Pesti Napló, 1891. május (42. évfolyam, 119-148. szám)
1891-05-04 / 122. szám
122. szám. Szerkesztőség: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épüet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Ára 3 kr. vidéken 4 kr. (esti lappal együtt 7 kr.) Budapest, 1891. Hétfő, május 4. Politikai napilap. 42. évi folyam ———————————— Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 írt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonként SS kr. évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a, »Festi lNTapló« kiadó hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Ára 3 kr. vidéken 4 kr. (esti lappal együtt 7 kr.) Budapest, május 3. Az osztrák-magyar-német kereskedelmi szerződés . Bécsből távirják lapunknak. Ma délelőtt 11 órakor tartották az osztrák-magyar-német kereskedelmi szerződési tárgyalásokban résztvett megbízottak utolsó ülésüket, melyben a szerződést aláírták. Az elnöklő Szögyény-Marich László miniszter rövid beszédben hangsúlyozta a szerződés gazdasági és politikai jelentőségét és az összes résztvevőknek köszönetet mondott fáradhatatlan közreműködésükért. Jordan megbízott a német megbízottak nevében mondott köszönetét. — Ugyane tárgyban jelenti a »Bud. Korr.« . Ma déli 12 órakor írták alá a külügyi hivatalban azt a jegyzőkönyvet, melynek értelmében Ausztria-Magyarország és Németország közt 1892. január 1-től 1903. deczember 31-ig szóló hatálylyal kereskedelmi és vámszerződés s ugyanez időre állategészségügyi szerződés köttetett meg. A szerződési okmányok azonban csak ezután lesznek aláirandók gróf Kálnoky és Reuss herczeg által. A kereskedelmi szerződés, mely nagy számú vámtarifatételeket köt meg mindkét részről — köztük Németország részéről a gabnavámokat 3,50 márkával és ennek arányában a gabonával egybefüggő többi tételeket — kilátást nyújt arra, hogy Németországgal kapcsolatban közös eljárást követhetünk, amely kereskedelmi viszonyainknak további kívánatos fejlesztését csak kedvezően fogja befolyásolhatni. A Svájczcal való tárgyalásokra vonatkozó előértekezletek május közepén megkezdődnek. A lengyel ünnepélyek. Tegnap és ma mindenütt, ahol még megmamaradt a lengyel nyelv és nemzeti érzés, a három részre szakított Lengyelország minden rétegében kegyelettel ülték meg az 1791. május 3-iki alkotmány kihirdetésének emlékét. Ez ünnepélyek sehol sem öltötték a politikai tüntetés jellegét; a templomban vagy a családi kör csöndjében emlékezett vissza a lengyel nép azon nagy és nevezetes kísérletre, melyet ősei száz évvel ezelőtt tettek a végből, hogy hanyatló államukat megmentsék és nemzeti tételüket biztosítsák. A kísérlet nem sikerült, mert elkésett. Az alkotmány, mely május 3-án kihirdettetett, már néhány hét múlva elvesztette érvényét. Az elégedetlen nemesség egy része behívta az orosz hadakat, melyek hamar véget vetettek az új alkotmánynak, de csakhamar magának Lengyelországnak is, mert tizennégy hónappal később az ország másodízben feldaraboltatott. De azért a kísérlet, melyet a lengyel hazafiak az 1791. május 3-ai alkotmánynyal tettek, örökké emlékezetes mozzanata a lengyel történelemnek. A józanabb elemek akkor szánták el magukat először arra, hogy véget vetnek a nemesi anarkhiának s az anarkhia egyik főokának, a liberum veto-nak, mely a monarchikus eszme szilárdulását, a rendes törvényhozási és kormányzati tevékenységet még sokkal nagyobb mértékben gátolta, mint a magyar aranybulla híres 31. pontja, mely megadta a magyar nemesnek a fegyveres ellenállás jogát a királyi hatalommal szemben. Magyarország ezt a nemesi előjogot még 1687-ben törvényszerűen eltörölte. De Lengyelországban sokkal kiterjedtebb formában fenmaradt ez még a XVIII. századon át is s valóságos zűrzavarra, a királyi hatalom teljes elgyengülésére s vele az állam belső bomlására és nemzetközi pozicziójának megrendülésére vezetett. Az 1772-iki katasztrófa után a lengyel hazafiak tisztán láthatták, mi várakozik hazájukra, ha a szörnyű állapotnak véget nem vetnek s a királyi hatalom szilárdításával rendet nem hoznak közéletükbe. E czért egy új nemzeti alkotmánynyal akarták elérni, mely 1791. május 3-án ünnepélyes ülésben terjesztetett a lengyel országgyűlés elé. A tervezet megszüntette a szabad királyválasztás jogát s a trónutódlást Szaniszló Ágoston akkor uralkodó király és szász választó fejedelem családjában örökössé tette még fi- és leányágon egyaránt. Ezenkívül eltörölte a nemesség liberum veto-ját s azon jogát, hogy politikai szövetkezéseket, úgynevezett konföderácziókat köthessen egymással, de különben érvényben hagyta a nemesi kiváltságokat. A tervezet számos korszerű reformot létesített a közigazgatás, igazságszolgáltatás és honvédelem térén, mindenütt gyarapítva a király vagyis az állam hatalmát. Gyarapította a városok és a polgárság jogait is, de a jobbágyságot nem szüntette meg s csak javítani igyekezett a parasztság helyzetét. Épen úgy konzervatív volt egyházi téren. Államvallásnak nyilvánította ugyan a katholiczizmust, de a többi felekezetek védelmét is kimondotta. Az új alkotmány az egykorú külföldi politikusok körében élénk elismeréssel fogadtatott; az angol Fox, a franczia Liéyes egyaránt helyeselték, a francia forradalom tanainak híres ellenfele, Burke pedig valóságos lelkesedéssel üdvözölte ez igazi konzervatív szellemű reformalkotást. Ugyanezt tették a lengyel hazafiak, az előkelő és felvilágosodott gondolkolású nemesek is. De a reakczionárius elemek a végetekig menő harcot kezdték a reformok ellen, melyek a nemesi előjogok egy részét, amint ők mondották, a lengyel szabadságot el akarták törölni. Az Országgyűlés május 3-ai ülésében az alkotmánytervezet benyújtása után viharos, igazán tragikus jelenetek látszódtak le. Luchovsevszki nemes ur a földre vetette magát s jajveszékelni kezdett, hogy vége van Lengyelország szabadságának; azután fiához rohant s meg akarta ölni, hogy meg ne érje a rabszolgaság ez uj korszakát. A vita olyan folyamot vett, mely talán példátlan az országgyűlések történetében. A konzervativok fanatizmussal küzdöttek a nemesség régi előjogaiért, a hazafiak pedig végtelen lelkesedéssel szálltak síkra az uj alkotmányért, melylyel hazájukat uj alapra fektetni s ezzel megmenteni igyekeztek. Végre Zibuka nemes ur a többség viharos helyeslése közt felhívta az ülésben jelenlevő Szaniszló Ágost királyt, tegyen esküt az uj alkotmányra. A király megesküdött s ezzel az alkotmány törvényerőre emelkedett. De azért életbe nem lépett soha. Már május 19-én megjelentek az orosz hadak a régi alkotmány megvédése czéljából a lengyel területen; nemsokára a nemesek a targoviczai szövetségre léptek s a királyt is az uj alkotmány elejtésére kényszerítették, végül pedig megtörtént a katasztrófa, Lengyelország ismét feloszlatott. Hogy a május 3-ai alkotmánynak minő gyakorlati értéke van, azt nem lehet tehát meghatározni, mert nem lépett életbe soha. De viszont nagyon érthető, hogy a lengyelség dicsőséges nemzeti emléknapnak tekinti az alkotmány elfogadása napját, mert a nemesség többsége e napon hazaszeretetének, önzetlenségének, a közügy iránti áldozatkészségének örökké ragyogó példáját adta. Másrészt a lengyelek politikai értelmességének szép bizonyítéka, hogy a százados emlékünnepet megülték ugyan, de egész csöndben s minden politikai tüntetés nélkül. A galicziai lengyelek hozták először a határozatot, hogy május 3-án minden tüntetéstől tartózkodni kell s hogy e napot ezúttal csak történeti jelentősége szerint fogják méltatni A német- és oroszországi lengyelek követték a példát s igy a százados emlékünnepély mindenütt méltó komolysággal tartatott meg, de a nélkül, hogy akár csak Oroszországban is alkalmat adtak volna a hatóságnak a beavatkozásra. A legkevésbbé korlátolva ünnepelhettek a lengyelek Galicziában, az osztrák császár és magyar király dicsőséges uralma alatt. A krakói székesegyházban tegnap ünnepi nagymise volt, melyet Dunajevszki bibornok-érsek czelebrált. Este a várost kivilágították s a színházban díszelőadást tartottak. Pozenben és Oroszországban az ünnepélyek inkább magánjellegűek maradtak. Jellemző azonban, hogy a porosz képviselőházban épen tegnap folyt hosszabb lengyelügyi vita, melyben Caprivi kanczellár a lengyelek irányában igen békülékeny nyilatkozatokat tett. A többek közt határozottan biztosította a lengyeleket, hogy a kormány kész óhajaikat, amennyire az államérdek megengedi, tekintetbe venni. E nyilatkozat élénk megnyugvást keltett. A magyar jogászegylet Csemeginek. — A Csemegi-kodex jubileuma. — A Csemegi-kodexnek ma volt tiz éves jubileuma. Ezt az alkalmat megragadva, a magyar jogászegylet választmánya díszes feliratot szerkesztett, melyet ma, mint a büntető-törvénykönyv fennállásának tizedik évfordulóján,küldöttségileg nyújtottak át Csemegi Károly kúriai tanácselnöknek, a kódex megalkotójának. A küldöttség, melyet dr. Környei Ede fővárosi ügyvéd, mint a jogászegylet másodelnöke vezetett, a bírói és tanári kar tagjaiból állott. A díszes kötésben átnyújtott felirat szövege a következő : Hazánk legjobb erői hosszú időn át fáradoztak azon, hogy létrehozzák az állam és társadalom közérdekeit,a polgárok jogait biztosító büntető-törvénykönyvet. Ámde az évek, majd évtizedek eredménytelenül repültek tova. Az első félszázadot a második, ezt a harmadik váltotta fel, s az idő méhe még mindig meddő maradt. Már a jobbágyság és rendiség eltörlése, a törvény előtti jogegyenlőség kimondása is megtörtént, csupán a büntetőjog kodifikácziója maradt el. Végre felvirradt az alkotmányos újjászületés napja. Bevilágította a jogélet területét és a hazafiak csüggedve látták, hogy minőkietlenné vált időn folytán e terület. Látták, hogy még az államalkotó törvények és intézmények is nagyrészt hiányoznak s hogy a nemzetiségi és területi különbségek kiélesítéséhez a polgári és büntető törvények közötti eltérések is hozzájárulnak. Hozzáfogtak tehát a szervezés, a javítás és építés nehéz munkájához. A »judicis prudens arbitrium« veszélyei és a büntető törvények területenként változó különbségei elsősorban parancsolólag a büntetőjog kodifikáczióját parancsolták, követelték. A negyvenes évek férfiai eszményükhöz, az 1843. évi büntető javaslathoz tértek vissza. Azonban a jelen század közepe táján, egy negyedszázad nagy idő volt s csakhamar kitűnt, hogy 1870-ben nem lehet a kor igényeihez alkalmazni azt a javaslatot, a melyet 1843-ban még saját korát meghaladó műnek tekintettek. Újat kell tehát alkotni, a tudomány és törvényhozások legújabb vívmányainak felhasználásával, modern és egyszersmind nemzeti művel. Ez jön a közhajtás. Erre azonban a természet adományainál fogva rátermett és tudományánál fogva is egészen kész ember volt szükséges. Nagyméltóságod volt az a férfiú, a kit a providenczia számunkra kijelölt, ki ifjúsága óta éjt nappalhoz csatolva, szellemi és testi erőit nem kimélve, s a nehézségektől vissza nem riadva, életét egyedül a jog eszményének s az ehhez fűződő tudománynak szentelte s a ki a szükség tetőpontján mintegy varázsütésre megjelenve, aránylag rövid idő alatt megalkotta a fenséges művet, a mely ma mint az 1878. évi V. t.-cz. szerzőjével együtt méltó büszkeségét képezi a magyar nemzetnek. Mi, ime, hódoló tisztelettel hajlunk meg nagyméltóságod előtt, hogy lerójuk az elismerés adóját, midőn nagy műve fennállásának tizedik évfordulóját megérte. Tudjuk, hogy nagy ára van e műnek, mert a tudomány számára elrabolt éjszakákat visszapótolni, a munkában túlfeszített idegek normális működését teljesen helyreállítani nem lehet. Nagyméltóságod megfizette e nagy árt a tudománynak, midőn kincseit összegyűjtő s azokat maradandó becsű alkotásban a haza oltárára helyezte. Annál nagyobb és őszintébb tehát elismerésünk, hogy midőn már elmondhatta Horatiusszal: »Exegi monumentum aere perennius«, — pihenés helyett újabb s nem kevésbbé fontos munkára vállalkozott. Abban a meggyőződésben, hogy a legjobb törvény sikere is a helyes alkalmazástól függ, beállt a büntető judikatúra egyik irányzójául az ország legfőbb bíróságának tagjai közé. Irodalmi és társadalmi téren pedig kezébe vette a valódi jogtudomány művelésének, terjesztésének és egy új jogásznemzedék kiképzésének kezdeményezését. Ennek köszönhetjük a magyar büntető judikatúra föllendülését, a magyar büntető törvénykönyv örökbecsű megokolását kiegészítő alapvető értekezéseket s ezek mellett a Magyar Jogász-Egyesület megalapítását és felvirágoztatását. Mindez csak újabb áldozatok árán, a testi és szellemi erő újabb megfeszítésével vált lehetővé. Nagyméltóságod meghozta az áldozatokat is, és most a büntető törvénykönyv és a Jogász Egyesület fennállásának tizedik évfordulója után megelégedéssel szemlélheti áldásos munkája gyümölcseit. Mi, akik részint a bírói, részint az ügyészi, és részint a tanári és ügyvédi pályán működünk, legközvetlenebbül ismerjük úgy a jogélet fejlesztése érdekében hozott áldozatokat, valamint az eredményeket, melyek ma már az egész ország közkincseivé váltak. Csak benső meggyőződésünk és mélyen érzett tiszteletünk parancsának engedelmeskedünk tehát, midőn nagyméltóságodat ez alkalommal szívünk mélyéből üdvözöljük. A kódex 10-ik évfordulója erre csupán az alkalmat nyújtja, de nem képezi elismerésünk kifejezésének egyedüli alapját. Tiszteletünk és elismerésünk egy fárasztó és nehéz munkában eltöltött múltnak, egy egész emberéletnek, és ez élet példátlan önfeláldozásának s jogéletünk egész területén nyilatkozó üdvös eredményének szól. Fogadja Nagyméltóságod legbensőbb tiszteletünk kifejezését. Adja az ég, hogy munkás életének méltó jutalmát, fáradozásainak gyümölcsét minél hosszabb ideig élvezhesse. Kelt Budapesten, 1890. évi deczember havában. A magyar jogász-egylet igazgató választmánya. (Következnek az aláírások.) KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 4. A miniszterek nem fogadnak. — Nemzeti muzeum: természetiek tára, nyitva délelöt 9 órától délután 1 óráig. (Délután 1—3-ig 50 kv belépő.) A múzeum többi tárai megtekinthetők 60 kr belépő mellett. — Országos képtár az akadémia palotájában, nyitva délelőtt 9-től d. u. 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: múzeumi: délelőtt 9—1 óráig, — akadémiai: délelőtt 9-től d. u. 1 óráig, — egyetemi d. e. 10—12 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 krajcrár meg a 2900 mértföld hosszú utat. Ez utazás eddig 62,7 napig tartott. Az utazás Yokohamából Montrealba éppen két hétig tart. Három utas még felszállhatott New Yorkban az induló »Cunard« gőzösre, és május 10-én Londonba érkeznek, tehát három hét alatt teszik meg az utat Yokohamából Londonba. A kanadai Pacifikc-vasút ezentúl az említett gyorsasággal fogja szállítani a Japánba és Khinába menő vagy onnan érkező brit postát. Szerencsétlenség a tengeren. St-Johnsból (Új- Foundland) távírják mai kelettel. A »Helgae« svéd bárka sűrű ködben éjszaka hajótörést szenvedett. A bárka legénysége tizenkét emberből állott, ezek közül tizenegyen a vízbe fúltak. A gyermekbüntettesek Angliában. Az angol törvényhozás már évek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, miként lehetne elejét venni annak, hogy 16 éven aluli gyermekek tömegesen kerüljenek megbüntetés végett a rendőri és egyébb fogházakba, sokszor magában véve igen csekély jelentőségű büntetendő cselekmények miatt, melyek még azt sem indokolják, hogy ily fiatal vádlottak javító intézetbe küldessenek. Ezelőtt húsz évvel, 1871-ben Anglia területén 8977 tizenhat éven aluli gyermek ítéltetett fogságra. Akkor is fennállott ugyan az a törvény, hogy a bíróság néhány pálczaütéssel büntethette a vádlott fiukat, ahelyett, hogy elzárja őket, de ezt csak a vasúti közlekedés ellen elkövetett kihágások eseteiben tehette, midőn pl. az ily gyermekek a közlekedést gátló tárgyakat tettek a sínekre, vagy a vasúti kocsikba köveket dobáltak be. Az elzárásra ítélt gyermekek nagy száma méltán felkeltette ennélfogva az angol alsóház figyelmét s 1879-ben megalkották a Summary Jurisdiction Akte-et, mely meglehetősen tág körre kiterjesztette azon eseteket, melyekben a palota alkalmazható szabadságvesztés helyett, természetesen csak fiuk ellen. Mindemellett 1879-ben, bár a gyermekvádlottak száma jelentékenyen apadt, 12 éven alul 667 fiú és 53 leány, 12 és 16 év között 5270 fiú és 820 leány került fogságba, tehát 6810 gyermek 16 éven alul. Ennek következtében a belügyi kormány az illetékes közegeket felszólította, adjanak véleményt az iránt, miként lehetne elkerülni azt, hogy ily nagy számú gyermek vádlott kerüljön a fogházakba. A szabadságvesztésre ítélt gyermekek legnagyobb része apró tolvajlások, leginkább gyümölcslopások miatt kapta ezt a büntetést s a bíróság fájó szívvel ugyan, de kénytelen volt ezt a büntetést kiszabni, mert a törvény parancsolta azt. A kormány közigazgatási után több irányban igyekezett e bajon segíteni s az utóbbi években már csak 4000-re rúgott az ily elítélt gyermekek száma, de miután látta, hogy így sem tud gyökeresen segíteni e bajon, törvényjavaslatot terjesztett elő, melyet a napokban fogadott el második olvasásban az alsóház. E javaslat értelmében a bíróságok feljogosíttatnak, hogy ily gyermekekre pálczabüntetést szabhassanak szabadságvesztés helyett, amely utóbbi büntetés a legtöbb esetben örökre megmételyezi a gyermek erkölcsét s mint kész gonosztevő kerül ki a fogházból. A palotabüntetést úgy szabályozza a javaslat, hogy az nem annyira túlságosan fájdalmas testi fenyítéket képez, mint megszégyenítést. Az alsóház 140 szavazattal 54 ellenében második olvasásban elfogadta a javaslatot, mely e mellett pénzbüntetéssel rendeli suttatni azokat a szülőket, kiknek hanyagsága okozza azt, hogy a gyermek büntetendő cselekményt követ el, csakis az uj üzletekre nézve fog megtörténni, az 1891 és 1892. évekre, miután a régebbi üzletekre nézve a kivetés három évi érvénynyel már a múlt évben megtörtént. Május 4-ikén a következő új helyrajzi számú házakban összeírt adókötelesekre vonatkozó Il-ed osztályú keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni, u. m.: az I. és Il-ik kerületi a várbeli 1—332. házszámot; a III. kerületi az óbudai 1—239-ig; a IV. kerületi a belvárosi 1—22-ig; a VI. kerületi az 1505—1509-ig; a VIII. kerületi az 5294—5332-ig; a IX. kerületi a ferenczvárosi 8633 —8751-ig. — május 3. A hiv. lapból. Kinevezések: Dr. Engel Mór ügyvédjelöltet a pénzügyminisztériumba segélydíjas fogalmazó gyakornokká, Krepelka György állampénztári tisztet, a központi dohányáru-raktárhoz III. oszt. tisztté, és Kupp Lajos pécsi lakos végzett joghallgatót, a pécsi kir. törvényszékhez díjtalan joggyakornokká nevezték ki. Áthelyezés. A király Avedik Simon nagysinki kir. járásbirónak törvényszéki birói minőségben az erzsébetvárosi kir. törvényszékhez kért áthelyeztetését megengedte. Véglegesítés. A közoktatásügyi miniszter: Színi Péter beregszász-végardói állami elemi iskolai rendes tanítót, jelen állásában végleg megerősítette. Névmagyarosítások.r Ribár Károly (Budapest) »Ribák«-ra, Krausz Ábrahám (Szeged) »Körösére, Kulin Jakab (Vanyarcz) »Kertészére, kiskorú Kehi Erzsébet és István (Kölesd) »Bálintira, Figura Márton (Csimkova) »Ábrányidra, Rosenberg Lipót (Osztopán) »Rákos«-ra, Feigelstock László (Kecskemét) »Fodor«-ra, kiskorú Weitzenfeld József (Szabadka) »Vajda«-ra, és Scmitter György (Püspök-Lak) »Sasc-ra változtatták nevüket. A király Fiuméban. Egy mai távirat jelenti Fiuméból: Ő Felsége jövő hó 22-ikén érkezik ide s 24-én száll az itten reá várakozó nagy hajóraj egyik hajójára, melynek műveleteit a dalmát partok hosszában fogja megszemlélni. Városunkban a király fogadására nagyban folynak az előkészületek. A törekvés oda irányul, hogy a fogadtatás minél fényesebb legyen. Az ünnepélyek programmjának megállapítására nagy bizottságot küldtek ki. A reformátusok ünnepe. Ma volt száz éve, hogy a református vallásszabadságot biztosító alaptörvény ismét életbe lépett. A fővárosi reformátusok e napot istentisztelettel ünnepelték meg. A deák-téri evangélikus templomban Horváth Sándor magyarul tartott szónoklatot az 1791-iki 25-ik törvényczikkelyről. Ugyanerről Doleschall Sándor is tartott német prédikácziót. Bethlen Gábor főispán felmentése. A hir. lap mai száma a következő kir. kéziratot közli: A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére: gróf Bethlen Gábort, Kis- és Nagy-Küküllő vármegyék főispáni állásától, hi és buzgó szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére felmentem. Kelt Bécsben, 1891. évi április hó 27-én. Ferencz József s. k., Gróf Szapáry Gyula 8. k. Százéves főgimnázium. A temesvári főgimnázium nagy fénynyel ünnepelte meg ma fennállásának százéves jubileumát. Délelőtt zenés mise volt, melyet Temes vármegye legelőkelőbbjei jelenlétében Dessewffy püspök szolgáltatott nagy segédlettel. Ezután a városi vigadóban iskola ünnepélyt tartottak, melynek végeztével Kalmár Endre, a kegyesrendiek tartományi főnöke lelkes beszédet intézett a piaristákhoz és az ifjúsághoz, a magyar nemzeti érzület fejlesztésére serkentve őket. Délután több száz terítékiű díszebéd volt. Utazás a világ körül. Montreálból távírják. A kanadai Pacific-vasút express-vonata Vancouverből az »Express of India« gőzhajó utasaival, kik utazást tesznek a világ körül, 3 nap és 17 óra alatt tette Helyi hírek. Gyászistentisztelet lesz a budavári helyőrségi templomban május 5-én d. e. 10 órakor Maria Pia Anna császár és királyné lelki üdvéért. A bérmálás a fővárosban e hó 10-én kezdődik és körülbelül egy hétig fog tartani. A bérmálás sorrendje a következő: Május 10-én lesz a bérmálás a belvárosi főplébánia-templomban a belvárosi és a lipótvárosi hívek részére. A bérmálást dr. Hornig veszprémi püspök fogja végezni. Az iskolába járó bérmálandók hitoktatóiknál, míg az iskolába nem járók a plébánián kötelesek jelentkezni, és pedig május 4-ikétől kezdve naponként d. e. 9—12 óra közt. Május 10-én lesz a bérmálás a budavári helyőrségi templomban a vizi-, rácz- és krisztinavárosi, s az óbudai templomban a buda-újlaki, országúti és a békásmegyeri hívek számára. Május 11-én az egyetemi templomban a józsefvárosi, a ferenczvárosi templomban a ferenczvárosi, és a terézvárosi templomban a terézvárosi hívek, május 12-én a ferenczvárosi templomban a józsefvárosi visszamaradtak, 13-án a terézvárosi templomban az erzsébetvárosi, s 14-én a ferenczvárosi templomban a kőbányai hívek fognak bérmáltatni. Miután a bérmálandók száma igen nagy, valószínű, hogy egyik-másik helyen egy-két napig is eltart a bérmálás, melyet dr. Hornig, Boltizár és Palásthy püspökök fognak végezni. A hajóutczai gyilkossághoz, Sinka János postaszolga holttestét, melyet Zsarnay kapitány már napok óta eredménytelenül keresett a soroksári holt Dunaágban, ma délután Budafokon megtalálták. A budafoki csendőrség ugyanis a délután folyamán azt táviratozta a főkapitányságnak, hogy Sinka holttestét ma délután a Duna partra vetette. Sinkának személyazonosságát a budafoki csendőrség a rendőrség által kibocsátott hivatalos körözvény alapján állapította meg. A főkapitányság a távirat vétele után rögtön intézkedett, hogy Németh Kálmán és Sárközi János, Sinka Jánosnak sógorai Zsarnay rendőrkapitány lakásán holnap reggel 5 órakor megjelenjenek, hogy onnan a holttest személyazonosságának hivatalos megállapítása czéljából Budafokra utazhassanak. A holttestet a személyazonosság megállapítása után Budafokon fogják eltemetni. Halálos késszúrás. A városligeti tüzijáték-téren ma délután Popper Simon szabósegéd egy ismeretlen munkáskülsejű emberrel összeveszett, mire az utóbbi kést rántott . Poppert szeme fölött úgy megszúrta, hogy a kés a homlokcsonton is áthatolt. A tettesnek a nagy néptömeg daczára is sikerült elmenekülnie. A veszélyesen megsebesültPoppert a mentők a Rókus-kórházba szállították. Életben maradásához nincs remény. A budapesti adókivető bizottságok e hó 4-én hétfőn kezdik meg működésüket. Az idei kivetés Egyletek és társulatok. A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete e hó 24-én (vasárnap) délelőtt 10 */2 órakor az intézet saját helyiségében (Alkotmány utcza 24. sz.) rendkívüli közgyűlést tart. Napirend: 1. Az igazgatóság javaslata az alapszabályok módosítása tárgyában. 2. Az igazgatóság jelentése az intézeti ház építéséről. Az orsz. kisdedóvó egylet ma délelőtt tartott közgyűlését elhunyt titkára, P. Szathmáry Károly emlékének szentelte. A közgyűlés Tisza Kálmánná elnöklete alatt folyt le. A megnyitó után az egylet titkára terjesztette elő a választmány jelentését. Az egylet vagyona a pénztári jelentés szerint 284,966 frt 71 kr. Ezután Berzeviczy Albert államtitkár tartotta meg emlékbeszédét az egylet elhunyt titkára P. Szathmáry Károly felett. Az emlékbeszédet megéljenezték s a közgyűlés elhatározta, hogy kinyomatja. Tisza Kálmánné indítványára a közgyűlés P. Szathmáry Károly emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg ; továbbá az egylet árvaházában emléktáblát állítanak fel, nevére egy ágyalapitványt létesítenek. Ez indítványokat a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Az orsz. magyar vadászati védegylet ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését, gr. Nádasdy Ferencz elnöklete alatt. Az igazgatóságnak Egerváry titkár által előterjesztett jelentését a közgyűlés tudomásul vette. A pénztári és számvizsgáló bizottsági jelentés szerint az egyesület vagyoni állapota kedvező, noha juttatott jótékony czélokra és irodalmi művek díjazására is. Ez idő szerint a pénztár 18,585 frt 24 krral rendelkezik. A jövő évre ki fogják adni a vadászati kézikönyv III-ik kötetét. Ezután a vadelárusító szövetkezet alakuló ülése következett. Gr. Nádasdy Ferencz nyitotta meg az értekezletet, előadva, hogy e szövetkezet megalakítására az adta meg az indító okot, hogy a hazai lőtt vadat igen nehéz volt eddig a külföldre juttatni. Ideiglenes elnökül Kelety Károlyt s titkárul Egerváryt választották meg s ezzel a szövetkezet megalakulnak tekinthető. A szövetkezet részére — a mely kizárólag a külföldi szállításra szorítkozik — már is több ezerre menő vadnak szállítását jelentették be. Az orsz. balneologiai egylet ma tartotta alakuló közgyűlését, melyen a bemutatott alapszabálytervezetet elfogadták. Majd a választásokat ejtették meg és elnökké Tauffer Vilmos egyetemi tanárt, főtitkárrá dr. Löw Sámuelt választották. A közgyűlést társas vacsora követte. A budapesti lengyel egylet ma ünnepelte meg fennállásának huszonötödik évfordulóját. A tagok kibontott zászló alatt vonultak az egyetemi templomba s a mise meghallgatása után az egylet helyiségébe mentek, ahol Stempen elnök rövid megnyitója után dal, szavalás és fölolvasás következett. Mielnitzky a mai nap fontosságát említette fölolvasásában, mert ez az egy nem a bánat, hanem az öröm évfordulója, amennyiben 1791. május 3-án szavazta meg a lengyel nemzetgyűlés az új alkotmányt. Délben banker volt. Színház és művészet. A nemzeti színházban ma bérletszünetben adták »A megboldogult«-at, s már délelőtt elfogyott minden jegy. A szellemes franczia bohózat ezúttal is állandó derültségben tartotta a közönséget; az előadás a jobbak közé tartozott, s a főszereplőket, Hegyesy Marit, Nádayt, Ujházyt és Vizváryt zajosan tapsolták. Az operaházban ma a »Parasztbecsület« és a »Sylvia« balletet adták, ez utóbbit új betanulással. A közönség zöme csak fél nyolcz felé érkezett meg, mert azon természetes föltevésben élt, hogy az operánál is mint a nemzeti színháznál, tekintettel a rohamosan hosszabbodó napokra, az előadások májusban már fél nyolckor kezdődnek. S hogy ez így legyen, czélszerű is lesz jövőre. Valamint kívánatos, hogy a lóversenyek idénye alatt, tekintettel a számos idegenre, kik Budapesten időznek, mindennap legyen előadás. A »Parasztbecsület« közjátékát ma ismét megujráztatták s a főszerepekben Vasquez grófné és Szirovatka működtek közre kiváló dispoziczióval és nagy hatással. A nemzeti zenede ma délelőtt saját intézeti helyiségének nagy termében házi hangversenyt rendezett, mely egészen megtelt érdeklődő közönséggel. A zongora-, hegedű-, ének- és az oboa-osztály növendékei mutatták be szép készültségüket, kik közül főleg kitűntek Gobbi Alajos hegedű- és Zimay László zongora-tanítványai. Előbbinek Hertzka Afréd tanítványa Roder-ik versenyművét, Szerényi Kornélia pedig Alard »Mozart emléke« czímű művét játszta szépen fejlett technikával s értelmes kifejezéssel. Zimay tanítványai közül Schuchter Bianka és Durigó Anna keltettek kiváló hatást Liszt nagy igényű »Preludes«-jének két zongorán való szabatos és szép árnyalású előadásával, valamint Balogh Amália és Czegláth Jolán is, kik Chopin »Rondó«-ját játszták szintén két zongorán elismerésre méltó technikával és kifejezéssel. Aggházy K. »Magyar Suite«-jét Róka Irma és Orosz Tomka Irma tanítványai játszták négy kézre, Lehoczky Laura pedig (Renebaum Ágosta tanítványa) Bachs Handltől játszott egy Fugát és egy »Gigue«-et biztos technikai rhytmikával. Spitz Ignácz oboán játszott, Wlaszák Vilma pedig két dalt énekelt. Érdekes volt az utolsó szám mint újdonság: Sinding »Suite«.