Pesti Napló, 1885. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1885-04-22 / 110. szám
a amaz 50 százaléknyi kis, közművekre fölvett köl* -re is. A fővárosi háztartásban jak azzal az eszközzel is, hogy az ételekből kövezésre, útépítésre, parti egyik-másik évben kevesebbet költ, mint rendesen, mindig megóvható az egyensúly. Ha tehát a hatóság higgadtan számítva vesz föl kölcsönt és helyes mértékkel jár el annak befektetésénél, akkor nagyot lendíthet a fővároson és nincs semmi ok arra az aggodalomra, hogy a kölcsön és az új beruházások miatt adóemeléshez kellene folyamodni. A képviselőház ápril 21-ki üléséből: Lipthay Béla b.: T. ház! Minthogy tudom, hogy az előttem szólott érveinek befolyása alatt ott a túloldalon meg fogják szavazni az előttünk fekvő javaslatot, legyen szabad nekem, éppen azokat, akik elragadtatva ezen nyilatkozat által, meg fogják szavazni, figyelmeztetni arra, hogy ne ily érzületek által ragadtassák el magukat, hanem államférfim megfontolással győződjenek meg előbb arról, hogy ha e szellem kifolyásából vagy bármely okból elfogadják azt, amit ő e tekintetben kíván, helyesen cselekszenek-e, igen, vagy nem ? Ha ezen kérdést latolgatom, legyen szabad — azt hiszem, a parlamentáris illem megsértése nélkül, tehetem — hivatkoznom azon indokolásokra, melyek a főrendiházban indokul szolgáltak arra, hogy éppen a most felvetett kérdésben a képviselőháznak eredeti javaslatát elejtse. Legyen szabad az indokolásra hivatkoznom azért, mert ezen indokolás velünk közöltetett és azt hiszem, hogy a képviselőház nagy többsége, midőn elfogadja erre vonatkozólag a főrendi- ház javaslatának intenczióját, akkor mintegy osztja az indokolást is. (Úgy van balfelől.) Mit mond az indokolás ? Azt mondja: (Olvassa) »Nem lehet a zsidó egyház képviselőjét a főrendiház tagjai közé felvenni, mert nem lévén országosan elismert elöljárója, mint a többi felekezetnek.« Én akarom hinni, hogy ez őszinte. És ha ez őszinte, akkor, gondolom, úgy az előttem szólottnak, mint a vele egy nézeten levőknek öröme igen le fog hangoltatni. Sem fajgyűlölet, sem vallási szempont nem indította a főrendeket ezen általam említett határozatra, hanem csupán az, hogy egyházi szervezetük nincsen. És ezért kívántam önöket, t. képviselőtársaim, figyelmeztetni az indokolás ezen nyilatkozatára, mert kérdem, érdekében van-e az államnak, hogy éppen ezt a vallásfelekezetet utalja arra, hogy egyházi szervezkedése legyen. Kérdem, érdekében van-e az államnak, hogy bármely egyház hierarchiája fejlődjék, még ha hatalmas hierarchiává is ? Azt hiszem, határozottan nem. (Felkiáltások jobbfelől: De igen!) Mert a hierarchia aspirációi az állam érdekeivel nagyon nehezen egyeztethetők össze, és méltóztassék a hierarchia történetét lapozgatni, meg fognak győződni arról, hogy az, hogy egy egyház éppen ez irányban szervezkedjék, az állam érdekében nincsen. Az állam érdekében van az, hogy ne legyen egyház, amely akadályoztatja híveit polgári kötelességeinek teljesítésében. Ezentúl az államnak befolyása nincsen. Ezentúl az államnak érdeke nincsen, hogy az egyházak fejlődjenek. Értem, hogy a hierarchikus szervezetű egyházak hierarchiája követeli az ily fejlődést, de az állam mint olyan soha sem fogja követelni. Én azért politikai hibának tartom az ily indokolást. Amíg csak egyesek sürgetnek ily egyházi szervezkedést, addig ez nem annyira fontos, de midőn ezt a törvényhozó testület egyik háza teszi és most a másik ház is ahhoz csatlakozik, azt már határozottan károsnak tartom. Én meg vagyok győződve, hogy az ily indokok, mint a posvány, a levegőnek tisztasága és a fölvillant fény által, föl fognak száradni, holott a törvényhozásnak ily intézkedései tartósan fenn fognak maradni. (Zaj a bal és szélsőbaloldal némely padjain.) És hogy ha már szólok, legyen szabad még egy más tekintetben is nyilatkoznom, és nehogy félreértessem, kijelentem, hogy különös helyzetbe jutottam. Midőn én az eredeti javaslatot a módosításokka szemben támogatom, könnyen azon félreértésre vezethet nyilatkozatom, hogy én az eredeti javaslatot helyeslem. Ha az áll, hogy a jónak ellensége a jobb, akkor hasonlag mondhatom, hogy a rossznak legerősebb támogatója a rosszabb. És ezen szempontból én az eredeti javaslat mellett nyilatkozom, nyilatkozom nevezetesen azon módosítással szemben, mely a 25. §-ban nyer kifejezést. Ez azt mondja, hogy tagjai lesznek a háznak azok is, akik az igazolt tagok közül ilyeneket megválasztatnak, és ezek száma 50- ben állapíttatott meg. Nem kívánok ezen §. szövegezéséhez szólani. Ezen szakaszban ugyanis módosítást nyert az eredeti javaslat annyiban, hogy választás útján 50 tag a kimaradottakból betétetik a főrendiház tagjai sorába. Fájdalom, illúzióim, melyekben oly szívesen éltem, napról-napra hanyatlanak. Tudom azt, hogy bizonyos czélok elérésére kellenek eszközök, melyeket csak a czél szentesíthet, megengedem, hogy lehetnek indokok, melyek következtében érdekében áll a kormánynak, érdekükben áll azoknak, kik a főrendi tagok közül befolyást gyakorolnak, hogy ily tag megválasztassék, de akkor azt vártam volna, hogy ennek más kifejezés adassék. Lehetett volna egyszerűen oly módon eszközölni, miszerint ezen 50 tag — hiszen akkor is leolvasztatott volna felére — mondom ezen 50 tag közül vétetett volna, kikre nézve a kormány a kinevezést önmagának fentartotta, és azt hiszem, önök akkor éppen úgy elfogadták volna e javaslatot, mint így. Meglehet, talán azért nem fogadta volna el a kormány, mert ezen kijelölt 50 tag közt olyanok vannak, kiket talán ő ki nem nevezett volna. Ha ez az indok, annál több ok van arra, hogy ez el ne fogadtassák. De legyen indoka bármi, más czíme nem lehet, mint az, hogy ez mint egy pactum conventum kifolyása. És akkor kérdenem kell, hogy kik kívánják ennek ily módon való elfogadását. Hogy azok többsége kívánná, akik a főrendi házból kimaradnak, azt határozottan tagadom, hiszen mikor az erre vonatkozó első tárgyalást folytatták, akkor ezek nem is voltak jelen s maga a miniszterelnök úr mondta, hogy ezen 50 tag a 300 kimaradott tagból fog választatni s igy ezen 50 tag által a 250 tag nincs kielégítve. Maga a miniszterelnök is beismerte, hogy akik kimaradnak, hazafias tényt követnek el. Ha ez el van ismerve, szükséges volt-e azoknak öntudatát sérteni. Ha, midőn 1848-ban mikor a nemesség lemondott kiváltságairól, — mi mindaddig, mig az önzetlen hazafiság ténye visszhangra talál, elismerésre fog találni — ha mondom azok, a kik akkor lemondtak kiváltságaikról, a személyi joggyakorlatra vonatkozólag ezt fentartáshoz kötik, nem sértette volna ez azoknak jó hírét. Akik most kimaradnak, azokra nézve a személyes jogfentartás szintén bennfoglaltatik, amennyiben idővel, ha a kvalifikácziót a czenzus által elérik, szintén a főrendiház tagjaivá lehetnek. Kérdem, szükséges-e, hogy ennél több is nyújtassék nekik ? Ha a nemesség 1848-ban kikötötte volna, hogy a mellett, hogy a személyes választási jogot gyakorolja, közüle még 50 tag megválasztassék, akkor azon jó hír és elismerése moost is visszhangra találna-e ? Nem inkább gyanúsításra szolgáltatna-e ez alkalmat s egész érdemük nem volna-e koczkára téve ? Kérdem, a kimaradókra nézve, ezen 50 tag választása nem-e úgy tünteti fel őket, mintha áruba bocsátották volna magukat ? Lehetnek egyesek, kik ezt kívánták, de nem lehet az egész tömege azoknak, akik kimaradnak, és ha sérteni akarnák azokat, akik kimaradnak, hiszen volt alkalom, hiszen körükben történt, hogy egy főúr nyilatkozatában azt mondta, hogy azokban, kik nem vagyonosak, az arisztokratikus gőg leginkább nyilvánul. Nem elég e nyilatkozat? Ez azonban visszhangra nem talált, nem különösen azoknál, kik azok érzületét ismerik, és kik tudják, hogy ők szívesen feláldozzák jogaikat a közjóért, amire bizonyítékot szolgáltattak, mikor ez ellen részükről nyilatkozat nem történt. Midőn ez így van, akkor legalább a decorum fentartása tekintetéből nem ily módon kellett volna kifejezést adni, mert méltóztassanak elhinni, hogy a színlelés is még inkább hódol az erkölcs iránt. És e tekintetből a színlelést még inkább elfogadtam volna, hogy sem néhány kevés tag végett, akik befolyást kívánnak gyakorolni, az összes elmaradók jó hírneve örökre, tönkre tétessék. És legyen szabad, t. ház, minthogy erről szó volt, felemlítenem még egy momentumot, melyet szintén a t. képviselő uraknak figyelmébe ajánlok. (Halljuk !) Talán csak mellékes az, de azért mégis olyan, hogy okvetetlenül szükséges, hogy figyelmüket arra fordítsam különösen azoknak, akik a javaslatot el akarják fogadni. Utalok a 28. §-ra. Mi áll ebben? (olvassa) »Országos méltóságoknak törvény vagy szokás által megállapított közjogi helyzete, úgy mint ebből fejlődött állásuk a főrendiházban, amennyiben ennek tagjai maradnak, ezen törvény által nem érintetik. Hogy az országos méltóságok bizonyos reprezentácziók alkalmával fentartsák az eddigi gyakorlatot és hogy erre vonatkozólag megállapíttassék, hogy székeik mily rendben legyenek, az ellen nincs kifogásom. De hogy ez törvénybe iktattassék, mégpedig a fejlődött közjogi állásnál fogva, ez ellen két szempontból kifogást kell emelnem. Először azért, mert valamint a képviselőház belügyeibe való minden beavatkozás ellen határozottan tiltakoznám, úgy más részben nem kívánhatom, hogy a képviselőház, mint ilyen, a főrendiháznak tisztán belügyeibe avatkozzék. Hogy a főrendiház tagjai hol ülnek, az nem tartozik a törvényhozásra. Legyenek azok székes kék, vagy piros, vagy zöld bársonyszékek, ez a főrendek dolga, mint ahogy nálunk is van egy szék, mely nincs betöltve, de azért ezt törvényileg nem szentesítettük és most is úgy van, mint évek óta, mintegy hódolatul azon magas emlék iránt, mely ahoz fűződik. Tehát tegyenek a főrendek is ilyen kivételeket akármily alakban, ez az ő feladatuk, de ilyent törvényhozásilag szentesíteni nem kívánok, mert ez prejudiciumot alkothatna az irányban, hogy a főrendiháznak saját belügyeire vonatkozó intézkedése törvénybe iktattassék; ami alkalmazásában oda vezethetne, hogy nálunk is ez irányban a törvényhozás útján kívánjunk intézkedni, holott az ilyen intézkedés tisztán csak a házaknak belügye. De a második, mégpedig fontosabb momentuma az, mely e fejezetnek a szellemében nyilatkozik. Hangsúlyoztatok már itt és nem lehet elégszer ismételni, hogy azok, akik ezen javaslatokat és módosításokat elfogadják, szem elől tévesztik azon szellemet, mely ezen módosításokban nyilatkozik, a rendi alkotáshoz való merev ragaszkodástól kezdve egészen addig, amelyek itt a bársonyszékekben találtak kifejezést. Ezen szellem két irányú: az egyik az exkluzív arisztokratikus irány, a másik pedig az, hogy a keresztény és zsidó házassági törvényjavaslattól kezdve megint ezen pontig egy bizonyos hierarchikus irány mutatkozik, melyet a törvényhozó testület, úgy látszik, magáévá tett. Az ily irányoknak a törvényhozás által való elfogadása, azt hiszem, nem csak káros, hanem meghazudtolása azon eszmének, mely itt uralkodik. (Úgy van balfelől.) Megengedem, hogy érzelmeik e tekintetben igenis szabadelvűek, megengedem azt is, hogy törekvéseik jók, de cselekedeteik akkor, midőn e javaslatot így elfogadják, éppen ellenkező irányt gyanittatnak. (Úgy van balfelől.) És, uraim, ügyeljenek ezen csekélyebb látszatokra. Igaz, hogy ezek csak olyan kis füstgomolyok, de lehet, hogy jövőben ezen gombolyagok sötét felhőkké tornyosulnak s önöknek szabadelvű egét el fogják homályosítani. Vájjon önök akkor sasok lesznek-e, melyek áttörnek a felhőkön, hogy a tiszta világot meglássák, vagy pedig bagoly módjára gyönyörködni fognak azon sötétségben, ez a jövő titka. És mert én inkább erről vagyok meggyőződve és mert nem akarok arra alkalmat szolgáltatni, hogy e részben is kiábrándulást érezzenek azok, akik eddig bíztak — én nem bíztam — ennek következtében a javaslatot, amint önként értetik, nem fogadom el, kérve önöket, hogy ha már nem fogadják el Szilágyi Dezső t. képviselő úr határozati javaslatát, melyhez én hozzájárulok, legalább a részletes tárgyalás alkalmával kegyeskedjenek tekintetbe venni csekély észrevételeimet. Ismétlem, csatlakoznom kell Szilágyi Dezső t. barátom határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az országos kiállítás. A kiállítási bizottság ma elhatározta, hogy a kiállítás ünnepélyes megnyitásához a hívott vendégeken kívül a fizetőközönség is be fog bocsáttatni és pedig a beléptidij 5 írtban állapíttatott meg. A megnyitás napján 1 órától kezdve a beléptidij már csak 1 frt lesz. Azonban a bérletjegyek tulajdonosai, valamint a megnyitás előtt, úgy a kiállítás ünnepélyes megnyitása alkalmával is a kiállítást e jegy előmutatása alapján látogathatják.* A kiállítási bizottság elnöke, Matlekovics államtitkár, Saxlehner és Krausz Lajos urakhoz írásbelileg felszólítást intézett, hogy, tekintettel a megnyitási ünnepélyre, az Andrássy úton fekvő új épületeik előtt az állványokat mielőbb távolítanák el. Saxlehner már válaszolt, hogy gondoskodni fog az állványoknak idejekorán való eltávolításáról, mert ő is abban a véleményben van, hogy meg kell minden lehetőt tenni az Andrássy-út szépségének érvényre jutása végett. A rendőrség intézkedni fog az iránt is, hogy az Andrássy-úton az egyes új építkezések előtt felhalmozott téglák és építkezési anyagok a legközelebbi napok alatt eltávolíttassanak. * A kiállítási orsz. bizottság elnöke a kiállítás könnyebb és olcsóbb látogathatása érdekében valamennyi fővárosi klubhoz és társas egylethez a következő átiratot intézte: Az orsz. kiállítás alkalmából különböző bérleti jegyek bocsáttatnak ki, és pedig egész idényre szóló 12 és 8 fotos, továbbá egy-egy lóra érvényes 5 frtos bérletjegyek. A 12 és 5 frtos jegyek bárki által válthatók, a 8 forintos egész idényre szóló bérletjegyek rendszerint csak azok által, kik valamely 12 forintos bérletjegy birtokában levő családfőnek vagy állandó szabadjegy birtokosának háztartásához tartoznak. Ha azonban társulat, egylet vagy kör saját tagjai részére legalább ötven darab ily bérletjegyet a tagok névjegyzékének bemutatása mellett egyszerre vált, akkor ily bérletjegy 8aztos kedvezményes áron szerezhető meg. Mindezen bérletjegyek csak azoknak adhatók el, a kiknek részére szólnak s az illetők ezenkívül fényképüket mellékelni kötelesek. A jegyek elárusítása a »Magyar országos bank részvénytársaság”-nál már kezdetét vette s e jegyek feljogosítják a tulajdonost a megnyitás előtt, valamint a megnyitás alkalmával a kiállítás látogatására.* Az országos kiállítás könnyebb látogathatása érdekében újabb időben elhatározta a m. kir. államvasutak igazgatósága, hogy a 400 kilométernél nagyobb távolságról, valamint egyátalában külföldről Budapestre utazó közönség, a kiállítási mérsékelt áru menettérti jegyekkel a gyorsvonatokat is használhassa, ami különösen a hazánk északkeleti és erdélyi részeiből valamint Horvátországból jövőkre nézve jelentékeny könnyebbítés. Mint a Nemzet jelenti, elhatároztatott továbbá, hogy a kiállítás tartama alatt, tekintettel a közönségnek kevésbbé tehetős részére, a m. kir. államvasutakon havonkint egyszer 2-ad és 3-ad osztályú féláru menettérti jegyek is fognak kiadatni, holott a kiállítás alatt hetenkint kétszer kiadandó rendes menettérti jegyek csak 33°/C-nyi mérsékléssel bírnak és azokkal együtt egy kiállítási sorsjegy és egy kiállítási beléptijegy is váltandó. Mindazon utasok azonkívül a jegyváltás alkalmával egy füzetet is fognak ingyen kapni, mely többek között egy kiállítási kalauzt is fog magában foglalni. Mindezen intézkedések részletei legközelebb fognak hirdetmények és falragaszok útján hivatalosan közöltetni. * A kiállitási kalauz, melyet Balogh Vilmos kiállítási titkár, Toldy Ferencz kiáll. orsz. bizottsági jegyző és Gelléri Mór az orsz. iparegyesület titkára szerkesztenek s mely magyar, német és franczia nyelven jelenik meg, még e héten kikerül sajtó alól. A könyv tüzetesen ismerteti a kiállítást, igen sok becses adatot sorol fel, közli majdnem az összes épületek képeit, leírását, egyszóval e mű a kiállítás minden látogatójára nézve nélkülözhetetlen tanácsadó és útbaigazító kalauz lesz. Könyvárusi bizományba Grill Károly udvari könyvárus vette át. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: ápril 22. Naptár: Szerda: ápril 22. — Róm. kath.: Szótér és Kajusz vértanuk. — Prot.: Szótér és Kajusz. — Görög-orosz:ápril 10.) Ferencz. — Zsidó : (ijar 7.) Jeruzsálem 1. f. — Nap kel 5 óra 1 percz, nyugszik 6 óra 57 percz. Hold kel 11 óra 32 percz délelőtt, nyugszik 1 óra 19 percz reggel. — Első negyed 36 perczcel éjfél után. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A természettudományi társulat rendkívüli szakülése este 6 órakor a vegytani intézetben. Értekezik : Than Károly. Az országos iparegyesület mű- és középítési szakosztályának ülése este 6 órakor. A magyar mérnök- és építész-egylet út-, vasút- és hídépítési szakosztályának ülése délután 6 órakor.Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—d. u. 1. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—11. óra között. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d.e.8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre fialó indul óránkint. — Király Ő Felsége és Rudolf trónörökös itt léte alatt a budai királyi palotában estély lesz, mely esti fél 9 órakor veszi kezdetét és 11 órakor véget ér. — József főherczeg vasárnap alcsuthi kastélyában fogadta Goreczky Zsigmondot, az orsz. tűzoltószövetség titkárát, kit azért hivott meg, hogy vele tűzoltó ügyekben értekezzék s magát a szövetség viszonyairól informáltassa. Goreczky az egész napot a vendégszerető főherczeg körében töltötte, ki ebéd után azzal is meglepte vendégét, hogy tiszteletére az alcsuthi önkénytes tűzoltókkal díszgyakorlatot rendezett, melyet az egész főherczegi család, Pauer székesfehérvári püspök s Holdházy apát is végignéztek. Este a főherczeg vendégével a fővárosba rendült, tegnap délután 2 órakor azonban már ismét visszatért Alcsutra. A legutóbbi felcsuthi tűz alkalmával kifejtett sikeres mentési munkálataiért a napokban a község részéről küldöttség mondott néki köszönetet. — A tudományegyetem harmadfélszázados jubileumához. A m. kir. tudományegyetem megalapításának harmadfélszázados évfordulóján, f. évi május 13-án ünnepélyt rendez az egyetemi tanács. Ez ünnepély egyik pontját alkalmi óda elszavalása képezi, melynek megírására a tudomány és műegyetemi olvasókör pályázatot hirdetett s jutalmul dr. Bita Dezső rektor ajánlatából 10 darab aranyat tűzött ki. A pályázat tegnap járt le, mely ideig összesen 12 pályamű érkezett be a következő jeligékkel: 1. Virulj te hon. 2. El magyar, áll Buda még. 3. Justitia. 4. Legyen világosság, és jön. 5. Egy ezredév néz le ránk ítélő szemmel. 6. Carpe Diem. 7. Hass, alkoss, gyarapits.8. Excelsior. 9. Szeretni híven tudományt s hazát. 10. Tiszta erkölcs s tudomány. 11. Tudod mi az erős akarat. 12. Et nos mutamur. A pályaművek megbirálására a rektor Gyulay Pált és Beöthy Zsoltot kérte föl, kik arra készséggel vállalkoztak is. A pályanyertes költemény elszavalása ügyében az olvasókör e hó végén fog dönteni. Radvánszky Béla bárót és fiatal nejét Tisza Paulinát, ünnepélyes fogadtatásban részesítették a radnai vasúti állomáson. Este 9 óra 50 perckor érkezett meg a különvonat az állomásra, hol az egész környékről összegyűlt a vidéki nép. Az állomásfőnök diadalkaput állíttatott fel, mely 40 színes mécsessel volt feldíszítve és fölötte a következő kivilágított felirat volt olvasható: »Éljen a fiatal házaspár!« Midőn a fiatal pár a kocsiba felszállott, a nép viharos éljenzésben tört ki. A pályaudvartól a kastélyig két oldalt csekély távolságban egymástól nemzeti szinü lampionok égtek. A kastély bemeneténél az uradalmi tisztviselők szintén igen csinos diadalkaput állítottak föl, melyen következő felirat volt látható: »Isten hozott«, — továbbá a gyönyörű park szintén lampionokkal volt földíszitve, a főbejárat előtt levő oszlopokon félkör alakú diadalív volt elhelyezve, következő felirattal: »Boldogság, szerencse kisérjen.« Itt Sztankovics János uradalmi tiszttartó fogadta a boldogságtól sugárzó fiatal házaspárt. A terem ajtajánál a nevezett tiszttartó szép leánya, fehér ruhába öltözve, nyújtott át egy pompás bokrétát, üdvözlő szavak kíséretében. Ezután következett az ág. hitv. dalegyesület által énekelt »Isten hozott« dallam, melyet a fiatal pár karonfogva végighallgatott s azt szívélyesen megköszönve, termeibe visszavonult, hol a két teritékü vacsora már várakozott az uj házasokra. — Springer báró alapítványa. A nemrég elhunyt Springer Miksa báró fia, mint Bécsből jelentik, 50,000 frtot adott át Uhl bécsi polgármesternek. Ez összeg Springer Miksa-alapítvány gyanánt a város által kezelendő, kamataiból pedig minden év ápril 13-án, vagyis Springer Miksa báró elhunytának évfordulóján oly bécsi illetőségű 25 munkást kell segélyezni, akik koruk, betegeskedésük vagy szerencsétlenségük miatt munkaképtelenekké váltak. A munkások vallása nem jön tekintetbe. — Szenzácziós öngyilkosság. Nyíregyházán nagy feltűnést kelt Ferdlicska kir. mérnök öngyilkossága. A fiatal mérnök fivére volt Ferdlicska Kálmán nyíregyházai ügyvédnek s az ottani kormánypárt elnökének. Heves vértolulásai voltak, mik képtelenné tették a munkára. Ez volt az oka, hogy a halálban keresett menedéket. Felhívás Győry Vilmos síremléke tárgyában. Győry Vilmos elhunytéval súlyos veszteség érte a magyar kultúra ügyét, melynek kevés volt oly buzgó és hivatott munkája, mint a megboldogult. Nem csupán a mélyen sújtott család, melynek a megboldogult fönntartója, támasza volt; nem csupán a barátok és tisztelők széles köre, melynek ritka mértékben érdemelte kibecsülését és szeretetét egyéni nemes tulajdonaival és példaszerű magánéletével; nem csupán a protestáns egyház, melynek buzgó, lelkes papja, ékesen szóló hitszónoka, a szó legnemesebb értelmében vett lelki pásztora volt; nem csupán ezek érzik a veszteség súlyos voltát, hanem érzi azt a magyar irodalom is, melynek szolgálatában Győry Vilmos — úgy is mint egyházi, úgy is mint világi iró, mint édes szavú költő és vonzó előadású elbeszélő, mint kitűnő műfordító, kinek irodalmunk az idegen kulturnépek szellemi termékeinek nem egy világhírű remekét köszönheti, mint népies író, mint az ifjúsági irodalom lelkiismeretes ápolója, és mint színműköltő, oly sokoldalú és sikeres munkásságot fejtett ki, mely irodalmunk történetében az ő nevének maradandó emléket biztosít a legjobbak között. A nemzet, melynek erkölcsi és értelmi előhaladását szolgálta a buzgó szellemi harczás egész életén keresztül, a lelkiismeretes fáradozás arányos jutalmát a megboldogultnak életében nem adta meg, illő tehát, hogy legalább halála után hozza meg a becsületesen kiérdemelt elismerést áldott emlékezetének. Alulírottak elhatározták ennélfogva, hogy a Győry Vilmosnak emelendő síremlék fölállítása érdekében a nemzethez fordulunk, abban a biztos reményben, hogy az kezdeményezésünktől, mely alkalmat kíván nyújtani a hála és kegyelet nyilvánulására a nemzeti közművelődés egy kiváló bajnokának emléke iránt, méltánylatát nem tagadja meg, hanem azt azzal az áldozatkészséggel fogja támogatni, melyet a magyar közönség a nemes czéloktól soha meg nem tagadott. Felkérjük ennélfogva a haza lelkes fiait és leányait, hogy a Győry Vilmos síremlékére szánt adományaikat akár e lap szerkesztőségéhez, akár Dalmady Győző árvaszéki elnök úrhoz (Budapest, megyeház) elküldeni szíveskedjenek. E lap szerkesztősége a hozzá beérkezett adományokat a nemesszivü adakozók és gyűjtők megnyugtatására nyugtázni fogja s időnkint az egész gyűjtés eredményéről kimutatást hozand. Felkérvén a hazai közönség figyelmét a felhívásunkra, maradtunk hazafias tisztelettel. Budapesten, 1885. ápr. 21-én. Almásy Balogh Tihamér, Arany László, Beliczay Gyula, Csávolszky Lajos, Dalmady Győző, Fabinyi Teofil, Fáik Miksa, Győry Elek, Horváth, Boldizsár, Irányi Dániel, Ivánka Imre, Jókai Mór, Kovách László, Láng Lajos, Légrády Károly, Péchy Tamás, Pulszky Ágost, Sárkány József, Szentiványi Árpád, Szontagh Pál (nógrádi), Thaly Kálmán, Tors Kálmán, Ujváry Lajos, Vadnai Károly, Visi Imre, Zichy Antal, Zsilinszky Mihály. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürtben szerdán, ápril 22-én Berkes társulata hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. A fővárosi kiállítási bizottság a napokban tartott ülésén, tekintettel arra, hogy úgy a franczia írók, mint a bécsi »Konkordia« kirándulni szándékoznak a kiállítás alkalmával Budapestre, a saját kebeléből Királyi Pál elnöklete alatt vigalmi bizottságot választott. Ez alkalommal egy bécsi kiránduló társaság nevében Waldstein urnak tárgyalták a kérelmét, illetőleg ajánlatát, hogy az ide jövő nagyobb bécsi társaság részére a főváros ünnepiességeket rendezzen. Hogy a főváros munkáját megkönnyítse, Waldstein úr mindjárt programmot is volt szíves összeállítani, amely szerint lenne díszebéd, díszvacsora, díszelőadás az operában stb., s a város küldöttsége a bécsiek elé Győrig menne. Hiszen mindez szép dolog, hanem a bizottság kénytelen volt azt mondani, hogy magántársaságok fogadására a város nem rendelkezik, annyiféle elfoglaltsága mellett, elég idővel. Hangsúlyozza azonban, hogy úgy Bécsből, mint a külföld egyéb városaiból minél nagyobb kiránduló társaságokat ezer örömmel üdvözöl Budapest falai között. — Rejtélyes eset. Özv. Varga Brikmann Terézt egy 70 éves asszonyt, ma reggel halva találtak meg Kerepesi út 40. sz. alatt levő lakásán. Miután nem volt megállapítható, várjon az öreg természetes halállal múlt-e ki vagy öngyilkosságot követett el, vagy pedig bűnténynek esett-e áldozatul, a vizsgálatot megindították. Tegnap este egy Kolb Antal nevű lakatos legény volt nála látogatóban és ekkor az öreg asszony teát ivott. Miután Kolb valószínűleg fog tudni felvilágosítást adni, hogy a halál mily körülmények között következett be, a rendőrség keresi a fiatalembert, ki azonban állítólag elutazott a fővárosból. Az asszony holttestét holnap délelőtt bonczolják fel és akkor meg lesz állapítható, hogy mi okozta halálát. Két tűzeset volt ma a fővárosban, a hatodik pedig a főváros közelében fekvő Szt.Mihályon, hol délután 3 óra 10 perckor a Krajcsovics-féle major területén leégett két jégverem és egy istálló, melyben egy ló is odaveszett. Délután 1 óra 40 perczkor az I. kerületben a déli vaspályán túl levő rét égett le jó darabon; 6 óra 13 perczkor Ó Budán, a Lajos-utczában égett le egy fabódé; 6 óra 50 perczkor a Lövészutczából jeleztek szobatüzet, este 9 óra 10 perczkor a szentendrei után náci tűz volt és 10 óra 15 perczkor a Futó utczában, a Quittner-féle fűszerkereskedésben a petroleum gyuladt meg. A kivonult tüzérségek mindenütt a legnagyobb gyorsasággal oltották el a tüzet. Halálozások: Losonczi Gróf Bánffy Béla, a képviselőház alelnöke maga, miként neje szül. Hadadi Wesselényi Rózsa bárónő s leányok Rózsa. — Hadadi báró Wesselényi Istvánné szül. Rhédey Stefánie grófnő maga, miként férje Hadadi báró Wesselényi István s gyermekeik : Sarolta, bethleni gróf Bethlen Ödönné, veje bethleni gróf Bethlen Ödön orsz. képviselő, ezek gyermeke Pál, úgy Hadadi báró.. Wesselényi Margit.— Petrichevich báró Horváth Ödönné szül. Rhédey Johanna grófnő maga, miként férje Petrichevich báró Horváth Ödön s gyermekeik: Katinka gróf Vetter von der Lilie Ferdinándné, veje gróf Vetter von der Lilie Ferdinánd s ezek gyermeke: György, vagy Petrichevich báró Horváth Eugenia és Jozefin; továbbá Hadadi báró Wesselényi Ferencz, ennek neje szül. Hadadi báró Wesselényi Mária, végül özv. bethleni gróf Bethlen Jánosné szül. Hadadi báró Wesselényi Zsuzsánna, mélyen szomorodott szívvel jelentikfelejthetlen szeretett anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk, szépanyjuk, testvérük, illetve sógornője Kis-rhédei özv. gróf Rhédey Jánosné szül. Hadadi Wesselényi Katalin bárónőnek, f. hó 20-án, élete 80-ik évében, rövid szenvedés után Budapesten történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. évi április hó 22-én déli 12 órakor, fognak a halottas háznál. Budapest, IX. ker., Üllői út 23. sz. a., a helvét hitvallás szertartásai szerint megáldatni, innen Kolozsmegye, Drág helységébe szállíttatnak s az ott lévő, családi sírboltban örök nyugalomra tétetnek le. Áldás hamvaira! Engesszer Mátyást, a nemzeti zenede érdemekben megőszült tanárát, a belvárosi plébánia templom karnagyát, ma délután helyezték örök nyugalomra. A díszes ravatalt, mely a boldogultnak eskütéri lakásán volt fölállítva egy feketével bevont teremben, a mai délelőtt folyamán igen számosan látogatták meg, kifejezést adva az általános részvétnek a vigasztalhatatlan özvegy előtt. Az érczkoporsó, melyben a halott mintegy álomra szenderedve, el nem változott arczvonásokkal nyugodott, el volt borítva koszorúkkal. A ravatalra a nemzeti zenede igazgatósága, a zenede tantestülete, az orsz. daláregyesület, a magyar zeneművészek orsz. segélyegylete, a pécsi dalárda, Bartay Ede és családja, Bignio Lajos és az elhunytnak számos tisztelője és család tagjai helyeztek koszorúkat. A temetésre impozáns gyászoló közönség gyűlt össze. Ott volt elsősorban Hay nad bíbornok, Kamermayer Károly polgármester, Bogisich Mihály budavári és Dégen Titusz erzsébetvárosi plébánosok, Schwendtner apát és még több egyházi czelebritás, Bartay Ede, a zenede igazgatója, Huber, Pischinger, Yetter stb. zenedei tanárok, Végh János, a zeneakadémia igazgatóságának tagja, Gobbi, Kessler stb. zenedei tanárok, Bignio Lajos, Siposs Antal, ifj. Hubay Károly és minden fővárosi templom régens diorija. A gyászszertartást Márkus Gyula esztergomi kanonok és a budapesti közp. papnövelde igazgatója végezte, Romeiser belvárosi káplán és több szemináriumi növendék segédletével. Fél hatkor a koporsót a halottas kocsira emelték, mire megindult a gyászmenet. A ferenczrendiek templománál a koporsót újra beszentelték. Színház és művészet. — Pálmay Ilka asszony jelenleg nagy sikerrel vendégszerepel Szegeden. A művésznő f. hó 17-én lépett föl először a Neemanczipáczióban. A közönség, mint a szegedi lapokban olvassuk, perczekig tartó tapssal fogadta, s virágokkal tüntette ki. Másnap a Vadgalambban mutatta be magát a szegedi közönségnek, melynek a színház iránt tanúsított közönyét egészen megtörte. Szeged városa nevében egy küldöttség babérkoszorút adott át a bájos énekesnőnek, akit ezenkívül még egy virágkosárral és csokrokkal leptek meg. A művésznő közkívánatra megtoldotta vendégszereplését. Még egyszer fellépett a Neemanczipáczióban és a Rip van Winkleben. Nagy Vincze igazgató Pálmay Ilka asszonynak köszönheti, hogy a szegedi színészek megfeneklett szekerét kivontatta a deficitből. A bécsi an der Wien színház társulatának több ismert tagja ma kezdte meg vendégszereplését a gyapjú-utczai német színházban. Audrannak Gilette de Narbonne czimű operettjét adták, mely Gyűrű czim alatt került színre a népszínházban és ott meg is bukott. Hogy sorsát megérdemelte, a mai előadás is eléggé igazolta. Az első felvonás néhány fülbemászó dala után, a második és harmadik felvonás unalmassága következik: zene, libretto egyaránt rossz. A czímszerepet Ziemeier Adolfine asszony, a berlini Walhalla színház primadonnája énekelte, ki legutóbb az an der Wien színháznál vendégszerepelt nagy sikerrel és most e társulat tagjaival lejött Budapestre. Ziemeier asszony még két évvel ezelőtt, mint lengyel színésznő a varsói közönségnek volt kedvencze és méltán, amint ma volt alkalmunk meggyőződni. Érdekes színésznő minden tekintetben. Pikáns megjelenése, kellemes modora által gyorsan meghódítja a közönséget. Hangja kisterjedelmű ugyan, de tiszta csengésű és igen ügyesen tud vele bánni. Inkább cseveg mint énekel és dalait színezi azzal a pikantériával, mely minden mozdulatát fűszerezi. Diskréten, könnyedén játszik és a német nyelv idegenszerű kiejtése is különös érdeket kölcsönöz játékának. Kecses taglejtéseit, élénk temperamentumát kell még felemlítenünk, hogy teljesen méltányoljuk jeles tulajdonait. Különösen belépő dalát adta elő sok grácziával és megnyerő szeretetreméltósággal és ezt a dalt kétszer is meg kellett ismételnie. Streitmann k. a. (Rozitta) szép színpadi alak, csengő, tiszta hanggal és élénk játékkal. Csak dicsérettel szólhatunk Hartmann k. a.-ról is, aki Olivier herczeg szerepét játszotta Josephi úrnak (de Lignolles gróf) kitűnően iskolázott, szép, tömör bariton hangja van. Jeles operetténekes és jó színész. Blasel úr Griffardin szerepében ismét egyikét mutatta be ama művészi alkotásainak, melyekkel megállapította hírnevét. Mondanunk sem kell, hogy kitűnő komikuma kárpótlást nyújtott a sok unalomért, mely jó előadás mellett is ránehezedik a rossz operettre. A színház tele volt, a közönség sokat tapsolt a vendégeknek, de még többet a klakk, mely legalább is szerénytelenül dolgozott kézzel-lábbal, nem egyszer zavarva meg az előadást. — Budai zeneakadémia. Budapesten, ápr. 22-én szerdán, esti 1/28 órakor a fővárosi vigadó kis termében Szautner Zsiga zeneigazgató vezetése és a m. kir. opera zenekarának 17 tagja szíves közreműködése mellett tartja a budai zeneakadémia ez idei H-ik évnegyedes hangversenyét. Műsor: 1. »Dame Kobold« Nyitány. Remeke. Nagy zenekar. Előadják a zenekari tagok. 2. »Az éjhez«. Volkmann. Alt-solo zenekarral. Énekli Tiber Adolfba úrhölgy, egyleti tag. 3. Serenade, 66. mű (uj): Hofmann. Vonós zenekar. Előadják az egyleti zenekari tagok. 4. »Requiem Mignon«-ért (új) Rubinstein. Zongora és harmonium kiséret mellett előadja az egyleti énekkar. 5. Zongora verseny- Es dur. Beethoven. Zenekarkisérettel előadja Géczy Rezső úr, zeneakad. tanár. — A népszínházi nyitány pályázaton »Phoebus« jelige alatt dicséretet nyert pályamű szerzője Barna Izsó, a szegedi színház fiatal karmestere. — Kitüntetett énekesek. Mint Bécsből jelentik, az udvari operában ma nagy meglepetések történtek. A próba alkalmával ugyanis Hoffman dr. főintendáns kijelentette, hogy ő Felsége Winkelmann és Reichmann uraknak a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjét adományozta, Müller urat pedig kamaraénekessé nevezte ki. A történelmi arczképcsarnok létesítéséhez megtették az első lépést. Az országos képtárból háromszáz darab különféle képet, és a múzeumból 30 szobrot vittek át a budavári bazárba, ahol az arczképcsarnokot létesíteni fogják. Törvényszéki csarnok. A belvárosi kettős gyilkosság ügyében Csery Kálmán vizsgálóbíró befejezte a vizsgálatot és az iratokat indítványtétel végett átadta az ügyészségnek. Balentics a rendőrségnél tett vallomását egész terjedelmében fentartotta a vizsgálóbíró előtt is.