Pesti Napló, 1889. január (40. évfolyam, 1-31. szám)

1889-01-03 / 3. szám

A­z b­­izonyára nagyon sokan sajnál közi­galit, hogy a fővárosnak egyik leg­e a Szikszay-féle ma csőd het­i legélénkebb pontján, a nemzeti szintázran a régi, jól ismert helyiség, reggeli ördögekkel. Ki mulasz­totta volna el,­lóiba fellátogató vidéki rokon­aival, ismerost oltassa a Szikszay főztét és italát ? Ezay nevet nemcsak a fővárosban emlelismerte a vidéki em­ber is. Idegenek tevalók kedvencz gyü­lekező helye e tő emeleti helyiségei­­ben gyakran ter és művészek ban­ketteket, társas !. Szikszay vendéglő­je a hetvenes (Múl­t­am-köruton egy régi sárga, egyem) volt, melynek helyén most a­ Muzeum-koriban a még szerény helyiséget k­ői­kogatták s midőn a nem­zeti­ színház bérháizikszay is konkurrált. A vendéglő béren mint húszezer írtjába került. 13 kiadásaleinte nehéz anyagi vi­szonyok közé hoztest, s az évi házbér is je­lentékeny összegre ára a látogatottságnak, ismételten nagy akkal küzdött Szikszay és ezek a múlt évi vendéglőjét nagy fény­nyel uj­ból berendkozódtak. Most végre beköve­tkezett a chipjuk a hivatalos érte­sítést, tiogy »Sziki budapesti bejegyzett vendéglős ellen (n.ev. Kerepesi­ ut 1. sz.) a budapesti kir. káltótörvényszéknél 238. szám alatt a csitatott.« A csődbiztos Bubi­a Ferencz i­ biró, tömeggondnok dr. Ve­­­s­e­y Istváelyettes tömeggondnok dr. Dá­ni Vilmos jelentési határidő 1889. február hó 20-dimosási határidő 1889. márczius hó 16-di filasztmányt 1889. már­­czius hór 19-én vált. Dr. János­­f Balogh Kálmhossék Józsefet, az or­vosi tudomány kézisét ma a sírba követte dr. Wagner Jánoágyászát volt egyetemi tanára. Wagner - elmélet, hanem a gya­korlat terén is áledést fejtett ki teljes fél­­századom át. Egés orvosi tudománynak és a betegekn­ek volt szediagnosztikában — Ko­rányi Frigyes tanár- ő volt a legkitűnőbb és ennek kö­szönhette terüségét mint orvos. A haza derék fiát verte, aki karddal a kezé­ben szállít síkra 16 a szabadság érdekében. Mint tanár növendavetetét, becsülését bírta. Wagner az orvosi terén is tevékeny mun­kásságot fejtett irdatlan munkásság köze­pette lépt­e meg , amely csakhamar meg­akadályozta abba előadásait az egyetemen folytassa. Majd a­ kötötte s ma délután 5 órakor csendesen szenderült. Wagner Jámomban, 1811. julius 18 án született. .Az algiri, Komáromban és Modor­ban, a felg­ 45 gimná'edig a pozsonyi evang. liczeumban végeztesi tudományokat 1828-tól 1833-ig Bécsben , hol 1885. január 19-én orvostudorrá avatta 35 ik év augusztus havá­ban, mint gyakorló Budapesten telepedett le. Tevékeny­­részt vetnei a budapesti kir. orvos- egylet alap­ításában. 1840 ben másod, 1841­ titkárává 1842-ben életfogytiglani választmányi tagjáét évre ezután alelnö­kivé választották s díszes állásában tizen­hat évig működöt legsúlyosabb időben vi­selt elnöksége idet az egyesület megszi­lárdítása ks körül szelévülhetetlen érdemeket. A megbold­ogult janár 27-dikén szép- és hossz-élettan rendtanárává neveztetett ki; 1848. márcizius 20-tól az egyetemen a latin helyett a n*magyar n, a kötelező előadási nyelv, a kór-és gyóógyszerszék helyettesítésével bíz­ták meg. 16348-ban ,odó küteges typhusjárvány alkalmából a közpyetemen berendezett jár­vány-kórház­t vezetetták meg, mely alkalom­mal hivatása buzg­ésének majdnem áldoza­tául esett, 8 13, mennyga is typhus exammathikus által ragályozva lelkig feküdt élet-halál közt. 1861. janu­ár 8-i sebészek számára rendelt belklinikai tanszéki tanárává nevezték ki. Sauer halála utáben az I-ső sz. belgyógyá­szati tanszékre név ki. 1868-ban kir. taná­csossággal tüntett uralkodó; 1885 ben, orvosi pályájának félszájvfordulója alkalmából, a budapesti k­ir. orvoset tiszteleti tagjává válasz­totta s még­ ez év legfelsőbb helyről a vasko­­rona-rendd­el tűnt, a bécsi egyetem pedig dísztudorrá avatta. "Wagmer a iskolából volt való. De később sza­­kitott a iskolával, és alkalmazni kezdte a f­ranczia már akkor buzgón mi­­velt fizikai kutató­­t. E két ellentétes gyógy­móddal foglalkozót, s főleg fiatal korában az »Orvost­an« és kieinische Jahrbücher «-ben közzétett cz­ikkek utóbbinak előnyös voltát tün­tette fel. Tanári a 1887-dik év végén lekö­szönt, s mimitán a sziám felhívására még egy fél évig folytatta ezt — nyugalomba vonult. Az el­hunyt­at az evangélikus templom­ban fogják felállitaian temetik majd pénte­ken d. u. 4 órakor Szű­s művészei. A nem­zeti­ségközelebbi újdonsága Bér­czik Árpá­­d »S vi­kó­czima három felvonásos eredeti víg­­játéka melynek első előadása január 11-ikére veln kit megemlítjük egyúttal, hogy a nemzeti szimileáz­­ia napokban a m. kir. opera­­házba költ­özött )­ a második emeleten az uj szabályzat­értel tervezett uj közös pénztárnak és számvev­őségnemas uj helyiséget rendez­tek be. Tutig, irodalom. Az aka nemzetgazdasági bizottsága ma délután illéti új tárgy a segélyezésével megjelenő Nemzetgaz­daságbel­szerkesztése ügyében ha­­ározzon, müinthof H­e 11 a­­ Ferencz, az eddigi szerkesztő­je az álbemondott. A bizottság a szer­kesztést dr. Jekussy Józsefre, az akadémia tagjára, az ülmer­zdasági íróra bizta. A folyó­irat havi fzázete lgjobb szakerőinek támogatá­sával fog me­gjele A Memla-iralmi csalás. Bölcsészettudori értekezés. Siirta Kálmán, Budapest 1888. A 41 oldalra terjesdő tiny sok alapossággal és széles­­­rü irodalmai sejözök felhasználásával világítja m­eg a nemz-­etköalomtörténet egy érdekes moz­­natát, 15­­­5-ben la Pál kiadta Ennius régi bő egy ep­osztót, még pedig olyan részletek­kel, melyek az leni kiadásokból hiányoztak. 1816- ig sík sem jutott eszébe a Merula­dézett és m­ált források hitelességét kifo­­i,( sőt kom ez ügygyel csak 1861-ben fog­­: ' ■ Ossjikhi kideritették, hogy Merula szán­­amis­­­tást ett el s egészen maga koholta dolgokat vett be a régi klasszikus költőbe. Ez érde­kes kérdést minden oldalról megvilágítja a kis mun­ka, mely szerzőjének alapos szaktudományát és sok­oldalú ismereteit a legjobb világításba helyezi. Törvényszéki csarnok: A kir. tábla teljes ülése. A budapesti kir. tábla ma teljes ülést tartott Vajkay Károly elnöklete alatt. Az elnök előterjesztette az évi ügymenet szám­szerű adatait. Megköszönte beszédében azt a nagy munkásságot, a­melyet a kir. tábla bírái ezúttal ki­fejtettek és véteknek­ tartaná, ha tőlük az eddiginél nagyobb erőfeszítést köve­telnének, mert ez már az alaposság ro­vására történnék. Mély elismerését fejezte ki különösen kitartó ügybuzgalmáért Sárkány József alelnöknek, a­ki megköszönve ez elismerést, válaszá­ban kifejezést adott a kir. táblai birák ragaszkodásá­nak, melylyel Vajkay elnök iránt viseltetnek, mint a ki a kiterjedt testület ügyeinek tapintatos veze­tésével és különösen a testületi szellem gondos fen­­tartása és ápolása által mindnyájuk háláját vívta ki. A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után a tel­jes ülés elhatározta, hogy C­s­a­n­á­d­y György el­hunyt tanácselnök emlékét jegyzőkönyvben örökít­­teti meg. Végül kisorsolás útján megalakították a fegyelmi tanácsot, a­melynek rendes tagjai lettek: Szegbő István, Tóth Gerő, Fiuk Ádám, Nyers Lajos; póttagok: Horváth Jenő, Sey Andor, Malatinszky Lajos és Jekelfalusy Andor kir. táblai bírák. Az alapítványi bizottság tagjai a régiek ma­radtak. Az ügyforgalmi adatokból kiemeljük, hogy a lefolyt évben beérkezett ügydarabok száma a meg­előző évről maradt hátralékkal együtt 155,833 volt, tehát 8820 darabbal több, mint 1887 végén kimutat­­tatott. A 155,833 ügydarabból 1888 -ban elintézte­­tett 121,792, maradt hátralék 34,041. A hátralék ennélfogva 5369 darabbal több, mint a mennyi 1887 végén volt. A polgári, úrbéri, kereskedelmi és váltó­ügyekben a hátralék a tavalyihoz képest szaporo­dott , a büntető ügyeknél 44-gyel apadt. Van pedig hátralék a polgári ügyeknél 23,212 , az úrbéri ügyek­nél 62, a váltó és kereskedelmi osztályban 3140, a bűnügyi osztálynál 7627. T á v í r a t o k, A hármas szövetség, London, jan. 2. A »Standard« berlini ér­tesülése szerint, a hármas szövetség­hez tartozó uralkodók az újév al­kalmából igen szívélyesen üdvö­zölték egymást. Ferencz József király sajátkezű levelet írt a német császárnak, melyben a jelenlegi nemzetközi helyzetre hivatkozva, abbeli reményének ad kifejezést, hogy az európai béke az 1889-ik év­ben is fentartható lesz. A szerbiai események. I. jan. 2. (Revue de TOrient.) A nagy szkupstina ma óriási többséggel, igen nyugodt lefolyású vita után, en bloc meg­szavazta az uj alkotmányt. Az ülés igen látogatott volt ; a karzaton a diplomáczia és a sajtó erősen volt képviselve. Az iga­zoló bizottság jelentésének meghallgatása után kö­vetkezett az alkotmány­javaslat tárgyalása. A javaslatot a bizottság előadói, B­­i­b­a­r­a­c­z Sztoján (liberális) és P­r­o­t­i­c­s Sztoján (radikális) adták elő. Ezután P­r­o­t­i­c­s Sztoján előadó (az »Odjek« főmunkatársa) kitűnő tárgyilagos beszédben fejte­gette az alkotmányjavaslat számos előnyét és ki­emelte, hogy az Európa egyik legszabadelvűbb alkot­mánya lesz. Meleg szavakban ajánlotta a javaslat elfogadását. A kisebbség előadója, Maximovics radikális elismerte az alkotmány előnyeit, de azt a nézetet fejezte ki, hogy egyes dolgok, melyekre a nemzet méltán igényt tarthat, nincsenek meg a ja­vaslatban ; felsorolt aztán egyes, jobbára mellékes pontokat, melyeket a kisebbség módosítani óhajt; de a királyi előjogokról szóló pontok közül egyet se kifogásolt a kisebbség. Ezután vita következett. A szkupstina kiválóbb tag­jai közül a vitában részt vettek Jovanovics János radikális és Kundovics Velizar liberális, kik a javaslat mellett szóltak. T­a­­­s­z­i­c­s Bankó, a disszi­­densek vezére a javaslat ellen szólt, de igen mér­sékelt hangon. A vita simán folyt le, csak egyes támadások történtek a rendőrség és a kormány közegei ellen. Inczidens nem történt. Mikor a felírt szónokok mind szólották volt, Bibaracz elő­adó fényes zárbeszédet tartott, melyben kiemelte, hogy az új alkotmány ajándék, melyet a király ad a népnek. A királynak alkotmány­­szerű joga van az alkotmányjavaslatnak en bloc el­fogadását követelni. A régi alkotmány ezen intézke­dését fejtegetve, ajánlja az új alkotmányt a szerbek hazafias érzelmeibe. Most általános feszültség közben felszólalt Mijatovics külügyminiszter és fényes beszédben lelkes szavakkal ajánlotta az alkotmány­javaslat egy­hangú elfogadását. A jelen javaslattal, mondá a szó­nok, a nemzet mitsem ad a királynak, a király ellen­ben sok előjogot áldoz fel. Most, hogy a művelt világ szemei Szerbiára vannak függesztve, a szerb népnek be kell bizonyítania, hogy politikailag érett és sza­badságszerető nép. Üthet az óra, mikor Európá­nak ismét alkalma lesz ítéletet mondani Szerbiáról. Mutassuk meg, hogy eszményeinkre méltók vagyunk, azzal, hogy egyhangú szavazatunk által köszönetet mondunk annak, a­ki bennünket a szabadsággal megajándékozott. A külügyminiszter beszédét zajos tetszéssel fogadták. Ezután a szavazás következett. Az alkotmány­javaslat mellett szavazott 494, ellene sza­va­z­ott 73 ; a szavazásban nem vett részt 3 tag távol volt 17. Az alkotmányjavaslat tehát óriási több­séggel elfogadtatott. Az eredményt viharos lelkese­déssel üdvözölték. Holnap lesz a nagy szkupstina zárülése. Belgrád, jan. 2. (A Pesti Napló ki­küldött tudósítójának távirata.) A nagy szkupstina holnapi zárülésén, mely­ tíz órakor kezdődik, mint értesülök, mégis lesz trónbeszéd. Belgrád, jan. 2. (A Pesti Napló ki­küldött tudósítójának távirata). A szkupstinának négy elfogott tagját Milán király parancsa következ­tében ma szabadon bocsátották. Mind a négyen a szkupstina mai ülésében tet­ték le az esküt. Katics, a radikális pártvezér nem volt letartóztatva. Belgrád, jan. 2. (A Pesti Napló ki­küldött tudósítójának távirata).Bogi­­csevics bécsi követet visszahív­ják és helyébe Petronjevichet bízzák meg a bécsi követi állással. Oroszország és Milán király. Pétervár, jan. 2. (Pol. Korr.) A Szerbiá­ban lejátszódó események alkalmával Orosz­országban felmerült aggályok nagyrészt megszűntek, minthogy Milán király a győztes ellenzék iránt előzékenynek mutatkozik s a Bécsből érkező hírekből látszik, hogy Ausztria-Magyarország Szerbia belügyeibe avatkozni nem szándékozik. Mindenesetre szem előtt kell tartani, hogy nem egyszer a legjobb s legbecsületesebb szándékokat meg­rendíti és meghiúsítja az események folyása. Csak el kell képzelni az eshetőséget, hogy Milán királynak nem sikerül a győztes párt­tal megegyezésre jutnia s ha ez eshetőséget végső következményéig kisérjük, még a nemzetközi bonyodalmak lehető­sége és a béke veszélyeztetése is áll előttünk. Nem kevésbbé veszélyessé alakulhatna a helyzet, ha Milán királyt meg­buktatnák, vagy csak megkísérlenék is buk­tatását. Ez utóbbi okból általánosan óhajtják Oroszországban, daczára az ellenszenvnek, mely Mi­lán királylyal szemben ural­kodik, hogy létre jöjjön a megegyezés a szerb király és eddigi ellenfelei közt. (Ez az óhajtás orosz részről annál érthetőbb, mert a radikálisok Szerbiában mind orosz barátok. Szerk.) még ha e megegyezés a győztes párt néhány programmpontjának fel­adásával járna i­s. Oroszországban még Milán királynak a trónról való önkéntes le­mondását is aggasztó eseménynek te­kintenék, úgy hogy az orosz poli­tikai körök előtt most a leg­­kívánatosabbnak látszik, hogy Milán király megmaradjon trónján. Ebből természetesen nem kö­vetkezik az, hogy az orosz világ fel­adja általánosan ismert érzelmeit és felfogá­sait, melyek leginkább a szerb ki­rály elvált nejének Oroszország­ban történő fogadtatásában nyil­vánulnak. Oroszországban semmi esetre sem akarják Milán király cselekedeteit — az általánosan elítélt cselekedeteket — szentesí­teni, még az esetben sem, ha e szentesítést Milán király jelentékeny enged­­mény­ek árán vásárolná meg. (A­mi azonban, úgy látszik, még sincs kizárva. Szerk.) Oroszország egyszerűen csak a status­­quo fenntartását akarja, (Az eddi­git, vagy az ezutánit? Szerk.) a­mi többre becsülendő az esetleges forradalom s háborús bonyodalmak viharainál, s különösen többre becsülendő akkor, ha oly viszonyokon alapul, melyek a radikálisok győzelméből fejlődtek. (Hisz ez éppen a bökkenő a mi szemünkben! Szerk.) Ha Ausztria­ Magyar­­ország hű marad programmjához s nem avatkozik Szerbia belügyeibe, a fenyegető bonyodalmak felidézése — minthogy Orosz­ország nem fog Milán király el­len forradalmi mozgalmat elő­idézni (Ugyan mióta? Szerk.)— bizony­talan időre lesz elhalasztható. Az osztrák urakházának uj tagjai. BéCS, jan. 2. Értesülésünk szerint az urakháza tagjaivá kineveztettek : Clam-Martinitz Rikhárd gróf titkos ta­nácsos, Ischary Rudolf, az alsó-ausztriai ke­reskedelmi kamara elnöke; Kinsky Keresz­­tély gróf, az alsó-ausztriai tartománygyűlés elnöke, Ledebur-Wicheln János gróf kamarás, Lenz Antal tr., prépost, P­o­t­o­c­k­i Arthur gróf kamarás, Schmidt Frigyes báró, építész; Schneider Ferencz lovag, nyugalmazott miniszteri tanácsos; S­i­c­k­e­l lovag udvari tanácsos, egyetemi tanár ; S­t­r­e­­mayr, a legfőbb itélőszék másodelnöke; Thun-Hohenstei­n-Sardagna Ferencz gróf kamarás, tiroli nagybirtokos; Fran­kenstein Károly báró titkos tanácsos, követ. Pétervár, jan. 2. A »Moskovskija Vje­­domosti« értesülése szerint a pénzügyminisz­térium a varsó-bécsi, varsó-prom­­bergi és varsó-tereszpoli vasutak államosítását tervezi, a­mit a kincstár az alapszabályok értelmében a nevezett vas­utak részvényeinek kincstári utalványokkal való becserélése útján eszközölhetne. Róma, jan. 2. A király Bruck báró osztrák­magyar nagykövetnek a Szen­t-M­ó­r­i­c­z-r­e­n­d nagykeresztjét adományozta. Braunschweig, jan. 2. A »Tageblatt« szerint a regens-herczeg nem fogadta el Görtz­ Wins­­ber­g gróf államminiszter lemondását. Wiesbaden,jan. 2. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) A nasszaui örökös her­­czeg a legközelebbi napokban Bécsbe utazik, hogy mint tábornok bemutassa magát a császár­királynak. Baden örökös nagyherczege és neje hol­napután Königsteinből több napi tartózkodásra Ber­linbe utaznak. (N. Fr. Pr.) Konstantinápoly, jan. 2. (A Pesti Napló távirata.) Ma a Mauser-féle fegyverekből 62 láda újabb küldemény érkezett ide, melyet a tü­zérség főparancsnoka vett át. A római »Tribun­á«-t és a Buscsukban megjelenő »M a k e d o n i a« czimű lapot Törökországból kitiltották. Páris, jan. 2. Floquet kormányelnök meg­­hűtötte magát, minek következtében kissé gyengélkedik. Páris, jan. 2. A­théne és mellékvizei roha­mosan apadna­k. közgazdaság. Athén, jan. 2. A bécsi Union-Bank szer­­ződést kötött a görög kormánynyal, mely szerint 20 millió frank névértékű, az ar­­chaeologiai társaság czéljaira kibocsátott és állami­lag biztosított sorsjegyet átvesz. Ipar és kereskedelem. A földhitelügy reformja. A vízszabályozási és talajjavítási szükségletek fedezésére felveendő kölcsö­nök lehetővé tétele és az ilyen kölcsönök alapján ki­adandó külön jelzálogkötvények kibocsátása tárgyá­ban egybehívott szaktanácskozmány Tisza Kálmán miniszterelnök elnöklete alatt ma délután, három órai ülésben, befejezte a kormány által előterjesztett tör­vényjavaslat tárgyalását. Hosszasabb vita fejlődött ki a törvényjavaslat amaz intézkedésénél, mily eljárás követtessék ama telekkönyvi birtoktestekkel szemben, melyeknek csak egy parczellája van bevonva a szabá­lyozási vagy talajjavitási műveletbe és e művelet vég­rehajtásának szüksége fog beállani, — továbbá amaz intézkedésnél, mely az adó visszatérítés módozatairól szól.­­ A miniszterelnök végül kijelente, hogy a mi­nisztérium a hallottaknak megfontolásával fogja a legközelebbi időben beterjesztendő törvényjavaslatot szövegezni. Ipartestületek portamentessége. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszter rendelete szerint az ipartestületek portamentességet csakis egymás közt, valamint a kereskedelmi s iparka­marákkal és az első fokú iparhatóságokkal »ip­ar­ü­gyben« váltott és a borítékon így jelzett levélpostai küldeményekre élveznek. A portamentes­­ség azonban pénzküldeményekre és csoma­gokra ki nem terjed. A budapesti mészáros ipartestület e rendeletet igazságtalannak találja és beadványt intézett az országos iparegyesülethez, kérve a rendelet megváltoztatásának kieszközlését. A beadványban az ipartestület kimutatni igyekszik, hogy a rendelet szelleme és iránya ellenkezik a tör­­vényhozásilag szentesített azon elvvel, miszerint az ipartestületek bizonyos teendők tekintetében ható­ságok. A rendelet eredménye pedig határozottan káros lenne, mert terhet ró amaz intézményre, mely­nek hivatása hatósági teendőket végezni, s amely in­tézményt csakis az országban legjobban megterhelt iparososztály áldozatkészsége tart fönn. Csődök. A temesvári törvényszék megindította a csődeljárást L­u­k­á­s­z Imre odavaló kereskedő ellen és csődbiztosul Vitter Antalt, tömeggondnokul Farkas Jánost nevezte ki. A követelések bejelentések végső­ határnapja e hó 21-ike, felszámolási tárgyalás febr. 4-ikén, csődválasztmány kijelölése febr. 6-ikán. — A miskolczi törvényszék csődöt nyitott Simon Dezső mező­kövesdi terménykereskedő ellen. Csődbiz­tos Kozma Gyula, tömeggondnok dr Nánássy László, helyettese Fodor Ferencz. Bejelentési határidő február 13-ika, felszámolási tárgyalás márczius 4-ikén, csőd­választmány kijelölése márczius 7 ikén. Vegyes hírek. Az utalványozási jegyzékek szabályozása. A pénzügyminiszter — értesülésünk szerint — vala­mennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz az utalványozási jegyzéknek az állami számvevőszéknek való pon­tos beküldése tárgyában körrendeletet bo­csátott ki, mely így szól: »Tapasztalta­tott, hogy az egyes számvevő osz­tályok által az évi pénzkezelési kimutatásokban ki­tüntetett utalványozási eredmények, a m. kir. állami számvevőszék által a havi utalványozási jegyzékek alapján vezetett hitelnyilvántartás eredményeivel szemben eltérést mutattak, ami onnan ered, hogy az illető számvevő­ osztályok egyes tételeket az illető czím utalványozási jegyzékéből kihagytak, vagy pedig egyes utalványozási jegyzékeknek a m. kir. állami számvevőszékhez való beküldését elmulasztották. Minthogy az ily esetekben bekívánt, de a zárszám­adások lezárása folytán kellő időben már nem tár­gyalható jegyzékekben tévesen oly költségek is fog­laltathatnak, melyek azon czímet, amelynek terhére elszámoltattak, nem illetik, utasítandók a hatóságok és hivatalok számvevő osztályai, hogy az utalványo­zási és megszüntetési jegyzékeket a legnagyobb gond­dal vezetvén, azokat az állami számvevőszéknek a fennálló utasítás szerint kellő időben küldjék meg. Sorsolás. A pestvárosi három millió forintos kölcsön 37-ik és az öt millió forintos kölcsön 36-ik részletének visszafizetése czéljából a kötvény­sorsolás ma ment végbe Horváth János tanácsos elnöklete alatt. A három milliós kölcsönnél összesen 43500 frt értékű kötvényt sorsoltak ki, és pedig: 10 darab 100 forintost: 19 62 66 74 163 189 359 424 426 532 — 1 darab 500 forintost: 35, 42 darab 1800 forintost: 42 50 88 220 436 440 443 455 619 648 695 847 985 997 1023 1028 1047 1069 1148 1149 1431 1438 1538 1567 1645 1662 1681 1696 1801 1893 1967 1978 2085 2272 2397 2398 2406 2442 2549 2690 2691 2868. Az öt milliós kölcsönnél 70400 frt értékű kötvényt sorsoltak ki, és pedig: 59 darab 100 frtost: 34 60 68 98 190 236 270 342 478 833 896 929 1261 1372 1398 1443 1471 1538 1553 1755 1823 1906 1923 2097 2111 2132 2144 2192 2207 2273 2598 2629 2630 2639 2656 2688 2698 3076 3159 3171 3406 3482 3901 4022 4026 4078 4102 4200 4201 4234 4240 4486 4549 4605 4631 4781 4804 4892 4930 4955 4981, 43 darab 500 forintost: 60 106 118 125 182 197 198 261 287 428 458 492 485 848 889 941 1023 1072 1204 1402 1444 1489 1669 1716 1756 1765 1777 1806 1965 1966 1978 2027 2117 2167 2215 2239 2289 2295 2296 2517 2580 2973 2996. 43 darab 1000 f o r i n t o s t: 74 131151168 259 284 285 288 519 593 600 601 907 925 933 982 1065 1073 1076 1139 1217 1549 1554 1615 1638 2169 2204 2211 2228 2231 2234 2485 2564 2622 2623 2679 2683 2717 2756 2788 2840 2847 2892. Bécs, január 2. A hitelsorsjegyek mai húzásánál következő sorszámok húzattak ki: 585, 685, 967, 1059, 1690, 1766, 2327, 2395, 2420, 3074, 3225, 3291, 3354, 3674, 3724, 3752, 4042, 4074, 4146. A főnyereményt a 3074. sorsz. 81. sz. sorsjegy nyeri. A második nyeremény a 2327 sorsz. 54 számú sorsjegyre, a harmadik a 2327 sorsz. 4. számú sorsjegyre esett. Öt-ötezer frtot nyer­nek: a 967. sorsz. 9. sz. és 1766. sorsz. 61. sz. sors­­jegyek. Egyenként 2000 frtot nyernek az 1059. sor­szám 66. sz. és 3074.sorsz. 24. sz. sorsjegyek. A 685. sorsz. 72. sz. és 3225. sorsz. 20. sz. sorsjegyek egyen­ként 1500 frtot nyernek. Bécs, jan. 2. A Bécsvárosi sorsjegyek mai húzásánál következő sorszámok huzattak ki: 31, 113, 144, 173, 267, 369, 1449, 1508, 1710, 1927, 2051, 2228, 2266. A főnyereményt az 1508 sorsz. 69 számú sorsjegy nyeri. A második nyere­ményt a 113 sorsz. 42 sz.és a harmadikat a 2051 sorsz. 53 számú sorsjegy nyeri.­­ Egyenként 1000 forintot nyernek: 144 sorsz. 2 sz., 173 sorsz. 4 sz., 267 sorsz. 41 sz., 2051 sorsz. 13 sz. és 2228 sorsz. 74 sz. sorsjegyek. A budapesti gabonatőzsdéről. A délután folyamán a határidők változatlan irányzatot követtek. Az árfolyamok következőleg ala­kultak : Búza őszre 7.78 pénz, 7.80 áru ; b­ú­z­a már­czius—áprilisra 7.86 pénz, 7.87 áru; tengeri május —júniusra 5.07 pénz, 5.09 áru ; z a­­ tavaszra 5­47 pénz, 6.45 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délután folyamán az árfolyamok szilárdak voltak. A zárlatok ezek : osztrák hitelrészvény 813.50 — 318.90-813.50 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 102.87-­ írton, magyar 6 százalékos papírjáradék 93.85— 93.95-93.90 írton. Az esti forgalom szintén szilárd irányzatot kö­vetett. A hivatalos jegyzések a következők : osztrák hitel­részvény 814.10—314.-----314.30 írton, magyar 4 száza­lékos aranyjáradék 102 40 írton, magyar 5 százalékos pa­pírjáradék 91.— írton. Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Január 2. Az üzlet változatlan. Hagy, uras, öreg, nehéz 48.----49.— frtig, fiatal ne­héz 50.50-51.- frtig, közép 50.50.-51.- frtig, könnyű 49 50 —50.— frtig, közönséges (szedett) nehéz 48.----49.— frtig, közép 48.----49.— frtig, könnyű 47.----48.— frtig. — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.-------frtig, közép —.-------.— frtig, könnyű —.-------.— frtig, ere­deti (Stachel) nehéz —.-------.— frtig, közép —.--------.— frtig. — Szerbiai neh. 48.----49.— frtig, közép 48.-----49.—­ frtig, könnyű 46.----47.— frtig. Hízó egyéves frtig, kétéves makkos —.-------.— frtig, öreg —.--------.— forintig. Az árak a hizlalt sertéseknél páronkint 45 k­i­­logrammra vonatkoznak 4°/6-os levonás mel­lett. Román és szerb sertéseknél, ha tranzitö­ üzlet kötte­tik, a vevőnek páronkint 4 arany forintot térítenek meg a vám ellenében. Sertéslétszám: Deczember 8- án volt készlet­ben 80.798 db, decz. 81. és jan. 1-én felhajtatott 1149 da­rab, decz.­81. és jan. 1-én elszállittatott 1179 db, január 1-én maradt készletben 80.759 drb sertés. A kis sorsjáték húzásai január 2. Prága: 26 42 48 15 13 Lemberg: 57 88 78 70 26 Szeben : 29 40 89 60 18 Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 3. sz. Havi bérl. 3. ez. Január 3-án: Lucretia Borgia. Tragédia a felvonásban. Irta Hugo Viktor. Fordította Szász Károly. Szemé­lyek: Donna Lucretia B. Jászay M. Don Alfonso Bercsényi Gennaro Nagy Imre Gubetta Egressy Maffio Orsini Szacsvay Jeppo Liveretto Gyenes Apo­tolo Gazella Kőrösmezei Ascanio Petrucci Császár Oloferno V. Horváth Eustighello Pintér Astolfo Paludi Negroni­ngnő Lubinszkyné Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Péntek, Bölcs Náthán. Szombat, Az egér. Vasárnap, Válás után,bérletsz. M. kir. operaház. Bérlet I. szám. Bérlet V. szám. Január 8-án : Wilt Mária assz. cs. és kir.kama­­raénekesnő vendégjátékával. Borgia Lucretia. Opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Donizetti. Személyek: Don Alfonso Bignio Borgia Lucretia Wilt M. Gennaro Hajós Maffio Orsini Henszler H. Jeppo Liveretto Dalnoki Oloferno V. Stoll K. Ascanio Szendröi Don Apostolo G. Szegedi Gubetta Tallián Eustighello Várassi Az opera után: A babatündér. Látványos ballet 1 felv. Szer­iette Hassreiter és Gaul. Zené­jét irta Bayer. Személyek: Játékkereskedő Smeraldi Mindenese Zolnai L. Babatündér Maruzzi F. Japáni baba Müller K. Khinai baba Zsuzsanics E. Tivoli baba Kürthy H. Spanyol baba Doroginé Szerecsen baba Monori T. Árszlán Pini H. Kezdete 7 órakor. M 0 8 O E. Szombat, Tell Vilmos. Prévost H. vendégjátékával. Vasárnap: A granadai éji szál­lás. A babatündér. Népszínház. Január 3-án: Blaha Lujza assz. mint vendég. Királyfogás. Eredeti nagy Operette 3 fel­vonásban. Irta Csiky Gergely. Zenéjét szerzette Konti J. Személyek: Badzivil herczeg Victor Marx Kassai Kopek Gyöngyi Balstrom V. Kovács Flóra, leánya Blaha L. Almanzor Horváth V. Lola, leánya Hevesi J. Don Bernard­o Németh Amadil Bácskai J. Cogollos Újvári Languszka grófnő Kláráé Kezdete 7 órakor. M Ü S O E. Péntek, A suhancz, Blaha L. Szombat, A titkos csók. Vasárnap, A betyár kendője, Blaha L.­assz. mint vendég. Várszínház. Na­gybérl. SS. sí. Havi bérl. 1 sb. Január 3-án: Constantin abbé. Vígjáték 3 felv. Irta Halévy, Crémieux és Decourcelle. Személyek: Constantin abbé Újházi Jean Raynaud Mihályi­ Paul de Lavardens Benedek De Larnac Hetényi Bernard Gabányi Scottné Helvey L. Miss Bettina Per­cival G. Csillag T. Lavardens grófné Lendvayné Pauline Vizváriné Kezdete 7 órakor. M 0 8 O E. Péntek, Hamlet. Vasárnap, A vasgyáros. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. jjgp* Még csak 6 előadás. ^ A VIGADÓ NAGY TERMÉBEN F­ 1 e ii-s­z­i­n­k­­r­a a legnagyobbszerű phantast-m­yster-berendezés. Ma este 71/9 órakor D­ISZ-ELŐ ADÁS. Eseténkint viharos tetszés nyilvánítás minden látványosság után. Magneta, lény a mágia országából; phantastikus átváltozások az 1001 éjből, villamos világítással. ITJ !! a repülő ember; az infernabilis ruha; a szellemek víg hangversenye; az óriási fényképész; a fata morgana, a levegő bámulatos tünetei; pompás képek a világ nevezetességeiről; viha­ros utazás Olaszországba; szellemek némajátékai; rettenetes éj a római katakombákban. Végül 500,000 ördög. Jegyeladás reggel 10 órától estig a Vígadó pénztáránál — Előleges jelentés: Szombaton délután 4 ha órakor családi és gyermekelőadás fél árak mellett; jegyek már most se kaphatók a pénztárnál. 19 M­­m tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Köszönetnyim­­fan­td­s* RaiMIPh Mól* Szabolcs-megye, Nyíregyháza m. kir. tör- I3uil Ill'll 1T101 y vényszéki főorvosának, ki leányunkat, ki már a halállal küzdött, vészéivé* gyomorbajá­ból két ízben kigyógyitotta, ami csakis fárad­hatta» lelkiismeretes szorgalmának, ügyessége­s tudományá­­nak köszönhető, ezt a nyilvánosság elé bocsájtva, ezennel hálás köszönetünket fejezzük ki 75 Ibrányi Zsigmond és neje.

Next