Pesti Napló, 1892. november (43. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-01 / 302. szám

Krakó, okt. 31. (Kolerajelentés.) Egy Dobié­ból érkezett beteget beszállították a kolera-kór­házba. Pi­as­k­i-Wie­­­k­ieb­en egy-egy megbe­tegedés és egy haláleset, Rokpeinben és Dom­bi­b­a­n egy egy újabb megbetegedés fordult elő. Berlin, okt. 31. A birodalmi egészség­ügyi hivatal kimutatása szerint október 28-ától 30-áig Hamburgban nem fordult elő halálozás kolera következtében. Helyi hírek. Egyházi zene. A belvárosi plébániatem­plomban nov. 1.-én. Mindenszentek napján, délelőtt 20 órakor Szautner Zsigmond karnagy vezetése alatt Broaig M. nagy E-moll miséje és König Jád. »Veritas mea« czimű kapa, november 2-án, halot­tak napján pedig Cherubini C-moll rekviemje ke­rül előadásra. — A terézvárosi plébániatem­plomban halottak napján K o s s o v i­t­s József uj C moll requiemjét adják elő a szerző igazgatása mellett. Rekviem után Haydn »Libera«-ja kerül sorra. Halottak napja. A k­özponti Táncsics-bizottság, mint minden évben, ez idén is koszorút helyez Táncsics Mihály sírjára; beszédet Steiner Lajos a bizottság titkára tart. Összejövetel és elindulás délelőtt 10 órakor a Biró-féle vendéglőből Szent­király­i­ utcza 4. sz. A pesti szr. hitközség képviselőtestületének ki­egészítő választása tegnap (másnap) ment végbe a hitközség sip-utczai új központi épületében. Meg­választottak a következők: Abeles Jakab, Adler Zsigmond dr., Atlasz Sámuel, Back Fülöp, Báron Jónás dr., csángószentfalusi Baranyi Benedek (uj), Baumgarten Fülöp A., Baumgarten Lajos, Beck Nándor, Beer Salamon, Bettelheim Miksa, Blau Adolf (uj), Bloch Mór, Breitner S. Zsigmond, Brüll Zsigmond (uj), Chorin Ferencz dr., Dosvai Fülöp dr. (uj), Décsey Zsigmond dr., Deutsch Antal, hat­vani Deutsch Bern­át, Deutsch Lajos, Deutsch Si­mon, Erlich Mózes, Faludi Gábor (uj), Fenyvessy Adolf, Feuer Dávid dr., Fleischmann Ede, Forrai Gábor (uj), Frankl Sándor dr. (uj), Fuchs Vilmos (uj), budai Goldberger Bertalan, Goldstein Ignácz (uj), Gomperz Károly, Grünwald Bernát, Guttman Ádám, Halász Frigyes dr. (uj), ifj. Heidlberg Mór, Holitscher Lipót B., Hűvös József dr., Kullmann E., Kann Manó, Kármán Mór dr., Karsai Jónás, Kelemen Miksa dr., Keleti Gyula dr., Klein Fülöp dr., Kornfeld Zsigmond, Korner Károly (uj, Ko­moly Bertalan, Kramer Miksa, Kramer Samu, megyeri Krausz Lajos, megyeri Krausz Mayer, Kunstadter Mór, Leitersdorfer Lipót, Leitner M. L., Lemberger Mór, kisteleki Lévay Henrik, Lich­tenstein Miksa, Lindenbaum Mór, Löw Samu dr. (uj), Lőwy Mór, Mandl Ignácz J., Mezei Mór dr., Misner Ignácz dr. (uj), Münz Sámuel, Neumann Antal dr., Neumann Ármin dr., Pinkás Zsigmond, Pollák Henrik dr., Pollák Rezső dr. (uj), Popper István (uj), Reich Ignácz (uj), Reusz Károly, Riesz Sándor, Rosenfeld Manó, Juszti Ruszt Bernát, Sá­muel Lázár dr., Schlesinger Ignácz (kereskedő), Schlesinger Ignácz (nyomdász), Schmidl Ignácz dr., Schosberger Nándor b., Schreyer Jakab dr., dombóvári Schelhof Géza dr., Schwarcz Armin, zimonyi Schwarcz Armin, Schwarcz Ignácz (uj), Silber­krausz Ignácz (uj), Simon Jakab, Sinaiber­­ger Armin, Singer Jakab dr., Spitzer D. H., Stern Bernát, Stern Ignácz, Stern Miksa, Sternthal A­dolf, Sváb Károly, Tenczer Pál, Tiller Sámuel, Tink Sándor (uj), erényi Ullmann Imre, erényi Ullmann Sándor dr., Vidor Zsigmond dr. (uj), Visontai Soma dr. (uj), Wahrmann Mór, Weisz Jakab dr., Weisz Manó J. (uj), Weiszkopf Jakab, Weiszmayer Ferencz, Wolfner Lajos, Wottik Ig­nácz, Wack József. A temesváriak köre november 1-én, kedden este 8 órakor felolvasó estét rendez. A kör saját (Andrássy­ út 24. sz. a.) helyiségében ez alkalommal dr. S­z­a­­­k­a­y Gyula díszelnök és még hárman tartanak felolvasást. Évi közgyűlése a körnek nov. 5-én lesz. Színház és művészet. »A két szerelem.« Csiky Gergely hátraha­gyott színműve következő szereposztással kerül színre a nemzeti színházban: Donáth — Bercsé­­n­y­i, Á­gnes — Felekyné, Miklós — Nagy Imre, Judit — Fáy Szeréna, Anna — Lend­­vayné, Ruber — Szacsvay, Teréz — Már­kus Emilia, Gál — Pálffy. Kivülök: Gye­­nes, Zilahi és Gabányi játszanak még ki­sebb szerepeket az új darabban, melynek próbái már javában folynak. A bemutatót Csiky Ger­gely halála évfordulóján, november 19-dikén tart­ják meg. Duse Eleonora berlini és amerikai kötelezett­ségeinél fogva kénytelen gyorsabb egymásutánban játszani le népszínházi előadásait. Ehhez képest nem minden másodnap játszik, hanem minden két előadás után tart pihenőt. Az előadások sorrendjét a művésznő a népszínház igazgatójával személye­sen a következőkép állapította meg: November 8-án, kedden »A kaméliás hölgy«, 9-én, szerdán »Váljunk el«, pénteken, nov. 11-én »Odette«, szombaton, nov. 12-én »Fernande«, hétfőn, nov. 14é­n »Denise« és kedden, nov. 15 én »Nóra«. F. Hegyi Aranka öt havi betegségéből teljesen fel­épült s ma már megjelent a népszínházban »A szultán« próbáján. E darab czímszerepét ő játszsza: Vidéki színészet. A debreczeni színházra újabb komoly pályázó akadt. Rakodczay Pál, az ismert igazgató, ma nyújtotta be ajánlatát. A Rakodczay úgy művészi, mint vagyoni tekintet­ben elég garancziát nyújt arra, hogy a debrecze­­niek kényes igényét kielégítse. — Egri Kálmán színtársulata jó sikerrel működik Sepsi-Szent- Györgyön. A közönség kedvencze Keszthelyi Ilona, ki már a fővárosban is feltűnt ügyes játé­kával és énekével. — Benedek Gyula a deési színház tagja, két estén a Kolozsvári nemzeti színházban fog vendégszerepelni szerződtetési czélból. Búcsú­hangverseny: Sauer Emil az általános óhajnak engedve, Budapesten való tartózkodását meghosszabbította és szerdán esti 71­,5 órakor a vigadó kistermében búcsúhangversenyt rendez. Je­gyek kaphatók Rózsavölgyi és társánál. A városligeti színkörben holnap, kedden és novem­ber 2-án szerdán »A molnár és gyermeke« kerül színre. A főbb szerepeket K­u­t­a­s­i Janka, S­á­g­h­y­n­é, S­á­g­h­y Rózsa, Kerekes Hermin, Teld igazgató, C­s­i­s­z­é­r Kálmán, Kovács István, H­o­s­s­z­u Antal, S­á­g­h­y Zsigmond s Feld Mátyás játszszák. Mind a két előadás délután 4 órakor kezdődik tele hely­árakkal. Vidéki színészet. Rakodczay Pál színtársulata Zomborban is megnyerte a közönség tetszését a klasz­­szikus művek gondos előadásával. A társulat a múlt hé­ten »Lear királ­y«-t adta elő, a czímszerepben R­a­­kodczayval. Kívüle V­á­r­h­i­d­y Rózsika (Kordélia), Bihari (Edgar) és Pesti (mint udvari bolond) tűn­tek ki. A rendezés és kiállítás szintén emelte az előadás sikerét. Reisenauer Alfréd zongoraművész november 21-én tartja meg hangversenyét a vigadóban. A bécsi Rosé vonósnégyes társulat november 18-án adja első kamaraestélyét a vigadó kistermé­ben. A hírneves kamaratársulat egyes tagjai: Rose Arnold, a bécsi udvari opera hangversenymestere, Siebert A. (második hegedű) Bachrich tanár (brácsa) és Hummer (gordonka). Az első estély műsora Beethoven (a dur op. 18), S­c­h­um­a­n­n (a dur op. 41) és Schubert (Dmoll) vonósné­gyeseiből fog állani. A vonósnégyes tagjai közül Bachrich tanár budapesti születésű, kitől már a filharmonikusok is többször adtak elő Bach-átira­­tokat. Hubay Jenő a téli hónapok alatt a következő külföldi filharmóniai társulatok meghívását fogadta el. Dec­ember elsején a brüsszeli »Cercle artisti­­que«-ben lép föl, játszik továbbá Gandban, Liege­­ben és Osztendében. Január elsején a majnai-frank­­furti Muzeum Courutben, Kölnben, Wiesbadenben, Mainzban, s újra Brüsszelben játszik. Ekkor ke­rül szinte ott a királyi színházban »A cremonai hegedűkészítő« czímű operája, melynek első előadását személyesen fogja vezényelni. Febr­uár­­ban Oroszországba utazik, hol a varsói szentp­éter­­vári és moszkvai filharmonikus hangversenyeken fog fellépni. Tudomány, irodalom. Az akadémiából. A magyar tudományos aka­démiának báró Eötvös Loránd elnöklete mellett összes ülése volt ma, melynek egy részét a múlt évben elhalt S­t­o­c­z­e­k József r. tag emléké­nek szentelték. S­z­i­l­y Kálmán akadémiai főtitkár tartott kiváló gonddal készített, remek emlékbe­­szédet az elhunyt tudós fölött, előkelő hallgatóság előtt. Ott voltak mindkét egyetem tanárai és az akadémikusok közül számosan, a természettudomá­nyi társulat s az építész- és mérnökegylet küldöttsé­gei,az utóbbi Lipth­ay Sándor elnök vezetése alatt. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után a folyó ügyek következtek. Elnök jelenti, hogy e hó 6-án nem tartható meg a Széchenyi-emléktábla leleple­zése, mivel az ércttábla csak később készül el. Az elnökség újabb napot fog kitűzni, még­pedig a tél folyamára. Felolvastatván a közoktatási miniszter átirata, melyben a zene történetét illető hagyo­mányok összegyűjtéséhez és egy zenei műszótár ké­szítéséhez támogatást kér, nyilatkozás végett az át­iratot az I. osztályhoz teszik át. A keresk. miniszter megkeresésére a kiállítási országos bizottságba S­z­i­l­y Kálmán főtitkárt küldték ki. Az erdélyi magyar színészeti jubileumon az akadémiát Z­i­­c­h­y Antal és S­z­á­s­z Béla fogja képviselni. Ha­tározatba ment, hogy pályázatot hirdetnek a mil­­leniumra egy alkalmi komoly színmű megírására s azt a gróf Karácsonyi-alapitványból 200 arany­nyal jutalmazzák. Miután még tudomásul vették, hogy az I. osztály titkári állásában a beteg Gyulai Pált az osztály felkérésére Heinrich­­Gusztáv helyettess és több csekélyebb ügy elintézése után az ülés véget ért. A »monumentális falfestés« ről tanulmányt irt Nagy Virgil, ki műkritikáival a különböző folyó­iratok hasábjain szép nevet vívott ki magának. Mély szakértelemmel és alapos tudással fejtegeti tárgyát és sok helyütt önálló felfogásnak ad kifeje­zést. Tanulmányában felöleli a monumentális fal­festés egész történetét keletkezésétől kezdve és 54 lapon át élvezetes előadásban röviden, de átte­­kintően ismertet meg bennünket a festőművészet e hatalmas tényezőjével. Mintegy zárszó gyanánt utat jelöl a szerző a mi teendőnk iránt s azzal az inditványnyal áll elő, hogy a városok és gazdagabb községek egy arányos állandó összeget vennének fel költségvetéseikben képzőművészeti czélokra. Helyesen jegyzi meg, hogy ezzel nemcsak a mű­vészetnek és a gyakorló művészeinknek létetnék nagy szolgálat, hanem a szép és a művészet iránti nemesítő érzések népünkben is fölkeltetnék. A dí­szesen kiállított füzetet néhány etaiszk falfestmény másolata illuszt­rálja a művészettörténet régi s újabb korából. A mű­vecske ára 1 frt 50 ki s megrendel­hető Franke Pál hatvani-utczai könyvkereskedé­sében. Egyletek és társulatok. A belvárosi polgári kör tagjai ma bankerre gyűltek össze a kör helyiségének megnyitása alkal­mából. A jelenlevők közt felemlítjük Dr. Láng Lajos államtitkárt mint elnököt, Podmaniczky Frigyes­t., Münnich Aurél orsz. képviselőket. A felköszöntők sorát Láng Lajos államtitkár nyi­totta meg a kör összes tagjait éltetvén, b. Podma­­niczky Frigyes a Lazzellary Mihály a kör elnökét éltette, stb. A fiumei magyar daloskör nem­régiben tar­totta az első egyesületi évről beszámoló és tiszt­újító közgyűlését. A szép számmal egybegyült közgyűlést Szokovics Lajos kormányzósági ta­nácsos elnök hazafias beszéddel nyitotta meg, rá­mutatott a lefolyt év tevékenyebb mozzanataira és buzdította az egyesület tagjait a további kitartó munkára. A terjedelmes titkári jelentés hű képet tár fel a tengerparti városunk e buzgó tevékeny­séggel működő magyar egyesületének első éves életéről. — Ebből megtudjuk, hogy a lefolyt év­ben tartott 3 közgyűlést s 15 választmányi ülést. Az egyesület két rendes dalestélyén nagy szám­mal vettek részt a társegyletek képviselői s az itte­ni társadalom előkelőségei nemzetiségi kü­­lönbség nélkül s úgy az estélyeket, mint az egyesület összes működését a helyi lapok és a kö­zönség egyaránt rokonszenvesen fogadták. A »Charité« kórházegylet tegnap délben tar­totta meg közgyűlését, Hegedűs Sándor or­szágos képviselő elnöklete alatt. Az egyesületnek most 600 tagja van. A közgyűlés a gyermek­gyó­gyászati osztály vezetésével dr. Braun Lajost, az orvos-vegyészeti laboratórium vezetésével dr. H­e­r­­­m­a­n Bélát bízta meg. Az első budapesti szabósegédek önképző osztá­lyának módosított alapszabályait megerősítvén a belügyminisztérium, a 600 tagot számláló egyesü­let elhatározta, hogy küldöttséget meneszt a ke­reskedelmi miniszterhez. A küldöttség azt fogja kérni, hogy a miniszter erősítse meg az egyesület betegsegélyző pénztárának alapszabá­lyait, amelynek életbe lépése, mivel minden anya­gi biztosítékkal rendelkezik, semmi más törvényes jellegű pénztár fennállását nem veszélyezteti. Törvényszéki csarnok. A nyomor. Szánalomra méltó fiatal ember állt ma a budapesti törvényszék sorompói előtt. Z­e­­s­e­v­i­t­z Julián a neve, ki az utóbbi időkben a franczia nyelv tanításával foglalkozott. Nemrég vetődött Magyarországba Párisból, a­hol katona­tiszt volt, de leköszönt a rangjáról és hazáját is el­hagyta, úgy mondja, egy nő miatt. Végzete oda so­dorta, hogy ma lopás miatt ült a vádlottak padján. A nyomor arra vitte rá ugyanis Zese­­vitzet, hogy feltörte lakásadójának szekrényét és abból egy 5 forint értékű arany gyűrűt vett ki. A bíróság lopás böntette miatt 6 havi börtönt mért reá. A tartalékos hadnagy becsülete, Kunstadter Ignácz tartalékos hadnagy kártyázás közben össze­veszett Berger Rezső hivatalnokkal. Kunstad­ter — a katonai szabályzat értelmében — azonnal­i dentést tett a katonai hatóságnál és Bergert két hadnagytársa által provokáltatta. A kihívott el is fogadta a kihívást, úgy hogy a felek segédeik és orvosaik kíséretében elhajtottak a párbaj szín­helyére. De a párbajozni akarókat a színhelyen érkezett rendőrségi kiküldöttek megakadályozták. Kunstadter és segéde ellett párbajra való kihívás miatt megindították a vizsgálatot és őket valamint Bergert vád alá helyezték. Az ügyben a végtár­gyalást, melynél az elsőrendű vádlottat Földes Árpád dr. fogja védeni, nov. hó 7-én tartják meg. Merénylet az operaház főrendezője ellen. Kl­­óczky József volt színházi munkás, aki Al­sz­e­g­h­y Kálmán operaházi főrendező életére tört s őt revolverrel megsebesítette, vizsgálati fogságá­ban napok óta orvosi megfigyelés alatt áll. A­j­t­a­y Sándor dr. és Moravcsik Emil dr. egyetemi tanárok véleményüket nyolcz-tiz nap múlva a tör­vényszék elé terjesztik, mely aztán a kir. ügyész­séghez fogja az iratokat áttenni. Az máris tisztán áll, hogy Klóczky aligha teljesen ép­eszű ember, mivel súlyos bűnét minden igaz ok nélkül kö­vette el. Halálozások. Id. özv. Szász Károlyné szül. Münster­mann Fanny asszony, Szász Károly ref. püspök édesanyja, 87 éves korában Kolozsvártt elhunyt. Szász Károlyt tegnap este hívták táviratilag a be­teghez, de mire odaérkezett, az öreg asszony meg­halt. Az elhunytban Szász Róbert keresk. min. osztálytanácsos, Szász Gyula pécsi kataszteri felügyelő, Szász Domokos erdélyi püspök, Szász Béla kolozsvári egyetemi tanár édes­anyjukat ve­szítették el. A temetés holnap lesz, melyen az egy­házi szertartást Szász Gerő kolozsvári esperes, egyházkerületi főjegyző végzi. Folyó hó 29-én temették el Székesfehérvá­rott a városi és megyei hatóság s a közönség óriási részvéte mellett Janny Józsefet, ki félszázadot meghaladó időn állt e város tan- és nevelésügyé­nek élén. Rendkívüli érdemeit maga a király is ismételten kitüntető elismerésben részesítette. Az elhiányban dr. Janny Gyula kórházi főorvos s az Erzsébet-kórház igazgatója, édes­atyját gyá­szolja. Hetvenkilencz évet élt. T­áviratok» Brüsszel, okt. 31. A borinagei bányakerület munkásainak kongresszusa egyhangúlag elhatá­rozta, hogy 30°/0-os bérfölemelést köve­telnek. Ha e kívánságukat nem teljesítik, a kor­mánytól kérni fogják az ipartanács egybehívását e bérviszály kiegyenlítése végett. Páris, okt. 31. A »Havas ügynökség« jelenti Porto­novoból. Dodds ezredes a dahomeiek megerő­­sített vonalát a Koto folyó mellett megtámadta, a folyót átlépte és két erődítvényt rohammal bevett. Az ezredes a dahomei hadsereget két­ ízben meg­verte és majdnem egész Kanaig üldözte azt. Dodds ezredesnek az volt a szándéka, hogy Kanát októ­ber 29-én és Abomeyt okt. 30-án beveszi. Brüsszel, okt­. 31. A király és Eernaert mi­niszter közt folytatott tanácskozások során elha­tározták, hogy a kamarákat a király a jövő héten személyesen fogja megnyitni. Vilmos császár a protestáns. Berlin, okt. 31. A császár, a császárné és a három legidősebb herczeg, az itt időző fejedelmi vendégekkel együtt, 8 óra 15 perc­kor Potsdam­­ból Berlinen keresztül Wittenbergbe utaztak. Albrecht régens-herczeg, a meiningeni örökös her­czeg, az oldenburgi nagyherczeg és Caprivi gróf birodalmi kanczellár Berlinben csatlakoztak ő felségeikhez. Wittenberg, okt. 31. Kevéssel 11 óra után a császári vonat, melyen a császár, a császárné és nagy kiséret jött, megérkezett a pályaházba. A császár nyílt négy fogatú kocsin, fullajtárokkal, ha­rangzúgás és a nép örömrivalgása közt a városhá­zára ment, míg a császárné, Frigyes Lipót főherczeg nejével és a meiningeni örökös herczeg­­nővel közvetlenül a vár déli kapuja elé hajtatott, hol a császárné és kísérete a részükre fentartott helyeket elfoglalták. A császár a városháza előtt, a hol őt a többi fejedelmi vendégek egy emelvényen bevárták, Schild polgármester és a városi hatóság tagjai és a városi képviselők által hódolatteljesen fogadtatott. A polgármester alattvalóinak tisztele­tét fejezte ki a császárnak és megköszönte neki a pompásan restaurált vártemplom értékes ajándé­kát. A »Luther«-dal hangjai mellett a császár el­indult a vártemplomba. Ezután nagy történeti díszmenet volt, mely a reformáczió idejéből és Wittenberg történetéből vett képeket ábrázolt húsz csoportban. A menet elvonulása egy óra hosszat tartott. A kiállítás rendkívül fényes volt. — A császárné, a herczegek és a fejedelmi hölgyvendé­­gek délután 23/4 órakor elutaztak. A császár való­színűleg 6­/2 órakor utazik el. Wittenberg, okt. 31. A »Luther«-házban tartott reggelinél Vilmos császár beszédet mondott, melyben igy szólott: »Hálásan pillantva fel Istenhez, kinek a mai ünnepet köszönhetjük, emelem a serleget, me­lyet Wittenberg Luther reformátornak 1525-ben, házassága alkalmával, ajándékozott. Ez az idő volt az, melyben a reformáczió már szilárd gyö­kereket vert a német országokban. Wittenberg a reformáczió bölcsője és műhelye, gazdaggá lett dicsőségben és kitüntetésekben. Nem csoda, hogy most az evangélikus világ szemei ide fordulnak és hogy megvalósult a gondolat, hogy a vár­templom a református tett színhelye méltóan hely­reállíttassék. E gondolat visszhangra talált elődeim szivében, kik azonban oda bővítették ki a tervet, hogy egyúttal emlék állíttassák a német reformácziónak. Miután öregatyám a szükséges eszközök készentartását elrendelte, boldogult atyám mély kedélyének teljes melegével megra­gadta a tervet, hiszen abban igaz evangélikus érzülete s fenkölt művésztehetsége legszebb örömét találta. Isten nem akarta, hogy atyám láthassa e művet. De a hálás utókor sohasem fogja feledni, hogy az ő neve a reformáczió emlékével elválaszthatatlan egybe van kötve; nekünk azonban, az élő nemzedéknek, a helyre­állított vártemplom az emlékezés jelén kívül komoly intésül is szolgáljon a jelenre és a jö­vőre nézve. Ékesszóló kifejezése ez előt­tünk az áldásnak, melyet Isten az evan­gélikus egyház utján nekünk ajándékozott s na­ponta újból nyújt. Feladatunk, hogy ezt az ál­dást ne engedjük magunkra nézve elveszni, ha­nem ápoljuk és megóvjuk. Az evangélium örök igazságához való hivő ragaszkodásban nyugszik reményünk életben s halálban. Ma újból váltot­tuk hitünket az isten színe előtt s nem felejtjük el, hogy e hitvallás bennünket ma is az egész kereszténységgel egybefüz. Ebben van a béke jelképe, mely a válaszfalon is átnyúlik. — Hit dolgában nincs kényszer. Egyedül itt határoz a szív szabad meggyőződése s annak felismerése, hogy egyedül ez határoz, a reformáczió áldásos gyü­mölcse. Mi evangélikusok senkit sem fenyegetünk vallása miatt, de ragasz­kodunk az evangélium hitvallásához a halálig. Ez az én hitem, reményem, imádságom s ebben megerősít az a szellem, mely e gyülekezetét lát­hatólag áthatja. Hogy ez ünnepély oly magasz­tosan volt megülhető, első­sorban a szövetsé­ges fejedelmeknek köszönhetem. Indíttatva érzem magam nekik ezért legbensőbb köszönete­­met kifejezni. Ugyanez a hála tölt el a ba­rátságos birodalmak szuverénjével szemben, kikkel az evangélikus vallás köt egybe velünk, s kik részvétüket képviselőik küldetése által ta­núsították. Elismerés illeti végül azokat a fér­fiakat, kik a pompás művet teremtették és hoz­zájárultak ahhoz, hogy ez ünnep oly szép le­gyen. E serleg az, melyet egykor Luther ajkai érintettek, hogy a vendégek egészségére igyam belőle. Németország evangélikus fejedelmei s a német szabad városok polgárai éljenek! Berlin, okt. 31. A »Reichsauzeiger« közzéte­szi a császár rendeletét, mely szerint a mai wittern­bergi ünnep emlékére bronz emlékérem verendő, melynek előlapján a császár képe lesz látható, hátlapján pedig a vártemplom képe e körirattal: »Erős várunk nekünk az Isten« és ezzel a dátummal: »Wittenberg, 1892. október 31.« Az emlékérmet kétféle nagyságban verik. A na­­gyobbikat azok a fejedelmi személyiségek kap­ják, a­kik személyesen jelen voltak az ünnepen vagy pedig képviselőt küldtek oda, továbbá külö­nös kitüntetésül azok, a­kik az emlékmű vagy az ünnep rendezése körül érdemeket szereztek. A ki­sebbik érmet megkapják mindazok, a­kik az ünne­pen résztvettek. Wittenberg, okt. 31. Az okirat, melyet a csá­­szár a restaurált vártemplom felavatása alkalmá­ból, a fejedelmi személyiségek és az előkelőségek részére állított ki, többek közt a következőket mondja: Bízunk abban, hogy az alattvalók híven ragaszkodni fognak ez evangélikus hithez és keresztényi szeretettel, türelemmel és irgalmassággal­­eltelve hitsorsosaik és a más vallást követők irányában is, Krisztus igazi követőinek fognak bizonyulni. Wittenberg, okt. 31. A császár délután 4 óra­kor Stollberg-Weringe-Rode herczeg kíséretében a lovassági laktanya gyakorló házába ment, hogy a Luther ünnepi játék előadásánál jelen legyen. Az ünnepi játék este körülbelül e­gy óráig tartott. Különösen kenetteljes benyomást tett, mikor a jelenlevő összes fejedelmek is fel­keltek helyeikről és a Luther-dal három versszakát az előadókkal együtt énekelték. Előadás után a császár visszautazott Potsdamba. Berlin, okt. 31. A császár tegnap délelőtt jelen volt a yorki herczeggel és svéd trónörökössel az ideiglenes dóm fölavatásánál. A yorki herczeg és a svéd trónörökös a meiningeni örökös herczegnél reggeliztek és azután Potsdam­ba mentek, ahol a többi fejedelmi személyiségek­kel együtt a császári párnál ebédeltek. Este 8 óra­kor az új palotában nagy udvari ebéd volt, amelyen János schleswig-holstein-sonderburg­­glücksburgi herczeg, a dán király képviselője is részt vett. Hivatalosak voltak továbbá az ebédre az angol nagykövet, a svéd követ, a dán ügyvivő és a hollandi királynő képviselője. Egy exminiszter programmbeszéde: Cosenza, okt. 31. M­i­c e 11­­ volt miniszter ma programmbeszédet tartott, amelyben ellene fordult azoknak, akik az olasz államháztartás de­­fic­itjét a hármas­­ szövetségnek tulajdonítják. Szóló Cairolinak tulajdonítja az érdemet, hogy megtagadta a kezdeményezést a közép­­európai hatalmakkal való szövetség­­r­e. Parancsolták e szövetséget, a honvédelem legfőbb érdekei, az a tekintet, hogy a Földközi­tengeren az egyensúly föntartassék, valamint Európa helyzete Francziaországgal és Orosz­országgal szemben. Szóló megemlékszik ezután Tunisz okkupácziójáról, amely az utóbbi időben ismételten szóba került és azt mondja, hogy a hármas­ szövetség Európa békéjének védbástyája- Végül kijelenti, hogy Crispi gyarapította Olasz­ország tekintélyét és határozottan ellene nyilatko­zik a hadügyi és a közmunkaügyi budget minden megszorításának. Az orosz pénzügyek. Péter­vár, okt. 30. A »Journal de St.-Peters­­bourg« kommünikét tesz közzé, mely kifejti, hogy a külföldi sajtó támadásaival szemben nem lesz érdektelen néhány számadatot közölni ama segély­­forrásokról, a­melyekkel az államkincstár rendel­kezik. Okt. 24-én a birodalmi bank és az állam­kincstár érczkészlete összesen 604x­ 2 millió rubel volt aranyban, ami 2418 millió franknak felel meg a­mely összeg a franczia bank állományát (673 millió 250,000 frank), valamint az angol bankét is (26 millió font sterling) tetemesen meghaladja. Egészen eltekintve a birodalmi bank pénztári kész­leteiről, az államkincstár maga is1­ 2 millió hitel rubel és 53 millió arany rubel érczkészlettel ren­delkezik Megjegyzendő, hogy az államkincstár, mely jelentékeny érczsegédeszközökkel rendelkezik és a belföldön fizetendő rendkívüli kiadásokat, hitelrubelekben rávhatja le, a­helyett, hogy az aranykészleteket áruba bocsátotta volna, arra szo­rítkozott, hogy azoknak egy részét a birodalmi hasonló összegű papír rubel érez fedezetéül áten­gedte. Ha ez a birodalmi banknak átutalt arany összeg hitelrubelre konvertáltatnék, még­pedig nem rubelt rubelért, hanem az effektív váltóárfo­lyam mellett, az államkincstár további 100 millió hitelrubellel rendelkeznék. Végül az év utolsó há­rom hónapja rendszerint fokozódó adóbevételeket, tehát a birodalmi bank hitelszaldójának és hi­­telrubel-bevételeinek emelkedését mutatja. A növekedés emelkedett a kereskedelmi művele­­tekből származó felesleg által. A bankbevételek hiteljegyekben október 1-től okt. 15 -ig 47,114.000 rubelről 69,343.000 rubelre emelkedtek. A »Jour­nal de St. Pétersbourg« hozzá­teszi, a felsorolt té­nyek eléggé bizonyítják, hogy az orosz pénzügyi kormányzatnak teljes oka van arra, hogy nyugod­tan tekinthessen a jövő elé és sem az orosz kincs­tárnak az egész világ előtt ismert erejében, sem annak hitelében, mely szakadatlanul növekszik és pedig éppen ama támadások következtében, me­lyeknek ki volt téve, nem kell kételkednie. A carmauxi sztrájk, Carmaux, okt. 31. Munkáskörökből idő előtt kiszivárgott hír szerint, a bányászok bizottsága Clemenceau, Milleraud és Pelletan képviselők ta­nácsára elhatározta, hogy a sztrájkot abbahagy­ják és újra munkába állanak. A hivatalos végzés csak ma fog közzététetni. Carmaux, okt. 31. A sztrájkoló munkások gyűlésén, amelyen a munka megkezdését elhatá­rozták, Clémenceau kötelezte magát, hogy az elitélt sztrájkoló munkásoknak kieszközli a meg­­kegyelmezést s ha nem alkalmaznák őket újra a bányákban, máshol szerez nekik munkát. Carmaux, okt. 31. A bányászok mai nagy gyűlésükön egyhangúlag elhatározták, hogy úgy munkába állanak. Közgazdasági távirat. Bukarest, okt. 31. (A Pesti Napló táv­­rata.) A berlini romániai követ és a német biro­dalom képviselői között folyó vámtárgyalások oly kedvezően alakulnak, hogy azoknak befejezése még november hó vége előtt bizton várható. Itteni mérvadó politikai körökben ténynek tekintik, hogy ennek megtörténtével a román kormány diplomá­­cziai úton lépéseket fog tenni, hogy Ausztria- Magyarországgal is indíttassanak meg a tárgyalások vám és kereskedelmi szerződés meg­kötése iránt, a­mire mérvadó körökben most már a múlt é­vek tapaszta­l­atai fo­l­y­tán nagy a hajlandóság. MiiMial. és ifllateágofc November hó 1-én. Nemzeti színház. Bendkivü­li bérletszünet Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Ma­dách Imre. Zenéjét szerzette Erkel Gy. Személyek: Az ur..................... * * * Rafael................... Nagy I. Gábor .............. Tolnainé Mihály..................Fái Sz. Lucifer...................Gyenes Ádám..................... Nagy I. Éva....................... Jászai M. A föld szelleme .. Egressy Catulus .................Horváth nppia.............. Hegyesi m. Clavia...............I. Székely K. Péter apostol .... Újházi Heléne..................Keczeli I. Tanítvány.............Mihályi­ Marquis ............... Császár Robespierre .... Dezső Saint-Juste.............Horváth Ádám, mint éleme­dett férfiú........Nagy I. Vén asszony.... Vizváriné Nyegle................... Zilahi Éva mint polgár­leány ................. Jászai M. Anyja....................Györgyné Aggastyán............Gabányi Műsor. Szerdán : Bölcs Náthán. Csütörtökön : Medea. Pénteken: A párisi. Szombaton : Essex gróf. Vasárnap : Proletárok. Kezdete 7 órakor. H. kir. operaház. Évi bérlet 111. sz. Havi kélt. 1. sz. A hugenották. Nagy opera 4 felvonásban. Ze­néjét szerzette Meyerbeer. Személyek: Valois Margit Bianchi B. Valentine Vasquez M. Urbain Sz. Bárdosi I. Udvarhölgy Doppler I. Egy hölgy Rosenzweig L. De Nangis Raoul Perotti Marcel Ney D. Saint Bris gróf Odry De Nevers gróf Takáts Maurevert Tallián Tavannes Szirovatka De Cosse Dalnoki Thoré Hegedűs De Réz Vécsei De Thou Szendrői Éji őr Váradi Inas Ney B. Műsor: Csütör­tökön : Rigoletto. Tous les trois. Szombaton: Tell Vilmos. Vasárnap: Tannhäuser. Kezdet 1 7 órakor: Várszínház* Zárva. Műsor: Szerdán: Tell Vilmos. Csütörtökön: Vegyes párok. Vasárnap : Széchy Mária. N­é­p­s­z­í­n­h­á­z. A molnár és gyermeke. Népies dráma 5 felvonásban. Irta Raupach. Fordi: Szerda­helyi József. Személyek: R­­inhold Kristóf Lubinszky Mária, leánya P. Lukács J. Kunigunda Pártényiné Brünningné Siposné Konrád, fia Szirmai Évárd, lelkész Tirnovai John, k­irásó Horváth V. Reimann E­rczi Margaréta, neje Vidorné Solcz Jakab Nánásy Rádler András Virágházi Műsor: Szerdán és csütörtökön : Mol­nár és gyermeke. Pénteken: Fanchon asszony lánya. Szombato­n: A vereshaj­ú. Vasárnap délután : Éjjel az erdőn , este : Fanchon asz­­szony lánya. Kezdete 7 órakor. Városligeti színkör Kedden és szerdán, november 1-én és 2-án félhelyárakkal. A molnár és gyermeke. Regényes színmű 5 felv. Kezdete 4 órakor. Szerdán, nov. 2-án esti 71/2 órakor a vigadó kis termében búcsú-hangversenye. (MM­­W* Jegyek Rózsavölgyi és Társánál. (Folytatás a mellékleten.) Wyílt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a sz­­erkesztőség.) Nyilatkozat. Mi alólirtak mint Ugrón János alispán ur se­gédjei kinyilatkoztatjuk, hogy nevezett alispán urnák dr. Gyarmathy Dezső úr ellen fennforgott lovagias ügyében dr. Gyarmathy úrtól elégtételt kértünk, de az segédei által minden formában megtagadtatván, miután módunkban nem állott őt bármely alakbani elégtétel adásra kényszeriteni, részünkről is és meg­bízónk részéről is ezen ügyet végleg befejezettnek nyilvánítjuk. (6255) Székely-Udvarhely, 1892. október 23-án. Dr. Lengyel Imre, Szabó Albert.

Next