 — 303 Budapestről elszállittatott kilogrammokban Búza.................. 201 97 800 4608 Eozs.................. — 199 — — Árpa.................. 200 412 — — Zab.................... — — — — Tengeri ............ — 379 400 — Bepcze................... — — — — Különfélék........ — — — — Liszt.................. 1648 24629 — — forint H­e­l­y­b­e­l­i á­ll­o­m­á­n­y. Május 18-án maradt 110204 db. Felhajtás: Alsó-Magyarországból hízott 2761 » » makkos 3452 » Erdélyből — » Szerbiából — » Romániából 508 » Szerémségi — » A magyar államvasuton hízott 3831 » » » makkos — » A vidékről — » A budai vámoknál 119 » Hajón (szerémi) — » Összesen 120.885 db. Elhajtatott: Felső-Magyarországba 119 db Bécsbe 1894 » Csehországba 583 » Bodenbachon át 833 » Ruttkán át 313 » Dél-Németországba — » Budapesti fogyasztásra 3244 » Kültelkekre 100 » A budai vámoknál — » Kőbányai szalonnatermelők — » A m. államvaspályán 83 » Gyapjú. Bár holnap veszi kezdetét a Medard-napi vásár, ennek még eddig semmi látszata nincs, mivel eddig igen kevés uj gyapjú hozatott föl s igy vevő sem igen jelentkezett. Örvendetes jelenség kétségen kívül, hogy a termelők halogatják a nyírást, mert ilyképen re­mélhető, hogy annál jobb lesz a gyapjú. A kedvezőt­len üzleti helyzetnél fogva úgyis csak jól mosott, erős gyapjúnak van kilátása jobb árakra. A lefolyt héten mintegy 100 méter mézsa oláh czigája adatott el 59— 60 írton. . Ehhez felhajtatott: szerb sertés 3462 » román sertés 508 » Összesen 17115 » Elhajtatott: 508 » Maradt 14006 db. A gazdasági egyesületek nagygyűlése. — máj. 26. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek teg­nap megtartott III. nagygyűlése, mint tudósításunk­ban említettük, helyeslő tudomásul vette a gazdasági egyesületek februári nagygyűlése által kiküldött bi­zottság előterjesztését, valamint ugyanezen bizottság­nak felirati tervezetét a kormányhoz. A felirat szövege így hangzik: Nagyméltóságú miniszter úr! Kegyelmes uram! A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek Hl. nagygyűlése behatóan foglalkozván a gazd. egyesüle­tek szervezkedési kérdésével, azon meggyőződésre jött, hogy a gazd. egyletek üdvös tevékenységéhez mellőzhetlenül megkíván­tatik, mikép azon agendák, melyek természetszerűleg a gazd. egyesületek hiva­tásszerű feladatai közé tartoznak, az egyletek ha­táskörébe bevonassanak és ez­által a megyék terüle­tén a gazdasági téren való szétforgácsolt működés kellőleg összpontosíttassék. De másrészt azt sem hagy­hatjuk észrevétel nélkül, hogy az egyesületek és ha­tóságok között igen sok megyében tényleg összeköt­tetés nem létezik, az egyesületek a hatóságok által üdvös feladataik előmozdításában nem támogatatnak, mi részben abban leli magyarázatát, hogy a megyei közigazgatási szervezetben az egyletek képviselve nincsenek. Bátrak vagyunk exczellencziád becses figyelmét a közgazdasági előadók intézményére felhívni, melyet ott, a­hol élénk egyleti működés tényleg létezik, mint­egy kollizióban látunk lenni azon egyletekkel, melyek kellőleg javadalmazott és kellő kualifikáczióval biró tisztviselőjük s jól felszerelt irodájukkal sokkal in­kább alkalmasak a közgazdasági előadókra ruházott feladatoknak megfelelni és teendőiket foganatosítani s nevezetesen nemcsak képesebbek a statisztikai ada­tok gyűjtésére és a gazdasági érdekeknek működési területükön való szellemi vezetésére, de figyelembe véve azon körülményt is, hogy ha egyes egyesületek a földművelési minisztérium által megfelelő dotá­­czióban részesülnek, akkor ezen egyesületeknek köte­lességük is mindazon teendőkben, melyek ma a rosz­­szul díjazott közgazdasági előadók hatáskörébe vo­nattak és azok által végeztetnek, a kapott államse­gély fejében mintegy viszonzásul kellőleg el is járni ez irányban. Midőn tehát oly megyékben, hol feladatuk ma­gaslatán álló gazdasági egyletek léteznek, ezen inkon­­veniencziáknak az általi orvoslását kérelmezzük, hogy a közgazdasági előadó feladatával és hatáskörével az illető egyesületek ruháztassanak fel, viszont oly me­gyében, hol nincs gazdasági egyesület, ott megha­­gyandónak véljük a közgazdasági előadót, de az által, hogy ha a megyei törvényhatóság által a minisztérium állandó gazdasági tudósítóiból választott bizottság helyeztetnék elnöklete alá, felruházandónak véljük azon képességgel, hogy a megye gazdasági érdekeit is képviselje és némileg pótolná a nem létező, vagy nem működő gazdasági egyesület szellemi mű­ködését. Ezen kivételes esetekben tehát a közgazdasági előadót ily módon mellé rendelt bizottsággal alkal­mazni szükségesnek látjuk, de csakis addig, míg az illető megye gazdasági egyesülete hivatásának meg­felelő tevékenységre ébredve, ezen intézményt fölös­legessé teszi, a­mely esetben tehát a közgazdasági előadói intézményt az említett bizottsággal együtt már mellőzendőnek véljük. Egy másik inkonvenienczia, melyre exczellen­cziád becses figyelmét felhívni bátorkodunk, a ló­tenyésztő bizottmányoknak jelenlegi külön szervezett testülete, mely elvonja a lótenyésztés ügyét a gazdasági egyesületektől, egy oly működési tért foglal el tőlük, mely kiváló mérvben lenne alkal­matos az egyleti élet élénkítésére. Jól tudjuk ugyan, hogy a lótenyész-bizottmányok eddigi műkö­dése sok jó szolgálatot tett a lótenyésztés ügyé­nek , mindamellett azon meggyőződést tápláljuk, hogy ha a lótenyész-bizottmányok teendői a gazda­egyletekre ruháztatnának, úgy az ily módon nye­rendő hatósági támogatás és segélyezés által az egy­leti működés ezen feladat szolgálatában új életre ébredne és a lótenyésztés ügye is még szélesebb körű előmozdítást nyerhetne. Utalva továbbá azon költségekre, melyek az egyletek levelezéseiből származnak, s melyek csak kissé élénkebb működésnél tekintélyes összegre emel­kednek, azon kéréssel járulunk exc­ellencziád elé, hogy az egyleti hivatalos levelezés portamentességé­nek a törvényhozástól való kieszközlését elhatározni méltóztassék. A jü­­dik nagygyűléstől vett megbízatásunkhoz képest, végül különös figyelmébe bátorkodunk ajánlani excziádnak, hogy mennyire akadályozza egyesületein­ket hivatásszerű czéljaik elérésében rendelkezésükre álló eszközeik csekélysége. A mellékelt normál költ­ségvetés, mely egyesületeink anyagi helyzetének át­lagállapotát tünteti fel, meg fogja győzni excziádat a felől, hogy az állami támogatás, mely segélyezés alakjában nyújtatik, egyáltalán nem kielégítő, s ha azt akarjuk, hogy egyesületeink a hazai földművelés felvirágoztatását rendeltetésüknek megfelelőleg esz­közöljék, az esetben az államsegélyt is a kifejtett tevékenység arányában emelni okvetlenül szükséges. Alázatos kérésünk tehát oda terjed, hogy exczlád az államsegélyt jövőben felemelni s a jelenlegihez képest jelentékenyebb mérvben adományozni kegyeskedjék. Budapest, 1883. május hó. A szövetségbe l­épe­tt gazdasági egyesületek II. nagygyűlése ál­tal kiküldött bizottság. ♦ * * A szövetségi nagygyűlés által megválasztott huszonnégyes bizottság Dessewffy Aurél gr. meghívására ma délelőtt a Köztelken ülést tar­tott. A bizottság megalakulását kimondván beható eszmecserét folytatott ama kérdések fölött, melyek tanulmányozás végett hozzá utasíttattak a nagygyűlés által, és melyek a jövő évi nagygyűlés napirendjére lesznek kitűzendők. Ezen kérdések Károlyi Sándor gr., Dessewffy Aurél gr., Keglevich István gr., Bertha György, Farkas Ábrahám és Wiczmándy Ödön fel­szólalásai után következőkben állapíttattak meg, — előzőleg a bizottság ügyrendjének kidolgozására Wiczmándy Ödön kéretvén fel szakelőadónak: 1. Egy központi orgánum megteremtésének módo­zatai ; 2. az állattenyésztés előmozdítására s öntuda­tos fejlesztésére szolgáló tenyésztervek gondos meg­állapítása ; 3. a mezőgazd.­egyletek belső szervezeté­nek s munkatervének kidolgozása; 4. időnkint a vi­déken rendezendő kiállításokkal és versenyekkel kapcsolatos kisebb kongresszusok, illetőleg vándor­gyűlések megtartása; 5. a marhasó elárusításának kérdése. A központi orgánum kérdésével a bizottság hosszasan foglalkozott, jelesül a körül lévén vélemény­­különbség, vájjon egy politikai pártszínezet nélkül szerkesztett közgazdasági napilap megteremtése, ille­tőleg a már létező ily lapnak fejlesztése volna-e czél­­ravezetőbb avagy egy hetenkint vagy havonkint meg­jelenő közgazdasági szakfolyóirat megteremtése által volna-e a czélnak leginkább elég téve. A bizottság egyik irányban sem határozott, hanem az elnök in­dítványára szűkebb körű bizottságul kiküldte: gróf Dessewffy Aurél, Korizmics László és gr. Károlyi Sándor urakat, mely bizottság a lap ügyét behatóan tanulmányozván, ez év őszén fog részletes javaslatot tenni. A Bertha György által a nagygyűlés elé ter­jesztett és vidéki vándorgyűlések rendezésére vonat­kozó indítvány Korizmics László, Károlyi Sándor gr. és Dessewffy Aurél gr. felszólalása után oly kép intézte­tett el, hogy ezen vándorgyűlések időnkint, a midőn a gazdaközönség valamely rendkívüli szükségérzete azt indokolja, mint alkalmas agitaczionális eszköz rendeztessenek és ily értelemben az indítványtevő Bertha Györgynek mint szakelőadónak adatott ki részletes tervezet kidolgozása czéljából. Az állattenyésztés fejlesztése czéljából megál­lapítandó tenyésztervek kidolgozására s a szarvas­marhatenyésztés emelésére szolgáló eszközök, köz­­igazgatási intézkedések stb., valamint általában az ál­lattenyésztés fejlesztésének módozataira vonatkozó tervezet kidolgozása czéljából dr. Zichy Nándor, Ordódy Lajos, Melczer Gyula, Emődy József és Ti­sza László küldettek ki szűkebb körű bizottságban, mely ezen hosszas tanulmányokat igénylő ügyet az előkészítő lépések kezdeményezése által is lesz hivat­va előmozdítani. A gazd.­egyesületek belszervezetének s mun­katervének megállapítását tartalmazó munkálatra el­nök javaslatára szakelőadóul Keglevich István gr. kéretett fel. Végül elnök a bizottság legközelebbi összejöve­telére f. évi november hó elejét tűzvén ki, az immár tágas munkakört felölelt bizottság szétoszlott. Vegyes h­lrek. A tőzsdéről. Politikai és pénzügyi természetű mozzanatok ezúttal egyformán gyakoroltak befolyást a tőzsdeüzletre. A londoni nagy bukások baisse-t kel­tettek az ottani piac­on és e körülmény kihatott a berlini és ennek nyomában a budapesti tőzsdére is. Ezenkívül a moszkvai koronázási ünnepélyek bizonyos aggodalmakat hoztak előtérbe. A sok fenyegetőzés után a tőzsdei körök attól féltek, hogy ezen ünnepé­lyeket a nihilisták merényletei fogják megzavarni és ez egy okkal többet képezett a tartózkodó magatar­tásra. Ily körülmények között teljesen indokolt volt a nemzetközi értékpapíroknak a hét folyamán tapasz­talt árcsökkenése. Utóbb azonban kedvezőbb hangu­­lat jutott érvényre azon hírek folytán, melyek a kon­verzió folytatása tárgyában keletkeztek. A Rothschild­­hitelintézeti csoport vezértagjainak Bécsben tartott tanácskozásait a rentekonverzióval hozták kapcsolatba és nem ok nélkül, mert a tanácskozásokban csak­ugyan szóba került a rentekonverzió. Csakhogy a ta­nácskozás eredménye nem volt a tőzsde ínyére. Azt határozták, hogy a 6 százalékos czimletekre gyakor­­landó opcziótól egyelőre eltekintenek s az opeziót csak akkor fogják gyakorolni, mikor erre az időpon­tot alkalmasnak tartják. Ez aztán ismét kedvezőt­lenül hatott a tőzsdére és az árfolyamok újra csök­kentek. Míg a nemzetközi értékek piac­án a fent vázolt mozgalom nyilvánult, addig helyi értékek iránt változatlanul szilárd irányzat uralkodott és legtöbb kategóriájuk emelkedést tüntet föl. Szeszkisérleti állomás a fővárosban. Az orsz. iparegyesület egy a fővárosban létesítendő szeszki­sérleti állomás ügyében a következő felterjesztést in­tézte a közgazdasági miniszterhez: »Az orsz. ipar­egyesület kebelében fennálló szeszes italok szakosztá­lya több ízben behatóan foglalkozott egy a főváros­ban létesítendő szeszkisérleti állomás eszméjével. Ez eszme minden oldalról kedvező fogadtatásra talált, mert főleg az általa legközvetlenebbül érdekelt szesz­iparosok belátják és remélik, hogy a szeszkísérleti állomás a helyes kezelési eljárásban, a nyersanyag­nak a haladás és tudomány szempontjából való ész­szerű kiaknázása körül a gyáraknak jelentékeny szol­gálatot tenni hivatva van. Egy létesítendő szeszkísérleti állomás hivatva volna továbbá a gyárakat a tudo­mány és haladás mai igényei szerint berendezni, újabb vegyészeti eljárásokat meghonosítani, a techni­kai üzemre vonatkozó újabb kül- és belföldi talál­mányokat az érdekeltekkel megismertetni, a szesz­gyárak számára üzletvezetőket és munkaerőket gya­korlatilag kiképezni, szóval a szesztermelésnek a tudomány legújabb vívmányai szerint való foko­zatos fejlesztését előmozdítani s e végből minden szeszgyár berendezését és működését figyelemmel kísérni és instrukc­iókkal ellátni.­­ A megpendített eszme kivitelére és létesítésére nézve is merültek fel a szakosztályban javaslatok, azonban ez irányban megállapodások azért sem történtek, mert az érde­kelt körök, áthatva az ügy fontosságától, azon meg­győződésre jutottak, hogy mihelyt nagyméltóságod ez intézmény létesítésére nézve elvi határozatot hozni kegyes lesz, a kivitel és létesítés módozatai fölötti véleményadásra bizonyára alkalmat fog nyújtani az érdekelt szakköröknek, tehát említett szakosztályunk kiküldötteinek is. Mindezeknél fogva a többször emlí­tett szeszkísérleti állomás ügyét azon kéréssel ajánl­juk nagyméltóságod kegyes figyelmébe, hogy ezen, egyik legkiválóbb hazai iparágunk fejlődése érdeké­ben kívánatos intézmény létesítését kegyesen elhatá­rozni és annak szervezési módozataira nézve az ér­dekelt szakköröket kihallgatni méltóztassék.« stb. Az országos magyar gazdasági egyesület kerté­szeti szakosztálya f. hó 29-én (kedden) délután 4 órakor ülést tart s ennek tárgyát Magyarország gyü­mölcstermelésének emelése és a gyümölcsészeti köz­pont létesítésének kérdése fogja képezni. A bortermelők és egyéb érdekeltek által kikül­dött albizottság tegnap este a kereskedelmi miniszté­riumban több órai tanácskozást tartott az országos minta-borpincze és egy borárucsarnok fölállítása ügyé­ben, melyen gr. Széchényi Pál kereskedelmi miniszter is jelen volt. Határozatok — a­mint érte­sülünk — nem hozattak, de kimondatott, hogy a min­­tapincze eddigi szervezete föntartandó és a vidéki bortermelők soraiból a felügyelő bizottság egy faja alakítandó. A bor­árucsarnokot illetőleg előzetesen még különböző jogi kérdések várnak a megoldásra. A tanácskozásokat folytatják.

Next