Pesti Napló, 1887. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-10 / 68. szám

T. képviselőházi Ha helyes az a felfogás, ame­lyet én magában az indokolásban is találok, hogy itt igen nagy számú családokról van szó, melyeknek exisztencziája ezen keresetmódon nyugszik és ha he­lyes az, hogy ezeknek az embereknek érdekei figye­lembe vétessenek, ha helyes az a felfogás, hogy ilyen már megalakult gazdasági exisztenc­iákat az államnak nem szabad megsemmisíteni, úgy azt hiszem, ez nem­csak a múltra nézve, hanem a jövőre nézve is szól és ezen szegény embereknek a sorsa nagyon bizonytalan volna, hogy ha csak addig gyakorolhatnák a házaló kereskedésnek ezen módját, míg a kormány a háza­lás ügyét törvény útján szabályozza. Mert ebből két­ségtelenül az következnék, hogy a házalásnak ezen módja megszűnnék abban a pere­ben, a­melyben az illető törvény, melyet a t. miniszter úr a törvényho­zás által meg akar alkottatni, hatályba lép. Széchenyi Pál gr. földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter: Mást rendel az a törvény! Grünwald Béla: Jól van, a t. miniszter úr azt mondja, hogy ez a törvény mást rendel. Éppen azt mondom én, hogy ha ez a törvény mást rendel, úgy nagyon természetesen meg is fog szüntettetni a há­zaló kereskedés. Éppen abban rejlik a kérdés lényege, hogy helyes- e a házalásnak ezt a módját megszün­tetni. Mert méltóztassanak meggyőződve lenni, az tel­jesen tisztán áll mindnyájunk előtt, hogy nem az a feladat, hogy megszüntettessék a házalásnak ez a módja, hanem a kormánynak az a feladata, hogy a visszaéléseket, mint a­milyeneket az előttem szólott képviselőtársam is felemlített, megfelelő határok közé szorítsa. Ha a kormány a házalás ezen módját meg akarja szüntetni, vagy ha jelentékenyen korlátozza, akkor is bekövetkezik az, hogy ezen gazdasági exisz­­tenc­iák nyomornak lesznek kitéve, mert más kere­seti módjuk nincsen. Én tehát tudva azt, hogy a kor­mánynak is az a czélja, hogy biztosítsa a házaló ke­reskedőknek ezen régi jogát, kérem, ne méltóztassék az említett klauzulát a szakaszban benne hagyni, a mely klauzulának értelme úgy sincsen és csak félreérté­sekre szolgáltatna alkalmat, hanem méltóztassék e szakaszt a klauzula nélkül elfogadni és igy a szakasz a következőkép hangzanék : »2. §. A felvidéki házaló kereskedők, kik régi szokás alapján látogatták a heti vásárokat, eddigi joguk gyakorlatában hagyat­nak.« Ezzel megszűnnék minden félreértés, mely a mostani szövegezésnek fentartása által keletkezhet­nék. Bátor vagyok ezt a módosítást a t. miniszter urnak és a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (He­lyeslés balfelől.) Széchenyi Pál gr. földművelés, ipar és kereske­delmi miniszter legnagyobb részt idő előttinek tartja L­i­p­t­h­a­y Béla hat. javaslatát. Grünwald Béla mó­­dosítványát elfogadja. Grünwald Béla rövid felszólalása után, mely­ben a miniszter megjegyzéseivel szemben korábbi nyilatkozatára utalt, a ház mellőzte L­i­p­t­h­a­y Béla b. hat. javas­latát és elfogadta Grünwald Béla módosítását. A 3-ik szakasznál Lipthay Béla b. a végrehaj­tást illetőleg a miniszter figyelmébe ajánlja az osz­trák kormánynak következő czimű rendeletét: »Erlass des k. k. Handelsministeriums im Ein­vernehmen mit den Ministerien des Innern und der Finanzen an die Länderschefs sämmtlicher im Reichs­­rathe vertrenen Königreiche und Länder vom 23. December 881. Z. 2049 betreffend die Regelung des Hausirhandels und einzelner verwandter im He­rumziehen betriebener Erwerbezweige.« A szakasz elfogadtatott. Ezután a mentelmi ügyek vétettek tárgya­lás alá. D­o­m­a­h­i­d­y István és P­e­r­é­n­y­i Péter báró mentelmi jogát a szatmárnémeti törvényszék párvia­dalban segédi minőségben való részvét miatt kéri fel­­függesztetni. Krajtsik Ferencz a mentelmi bizottság nevében a mentelmi jog felfüggesztését ajánlja. Olay Lajos: T. ház ! Én azon meggyőződésben vagyok, hogy ily dolgokban a képviselőház, mint es­küdtszék működik és másrészt a törvény világos ren­delkezése szerint a párviadalnáli segédkezés ellen csak az esetben indítható meg a fenyítő eljárás, ha a sza­bályokat meg nem tartották, míg az esetben, ha meg­tartották, a segédek ellen fenyítő eljárás nem indít­ható. A tö­megkereső törvényszéknek módjában állott a segédeket mint tanukat kihallgatni, mert a törvény a képviselőt mint tanút kihallgatni nem tiltja. Csak akkor állna kötelességében a t. háznak a párbajtanu­kat kihallgatni, ha a kihallgatásokból az következ­nék, hogy a segédek a kellő formalitásokat meg nem tartották. Ezen indokokból kérem a t. házat, hogy a men­telmi bizottság véleménye el ne fogadtassék és hogy a t. ház Domahidy István és Perényi képviselőket ne adja ki. Chorin Ferencz a mentelmi bizottság javasla­tát pártolja. Madarász József és Hoitsy Pál a kiada­tást ellenzi. A ház nem fogadta el a bizottság ja­vaslatát. A budapesti e. f. törvényszék párviadal, vétsé­gével vádolt Ugrón Gábor, Tors Kálmán, Ábrányi Kornél, Gromon Dezső és gr. Keglevich István men­telmi jogát felfüggesztetni kéri. Krajtsik Ferencz a mentelmi bizottság nevében a mentelmi jog felfüggesztését ajánlja. Szavazásra tétetvén fel a kérdés, miután az egyszerű felállás által a többséget konstatálni nem lehetett, a szavazók megszámláltatak. A mentelmi bizottság javaslatára szavazott 36, ellene szavazott 41 képviselő. Ebből kitűnvén, hogy a ház nem határozatké­pes, a szavazás, valamint V­a­d­n­a­y Andor men­telmi ügyének tárgyalása a holnapi ülésre halasz­­tatott. A holnap déli 12 órakor tartandó ülésben ezen kívül az 1886-dik évi közösügyi póthitel fog tár­gyaltatni. A holnapi ülésen kívül a ház márczius 17-éig nem fog ülést tartani, hacsak előterjesztések és beje­lentések átvétele czéljából formális ülés tartása nem lesz szükséges. Ezzel az ülés d. u. 2 órakor véget ért, az ítélet kihirdetése után a német konzulnak kiszol­­gáltassék, jóllehet több tiszt azt vallotta, hogy Gyur­­gyevóban látták Bollmannak egy levelét, melyben az volt mondva, hogy a régensség ellen egész Bulgáriá­ban lázadás fog kitörni. A vádlott Usunov őrnagy, a­ki a szenvedett vérveszteségtől nagyon el van gyön­gülve, azt vallotta, hogy a lázadás nem a mostani kor­mány megbuktatását czélozta, hanem tiltakozás akart lenni egy némely katonai rendszabály elen, mely a tiszteknek s egynémely közigazgatási intézkedés el­len, mely Ruszcsuk polgárainak nem tetszett volna. Vérontás egyáltalán nem volt szándékuk, hisz eddig minden bolgár államcsiny vértelenül ment végbe, minthogy azonban éppen Ruszcsuk polgárai, kiknek érdekében a fölkelés történt, megtámadták a katoná­kat, ezek kénytelenek voltak magukat védelmezni. Usunov eleinte gyönge hangon beszélt, de aztán tűzbe jött s szinte ordítva mondta, hogy a tisztek az ő pa­rancsára jártak el s ennélfogva nem büntethetők. Az államügyész hosszasabban reflektált Usunov szavaira s rámutatott, hogy bizony nem volt az ő terve olyan ártatlan, mint a­minőnek feltüntetni sze­retné. Panov és Kircsev vádlottak azt akarták elhitetni, hogy ők csak arra a hírre jöttek Rusz­csukba, hogy a régensséget megbuktatták,­­ de az ügyész velük szemben bebizonyította, hogy összeköt­tetésben állottak Usunovval s ennélfogva jól tudták, mi történik Ruszcsukban, hova azzal a szándékkal jöttek, hogy Usunovot fegyveresen is támogatni fog­ják. Panov erre oly minősíthetlen szavakkal illette az egész haditörvényszéket és a régensséget, hogy ki kellett vezetni. A vád erélyesen hangzott és példás büntetést sürgetett, a védelem pedig csak arra szorít­kozott, hogy enyhítő körülményül hozza fel U­sunov és Panov nagy szolgálatait, melyeket a szerb háború alatt tettek s hogy nem gonosz szándék vezérelte őket. A haditörvényszék ezután hajnali négy órakor tanácskozásra vonult vissza s egy órával később a kö­vetkezőkben hirdette ki az ítéletet: Golyó általi halálra ítéltetnek : Krisz­­tonakov, Entsev, Kojuharski, Mirkov s Trambreskov tisztek, Usunov őrnagy, Zelenogorov százados, Panov őrnagy, Bollmann százados, Krisztev hadnagy, Kird­­siev ügyvéd, Tsvetkov Sándor s a két bolgár, ki Pa­­novval együtt Romániából érkezett. A törvényszék négy halálra ítéltet, még pedig Kirdsievet, Tsvetkovot s a Romániából érkezett két bolgárt, Petrov őrnagy kegyelmébe ajánlja, ki a ré­gensség nevében Ruszcsuk főparancsnoka, Sliev szá­zados, ruszcsuk­i törzstiszti főnök, kötelességmulasztás miatt három havi fogságra ítéltetik. A kivégzésekről a következő újabb részleteket jelentik: Vasárnap hajnali három órakor a rusz­­csuki zendülés kilenc­ elfogott vezetőjét egész csönd­ben elszállították a börtönből s bérkocsin, erős kato­nai fedezet alatt, a kivégzés helyére vitték, mely Ru­szcsuktól öt kilométernyire van egy magaslaton a rasgradi országút mentén. Ott a foglyok előtt a ha­lálos ítéletet Andrejev kapitány s a haditörvényszék elnöke olvasta fel, mire az elitéltek elbúcsúzva meg­ölelték s megcsókolták egymást. Néhányan még vég­­intézkedést tettek, a katonák hátán valami papírda­rabra plajbászszal írva fel óhajaikat. Erre az elítél­teket a katonák által előbb megásott sírgödrök elé állították, mire a bolgár pópa az egyház vigaszában részesítő őket. A mint ez megtörtént, bekötötték sze­müket. Azután minden elitélt elé három katona állt s a tüzelt parancsszóra kétszer lőtt revolveréből. Ezzel a kivégzés proczedurája be volt fejezve. A kivégzés helyét egy század katonaság szuro­­nyos puskával állta körül. Az ítélet végrehajtásánál jelen volt a hadi törvényszék minden tagja s számos katonatiszt, polgári állású egyén nem volt jelen. A városban csak a délelőtti órákban terjedt el a kivég­zés hire. A kivégzettek sírjai nem jelöltettek meg s nem is őrizte őket senki. Családjuknak meg van en­gedve, hogy kiásassák s a temetőbe szállíttassák át a hullákat. Bollmann kapitány, a­ki mindkét lábán megsebesült, az országból kiutasíttatott s hétfőn dél­ben hajón Gyurgyevóba szállíttatott. Az illető orvosi gyógykezelés végett Bukarestbe megy, hová a rusz­­csuki német konzul, ki folyton mellette volt, elkísérte. A sebesült Filov alezredes állapota reménytelen. A kompromittált egyének közül ismét többeket elfogtak. Még a következő táviratokat közölhetjük : Szófia, márcz. 7. Ma új részleteket hallok a szilisz­­triai és ruszcsuki eseményekről. Azon menekültek közt, kik egy idő óta Oroszországból visszatértek, van Radko, Dimitriev, a Moskovskija Wjed­ leve­lezője, továbbá Dikov és Kovalov. A tartalékosok vonakodtak Kristev felszólalásának engedni s a kor­mány ellen fegyvert fogni ; e helyett inkább szétfu­tottak ; Benderev és Gruev Calaraseben tartózkod­tak. A köznép s a polgárság nem vett részt a zendü­lésben. Ruszcsukban be van bizonyítva, hogy Stan­­csev, a Slavianin szerkesztője, ki egyszerre ellenzéki lett s az alávaló Rizovval szorosabb összeköttetésbe lépett, Filov házában Usunov közvetítésével 300 Na­­poleondort kapott a bukaresti orosz konzulátustól. Általában a zendülők rengeteg pénzzel rendel­keztek, s hogy megvédjék magukat a megvásárolható­­ság vádja ellen, felhívásukban azt híresztelték, hogy a bolgár nemzet nevében több milliónyi kölcsönt vet­tek fel. Az emigráns bizottság levelei és felhívásai, melyek tömegesen jutottak a kormány kezébe, igen érdekesek. A bizottság pecsétjén az orthodox kereszt »ideiglenes bolgár népkormány« körirattal látszik. A kereszt alatt külön ez áll: »E jelben fogunk győzni«, alatta pedig »1886. aug. 9.« Az összes felhívások igen rossz bolgár nyelven, orosz ortográfiával irvák s a nép legaljasabb ösztöneit akarják fölkelteni, a kor­mányról pedig rettenetes gorombán szólanak. A töb­bek közt azt mondják, hogy a bolgárok kötelessége Oroszországot a németség elleni küzdelemben segíte­ni, mert ez a küzdelem Oroszország igazi czélja. Sán­dor fejedelemről is a legsértőbben szólnak ez iratok. A ma érkezett vidéki lapok nagyon erős hangon feje­zik ki megbotránkozásukat a zendülés felett. Számos távirat is érkezett, mely a kormánynak erélyes föllépéséért köszönetet mond. A tartalékosok­hoz intézett hazafias proklamácziók terjesztetnek, melyek elmondják, hogy a lét- vagy nem létről van szó s mindent fel kell áldozni Bulgária szabadsá­gáért és önállóságáért. Bulgáriában még számos orosz eredetű hivatalnok van, főleg a hadügyminisztérium­ban. Ezek mindig összeköttetésben állottak az orosz ügynökséggel. E­miatt nagy a megbotránkozás, és most a lapok azt követelik, hogy minden orosz el­­bocsáttassék a bolgár szolgálatból. Mindenütt teljes nyugalom uralkodik. Szófia, márcz. 8., este 7 óra 15 perc­. Panov őrnagy és Kardziev Bukarestből Hitrovo konzultól mentek Ruszcsukba. Kivégzésük előtt mindketten át­adták Markov ügyésznek pénztárczájukat, melyben csupa orosz pénz volt. Panov fivérének, Kardziev vejének kérte a pénzt átadatni. Ma 300 utászkatona Ruszcsukban fogságbüntetésre ítéltetett. Petrov azt hozta föl védelmükre, hogy még ki nem képzett ujon­­czok. Az­ ítélet kihirdetése után az utászok azt kiál­tották : Éljen a független Bulgária! Hitrovo a rusz­csuki német konzulhoz levelet intézett, melyben el­mondja, hogy Panov és Usunov őrnagyok, Filov al­ezredes, valamint Kisimov és Bollmann orosz alatt­valók. Ez azonban csak Bollmant illetőleg igaz.­­ A holnapi Sloboda közölni fogja a zendülésre vonat­kozó összes iratokat, így Benderev és Gruev prokla­ Budapest főváros közgyűlése­­ i. A tegnapi fővárosi közgyűlésen bejelen­tetett a belügyminiszter leirata, mely a csa­tornázás és végleges vízmű ügyében a ha­táridők megtartását kéri. A nehézkes fővárosi közigazgatás, az egymásnak ellentmondó sok bizottság tárgyalása mellett a határidők meg­tartása alig lehetséges. Előre látható, hogy e két nagy fővárosi ügy nem oldható meg a kormány egyenes befolyása nélkül; minél­­előbb történik ez meg, annál jobb. II. Elnöklő R­á­t­h polgármester bejelenti a főor­vosi állásra kiírt pályázat eredményét. A beérkezett két kérvény első­sorban a közegészségi bizottságnak adatik ki, azután a kijelölő választmányhoz tétetik át. Elnök abbeli reményében, hogy mindez gyorsan fog menni, a választást a mához két hétre tartandó közgyűlésre tűzi ki. (Helyeslés.) Schimmer György biz.­tag halála fölött a köz­gyűlés fájdalmát fejezi ki s a gyászoló családhoz rész­vétiratot intéz. Helyébe Staub Mór póttag hiva­­tik be. Ezután a napirend tárgyalása következett. Bach A. állatsereglettulajdonossal az általa elfoglalt Kerepesi-uti telek bérletét hat héttel meghosszabbít­ják. Az I. ker. polgári körrel a Christen-féle tó bér­letét pedig hat évvel, évi 210 frt bérösszegért. A vízjogi törvény értelmében a Dunapartból szabad kikötőhelyekül kijelölt partrészek után a fő­város külön használati díjat nem szed, csupán az ed­dig szokásos partjavadalmi díjat, helypénzt és köve­zetvámot tartja fönn. A Mária Dorottya-egyletnek a kért telket taní­tónői menház építésére egyhangúlag átengedik. Hack­­stock Alajost tönkrejutása következtében a kőbánya­­úti régi vámház bérletétől felmentik. A belügyminiszter kívánságára az Erzsébet­­leányárvaház átalakítása tekintetében hozzá a költ­ségvetés kapcsán külön indokoló fölterjesztés fog in­­téztetni. Bejelentették, hogy Cséry Lajos a városligeti bizottság elnökségéről lemondott s helyébe Kléh Ist­ván választatott. Csérynek 14 évi működéséért köszö­netet szavaznak. A gőzmozdonyu vasutak engedélyezése ügyében érkezett azon miniszteri leiratat, hogy az engedély joga a közlekedési miniszteré, tudomásul vették s ehhez képest a Podmaniczky­ utczai vasútnak szerző­dési terve is ekkér módosul. Most Kun Gyula taná­csos a Podmaniczky-utczai gőzvasutra nézve a Lind­­heim­ Balázs-konzorcziummal kötött szerződés terve­zetét mutatta be, a mihez Zichy Antal, R­á­c­z Ká­roly, Toldy József főügyész fölszólalásai után a közgyűlés hozzájárult s a pontozatokat változatlanul elfogadta. A végleges vízmű és csatornázás kérdésében érkezett miniszteri leiratot, a­miben a kormány a város fölterjesztésében említett határidők pontos megtartását kéri, tudomásul vették. A terézkörúti csatorna építését utólagosan jóvá­hagyták s elfogadták a budai vízvezeték kiterjesztését a III. ker. Bécsi­ utra. A­ hajléktalanok menedékháza részére egy uj menedékháznak a Józsefvárosban építésére s a mos­tani menedékháznak is 140 ágygyal bővítésére a köz­gyűlés egyhangúlag évi 5000 frt segélyt biztosit 34 évre, mig t. i. az építési kölcsön törlesztési rátái ezt szükségessé teszik, s ezenkívül az Alföldi-utczában az építésre ingyen városi telek is adatik az egyesü­letnek.­ Az épületfatelepek és ácsüzletek elhelyezése kérdésében a tanács új szabályrendeleti tervezet ké­szítésére utasíttatik. A lipótvárosi bazilika folyó évi építési pro­­grammját tudomásul vették. Az adókivető bizottságokhoz a főváros bizalmi férfiait a tanács előterjesztése értelmében elfogadták. Az új épület eltávolítása ügyében kiküldött fővárosi bizottság, miután a tárgyalásokat a katonai hatósággal a pénzügyminisztérium vette föl, fölosz­­lattatását kéri. Steiger Gyula, R­u­p­p Imre, K­a­­mermayer polgármester felszólalásai után abban történt megállapodás, hogy a kiküldött főv. bizottság működése függesztessék föl addig, míg a pénzügy­­miniszter által egybehívott vegyes bizottság ered­ményre nem jut ; s midőn a közgyűlés Gerlóczy al­polgármesternek e bizottság kebelébe a főváros kép­viselőjéül történt kiküldését utólag tudomásul veszi, elvárja, hogy a vegyes bizottság tárgyalásai eredmé­nye ezen szóban levő fővárosi bizottság útján terjesz­tessék eléje. Némi vita volt az amerikai szőlővesz­­s­z­ő­k kérdésénél is. A tanács t. i. javasolja, hogy a budai hegyekben egy városi szőlőterület amerikai vesszőkkel ültettessék be, hogy gyakorlatilag meg­győzni lehessen a budai szőlőtulajdonosokat a szőlő­vesszők czélszerűségéről. Dr. Niederman kétségbe vonva az ameri­kai vesszők ellenálló képességét, egy krajczárt se sza­vaz meg e czélra, mert itt csak ámittatnának a sző­lősgazdák. Steiger és Kamermayer ellenben a próba szükségét kimutatták s a közgyűlés a pénzt a venyigére meg is szavazta. A szentendrei-uti vámház czéljára id. Schäffer József telkét megvenni határozták. G­e­r­g­e­l­y­­ Kál­mán indítványa, hogy a főváros árszabásilag a ke­nyér és hús árát szállítsa le oly mérvben, a­mint a gabna és marha ára az utóbbi években le­­szállott, a közélelmezési bizottságnak adatott ki. Dr. Széchy Ignácz jegyző az árvaszéki ülések­ben szavazatjoggal ruháztatott föl. Egy nyugdíjazási ügy elintézése után a közgyű­lés befejeztetett. A bolgár lázadás. Mint a Kvn. Zrg-nak Ruszcsukból jelen­tik, a haditörvényszék márcz. 4-én ült össze a lázadók felett ítéletet tartandó. A tárgyalást Andrejev száza­dos elnöklete alatt Vulkov és Angelov századosok ve­zették, a vádat Markov, a védelmet pedig Szapunov képviselték. A terem zsúfolásig megtelt s a német, olasz, román és angol konzulok is megjelentek. Mialatt benn a teremben folyt a tárgyalás, addig az épület előtti téren, hol a véres harcz lefolyt, óriási néptömeg hullámzott, egyre kiáltva: Éljen a független Bulgá­ria ! Le az árulókkal, le a rubellel! Maga a tárgya­lás délelőtt i1'­1 órától kezdve egyhuzamban hajnali 4 óráig tartott s a haditörvényszék ezalatt kihallgatta első­sorban Bollmannt, ki azt állította, hogy őt magánügyek hozták Ruszcsukba s azért útlevelet ada­tot magának a német konzulátustól, mint a melyre az orosz alattvalók védelme bizva volt. A német konzul követelte e vádlott kiadását s a haditörvényszék bele is egyezett, hogy Bollmann máczióját. A lap azt is ki fogja jelenteni, hogy ez ese­mények a kormányt eddig követett útjáról eltéríteni nem fogják.­­ A szobrányét nemsokára ö összehívják a régi programmal, mely abból áll: Vagy a régensség meghosszabbítása, vagy a fejedelem megválasztása. Sándor fejedelem összes legutóbbi levelei határozot­tan kijelentik, hogy nem fog többé Bulgáriába vissza­térni. — Holnap alakul meg a bolgár liga központja »Bulgária önmagának« jelszóval. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 10. Naptár: Csütörtök, márczius 10. — Róm. kath.: Negyven vértanú. — Prot.: Anzelm. — Görög-orosz: (február 26.) Porfir. — Zsidó : (adar 14.) Purim. — Nap kél 6 óra 24 perczkor reggel, nyugszik 5 óra 57 perczkor délután. — Hold kel 6 óra 54 perczkor délután, nyugszik 6 óra 51 perczkor reggel. — Hold a földközelben éjfél­­után 1 órakor. Az igazságügyminiszter­ fogad d.u. 5— '/1 7 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­után 2 óráig. A képviselőház ülése déli 12 órakor. A magyar földrajzi társaság felolvasó ülése délután 57­ órakor az akadémia kistermében. Fel­olvasó : Findura Imre. Vallás-erkölcsi felolvasás d. u. 6 órakor az ev. gimnázium dísztermében. Felolvasók : Ballagi Mór és Pesti Elek. A fővárosi iparoskor felolvasó estélye 8 órakor (Ferencziek­ bazára.) Felolvasó : Margittay Dezső. A műegyetemi építészethallgatók tánczmulatsága a VI—Vll. kerületi kör dísztermében. A budapesti bérkocsissegédek egy­­letének tánczmulatsága a régi polgári lövőházban. Grand Café-Restaura­n­t de l'opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Az udvar és a járványok. A királyi család, különösen a királyné kedvelt tartózkodási helyén, Gödöllőn és azt környékező községekben fellépett járványos betegségek az udvar körében bizonyos nyugtalanságot idéztek elő, annyival inkább, mert a gödöllői kastélyban is fordult elő egy vörheny meg­betegedési eset. A belügyminiszter több ízben külön rendelettel utasította az ottani elöljáróságot a leg­szigorúbb óvintézkedések megtételére, a kellő fertőz­­telenítésre, a betegek elkülönítésére s a gyors orvosi kezelésre. Minthogy királyné ő Felsége a tavasz közeledtével óhajtana Gödöllőre kirándulni, a király pedig szalonkavadászatok rendezését tervezi, az ud­var megnyugtatása végett most a belügyminiszter dr. Oláh Gyula közegészségügyi felügyelőt kiküldte Gödöllőre és a szomszédos községekbe, hogy a jár­ványos betegeket szemlélje meg, a betegségek terje­dése ellen tett hatósági intézkedések végrehajtásáról és ellenőrzéséről a helyszínen szerezzen tudomást s szükség esetén a hatóság további intézkedéseire nézve orvosi tanácscsal szolgáljon. — Udvari ebéd. A budai kir.­váriakban tegnap délután 6 órakor 24 terítékű udvari ebéd volt, a me­lyen a király ő Felségén és a királyné ő Felségén kívül még résztvettek: Tisza Kálmán miniszterelnök és neje szül. Degenfeld grófnő, gr. Andrássy Gyula és neje sz. Kendeffy grófnő, gr. Szapáry Gyula s neje sz. Festetits grófnő, gr. Károlyi Sándor és neje sz. Korniss grófnő, gr. Széchenyi Pál, br. Inkey Nán­dor s neje sz. Deym grófnő, gr. Károlyi Tibor s neje sz. Degenfeld grófnő, gr. Bánffy Béla s neje sz. Wes­selényi bárónő, báró Papp altábornagy főhadsegéd, br. Weigelsberg őrnagy szárnysegéd, báró Nopcsa főudvarmester, Festetits grófnő udvarhölgy, Mai­­láth udvar­hölgy, Pápay osztályfőnök, gr. Wolkenstein főkonyhamester. Egyidejűleg 6 teritékü marsall-ebéd is volt. Az ebéd után ő Felségeik huzamosb ideig cerclet tartott. — Választási paktumok. A kolozsvári Ellen­zékben Bartha Miklós szerkesztő és orsz. képviselő egy vezérczikket közöl, melyben fölveti az eszmét, hogy Erdélyben a pártok, a küszöbön álló választá­sokra vonatkozólag, méltányos paktumokat kössenek. A czikk konklúziója a következő: Mindez előttem igen nyomatékos ok arra, hogy a magyar pártok Erdélyben méltányos alkut kössenek a választásoknál, önként értetik, hogy a megállapodásnál a pártok elvi álláspontja megmaradjon a maga teljes érintetlenségében, önként értetik, hogy ezen alku meg­kötésére a jelenlegi képviselők befolyhatnak, de nem elég illetékesek , mert ezt a pártoknak a választóközön­ségben levő vezérei vannak hivatva nyélbe ütni. A me­gyék főispánjai a saját megyéjükben levő pártok vezérei­vel dönthetik el a kérdést méltányosan — más senki, ők ismerik ott a helyzetet és vezetik ott a hangulatot. Érdekesnek tartjuk följegyezni, hogy ugyan­ezen konklúziót, minden kommentár nélkül átveszi a N­e­m­z­e­t. És mindenesetre az idők jelének tekint­jük, hogy ily eszmék fölmerülnek. Ámbár egyelőre nem gondoljuk, hogy azok bármely irányban gyakor­lati eredményeket szülhetnének. Az ily eszméket sok­kal könnyebb általános elméletben fölállítani, mint az egyes esetekre vonatkozólag megvalósítani. — Battenberg Sándor herczeg egészségi álla­pota, mint Darmstadtból jelentik, egyre javul. A szemgyuladás, melyben a herczeg szenved, aggoda­lomra nem szolgáltat okot. — Lesseps már Berlinbe érkezett, a­hol Her­­bette nagykövetnek átadja a franczia becsületrend nagykeresztjét, melyet rendszerint egy-egy kitűnőség szokott az illető kitüntetettnek átadni. A jelen alka­lommal ezt Lesseps kérte ki magának és pedig azért, mert Herbette-tel régóta bizalmas baráti viszonyban áll. Lesseps ezúttal a német császárnak is vendége lesz. Mint hírlik, Lesseps berlini idézését arra akarja felhasználni, hogy engedélyt nyerjen a tervezett új panamai kölcsönnek Németországban való kibocsá­tására. A franczia kormány az engedélyt attól tette függővé, ha a kölcsönt Németország meg­engedi.­­ A könyvvásárlás előmozdítására az írók és művészek körében alakult bizottság tegnap tartotta második értekezletét György Aladár elnöklete alatt. Ez értekezleten a kiküldött szűkebb bizottság előadója, Aigner Lajos, tett jelentést működéséről, elfogadásra ajánlva a Miskó Izidor által előzőleg ez ügyben tett propozíc­iókat,a­melyekhez a szűkebb körű bizottság is csatolt néhányat. A tegnapi értekezlet elfogadta az alább következő általános jelentőségű pontokat, kimondva egyúttal, hogy a részletesebb in­tézkedések foganatosítására állandó bizottsá­­got alakít, a­melynek feladata lesz évről-évre a honi könyvvásárlás előmozdítására c­élró indítványokat tárgyalás alá venni és e részben mindent elkövetni a jelenlegi viszonyok megjavítására. Az elfogadott in­dítványok a következők: 1. Az írói és művészi kör fölhívást intéz a vidéki lapok szerkesztősé­geihez, a­melyben arra buzdítja őket, hogy szen­teljenek több helyet irodalmi becscsel biró művek ismertetésének, a­mit ez idő szerint holmi féregregé­­nyek tartalmának hasábokra terjedő részletezése egé­szen kiszorít. E fölhívást tekintélyes irodalmi férfiak, élükön Jókaival, fogják aláírni. 2. Felhívást intéznek a vidéki kaszinókhoz, arra figyelmeztetve őket, vegye­nek föl évi budgetjükbe nagyobb összeget könyvvá­sárlásra. E fölhívást, tekintettel a kedélyeket ez idő szerint elfoglaló háborús hírekre és a nemsokára be­következő választási mozgalmakra, csak őszszel fog­ják szétküldeni. 3. A közművelődési egyesületeknek Budapesten egybegy­űlendő kongresszusán indítvány fog létetni iskolai és népkönyvtárak létesítése iránt, mely tárgyban D­o­­­i­n­a­y Gyula mint előadó bizatik meg memorandum elkészítésével. 4. Pártolja az értekezlet a budapesti könyvárusoknak a közoktatásügyi minisz­tériumhoz intézett abbeli kérvényét, hogy a hatósága alatt álló tanintézetek könyvszükséglete kizárólag hazai könyvkereskedőktől szereztessék be. E tekin­tetben Trefort miniszter máris kedvező nyilatkozatot tett. Az értekezleten jelen volt könyvárusok ismételten kifejezést adtak abbeli óhajuknak, hogy a magyar arisztokráczia külföldi könyvszükségleteit is hazai könyvkereskedők útján szerezze be. Végül megalakí­tották az állandó bizottságot, melynek tiszteletbeli el­nökéül Jókai Mórt választották meg. Az állandó bi­zottság tagjai lettek: Aigner Lajos, Zilahy Sámuel, Dolinay Gyula, Révai Mór, Kenedi Géza, György Aladár, Benkő Gyula, Grill Rikhárd, Váradi Antal, Milkó Izidor, Szana Tamás, Szinnyey József, Széll Farkas, Acsády Ignácz, Findura Imre, Rákosi Vik­tor, Porzsolt Kálmán, Molnár Antal, Gelléri Mór, Beksics Gusztáv, Wodiáner Fülöp, Reiner Zsigmond, Kürthy Emil és Justh Zsigmond. — A Kölcsey-egyesület Pécskán. A Kölcsey­­egyesületnek pécskai kirándulása tegnapelőtt fénye­sen sikerült. A hangversenyre az egész vidékről szá­mosan rándultak át Pécskára s a közreműködőknek bőven kijutott a tapsból és elismerésből. Somlóné éneke, Hunyady Margit és Havas Aranka szavalata, Dants hegedűjátéka és a hangverseny többi pontjai is viharos tetszést arattak. Hangverseny után nagy vacsora volt, melyen csak úgy omlott a komoly és pajkos toasztok árja. Végül természetesen táncz is volt , ezen nem kevesebb, mint nyolc­van pár tán­­czolta a négyeseket. — A gőzhajók közlekedése. Budapestről az első személyszállító gőzhajó indul : Or­sova—Galaczba márcz. 12., éjjel 11 órakor, Bécsbe márcz. 15., d. u. 6 órakor, Mohácsra márcz. 10., déli 12 órakor, Új-Szőnybe márcz. 10., d. u. 2 órakor, Dömösre márcz. 10., d. u. 3 órakor. — Angol kém. Krakóból jelentik tegnapi kelet­tel . Tegnap éjjel itt kémkedés gyanúja miatt letartóz­tattak egy angolt, de ma újra szabadon bocsájtották. A vizsgálat kiderítette, hogy az illetőt Winigsonnak hívják s hogy angol kapitány és munkatársa a Man­chester Guardiannak. Galicziát, mint prezumtiv haretteret vette szemügyre. — Orosz kémek. Krakóból az ott tegnapelőtt letartóztatott orosz kémre vonatkozólag a következő részleteket jelentik: A kém tegnap érkezett ide a bécsi vonaton s előbb a Koszcziusko-halmon levő vár­ba, onnan pedig az orosz határmenti michaloviczei erődítésekhez ment. Azt hiszik, hogy valami maga­sabb rangú orosz katonatiszt. Beszéli a német, fran­czia, orosz és angol nyelveket. Számos rajzot, terve­zetet és irományt találtak nála, úgyszintén magas állású bécsi egyénekhez szóló ajánlóleveleket. A rend­őrség arra a meggyőződésre jutott, hogy egy magas állású kémmel van dolga. — Széplak községből a következő borzasztó esetet jelenti a Nagyvárad : Széplak községben néhány napja a czigányok között hólyagos himlő ütött ki. A község elöljárósága az óvintézkedések megtételére egy Bara Miklós nevű parasztembert fogadott fel a fertőztelenítés eszközlésére. Bara uram elment dr. Kajdy József körorvos úrhoz, ki a fertőztelenitő szer használatát megmagyarázta neki. Oktatta, hogy a gyógyszertárban kiadandó karbolsavból egy kanál­nyit egy liter vízben oldjon fel és azzal a kunyhók belsejét, a ruhanemüeket locsolja le. A betegápoló e szerrel folyó hó 1-én el is ment a czigányok hajléka felé. A félliteres nagy üveget elégnek találta a fel­­használásra, a vízzel való keverést azonban felesle­gesnek tartotta. A czigány a bíró kíséretében legelőbb is Moda Ilona, Moda Éva, Kerezsi Julcsa és Varga Ferencz gyermekeknek adott be egy-egy evőkanállal. A következő pillanatban borzasztó visítás hasította át a levegőt. A négy gyermek közül kettő azonnal meg­halt. A betegápoló nem törődött vele, tovább folytatta iszonyú munkáját. A­kit talált, azt szemen meg ar­­ezon öntötte. A­kiket meglocsolt, éktelenül ordítozva futottak szerteszét. Bara tántoríthatlanul állott ott halált hozó üvegjével. Azt mondta a bírónak, hogy ha mind bele­hal is, nem bánja, úgy magyarázta az or­vos úr. Még holnap is eljön, 40 kr jár egy napszám­ért. De hát úgy volt mondva, hogy amit most elvé­gezhet, ne halaszsza holnapra. Lakatos Kati fiatal leány, kit szintén lelocsolt, oly kínokat szenvedett, hogy kérte a halál küldöttét, hogy adná már neki is oda azt az üveget, hadd igyék belőle, hadd haljon meg. Bara oda adta. Nagyot húzott a leány a kékes üvegből, a következő perczben mint egy őrült futott a szabadba. A többiek rémülve me­nekültek tőle. Nem használt semmit. Utánuk locsolt, sokakat megragadott, földre teperte és úgy végezte betegápolói rémes tisztét. Egy órai munka volt az egész. Jobbra-balra dűltek az áldozatok. Eddig elé­g halottról van a margittai kir. járásbíróságnak jelen­tés téve. A többiek közül egyesek a nagyfokú szem­lék következtében elvesztik látási képességüket, töb­ben pedig a marószertől életveszélyesen vannak meg­égetve. E rendkívüli esetről a helybeli kir. ügyész­ségnek jelentés létetett. Az ügyészség indítványozta, hogy a margittai járásbíróság dr. Kajdy József kör­orvos ellen, gondatlansága miatt, a vizsgálatot meg­indítsa. Bara Mikóls pedig már vizsgálati fogság­ban van. (x) Olajtalanitott cacao. Orvosi körökben jelen­leg a cacao-por használata mind nagyobb figyelemben részesül. Az olajtalanitott cacao, természetesen csak ha az valódi s tisztán állíttatott elő, foglalja egyesítve magában a csokoládénak oly kedves kellemes izét, a legkönnyebben emészthető s a legtáplálóbb ital tulaj­donaival. A gyors oldhatóság azonban itt kevésbbé jó tekintetbe, mint inkább a tisztaság, a tápérték s a pompás erős illat. Számtalan orvos épen eme tulaj­donoknál fogva a Küfferle-czég olajtalanított cacaoját ajánlja leginkább, melyet a vízben (illetőleg a tejben) keverés által kell feloldani, s pár pillanatig forralni, míg ellenben a külföldi cacaok hamuzsirtartalmuknál fogva a forró folyadékokban azonnal feloldódnak. Hogy már azután a gyorsan feloldható cacao, daczára hamuzsirtartalmának, az tökéletesen tiszta cacaonak, bárha ennek készítése kissé több időt is vesz igénybe, életbe helyezendő-e, azt már a szives olvasók 03 olvasó­nők ítéletére bízzák. A magyar irók segélyegyletének kimutatása 1886. második feléről. Tökegyarapodás: Weisz B. Ferencz születésnapi alapítványa. 100 frt — dr. Dr. Argenti Döme alapítványa .... 200 » — » Korizmics Antal » .... 300 » — » Néh. Horváth József végrend. hagyománya 569 » 82 » Simor János biborn.-primás jub. alapítványa 10,000 » — » Néh. Tárkányi Béla apát-kanonok hagyom. 100 » — » Adományok: Az 1886-diki ors­zággyülési javadalomból a m. kir. közoktatási miniszter . . . . 1,570 frt — kr. Jászberényből egy gyermek-szinielőadás jö­vedelméből, beküldé ifj. Hegyi József . . 15 » 20 » Bay Ilona Debreczenből............................. 10 » — » s 1 db cs. k. arany Néhai Brachfeld Jakab hagyománya . . 100 frt — kr. A gyöngyösi műkedvelők jubiláns előadá­sából; beküldé Hanisz Imre igazgató . 112 » 85 » Kendelényi Vilma Budapest.................... 10 » — » 1,818 frt 5 kr. s egy cs. kir. arany. Segélyezések: Rendes félévi segély, 50 félnek, költség­vetésileg............................................... 4,910 » — » Rendkívüli segély, tiz félnek alkalmilag . 255 » — » 5,165 frt — kr. Midőn az itt kimutatott alapítványokért és adomá­nyokért a magyar irók segélyegyletének hálás köszönetét nyilvánitom, egyszersmind az egylet igazgató bizottága nevében jövőre is kérem az irodalompártoló egyesek és pénz­intézetek nagylelkű áldozatkészségét, mert egyletünk csak úgy felelhet meg folyvást kitűzött nemes feladatának, ha a társadalom köréből gyámolítást nyer. Vadnay Károly, egyleti titkár. 11,269 frt 82 kr. Befizetett régibb alapítványok : Horváth Döme........................................... 200 frt — kr. Néhai báró Eötvös József ...... 200­0 — 1­400 frt — kr. Helyi hírek. — A valláserkölcsi felolvasások harmadik es­téje csütörtökön, márcz. 10-én, lesz az evang. gimná­zium dísztermében. Felolvasásokat tartanak: Bal­lagi Mór A bibliáról és Petri Elek Az első keresztyének életéről. Kezdete pontban 6 órakor.

Next