Pesti Napló, 1889. november (40. évfolyam, 301-330. szám)

1889-11-10 / 310. szám

emellett megfelelő eljárás meghonosítása égető szükséggé érlelődött. Az elnökség a kérvényező ipar­testület beadványában megpendített eszme nyomán leghelyesebbnek véli az eddigi eljárást a lehető leg­teljesebben összpontosítani akként, hogy a mérnöki hivatal az elölj­áróség és a középítési bizottmány ki­rendeltje és az illető orvosi közeg bizottsággá alakul­va, a helyszíni szemlét együttesen tartsák meg s fi­gyelemmel valamennyi számba veendő szempontra, adjanak véleményt, mely érdemleges határozat­hoza­tala végett minden más forma mellőzésével, egyene­sen a fővárosi tanács elé volna terjesztendő. Az em­­lített bizottság szervezéséről úgy kellene gondos­kodni, hogy az feladatában minden késedelem nélkül járhasson el, nevezetesen szükség esetén állandóan működésben legyen, esetleg pedig több bizottság is ki volna rendelhető. A tanács az elnökség véleményét magáévá tette s mielőtt a szóban forgó eljárást ez ér­telemben s az építési szabályutasitás kiegészítéséül az 1870.X. t.-cz. 22. §-a alapján szabályozná, felhívja a fővárost, hogy netán fenforgó észrevételeit lehető mi­előbb adja elő. A belkezelési költségek, továbbá a nagykörúti kölcsönalap 1890. évre szóló előirányzatait és ez utóbbi alap 1888. évi zárszámadá­sát a tanács pénzügyi bizottságának javaslata szerint megállapítván, azokat a miniszterelnökhöz felterjesz­teni rendelte. A budai szegényház és a fővárosi szere­­tetház építése czéljára a főváros bizottmányai aján­latba hozták a Szent-Endrei-út mellett, a homokos dűlőben levő úgynevezett Papföldet és a törökkő-dű­lőben levő városi telket. Minthogy e fővárosi intéze­tek elhelyezésénél nemcsak a szabályozás és város­­rendezési érdekeire, hanem arra is figyelemmel kell lenni, hogy azok czélszerűen legyenek adminisztrál­hatók és e kérdésben első­sorban maga a fővárosi ta­nács van hivatva nyilatkozni: a tanács az iratokat azzal küldi vissza a fővárosnak, hogy azokat a köz­­építészeti bizottmány és a városi tanács tüzetesen in­dokolandó véleményével egészítse ki. Néhány apróbb ügy elintézésével és építési engedélyek kiadásával az ülés véget ért. Változás a fővárosi adók kezelésében. A fővá­rosi adófelügyelőségnél azon dolgoznak, hogy a fővá­ros adózói adótartozásukat az év kezdetén megtud­hassák s hogy végét szakítsák mindamaz alkalmat­lanságoknak, melyek onnan eredtek, hogy az adózók sokszor a harmadik évnegyed végén sem tudhatták meg, mi az, mit tőlük adók czimén követelnek. A mun­kálatok T­a­b­ó­d­y József vezetése alatt, kit az »O. É.« szerint, mint leendő adófelügyelőt emlegetnek, már annyira előrehaladtak, hogy a házadó már 1890. ja­nuár havában ki lesz vetve. Helyi hírek. Karel Ferencz öngyilkossága. Esti lapunkban már közöltünk részletes tudósítást a déli vaspálya pénztárnokának Karel Ferencznek öngyilkosságáról. A megrendítő eset fővárosszerte általános feltűnést keltett s a nézetek nagyban megoszoltak aziránt, váj­jon Karel követte-e el a 22.000 frtos lopást, vagy pedig mások bűnének esett ártatlan áldozatul. La­punk esti kiadásában megírtuk már, hogy a pénztár­nok cselédje észrevette, hogy Karel a zongoránál sietve levelet irt czeruzával. E levelet csak délután találták meg. Midőn ugyanis Karelné férje holtteste mellől a tabáni temetőből hazatért, a cseléd figyel­meztette őt a levélre. Kutatni kezdtek utána s az iro­mányt meg is találták a zongora takarója alatt. A levél németből fordítva így szól : »A lopásban én és családom ártat­lanok vagyunk, s minden vizsgálat sikertelen lesz. A tolvajt a vasúti alkalmazottak közt kell keresni. Az emberi erényekben való csalatkozás, szívtelenség, barátság és jellemtelenség keserítették meg élete­met, s embergyűlölővé tettek. Ezért voltam komor és barátságtalan. Ehhez társult még lassan kint a­z életuntság, mely évek óta, s különösen az utóbbi időben öngyilkos gondolatokat ébresztett bennem. Meg kellett e lépést tennem, bocsássatok meg nekem, s kérlek gyámolitsátok a hátramaradot­takat. K. F.: Hogy Karel csakugyan életunt volt, azt e leve­lén kívül több tanú is megerősíti, kik abbeli hiedelmüknek már tegnap is kifejezést adtak a rend­őrségnél. Az ellopott pénznek még eddig semmi nyoma s a rendőrség most sem állapította meg, hogy vájjon idegen tettesek dézsmálták meg a pénz­tárt vagy pedig Karel sikkasztotta el a pénzt. Tököly Száva emlékezete. A budapesti Tököly­­féle nevelő intézet alapítója, Tököly Száva emlé­kére, a Zöldfa­ utczai szerb templomban holnap, vasárnap délelőtt tizenegy órakor ünnepélyes évi gyászmisét fognak tartani. Az új igazságügyi palota építése javában folyik s miután a külső építkezéseket már befejezték, mind­addig szakadatlanul tart, míg az épület teljesen el nem készül. A szerződés értelmében a palotának jövő év november elsejére kell készen lennie, de már augusz­tus 1-én átadják a használatnak. Az új igazságügyi palota olasz renaissance styl­­ban épül s két főbejárata van: az egyik az Alkot­­mány-utczára, a másik a Markó-utczára nyílik. Előbbi oldalán van a polgári törvénykezés épülete, utóbbi oldalán a büntető törvényszék épülete. A palota ma­gában foglalja az I. fokú törvényszéket, a telekkönyvi és iktató hivatalt, a IV—X. kerületi büntető járás­­bíróságokat, az V. kerületi járásbíróságot, az ügyész­séget, a vizsgálati foglyok helyiségeit stb. A vizs­gálati foglyok czellái világosak, tiszták, külön ven­­tilláczióval és gázvezetékkel vannak ellátva.­­ A vizsgálati foglyok épületétől a Maikkó­ utczai részen levő tágas tárgyalási terembe híd vezet át. A czellák 250 vizsgálati fogoly számára építvek, külön helyisé­gekkel a nők és külön a férfiak számára. Az egész épületben négy nagy udvar van s a középső udvarból két nagy boltozott lépcsőzet vezet az emeleteken levő bíróságokhoz s az épület egyik legjelentékenyebb ré­széhez , az esküdtszéki nagy tárgyaló teremhez. Az Alkotmány-utczai bejáratnál márvány oszlopokkal beépített csarnok emelkedik, mely később a magyar igazságügy kiváló férfiainak pantheonja lesz. Tánczestély. A kereskedő ifjak társulata ma este saját helyiségeiben tánczestélyt rendezett. A né­gyest ötven pár tánczolta. A sikerült tánczmulatság eltartott az éjjeli órákig. A vigyázatlanság áldozata. Kopányi János 14 éves asztalos inas ma délután Mosár Ferencz nevű mestere lakásán az égő kályha mellé feküdt és csak­hamar el is aludt. Eközben a kályhából kipattant szikra felgyújtotta ruháját s a szerencsétlen fiú csak­hamar lánggal égett. Jajveszékelve szaladt ki a folyo­sóra, de az erős légáramlat csak szította a tüzet. Se­gélykiáltásaira összefutottak a szomszédok, kik csak nagy nehezen tudták letépni a fiúról a lángoló ruhát, de már akkor egész teste súlyos égési sebekkel volt borítva. Bevitték a Rókus-kórházba, a­hol belehalt sebeibe. Színház és művészet. Az operaházban hosszabb pihentetés után ismét elővették a Wagner-trilógia két első részét. Ma a Rajna kincsét hozták színre a régi, ismert szerep­­osztással. Az előadást maga Mahler igazgató vezette s a zenekar a motívumokban gazdag és csodálatosan szövevényes zenét mindvégig mesterileg interpretálta. Hogy közönségünk műszlése mily magas színvonalon áll, alig bizonyíthatja valami örvendetesebben, mint az, hogy a »Rajna kincse« is nagy közönséget tud vonzani, s ez a közönség a harmadfél óráig szakadat­lanul s minden megállás nélkül tartó zenét mind­végig a legnagyobb figyelemmel tudja élvezni. Wagner zenéje olyan, hogy minél többször hallják, annál inkább tudnak gyönyörködni annak művészi részleteiben és bármennyiszer hallják is, minden al­kalommal fognak benne valami újat felfedezni; ez ma­gyarázza meg, hogy tehát a trilógia is minél több­ször adatik, annál jobban hódít s mind nagyobb kö­zönséget vonz. S hogy ez igy van és igy lehet s hogy az operaházban ily nehéz és magas színvonalon álló operákat kizárólag hazai erőktől és magyar nyelven előadva élvezhetünk, ez Mahler Gusztávnak oly elvi­­tázhatlan érdeme, melyért neki a sajtó útján is csak a legmelegebb elismerést fejezhetjük ki. A mai előadáson Ney, Odry, Takáts, Tallián, Broulik s a nők közül Rotter, Henszler s A. Wein Margit egyaránt dicséretremél­tón működtek közre. Erda szerepében először lépett ma fel Füredi Eszter k.­a, s tanúságot tett, hogy zeneileg képzett énekesnő, kinek hangja még sokat fejlődhetik. Az ensembleban teljesen bevált. Holnap a Wallkürt hozzák színre s mint halljuk, a jegyek nagy része már előre el van adva. Színházi műsorok. A nemzeti színház­ban: november 11-én »Bánk­ bán«, 12-én »Egy csepp méreg«, 13-án »A svihákok«, 14-én »Téli rege«, 15-én »Napam asszony«, 16-án »Bál után« és »Ideges nők«, 17-én »II. Rákóczi Ferencz fogsága.« — Az operaházban: november 11-én »Alva­járó« és »Babatündér«, 12-én »Tannhäuser«, Rossini Paula felléptével, 15-én »Aida« Rossini Paula fellép­tével, 16-án »Carmen« Braga Hermin asszony fellép­tével, 17-én »A windsori víg nők.« — A várszín­házban: november 13-án »Teli Vilmos«, 14-én »Bálkirálynő« s »Országgyűlési szállás«, 17-én »Vil­­lemer marquis.« — A népszínházban: novem­ber 11-én »Ingyenélők«, 12-én »Éjjel az erdőn«, 13-án »Boccaccio«, 14-én »Peleskei nótárius«, 15-én »Náni« pályanyertes népszínmű először, 16-án és 17-én ugyanez. A m. kir. szobrászati iskola építését a jövő hé­ten fejezik be. Az uj intézet a festő mesteriskola tel­kén épült s egyike a főváros legdíszesebb és legérde­kesebb épületeinek. Tiszta görög stilben van tartva s homlokzatát oszlopok tartják. Az épületben egy szökőkuttal ellátott előcsarnokon kívül van egy nagy felülről világított műterem, melyben Strobl Alajos tanár, kinek számára voltaképen az intézet készül Arany János szobrát fogja már a legközelebbi na­pokban mintázni. Ettől balra van egy hosszúkás nagy terem, melyben a szobrász -­növendékek fognak mintázgatni. Jobbra pedig Stroblnak egy kisebb mű­terme. Ezenkívül az épületben lakás van az intézeti szolga számára. Az egész épület költségét fedezte az a huszonnyolczezer forint mely a Deák-szoborra begyült összegből fölöslegként maradt. Az intézet különben kiegészítő részét fogja képezni a m. kir. mintarajziskolának, melynek szobrásznövendékei már a napokban az uj szobrásziskolában kezdik meg a tanulást. A műcsarnokban a téli kiállításra érkezett művek bírálata nagy munkát adott a kiállítási bizott­ságnak. A bírálók tegnapelőtt reggeltől estig s tegnap délig megszakítás nélkül nézték meg a műtárgyakat, melyek száma megközelíti a kétszázat. Minthogy a műcsarnok termeinek térfogata a művek elfogadá­sának különben is határt szab s igen sok érdekes és becses mű akadt, a bizottság az eddiginél szigorúbban mérlegelhette a műtárgyak becsét, ezért m­o­s­t­a­n­i­g 182, nagyobb részt külföldi müvet uta­sítot­t vissza. A bizottság azonban a maga megnyugtatása végett, az el nem fogadott müveket a rendezés alatt újra végig fogja nézni s csak azután hoz végleges határozatot. Tudomány, irodalom. Hírek az akadémiából. Az akadémia második osztálya tegnap este tartott értek­­ezletén az osztály által hirdetett és már lejárt pályázatokra a követ­kező bíráló­ bizott­ságokat küldte ki: a Bézs­án-pá­lyázatra P­a­u­e­r Imre 1. és P­u­­­s­z­k­y Ágost 1. tagot, a Sztróka­y-pályázatra (szeszes italok) K­ő­­rösi József és Jekelfalussy József lev. tago­kat, a Sztrók­a­y-pályázatra (örökösödési eljárás) V­é­c­s­e­y Tamás r. és Pr­ó­s­z Sándor r. tagot, az első magy. ált. biztositó társaság pályázatára Kautz Gyula és Keleti Károly r. tagokat. Végül a Dóra-pályázatra Matlekovics Sándor és He­gedűs Sándor lev. tagokat. Az akadémia második osztálya e hó 11-én, hétfőn délután öt órakor ülést tart. Tárgyai: 1. Ortvay Tivadar 1. tag értekezése »A pécsi egyházmegye alapítása és első határai.« 2. Giesswein Sándor vendég »Az ó-egyptomi halot­tak könyve.« A heraldikai és genealógiai társaság ma dél­után Radvánszky Béla b. elnöklete alatt ülést tartott, melyen dr. Komáromy András a Hunt- Pázmán nemzetségről értekezett. Ezután Fej­ér­pata­k­y László titkár felolvasta a társulat múlt évi működéséről szóló jelentését. A tagok száma jelenleg meghaladja a 600-at. Az évi bevétel 2404 írtra, a kiadás 1476 írtra rúgott, készpénzmaradvány tehát 927 frt. A társulat alaptőkéje 11,200 frtot tesz ki. Az Egyetemes Philologiai Közlöny novemberi füzetében számos érdekes dolgozatot találunk. K­o­­m­á­r­o­m­y Lajos Tompa Mihály­tól, Bayer József Stuart Mária első magyar előadásairól, Kont Ig­­nácz egy 18. századbeli magyar orvosról értekezik, G­y­o­m­­­a­y Gyula és B­a­r­t­a­l Antal, V­á­r­k­o­n­y­i Endre párhuzamos idézeteket közölnek, Petz Ge­deon és Grosz Jakab pedig könyvbírálatokat ír­nak. A füzetet az apróbb költemények gazdag rova­tai zárják be. A gerinczvelői idegek hátulsó gyökeiről, irta dr. Lenhossék Mihály egyet, magántanár. Az akadé­mia harmadik osztályának kiadványai közt jelent meg a jeles boncztani értekezés, melyet írója mint vendég olvasott föl az akadémiában. A gerinczvelő hátulsó gyökeinek ismerete nagy fontosságú a gerinczagy ana­tómiájára nézve s Lenhossék Mihály értekezése szá­mos uj és érdekes adattal járul e tárgyra vonatkozó ismereteinek anyagához. A 6 ábrával ellátott, 45 lapra terjedő füzet ára 40 kr. Almanach az 1890. évre. A Singer és Wolfner­­féle »Egyetemes Regénytár« V. és VI. kötete, a Mikszáth Kálmán által szerkesztett »Alma­nach az 1890. évre« méltó folytatása az előbbi években megjelent almanachoknak. Tizennégy elbe­szélés van benne, melyek szerzői sorában ott találjuk a régi és az új írói nemzedék legjobb hangzású neveit. A szerkesztő, Mikszáth Kálmán »Előszó«-val nyitja meg a kötetetet, a­mely előszó humoros formá­ban irodalmi kritikánk,egy komoly baját szellőzteti: azt, hogy míg a színdarabokkal születésüktől kezdve halálukig folyton érdeklődéssel foglalkozik a sajtó és a közönség, addig a többi irodalmi termék sokszor még csak megemlítésben sem részesül, »születnek és meghalnak a nélkül, hogy éltek volna.« Az elbeszélé­sek sorát Jókai Mór vázlata kezdi meg: »Szegedi­­necz Péró viselt dolgai.« Jókai elmondja, hogy az aradi hölgyeknek tett ígérete szerint történelmi víg­játékot ír az »aradi hős asszonyokról.« A színmű ké­szen is van, de addig is, míg a közönség elé kerülne, az író ki akarja elégíteni azoknak kíváncsisá­gát, a­kik szeretnék megtudni, hogy mikor vol­tak az aradi hölgyek olyan hősök, holott a his­tória erről mit sem tud. Elbeszéli tehát Sze­­gedinecz Péró szegedi kapitány történetét, ki a 17. század vége felé lázadást szított az alföldön, s magát királynak is kikiáltatta. Szegedinecz Pérót az aradi hölgyek összeveszítették ellenségével, a má­sik lázadóval, Vértesi Jánossal, s a győztesen meg­térő Pérót az aradi várparancsnok a hős asszonyok segélyével elfogatta s felküldte Budára, a­hol a hó­hér fölnégyelte. Ennek a históriáját beszéli el Jókai az ő zamatos humorával. Mikszáth Kálmán is tör­téneti tárgyú elbeszéléssel gazdagította a kötetet : »A jus gladii« a czime s egy ősi család utolsó sarjá­nak tragédiáját mondja el. Vadnai Károly »Bolla Nella« czimű novellájában a szabadság­harczból mu­tat be egy finoman festett női tanulmány fejet. Író­nőink közül három jeles név van képviselve a kötet­ben :Beniczkyn­é-B­a­­­z a Lenke egy érde­kes tárgyú, szingazdag nyelven írt elbeszélés­sel, melynek »Marcella haja« a czíme: Gyar­mat­h­y Zsigáné egy megkapó népies rajzzal: »Házasság, hadverés isten dolga«, és T­u­t­s­e­k Anna egy hangulatos novellával: »Reggeltől estig.« Az­után következnek a fiatalabb gárda tagjai: Murai Károly, kinek »Ő az oka« czimű elbeszélése tele van leleménynyel, jó kedvvel, elevenséggel; P­e­t­e­­­e­i István »Az öreg legény« czimmel jól megfigyelt ala­kot rajzol; Hevesi József »Az elpárolgás rendsze­rét« tanulmányozó vegyész mulatságos történetét beszéli el; Tóth Béla Gül-Babáról regél; Rákosi Viktor »Történetek egy elhagyott utczából« czimmel jóízű adomákat ad elő; Bársony István »Li­­dércz« és J­u­s­t­h Zsigmond »A két Ernesztina« czimű művésznovellája a franczia impresszion­isztikus stilt képviselik. Szóval a gazdag tartalmú kötetben elbeszélő irodalmunknak minden árnyalata kifejezés­re jut s minden olvasó meg fogja találni azt, a mi ízlésének leginkább megfelel. A sz­épen kiállított kö­tetnek 1­art az ára. Uj magyar-német szótár jelent meg Füredi Ignácztól Mécner Vilmos kiadásában. Nem szenve­dünk ugyan szükséget magyar-német szótárakban, mindamellett Füredi Ignácz munkája valósággal hiányt pótol irodalmunkban, mert első­sorban a gya­korlati igényeket tartja szem előtt és mellőzi amaz elavult és fölösleges kifejezések nagy seregét, me­lyektől egyéb szótáraink hemzsegnek. E szótárt pontos fordításai, gondos magyarsága s a mi ily mű­nél nem utolsó kellék : igen tiszta, könnyen olvasható nyomást a gyakorlati használatra kiváló mértékben alkalmasá teszik. A mű kétféle kiadásban jelent meg: a nagyobb kiadás ára díszes félkörkötésben 3 frt, fűzve 2 frt; a zsebszótár ára kötve 1 frt 60 kr, fűzve 1 frt 20 kr, tehát arra nézve is a legolcsóbb szótárunk. Törvényszéki csarnok. A kir. tábla deczentralizálása tárgyában a bu­dapesti ügyvédi kamara fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, melyben kifejti, hogy a bu­dapesti kir. tábla területén nyolc­, a marosvásárhelyi kir. tábla területén pedig egy és így összesen kilencz kerületi másodbiróságot, illetőleg »feltörvényszéket« tökéletesen kielégítőnek tart. A városok, melyekben kir. táblák volnának felállítandók, a felterjesztés sze­rint a következők: Budapest, Debreczen, Kassa, Sop­ron, Pozsony, Temesvár, Szeged, Pécs és Kolozsvár. A felterjesztés szerint a budapesti féltörvényszék te­rülete 15 törvényszékre, 857 négyszög mérföldre és mintegy 4 millió lakosra terjedne. A beosztott törvény­székek mindegyike közvetlen vasúti összeköttetéssel bír a fővárossal. Fiumét, helyi távolsága daczára Bu­dapesthez csatoltatni javasolja a kamara közjogi in­dokokból. Fiume részére önálló m­ásodfolyamodású bíróság fölállítását a kamara nem javasolja. Nagy nehézségekbe ütközik a pécsi kir. tábla területének megállapítása, mert e város vasúti összeköttetései a vidékkel a lehető legszerencsétlenebbek. Helyette esetleg Nagy-Kanizsa volna figyelembe vehető, mely­nek közvetlen vasúti összeköttetései vannak. A temes­vári táblát illetőleg csupán Pancsova az, mely e vá­rossal közvetlen összeköttetésben nincs. Temesvárral szemben Arad geográfiai indokból nem hozható ja­vaslatba. Hatodik polgári tanácsot szerveztek a kir. kúriá­nál, Jamnitzky Lipót vezetése alatt. Az epileptikusok beszámíthatósága foglalkoztat­ta ma a budapesti büntető törvényszéket egy Absen­­ger Lujza nevű nő bűnügyének tárgyalása alkalmá­ból, ki lopás bűntettével volt vádolva. Dr. Gruber Lajos ügyvéd kórházi bizonyítványnyal igazolta, hogy a vádlott nő éveken át nehézkórban szenvedett és figyelmeztette a törvényszéket, hogy az epilepszia krónikus, súlyos agybaj, mely az esetek legnagyobb számában maradandó elmezavart állapottal szokott járni. Kérte tehát a vádlottnő teljes felmentését. A közvádló ellenezte az uj tannak alkalmazását. A tör­vényszék azonban fölmentette a vádlott nőt a lopás bűntettének vádja alól és csak ennek vétségében ta­lálva őt vétkesnek, tizennégy napi fogházra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott, védő és ügyész felebbeztek. Halálozások. Vizkelethy Ferencz, az első magyar általános biztosító­társaság tisztviselője ma reggel hirtelen elhunyt. Vizkelethy tiz éven át hivatalosko­­dott. Fiatalabb korában dzsidás főhadnagy volt s nem egy ütközetben vitézül harczolt. Egy ideig ő Felsége kabinetirodájában mint adjutáns nyert al­kalmazást. A katonai pályát odahagyva, gazdasággal foglalkozott, majd szolgabiró lett, s utóbb Balassa- Gyarmaton nyitott ügyvédi irodát. Tiz év előtt ne­veztetett ki a biztosító­társaság tisztviselőjének. Az elhunyt fia volt néhai Vizkelethy Ferencz udvari ta­nácsos egyetemi tanárnak s ősunokája Vizkelethy Tamásnak, az egykori vicepalatinusnak. Táviratok. Páris, nov. 9. A minisztertanács mai ülésén elhatározta, hogy elfogadja Krantz tengerészeti miniszter le­mondását. Berlin, nov. 9. A »Reichsanzeiger« jelentése szerint a császár György görög herczegnek a fekete sasrendet adományozta. Berlin, nov. 9. Bismarck herczeg bi­rodalmi kanczellár ma este a következő táv­iratot kapta Vilmos császártól Kor­fuból: »Utazásunk Szambultól idáig gyönyörű volt. Az időjárás pompás. A tengernek és partjainak szinpompája páratlan szép látványt nyújtott. Az idő tegnap oly derült volt, hogy a Peloponnezusnak mind a három csúcsát és a köztük elterülő száraz­földet egyszerre láthattuk, a­mire eddig példa még nem volt. Mindnyájan jól érezzük magunkat. Vilmos,­ London, nov. 9. A szállítók elhatározták, hogy megadják a munkások követeléseit. Lemberg, nov. 9. A tartománygyűlés J­aworski indítványára Smolkának élethosz­­sziglan 4000 frtnyi évi járadékot szavazott meg a tartományi ala­pból. A császár-találkozások. Pétervár, nov. 9. (A Pesti Napló táv­irata.) Irányadó körök felfogása szerint a berlini találkozás kedvező ered­ményét a német császár konstantinápolyi útja megint kérdésessé tette, és e bi­zalmatlanságot az olasz királynál teendő új látogatás és az innsbrucki láto­gatás csak fokozza. Nem csekélyebb az izgatottság a bolgár helyzet további fennállásának lehetősége felett is. Ugyanis a »Novoje Vremja« konstantinápolyi jelentése szerint a török kormány hajlandó volna Koburg Ferdinánd elisme­résére, valamint a béke­szövetséghez való csatlakozásra, mert Oroszország befo­lyása Bulgáriában veszélyessé válhatna Kon­­stantinápolyra nézve. A pétervári politikai körök kedvetlensége annál nagyobb, mivel a pénzügyminiszter az ismeretlen czélokra szol­gáló nyereménykölcsönt odaadta a nemesek bankjának, ezzel megfosztva a harczias pártot ama bizodalomtól, hogy a pénzügyi ressort minden eshetőségre el van készülve. Berlin, nov. 9. (Pol. Korr.) Kálnoky gróf látogatása Bismarck herczegnél csak véletlenül esett össze időpont tekinteté­ben a czár berlini útjával és a német császár konstantinápolyi látogatásával. Ez események mindenesetre különös jelentősé­get, kölcsönöznek a két államférfi találkozá­sának, de Kálnoky gróf saját nyilatkozatai szerint azzal a meggyőződéssel hagyhatta el Bismarckot, hogy Németország és Ausztria- Magyarország közt a fennálló viszony változatlanul megmaradt olyan­na­k, a milyen már évek óta volt s a milyen az európai béke fentartása érdeké­ben előreláthatólag még hosszú időkig lenni fog. Bismarck Herbert gróf Bécsben. BéCS, nov. 9. Bismarck Herbert gróf ma délután fél egykor ide érkezett. A pálya­udvarban Reuss herczeg német nagykö­vet, Devnes őrnagy, M­o­n­­­s gróf és B­ü­­low fogadták. Bismarck gróf a német nagykövetség palotájába szállott. Délután há­rom órakor látogatást tett a külügyminiszté­riumban Kálnoky gróf külügyminiszter­nél s hosszasabban értekezett vele, mire K­á­l­­n­o­k­y gróffal együtt meglátogatta S­z­ögyén­y első osztályfőnökét is. Este a német nagykö­vetségnél Bismarck gróf tiszteletére ebéd lesz, melyre Kálnoky gróf külügyminisz­ter és Szögyény első osztályfőnök is hi­vatalosak. — Az, hogy a király ő Felsége Bismarck Herbert grófot Gödöllőn kihall­gatáson fogadja — mint a »Correspondence de l’Est« és a »Times« híresztelték — egy­­átalán nem volt tervben. BéCS, nov. 9. Az ebéden, melyet Reuss herczeg német nagykövet Bismarck Her­bert gróf tiszteletére adott, K­á 11 a­­ közös pénzügyminiszter, a német nagykövetség tag­jai, P.J­e­s­s­e­n báró főkonzul és Tschirsky athéni követségi titkár is résztvettek. Bis­marck gróf este kilencz órakor utazott el a futárvonattal Ber­linbe. A pályaudvarba Reuss herczeg, Monts gróf és Plessen báró kisérték ki. Ugyanazzal a vonattal utazott el Ferencz Ferdinánd főherczeg is Czaslauba. Midőn a főherczegnek tudomására jutott, hogy Bis­marck gróf és a német diplomaták a pálya­udvarban vannak, meghívta őket az udvari váróterembe, hol egész a vonat elindulásáig beszélgetett velök. A főherczeg bucsuzásul ke­zet fogott Bismarck Herbert gróffal. Berlin, nov. 9. A »Berliner Politischen Nachrichten« értesülése szerint Bismarck Herbert gróf holnap délben érkezik ide és innen Friedrichsruheba megy. Afrikai ügyek. Aden, nov. 9. A Stefani-ügynökség je­lenti : Shoából érkezett hírek szerint a der­visek a negus és Menelik elővédje parancs­nokának távollétét felhasználva, megtá­madták Gondart, és lemészárolták a csekély helyőrséget. A negus ér­tesülvén erről, megtámadta a derviseket. A dervisek teljes vereséget szenved­tek s három főnökük elesett. Zanzibár, nov. 9. Wissmann kapitány rövid ellentállás után megszállta Saadanit, hol újabban ismét arab szolgakereskedők telepedtek le. Hírek Olaszországból. Róma, nov. 9. (Pol. Korr.) A t­r­ó­n­b­e­­s­z­é­d, melylyel Umberto király a kama­rai ülésszakot meg fogja nyitni, a gazdasági és pénzügyi viszonyok javulását fogja kon­statálni és több szocziális törvényjavaslatról tesz előleges jelentést. A külpolitikára nézve a trónbeszéd kijelenti, hogy a békére való kilátások jelentékenyen javultak s oly nyilatkozatokat tesz, melyek semmi kétséget nem engednek Olaszországnak kizárólag békés szándékaihoz férni. Róma, nov. 9. A hivatalos lap a király tegnapról kelt rendeletét közli, melylyel pénzügyi és közigazgatási anké­­tet hív össze Róma város helyze­tének megvizsgálása czéljából. A ren­deletet C­r­i­s­p­i miniszterelnök jelentése előzi meg. Róma, nov. 9. (A Pesti Napló távirata.) Galimberti, bécsi nunczius helyébe, ki állítólag Pá­­risba küldetik nuncziusnak, Agliardi müncheni nun­­cziust emlegetik. A Kelet, London, nov. 9. (A Pesti Napló táv­irata.) Pétervárról jelentik, hogy a krétaiak kérvényt akarnak intézni Oroszország­hoz, hogy Kréta fölött vállalja el a protek­torátust. Az orosz hadügyminisztérium elha­tározta, hogy száz millió rubelen a hadsereget franczia Lebel-fegyverekkel látja el. Az uj fegyverrel való ellátást b­é­k­e-g­a­­rancziának tekintik, mert huzamos ideig fog tartani, mig végkép elkészül s Oroszor­szág elébb aligha provokál háborút. Szófia, nov. 9. (Pol. Korr.) jelenti: Laa­­b a titkos tanácsos betegsége miatt hat hó­napi szabadsággal elutazott. Belgrád, nov. 9. (Pol. Korr.) Milán király bel­grádi útjának nincs más czélja, mint hogy a Sán­dor király és Natália közti viszonyt rendbe hozza. Minden más híresztelés, különö­sen az, mely szerint a király Natália kiutasít­ta­t­á­s­á­t kívánná sürgetni, teljesen alaptalan. Azt a hírt pedig, hogy a király a­szkupstinától é­v­d­í­j­a­t szándákoznék kérni, már az az egy tény is alaptalan­nak tünteti föl, hogy a király anyagi helyzete teljesen rendben van. Belgrád, nov. 9.A szkupstina tegnapi ülé­sében elfogadta azt az indítványt, hogy a nyugalma­zott államhivatalnokoknak tiltassék meg az ügyvédség gyakorlása. Ma megkezdte a szkupstina a községi törvényjavaslat rész­letes tárgyalását. Cetinje, nov. 9. Hír szerint lehetséges, hogy az orosz trónörökös az újszülött herczeg keresztelőjére ide érkezik. A cseh felirati vita vége. Prága, nov. 9. (A Pesti Napló távirata.) A tartománygyülés ma folytatta a felirati vitát. Mind­két részről többen szólaltak fel. V­a­­s­eb­é­­y, ifjú cseh szónok, a kisebbség nevében be­szélt s éles szavakkal kárhoztatta a német-osztrák­­magyar szövetséget. Hangoztatta az Oroszország­gal való szövetség előnyeit s kiemelte előnyét annak, ha Ausztria-Magyarország és Francziaország szorosabb viszonyba lépne. »Németország — úgy­mond — régóta legnagyobb ellensége Ausztriának.« Rieger a zárszóban hatásosan védelmezte a több­ség álláspontját és zajos tetszés között utalt az ural­kodó és a nép között való kölcsönös bizalom szüksé­gére. Az erre következett név szerinti szavazásban a többség javaslatát, hogy a tartománygyűlés napi­rendre térjen az ifjú csehek felirati javaslata felett, 113 szavazattal 37 ellenében elfo­gad­t­á­k. A karzatokat a nagy zajongás következté­ben az elnök kiüríttette. A horvát ellenzékiek. Zágráb, nov. 9. A Sluinban tartott mai pót­­választásnál J­a­g­i­c­s Iván nemzeti párti egyhangú­lag képviselővé választatott. Amrus, Bilics és Vrbanics képviselők (mint egy táviratunk már jelentette is. Szerk.) a független nemzeti pártból k­i- l­é­p­t­e­k. Ez esemény ismét újabb jele az ellenzék teljes szétbomlásának, mely immár négy frakc­ió­­ból áll. Zágráb, nov. 9. (A Pesti Nap­l­ó tudósító­jának távirata.) A községi választások al­kalmával az ellenzék lázas tevékenységet fejt ki. Már kiadta a jelszót, hogy a községtanácsban han­goztatni kell a nép szavát a mai rendszer ellen. De a kormány pártja sem marad tétlenül, s annál több ki­látása van sikerre, mert a polgárság undorral fordul el ama klikktől, mely mindig változtatja programm­­ját, s a saját pártjával összetűzött. A választások decz. 2-án kezdődnek. Közgazdasági táviratok. BéCS, nov. 9. A »Presse« jelenti. Az egyesületi bizottság elvben jóváhagyást nyert, hogy D­a­l­m­á­­cziában országos jelzáloghitelbank létesíttessék. — Az osztrák és a magyar kormány közt létrejött a megegyezés a trieszti és fiumei szabad kikötők megszüntetésére vo­natkozó végrehajtási törvényt illetőleg. — Az egyesületi bizottság a keleti vasutak társasága által a tőkeszaporítás iránt előterjesztett ter­vezet jóváhagyását az osztrák-magyar államvasut­­társasággal kötendő egyezség egyidejű beterjesztésé­hez kötötte, mely egyezség fölött Hirsch dr. most folytatja a tárgyalásokat az osztrák-magyar állam­­vasut-társaság elnökével Párisban. Lausanne, nov. 9. Waadt kanton nagytaná­csa 107 szavazattal 188 körül hozzájárult a nyu­gati vasutak és a Jura-vasút fúziójára vonatkozó szerződéshez. A Bernnel folya­matban levő tárgyalásokat Waadt vagy Bern belé­pése iránt az interkantonális Simplon­ konzor­­cziumba, a tanács tudomásul vette. Folytatás a mellékleten.

Next