Pesti Napló, 1888. március (39. évfolyam, 61-91. szám)

1888-03-30 / 90. szám

Miért? Egyedül politikai magatartásom miatt, azért, mert nem rögtön az első napon dezavuáltam egy tud­­tomon és beleegyezésemen kívül alakult politikai bi­zottság elhatározásait. A törvény értelmében tiltakozom ezen eljá­rás ellen. Felléptettek képviselőjelöltnek, mondják. De ezzel szemben áll az a tény, hogy jelöltetésemet vissza is vonták határozott tiltakozásom után. Tegnap történt csak, hogy derék emberek, vé­lemény- és pártkülönbség nélkül, kik nem is ismernek, kik soha sem láttak, kik nem kérték felhatalmazásomat, vagy beleegyezésemet, azzal tiszteltek meg, hogy egyetlen egy kerületben negyvenötezer szavazatot ad­tak reám. Minő fegyvereket adnak önök kezembe, hogy ezt meggátoljam ? Miként akadályozható meg az, hogy egy tábor­nokra, legyek az én, vagy legyenek azok önök, a vá­lasztók szavazzanak ? Egyszerűen kijelölik, szavaznak reá, mert jól tudják, hogy az, kinek oldalán kard van, mindenütt és mindenkor védeni fogja a család és a haza szent érdekeit. Ám keressenek egy szakaszt a törvénykönyv­ben, melynek alapján, meg lehessen őket büntetni és mondják meg nekem azt a törvényt, mely megengedi, hogy ezért régra mérjenek büntetést. Mindössze ezt akartam mondani. Csupán azt teszem még hozzá, — mert minde­nütt az én politikámról beszélnek, — hogy mindenek­előtt csodálkozom azon borzadály fölött, melyet e politika okoz. Én nem vagyok híve egyik pártnak sem, és ha néha elárultam méltatlankodásomat oly dolgokkal szemben, melyeket nagyon jól láttam, nem hatalmaztam fel senkit arra, hogy nevemet használja fel bármely párt ellen. Egyszerűen katona vagyok és azon erős re­ményt táplálom, uraim, . . . bajtársaim, hogy önök nem fogják engedni, hogy elvegyék katonai rangomat. Ebbben áll egész büszkeségem, egész ambiczióm és egész életem.« Erre a tábornok elhagyta a termet s eltávozott az École militaireből. A haditörvényszék tagjai egy óra hosszan ta­nácskoztak. Azóta a táviró meghozta a haditörvényszék ítéle­tét, mely szerint Boulanger tábornok katonai rangját elvesztette. Az á r v i­z. A félhivatalos Budapester Correspondent mai száma a mostani árvizek által okozott károkról szólva azt a nevezetes felfedezést teszi, hogy a mostani árvizek­­aránylag kevesebb kárt okoztak, mint általában félni lehe­tett.« Hogy mi volt a Búd. Corr. »félelme általá­ban?«— nem tudjuk, de hogy az árvizek igenis, mindenütt óriási károkat okoztak, azt merjük állí­tani. — S nem értjük, kiket akar megnyugtatni a Búd. Corr. azzal, hogy az árvízi károkat, anélkül, hogy biztos tájékozása lehetne azokról, már előre kisebbíti. — A kárvallottakat bizonyára nem fogja vele megnyugtatni, valamint hogy Merkutiót sem nyugtatták meg azok, a­kik azzal vigasz­talták, hogy sebe nem valami nagy. »Nem olyan szé­les, mint egy kapu, sem nem olyan mély, mint egy kút — felelte Merkutio — de nekem tökéle­tesen elég.« Ezt felhetik a Búd. Corr.-nak az ár­vízkárosultak is. Még sokkal meglepőbb azonban a Búd. Corr.-nak az a nyilatkozata, hogy a mostani ár­vízi tapasztalatok egyáltalán nem tesznek szükséges­sé új­folyamszabályozási munkálatokat. S miért ? mert városok ez idő szerint nem mentek tönkre az ár­vizek alatt. E szerint tehát várjunk türelmesen, míg majd újabb városok fognak tönkre menni , s majd akkor hozzálátunk az eső utáni köpönyeg varrásához. A Tisza áradása egyre tart s Tisza-Roffra és Csongrádra utász­ katonákat kel­lett küldeni, hogy a veszélyeztetett pontokon mentsék, a­mit lehet. Fegyvernek gátjait ostromolja az ár és Szigornál a védelmezéssel felhagytak. Tűzvészek. Egészen a tavalyi mintára zúdulnak a csapá­sok hazánkra: árvíz minden fáé és utána tűz is min­denfelé s minden egyszerre, úgyszólván egymásra tor­lódva, hogy így a maguk összeségében növeljék azt a megdöbbenést, melyet a csapások egyike is túlontúl okozhat. Körülbelül egy éve, hogy az első jajkiáltások felhangzottak : zsilip­szakadások sajtolták ki a szerencsétlen nép kebeléből,­­ aztán egyszerre három virágzó város kiáltott segítségért, mert ormára szállott a vörös kakas és kirebben­­tette belőle a nyugalmat és jólétet; most pe­dig a szennyes árból alig kikerült épületromok mellé füstölgő tetők, porig égett lakóházak képe sze­gődik s az ár elől menekült hajléktalanok kezet fog­hatnak a nyomorúságban azokkal a szerencsétle­nekkel, kiket a lángok tettek földönfutókká. To­­roczkó, Eperjes és Na­gy­ Károly : a tavalyi lán­gok áldozatai immár nem állnak egyedül, a pár­juk, sajnos, tömeges párjuk akadt Békés-Csabában, Nagy-Kikindában , Berzenczében s némileg Te­mesvárban is, melyek fölött ma ült szivszag­­gató orgiát az elemek legféktelenebbike: az a pa­rányi tűznyelv, mely sziklából sarjad s egy perez alatt millió testvért szül maga mellé, hogy együtt perzseljék ki áldozatukból a virágzást, a jólétet. B­é­k­é­s­ C­s­a­b­a még nyakig van az árvízben s ma fetől támadta meg a másik veszedelmes ellenség: a tűz. Nagy-Kikindán gyermekek játszanak s az egész város siratja. Egy szikra, mely észrevét­len támadt, egy nap alatt háromszáz hajlék fölé irta föl, hogy: »volt-nincs« és ki tudja, hány szegény embert tett koldus földönfutóvá. Berzencze: egy füstölgő romhalmaz s Temesvár is veszélyben van. A pusztulás borzasztó s még nagyobbtól tartanak. S az emberek és elemek ez egyenetlen, kétségbeejtő harczában két érzés hajt hirtelen gyökérből dús lom­bot : A szánalom és a részvét. Az fájva nézi a nyomo­rultan menekülőket s ez­­ vissza fogja őket hozni. Vissza, mint tavaly Toroczkó, Eperjes és Nagy-Ká­­roly meglátogatott népét, országos egyakarattal, nagy­lelkűen és emberiesen. A tűzvészek pusztításairól tudósítóink a követke­zőket távirják. (Tudósítónk távirata.) Békés-Csaba, márcz. 29. (Délben.) Óriási tűzvész keletkezett ma délelőtt vá­rosunkban. A negyedik tizedben ütötte fel fejét a pusztító elem, mely az orkánszerű szélvész által egy­re élesztve egész utczasorokat borított lángokba. A lakosság és katonaság segélye hasz­talan, a tüzet teljesen lehetetlen lokali­zálni. Minden oltási kísérlet hiábavaló a nagy vi­harban. A negyedik tized estig alighanem teljesen lángok martaléka lesz. Hogy eddig hány ház ham­­vadt el, még nem tudhatni, de folyton új és új házak gyuladnak ki. Csaba, márcz. 29. Városunkban ma délelőtt 11 órakor tűz támadt, mely egy óra alatt a nagy vihar­ban 19 házat hamvasztott el. A szél kedvező iránya a legrövidebb után a város szélére haj­totta a tüzet, hol az az árvízben kialudt. (Külön tudósítónk távirata.) Csaba, márcz. 29. A tűz Csaba éjszaki részén a negyedik tizednek vé­gén délelőtt tíz és fél órakor a legnagyobb vi­har között keletkezett és 19 házat hamvasz­tott el. Szerencse, hogy a dühös szél folyton megtar­totta éjszakkeleti irányát, különben az egész város a legrövidebb idő alatt a vég­pusztulásnak szomorú képét nyújtotta volna. A tűz keletkezésének oka eddig isme­­retlen. Szeged, márcz. 29. A nagy­ kikindai szolga­­biróságtól és Torontál megye alispánjától ma délután érkezett több rendbeli kérelem következtében Sze­gedről 17 önkéntes és 4 városi tűzoltó azonnal Kikindára utazott. Több tűzoltót nem lehetett kül­deni, mert a mai nagy szélvihar mellett Sze­geden is két, szerencsére gyorsan el­nyomott tüzeset fordult elő. Kikindáról, d. u.­­/16-kor érkezett távirat szerint, 200 ház már a lángok martaléka lett. (Tudósítónk távirata.) Nagy-Kikinda, márcz. 29. (Feladatott délután 4 óra 20 perczkor.) Jovi­­csin Dömjén gőzmalom-utczai háza ma délután kigyuladt, játszó gyermekek vigyázatlansága követ­keztében. Rövid egy óra lefolyása alatt kilencz utczá­­ban nem kevesebb mint háromszáz épület állott lán­gokban. Az óriási szél még egyre élesz­tette a tüzet, melyet oltani alig is kísérelhettek meg, mert víz mód nélkül kevés volt. A sváb gazda­emberek tulajdonát képező épületek mind elpusztul­tak. Körülbelül háromszáz épület porrá égett.­­ A tűzvész hatalmas tápot talált az udvarokon felhalmozott széna és szalmaboglyákban. A füst oly nagy volt, hogy az égő házakhoz közelí­teni is alig lehetett. Délután Temesvárról, Zsombolyáról, Szegedről és a közeli városokból külön vonatokon jöttek tűzoltók, kik önfeláldozással fogtak hozzá a men­tés munkájához, a­miben az egész város intelligen­­cziája, apraja-nagyja buzgón résztvett. Este volt már, mikor a tűz tovaterjedésének nagynehezen gátat si­került vetni. A lakosság kétségbe van esve. (Tudósítónk távirata.) Nagy-Kikinda, márcz. 29. (Feladatott este 6 órakor.) Embert meghaladó erő­­megfeszítés után a tüzet eloltották. A leégett kilencz utcza sváb lakossága most a szabadban tanyá­zik ; a zűrzavar, rendetlenség, kétségbe­esés leirhatlan. Egyik-másik házból csak a puszta falak maradtak, a bútorok, holmik mind a lángoknak estek martalékául. Koldusbotra jutott kétszáznál több család, mert az épületeknek csak csekély ré­sze volt biztosítva. A pusztulás képe meg­döbbentő: mindenütt füstfelhők, zsarátnok, romok. Még nem tudni, emberélet esett-e áldozatul a nagy elemi csapásnak. (Tudósítónk távirata.) Nagy-Kikinda, márcz. 29. (Feladatott este 7 óra 50 p.) A kár nagyságát szá­mokban kifejezni e pillanatban alig lehet. Egy asz­­szony, ki meg akarta menteni holmi­jait és berohant égő házába, benn égett. A mindenüktől megfosztott tűzkárosultak szabad ég alatt kénytelenek tölteni az éjjelt. Berzencze, márcz. 29. Helységünk nagy része leégett. A tűzvész állítólag vigyázatlan lövés követ­keztében keletkezett és csakhamar számos épületet lángba borított. Daczára az emberfölötti erővel ki­fejtett mentésnek, a tűzvész óriási károkat okozott. Emberélet is esett áldozatul. Egy házban ugyanis odaveszett egy kis fiúcska, kit nem lehetett már a lángokból kimenteni. A tűz a róm. kath. tem­plom szomszédságában ütött ki( a nagy szélvészt fel­kapta a sziklákat s csakhamar mezővárosunk jelen­tékeny része lángokban állott. 85 lakház és 130 melléképület lett a lángok martaléka. Az istállókban sok állat bennégett. Körülbelül 200 ember lett hajléktalanná. Az elégett házak közül igen kevés volt biztosítva s a hajléktalanok nyomora leír­hatatlan. Temesvár, márcz. 29. Nikolics báró házá­nak tetőzete leégett. (Esti lapunk egy távirata rövi­den már jelentette. Szerk.) A tűznek továbbterjedését nagynehezen meggátolták. A tűztől visszavonult ka­tonaság és a tűzoltóság egy része az időközben Nagy-Kikindáról táviratilag jelzett és ott kitört nagy tűz oltására indult külön vonaton. Temesvár, márcz. 28. (Felad. 4 u. 35 p.) Újab­ban a vár nyugati részén a Cserno­jevics-féle ház fogott tüzet. A tetőzet már teljesen láng­ban áll. A szomszédos városi közkórház nagy veszélyben van. Ha a szél, mely már némileg csendesült, meg nem szűnik, úgy a tűz beláthatlan károkat okozhat. A tűz kelet­kezésének oka ismeretlen. * A közmunka- és közlekedésügyi miniszter ren­deletére Tisza-Roffra 100 genre katona, Csongrádra pedig 100 gyalogos fog menni. * Szeged, márcz. 29. A víz egyre árad. Teg­napról mára 12 c­entiméter az áradás. A hatóság már megkezdte a védekezést. Az újsze­­ged-vedresházi töltés­vonalon a karózás már be van fejezve, a hármas kőlyuknál folyamatban van, a gyár­telep melletti vonalon pedig holnap kezdik meg. A mai, egész napon át tartott óriási szélvihar a percso­rai keresztgátat 100 méter hosszban megron­gálta. A habverés gyengítése végett Szegedről ma tutajokat szállítottak a percsorai védtöltés elé. A hódmező­vásárhelyi belvízbajók rendezésére Stummer Sándor alispán miniszteri biz­tossá neveztetett ki. Fegyvernek, márcz. 29. D. e. 9 óra 50 p. A múlt éjjeli vihar a Szigoron rögtön­zött gyenge gátakat tönkre tette. A védekezést ott felhagyták. A víz Kakas felé terül. Miután az ár az erős szél folytán o­s­­tromolja Fegyvernek gátjait és Szigor védelmének felhagyása folytán a község biztosítására több helyen sürgősen kell gátakat emelni, további in­tézkedésekig Nádory kir. főmérnök ott marad. Kistelek, márcz. 29. D. e. 11 óra 25 perc­. A vihar a percsorai keresztgátakat erősen ostro­molja. Ullmann gőzöse a tutajokkal az algyői hídtól nem bir a vihar miatt feljönni. Elbing, márcz. 29. A viz tegnap óta egy láb­nyit áradt. Most már nyolczvannál több helység van elárasztva. A megtorlódott je­get utászok robbantják szét. Az Altpreussi­­sche Zeitung szerint Güldenboden mellett a vasúti töltés alá van mosva. A Königsbergbe menő vonato­kat nem indítják el. Elbing teljesen el van szigetelve és a vasúti összeköttetés minden irányban megsza­kadt. A környékbeli falvakban igen n­a­g­y a nyomor. KÜLÖNFÉLÉK: Napirend, márczius 30. A belügyminiszter fogad déli 12— délután 1 óráig. A közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10- d. u. 2 óráig. A fővárosi középítészeti bizottság ülése d. u. 5 órakor az uj városházán. Régi és modern képek kiállítása a műcsarnokban (Andrássy­ út 69.) reggel 9 órától délután 5-ig és villanyvilágitás mellett este 1/27—'l,10 óráig. Be­lépti di­ 1 fzt. Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban, nyitva délelőtt 10—12 óráig, délután 3—6 óráig. Vasár- és ünnepnapokon délután 20 kr beléptidíj. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Caf­é-R­estaurant de l’Opera An­drássy-ot, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világítással.’Az idegenek találkozási helye. — márcz. 29. Lábmosás az udvarnál. Király ő Felsége régi szokás szerint ma délelőtt eszközölte a bécsi Burg szertartástermében tizenkét aggastyánon a lábmosást. Az ünnepélyes aktusnál jelen voltak: Rudolf trón­örökös, a Bécsben időző főherczegek, Kálnoky és T­a­a­f­f­e miniszterek s a kabinet tagjai, a polgári és katonai hatóságok képviselői és a diplomácziai testület. A királyné és Mária Valéria főherczegné annyi­val is inkább nagy figyelem tárgyát képezik a londoni előkelő körökben, mert Viktória királynő távol van Angolországtól. Az angol és dán királyi családok tagjain kívül a Felséges asszony eddig csak Roth­schild Nándor báró, Dudley lady, Salisbury lord és Spencer lord látogatásait fogadta. Külön­ben a királyné épp úgy, mint Mária Valéria főher­­czegnő csak kevés időt szentelhetnek látogatásokra, mert kora reggeltől késő estig talpon vannak, egyik látványosságtól a másikhoz sietve. Néha a királyné rövid időre megválik a főherczegnőtől. Ilyenkor a ki­rálykisasszony K­o­r­n­i­s­s grófné udvarhölgyével olda­lán kikocsizik, mialatt a királyné mindig gyalog, oly­kor férfikiséret nélkül, csak M­a­i­l­á­t­h grófnő tár­saságában bejárja London utczáit. Csak kevesen is­merik fel a fiatalosan karcsú, egyszerű gyászruhás hölgyben Ausztria-Magyarország uralkodónéját; né­hány nappal ezelőtt a Hyde-parkban felismerték a felséges asszonyt és az elegáns mol tolongása csak­hamar felette boszantotta a királynét. Londonban egyébiránt az a hír van elterjedve, hogy nem sokára a király ő Felsége is eljön az angol fővárosba, sőt a Cityben már díszpolgárrá is készülnek választani az uralkodót. Pedig éppenséggel nem valószínű, hogy ki­rályunk mostanában Londonba utaznék. Spezzia bombázása. A francziák és olaszok kö­zött egyre élesebben mutatkozó ellenszenvet s az ez által előidézett izgatottságot nagyon jellemzi azon tény, hogy Olaszországban egész komolyan elhitték azt a hírt, mely egyik olasz lapban megjelent, hogy a franczia hajóhad utasítást kapott, hogy Spezziát bombázza. Az olasz közvélemény rendkívül felhá­borodott a franczia kormánynak tulajdonított e szán­dék fölött s egy hét óta folyton ezzel a kérdéssel fog­lalkoznak az olasz és a franczia lapok. Mint táviratainkból is kiderült, a félreértésre az adott okot , hogy a párisi olasz nagykövetség egyik katonai attachéja meglátogatván Krantz tenge­részeti minisztert, szóba hozta a touloni arzenál­ban tapasztalható lázas tevékenységet. Ez alka­lommal szóba jött a korábbi franczia tengerészeti miniszter egyik szakc­ikke, melyben ama kérdéssel foglalkozik, meg van-e engedve nyílt váro­sok bombázása. Krantz kijelentette, hogy nézete szerint ily eljárás a czivilizáczió alapelveibe ütközik. Az attaché e beszélgetésről jelentést tett kormányá­nak s úgy látszik, hogy e jelentésről valaki az olasz hadügyminisztériumban hallott valamit beszélni s rög­tön kezdett terjedni a hir, hogy az olasz attaché szóba hozta Párisban a nyílt városok bombázását s a hir szájról-szájra menvén, végre már egész határozott­sággal beszélték az emberek Rómában, hogy Fran­­cziaomag egy nyílt olasz kikötő várost akar bombáz­­tatni s minthogy Spezzia fekszik legközelebb a fran­czia partokhoz, természetes, hogy Spezzia bombázása mint már elhatározott tény szerepelt e híresztelések­ben. Most a franczia tengerészeti miniszter is nyilat­kozik a párisi lapokban, kijelentvén, hogy Spezzia az egész társalgás alatt szóba sem jött, hanem csak ál­talában volt arról szó, megengedhető-e nyílt tengeri városok bombázása. Megvesztegetett hadügyminiszter. A volt ro­mán hadügyminiszter Anghelescu A. tábornok ügyében a vizsgálatra kiküldött bizottság már meg­állapította a tényállást. E szerint a volt hadügymi­niszter nagymérvű visszaéléseket követett el a szállít­mányokkal való megbízás körül, így 1887. májusában Dumitrescu és Alexandrescu szállítókat megbízta 96.000 pár katonacsizma szállításával, a­nélkül, hogy a törvényszerű pályázatot kihirdette volna. 1887. feb­ruár havában, midőn a hadügyminisztériumnak 426.000 kg. ólomra és 30.000 kg. bádogra volt szük­sége, a miniszter számba sem vette két külföldi c­ég ajánlatát és a szállítmányt önkényüleg magasabb áron rendelte meg Mehedenteanu szállítónál, ki 1886-ban is egy ily szállítmányt magasabb áron nyert el, mint versenytársai. A legsúlyosabb vádat a minisz­ter ellen Broadwell, az Armstrong-ház megbízottja emelte, ki bevallotta, hogy 1887. márcz. 21-én a mi­niszternek 25,000 frankot adott és további 25,000 frank fizetésére kötelezte magát, ha a román kor­mány a szükségelt pánczélhajót a felszereléssel együtt az Armstrong-czégnél r­endelné meg.­­ A miniszter 1887. márczius 21-dikéig a Tha­mes londoni czég ajánlatának (1.562.000 frank) adott elsőbbséget s ez értelemben már rendeleteket is kibocsátott, melyeket azonban márcz. 22-én vissza­vont s oly utasítást adott, hogy a pánczélhajó az Armstrong-czégnél rendeltessék meg. Broadwell tár­sasága szerint Anghelescu a hadügyi tárczától való visszalépése után, 1888. január havában, midőn már suttogni kezdtek felőle, a 25.000 frankot borítékban vissza­adta neki. A volt hadügyminiszter hűtlen el­járása felett a miniszteri felelősségről szóló törvény értelmében fognak ítélni. A vesztegetésekben részes Maican ezredes fölött már mondtak ítéletet. A had­bíróság őt, egy ma érkezett bukaresti távirat szerint, egy évi fogságra, tiszti rangjának elvesztésére és 1400 lei pénzbüntetésre ítélte. Bombamerénylet. Esti lapunk egy távirata je­lentette, hogy a li­vor női székesegyháznak bejárata alatt egy bomba robbant szét s a székesegyház nagyon megrongálódott. Mint egy éjjel érkezett távirat tudat­ja, a bombamerénylet tetteseinek csupán az volt a czéljuk, hogy az ájtatoskodókat a székesegyházban megijeszszék. A három főtettest elfogták. A székesegyházban tett kárt háromezer frankra be­csülik. Húsvéti­ ünnepi vasúti kedvezmények. A húsvéti ünnepek alkalmából márczius hó 31-én a m. kir. államvasutak központi hálózatának összes állomá­sairól, kivéve a budapest-bánhidai, bpest-lőrinczi, bpest-horti, bpest-tápiógyörgyei és bpest-szabadszál­­lási vonalrészek állomásait, 50 százalékkal mérsé­kelt II. és III. oszt. személyvonatú, tíz nap érvényes­ségű menettérti jegyek adatnak ki Budapestre, az említett napon közlekedő valamennyi személyszállító vonathoz, gyors- és expressvonatok kivételével, vala­mint a Budapestre csak április hó 1-én reggeli órák­ban érkező személy, vegyes és omnibuszvonatokhoz. A visszautazás bármely személyszállító vonattal, gyors- és expressvonatok kivételével, bezárólag április hó 9-ig történhetik. A miskolcz-füleki, bánré­ve-dobsinai és feled­­ü­szolczi szárnyvonalak állomásain kiadandó menettérti jegyek visszautazás alkalmával a hatvan-miskolczi út­­vágányon át, valamint a tövis-predeáli vonalrész állo­másairól Nagyváradon át szóló jegyek, a visszautazás­nál Aradon át is érvényesek. Ugyanez alkalomból Bu­dapestről Bruckon át Bécsbe, valamint viszont is fog­nak 10 napi érvényességű menettérti jegyek kiadatni következő mérsékelt árakon: II. oszt. 13 frt 50 kr, III. oszt. 9 frt. 40 kr, megjegyezvén, hogy a Bpestről Bécsbe szóló menettérti jegyek márczius hó 31-én 10 óra 33 perczkor este, a Bécsből Budapestre szó­lók pedig a 11 óra 10 perczkor este induló személy­­vonathoz adatnak ki, mely jegyekkel a visszautazás bármely személyszállító vonattal, gyors és express­­vonat kivételével, szintén bezárólag április hó 9-ig történhetik.­­ A húsvéti ünnepek alkalmával a déli vasút is mérsékelt menetdíj mellett Budáról Kanizsára és viszont két menetet rendez. Indulás Budáról márczius 31-én 10 óra 12 perc­kor éjjel. Érkezés Kanizsára április 1-én 4 óra 40 perczkor reggel, ellenben indulás Kanizsáról április 1-én 12 óra 9 perczkor éjjel és érkezés Budára április 1-én 6 óra 40 perczkor reggel. A Kanizsára közlekedő vo­nat csatlakozásban áll az Adelsberg, Trieszt, Fiume és Velenczébe közlekedő két vonattal, melynek szá­mára különösen mérsékelt menetdíjak léteznek. Tisztelgő üdvözlet. Az első magyar általános biztosító társaság igazgatósági hivatala lelkes ová­­cziónak volt ma színhelye. Abból az alkalomból ugyanis, hogy O­r­m­ó­d­y Vilmos a társaság leg­utóbbi közgyűlésén egyhangúlag az igazgatótanácsba választatott: a társaság összes tisztviselői díszes kö­tésű üdvözlőiratot nyújtottak át Ormódynak s a tisz­tikar nevében J­e­n­e­y Lajos osztályfőnök intézett hozzá meleg hangú beszédet. O­r­m­ó­d­y meghatottan köszönte meg a kollegiális figyelmet s válaszában a hálaérzeten kívül kiemelte, hogy mindenkinek jól esik, ha becsületes munkásságának elismerését látja, és kiemelte, hogy midőn őt a társaság részvényesei kormányzó testülete, és első­sorban a vezérigazgató a jelenlegi állásba való helyezés által érdemein felül kitüntette, ez tulajdonkép a tisztikarnak megtisztel­tetése volt, mert mintegy buzdításul akart szolgálni arra, hogy szorgalom és komoly törekvés a legkisebb kezdetekből is fölsegít a legmagasabb poletra. — Lelkes éljenzés fogadta az igazgató szavait, mire a küldöttség Ullman Károly Pálhoz a másik új igazgatóhoz ment, s ott P­e­c­z Vilmos osztályfő­nök tartotta az üdvözlő beszédet. Herczeg a »careerben.« Livornóból jelentik. A napokban a career — tengerészeti akadémiánk is­kola-börtöne — magas vendéget látott. Az aostai herczeg legidősebb fiát, Lajos savoyai herczeget, ki a nevezett intézetben tanul és atyja kívánságára ugyan­olyan bánásmódban részesül, mint az akadémia akár­melyik más hallgatója, osztálytanára tizenkét órai carcerre ítélte, mert tiltott könyvet olvasott. Verdi Otellójának Boito-féle librettóját. Kétszáz írtért gyilkos. Csóka Mojsze, hodonyi lakos, kétszáz frtot ígért Fluture Juonnak, ha nejét megöli. Csóka ráállt az alkura s a tettet végre is hajtotta. A tett kitudódott, most mind a ket­tőt elfogták. Belőttek az imaházba. Egy temesvári izraelita imaházba, tegnap este, midőn az izraeliták húsvéti ájtatosságukat végezték, valaki belőtt. A golyó Perera rabbi feje fölött a falba fúródott s a leomló vakolat egészen ellepte nyakát és ruháját. A lövés zajára sokan az utczára siettek. A tettest mindeddig nem sikerült kézrekeríteni. Gyermekgyilkosságok napirenden. Az utóbbi idő­ben feltűnő nagy számmal történtek Budapesten gyer­mekgyilkosságok. Volt oly nap is, hogy három ily esetről kellett hírt adni. Ma megint ily bűnténynek jöttek nyomára az Akáczfa­ utcza 37. számú házban, melynek félreeső helyén egy körülbelül két évesnek látszó leánygyermek holttestét találták. Nyaka köré kendő volt csavarva, melylyel megfojtották. A rend­őrségnek még eddig nem sikerült nyomra jutnia. Pusztító elem. Felsőbirmának M y i n g y a n nevű városa a Szawaddy partján a héten majdnem teljesen a lángok áldozatává lett. A tűz éppen vihar alkalmával ütött ki, a­mint hiszik, gyújtogatás követ­keztében. Tizenötezer embert tett e tűzvész hajléktalanná. A Bordeauxban f. hó 25-én a V i­c i 11 a r­d-féle nagy kőedénygyár borult lángba. A leégett épületek 1500 négyszögméter területet fog­laltak el. A kárt egy millióra becsülik. A hamisítók királya. Múlt szombaton a londoni törvényszék előtt egy Cooper Ralph nevű ameri­kai ember állott, ki azzal volt vádolva, hogy tavaly augusztusban a Westminster-bankot egy Goodall­­nek, a híres londoni kártya­gyárosnak nevére hamisí­tott checkkel 3670 font sterling erejéig megcsalta. A checket szombaton délben adta át, mikor a bankpénz­tárosok legjobb­n el vannak foglalva s nyomban ki is fizették, de hétfőn már észrevették a hamisítást és Coopert, ki zsákmányával Francziaországba mene­kült, a franczia rendőrség elfogta és kiszolgáltatta. A hamisítást, úgy látszik, rég előkészítette, mert 1884- ben kártyaüzletet alapított Londonban és összekötte­tésbe lépett a Goodall-czéggel, csakhogy ennek alá­írását megismerje s aztán később sikeresen utánoz­hassa. Cooper különben a váltóhamisítás terén már régen jó hírnek örvend s a »hamisítók királya« czí­­mét évek óta viseli. Mostani »remekéért« tizenöt évi fegyházra ítélték. Titokzatos holttest. Bécsi jelentések szerint az inzersdorfi téglagyár munkásai a gyártelepen egy tó­forma rezervokr partján női ruhákra akadtak s midőn a tartóba néztek, a vízben egy fogyatékosan öltözött női holttestet vettek észre. A nő nyakán egy »A. W.« betűkkel jelzett zsebkendőből hurok volt kötve s igy azt hiszik, hogy bűntett áldozatául esett. A megindí­tott vizsgálat kiderítette, hogy a talált holttest W­o­n­d­r­a Amália fiatal virágkészítő lányé, a­ki e hó 20-án tűnt el hazulról s valószínűleg erőszako­san fosztatott meg életétől. Nincs azonban kizárva az az eset sem, hogy öngyilkosságot követett el, mert a leányt mindig fölöttébb exczentrikusnak ismerték. Meggyilkolt háztulajdonos. Nagy-Szent-Miklóson az Aranka folyó partján Bauer Mátyás háztulajdonost szétzúzott koponyával halva találtak. A holttest lábai a szárazon voltak, feje pedig a vízben. Hosszas kutatás után vérnyomokat találtak a parton s ez elszórt vérnyomok után indulva, a rendőrbiztos Bauer házáig jutott, hol ügyetlenül eltakart vértócsák tanúskodtak arról, hogy a bűntényt ott követték el. A ház falán friss meszelés látszott, mely alól vér­nyomok voltak észlelhetők. A rendőrség letartóztatta Bauer nejét s egyik lakóját. Ez utóbbi azt vallotta, hogy a bűntényt a nő biztatására követte el. Öngyilkos fiú. Lissabonban a minap egy 13 éves iskolásfiú felakasztotta magát, nem is sejtik, hogy mi vitte e lépésre. Testvérének a következő sorokat hagyta : »Kedves testvérem !Én már eleget él­tem. A 600 tallért rád hagyom. Úgy kívánom, hogy a tanító kísérje ki a növendékekkel együtt ko­porsómat a temetőbe. Ha lehetséges, gondoskodjál nyolc­ muzsikusról is. Isten veled. Öcséd Ottó.« Tengeri szerencsétlenségek. A New­ Yorkból érkező részletes jelentések szerint a Chesapeake­­öbölben a legutóbbi vihar alkalmával száznál több jármű pusztult el. Az áldozatok száma legkisebb számítással 40. Helyre állt vasúti közlekedés. A magyar királyi államvasutak igazgatósága arról értesíti lapunkat­, hogy Tokaj és Rakamaz állomások között az összes forgalom ma ismét megnyílt. Diákzavargások Törökországban, Konstantiná­polyból jelentik e hó 24-éről . Úgy látszik, hogy a török egyetemi hallgatók fejét megzavarta orosz kol­legáiknak példája, mert tegnap az itteni »Mul­­kije« polgári iskolában egész rendszeres sztrájk ütött ki, mely fölfelé nagy zavart idézett elő. Mi okuk volt reá a hallgatóknak s vájjon politikai természetű volt-e az ok, az még nincs kiderítve s a lapoknak egy­általán nem szabászévá tenniök. Csak annyit tud­nak, hogy a zavargás estefelé tört ki s hogy a rendőr­miniszter több mint száz csendőrt küldött ki, a­kik aztán egész éjen át őrizték a lezárt iskolaépületet. A vizsgálatot már megindították. Járvány Pest megyében. A Kalocsához tar­tozó Öreg-Csertő községben a himlő járványszerűleg fellépett, miért is a járási szolgabíró az ottani iskolá­kat bezáratta. Füstbe ment házasélet. Egy londoni lap a kö­vetkező érdekes történetet beszéli el. A múlt héten volt a bájos D­o­u­­­e­x Anna kisasszonynak esküvője Lord Peletannal. A boldog férj a város köze­lében fekvő kastélyába vitte fiatal nejét s őt komor­­náival magára hagyván, pár perezre dolgozó szobá­jába vonult vissza. Midőn aztán nejének boudok­jába lépett, ezt üresen találta. Keresztüljárta az összes terméket — senki. Végre a dohányszobában találta meg nejét, a mint ez mennyasszonyi ruhájá­ban, fején a myrthus koszorúval és fátyollal — egy havanna-szivar bodor füstjében gyönyörködött. A lord ki akarta venni a szivart neje kezéből, de ez igy szólt : »Egész nap nem értem rá egyet füstölni, már pedig e nélkül nem tudok elaludni.« E vallomásra a lord legjobbnak látta hintóját előparancsolni s a fia­tal asszonyt még ugyanaznap szüleihez visz­­szaküldeni. Új hangszer: Clavinarp nevű új hangszert mutattak be nemrég Londonban a Prince’s Hall­ban. Dietz nevű brüsszeli zenész találta fel, s tu­lajdonképen nem más, mint billentyűs hárfa. A kö­zönséges hárfához képest az az előnye van, hogy húr­jai erősebben vannak felhúzva s nem hangolódik el oly könnyen. A jövőben tehát minden zongoraértő hárfán is fog tudni játszani. A kísérletek igen jól sikerültek és jövőt ígérnek a találmánynak. Egész család víziszonyban. Chreitzben, Kolin közelében Pospischil János, jómódú földműves nejé­vel, két felnőtt gyermekével s egy szolgálóval víz­iszonyba esett. Irtóztató erővel tört ki rajtuk az ebdült s tajtékzó szájjal, vérben forgó szemekkel rontottak azokra, kik feléjük közeledtek. A falusi orvos távira­tilag egy egyetemi tanárt hivott le Prágából, ki meg is érkezett. A víziszony állítólag onnan eredt, hogy a család egy oly ludat evett meg ebédre, melyet veszett es harapott meg­ Monte-Carlóból. Nizzai lapok híre szerint, Monte- Carlóban múlt szombaton egy fiatal angol hölgy, ki 250,000 frankot vesztett el a játékasztal mellett­, revolverlövéssel véget vetett életének. Különben ta­valy Monte Carloban negyvenkilencz ember követett el öngyilkosságot a játékasztalnál szenvedett vesz­teség következtében. Rablótámadás egy kolostor ellen. A loretói ko­lostor a napokban, mint a Perseveranza írja — tragi­komikus jelenetnek volt színhelye. Öt felfegyverzett rabló világos nappal berontott a kolostor guardiánjá­­hoz, követelve, hogy nekik ezer lírát adjon. A guardián nem vesztette el hidegvérűségét és azt válaszolta a rablóknak, hogy mindjárt elhozza a kívánt összeget a rendfőnöktől. Néhány perc­c­el később megjelent a rendfőnök valamennyi szerzetessel együtt — állig fel­fegyverkezve. Erre a rablók megszeppentek és szépen odább álltak. Eddig csak egyiküket sikerült letar­tóztatni.

Next