Pesti Napló esti kiadás, 1891. május (42. évfolyam, 119-147. szám)
1891-05-04 / 122. szám
Budapest, 1891.Hétfő, május 4. 122. számi. — Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 kr.) Budapest, május 4. Változások a franczia diplomácziában. Laboulaye, a franczia köztársaság pétervári nagykövete, mint már jelentettük, beadta lemondását. Már akkor megjegyeztük, hogy a franczia diplomácziában általában nagyobb változások várhatók s hogy elsősorban valószínűleg Herbette berlini nagykövet rég tervezett visszahívása ezúttal fog megtörténni. Mint német officziózus lapok párisi és pedig jó forrásból származó — ezt különösen hangsúlyozzák — tudósításai említik, Laboulaye és Herbette urak csakugyan egyszerre fognak állomásukról távozni, még pedig Laboulaye teljesen nyugalomba vonul, ellenben Herbette valószínűleg Bécsbe küldetik, míg helyét Decrais mostani bécsi nagykövet fogja Berlinben elfoglalni. Azt is jelentik, hogy Laboulayenek azért kell Pétervárról távoznia, mert ott nem szeretik, míg Herbettet azért hívják vissza, mert a német politikai és társadalmi körökben olyan rokonszenvre tett szert, mely Párisban élénk visszatetszést kelt. A radikálisok Herbette úr ellen már régóta hadjáratot folytatnak s a legotrombább eszközöket használják megbuktatására. Már régóta azzal vádolják, hogy elárulta Francziaország érdekeit, mely vád annál képtelenebb, mert Herbette minden előzékenység mellett, melyet a németekkel való érintkezésben tanúsít, lényegileg épp oly franczia hazafi s épp oly barátja a revanchenak, mint akár a radikálisok, kiktől nem a czélok,hanem csupán a modor tekintetében különbözik.De azért nem tudta rokonszenvüket megnyerni, folytonosan támadják, sőt legújabban testvére Herbette fogházigazgató ellen is olyan vádakat emeltek, hogy az illető kénytelen volt állásáról leköszönni. Most ugyanazt fogja tenni a nagykövet is, kinek állása Frigyes császárné párisi tartózkodása után egészen tarthatatlanná vált. Ugyancsak Frigyes császárné párisi tartózkodásával függ össze Laboulaye lemondása is. Laboulaye úr akkor, mint egy ízben már jelentettük, Sándor czárhoz kérdést intézett, hogy ha a párisi kabinet a császárné elleni tüntetések miatt összeütközésbe jutna Németországgal, számíthatna-e Oroszország támogatására. A czár e kérdésre határozottan nemmel felelt s azóta Laboulaye bukott ember. Addig ugyanis azt hirdette, hogy az orosz-franczia szövetség, noha nincs írásba foglalva, lényegileg fennáll s szükség esetén érvényesülni is fog. De az első esetben, midőn szükség lett volna reá, e szövetség nem létezőnek bizonyult s ezzel el volt döntve, hogy Laboulayeur Pétervárról visszahivassék. A Rudini-kormánynak a szoczialista mozgalmak igen sok bajt okoznak, még pedig nem csupán a főváros utczáin, hanem a képviselőházban is. A május elsei események Rómában tudvalevőleg igen viharos lefolyást vettek, katonaságnak kellett beavatkoznia, két ember megöletett s negyven embernél — katona és polgár — több megsebesült. Ez események természetesen a képviselőház szombati ülésében is szóba hozattak. Előbb azonban a többség egy kissé kormányellenesen viselte magát. Rudini miniszterelnök a múlt őszszel három helyen választatott képviselővé; két helyen a ház igazolta is, de a harmadik mandátumot megsemmisítette s uj választást rendelt el. E határozat kínosan érintette Rudinit s midőn azután a munkásügyi interpelláczió tárgyalása is viharos lefolyást vett, a miniszterelnök kijelentette, hogy fölveti a bizalmi kérdést s világos határozatot vár a kamarától. A szavazás e fontos ügyben a ház legközelebbi ülésére halasztatott. A közigazgatási bizottság. A közigazgatási bizottság ma közepesen haladt a paragrafusokkal, mindössze 10 §-t intézett el. Még körülbelül 50 §. van hátra. Két-három nap alatt remélhetőleg el fog jutni a bizottság a függőben maradt kérdések tárgyalásához. Az ülésről a következő tudósítást közöljük : A képviselőház közigazgatási bizottsága gr. Tisza Lajos elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta »a közigazgatás és önkormányzat rendezése a vármegyékben« szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 222. §-nál (a közigazgatási bizottság szakosztályai) Szederkényi azt tartja, hogy ha az önkormányzatnak egyáltalán tért akarnak adni a közigazgatásban, meg kell azt adni a maga egészében oly módon, hogy a közigazgatási bizottságba küldött önkormányzati elemek ne dekomponáltassanak albizottságokká, ami még az 1876-iki törvénynél is rosszabb helyzetet teremtene. Szóló az albizottságok intézkedési jogkörét mellőzendőnek s e jogát a bizottság plénumára ruházandónak tartja. Horváth L. elméletileg jogosultnak tartja ugyan a szakosztályi rendszert, de a gyakorlatban ez nem mindig válik be. Nem alkalmazható ez különösen a megyékben, hol a szakosztályi rendszer mellett egyes kiváló egyének, akik a közigazgatás minden ágában hasznos szolgálatot tehetnének, ettől el lesznek zárva. Szóló a közigazgatás szempontjából e rendszer mellőzését s a jelenlegi gyakorlat meghagyását óhajtaná. E mellett szólanak az önkormányzat érdekei is, melyek kívánatossá teszik, hogy legalább a tizenkét választott tagnak engedtessék meg az adminisztráció minden ágában való résztvehetés. Miklós Gy. nagy haladást lát abban, hogy a szakosztályi rendszer behozatik. Szóló azon meggyőződésre jutott, hogy ha a pleumban egy fontos ügy kerül szőnyegre, arra elvesztegeti a bizottság a legtöbb időt s különösen a pénzügyi kérdések alig részesülnek figyelemben. A szakosztályi rendszer az ügyek alaposabb elintézésének lehetővé tétele mellett a kötelességérzetet is emelni fogja az önkormányzati elemekben. Holló a szakbizottsági rendszert helyesli, mert az egyes közigazgatási teendők, melyek eddig tisztviselők által láttattak el, de amelyekre befolyást kell adni az önkormányzati elemeknek, csak így intézhetők kellően el , mert a munkamegosztás elve is czélszerűen érvényesül. De a megoldást nem tartja helyesnek s bizonyos tekintetben inkább a permissziv szakbizottsági rendszert pártolja, a szakbizottságok alakítása, a tagok választása s azok számának meghatározása a megyei közgyűlésre ruháztatván. Gulner maga sem óhajt minden ügyet a bizottság plénumában tárgyaltatni, de a törvényjavaslatban úgy szét van darabolva a bizottság plénuma, hogy ily módon maga az adminisztrációnak egyöntetűsége is veszélyeztetve lenne. Szóló kéri elfogadását az előző ülésen tett azon indítványának, hogy permisszive alakítassanak a szakbizottságok, máskülönben oly sokfejű parallel adminisztráczió teremtetik, amely csak zavarokhoz vezethet. Vadnay Andor a szakosztályokba szétosztásban önkormányzati szempontból maga is sok inkonveniencziát lát, de ha ez a rendszer mégis elfogadtatnék, a 231. §-nál kimondatni óhajtaná, hogy a szakosztályok elhatározásai ne legyenek mindig végérvényesek, hanem bizonyos esetekben mód nyúttassék a bizottság plénumának is a hozzájárulásra. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök a közigazgatási bizottságot az ellene felhozott sok ellenvetés daczára szükséges s üdvös intézménynek tartja s kívánatosnak véli fentartását, mert az önkormányzati elemek bevonására ez a leghathatósabb eszköz. Felhozták ellene s nem ok nélkül, hogy oly sok a teendője, hogy azok kellő intézésére alig lehet ideje. Ezen akar segíteni a szakosztályokba való felosztás, mely szóló nézete szerint igen gyakorlati s jól be fog válni az életben. Az adminisztráczió egyöntetűsége biztosítva van a bizottság plénuma számára fentartott jogok által. Szóló kéri ezek alapján a szakasz elfogadását. A bizottság fentartandónak határozza a szakaszt, az adóügyi szakosztályt pénzügyinek, a közgazdaságit gazdasági és erdészetinek nevezve el s a közigazgatási bíróságnak a közigazgatási bizottság kebeléből való alakítására vonatkozó pontot törölvén. A 223. § nál (a választott tagok beosztása a szakosztályokba.) Holló kimondandónak tartja, hogy a szakosztályokba egy-egy póttag is beosztatik. Szederkényi az egyes szakosztályok tagjainak számát a bizottság szabad elhatározásának hagyná fenn. A bizottság a póttagok beosztására vonatkozó rendelkezés felvételével fogadja el a szakaszt. A 224. §-nál Dárday előadó azon rendelkezés helyett, mely szerint a közigazgatási szakosztályban az alispán s a főjegyző bír szavazattal, azt mondaná ki, hogy az alispánon kívül az illető szakreferens bír szavazattal. Tibád a főjegyző helyett mint tagot a tiszti főügyészt kívánná felvétetni, mint az állami érdek képviselőjét. Gróf Szapáry miniszterelnök bizonyos mértékben elismeri ezen indítvány jogosultságát, de tekintettel arra, hogy az e szakosztályban előforduló adminisztratív ügyek igen nagy része a főjegyző kezén megy keresztül s tekintettel a főügyész nagy elfoglaltságára s arra, hogy más szakosztályban közreműködése sokkal inkább szükséges, kéri a szakasz változatlan fentartását. Holló azt tartja, hogy e szakosztályban sok oly ügy intéztetik el, amely jogi képzettséget feltételez, miért is kívánatos lenne, hogy a főjegyző helyett a tiszti főügyész legyen a bizottság szavazatjogosult tagja. Szederkényi is azon véleményben van, hogy a tiszti főügyésznek inkább van helye e szakosztályban, mint a pénzügyiben. Gróf Apponyi azt tartja, hogy a szakosztályokba helyeztetvén át a közigazgatási bizottság intézkedő hatáskörének súlypontja, ami az önkormányzat helyzetét még súlyosabbá tette, ezen a bajon csak úgy lehetne némileg segíteni, ha az elnöklő főispánon, illetőleg alispánon kívül csak egy tisztviselőnek legyen szavazata. A tiszti főügyész pozíciója az, hogy jogi kérdések felmerültekor minden szakosztályba meghívható legyen, de nem mint szavazatjogosult tag. Szóló ennélfogva a főjegyzőt a jelen szakaszból egyszerűen kihagyandónak tartja. Tisza István előtte szólóval szemben utal arra, hogy az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavazhatván, a választott elemekre nézve a szavazati arány kevesebb a szakosztályokban, mint a bizottság plénumában. Szederkényi szívesen hozzájárul gr. Apponyi indítványához. A bizottság változatlanul fentartja a §-t. A tárgyalás további folyamáról a reggeli lapban közlünk tudósítást, hogy 180 frtnyi tartásdij csakis a tényleg elfoglalt helyekért lesz fizetendő. — A magyar tudomá-nyos akadémia gróf Széchenyi István születésének 100-ik évfordulója alkalmából az akadémia palotájára domborműves emléktáblát fog illeszteni; fölhívja a főváros törvényhatóságát, hogy a fölmerülő költségekhez járuljon hozzá. A tanács javasolja, hogy a főváros e czélra 6000 frtot adományozzon, a mely összeg a jövő évi költségvetésbe vétessék fel. Medrey Zsigmond a legnagyobb hódolattal adózik a lángeszű Széchenyi István gróf emlékezetének s ha arról van szó, hogy neki a főváros emeljen monumentumot, semmiféle áldozatot sem tart túlzottnak. De most az akadémia akar emléktáblát készíttetni, az az akadémia, a melynek alapját Széchenyi István gróf vetette meg 60.000 forint adománynyal. Illő és méltó dolog tehát, hogy a költségek legnagyobb részét maga az akadémia adja. A szóló az emléktábla költségeire a főváros részéről 1000 forint adományozását elégségesnek véli. Ámde elérkezettnek látja viszont az időt, hogy a főváros tanácstermében, a nagy József nádor arczképe mellett, ott legyen gróf Széchenyi István életnagyságú arczképe is. Indítványozza tehát, hogy ez arczkép, bármily nagy költséggel, a legjelesebb festőnél megrendeltessék. Hasonló értelemben szólt Schweiger Márton, míg Wodiáner Béla a tanács javaslatát pártolja. A bizottság, 15 szavazattal 1 ellen, Medvey indítványát fogadta el. Fővárosi ügyek. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt. A tárgyalás alá került ügyeket Mátray József tanácsjegyző adta elő. A práter-utczai polgári leányiskola és a vele elhelyezett elemi fiú- és leányiskola építésére a tanügyi és telekeladó bizottság ajánlja a práter-utczai 13., 15. és 17. sz. telkek s a Kisfaludyutczai 30. sz. ingatlan megvételét. E telkek vételára együttesen 85.200 frtra rúg s négyszögöle 92 frtba kerülne; az építkezésekre pedig — a mérnöki hivatal számítása szerint — 206.000 frt lesz szükséges. Ezzel szemben a telekeladó bizottság azt véli, hogy a telkek ára s az építkezés együtt véve sem kerül többe 200.000 forintnál. A pénzügyi és gazdasági bizottság hozzájárul a telekcsoport megvételéhez, de ama határozott kikötéssel, hogy az emelendő iskolaépületek egyedül és kizárólag iskolai czélokra használtassanak, tehát mellőzendő az a lábrakapott szokás, hogy az iskolaépületek legszebb részeit az igazgatók részére berendezett lakások foglalják el, a tantermek rovására. A főváros központi gyámpénztárának pénzei, a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslata szerint, a következő intézeteknél lennének elhelyezendők: pesti hazai első takarékpénztár, fővárosi egyesült takarékpénztár, országos takarékpénztár, általános takarékpénztár, iparbank, pesti kereskedelmi bank, leszámítoló- és pénzváltó-bank, bankegyesület. A budai Szent Erzsébet apácza rendház és női kórház főnöknője írásbelileg hívja föl a fővárost amaz ajánlat elfogadására, hogy az újonnan fölépítendő rendházban fölöslegessé váló helyiségekben helyeztessék el tizenöt oly szegény fővárosi nő, akik a ruházaton s ágyneműeken kívül ott teljes ellátásban s betegség esetén ápolásban részesülnének. A főváros az ekként elhelyezendő szegény nők után évenként és fejenként 180 frt tartási díjat fizetne. Forgó István hozzájárul ez ajánlat elfogadásához, de azzal a kikötéssel, hogy az esetben, ha a főváros oly nagyobbszerű szegényházat fog létesíteni, amelyben e nők is elhelyezhetők lesznek, az adomány további kiutalványozása megszűnik. A bizottság kimondja, KÜLÖNFÉLÉK. — május 4. Ferencz Ferdinánd főherczeg — mint Bécsből távirják — kihallgatáson fogadta Kállay közös pénzügyminisztert, Szögyény M. László ő Felsége személye körüli minisztert, továbbá gróf Taaffe miniszterelnököt, gr. Falkenhayn, br. Prazak, gróf Welsersheimb, lovag Zaleszky, gr. Schönborn, br. Gautsch, marquis Bacquehem és Steinbach minisztereket és Hasenauer építészeti főtanácsost. A Széchenyi emléktábla. Ez év szeptember 21-én lesz Széchenyi István gróf születésének századik évfordulója. E napot az akadémia is a hála és kegyeletes visszaemlékezés ünnepévé óhajtja tenni. E végből az akadémia igazgatótanácsa elhatározta, hogy e nap emlékére a palotája Akadémia utczai oldalán emléktáblát fog fölállítani, amely bronzöntésű domborműben fogja előtüntetni azt a történeti jelenetet, amikor Széchenyi az 1825-iki országgyűlés kerületi ülésén az akadémiát megalapítja. A monumentális emléktábla 41 2 méter hosszú és csaknem 2 méter magas érczlap lesz, amelyről 3/4 életnagyságban fognak kidomborodni, festői csoportozatot alkotva, a következők alakjai: Széchenyi István grófi Károlyi György gr., Andrássy György gr., Esterházy Mihály gr., Wesselényi Miklós br., Máriássy István, Platthy Mihály, Nagy Pál, Dessewffy József gr., Perényi Zsigmond dr., Bartal György és mások. Az emlékmű szobrának munkáját Holló Barnabás, Strobl Alajos szobrász tanítványa fogja elkészíteni, ez utóbbinak műtermében.Az emlékmű hozzávetőleges költségei mintegy 12.000 frtot fognak tenni. Adomány, özvegy Kazy Istvánná szül. báró Jeszenszky Anna Nemes-Oroszi község részére egy 600 forint értékű tűzi fecskendőt ajándékozott s ez adományért az elöljáróság az összes községi lakók nevében hálás köszönetét fejezte ki. A békéscsabai zavargások. Békéscsabán, mint egy távirat jelenti, tegnap ismétlődtek a zavargások. A délutáni istentisztelet után mintegy kétszáz főnyi tömeg, jobbára a letartóztatott kolomposok rokonsága, a városház előtt éktelenül zajongani kezdett. Egy század katonaság tartotta őket vissza, de midőn a felszólítások daczára sem távoztak, hanem ordítozva követelték az elfogottak szabadon bocsátását, a laktanyából 750 katona vonult fel s arczvonalat alakított a tömeggel szemben. Fábry megyei biztos háromszor szólította föl őket távozásra, mire a nagyobb rész eloszlott, de mintegy 100 makacs ember nem akart távozni. Fábry újra intette őket távozásra, mire az volt a felelet, hogy nem bánják, ha a katonaság le is szúrja őket. Erre a biztos Holub vezérőrnagynak engedte át az intézkedést, kinek parancsára a katonaság szuronyszegezve, lassú lépésben ment a zavargóknak. A zajongók, különösen az asszonyok, ökleikkel fenyegetőzve hátráltak a gimnáziumig. Itt a mellékutczákat elzáró katonaság összevonatott, két zavargót letartóztattak, mire a többi szétoszlott. A miniszterelnökhöz érkezett jelentések szerint, mint értesülünk, a békéscsabai mozgalmak nem voltak oly nagy mérvűek, mint ahogy azokat festették, s a mozgalmak már szülőben vannak. Tény, hogy nagybiztosokhoz fenyegető tartalmú levelek érkeztek s egyre bizonyosabbá lesz, hogy az események fővárosi szoczialisták izgatásainak eredményei. — Csabai munkások levelére Irányi Dániel levelet irt, melyben tanácsokkal szolgál a munkásoknak s e levélnek meg is volt a megnyugtató hatása. Nagy-Károly városa s az államosítás. Nagy-Károly város képviselő testülete, mint lapunknak írják, a következő feliratot intézte a kormányhoz az államosítás ügyében : Nagyméltóságú miniszter úr! Nagy Károly rendezett tanácsú város képviselő testülete 1891. évi április 24-én tartott rendkívüli közgyűlésén 4-dik szám alatt egyhangúlag hozott jegyzőkönyvi határozozata által utasítva lettünk nagyméltóságodnak és általa a magas minisztériumnak azon törekvése iránt, —hogy a vármegyei közigazgatást kinevezett állami tisztviselőkkel kívánja vezettetni s hogy az ennek folytán szerves átalakítást megkívánó önkormányzat jogviszonyait úgy az állami igazgatás feladataival, valamint az állampolgárok egyéni és politikai alkotmányjogainak követelményeivel kielégítő összhangba hozni törekszik« — a város bizalmát és üdvözletét kifejezni. — Nagy-Károly város közvéleménye azon nézetben van, hogy az államszervezés minden munkájában annak erősítése és az állam feladatok megoldására képesebbé tétele első cél ahhoz, hogy egy állam kifelé erőt, ide benn pedig bizalmat s anyagi és erkölcsi fejlődést képes legyen előidézni, de e mellett azon nézetben is van, hogy az állami erőkifejtés a polgárság önérzetét és nemzeti öntudatát lényegesen fejlesztő önkormányzati jogok és egyéb ellenőrző biztosítékok nyújtása nélkül kellő hatálylyal soha nem bírhatna; tehát ha az önkormányzattól el nem vonható alapfeltételnek mi a tisztviselők választásának jogát nem is tekintjük, de igenis államunk anyagi és erkölcsi emelésére nézve az önkormányzati jogok és az ellenőrző biztosítékok egyéb nemeinek mindazon határig való megadását és fejlesztését szükségesnek tartjuk, ami egy nemzeti hivatással bíró állam közös és fő feladatai mellett engedélyezhető. A választási jog az önkormányzatnak lényeges és elválaszthatlan tényezője csak akkor lenne, ha az egész államrendszerben az be lenne hozva, de nálunk, hol a kormányzat minden ágában kinevezett tisztviselők vannak alkalmazva, éppen az állami feladatot legerősebben érintő általános közigazgatásban a választást nemcsak helyesnek, de kívánatosnak sem tartjuk, mert az elmúlt idők emlékei és még most is mutatkozó jelenségek után kényszerült tudatában vagyunk annak, hogy a vármegyékben kormányzó tisztviselői kar úgy a központi főhatalomtól, mint a választóktól függő bizonytalan helyzete miatt önérzetében és erkölcsileg nem fejlődhetett, s mert e miatt nemcsak a politikai és alkotmányjogok hivatásszerű őréül szolgálni, de még egy elfogulatlan erős kormányzatra alkalmasaknak lenni sem bizonyultak, míg az állami érdek úgyszólván a legjobb erőknek ide vonzását tenné kívánatossá, a mindennapi tapasztalás szerint azok e pályától éppen a választási rendszerből származó abnormis helyzet miatt majdnem teljesen elidegenedtek. Üdvözöljük tehát nagyméltóságodat és a magas minisztériumot, hogy államunk újjászervezési munkájában ezen az állami érdek kielégítésére szükséges és a tisztviselő erkölcsi és értelmi önérzetét fejlesztő irányt követni törekszik s bizalommal reméljük és várjuk, hogy az ezen törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál a közszabadság iránt mutatkozó nemes és alkotmányos érzésének megfelelőleg a helyi önkormányzat helyes kifejlődését lehetővé tenni és biztosítani, továbbá az állami közigazgatás ellenőrzésére szükséges közszabadsági garanciákat minden irányban a törvényhozás által megadatni kegyes lesz. Belügyminiszteri körrendelet. Gróf Szapáry Gyula, mint belügyminiszter e hó 1-én a következő körrendeletét bocsájtotta ki: A magyar királyi és szerb királyi kormányok között létrejött megállapodás folytán a szerb-magyar határon gyakorlatban volt útlevél-vizsgálat i. é. márczius hó 15-étől kezdve kölcsönösen megszüntettetvén, ezentúl a magyarszerb határvonalon a Szerbiából Magyarországba és viszont átkelő egyénektől útlevél vagy ezt pótló igazolvány — kivéve a netán gyanús egyéneket — nem követeltetik. Nehogy azonban a gyanúsaknak tartott egyesek kellemetlenségeknek s esetleg a határról, vagy Szerbiából való visszautasításnak lehessenek kitéve, közbiné teendő, hogy czélszerű, ha a Szerbiába utazók az akadálytalan utazás érdekében magukat mindig megfelelő igazoló okmányokkal látják el. A »Times« a munkástüntetésekről. A »Times« ma érkezett száma első vezérczikkében foglalkozik a május elsejei munkástüntetésekkel s örömmel konstatálja, hogy a munkások izgatóinak reményei nem teljesültek. »Megelégedéssel látjuk, hogy az ó világban, általában el lehet mondani, május elseje nagy csalódást szerzett az anarchistáknak. Több helyütt mutatták magukat, de mindenütt rossz siker követte felépésüket. A tömeg nem követte az ő felhívásukat és az a parcziális rendzavarás, mely imitt-amot történt, nem tarthat nagyobb jelentőségre igényt. Pedig sok helyütt tömeges és nagy arányú tüntetésekre készültek , de a hatóságok el voltak készülve és előre megtették a szükséges intézkedéseket. Feladatuk nagy részben igen könnyű volt csak itt-ott kellett egész erővel fellépniök."Hosszú idő óta hallottuk a fenyegetéseket, hogy mi mindenféle veszélyt fog május elseje hozni. A terv először egy általános sztrájk volt, de ettől elállottak. Később ezt impozáns tüntetéssel akarták helyettesíteni és a tüntetés csakugyan megtörtént volna, ha a rendőröktől függ. Ha nagy tömeg gyűl össze s izgató beszédek tartatnak, mindig közel fekszik az a veszély, hogy komoly rendzavarás keletkezik. Meglehet, hogy a rendőrség gyors közbelépése, vagy esetleg a tömeg kevésbbé izgékony volta okozta, hogy ily rendzavarások csak kivételesen történtek. Ahol pedig ez előfordult, ott a munkásvezérek adták meg az árát. Annyi tehát a május elsejei tüntetésekről érkezett jelentésekből kétségtelen, hogy az anarchisták és szoczialisták végdiadala, melylyel hosszú idő óta fenyegetőznek, még soká válathat magára. A londoni vasúti katasztrófáról a ma érkezett angol lapok már kimerítő részleteket tartalmaznak. A szerencsétlenség tudvalevőleg a Portland-road feletti hídon történt, melynek egyik oszlopa meghajlott, aminek következtében a mozdony kiugrott a sínekből s a sínek mellett húzta egy ideig tovább a vonatot. Hogy nagyobb baj nem történt, az a mozdonyvezető lélekjelenlétének köszönhető s annak, hogy a vonaton, ama napon kivételesen, aránylag kevés utas volt. A vonat reggel 3/49 órakor indult el Brightonből. Ezen a vonaton szoktak tömegesen a londoni tőzsde látogatói a fővárosba menni. Minthogy azonban a tőzsde zárva volt, sokkal kevesebb utast szállított a vonat, mint rendesen. Ugyanez a vonat az, mely a Dieppeből érkező utasokat, kik Londonba mennek Francziaországból, New Havenben felveszi. A vonalnak két állomása van Londonban. Az egyik a London-bridge állomás, a City-ben, a másik a Viktória állomás, a királynő londoni palotájának, a Buckingham-piacénak közvetlen közelében. East-Croydonnál ketté választják a vonatot; annak egyik része tovább megy a Viktória állomás felé; másik része bekanyarodik a London bridge felé. Ezt az utóbbi részt érte a katasztrófa, éppen akkor, midőn a Portland-roadot fenn átívelő hidra robogott. A mozdonyvezető rögtön észrevette, hogy a hid meghajlott s alig hogy a mozdony kiugrott a sínekből, a gőzféket alkalmazta. A vonat a sínekből kiugorva, még saját hosszával egyenlő távolságra robogott, de a kocsik egymásba fúródtak s ennek folytán hat ember kisebb-nagyobb sérülést szenvedett. Emberélet nem esett áldozatul. A híd meghajlását az egyik vasoszlopnak oly belső anyag-hibája okozta, melyet a leglelkiismeretesebb vizsgálat sem deríthet fel. Sajátszerű találkozása a véletlennek, hogy Croydon lakói csak néhány héttel ezelőtt tömeges aláírásokkal ellátott kérvényt intéztek a vasúti igazgatósághoz, melyben az esetlen és a forgalom igényeinek meg nem felelő hídnak felcserélését szorgalmazták. Az eset annál nagyobb feltűnést kelt, mert az angol vasúti berendezések anyag tekintetében a legdrágábbak és a legszolidabbak; úgy, hogy az megtörténhetik, hogy az utasokat baj éri, de hogy magát a vasutat érje katasztrófa, az szinte hihetetlen volt. A megsérült utasok legnagyobb része rövid idő alatt teljesen felépül. Lakoma. Szabadkáról sürgönyzik, hogy Palicson tegnap banketet rendezett Szabadka város értelmisége Milassin Jakab járásbíró tiszteletére, aki 41 év óta működik a közpályán. A banketen Szabadka város 160 polgára vett részt. Nyomdatulajdonosok orsz kongresszusa. E hó 17-én és 18-án, pünkösd vasárnapján és hétfőjén tartják meg Szegeden a vidéki nyomdatulajdonosok országos kongresszusát, melyek előleges programmja a következőkben van megállapítva: 1. Emlékirat a vidéki nyomdaipar sérelmeiről és ennek kapcsán oly kormány-rendelkezések kérése, hogy az összes állami, megyei, honvédelmi és más közigazgatási hivatalok nyomtatványainak a központban való készíttetése elejtessék s a kormány által kiadottt vagy elfogadott minták szerint minden állami, megyei és más közigazgatási hivatal ott rendelhesse meg a nyomtatványait, ahol azokat legkényelmesebben beszervezheti. 2. Kérelmezendő a pénzügyi kormánynál a mai viszonyoknak meg nem felelő bélyegtörvény módosítása. 3. Egy küldöttség választása, mely az emlékiratokat a kormány tagjainak átnyújtandó lesz. 4. A vidéki nyomdatulajdonosok országos egyletének létesítése. A magyar lovaregylet titkársága figyelmezteti azokat, akik totalizatőr-jegyeiket a versenytéren be nem váltották, hogy e jegyekre eső nyereményeket a versenyek közé eső napokon Stáczió utcza 8. szám alatt Császár Ferencz pénztárnoknál vehetik föl. Az orsz. középiskolai tanáregylet budapesti I. szakosztálya május 5-én d. u. 5 órakor az egylet helyiségében ülést tart. Tárgya: Szilasi Móricz felolvassa a classicusok iskolai kiadásairól. Dr. Szigeti Márton e hó 3 án kezdte meg újból fürdőorvosi működését Gleichenbergben (Villa Karlsruhe.) Helyi hírek: Wulff czirkusza Budapesten. Wulff czirkuszának személyzete szerdán, e hó 6-án d. u. 5 órakor érkezik Budapestre az elzászbeli Mühlhausenből. A déli vaspálya budai pályaudvarában szállnak ki, honnan a legnagyobb gonddal ellátott lovaik azonnal az állatkerti cirkuszépület istállóiba fognak átszállíttatni. A megnyitó előadást csütörtökön, e hó 7-én esti 7*a órakor tartják meg. Ragályos károk a fővárosban A fővárosi hivatal heti kimutatása szerint a fővárosban április 23-ikától április 30-ig vörhenyben 25 ember feküdt, ezek közül öt meghalt. Kanyaróban 46 ember betegedett meg. Végül roncsoló torokbb 27 esetben fordult elő s e betegek közül 7 ember halt meg. Leszakadt mennyezet. A Dohány-utcza 63. szám alatt levő bolthelyiség mennyezete ma délben óriási robajjal beszakadt. Szerencsére az üzleti személyzet éppen ebédelni volt s igy emberéletben nem esett kár. Zsebtolvajlások. Pausevall Teréz szobaleány zsebéből tegnap délután a városligeti tűzijáték téren 2 írttal terhelt pénztárczáját, Szalay János asztalos mesternek zsebéből pedig az Erzsébet téren 41 írttal terhelt pénztárczáját ismeretlen tettes kilopta. Stern Károlyné veszprémi lakosnak pedig a Váczi-utczában a mint a Kühnel-féle virágüzlet kirakatát megtekintette, Majoros Dénes 17 éves volt hajós inas pénztárczáját zsebéből kilopni akarta, de tetten érték és rögtön letartóztatták. A rendőrség minkája. Említettük mai reggeli lapunkban, hogy a rendőri sajtóiroda, a budafoki csendőrség távirata alapján tegnap éjjel azt a jelentést adta ki, hogy Sinka János postaszolga, a hajóutczai ötszörös gyilkosság tettesének holttestét tegnap délután Budafoknál kifogták. Zsarnay rendőrkapitány Sinka két sógorával, Németh Kálmánnal és Sárközy Jánossal kiment Budafokra a holttest személyazonosságának hivatalos megállapítása czéljából, de kiderült, hogy a holttest nem Sinka János holtteste. A rendőrség tehát tovább folytatja a vizsgálatot. Kiöntött tettes. Tegnap este a rendőri őrjárat a külső Kerepesi út mentén levő árokban egy eszméletlen állapotban levő össze-vissza szurkált napszámosnőt talált. A mentők beszállították a Rókuskórházba, hol midőn magához tért, előadta, hogy a vele »közös háztartásban« élő Oravecz János rovott múltú egyénnel veszett össze, mire Oravecz késsel össze-vissza szurkálta. A rendőrség erre a vizsgálatot rögtön megindította s kiderítette, hogy a tettes egy a külső kerepesi árok mentén beásott barlangban rejtőzködik. A rendőrök próbáltak a barlangba behatolni, de Oravecz leszúrással fenyegette a rendőröket. Erre vasúti munkások vizet hoztak, ezt öntötték be az üregbe, majd dorongokkal felfegyverkezve s a rendőrök kivont karddal behatoltak az üregbe, s hosszas küzdelem után sikerült a késelőt lefogni s a főkapitánysághoz bekísérni. Tudomány, irodalom. »Isten és a világ«, különös tekintettel a természettudományokra — czim alatt egy 246 oldalra terjedő munka hagyta el a sajtót Esztergomban dr. Prohászka Ottokár, theologiai tanár tollából. Alapos készültségű munka ez, amely teljes joggal tarthat arra számot, hogy a természettudományokkal foglalkozó szakköreink is figyelembe vegyék. A mű főleg két szempontból érdekes. Az egyik az, hogy irodalmunkban eddig senki sem foglalkozott olyan terjedelemben az Isten létére vonatkozó érvekkel, amennyiben ezek a természettudományokkal kapcsolatosak. A másik pedig az, hogy az evoluczionista elmélettel oly hangon polemizál, amely minden animozitástól menten s fölhasználva apróra a természettudományok vívmányait, törekszik álláspontját igazolni. Alapos készültségű munka ez, amely a bölcselkedő, a metafizikai szellemet egyesíti a természettudományok haladásával, megmutatva, hogy e filozófusnak e tudományokat elhanyagolnia nem szabad. E mellett a fiatal tudós rendelkezik annyi objektivitással, hogy a leszármazási elméletet magáévá teszi azon fokig, amelyen véleménye szerint megfér bölcseleti meggyőződésével. Ez a körülmény is a mellett szól, hogy e könyv hosszas és eredeti gondolkodás eredménye; nem teszi hitelvesztetté a filozófiát a priorisztikus okoskodásokkal, hanem a természettudományok bölcseleti alapjaiba iparkodik behatolni éppen azon tudományok világánál. Szóval e könyv oly alaposan iparkodik a theológus álláspontját összeegyeztetni a modern tudományéval, hogy nemcsak theológusainkat, filozófusainkat, hanem természettudósainkat is érdeklheti, mint akik ez evoluczionista elméletet gyakran a rendszer bölcseleti alapjainak élesebb vizsgálása nélkül fogadják el döntőnek világnézetükre nézve. Főleg a szempontból tehet a könyv hasznos szolgálatokat. Ára egy forint. (n. f.)