Pesti Napló, 1885. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1885-03-09 / 67. szám
A visszautasított szavazatok külön jegyzéke anynyira fontos a választás érvényességének megítélésében, hogy a nélkül lehetetlen megállapítani azt, hogy a visszautasított szavazóknak volt-e választási joguk, vagy nem, törvényesen utasíttattak-e vissza vagy nem, a jogtalanul visszautasítottak neve alatt nem szavaztak-e olyanok, kik különben választási joggal nem bírnak, szóval e jegyzék nélkül lehetetlen megállapítani a szavazásra jogosultak többségét - mi a választás tulajdonképeni célja lévén, annak igazolása a választási jegyzőkönyv eminens feladatát képezi, nem lehet megállapítani az igazi többség valódi akaratát, melylyel a szavazatoknak ilyen nem ellenőrizhető visszautasítása által tetszés és önkény szerint juttathatnának kifejezésre. A szentendrei választás törvényessége tekintetében nem csak az említett lényeges kellék hiánya miatt megbízhatatlan a választási jegyzőkönyv, hanem főként azért, mert azon jegyzőkönyv hamisítványt is foglal magában. Ugyanis a választási jegyzőkönyv szerint Szemmel Mátyás nevű választó 1884.évi június hó 15-én Krausz Lajosra szavazott, holott az illető a kérvényhez 11. szám alatt csatolt hiteles halotti bizonyítvány szerint már 1883. évi julius hó 13-án halott volt, így van az Herbst Péter szavazóval is, ki a választás alkalmával a kérvényhez csatolt bizonyítvány szerint szintén halott volt. A választás megsemmisítése mondandó ki más okokból is. Mester Károly és társai által beadott kérvényben felsorolt és a választás érvényének megdöntésére alkalmasnak látszó tények igazolására előbb a vizsgálat, majd később a pótvizsgálat elrendeltetvén, mert csak ama kérdés elbírálandó, hogy vájjon a két ízben foganatosított vizsgálat igazolta-e ama tényeket, melyekre elrendeltetett, s ennek eredményéhez képest hozandó ítélet a választás érvényessége felett. A kérvényben felsorolt és vizsgálat tárgyát képező panaszok a vizsgálat során perrendszerüleg igazoltattak, ennélfogva a bizottság két ízben vizsgálat rendelő határozatának természetes folyományaként a választás megsemmisítése mondandó ki, mert 1. arra rendelteti el a vizsgálat: »Igaz-e az, hogy Zsámbék községben 1884. évi junius hó 12-én a községházában összegyűlt választók előtt Nyirák Gyula községi jegyző nyilatkozatott tett és a Krauszpárt nevében megígérte, hogy a községi választók, ha szavazatukat Krauszra adják, nevezett képviselőjelölt a község összes adóhátralékát kifizeti, a községi kutat megcsináltatja, és azon felül minden egyes választónak szavazásáért 10 irtot és fuvardíj czimén 6 frtot fog fizettetni.« Ezen vizsgálati pontra nézve kihallgatott tanuk közül az 1884. évi nov. 8-án Budapesten felvett vizsg. tkvben a 3., 4., 5. és 6. tanú, 1884. évi nov. 11. Budapesten felvett vizsgálati jkvben a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. tanú, az 1885. évi január 22-én Zsámbékon felvett jkvben a 3. és 5. tanú, az 1885. évi jan. 21-én Zsámbékon felvett jkvben a 7. és 8. tanú, vagyis számszerint 16-án eskü alatt vallják, hogy 1884. évi jun. 12-én, úrnapján a községházánál választói értekezlet tartatott, s hogy ott Nyirák Gy. községi jegyző ama nyilatkozatokat tette, hogy ha a választók Krauszra adják szavazatukat, akkor Krausz a községi kút megcsináltatására 1000 frtot ad, azonfelül minden választó, ki Krauszra szavaz, szavazásáért 10 frtot, fuvar czimén 6 frtot kap. Az 1885. jan. 22-én Zsámbékon felvett ikvben az lső tanú hit alatt vallja, hogy Nyirák Gyula azt nyilatkoztatta ki, miszerint azok, kik Krauszra szavaznak, szavazatukért 10 frtot és fuvardíj czimén 6 frtot kapnak. * Az 1884. nov. 19-én Zsámbékon felvett jkvben a 3. tanú az ígéretet hallotta, de nem tudja, ki tette azt, mert a tömeg közt állván, a beszélőt nem láthatta. Ugyanitt a 8. tanú hit alatt vallja, hogy a jegyző nyilatkozott s a választóknak szavazatukért 5 frtot ígért. Az 1885. jan. 22-én Zsámbékon felvett jkvben a 6 tanú, köztük a községbiró hit alatt vallja, hogy a jegyző nyilatkozatot tett ugyan a panaszolt értelemben, de nem ígéret alakjában, hanem csak mint másoktól hallottakat beszélte el. Az 1884. nov. 8-án Budapesten felvett jegyzőkönyvben az l-ső tanú, maga Nyirák Gyula, hit alatt vallja, hogy tett ugyan nyilatkozatot oly értelemben, hogy Krausz Lajos a községi kút megcsináltatására 1000 frtot ad, hogy a választók, kik Krauszra szavaznak, 10 frtot és fuvardij czímén 6 frtot kapnak, de azt ő nem ígéretként és megbízásból tette, hanem magánbeszélgetés alakjában, mint Szent-Endrén hallottakat a községháza termében a körülállóknak egyszerűen elbeszélte. Ezen vallomásokkal szemben az 1884. nov. 11-én Budapesten felvett ikrben a 12., 15., 14. és 17. tanú, az 1884. nov. 19-én Zsámbékon felvett jegyzőkönyvben a 4. és 7. tanú azt állítja hit alatt, hogy bár az 1884. évi junius 12-én, úrnapján tartott összejövetel alkalmával elejétől végig a községházánál voltak, a jegyző, Nyirák az összejövetelen ott sem volt s igy nem is nyilatkozott. Ezeknek vallomása azonban, eltekintve attól, hogy negatív körülményre vonatkozik, mit tanúvallomással bizonyítani nem lehet, a Nyirák Gyula beismerése és 20 tanú pozitív vallomásával szemben figyelembe nem jöhet. A többi kihallgatott, számszerint 23 tanú vallomása nem döntheti meg a fentebb elősorolt pozitív vallomásokat és Nyirák Gyula jegyző beismerését, mert ezen tanuk részint a gyűlésen nem voltak jelen, részint a községháza termén kívül, az udvaron tartózkodtak, részint pedig csak akkor jelentek meg az értekezleten, midőn a Nyirák Gyula nyilatkozatáról pozitív vallomást tevő tanuk igazolása szerint Nyirák Gyula beszédét már befejezte, s így ez a 23 tanú vallomása egyáltalán nem zárja ki a panaszolt tény megtörténtét. Az iső panasz ama része ellenben, hogy Nyirák Gyula az adóhátralékok kifizetését is kilátásba helyezte volna, csak két és pedig az 1884. decz. 21-én kihallgatott első és 1884. nov. 4-én kihallgatott 3 tanú által állíttatván, ha teljesen igazoltnak nem is tekinthető, de meg sem is czáfoltatott, mert tanuk vallomása szerint eme nyilatkozatot Nyirák Gy. nem 1884. junius 12-én, hanem az azt megelőző ünnepnapon tartott értekezleten tette, s ez az oka, hogy a kihallgatott tanúk eme tényről, miután emez értekezleten nem voltak jelen, nem is nyilatkozhattak, de különben is a vizsgálat elrendelésének nem is az volt a czélja, hogy az állapíttassék meg, váljon Nyirák Gyula az adóhátralék kifizetését helyezte-e kilátásba, hanem czélja az volt, hogy megállapíttassék, várjon egyáltalán tett-e Nyirák Gyula a btk. 185. §-ába ütköző ígéretet, eme körülmény pedig a tanúk vallomása által már igazolva van. De eme vallomások helyreállítják egyszersmind ama bizonyítvány teljes hitelét, melyet Nyirák Gyula és társai aláírva a községi elöljáróság a község hivatalos pecsétje alatt kiadott, s mely a védelem által beadott nyilatkozathoz csatoltatott. Eme bizonyítvány, mely a védelem kérelmére hivatalosan adatott ki, a tanúvallomásokkal egybehangzóan azt mondja, hogy 1884. évi junius 12-ére összehívott értekezleten amaz előnyök beszéltettek meg a község házánál, melyek a községre várakoznak, ha a község Krauszra szavaz. Hogy miben állottak ezen előnyök ? a tanuk vallomásából ismeretes, de igazoltatott továbbá az is. A magyar országos honvédgyülés. A megyeház nagytermében holnap reggel 9 órakor kezdődik a magyar országos honvédgyűlés, mely, az előjelek után ítélve, igen izgalmasnak ígérkezik. A honvédgyülésre igen nagy számmal érkeztek a vidéki egyletek küldöttei, akik közül számosan csatlakoznak ahhoz a párthoz, mely Görgey rehabilitáczióját ellenzi és a holnapi gyűlésen tárgyaltatni kívánja e kényes ügyet. A rehabilitáczió kérdését konkrét alakban a szabolcs megyei honvédegylet vetette fel, amennyiben ma délben az egylet képviselői: Krúdy Gyula, Székely Benedek, Gaál Elek és Margittay Gyula átadtak Tisza Lászlónak, a központi választmány elnökének, egy indítványt, melyben azt kívánják, hogy a Görgey-ügy napirendre tűzessék ki. Tisza László az indítványt elfogadta ugyan, de az aligha fog a napirendbe felvétetni. Az indítvány szószerinti szövegben így hangzik: A szabolcsmegyei honvédegylet indítványa az orsz. honvédegylet közp.igazgató-választmány tekintetes elnökségéhez Budapesten. Alólkrottak, mint a szabolcsmegyei honvédegyletnek kiküldött képviselői, nyert utasításunkhoz híven, a Görgey Arthur rehabilitácziója érdekében bajtársaink egy kis töredéke által 1884. május hó 30-án kibocsátott nyilatkozat folytán, az 1848—49. orsz. honvédegylet alapszabályainak 15-ik §-ban előirt jogkedvezmény mellett f. hó 9-ik napján helyben tartandó orsz. honvédegylet közgyűlésében leendő tárgyalás végett alulirt helyen és napon következő indítványt nyújtunk be: Indítvány. Mondja ki az orsz. honvéd-közgyűlés, mint a kérdésben egyedül illetékes fórum, miszerint a Görgey Arthur, 1848—49-ki szabadságharczunk fővezére érdekében 1884. május hó 30-ik napján bajtársaink egy kis töredéke által kibocsátott és a történelem meghamisítására és ez által az utónemzedék félrevezetésére czélzó nyilatkozat aláírásának egyoldalú eljárását rosszalja és azt magától nemcsak elutasítja, de sőt ezzel szemben, menten minden szenvedélyességtől, komoly, higgadt megfontolás után, Isten és ember előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy a nemzet közvéleménye által már 35 év előtt Görgey Arthurra kimondott honárulás vádját föntartja, őt e hazára erkölcsileg halottnak nyilvánítja. Kelt Budapesten, 1885. márczius 8-án, d. e. 11 órakor. Krúdy Gyula, Székely Benedek, Gaál Elek, Margittay Gyula, mint a szabolcsmegyei honvéd-egylet kiküldött képviselői. Valószinű, hogy abban az esetben, ha az indítvány nem tárgyaltatik, a választmánynyal és tisztikarral szemben fel fog merülni a bizalmatlansági kérdés, és a rehabilitáczió ellenzői Aradra fognak összehívni országos honvédgyűlést. A mai előértekezlet délután 5 órakor tartatott meg a megyeháza nagytermében. Az értekezlet igen népes volt és izgatott hangulatban folyt le. Miután Tisza László mint a központi választmány elnöke megnyitottnak jelentette ki az értekezletet és üdvözölte a jelenlevőket, a következő napirendet ajánlotta elfogadásra: 1. Elnöki üdvözlet. 2. A küldöttek igazolása. 3. A jegyzőkönyvet hitelesítő bizottság megválasztása. 4. A központi bizottság jelentése a megváltoztatandó alapszabályokról. 5. Indítványok. A napirend megállapításának kérdésénél igen élénk és izgatott vita fejlődött ki, miután a küldöttek közül többen azt kívánták, hogy a holnapi gyűlés a Görgey-ügygyel is foglalkozzék; a felszólalók, bár nem nyíltan, de hangoztatták a bizalmatlansági szavazatot is, mert a választmány megbízatása még a múlt évben lejárt és akkor elmulasztotta a honvédgyűlés egybehívását. A vitában részt vettek Tisza László, Várady Gábor, Gaál Elek, Visontai Kovách László, Krúdy Gyula, Bajusz József, majd felszólalt Margittay Gyula, ki felszólította a választmányt és tisztikart , hogy miután megbízatása úgy is lejárt még a múlt évben, adja be lemondását és ebben az esetben az újonan megválasztandó választmány és tisztikar fogja tárgyalni a benyújtandó indítványokat. Jekelfalussy Lajos úgy látja, hogy Margittay bizalmatlanságot akar szavazni a választmánynak. Margittay kijelenti, hogy ő a választmánynak ma még sem bizalmat, sem bizalmatlanságot nem szavaz, magatartását a holnapi naptól teszi függővé. Ezután felszólaltak még többen, az értekezlet azonban egy pontra nézve sem jutott megállapodásra, és a tagok este 7 órakor izgatott hangulatban oszlottak szét. Az értekezlet után Tisza László és párthívei a Magyar királyhoz czímzett szálloda külön helyiségeiben gyűltek össze mintegy harmincvan bankettre. Számos felköszöntő mondatott, és az ovácziók központja Tisza László volt. Őt éltették: Komósy Nagyváradról, Már István Kun - Szt. Miklósról, Beck Antal Pozsonyból és még számosan, mert a társaságnak majdnem minden egyes tagja mondott felköszöntőt. Tisza László több ízben szólalt fel, a honvédek összetartására és egyetértésére ürítvén poharát. Párbajhoz hasonlította a honvédek küzdelmét és annak az óhajnak adott kifejezést, hogy e küzdelemben is, mint a párbajnál, egyenlő fegyverek használtassanak. Ezalatt az ellenzékiek a Báthori-kávéház külön helyiségében tartottak értekezletet és megbeszélték a holnapi gyűlésen követendő magatartást, hogy az 1884. június 12-iki értekezletet a kisbirák hívták össze, amiért 5 frt dijárásban részesültek. Igazoltatott továbbá, hogy Nyirák jegyző által a beszéd után kilátásba helyezett előnyök tényleg is megvalósultak részben, mert az 1884. évi nov. 11-én Budapesten, az 1884. évi nov. 19-én Zsámbékon, ugyancsak ott 1885. január 22-én felvett jegyzőkönyvek szerint 3 tanú határozottan vallja, hogy szavazatukért pénzt kaptak és pedig a két első fejenkint 15 frtot, a harmadik pedig 16 frtot, és itt nem lesz érdektelen az 1884. évi november 11-én kihallgatott lső tanú ama vallomása sem, hogy ő a 15 frton felül a választás után még 4 frtot kapott mint osztalékot ama költségből, mely a választásra volt szánva, s a melyből a választás után egy-egy szavazóra még 4 frt jutott. Az első pont alatti panasz ezek szerint tehát a vizsgálat során kétségtelenül bebizonyittatott. (Folyt. köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 9. Naptár: Hétfő, márczius 9. — Róm. kath.: Francziska özvegy. — Prot.: Adelasz. — Görög-orosz. (febr. 25.) Taráz. — Zsidó: (adar 22.) — Nap kel 6 óra 25 perez, nyugszik 5 óra 57 perez. — Hold kel 1 óra 45 perez reggel, nyugszik 10 óra 53 perez délelőtt. — Hold földtávolban este 10 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél)után 2 óráig. Főrendiház ülése d.u. 1 órakor. A magyar tudományos akadémia II. (jog-, társ. és történettudományi) osztályának ülése délután 5 órakor. Értekeznek: báró Nyáry Jenő, Kovács Gyula, Ortvay Tivadar. Országos honvédgyűlés délelőtt 10 órakor a megyeház nagytermében. A budapesti zenekedvelők egyletének nagy hangversenye este 7'10 órakor a vigadó nagytermében. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. A belvárosi társaskör zártkörű tánczestélye a vigadó éttermében. Matejkó képe a műcsarnokban (Sugárút 81. szám) délelőtt 9—d. u. 4. Belépti díj 50 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Nemzeti múzeum: állat- és népismetár d. e. 9- d. u. 1. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10— 117 óra között. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton(Beleznay-kert) nyitva, d. e. 9—d. u. 1, és d. u. 3-5 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d.e.8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A hir. lapból. A m. kir. miniszterelnök dr.Wickenburg István gr. fiumei m. kir. adófelügyelőségi pénzügyi fogalmazót a fiumei kir. kormányzósághoz miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság a keresk. tengerészeihez : Celebrini Andrást Vegliából, Curtini Márkot Buccariból, Gelletich Guidót Lovranából, Loich György Jánost a Costrena S. Barbarából hajókapitányokká, Duimich Kázmért Costrena S. Luciából, Giadrossich Miklóst Lussinpiccolóból, Loich Anzelm Györgyöt Costrena S. Barbarából, Suttora Jánost Lussinpiccolóból, Thianich Henriket Fiuméból pedig hadnagyokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Widder Mór széplaki földbirtokost Abauj-Tornamegye kassai járására nézve, Szabó Gyula vaszari lakost Baranyamegye hegyháti járására nézve, Lonovics Gyula dombegyházi földbirtokost Csanádmegye battonyai járására nézve, Lészay János puji lakost Hunyadmegye borbát-maczesdi járására nézve. Tornya Gyula hátszegi lakost Hunyadmegye demsus-kropotivai járására nézve, Géczi Lajos zsarnóczai lakost Barsmegye garami járására nézve, Komoróczy Dániel tapolcsányi lakost, Alberth József strézsakerczesovai lakost Fogarasmegye árpási járására nézve, Vilcsek Rikhárd p.-cserepesi lakost Hevesmegye gyöngyösi járására nézve, Paxi József sz.-sárosi lakost Nagy-Küküllőmegye berethalmi, Gyulai Viktor kövesdi lakost Nagy-Kükillőmegye bükkös-szent-ágotai, és Eitel Frigyes nagysinki lakost Nagy-Küküllő megye nagysinki járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Simor herczegprimásnak igazán fejedelmi közérdekű adományairól értesít minket az Esztergomból ma vett következő távirat: Simor János bibornok herczegprimás ma kétszázezer forintot tett le az esztergomi főkáptalannál alapítványul a jövő évben megnyitandó érseki árvaházra, melynek számára külön házat is vásárol és azonkívül azt sajátjából teljesen felszereli. Az árvaházban a főegyházmegye szegény híveinek és tanítóinak árvái ingyen fognak neveltetni. Az árvaház magyar apáczákra fog bízatni, kik a nem magyarajku gyermekekkel el fogják sajátíttatni a magyar nyelvet. Azonkívül azt közli a herczegprimás a főkáptalannal, hogy husvét után megkezdeti a bazilika kupolájának javítását és díszítését, s erre sajátjából egyszáz hetvenötezer frtot utalványozott. — Újvidékről ma a következő táviratot vettük: A kir. főgimnázium dísztermében ma fényes ünnepély folyt le: Frankl István igazgatónak a Ferencz- Józsefrend keresztjével feldiszittetése. Az érdemkeresztet Parchetich Felix főispán, ki díszmagyarban jelent meg, tűzte a kitüntetett mellére. Az ének és szónoklatokból álló ünnepélyen a város minden osztályát képviselő igen díszes férfi és női közönség vett részt, mely harsány éljenzéssel fogadta a főispán beszédét, kivált azon passzusát, melyben a feladatot helyesen felfogó kultúrtörekvésekről szólva, a magyar kultúrát, mint olyant tüntette fel, mely nem gátolja más nemzetiségek kultúráját, hanem testvérként öleli fel társait és viszi az emberiség művelődéséhez, hol minden emberi gyöngeségtől menten csakis a nemes verseny dönt. Franks a kitüntetést megköszönő szép beszédével lelkesítőleg hatott, kivált midőn azt ígérte, hogy az ifjúságot ezentúl is Isten, király és a haza iránti szeretet s terhetlen ragaszkodásra fogja oktatni. Este a kitüntetett tiszteletére lakoma lesz, melyre máris kétszázan jelentkeztek, nemzetiség különbsége nélkül. — A Vaisz-alapítvány. A mai hivatalos lap közli: Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére Szabó Imre nyugalmazott kúriai birót, a dr. Vaisz József-féle alapítványnál viselt gondnoki állásától felmentvén, ugyanezen állásra vértesaljai Vértessy Sándor kúriai tanácselnököt és a nevezett alapítvány jelenlegi pártfogóját nevezem ki. Kelt Bécsben, 1885. évi február hó 6-án. Ferencz József s. k., dr. Pauler Tivadar s. k. — Am. kir. igazságügyminiszter a dr. Vaisz József-féle alapítvány pártfogójává Czorda Bódog királyi kúriai birót nevezte ki. Dr. Wagner János jubileumát ma délelőtt ünnepelte meg a magyar tud.egyetem orvosi fakultásának tanári kara és ifjúsága. A tisztelgők között első volt az érdemdús tanár tanítványainak küldöttsége, mely délelőtt 10 órakor tisztelgett az üllői uti I. belgyógyászati kóroda tantermében az ünnepeltnél, ki tanártársai, dr. Lumniczer, Korányi, Réczey, Lenhossék, Jendrassik és Janni társaságában fogadta a küldöttséget. Az ifjúság nevében Lenhossék Mihály szólott az ünnepelthez s ez alkalommal az ifjúság által készített élethű olajfestményű arczképét leplezték le, melyet Stetka Gyula, a festészeti mesteriskola tehetséges növendéke készített el. Az ősz tudós a könyekig meghatva felelt a tisztelgőknek, mire az ifjúság lelkes éljenzés közben oszlott szét. Déli 12 órakor a jubiláns Erzsébet tér 4. sz. alatt lévő lakásán Balogh Kálmán dékán, Kézsmárszky Tivadar és dr. Plosz Pál vezetése alatt három küldöttség tisztelgett, a tanári testület, az orvosegylet, mint volt tanítványai, és jelenlegi valamint volt asszisztensei nevében. Ez utóbbiak díszes kivitelű albumot nyújtottak át az ünnepeltnek, mintegy 40 arczképpel. Volt tanítványai pedig rendkívüli díszszel kiállított feliratot számos aláírással. Megjelent ezenkívül az ünnepelt üdvözlésére a kolozsvári egyetem képviseletében dr. Hőgyes Endre tanár is szerencsekivonatait tolmácsolván a kolozsvári egyetem tanári karának. Az ünnepelt nagy hírének és érdemeinek hódolt a bécsi orvosi egyetem tanárkara is, midőn díszoklevelét küldte el neki. Üdvözlő iratokat küldtek ezenkívül a bécsi és pozsonyi orvosegyletek s a berlini, jénai és düsseldorfi egyetemekről, valamint számos hazai orvosegylettől érkezett üdvözlő sürgöny. — Az erdélyi magyar egylet. A Kolozsvárit megalakítandó erdélyi magyar közművelődési egyesület szervezkedését előkészítő bizottsága nevében dr. Felméri Lajos elnök az alakuló ülés megtartása végett a következő meghívót bocsátotta ki: »Köztudomású tény, hogy a minket körülvevő nemzetiségek írástudóinak egy része legújabb időben rendszeres támadást indított minden ellen, ami e hazában magyar. Társadalmunk ezt a kihívó támadást sokáig tűrte a nemes öntudat példátlan nyugodtságával abban a hitben, hogy majd csak vége szakad. Azonban sajnosan kelle tapasztalnunk, hogy az eszeveszett hajsza csendesedés helyett immár arra a fokra hágott, midőn a leghiggadtabbak önérzetét is vérig bántja. Ily körülmények közt hazarész magyar társadalma kénytelen az önvédelem eszközéhez nyúlni, melyre a legkisebb érző lényt is megtanítja önfentartási ösztöne. Erős meggyőződésünk, hogy ily viszonyok között a védekezés hatályos és sikeres csak kellő szervezet mellett lehet. E nézetből kiindulva immár elodázhatatlan egy erdélyrészi magyar egyesület szervezése, melynek városunkban megtartandó alakuló gyűlését, előkészítő bizottságunk április hó 12-re tűzte ki. Hadd emelkedjék ki e napon a magyar társadalom nagyja és kicsinyje, minden önérzetes férfi és nő tagja eddigi kontemplativ tétlenségéből és lásson az önvédelem nagy munkájához. Alkossa meg a m. közművelődési egyesületet; azzal, mint egy uj »Talpra magyar!« kiáltással rázza fel a még indolens nemzeti elemeket, s hatalmasan állja útját az erdélyrészi magyar birtok, magyar nyelv és nemzeti ősnemes vonások tovább pusztulásának és pusztításának. Abban a reményben, hogy Szimed ismert hazafiságával hozzánk csatlakozni s a közmivelődés fegyvereivel vívandó honmentés e dicső munkájában tevékeny részt venni méltóztatik, van szerencsénk a fent jelzett gyűlésre ápril hó 12-re tisztelettel meghívni. Kelt Kolozsvárit, a szervezkedést előkészítő bizottságnak 1885. márczius hó 6-án tartott üléséből.« — Az állatvédő egyesület választmánya szombaton d. u. díszes és nagyszámú hölgyközönség által látogatott ülést tartott Királyi Pál elnöklete alatt. Stallenbach Imre titkár jelenti, hogy a kassai fiókegylet szépszámú tagokkal megalakult, mit a választmány örömmel vesz tudomásul. Jelenti továbbá, hogy újabb fölolvasások tartására Kodolányi Antal, dr. Chernel Gyula és dr. Kerékgyártó Elek voltak szívesek ajánlkozni. Gróf Széchenyi Pál földmivelési miniszternek tiszteletbeli tagsági diszokmányát Busbach Péter elnöklete alatt egy 5 tagú bizottság a napokban fogja átnyújtani. Elhatároztatott továbbá, hogy újabb 10 figyelmeztető táblát fognak a főváros különböző pontjain kifüggeszteni. Egy igen fontos vívmánya az egyesületnek a tanács és a belügyminiszter által jóváhagyott és már legközelebb hatályba lépő szabályrendelet az élelmezésre szolgáló kisebb élő állatokkal való bánásmód iránt. E szerint a főváros területén kettőnél több juhot, bárányt, borjút, kecskét és szárnyas állatot összekötve vinni vagy tartani tilos. Nagyobb szárnyas állatokat pedig egyáltalán nem szabad összekötött lábakkal vinni. Halakat keresztül fűzve vinni tilos. Nagyobb mennyiségű állatok csakis fedett kocsikban szállíthatók, melyek a szabályrendeletben le vannak írva. Szárnyasokat pedig fonott kosarakban vagy ketreczekben lehet szállítani s e mellett az állatok kellő etetésben és itatásban részesitendők. — Ezen szabályrendeletek áthágása a kihágási törvény 86. szakasza szerint büntetendő. A szabályrendeletet a választmány örömmel vette tudomásul. Végül a pénztárnok jelenti, hogy 11 új tag jelentkezett, kikkel együtt az egyesületnek 1075 tagja van; a pénztári állapot február hó végén 1311 frt 35 ki. Ezek tudomásul vétetvén, az ülés véget ért. — Névmagyarosítások: Edelstein Aladár lazonyi illetőségű berettői lakos Erős re, Propotnik István városhidvégi illetőségű m. kir. honvédőrmester Somogyi-ra, Pinkász József székesfehérvári illetőségű keszthelyi lakos Pető re, kiskorú Strausz Lépeid dunaföldvári illetőségű ugyanottani lakos Halász ra változtatták vezetéknevöket. A budapesti kereskedelmi közönség kivonatára a magyar államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy f. évi márczius hó 15-től kezdve Budapest-Józsefváros és a dunaparti teherpályaudvar állomás raktáraiban az árufelvétel és kiadás hétköznapokon a déli órák alatt is szakadatlanul, ünnep- és vasárnapokon pedig az árufelvétel reggeli 8 órától délelőtt 11 óráig, az árukiadás pedig reggel 8 órától délelőtt 1 1/2 óráig eszközöltessék. A budapesti és vidéki cséplőgépészek s gépgyári munkások ma délután a Soroksári utcza 23. sz. helyiségben, Csokonai Gyula elnöklete alatt alakuló közgyűlést tartottak. A gyűlés megnyitása után Tompa Antal ügyvéd kifejtette az egylet czélját, mely abból áll, hogy a tömörülés által a nagy közönségnek alkalma nyíljék az aratás és egyéb szükséges alkalmakkor a gépészeket egy helyen találni, másodrendű érdeke, hogy téli időben, midőn a munka szünetel, egyletté alakulva, egymást segélyezzék. Elhatároztatott, hogy felhívást bocsátanak ki, melyben értesítik a közönséget megalakulásukról, hogy az alkuszok a munkaközvetítéstől elüttessenek. Az alapszabályokat holnap terjesztik fel a belügyminisztériumnak. A legközelebbi közgyűlés f. hó 15-én lesz. — A »Rondizás« s szépírási füzetekből új szám jelent meg, szerkesztette Nagy Sándor. Ára 30 kr. — A debreczeni főiskola énekkara f. hó 5-én kegyeletes ünnepélyt rendezett két legbőkezűbb pártfogója, Nagy József és Veczey Imre emlékére, kik 2—2000 frt alapítványt tettek a kántus javára. Az ünnepély a főiskolai nagyteremben, díszes közönség előtt folyt le. Az énekkar megható gyászdala után Balogh Ferencz felügyelő tanár lelkes beszédet tartott, ecsetelve az alapítók érdemeit. Utána Révész Bálint püspök intézett az énekkar érdekében néhány buzdító szót a közönséghez, s felkérte Balogh Ferencz tanárt, hogy az énekkar javára aláírási íveket bocsásson ki. Ezután az énekkar megkapó szabatossággal énekelt el néhány dalt, Dávid Gyula és Papolczy Zoltán pedig szavaltak. A közönség mind az énekkart, mind pedig a szavalókat zajosan megtapsolta, Dobó Krisztinával való emelésre. Tudvalev ez a frigy sem tartozott a Hgabbak közé. Ezután Szabó Er szavalta »Életbőlség« czimü szép költemén A következő felolvasó mócsy József a ki Radó Antal vendi egy »Sisifus« ez: Palágyi Lajostól »Riezer czimü költemi olvasott fel mindkettő ti kíséretében. Radó séből a következőket idézi De zúgolódni s jogom; Bármily kérni, átkod: Volt benned ás irgalom És könnyitetirsomon — Én vigaszt istok! Hisz mind,k fenn születik És általteng éltet, Mind görnyezad éppen igy, Vív s vérzila széléig S nyugalmit’ sem érhet! Áhitja min egy fokát, Fölvágy aogságra, S bár perdics, mely nyugtot ád, Liheg napeg éjen át: Hiába, miába! Végül P. Szmáry Károly olvasta »A helybenhagyott »er« czimü rajzát, mely történeti háttere varratai Bándi János szék udvari nemes emberebeszélés hőse, ki hálák beleszeretett egy ayéken lakó báró leányába büszke főur azonbann hajlandó odaadni leány, vagyontalan ifjuna csak az esetre ígéri őt neki nagy birtokra, na^Aségre tud szert tenni, nagyravágyó Bánde^ve a kecsegtető remény fölmegy Bécsbe AJ Terézia udvarához, hol rdenkinek elismerések meg- Állásról állásra eskedik, mig végre a tanácsossá lesz. Bándi ebben nem feledkező szerelme tárgyáról és mit szem előtt tartva tött czélját, minél nagyobb tokokra akar sze?ITM- Már útban is van hazai midőn a királynéjává, hogy Bándi a belélyezett bizalomitsszaélve, nem átallotta idegen rületeket is a rihoz csatolni, visszavonja a lánylevelét. A 18 hajthatatlan marad, minek vetkeztében leászerelmi bánattól emésztve a czának megy, s ennek hirét hallva, megőrül. A felolvasónk tetszésre talált. A Petőfi-társaság ülése. A Petőfi-társaság ma délelőtt tartotta havi felolvasó-ülését az akadémia kistermében. A díszes hölgyközönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig a tárgysorozat minden egyes pontját, melyeknek nagyobb részét ezúttal is költemények képezték. Első felolvasó Szana Tamás volt, ki Balassa Bálint szerelmét ecsetelte érdekes vonásokban. A fiatal költő első vagy talán egyetlen igazi szerelmének tárgya Losonczi Anna, Losonczi István leánya volt, kit 1579-ben már Ungnád Kristóf neje gyanánt mutat be Bornemissza Péter egyik könyvének ajánlata. A temesvári hős özvegye lányaival nógrádmegyei birtokán tartózkodott és itt ismerkedhettek meg fiatal korukban Bálint és Anna. Hogyan keletkezett viszonyuk és miként erősödött az Balassa keblében szilaj lángolássá, hisebb történeti adatok hiában nehéz megállapítani. Balassa szerelméről csakis mélyen borongó szerelmi költeményei nyújtanak némi tájékoztatást, és a felolvasó ezekből vett szemelvényekkel színezi ki a költő szerelmének rajzát a viszony bensőségétől a szakadásig. Balassa kedvese elvesztése fölötti bánatában katonának áll be. Visszatérvén azonban a harcztérről, lantját újra megszólaltatja és az Anna nevére szerzett ének újra csak arról tanúskodik, hogy a régi szerelem még mindig kiolthatatlanul ég szívében. Midőn azonban hírét veszi, hogy Anna már férjhez ment, egy ideig még a szerelem és boszúság közt ingadoz, de végre is belátja epekedéseinek hasztalan voltát és az »özvegy gerlicze« rászánja magát a jlg hírek. — Fövá szállodák. A Vadászkürtben 1 főn, márczius Lácz Pál hangversenyez végbe. Kezdet 3.8 órakor. — A 41izottság ma Királyi Pál elnöki alatt ülést ta a melyen a tanácsnoki állomásot az ajánló lis megállapitotta. A bizottság mindel előtt kimond egy kerületenkint ejti meg a szabást, nem ad magánvéleményei szerint. Ehe képest szav.dr. Nagy Lajosra és Rózsa Péte mind a kilererület, Matuska Alajosra nyolczrület (a 2- dr. Pézel Istvánra hat kerület 1—3. 4. 5. -ik), Láng Györgyre 1 kerület 1-ső), Bariszlóra 1 kerület (a 8-ik) és Biró Atalia két ke (a 6. és 7.). E szerint a 45-ös biróság jelöltjeigyi Rózsa, Matuska, Pézel, — Rötés. A fővárosi adókivető bizottság f. hó 10-én iden) a következő helyrajzi szám alatt összesőköteles III. ősz. kereseti adóját fiák tárgyal». m. a VI. ker. bizottság az 1. házszámig rólag; a VII. ker. bizottság az 17 —2365 bánig, a VIEL kér. bizottság az 5294 5400. hsz alatt összeirt adóköteles felek III- oszt. keresdóját. Megjegyzendő, hogy csak az; felek adójrgyaltatik, kik múlt évben III. és kereseti al megróva nem lettek, vagy a kik 1884/5 kilyamán uj üzletet kezdettek. Apó magyar izr. betegsegélyző és tem keresi egia délután 3 órakor a vigadó termék Weiner Jy elnöklete alatt rendes évi közgyük tartott, izgatósági jelentés tudomásul vétetett ezután ajtett választás alkalmával az eddigi tis viselők is megválasztattak, disztagul megválasztott: Tisálmán, Schnierer Gyula, Kamermay Károly rmester, Friedmann Bernát s Marklern Adolf, így ülést követte az egylet 25 éves jbileumú megünnepelése , melynek alkalmát szép és s közönség töltötte be a termet. Az ünepélynbb momentuma volt budai Goldberg Róza nczképének leleplezése. Ráth Károly (spros) üinepi szónok, hosszabb beszédének folytán, ilékezett az ünnepeltnek kiváló érdemeire melyet élet körül kifejtett. Ezután a lepel lehulló a képreszéde után Schillinger Szidónia kr. a.talmi , szavalt el, mire az ünnepély véget ért. gyilkossági kísérletek. Kovács Gábor 1 éves fiöldmives, aki már másfél év óta fekszik Rókasázban, hosszas betegsége felett annyira keserehogy tegnap éjjel a kórház egyik félree zugábyufaoldatot készített s azt öngyilkossá szánd megitta. Tettét azonban csakhamar észt vettés ravitték a kórterembe s jelentést tettek az os-8 orvosnak, a ki rögtön megjelenvén, este szerelheti,, s ma már a beteg tulvan a veszlyen.Papek Ágoston vasúti felvigyázó neje, szü Kaja,mdmilla asszony, ma délelőtt öngyilkosság szánd a Dunába ugrott, de még élve kimentő téli seret nélküli állapotban bevitték a Rókus kórt Népesedési mozgalom a fővárosba! A fő statisztikai hivatal kimutatása szerint a fé febrikétől február 28-dikáig terjedő nyolcadik één született 294 gyermek, elhalt 244 személy a szik tehát 50 esettel múlják felül a halálozásoka az éületett közt volt 206 törvényes, nemre nézv 144150 leány. — Halva született 14 gyermek, köztük vénytelen. A halottak közt volt 144 finomü, 10 nönígy éven aluli gyermekek száma —. — Ez i 8 hí elve született összesen 2224 gyermek, elha 198, a születések többlete tehát 236. — Az össze elhiött egy éven alól tartózkodott Budapesten —. Szüs arányszáma 1000 lakosra : 356. — Halálizárányszáma 1000 lakosra 295. Elhaltak kora : éves évig 35, 20 évig 10, 30 évig 34, 40 évig 22, 6 évig 6 évig 35, 80-on túl 2. — Halálozások kériletűi kimutatása: I. kerület 14, II. kér. 11, II kerV. kér. 12, V. kér. 21, VI. kér. 25, VII. kér. 2 VI* 48, IX. k. 17, X. k. 8, egyéb kórházi halott 21 h hasonlitó statisztika. A folyó év fele. hó febr. 21-dikéig terjedő VII. hetén : Budapestészi 307 gyermek, elhalt 287 egyén. — Debreczenbe sz. 41, elhalt 32. — Pozsonyban szül. 36, elhalt 3 —Keméten szül. 45, elhalt 40. — Aradon szül. 21 el. — Temesvárott szül. 26, elhalt 22. — Nagyúj ráül. 26, elhalt 30. — Kassán szül. 25, elhalt 12. - Szivárott szül. 23, elh. 12 egyén. Halálozások: orrói Szelényi Gusztáv, Koburg her udvari tanácsos és Fülöp szász-koburg-gothai közp. irodájának igazgatója, folyó hó 6-ai 6 órakor meghűlés folytán beállott tüdőgyula délte 67-ik évében, rövid szenvedés után elhalt. Temetése ma délután volt. Béke poraival! Sróf Kornis Károly, a gyászoló férj, Károly I Jozefa gyermekeivel s utonszületett kisdedé vzv. Markovits Emánuelné szül. Csupor Jozefa sós testvér, sógor, sógornő és rokon nevében ignsebb s legmélyebb fájdalomtól lesújtva jelen (önfeláldozásig szerető hű, gondos nőnek és legányának, a felejthetetlen, szerető és szeretetiák, testvérnek, sógornőnek s illetve rokonnak /uszkai gróf Kornis Károlyné, született terpestovits Jozefának folyó márczius hó 6-án, réggé :or, életének 39-ik s legboldogabb házasságák évében Nagyváradon történt gyászos elet.