Pesti Napló, 1891. szeptember (42. évfolyam, 239-268. szám)
1891-09-01 / 239. szám
amelyre ma kevesebb bizalommal tekintünk, mint annakelőtte. Talán el akarják hitetni a külső világgal, hogy a monarchia anyagi hatalma nem képez oly megrendíthetlen egészet, mely minden viharral daczolni képes ? De nem folytatjuk ezúttal pesszimista szemlélődésünket. Csak annak a meggyőződésnek akarunk kifejezést adni, hogy e dolgokban gyökeres és gyors orvoslás nem maradhat el és nem fog elmaradni. Mezőgazdák szövetkezése. Az országos gazdasági egylet érdekes vállalkozásról ad hírt. Vezérlő férfiai megalakítják a mezőgazdák szövetkezetét és már ezideig annyi üzletrész van jegyezve, hogy 200.000 forintnyi tőkének felel meg. A vállalat az őszszel indulna meg és ha az iránta való érdeklődés egyedül helyes mértékét, az aláírások számát tekintjük, úgy látni való az eredményből, hogy a mezőgazdasági osztály körében az eszme visszhangra talált. Ez az összeg, amely mire együtt van, természetesen még csekély a czélhoz képest. De hatalmas ajánlása a tervnek, ha az első hírrel kapcsolatban, amely felőle nyilvánosságra jut, mindjárt már meglevő 200.000 írtról tehetni említést. Kitűnik a czímből, hogy a szövetkezet működésében széles kört akar felölelni és nagy pretenziókkal lép fel. Mindenesetre nagy arányú vállalkozásra is van szükség, ha az országos gazdasági egyesület, amelynek égisze alatt a terv a valósítás felé siet, be akarja tölteni mindazokat a feladatokat, amelyeket a szövetkezet teendőinek sorába foglalnia kell. A szövetkezeti eszme Magyarországban nem népszerű. Daczára annak, hogy nincs a társadalmi tevékenységnek hatalmasabb erőforrása, mint a szövetkezés és hogy sehol nincs nagyobb szükség erre az öntevékenységre, mint nálunk. A népszerűtlenség oka természetesen nem magában az intézményben,hanem mindazokban a rétegekben rejlik, amelyek erő és hivatottság nélkül szövetkezetek alakítására és vezetésére vállalkoztak és az egész eszmét alaposan lejáratták. A szövetkezet abban különbözik a részvénytársaságtól, hogy működési körének határait a saját tagjaival és a saját tagjai számára való üzlet képezi. De ez a különbség adja meg egyszersmind a szövetkezet jogosultságát is és nagy rendeltetése van akár ha kis erőket tesz cselekvésképesekké, akár ha nagyokat hatalmasokká az egyesülés által. De mindenféle czélok számára igen alkalmas módnak találtatott az erők ily társítása különösen a kisiparosoknál és gazdáknál, akik közül már alig van Magyarországban néhány, hogy ne fűződnék valamely keserű emléke egyegy szövetkezethez. Nem csoda hát, ha a szelíd irtózat egy neme fogja el az embereket e szó hallatára. Csak az a szerencse, hogy van Magyarországban érdemesek által létesített, derék szövetkezet is, amely valóságos áldása azoknak, akikből áll és a kiknek érdekében működik. És mindig örvendetes, ha látjuk, hogy a mindenféle kalandosságok és kétes vállalkozások teréről a szövetkezés azok kezébe megy át, akik hivatottak és alkalmasak arra, hogy az intézményt a gazdasági haszon szempontjából és tekintély dolgában is illő helyre emeljék. Általános rokonszenvvel fog tehát találkozni az újabb nagy lépés is e czél felé, amelylyel a mezőgazdák szövetkezetének tervében találkozunk. Ami már magának a szövetkezetnek érdemét illeti: ez a gyakorlattól várja szentesítését. Minden gazdasági vállalat annyit ér, amennyi hitelt tud magának szerezni. Minden bizonynyal ezt a szövetkezetet kedvező kilátásokkal indítja meg egyrészt az a faktor, amely a tervet életrehozta, másrészt a rendeltetés, amelynek a szövetkezetét szentelni akarják. A vállalat fogyasztási és értékesítési szövetkezet lesz és működését elsősorban a mezőgazdák szükségleteinek tömeges beszerzésével kezdi meg. Ez az általános program. A részletek sorából kiemelkedik az az elhatározás, amely szerint a vállalat át fogja venni a hadsereg-ellátási szövetkezet ügyeit is. Ez nagyon helyes, dicséretes szándék. A legkisebb ellenszolgáltatás, amelyet a magyar gazdaközönség a hadsereg intéző köreitől elvárhat, az, hogy a csapatok élelmezésében termelésének biztos és alkalmas fogyasztóját lássa. Ez irányban a hadseregre kell, hogy feltétlenül és a legnagyobb mértékben lehessen számítani. De viszont a czél csak akkor valósítható, ha a gazdák minden időben biztosan rendelkeznek a hadsereg által szükségelt termények felett megfelelő mennyiségben s kellőleg egalizált minőségben. Ez ezideig nem volt így. A hadsereg-ellátási szövetkezet felállítása óta javult a helyzet valamenynyire, de teljesen megjavítva nincs, mert azóta sincs elegendő mozgékonyság. De alapos a remény arra, hogy a mezőgazdák szövetkezete üzletileg fog szerveztetni és meg fogja oldani ezt a kérdést is sok mással együtt, amelyekben a mezőgazdaság a kormánytól nem várhat semmit, a magára hagyott gazdától mi sem telhet ki, hanem csak " társadalmi tevékenység járhat eredménynyel. Fővárosi ügyek. A beteg főváros. A lefolyt héten a fővárosi közkórházakban a betegforgalom a következő volt: A Rókus-kórházban a múlt hó végén ápoltak 1152 beteget, felvettek újat 322-őt, gyógyulva elbocsátottak 381-et. Az Üllői úti új kórházban a múlt hó végén ápoltak 663 beteget, felvettek újat 232-öt, gyógyulva elbocsátottak 201-et. A Szent János kórházban a múlt hét végén ápoltak 322 beteget, felvettek újat 71-et, gyógyulva elbocsátottak 73-at. Népesedési mozgalom a fővárosban. A lefolyt héten Budapesten élve született 313 gyermek, elhalt 231 személy, a születések tehát 82 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 150 fiú, 153 leány. Halva született 12 gyermek, köztük 8 törvényes, 4 törvénytelen. A halottak közt volt 131 finomű, 100 nőnemű. KÜLÖNFÉLÉK: Napirend, szeptember 1. A pénzügyminiszter fogad délután 2 órakor. — Nemzeti múzeum: régiségtár, nyitva délelőtt 9-től délután 1 óráig.— Nyilvános könyvtárak: Zárva. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — augusztus 31. Személyi hírek. Stefánia özvegy trónörökösné Erzsébet főherczegnővel s az udvari kísérettel Mürzstegből Luxemburgba utazott. — Szögyény miniszter ma Bécsből Budapestre utazott. — Beniczky Ferencz Pestmegye főispánja Reichenhallból, hol megrongált egészségének helyreállítása czéljából hat heti szabadságát töltötte, teljesen felüdülve visszaérkezett s a mai napon elfoglalta hivatalát. Forster Géza az orsz. magyar gazdasági egylet igazgatója és Hegedűs Károly technológiai múzeumi igazgató szabadságidejük végeztével a fővárosba érkeztek. A román királyné betegségéről közölt távirataink kiegészítéséül Velenczéból a következőket írják lapunknak : A királyné nem akar táplálékot magához venni, undorodik az ételektől. Annyira gyenge, hogy a gondolába és vissza szobájába vinni kellett. Házi orvosa kezeli, a ki az idevaló orvosokkal való konzultáczióról, mig Károly király ide nem érkezik, lemondott. — Bukarestből ezeket írják tegnapelőtti kelettel: Dr. Theodori, a ki Velenczéból a királyné betegágyából tegnap viszszatért, megérkezte után a királyné állapotáról rögtön jelentést tett a királynak. Az egy óra hoszszat tartott kihallgatáson az orvos igen szomorú nyilatkozatokat tett. A királyné jobb karja és jobb lába béna s egészségi állapota roszszabbodott, úgy hogy komoly aggodalomra ad okot. Az agy is meg van támadva. Ilyen körülmények között Vacarescu kisasszonynak királyné melléli eltávolítása, a beteg életének kockáztatása nélkül, nem vihető keresztül. Károly király, mint illetékes körökben beszélik, elhatározta, hogy ennek daczára a beteg királynét csak akkor fogja meglátogatni, ha Vacarescu kisasszony már eltávozott mellőle. A királyné állapotáról a legközelebbi napokban bulletineket fognak kiadni. Herczegi ikrek: Potsdamból távírják. A hohenzollerni örökös herczeg neje tegnap Heiligendammban ikreket szült. Mind a két újszülött fiúgyermek. A Széchenyi-ünnepélylyel kapcsolatosan a svábhegyi hölgyközönség eliteje díszes családias ünnepélyt tartott Mérő János kir. tanácsos gyönyörű villájában. A lelkes háziasszony, a Széchenyi szobor felállítása körül hű támogatója derék, áldozatkész férjének, fényes ebédet adott a hölgy bizottmány tagjainak. Egymást érték a szebbnél-szebb beszédek, szép szemekkel és nem unalmas frázisokkal. Mérő Jánosné kitűnő modorával elragadta vendégeit, kik sokáig kedves emlékezetükben fogják tartani az első svábhegyi női banketet. A délutáni órákban a férfivendégek legelőkelőbb része, gróf Széchenyi Béla (elragadó szép leányával Alice grófnővel), báró Podmaniczky Frigyes, dr. Eötvös Loránd, Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly alpolgármester, Rupp miniszteri tanácsos, Török József, Bercsényi Béla és számosan látogatást tettek a Mérő családnál, hosszasan gyönyörködve a felséges kilátásban s a villát övező rózsaparkban. A szabadságharcz emlékeinek kiállítására tegnap, vasárnap, tömegesen tódult a közönség. A kiállítás helyiségének nyolc terme reggeltől estig tömve volt látogatókkal. Nagyszámú vidéki látogatók is voltak. Tegnap összesen 1870-en tekintették meg a kiállítást. Az orsz. képviselők közül is számosan rándultak fel Budapestre az érdekes kiállítás megtekintésére. A kiállítás Kossuth-szobájában legközelebb kiteszik közszemlére ama remek beszéd szövegét, melyet Kossuth Lajos a múlt esztendőben az aradi vértanuk szobrának leleplezése alkalmából egy fonográfba mondott. A kiállítást a lefolyt héten összesen 7250-en látogatták. A kiállításba ma beküldték Erdösy Imre piarista szerzetes arczképét. Erdösy 1848— 49-ben Guyon dandárában tábori lelkész volt s az ütközetekben mindig maga is részt vett. Bársony János, Bársony István író édesatyja beküldte Nagy- Károlyból a lengyel légió pecsétnyomóját, középen a lengyel sassal s e körirattal: »Legia Polska.« Pauli Mariska kiállította István nádornak porczellánba égetett színes miniatűr mellképét, Hire Károly pedig beküldte az udvardi Kossuth-családnak általa festett czimerét. Ismét vasúti szerencsétlenség Svájczban. A Génfből érkező gyorsvonat tegnap este fél nyolckor— mint lapunknak Bernből távírják, — a zürichi pályaudvarban nekiment egy podgyászkezelő vonatnak és annak négy kocsiját szétzúzta- A gyorsvonat utasai közül többen megsérültek. A második országos tűzoltói szaktanfolyam hallgatói tegnap Bulyovszky Aladár miniszteri biztos vezetése alatt és tanáraik kíséretében Salgótarjánba rándultak. Salgótarjánban a hatóság részéről ifj. Plathy szolgabiró, Papp János községi jegyző és Barella István rendőrkapitány fogadta őket, az ottani tűzoltóság részéről pedig Szilárdy földbirtokos az önkéntes tűzoltó egylet elnöke. A kirándulók az állomástól az aczélgyár zenekarának hangjai mellett vonultak be a városba, hol elsősorban Weiszenbacher János tűzoltó főparancsnok kalauzolása mellett megtekintették az ottani önkéntes tűzoltóság szertárát. A nap többi részét az aczélgyár és köszénbánya megtekintésére használták föl. A köszénbányában Gerber Frigyes bányaigazgató, az aczélgyárban pedig Jónás Antal a gyár fáradhatlan gondnoka vezette őket. Volt nagy tűzoltó gyakorlat is, melyen az aczélgyár tűzoltósága Unger Gusztáv vezénylete alatt vett részt. Délben nagy díszebéd, este pedig díszelőadás volt az ottani nyári színházban. Ez alkalommal a »Lelenczet« adták Feleki Miklós vendégszereplésével. A kirándulók ma reggel érkeztek vissza a fővárosba. Fürdők látogatottsága. A legutóbb beküldött fürdőkimutatások szerint a pöstyéni fürdőben 3129, a giesshübl-puchsteini fürdőben 433, Tátrafüreden 4552 és Marillavölgyben 432 fürdővendég tartózkodott. Az első magyar lelenczház, Nyitramegye kezdeményezésére a belügyminisztérium Nyitra megyében fekvő Szt.János Elefánton létesítendő tolonczház, illetve lelencz-tápintézetre nézve legutóbb kedvező határozatot hozott, amennyiben az elhagyott gyermekek sorsának javítását célzó ezen humánus mozgalmat nemcsak örömmel tudomásul vette, de támogatását is kilátásba helyezte. Az intézet fő czélja a jelenleg Ausztriában tartózkodó magyar illetőségű és községeink költségen tartott lelenczek hazatelepítése és magyar szellemben való neveltetése. Ez lenne az első magyar lelenczház. A Simplon áttörése. A jura-simploni vasút által, a Simplon áttörésére vonatkozólag készített terv szerint, az alagút hossza 19,731 méter lenne és kiépítése esztendőt venne igénybe. Az építés költségei 671/3 millió frankra vannak előirányozva ; ehhez járul 4.355.000 frank fuvarra, a Rhone szabályozására és előre nem látható kiadásokra, valamint 8.400.000 frank építési kamatokra, miáltal az építési költségek végösszege 80 millió frankra rúgna. Ebből 30 milliót Svájc és Olaszország szubvencióiból fedeznének, 25 millió fejében kötvényeket akarnak kibocsátani, a többi 50 millió fejében pedig részvényeket. Az alagút jövedelmét és a jura-simploni vasút bevételi többletét 2.800.000 frankra irányozzák elő, úgy hogy a részvények és a kötvények kamatozása biztosítottnak mutatkozik. Biztosan számítanak rá, hogy az érdekelt olasz vasutak olasz csatlakozó vonalakat fognak építeni. Franczia orvos Budapesten.Dr. Pean hírneves franczia orvostudós tegnap a fővárosba érkezett és dr. Farkas László kalauzolása mellett megtekintett a Nüstvárosi összes kórházakat, a többek közt a vörös-kereszt kórházat is, amelynek kitűnő berendezéséről igen elismerőleg nyilatkozott. Dr Pean holnap Konstantinápolyba utazik. A magyar történelmi társulat szept. 3-án csütörtökön d. u. 4 órakor az akadémia földszinti saroktermében tartja rendes havi ülését, melyen Tariczky Endre társulati tag tart felolvasást: Tisza-Füred vidékéről — történelmi és hadászati tekintetben, vonatkozással a honfoglalás ezredéves ünnepére. A felolvasás 5 órakor kezdődik. Románok értekezlete. A magyarországi és erdélyrészi román nemzeti párt központi végrehajtó bizottsága, mint Nagyszebenből távírják, ott ma tanácskozásra gyűlt össze. A szentendrei templomrablás. Említettük már, hogy a szentendrei görög-keleti székesegyházat tegnapelőtt éjjel kirabolták. Csak most tűnt ki, hogy a tettesek mily vakmerőséggel követték el a rablást. A vizsgálat kiderítette, hogy a tettesek az éjjelre nyitva feledett torony-feljáraton — melyet azonban álkulcs segélyével is felnyithattak, a kórusra mentek s onnan egy előzőleg a szentendrei vágóhidról hozott kötél segélyével lebocsátkoztak a templomba, s láttak a rabláshoz. A tettesek, kik minden elvihetőt magukkal vittek, a templomban egy taglót hagytak, mely szintén a vágóhídról került oda. Az ellopott tárgyak a következők : két ezüst gyertyatartó, egy kis ezüst templom, három toronynyal, egy 400 forint értékű arany kézi kereszt, 2 nagy aranyozott ezüst kehely, 2 aranyozott ezüst tányér, egy ezüst kés, egy kis arany dárda, 2 aranyozott ezüst kanál, 2 ezüst ibrik, 3 ezüst füstölő, egy ezüst tálcza, egy ezüst tömjéntartó, egy puskára tartó, 2 ezüst bérmálási mutató, 12 darab ezüst függőlámpa, egy ezüst Mária-kép, 2 ezüst korona, 2 ezüst kéz, 2 arany láncz, 16 darab arany pénz, 8 gyémánt fűző, 2 gyémánt felfűző, egy sor gránát gyöngy, egy rubinnal és gyémánttal kirakott ezüst kereszt, egy egyszerű ezüst kereszt, 2 Mária-kép, egy ezüst szent kép, egy elefántcsont kép, 45 különféle alakú és nagyságú férfiakat, nőket, gyermekeket és egyes testrészeket ábrázoló ezüst alak, egy Szent András tallér, egy atlasz, rózsaszínű függöny, egy hímzett oltártemítő, egy nagyobb, aranyozott ezüst kereszt és egy ezüst kehely. A vakmerő tettesek még ezen zsákmánynyal sem elégedtek meg, hanem feltörték a gondnoknak a templomban elhelyezett fiókját is, honnan körülbelül 30 forintot magukkal vittek. A csendőrség és a rendőrség a gonosztevőket országszerte körözi, de még eddig semmi eredményre nem jutottak. Fergeteg vonult el a settunoi, san marcoi, castiglionei és gassinoi magaslatokon, míg alant a völgyben jégeső tette tönkre a vetéseket. Mint Turinból távirják, számos ház erősen megrongálódott, néhány ember megsérült. A legutóbbi emberrablás ügyében, mely Szalonikitól négy kilométernyire történt s melyről annak idején részletesen megemlékeztünk, Belgrádból a következőket távírják lapunknak: A Raymondért kiszabott váltságdíj átadása, Tabella, a radostai franczia konzulátus dragománja által történt, akit szolgája, egy hatalmas termetű s nagy helyismerettel bíró ember kísért. Mindegyikük 2500 fontot vitt az oldalához csatolt börtarisznyában. Tizennégy órai lovaglás után elérték a kijelölt erdőt, ahol, a kapott utasítások szerint megálltak és egy fehér kendőt lobogtattak. Néhány pillanat múlva, akár csak a földből, előtermett három bandita s kérdezték a két emberről, hogy várjon a váltságdíjat hozták e. Az egyik bandita ekkor visszatért a rablóvezérhez, míg a másik kettő, a váltságdíjat hozókat őrizte. Csak másnap érkezett a rendelet a vezértől, hogy a váltságdíjat hozókat elébe vezessék. Négy óráig barangoltak keresztül kasul az erdőben, mig végre a rablótanyához értek, melynek közepében hevert Raymond sértetlenül. Thomas átvette a pénzt s azután Raymondot ünnepélyesen átadta Tabellának, a kinek egyúttal görög nyelven kiállított s szószerint következőleg hangzó elismervényt adta át: »Ötezer fontot, mint Raymondért járó váltságdíjat köszönettel átvettem s biztosítjuk őt arról, hogy ezentúl részünkről soha megtámadtatásnak kitéve nem lesz. Thomas, főnök.« Tabellával folytatott beszélgetés közben Thomas ezeket mondotta: »Ne higgje, hogy az egész pénz a mienk. A zsákmány nem oly fényes, mint amilyennek látszik. Eddig már körülbelül több mint kétszáz font költségem van.« A rablók igen barátságosan búcsúztak el Raymondtól, Thomas még meg is ölelte. — Miután Raymond, Tabella és a szolga az erdőt elhagyták, csendőrörjáratra bukkantak, amely őket Rymosytóba kísérte, innen azután az »Europa« gőzösön Rodostóba hajóztak, ahol Montebello nagykövet egy távirata Raymondot Therapiába hívta, ahol a franczia követség nyári székhelye van. Raymond, bár tizennyolc napig volt a rablók fogságában, igen jól néz ki; sebe a fogságban meggyógyult. Családi dráma Brünnben. Brünnben tegnap borzasztó családi dráma játszódott le. Egy Nawratil nevű takács 13 ép Angelo leányát, kinek karján két éves nővére volt s Viktor fiát a Zwitawa folyóba lökte s azután maga is a vízbe ugrott. Angelo azáltal mentette meg életét, hogy egy úszó gerendába kapaszkodott, bár az atya több ízben, de sikertelenül kísértette meg, a leányt a vízbe nyomni . Angelo szerencsésen partra jutott. A másik két gyermek vízbefult. A tett oka az, hogy Navratilt lakásából kiköltöztették s igy hajlék nélkül volt öngyilkos kerületi kapitány. Tragikus eset történt tegnap Klaus mellett, a Spital am Pychon nevű nyaralóhelyen. A kirchdorfi kerületi kapitány, Hacker Károly, ki csaknem 42 évig állott állami szolgálatban, tegnap ott agyonlőtte magát. Csak nem rég nyugdíjazták s ma kellett volna átadni hivatalát utódának, K. Eybesfeld Hugónak. A szerencsétlen ember 60 éves volt, az utóbbi időben gyakran emlegette, hogy nem sokáig fogja túlélni nyugdíjaztatását. Ez idő óta ugyanis a búskomorság vett rajta erőt s minden valószínűség szerint ez okozta szerencsétlen halálát. Bányaszerencsétlenség. Bristolból távirják: Bedminster mellett egy kőszénbányában ma nagy légrobbanás történt. Eddig kilencz halottat hoztak ki a bányából. Gyilkos idegenek. Belgrádból távirják lapunknak . A Halki szigeten az előkelő konstantinápolyi társaságok e kedvelt nyári tartózkodási helyén levő Orient szállodába két ismeretlen utas érkezett, akiket a szálloda túltömöttsége miatt egy melléképületbe szállásoltak el, mely egy öreg aszszony tulajdonát képezi. Másnap reggelre a két idegen eltűnt lakásáról, az öregasszonyt azonban a lakók megfojtva találták szobájában. A két eltűnt idegenre háramlik a gyilkosság gyanúja. Helyi hírek. Szélhámosok. Nem mindennapi dolog foglalkoztatja a rendőrség bűnügyi osztályát. Aim Apollonia a Ferencz-rakpart 33. számú házban kávéméréssel bír, de oly rosszul ment üzlete, hogy a tönk szélére került. Már-már be akarta csukni üzletét, midőn egy hozzá reggelire járó »magántitkár« kijelentette, hogy ő tizenöt forintért oly szert juttat Almné birtokába, melytől az üzleti helyzet rögtön javulni fog. Almné ki is fizette a pénzt, mire a titkár úr egy halálfőt adott át, amaz utasítással, hogy ha azt a kasszába teszi, a pénz csak úgy özönleni fog a kasszába. A halálfőt almné oda is helyezte, de az üzlet nem hogy javult volna, hanem egyre rosszabbodott. Almné ezt elmondta a titkár úrnak, kit különben Gemjás Ferencznek neveznek, de a rendőrség előtt Schwarz Venczel néven mint hírhedt betörő és tolvaj ismeretes, mire a titkár úr újabb tizenöt forintért hajlandó volt egy hatásosabb szert ajánlani. A tizenöt forint lefizetése után a titkár úr három denevért adott, hogy azt az asszony az ajtó fölött kifüggeszsze. Az üzlet azonban így sem javult. Mikor Almné e miatt szemrehányást tett a titkár úrnak, ez többet nem jelent meg a kávémérésben, hanem elküldte maga helyett Schneider Róza és Pete Flórián többször büntetett csalókat, akik azután különböző tanácsok czímén apránként mintegy kétszázötven forint honoráriumot csaltak ki a kávésnétól. A szegény asszony végre lassan belátni kezdte, hogy ő furfangos szédelgőknek esett áldozatul, mire aztán feljelentette őket a főkapitányságnál. A rendőrségnek rövid vizsgálat után sikerült is Pete Flóriánt kinyomozni és letartóztatni. Pete Flórián a rendőrségnél bevallotta, hogy ő bár kapott ugyan Almnétól pénzt, de ő ezt nem tartotta meg magának, hanem átadta Gemjás titkár úrnak, akinek a megbízásából kérte Almnétól a pénzt. Gemjást különben nem ismeri. A rendőrség azonban nem adott hitelt vallomásának s azt hiszi, hogy mind a hárman jól ismerik egymást s a csalást rendszeresen űzik. Gemjás és Schneider Róza köröztetését a rendőrség elrendelte. A m. kir. zeneakadémián a beiratások szeptember 1-én kezdődnek és 8-áig tartanak. Beiratkozhatni az intézet helyiségében (Andrássy út 67. szám II-dik emelet) naponkint délután 3—5 órakor. Gyermekkert megnyitás. A Halász Sarolta-féle Sándor-utczai Fröbel-rendszerű gyermekkertben szeptember elsején kezdik meg újból a tanítást. A Szentkirályi- és Mária-utczai elemi iskolákban a beiratások a jövő hó 1-től 5-éig tartanak. A tanítások 6-án kezdődnek. Tudomsuiy, irodalom. Folyóiratok. A »Vasárnapi Újság« Nagy Miklós által gonddal szerkesztett képes hetilap legújabb számának nagy részét ismét a szabadságharcz kiállításának szenteli, számos illusztrácziót is hozva a kiállításról. A dolgozatok közt, melyeket e számban még találunk, említést érdemel id. Ábrányi Kornél »Egy 1849-iki expediczió története«, Czóbel Minka »Viszfény« czimű költeménye. Justh Zsigmond e számban hosszabb elbeszélés közlését kezdi meg. »Szivarka« Jules Clarette elbeszélése e számban fejeződik be. Számos érdekes apróság s a rendes rovatok teszik még érdekessé a füzetet. — Az »Ország Világ« e heti száma a szokott gazdag s változatos tartalommal jelent meg. Tábory Róbert regényének folytatásán kívül közleményt találunk a szabadságharcz emlékei kiállítására számos illusztráczióval, hangulatos költeményt Dengi Jánostól, elbeszélést Kemenczky Kálmántól és Thury Zoltántól. Guta József értekezésén s a rendes tárczán kívül, több névtelen czikk s számos érdekes apróság érdemel említést. — A »Hét« Kiss József heti lapjának most megjelent számában költeményeket találunk Kisfaludy Atala és Szalay Fruzinától, csevegést a szabadságharcz emlékeinek kiállításáról, mutatványt Sudermann »Sodoma veszedelme« czímű drámájából, Zirzen Janka életrajzát és több névtelen czikket. A »Magyar Szemle« Kaczvinczky Lajos által jelesen szerkesztett folyóirat legújabb számában egy álnevű szerző a magyar sajtó drámai bírálóiról folytatja hosszabb czikksorozatát. Komjáthy Jenő megható költeményt irt e számba. Tolnai Lajos, Mátrai Gábor, több névtelen szerző s a rendes rovatok gazdagítják a pártolásra méltó vállalat füzetének tartalmát. — A »Magyar Salon« most megjelent szeptemberi számát is élénk s változatos tartalom jellemzi. A füzet élén a szabadságharcz emlékeiről találunk szépen megírt czikket Váli Béla tollából, melyet több illusztráczió egészít ki. Endrődy Sándortól »Lázadás« czímű költeményt közöl. Gróf Keglevich István a jövő évben rendezendő lakberendezési kiállításról elmélkedik hoszszabb czikkben. Czikke folyamán fejtegeti a magyar műipar fejlődését a kezdettől a legutolsó évekig s a rendezendő kiállításról azt hiszi, hogy deficittel nem fog zárulni. Ezt a reményt az ötvösmű kiállítás eredményéből meríti. Annál 25.000 forintnyi biztosítási alap volt s 106 nap alatt 42.000 forint jött be, emennél bár 60—70.000 forint kell hasonló czélra, de ez a kiállítás 200 napig fog tartani és sokkal közérdekűbb lesz, miért nagyobb bevételre számíthatni. Kabos Ede »Apró fővárosok« czimü rajzot, Abonyi Árpád »Az osztráki pap« czimü elbeszélést, Bartók Lajos »Erzsébet királyné« czimű most készülő új drámájából közöl ritka szép dalt írtak még a füzetbe ifj. Váncza Mihály s egy névtelen szerző rajzot a belgrádi társas életről. Az »Egyveleg« czim alá foglalt irodalom és művészet, Aranypor, Egy kis fejtörő fejezik be a díszesen kiállított füzet tartalmát, melyben a csinos kivitelű illusztrácziók egész sorozata nyújt kellemes szórakoztatót. Színház és művészet. Népszínház. A »Suhancz« mai előadásán kedves viszontlátást ünnepelt a népszínház közönsége. V.Margó Szélia asszony, ki egynéhány évvel ezelőtt meg megvált a színháztól és azóta vidéken működött, a »Józsi« szerepében mutatta be magát, mint a színháznak újból szerződött tagja és meggyőződést szerezhetett arról, hogy barátai hosszas távolléte daczára sem felejtették őt el. — »Eliz« szerepében Mészáros Kornél k. a. vendégszerepeit és pedig határozott sikerrel. A kisasszony rokonszenves színpadi alak, hangja szépen iskolázott üde mezzoszoprán, játéka is elég ügyes és kifejezésteli. Igaz, hogy szerepének énekrészét mélyebbre transzponálva énekelte, ami kissé idegenszerűnek tetszett — de azt hisszük, idővel igen hasznavehető tagja lesz a színháznak. Az előadás sikere körül érdemet szerzett Polgár Károly, ki a rekedt Solymosi helyett vette át közvetlenül előadás előtt a Morin tábornok szerepét. Továbbá elismerést érdemel még Vidorné kedves bárónője, Kassai kaczagtató Bizotta és Hunyadi, ki »Emil«, szerepét játszotta. (Olds.) A városligeti színkörben ma este lépett fel Földes Irma k. a. mint vendég »Arzéna« szerepében a »Czigánybáró«-ban. A kisasszony, kinek úgy látszik ez volt első színpadi kísérlete, csinos takaros kis szubrett, élénk friss szoprán hanggal, mely ugyan még beható iskoláztatást igényel, de elég becses anyagnak látszik. Ugyanez mondható játékáról is, melyben több a betanult, mint az eredeti. A mai fellépése alkalmával hatalmas virágcsokrokkal kedveskedtek neki tisztelői, buzdításul további tanulmányaihoz. Lejáró pályázat. A népszínházi bizottság részéről az 1848. évi márczius 15 iki eseményeket tárgyaló alkalmi színműre hirdetett száz aranyos pályázat határideje szeptember 30-ikán déli 12 órakor lejár. A pályaművek bekötve, lapszámozva és a pályázó nevét tartalmazó lepecsételt jeligés levéllel ellátva, Rényi Dezső népszínházi bizottsági jegyzőhöz (régi városháza I. em. 22. ajtó) küldendők be. F. Hegyi Aranka szabadságideje után holnap, kedden, lép fel először a népszínházban a »Tékozló fiú« czímszerepében. Törvényszéki csarnok. A »Kreutzer szonáta« mint bűnjel. Schreiber Mór bűnügyének délelőtti folytatólagos tárgyalásáról, az esti lapunkban közölt tudósítás kiegészítéséül a tárgyalás befejeztét a következőkben közöljük: A védő beszédében áttért a »Kreutzer szonátá«-ra, melyet a kir. ügyész, mint felette terhelő jelenséget hangsúlyozott. — »Ha élettelen tárgyak és dolgok felett akként lehetne ítélni, mint emberek fölött — mondja a védő — akkor a »Kreutzer szonáta« nem a bűnjelek közt, hanem a vádlottak padján foglalna helyet. Tartalma, iránya és az abban lerakott elvek lábbal tapossák az erkölcsöket és harczot indítanak a józan ész ellen. A nagy orosz költőnek e művével annak idején az egész európai sajtó foglalkozott és általános volt a vélemény, hogy gróf Tolsztoj agyában alighanem egy kerék bomlott meg.« Védő ezután elmondja a regény tartalmát, melyen végig egy rögeszme vonul, az, hogy minden bajnak az okozója az aszszony. Ezt a regényt megvásárolta Schreiber és mint máskor is tenni szokta, olvasás után megküldte nejének.« A kir. ügyész ur terhelő adatot lát abban, hogy védenczem aláhúzta azt a helyet, mely Bezdnisev esetére vonatkozik és amely így szól: »seine Frau ermordet«. Én ebből ölési szándékot kikombinálni nem tudok. Legfölebb azt lehet mondani, hogy Schreiber Mórnál egy memento akart az lenni, hogy a féltékenység hova ragadja az embert és még arra is mutat, hogy a regény többszöri olvasása folytán az indulatos, féltékeny Schreiber hipnotizálva ítt és beleélte magát a regény hősének helyzetébe.« Majd felemlíti a védő, hogy Figdor Adélnak asztalán egy könyvet találtak, a melynek czíme: »Wie man die Männer verliebt macht!« E két mű után meg lehet ítélni a bűnperben szereplő egyéneket. Élénk színekkel ecseteli azt a határtalan szerelmet, melylyel vádlott felesége iránt viseltetett. Ennek illusztrálására több levelet olvas föl. Vádlott féltékeny volt és féltékenysége csak fokozódott a végzetes estén, mikor azt látta, hogy neje nem hajt rimánkodásaira, sőt ellenkezőleg »Károly, Károly« kiáltásokkal a gazdatisztet szólítja. Nem látja beigazolva, hogy védencze feleségére czélzott. — Hoszszasan és nagy alapossággal fejtegeti ezután a jogi mozzanatokat és csaknem két óráig tartott védőbeszéde végén felmentést kér, legrosszabb esetben pedig a cselekményt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletének kéri minősíteni és vádlottat az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett büntetni. Következett még a válasz és viszonválasz a közvádló és védő részéről. Az ügyész nem látja meggyengítve a vád álláspontját és ezért ragaszkodik indítványához a hallottak után is. Csak azon csodálkozik, hogy a védő, aki védenczét úgy igyekezett feltüntetni, mintha nejével szemben a legmélyebb vonzalmat és szerelmet táplálná, — önmaga oly nagy ellenszenvet és gyülölséget mutatott a panaszosnő iránt. Védő megjegyzi erre, hogy ő csak kötelességét teljesítette akkor, amikor védencze nejének egyéniségével foglalkozott. Becsületét nem sértette, csak jellemezni kívánta Figdor Adélt akkor, mikor például azt felemlítette, hogy ez a nő — akit férje a jelen viszonyai közé juttatott — olyan könyveket olvasott, mint amilyen az, amelynek czíme: »Hogyan tegyék a nők szerelmesekké a férfiakat.« Elfogulatlan, igazságos ítéletet vár és azért bízik védencze felmentésében. A kir. törvényszék ezután visszavonult tanácskozásra és délután fél három órakor hirdette ki ítéletét, amely Schreiber Mórt a házastárson elkövetett szándékos emberölés kísérletében (btkv. 279. 280., 65. §§.) mondja ki bűnösnek és ezért Schreibert öt évi fegyházbüntetéssel sújtja. A kimért büntetésből öt hónap a vizsgálati fogság által kiköltöttnek vézetett. Az ítélet ellen úgy a kir. ügyész, mint a vádlott felebbezést jelentett be.