Pesti Napló, 1885. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1885-03-09 / 67. szám

A visszautasított szavazatok külön jegyzéke any­­nyira fontos a választás érvényességének megítélésé­ben, hogy a nélkül lehetetlen megállapítani azt, hogy a visszautasított szavazóknak volt-e választási joguk, vagy nem, törvényesen utasíttattak-e vissza vagy nem, a jogtalanul visszautasítottak neve alatt nem szavaz­tak-e olyanok, kik különben választási joggal nem bírnak, szóval e jegyzék nélkül lehetetlen megállapí­tani a szavazásra jogosultak többségét - mi a válasz­tás tulajdonképeni c­élja lévén, annak igazolása a választási jegyzőkönyv eminens feladatát képezi, nem lehet megállapítani az igazi többség valódi akaratát, melylyel a szavazatoknak ilyen nem ellenőrizhető visszautasítása által tetszés és önkény szerint juttat­hatnának kifejezésre. A szent­endrei választás törvényessége tekinte­tében nem csak az említett lényeges kellék hiánya miatt megbízhatatlan a választási jegyzőkönyv, ha­nem főként azért, mert azon jegyzőkönyv hamisít­ványt is foglal magában. Ugyanis a választási jegyző­könyv szerint Szemmel Mátyás nevű választó 1884.­évi június hó 15-én Krausz Lajosra szavazott, holott az illető a kérvényhez 11. szám alatt csatolt hiteles ha­lotti bizonyítvány szerint már 1883. évi julius hó 13-án halott volt, így van az Herbst Péter szavazóval is, ki a választás alkalmával a kérvényhez csatolt bi­zonyítvány szerint szintén halott volt. A választás megsemmisítése mondandó ki más okokból is. Mester Károly és társai által beadott kérvény­ben felsorolt és a választás érvényének megdöntésére alkalmasnak látszó tények igazolására előbb a vizsgá­lat, majd később a pótvizsgálat elrendeltetvén, mert csak ama kérdés elbírálandó, hogy vájjon a két ízben foganatosított vizsgálat igazolta-e ama tényeket, me­lyekre elrendeltetett, s ennek eredményéhez képest hozandó ítélet a választás érvényessége felett. A kérvényben felsorolt és vizsgálat tárgyát ké­pező panaszok a vizsgálat során perrendszerüleg iga­zoltattak, ennélfogva a bizottság két ízben vizsgálat rendelő határozatának természetes folyományaként a választás megsemmisítése mondandó ki, mert 1. arra rendelteti el a vizsgálat: »Igaz-e az, hogy Zsámbék községben 1884. évi junius hó 12-én a községházában összegyűlt választók előtt Nyirák Gyula községi jegyző nyilatkozatott tett és a Krausz­­párt nevében megígérte, hogy a községi választók, ha szavazatukat Krauszra adják, nevezett képviselője­lölt a község összes adóhátralékát kifizeti, a községi kutat megcsináltatja, és azon felül minden egyes választónak szavazásáért 10 irtot és fuvardíj czimén 6 frtot fog fizettetni.« Ezen vizsgálati pontra nézve kihallgatott tanuk közül az 1884. évi nov. 8-án Budapesten felvett vizsg. tkvben a 3., 4., 5. és 6. tanú, 1884. évi nov. 11. Buda­pesten felvett vizsgálati jkvben a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. tanú, az 1885. évi január 22-én Zsámbékon felvett jkvben a 3. és 5. tanú, az 1885. évi jan. 21-én Zsámbékon felvett jkvben a 7. és 8. tanú, vagyis számszerint 16-án eskü alatt vallják, hogy 1884. évi jun. 12-én, úrnapján a községházánál választói értekez­let tartatott, s hogy ott Nyirák Gy. községi jegyző ama nyilatkozatokat tette, hogy ha a választók Krauszra adják szavazatukat, akkor Krausz a községi kút megcsináltatására 1000 frtot ad, azonfelül min­den választó, ki Krauszra szavaz, szavazásáért 10 frtot, fuvar czimén 6 frtot kap. Az 1885. jan. 22-én Zsámbékon felvett ikvben az l­ső tanú hit alatt vallja, hogy Nyirák Gyula azt nyilatkoztatta ki, miszerint azok, kik Krauszra sza­vaznak, szavazatukért 10 frtot és fuvardíj czimén 6 frtot kapnak. * Az 1884. nov. 19-én Zsámbékon felvett jkvben a 3. tanú az ígéretet hallotta, de nem tudja, ki tette azt, mert a tömeg közt állván, a beszélőt nem láthatta. Ugyanitt a 8. tanú hit alatt vallja, hogy a jegyző nyilatkozott s a választóknak szavazatukért 5 frtot ígért. Az 1885. jan. 22-én Zsámbékon felvett jkvben a 6 tanú, köztük a községbiró hit alatt vallja, hogy a jegyző nyilatkozatot tett ugyan a panaszolt értelem­ben, de nem ígéret alakjában, hanem csak mint má­soktól hallottakat beszélte el. Az 1884. nov. 8-án Budapesten felvett jegyző­könyvben az l-ső tanú, maga Nyirák Gyula, hit alatt vallja, hogy tett ugyan nyilatkozatot oly értelemben, hogy Krausz Lajos a községi kút megcsináltatására 1000 frtot ad, hogy a választók, kik Krauszra szavaz­nak, 10 frtot és fuvardij czímén 6 frtot kapnak, de azt ő nem ígéretként és megbízásból tette, hanem magán­­beszélgetés alakjában, mint Szent-Endrén hallottakat a községháza termében a körülállóknak egyszerűen elbeszélte. Ezen vallomásokkal szemben az 1884. nov. 11-én Budapesten felvett ikrben a 12., 15., 14. és 17. tanú, az 1884. nov. 19-én Zsámbékon felvett jegyzőkönyvben a 4. és 7. tanú azt állítja hit alatt, hogy bár az 1884. évi junius 12-én, úrnapján tartott összejövetel alkal­mával elejétől végig a községházánál voltak, a jegyző, Nyirák az összejövetelen ott sem volt s igy nem is nyilatkozott. Ezeknek vallomása azonban, eltekintve attól, hogy negatív körülményre vonatkozik, mit tanúval­lomással bizonyítani nem lehet, a Nyirák Gyula beismerése és 20 tanú pozitív vallomásával szemben figyelembe nem jöhet. A többi kihallgatott, számszerint 23 tanú val­lomása nem döntheti meg a fentebb elősorolt pozitív vallomásokat és Nyirák Gyula jegyző beismerését, mert ezen tanuk részint a gyűlésen nem voltak jelen, részint a községháza termén kívül, az udvaron tartóz­kodtak, részint pedig csak akkor jelentek meg az ér­tekezleten, midőn a Nyirák Gyula nyilatkozatáról pozitív vallomást tevő tanuk igazolása szerint Nyirák Gyula beszédét már befejezte, s így ez a 23 tanú val­lomása egyáltalán nem zárja ki a panaszolt tény megtörténtét. Az i­ső panasz ama része ellenben, hogy Nyi­rák Gyula az adóhátralékok kifizetését is kilátásba helyezte volna, csak két és pedig az 1884. decz. 21-én kihallgatott első és 1884. nov. 4-én kihallgatott 3 tanú által állíttatván, ha teljesen igazoltnak nem is tekinthető, de meg sem is czáfoltatott, mert tanuk vallomása szerint eme nyilatkozatot Nyirák Gy. nem 1884. junius 12-én, hanem az azt megelőző ünnepna­pon tartott értekezleten tette, s ez az oka, hogy a ki­hallgatott tanúk eme tényről, miután emez értekez­leten nem voltak jelen, nem is nyilatkozhattak, de különben is a vizsgálat elrendelésének nem is az volt a czélja, hogy az állapíttassék meg, váljon Nyirák Gyula az adóhátralék kifizetését helyezte-e kilátásba, hanem czélja az volt, hogy megállapíttas­­sék, várjon egyáltalán tett-e Nyirák Gyula a btk. 185. §-ába ütköző ígéretet, eme körülmény pedig a tanúk vallomása által már igazolva van. De eme vallomások helyre­állítják egyszer­smind ama bizonyítvány teljes hitelét, melyet Nyirák Gyula és társai aláírva a községi elöljáróság a község hivatalos pecsétje alatt kiadott, s mely a védelem által beadott nyilatkozathoz csatoltatott. Eme bizo­nyítvány, mely a védelem kérelmére hivatalosan ada­tott ki, a tanúvallomásokkal egybehangzóan azt mondja, hogy 1884. évi junius 12-ére összehívott ér­tekezleten amaz előnyök beszéltettek meg a község házánál, melyek a községre várakoznak, ha a község Krauszra szavaz. Hogy miben állottak ezen előnyök ? a tanuk vallomásából ismeretes, de igazoltatott továbbá az is. A magyar országos honvédgyülés. A megyeház nagytermében holnap reggel 9 órakor kezdődik a magyar országos honvédgyűlés, mely, az előjelek után ítélve, igen izgalmasnak ígér­kezik. A honvédgyülésre igen nagy számmal érkeztek a vidéki egyletek küldöttei, a­kik közül számosan csatlakoznak ahhoz a párthoz, mely Görgey rehabili­­táczióját ellenzi és a holnapi gyűlésen tárgyaltatni kívánja e kényes ügyet. A rehabilitáczió kérdését konkrét alakban a szabolcs megyei honvédegylet vetette fel, a­mennyi­ben ma délben az egylet képviselői: Krúdy Gyula, Székely Benedek, Gaál Elek és Margittay Gyula át­adtak Tisza Lászlónak, a központi választmány elnö­kének, egy indítványt, melyben azt kívánják, hogy a Görgey-ügy napirendre tűzessék ki. Tisza László az indítványt elfogadta ugyan, de az aligha fog a napi­rendbe felvétetni. Az indítvány szószerinti szövegben így hang­zik: A szabolcsmegyei honvédegylet indítványa az orsz. honvédegylet közp.­igazgató-választmány tekin­tetes elnökségéhez Budapesten. Alólkrottak, mint a szabolcsmegyei honvédegy­letnek kiküldött képviselői, nyert utasításunkhoz hí­ven, a Görgey Arthur rehabilitácziója érdekében baj­társaink egy kis töredéke által 1884. május hó 30-án kibocsátott nyilatkozat folytán, az 1848—49. orsz. honvédegylet alapszabályainak 15-ik §-ban előirt jog­kedvezmény mellett f. hó 9-ik napján helyben tar­tandó orsz. honvédegylet közgyűlésében leendő tár­gyalás végett alulirt helyen és napon következő indít­ványt nyújtunk be: Indítvány. Mondja ki az orsz. honvéd-közgyűlés, mint a kérdésben egyedül illetékes fórum, miszerint a Gör­gey Arthur, 1848—49-ki szabadságharczunk fővezére érdekében 1884. május hó 30-ik napján bajtársaink egy kis töredéke által kibocsátott és a történelem meghamisítására és ez által az utónemzedék félre­vezetésére czélzó nyilatkozat aláírásának egyoldalú eljárását rosszalja és azt magától nemcsak elutasítja, de sőt ezzel szemben, menten minden szenvedélyes­ségtől, komoly, higgadt megfontolás után, Isten és ember előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy a nemzet közvéleménye által már 35 év előtt Görgey Arthurra kimondott honárulás vádját föntartja, őt e hazára erkölcsileg halottnak nyilvánítja. Kelt Budapesten, 1885. márczius 8-án, d. e. 11 órakor. Krúdy Gyula, Székely Benedek, Gaál Elek, Margittay Gyula, mint a szabolcsmegyei honvéd-egylet kiküldött képviselői. Valószinű, hogy abban az esetben, ha az indít­vány nem tárgyaltatik, a választmánynyal és tiszti­karral szemben fel fog merülni a bizalmatlansági kér­dés, és a rehabilitáczió ellenzői Aradra fognak össze­hívni országos honvé­dgyűlést. A mai előértekezlet délután 5 órakor tar­tatott meg a megyeháza nagytermében. Az érte­kezlet igen népes volt és izgatott hangulatban folyt le. Miután Tisza László mint a központi választ­mány elnöke megnyitottnak jelentette ki az értekez­letet és üdvözölte a jelenlevőket, a következő napiren­det ajánlotta elfogadásra: 1. Elnöki üdvözlet. 2. A küldöttek igazolása. 3. A jegyzőkönyvet hitelesítő bizottság meg­választása. 4. A központi bizottság jelentése a megváltoz­tatandó alapszabályokról. 5. Indítványok. A napirend megállapításának kérdésénél igen élénk és izgatott vita fejlődött ki, miután a küldöttek közül többen azt kívánták, hogy a holnapi gyűlés a Görgey-ügygyel is foglalkozzék; a felszólalók, bár nem nyíltan, de hangoztatták a bizalmatlansági szavazatot is, mert a választmány megbízatása még a múlt év­ben lejárt és akkor elmulasztotta a honvédgyűlés egy­­behívását. A vitában részt vettek Tisza László, Várady Gábor, Gaál Elek, Visontai Kovách László, Krúdy Gyula, Bajusz József, majd felszólalt Margittay Gyula, ki felszólította a választmányt és tiszti­kart , hogy miután megbízatása úgy is lejárt még a múlt évben, adja be lemondását és ebben az esetben az újonan megválasztandó választmány és tisztikar fogja tárgyalni a benyújtandó indítványokat. Jekelfal­us­sy Lajos úgy látja, hogy Mar­gittay bizalmatlanságot akar szavazni a választ­mánynak. Margittay kijelenti, hogy ő a választmány­nak ma még sem bizalmat, sem bizalmatlanságot nem szavaz, magatartását a holnapi naptól teszi függővé. Ezután felszólaltak még többen, az értekezlet azonban egy pontra nézve sem jutott megállapodásra, és a tagok este 7 órakor izgatott hangulatban oszlot­tak szét. Az értekezlet után Tisza László és párthívei a Magyar királyhoz czímzett szálloda külön helyiségei­ben gyűltek össze mintegy harmincvan bankettre. Számos felköszöntő mondatott, és az ovácziók köz­pontja Tisza László volt. Őt éltették: K­o­m­­­ó­s­y Nagyváradról, Már István Kun - Szt.­­ Miklósról, Beck Antal Pozsonyból és még számosan, mert a társaságnak majdnem minden egyes tagja mondott fel­köszöntőt. Tisza László több ízben szólalt fel, a honvé­dek összetartására és egyetértésére ürítvén poharát. Párbajhoz hasonlította a honvédek küzdelmét és an­nak az óhajnak adott kifejezést, hogy e küzdelemben is, mint a párbajnál, egyenlő fegyverek használtas­sanak. Ezalatt az ellenzékiek a Báthori-kávéház külön helyiségében tartottak értekezletet és megbeszélték a holnapi gyűlésen követendő magatartást, hogy az 1884. június 12-iki értekezletet a kisbirák hívták össze, a­miért 5 frt dijárásban részesültek. Igazoltatott továbbá, hogy Nyirák jegyző által a beszéd után kilátásba helyezett előnyök tényleg is megvalósultak részben, mert az 1884. évi nov. 11-én Budapesten, az 1884. évi nov. 19-én Zsámbékon, ugyancsak ott 1885. január 22-én felvett jegyzőköny­vek szerint 3 tanú határozottan vallja, hogy szavaza­tukért pénzt kaptak és pedig a két első fejenkint 15 frtot, a harmadik pedig 16 frtot, és itt nem lesz ér­dektelen az 1884. évi november 11-én kihallgatott l­ső tanú ama vallomása sem, hogy ő a 15 frton felül a választás után még 4 frtot kapott mint osztalékot ama költségből, mely a választásra volt szánva, s a melyből a választás után egy-egy szavazóra még 4 frt jutott. Az első pont alatti panasz ezek szerint tehát a vizsgálat során kétségtelenül bebizonyittatott. (Folyt. köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 9. Naptár: Hétfő, márczius 9. — Róm. kath.: Fran­­cziska özvegy. — Prot.: Adelasz. — Görög-orosz. (febr. 25.) Taráz. — Zsidó: (adar 22.) — Nap kel 6 óra 25 perez, nyugszik 5 óra 57 perez. — Hold kel 1 óra 45 perez reg­gel, nyugszik 10 óra 53 perez délelőtt. — Hold földtávol­ban este 10 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­)­után 2 óráig. Főrendiház ülése d.u. 1 órakor. A magyar tudományos akadémia II. (jog-, társ. és történettudományi) osztályának ülése dél­után 5 órakor. Értekeznek: báró Nyáry Jenő, Kovács Gyula, Ortvay Tivadar. Országos honvédgyűlés délelőtt 10 óra­kor a megyeház nagytermében. A budapesti zenekedvelők egyletének nagy hangversenye este 7'10 órakor a vigadó nagyter­mében. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bi­­z­o­tt­s­á­g ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanács­termében. A belvárosi társaskör zártkörű tánczes­­télye a vigadó éttermében. Matejkó képe a műcsarnokban (Sugárút 81. szám) délelőtt 9—d. u. 4. Belépti díj 50 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Nemzeti múzeum: állat- és népismetár d. e. 9- d. u. 1. Gazdasági és tanszermúzeum a Köz­telken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. A Vörös­kereszt Er­zsébe­t-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10— 117­ óra között. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton(Be­­leznay-kert) nyitva, d. e. 9—d. u. 1, és d. u. 3-5 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d.e.8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A hir. lapból. A m. kir. miniszterelnök dr.­­Wickenburg István gr. fiumei m. kir. adófelügyelőségi pénzügyi fogalmazót a fiumei kir. kormányzósághoz mi­niszteri fogalmazóvá nevezte ki. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság a keresk. ten­gerészeihez : Celebrini Andrást Vegliából, Curtini Márkot Buccariból, Gelletich Guidót Lovranából, Loich György Jánost a Costrena S. Barbarából hajókapitányokká, Dui­­mich Kázmért Costrena S. Luciából, Giadrossich Miklóst Lussinpiccolóból, Loich Anzelm Györgyöt Costrena S. Barbarából, Suttora Jánost Lussinpiccolóból, Thianich Henriket Fiuméból pedig hadnagyokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Widder Mór széplaki földbirtokost Abauj-Tor­­namegye kassai járására nézve, Szabó Gyula vaszari la­kost Baranyamegye hegyháti járására nézve, Lonovics Gyula dombegyházi földbirtokost Csanádmegye battonyai járására nézve, Lészay János puji lakost Hunyadmegye borbát-maczesdi járására nézve. Tornya Gyula hátszegi lakost Hunyadmegye demsus-kropotivai járására nézve, Géczi Lajos zsarnóczai lakost Barsmegye garami járásá­ra nézve, Komoróczy Dániel tapolcsányi lakost, Alberth József strézsakerczesovai lakost Fogarasmegye árpási já­rására nézve, Vilcsek Rikhárd p.-cserepesi lakost Heves­megye gyöngyösi járására nézve, Paxi József sz.-sárosi lakost Nagy-Küküllőmegye berethalmi, Gyulai Viktor kövesdi lakost Nagy-Kükillőmegye bük­kös-szent-ágotai, és Eitel Frigyes nagysinki lakost Nagy-Küküllő megye nagysinki járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Simor herczegprimásnak igazán fejedelmi közérdekű adományairól értesít minket az Esztergom­ból ma vett következő távirat: Simor János bibornok herczegprimás ma kétszázezer forintot tett le az esztergomi főkáptalannál alapítványul a jövő év­ben megnyitandó érseki árvaházra, melynek számára külön házat is vásárol és azonkívül azt sajátjából tel­jesen felszereli. Az árvaházban a főegyházmegye szegény híveinek és tanítóinak árvái ingyen fognak neveltetni. Az árvaház magyar apáczákra fog bízatni, kik a nem magyarajku gyermekekkel el fogják sajá­títtatni a magyar nyelvet. Azonkívül azt közli a herczegprimás a főkáptalannal, hogy husvét után megkezdeti a bazilika kupolájának javítását és díszí­tését, s erre sajátjából egyszáz hetvenötezer frtot utalványozott. — Újvidékről ma a következő táviratot vettük: A kir. főgimnázium dísztermében ma fényes ünne­pély folyt le: Frankl István igazgatónak a Ferencz- Józsefrend keresztjével feldiszittetése. Az érdemkeresz­tet Parchetich Felix főispán, ki díszmagyarban jelent meg, tűzte a kitüntetett mellére. Az ének és szónok­latokból álló ünnepélyen a város minden osztályát képviselő igen díszes férfi és női közönség vett részt, mely harsány éljenzéssel fogadta a főispán beszédét, kivált azon passzusát, melyben a feladatot helyesen felfogó kultúrtörekvésekről szólva, a magyar kultú­rát, mint olyant tüntette fel, mely nem gátolja más nemzetiségek kultúráját, hanem testvérként öleli fel társait és viszi az emberiség művelődéséhez, hol min­den emberi gyöngeségtől menten csakis a nemes ver­seny dönt. Franks a kitüntetést megköszönő szép be­szédével lelkesítőleg hatott, kivált midőn azt ígérte, hogy az ifjúságot ezentúl is Isten, király és a haza iránti szeretet s terhetlen ragaszkodásra fogja oktatni. Este a kitüntetett tiszteletére lakoma lesz, melyre máris kétszázan jelentkeztek, nemzetiség különbsége nélkül. — A Vaisz-alapítvány. A mai hivatalos lap közli: Igazságügyi magyar miniszterem előterjeszté­sére Szabó Imre nyugalmazott kúriai birót, a dr. Vaisz József-féle alapítványnál viselt gondnoki állá­sától felmentvén, ugyanezen állásra vértesaljai Vér­­tessy Sándor kúriai tanácselnököt és a nevezett ala­pítvány jelenlegi pártfogóját nevezem ki. Kelt Bécsben, 1885. évi február hó 6-án. Ferencz József s. k., dr. Pauler Tivadar s. k. — Am. kir. igazságügyminisz­­ter a dr. Vaisz József-féle alapítvány pártfogójává Czorda Bódog királyi kúriai birót nevezte ki.­­ Dr. Wagner János jubileumát ma délelőtt ünnepelte meg a magyar tud.­egyetem orvosi fakultá­sának tanári kara és ifjúsága. A tisztelgők között első volt az érdemdús tanár tanítványainak küldött­sége, mely délelőtt 10 órakor tisztelgett az üllői­ uti I. belgyógyászati kóroda tantermében az ünnepeltnél, ki tanártársai, dr. Lumniczer, Korányi, Réczey, Lenhos­­sék, Jendrassik és Janni társaságában fogadta a kül­döttséget. Az ifjúság nevében Lenhossék Mihály szó­lott az ünnepelthez s ez alkalommal az ifjúság által készített élethű olajfestményű arczképét leplezték le, melyet Stetka Gyula, a festészeti mesteriskola tehet­séges növendéke készített el. Az ősz tudós a könyekig meghatva felelt a tisztelgőknek, mire az ifjúság lelkes éljenzés közben oszlott szét. Déli 12 órakor a jubiláns Erzsébet tér 4. sz. alatt lévő lakásán Balogh Kálmán dékán, Kézsmárszky Tivadar és dr. Plosz Pál vezetése alatt három küldöttség tisztelgett, a tanári testület, az orvosegylet, mint volt tanítványai, és jelenlegi va­lamint volt asszisztensei nevében. Ez utóbbiak díszes kivitelű albumot nyújtottak át az ünnepeltnek, mint­egy 40 arczképpel. Volt tanítványai pedig rendkívüli díszszel kiállított feliratot számos aláírással. Megje­lent ezenkívül az ünnepelt üdvözlésére a kolozsvári egyetem képviseletében dr. Hőgyes Endre tanár is szerencsekivonatait tolmácsolván a kolozsvári egye­tem tanári karának. Az ünnepelt nagy hírének és ér­demeinek hódolt a bécsi orvosi egyetem tanárkara is, midőn díszoklevelét küldte el neki. Üdvözlő iratokat küldtek ezenkívül a bécsi és pozsonyi orvosegyletek s a berlini, jénai és düsseldorfi egyetemekről, valamint számos hazai orvosegylettől érkezett üdvözlő sürgöny. — Az erdélyi magyar egylet. A Kolozsvárit meg­alakítandó erdélyi magyar közművelődési egyesület szervezkedését előkészítő bizottsága nevében dr. Fel­méri Lajos elnök az alakuló ülés megtartása végett a következő meghívót bocsátotta ki: »Köztudomású tény, hogy a minket körülvevő nemzetiségek írástu­dóinak egy része legújabb időben rendszeres táma­dást indított minden ellen, a­mi e hazában magyar. Társadalmunk ezt a kihívó támadást sokáig tűrte a nemes öntudat példátlan nyugodtságával abban a hitben, hogy majd csak vége szakad. Azonban sajno­san kelle tapasztalnunk, hogy az eszeveszett hajsza csendesedés helyett immár arra a fokra hágott, midőn a leghiggadtabbak önérzetét is vérig bántja. Ily kö­rülmények közt hazarész magyar társadalma kény­telen az önvédelem eszközéhez nyúlni, melyre a leg­kisebb érző lényt is megtanítja önfentartási ösz­töne. Erős meggyőződésünk, hogy ily viszonyok kö­zött a védekezés hatályos és sikeres csak kellő szervezet mellett lehet. E nézetből kiindulva im­már elodázhatatlan egy erdélyrészi magyar egye­sület szervezése, melynek városunkban megtartandó alakuló­ gyűlését, előkészítő bizottságunk április hó 12-re tűzte ki. Hadd emelkedjék ki e napon a magyar társadalom nagyja és kicsinyje, minden önérzetes férfi és nő tagja eddigi kontemplativ tétlenségéből és lás­son az önvédelem nagy munkájához. Alkossa meg a m. közművelődési egyesületet; azzal, mint egy uj »Talpra magyar!« kiáltással rázza fel a még indolens nemzeti elemeket, s hatalmasan állja útját az erdély­részi magyar birtok, magyar nyelv és nemzeti ősne­mes vonások tovább pusztulásának és pusztításának. Abban a reményben, hogy Szimed ismert hazafiságá­­val hozzánk csatlakozni s a közmivelődés fegyvereivel vívandó honmentés e dicső munkájában tevékeny részt venni méltóztatik, van szerencsénk a fent jelzett gyű­lésre ápril hó 12-re tisztelettel meghívni. Kelt Ko­lozsvárit, a szervezkedést előkészítő bizottságnak 1885. márczius hó 6-án tartott üléséből.« — Az állatvédő egyesület választmánya szom­baton d. u. díszes és nagyszámú hölgyközönség által lá­togatott ülést tartott Királyi Pál elnöklete alatt. Stallenbach Imre titkár jelenti, hogy a kassai fiókegylet szépszámú tagokkal megalakult, mit a választmány örömmel vesz tudomásul. Jelenti to­vábbá, hogy újabb fölolvasások tartására Ko­dol­á­n­y­i Antal, dr. Chernel Gyula és dr. Kerékgyártó Elek voltak szívesek ajánlkozni. Gróf Széchenyi Pál földmivelési miniszter­nek tiszteletbeli tagsági diszokmányát B­u­s­b­a­c­h Péter elnöklete alatt egy 5 tagú bizottság a napok­ban fogja átnyújtani. Elhatároztatott továbbá, hogy újabb 10 figyelmeztető táblát fognak a főváros különböző pontjain kifüggeszteni. Egy igen fon­tos vívmánya az egyesületnek a tanács és a belügy­miniszter által jóváhagyott és már legközelebb ha­tályba lépő szabályrendelet az élelmezésre szolgáló kisebb élő állatokkal való bánásmód iránt. E szerint a főváros területén kettőnél több juhot, bárányt, bor­jút, kecskét és szárnyas állatot összekötve vinni vagy tartani tilos. Nagyobb szárnyas állatokat pedig egyáltalán nem szabad összekötött lábak­kal vinni. Halakat keresztül fűzve vinni tilos. Nagyobb mennyiségű állatok csakis fedett kocsik­ban szállíthatók, melyek a szabályrendeletben le vannak írva. Szárnyasokat pedig fonott kosa­rakban vagy ketreczekben lehet szállítani s e mel­lett az állatok kellő etetésben és itatásban részesi­­tendők. — Ezen szabályrendeletek áthágása a kihágási törvény 86. szakasza szerint büntetendő. A szabályrendeletet a választmány örömmel vette tu­domásul. Végül a pénztárnok jelenti, hogy 11 új tag jelentkezett, kikkel együtt az egyesületnek 1075 tagja van; a pénztári állapot február hó végén 1311 frt 35 ki. Ezek tudomásul vétetvén, az ülés vé­get ért. — Névmagyarosítások: Edelstein Aladár lazonyi illetőségű berettői lakos Erős­ re, Propotnik István városhidvégi illetőségű m. kir. honvédőrmester So­mogy­i-ra, Pinkász József székesfehérvári illetőségű keszthelyi lakos Pető­ re, kiskorú Strausz Lépeid du­­naföldvári illetőségű ugyanottani lakos Halász­ ra vál­toztatták vezetéknevöket.­­ A budapesti kereskedelmi közönség kivona­­tára a magyar államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy f. évi márczius hó 15-től kezdve Budapest-Jó­zsefváros és a dunaparti teherpályaudvar állomás rak­táraiban az árufelvétel és kiadás hétköznapokon a déli órák alatt is szakadatlanul, ünnep- és vasárnapo­kon pedig az áru­felvétel reggeli 8 órától délelőtt 11 óráig, az árukiadás pedig reggel 8 órától délelőtt 1 1/2 óráig eszközöltessék.­­ A budapesti és vidéki csépl­őgépészek s gép­gyári munkások ma délután a Soroksári­ utcza 23. sz. helyiségben, Csokonai Gyula elnöklete alatt alakuló közgyűlést tartottak. A gyűlés megnyitása után Tompa Antal ügyvéd kifejtette az egylet czélját, mely abból áll, hogy a tömörülés által a nagy közönségnek alkalma nyíljék az aratás és egyéb szükséges alkal­makkor a gépészeket egy helyen találni, másodrendű érdeke, hogy téli időben, midőn a munka szünetel, egyletté alakulva, egymást segélyezzék. Elhatározta­tott, hogy felhívást bocsátanak ki, melyben értesítik a közönséget megalakulásukról, hogy az alkuszok a munkaközvetítéstől elüttessenek. Az alapszabályokat holnap terjesztik fel a belügyminisztériumnak. A leg­közelebbi közgyűlés f. hó 15-én lesz. — A »Rondizás« s szépírási füzetekből új szám jelent meg, szerkesztette Nagy Sándor. Ára 30 kr. — A debreczeni főiskola énekkara f. hó 5-én ke­­gyeletes ünnepélyt rendezett két legbőkezűbb pártfo­gója, Nagy József és Veczey Imre emlékére, kik 2—2000 frt alapítványt tettek a kántus javára. Az ünnepély a főiskolai nagyteremben, díszes közönség előtt folyt le. Az énekkar megható gyászdala után Balogh Ferencz felügyelő tanár lelkes beszédet tar­tott, ecsetelve az alapítók érdemeit. Utána Révész Bálint püspök intézett az énekkar érdekében néhány buzdító szót a közönséghez, s felkérte Balogh Fe­rencz tanárt, hogy az énekkar javára aláírási íveket bocsásson ki. Ezután az énekkar megkapó szabatos­sággal énekelt el néhány dalt, Dávid Gyula és Pa­­polczy Zoltán pedig szavaltak. A közönség mind az énekkart, mind pedig a szavalókat zajosan meg­tapsolta, Dobó Krisztinával való emelésre. Tudvalev ez a frigy sem tartozott a Hgabbak közé. Ezután Szabó Er szavalta »Életből­ség« czimü szép költemén A következő felolvas­ó m­ó­c­s­y József a ki Radó Antal vendi egy »Sisifus« ez: Palágyi Lajostól »Riezer czimü költemi olvasott fel mindkettő ti kíséretében. Radó séből a következőket idézi De zúgolódni s jogom; Bármily kérni, átkod: Volt benned ás irgalom És könnyitetirsomon — Én vigaszt istok! Hisz mind,­k fenn születik És általteng éltet, Mind görnyezad éppen igy, Vív s vérzila széléig S nyugalmit’ sem érhet! Áhitja min egy fokát, Fölvágy aogságra, S bár perdics, mely nyugtot ád, Liheg napeg éjen át: Hiába, miába! Végül P. Sz­máry Károly olvasta »A helybenhagyott »er« czimü rajzát, mely történeti háttere varratai Bándi János szék udvari nemes embereb­eszélés hőse, ki hálák beleszeretett egy a­yéken lakó báró leányába büszke főur azonbann hajlandó odaadni leány, vagyontalan ifjuna csak az esetre ígéri őt neki nagy birtokra, na^Aségre tud szert tenni, nagyravágyó Bánde^ve a kecsegtető remény fölmegy Bécsbe AJ Terézia u­dvarához, hol r­denkinek elismerések­ meg- Állásról állásra es­kedik, mig végre a tanácsossá lesz. Bándi e­b­ben nem feledkező szerelme tárgyáról és mit szem előtt tartva tött czélját, minél nagyobb tokokra akar sze?ITM- Már útban is van hazai midőn a királynéjává, hogy Bándi a belé­lyezett bizalomitsszaélve, nem átallotta idegen rületeket is a rihoz csatolni, visszavonja a lánylevelét. A 18 hajthatatlan marad, minek vetkeztében leászerelmi bánattól emésztve a czának megy, s ennek hirét hallva, megőrül. A felolvasónk tetszésre talált. A Petőfi-társaság ülése. A Petőfi-társaság ma délelőtt tartotta havi felolvasó-ülését az akadémia kistermében. A díszes hölgyközönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig a tárgysorozat minden egyes pontját, melyeknek na­gyobb részét ezúttal is költemények képezték. Első felolvasó Szana Tamás volt, ki Balas­sa Bálint szerelmét ecsetelte érdekes voná­sokban. A fiatal költő első vagy talán egyetlen igazi szerelmének tárgya Losonczi Anna, Losonczi István leánya volt, kit 1579-ben már Ungnád Kristóf neje gyanánt mutat be Bornemissza Péter egyik könyvé­nek ajánlata. A temesvári hős özvegye lányaival nóg­­rádmegyei birtokán tartózkodott és itt ismerkedhet­tek meg fiatal korukban Bálint és Anna. Ho­gyan keletkezett viszonyuk és miként erősödött az Balassa keblében szilaj lángolássá, hisebb történeti adatok hiában nehéz megállapítani. Balassa szerel­méről csakis mélyen borongó szerelmi költeményei nyújtanak némi tájékoztatást, és a felolvasó ezekből vett szemelvényekkel színezi ki a költő szerelmének rajzát a viszony bensőségétől a szakadásig. Balassa kedvese elvesztése fölötti bánatában katonának áll be. Visszatérvén azonban a harcztérről, lantját újra megszólaltatja és az Anna nevére szerzett ének újra csak arról tanúskodik, hogy a régi szerelem még mindig kiolthatatlanul ég szívében. Midőn azonban hírét veszi, hogy Anna már férjhez ment, egy ideig még a szerelem és boszúság közt ingadoz, de végre is belátja epekedéseinek hasz­talan voltát és az »özvegy gerlicze« rászánja magát a jl­g­­ hírek. — Fövá szállodák. A Vadászkürtben 1 főn, márczius L­á­c­z Pál hangversenye­z végbe. Kezdet 3.8 órakor. — A 41­izottság ma Királyi Pál elnöki alatt ülést ta a melyen a tanácsnoki állomásot az ajánló lis megállapitotta. A bizottság mindel előtt kimond egy kerületenkint ejti meg a sza­bást, nem ad magánvéleményei szerint. Ehe képest szav.dr. Nagy Lajosra és Rózsa Péte mind a kilererület, Matuska Alajosra nyolcz­rület (a 2- dr. Pézel Istvánra hat kerület 1—3. 4. 5. -ik), Láng Györgyre 1 kerület 1-ső), Bariszlóra 1 kerület (a 8-ik) és Biró A­talia két ke (a 6. és 7.). E szerint a 45-ös biró­ság jelöltjeigyi Rózsa, Matuska, Pézel, — Rötés. A fővárosi adókivető bizottság f. hó 10-én iden) a következő helyrajzi szám alatt összesőköteles III. ősz. kereseti adóját fi­­ák tárgyal». m. a VI. ker. bizottság az 1. házszámig rólag; a VII. ker. bizottság az 17 —2365 bánig, a VIEL kér. bizottság az 5294 5400. hsz alatt összeirt adóköteles felek III- oszt. keresdóját. Megjegyzendő, hogy csak az; felek adójrgyaltatik, kik múlt évben III. és kereseti al megróva nem lettek, vagy a kik 1884/5­ ki­lyamán uj üzletet kezdettek. A­pó magyar izr. betegsegélyző és tem keresi egia délután 3 órakor a vigadó termék Weiner Jy elnöklete alatt rendes évi közgyük tartott, izgatósági jelentés tudomásul vétetett ezután ajtett választás alkalmával az eddigi tis viselők is megválasztattak, disztagul megválasz­tott: Tisálmán, Schnierer Gyula, Kamermay Károly rmester, Friedmann Bernát s Marklern Adolf, így ülést követte az egylet 25 éves j­bileumú megünnepelése , melynek alkalmát szép és s közönség töltötte be a termet. Az ü­nepélynbb momentuma volt budai Goldberg Róza n­czképének leleplezése. Ráth Károly (sp­ros) üinepi szónok, hosszabb beszédének foly­tán, i­­lékezett az ünnepeltnek kiváló érdemeire melyet élet körül kifejtett. Ezután a lepel lehulló a képreszéde után Schillinger Szidónia kr. a.­t­­almi , szavalt el, mire az ünnepély véget ért. gyilkossági kísérletek. Kovács Gábor 1 éves fiöldmives, a­ki már másfél év óta fekszik Rókasázban, hosszas betegsége felett annyira­­ keserehogy tegnap éjjel a kórház egyik félree­ zugábyufaoldatot készített s azt öngyilkossá­ szánd megitta. Tettét azonban csakhamar észt vettés ravitték a kórterembe s jelentést tettek­­ az os-8 orvosnak, a ki rögtön megjelenvén, este­ szerelheti,, s ma már a beteg tulvan a vesz­lyen.Papek Ágoston vasúti felvigyázó neje, szü Kaja,mdmilla asszony, ma délelőtt öngyilkosság szánd a Dunába ugrott, de még élve kimentő téli seret nélküli állapotban bevitték a Rókus kórt Népesedési mozgalom a fővárosba! A fő­ statisztikai hivatal kimutatása szerint a f­­é febri­kétől február 28-dikáig terjedő nyolc­adik é­­én született 294 gyermek, elhalt 244 személy a szik tehát 50 esettel múlják felül a halálozásoka az éületett közt volt 206 törvényes, nemre nézv 144150 leány. — Halva született 14 gyermek, köz­tük vénytelen. A halottak közt volt 144 finomü, 10 nönígy éven aluli gyermekek száma —. — Ez i 8 hí elve született összesen 2224 gyermek, elha 198­, a születések többlete tehát 236. — Az össze elhiött egy éven alól tartózkodott Budapesten —.­­ Szüs arányszáma 1000 lakosra : 35­6. — Haláli­zárányszáma 1000 lakosra 29­5. Elhaltak kora : éves évig 35, 20 évig 10, 30 évig 34, 40 évig 22, 6 évig 6 évig 35, 80-on túl 2. — Halálozások kéri­letű­i kimutatása: I. kerület 14, II. kér. 11, II kerV. kér. 12, V. kér. 21, VI. kér. 25, VII. kér. 2­ VI* 48, IX. k. 17, X. k. 8, egyéb kórházi halott 21 h hasonlitó statisztika. A folyó év fele. hó febr. 21-dikéig terjedő VII. hetén : Budapesté­szi 307 gyermek, elhalt 287 egyén. — Debreczenbe sz. 41, elhalt 32. — Pozsonyban szül. 36, elhalt 3­ —Keméten szül. 45, elhalt 40. — Aradon szül. 21 el. — Temesvárott szül. 26, elhalt 22. — Nagyúj ráül. 26, elhalt 30. — Kassán szül. 25, elhalt 12. - Szivárott szül. 23, elh. 12 egyén. Halálozások: orrói Szelényi Gusztáv, Koburg her udvari tanácsos és Fülöp szász-koburg-gotha­i közp. irodájának igazgatója, folyó hó 6-ai 6 órakor meghűlés folytán beállott tüdőgyula d­­élte 67-ik évében, rövid szenvedés után elha­lt. Temetése ma délután volt. Béke poraival! Sróf Kornis Károly, a gyászoló férj, Károly I Jozefa gyermekeivel s utonszületett kisdedé vzv. Markovits Emánuelné szül. Csupor Jozefa sós testvér, sógor, sógornő és rokon nevében i­gnsebb s legmélyebb fájdalomtól lesújtva jelen (önfeláldozásig szerető hű, gondos nőnek és leg­ányának, a felejthetetlen, szerető és szeretet­iák, testvérnek, sógornőnek s illetve rokonnak /uszkai gróf Kornis Károlyné, született terpest­ovits Jozefának folyó márczius hó 6-án, réggé :or, életének 39-ik s legboldogabb házasságá­­k évében Nagyváradon történt gyászos el­et.

Next