Pesti Napló, 1893. február (44. évfolyam, 37-64. szám)

1893-02-11 / 47. szám

sír lapunk mai rövid távirata, amely jelenti, hogy az aláírásra bocsátott 32.950.000 franknyi 6 százalékos bol­gár kölcsönre tegnap összesen 137.275.000 frankot jegyez­tek. Tehát ugyanakkor, midőn a görög és szerb király­ság hiába fárasztják meghatalmazottjaikat hol Berlinbe, hol Pak­sba, hogy kölcsönügyletet kössenek és hónapokig hú­zódó tárgyalásokkal nem képesek az ügyet a gyakorlati térre vinni: a bolgár kormány aránylag rövid idő alatt meg tudta kötni kettős kölcsön-ü­gyletét: egyiket Bécsben a másikat Londonban. A pénzvilág pedig, mely nem szokott lelkesedni nemzetért, hanem azt tekinti, hogy tőké­­jét elég biztosan és jól kamatoztassa, megadta a választ arra, váljon Bolgárország hitelképes-e, vagy nem. Jól tudja azt a pénzvilág, hogy e kölcsönöket a bolgárok mire fordítják s bizto­san tudják, hogy a bolgár kormány hűségesen beváltja programmját, nem él vissza a bizalommal. A jelenlegi köl­csönt tisztán gazdasági befektetésekre fordítja a bolgár kormány. Utakat, vasutakat, tengeri kikötőket és más hasznos és jövedelmező építéseket terveznek Bolgárország­­ban. Ez építkezések nagyban fogják élénkíteni, emelni a forgalmat, a munkakedvet, foglalkoztatni fogja a bolgár népet s nagyobb munkákat végezhetnek ott idegen mun­kások, iparosok, vállalkozók. Az utak és vasutak a kitűnő földek gazdag­ termésének újabb piacot fognak szerezni, a földművelő nép vagyonosodását fogják fokozni, fogyasztó­képességét emelni, a kereskedelmi forgalmat élénkíteni. Felhívjuk e körülményekre nemcsak kereskedőink figyel­mét, de egyúttal iparosainkat, vállalkozóinkat is figyelmez­tetjük: használják fel a kedvező alkalmat és pillanatot arra, hogy a nagyszabású bolgár építkezési dolgokból ki­­vegyék részüket. A messzebb külföld, különösen a németek már nagyobb számban járnak le Szófiába, hogy a helyszí­nen tanulmányozzák az ott készülő dolgokat. Nagyobb gyá­rosok állandó képviselőket tartottak most hónapok óta ott, kiknek kötelességük jelentéseket küldeni a kormány szán­dékairól. Osztrák ügynökök is járnak-kelnek­ ott, csupán magyar nem jelentkezik. Az egyetlen magyar vállalkozó je­lenleg Bolgárországban a Gregersen — zimonyi Schwarcz-féle cég,mely komolyan tanulmányozza a burgasz-várnai kikötő épít­kezéseket és a helyszínére kiküldött mérnökeivel terveket készí­tett, melyek a bolgár szakkörökben általános elismerésben ré­szesülnek, dacára annak, hogy egy braunschweigi cég hosszú idő óta állandó képviseletet tart ugyanez ügyben Szófiá­ban. Jó lenne, ha a kereskedelmi múzeum közegei részletei­ben felvilágosítanák az illető köröket és kellő útbaigazítást adnának mindarról, a­mi bolgár földön gazdasági tekintet­ben történik. 39—41, kisebb bizott tertések 36—39 krajcárért kel­tek kilogrammonként. Széna 2.60, szalma 0.80—1 forint mmként. Kolozsvár, febr. 10. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A mai heti vásáron az árak a következők vol­tak: Búza 6—7, rozs 5—5.30, tengeri 4.20—4.25, zab 4.20—4.50. A vásár nagyon élénk volt. A fa rendkí­vül drága. Pápa, febr. 9. (A Pesti Napló tudósítójának jelen­tése.) Az e hó 7-én és 8-án megtartott országos vásár élénk forgalmú volt. Felhajtottak 3800 szarvasmarhát és lovat. A szarvasmarhák meglehetős jó áron keltek el. A lóvásár lanyha volt. Mezőgazdaság. A mezőrendőri törvényjavaslat újabb átdolgo­zása ügyében — mint értesülünk — az orsz. gazdasági tanács e­ső 16-án délután 4 órakor értekezletet tart. A muraszombati gazdasági fiókegyesület — mint levelezőnk írja — gróf Batthyány Zsigmond elnök­lete alatt tartott legutóbbi ülésén tudomásul vette, hogy a vas megyei gazdasági egyesület központi választmánya a Muraszombatban rendezendő lókiállításra 100 frtot, a szarvasmarha-kiállításra pedig 50 frtot szavazott meg. Továbbá elhatározta, hogy a községi faiskolák felvirágoz­tatása és ezek utján a gyümölcstenyésztésnek általános terjesztése s fejlesztése céljából a járási faiskola-felügye­lők alkalmazása céljából felterjesztést intéz a földmivelés­­ü­gyi minisztériumhoz. A Muraszombatban fölállítandó szőlő­­telep érdekében Molnár István orsz. gyümülcsészeti mi­niszteri biztoshoz fordul tanácsadó véleményért. A fiók­­egylet 1892. évi bevétele 1856 frt, kiadása 1058 frt volt. Egyúttal megállapították az 1893. évi költségelőirányzatot is. Muraszombatban lóvásárral egybekötött kiállítást, a járás egyik körjegyzőségében pedig marhadijosztást ren­deznek. A fiókegyesület gazdasági lapját, a Muraszombat és Vidékét, dacára, hogy a központi választmány az eddigi 220 frt segélyt megvonta, továbbra is fenn fogja tartani annál is inkább, mivel gr. Batthyány Zs. elnök az esetle­ges deficit pótlását elvállalta. A lap új szerkesztőjéül a lemondott Takács István titkár helyébe Horváth György egyesületi ügyészt választották meg. A tagok részére Muraszombatban gépraktárt fog az egyesület felállítani s megbízta az elnökséget, hogy ez ügyben tegyen lépéseket az illető g­épgyárosoknál. Közlekedés. A déli vasúttársaság — mint bécsi tudósítónk telefonon jelenti — mai ülésén indítványt fogadott el, mely szerint a vasút kocsiparkjának állományát nyolcvan sze­mély- és teherkocsival szaporítják. A rimamurányi vasmű­ részvénytársaság — egy Budapestről Bécsbe érkezett hír szerint — ajánlatot tett az osztrák-magyar államvasúttársaság magyarországi vas­hámorának megvételére. Mint bécsi tudósítónk telefonon jelenti, ez a hír alaptalan. Vasúti engedély. Reiter János regedei polgármes­ter és Hálás Mihály alsó-lendvai ügyvéd engedélyt kaptak egy Regedétől Bellatincon keresztül Alsó-Lendvára vezető rendes vágányú vasút előmunkálataira. Uj vasút: Vas megye közönsége a muraszombat-gya­­nafalvi vasút építésére 100.000 forintot szavazott meg. E határozatot a belügyminiszter helybenhagyta. Vidéki piacok: Jász-Árokszállás, febr. 9. (A Pesti Napló tudósí­tójának jelentése.) A hetivásár eléggé látogatott volt. Bú­zából eikért mintegy 200 mmázsa 7—7.20, rozs 6—10, árpa 4.80—5, zab 5—5.50, kukorica 4—4.50, krumpli 1 — 1.30 írttal. A sertéspiacon az árak a múlt hetiekhez ké­pest emelkedtek. Élő­súlyra nagyobb hízott sertések PESTI NAPLÓ. A budapesti értéktőzsde. — Február 10. — Az értéktőzsdén a papírok árfolyama lassan, de biz­tosan halad előre. A nagy szilárdság értékpiacunkon nem az árak rohamos emelkedésében, hanem szívós tartósságuk­ban mutatkozik. A spekulációt a konverzióval járó hitel­műveletek váratlan sikere vételre ösztönözte, s most kézről­­kézre mennek az egyes értékek, s valahányszor tulajdonost változtatnak, mindig magasabbra becsülik belső értéküket. Az áremelkedés folytonosságában keresendő a lassú előmenetel indoka, mert a rohamos emelkedést mindig stagnációnak vagy áresésnek kell megelőznie. A tőzsdének a konverzió sikere fölötti örömét semmiféle esemény sem zavarta meg, s így nem csoda, hogy az értékpiac nélkülözi azt a fogékonyságot, mely a forgalomnak életet ad. A pénzpiac állandóan kedvezőnek mutatkozó helyzete leg­inkább a járadékok és a többi befektetési értékek ár­folyamában tükröződik vissza. Ma láttuk az értéktőzsdén a magyar koronajáradék és a magyar aranyjáradék leg­magasabb árfolyamait, a­mennyiben ez értékek 94,70, illetve 115.02­­­ forinton még soh­a sem állottak. Az előtőzsde a külföldi esti tőzsde magas zárlataira nagyon szilárdan indult meg s a forgalom is élénk volt. Az összes forgalomba hozott értékek árfolyama emelkedett. Az üzlet zömét a magyar hitelrészvények és a járadékok képezték. Előbbieket egy helybeli bankár, utóbbiakat pe­dig az arbitrázs vásárolta tetemes mennyiségben. Meg­nyitáskor jegyeztek: Osztrák­ hitelrészvényt 324.70—324.90 —324.60, magyar hitelrészvényt 377.75—378.50—378.75, magyar aranyjáradékot 114.95—114.97­. —115, magyar korona járadékot 94.60, rima-murányi vasmű részvényt 193.— 193.50, osztrák-magyar államvasuti részvényt 299.25, le­számítoló bankrészvényt pedig 118.25—118.37 forinton. Később az üzlet valamivel csendesebb lett, de a han­gulat tartósan kedvező maradt. 10 óra 30 perckor az ár­folyamok nem változtak, csak az osztrák-magyar állam­­vasúti részvények ára emelkedett bécsi magasabb jegyzé­sekre 299.25 frtról 300.37 írtra. Zárlat előtt a szilárd irányzat nem változott. Az üzletet kizárólag a járadékok forgalma veszi igénybe. Az aranyjáradékot llő.1, a koronajáradékot pedig 94.62­/l írttal vásárolják. Helyi papírokban az előtőzsdén kötés nem for­dult elő. Az előtőzsde zárlatakor maradt: Osztrák hitel­részvény 324.60, magyar hitelrészvény 378.25, magyar aranyjáradék 115.9, magyar koronajáradék 94.60, osz­trák-magyar államvasuti részvény 300.37, déli vasúti rész­vény 94.50, rima-murányi vasmű részvény 193.37, leszá­mítoló bank részvény 118.25 írton. A déli tőzsdén az üzlet nagyon élénken indult meg s az irányzat is szilárd volt. A spekuláció az osz­trák hitelrészvényeket és a járadékokat keresi, minek kö­vetkeztében az árak szilárdan tartják elért magaslatukat. — Megnyitáskor jegyeznek: Osztrák hitelrészvényt 324.80 —324.90, magyar hitelrészvényt 378.25, magyar aranyjára­dékot 115, magyar koronajáradékot 94.60 forinton. 12 óra 30 perckor sem az üzlet menete, sem a hangulat nem változott s habár igen sok papír került for­galomba, azért az árak csaknem állandóak. Jegyeznek: Osztrák hitelrészvényt 324.80, magyar hitelrészvényt 378.12, magyar aranyjáradékot 115.02'/­, magyar korona­járadékot 94.62'/P rima-murányi vasmű részvényt 193.25, osztrák-ma­gyar államvasuti részvényt pedig 300 írton. 1 óra fölé az üzlet valamivel csendesebb, mert a külföldi jegyzések paritása teljesen megegyez az itteni ár­folyamokkal. Az irányzat tartósan szilárd, de áremelkedés csak a magyar koronajáradéknál észlelhető. Jegyeznek: Osz­trák hitel­részvényt 324.70, magyar hitelrészvényt 378.12, magyar aranyjáradékot 115.--------114.97­/1, magyar korona­járadékot 94.70, osztrák-magyar államvasuti részvényt 300.—, rima-murányi vasmű részvényt pedig 193.— forinton. A helyi piacon az üzlet sokkal csendesebben folyt le, mert a nemzetközi papírok mozgalma nagyon igénybe vette a spekulációt. Egyes malompapírok ismét szilárdan záród­tak, míg a többi értékek ára alig változott. Előfordult kötések: Ipar- és kereskedelmi bank r.­t. magyar febr. 28-ra 117. Jelzálog-hitelbank magyar II. kib. id. elism. febr. 28-ra 200—201. Kereskedelmi bank pesti magyar 1081—1085. Főnevére pesti biztositó intézet 102— 102.75. Molnárok és sütők malma 479. Pannonia-malom 910. „Adria“ magyar teng. hajózási r. t. 165. Budapesti villamos városi vasút 163.25—164.50. Kassa-oderbergi vas­út 191.75. Belvárosi takarékpénztár 110—112. Orsz. közp. takarékpénztár 850. Pesti hazai első takarékpénztár-egyes. 8650—8700. ..Athenaeum­ könyvnyomda 425. Budapest­­szent-lőrinci téglagyár részvény­társaság 232.50. Kőszén­­bánya és téglagyár-társ. (Dräsche) 535. Gyapjumosó és biz. I. magyar 410. Schlick vasünt. és gépgyár 246.50—247. Villamossági társaság nemzetközi 238.50—239.50. Általá­nos vagyon-kölcs. r. t. 116.50—117.50. Kisbirtokosok orsz. földhitelint. 5 száz. zálog]. 102. Pesti hazai I. takarékpénz­tári egyes, községi kam. kötv. 96 frton. Kisbiztositásoknál: Osztr. hitelrészvényért holnapra 2—2.50,8 napra 5—5.50, egy hónapra 10—10.50 forin­tot fizettek. 1 óra 20 párékor záródnak. Magyar aranyjáradék . . . 115.02­/1. „ papirjáradék . . . 101.80. „ hitelrészvény . . . 377.75. Osztrák hitelrészvény . . . 324.80. Osztr.-magy. államvasut . . 300.12. Déli vasút ................................... 94.50. Rimamurányi............................... 193.25. Leszámítoló bank.................. 118.37. Koronajáradék.............................. 94.70. Az utőtőzsde csendes maradt, de az egyes érték­papírok szilárdan tartották elért magaslatukat. Jegyeztek : Osztrák hitelrészvényeket 325—324.50—324.70, magyar hi­telrészvényt 377—377.75, magyar aranyjáradékot 114.97 és —114.95, magyar koronajáradékot 94.677s, rimamurányi vasmű részvényt 192.75, osztrák-magyar államvasuti rész­vényt, 300—299.877­, déli vasúti részvényt 94.50, leszá­­mitolóbank részvényt pedig 118.25 forinton. Zárlatkor maradt: Osztrák hitelrészvény 324.70 forinton. Hivatalos felszámolási árfolyam: Magyar általános hitelbank részvény. . . 378.— Osztrák hitelrészvény .................................. . . 325.— A budapesti gabonatőzsde. — Február 10. — Effektív árában az üzlet meglehetősen csendes volt A búza ára Amerikában ismét egy fél centtel csökkent s a kedvező időjárás sem ösztönözte a vételkedvet. De az árak nálunk mégis szilárdan tartották magukat, mert a kí­nálat gyér. Elkelt: Tiszavidéki: 2200 mm. 79 k. 8.25 forinton, 600 mm. 79 k. 8.20 forinton, 200 orra 79 k. 8.077­ forinton, 300 mm. 77.5 k. 8.077­ forinton, 500 mm. 77 k. 8 forin­ton, 7200 mm. 76.7 k. 8.15 forinton került forgalomba. Pest megyei: 100 mm. 77 k. 7.90 írton, 500 mm. 73.8 k. 7.55 forinton került forgalomba. Fehér megyei: 200 mm. 78.8 k.8.8 forinton, 1500 mm. 76.5 k. 8 írton került forgalomba. Bácskai: 2000 mm. 75.2 k. 7.85, 200 mm. 74.3 k. 7.677« forinton, 100 mm. 73 k. 7.50 forinton, 1900 mm. 74­ 5 k. 7.80 forinton került forgalomba. Kalocsai: 2500 mm. 75 k. 7.90 írton került for­galomba. Felső-tiszai: 1000 mm. 78 k. 8.20 írton, 800 mm. 77 k. k. 7.877» forinton került forgalomba. Bánáti: 100 mm. 77­5 k., 400 mm.76­3 k. 7.82­7« forinton, 400 mm. 76'5 k. 7.827» forinton, 100 ram. 76 k. 7.80 írton került forgalomba. Raktár áru : 1000 mm. 76'7 k. 8.10 írton, 5000 mm. 75 k­. 7.80 írton került forgalomba. Rozs: 250 mm. 6.35 forinton, 200 mm. 6.427« fo­rinton készpénzben került forgalomba. Tengeri: 3000 mm. 4.75 forinton készpénzben ke­rült forgalomba. Zab: 100 mm. 5.75 írton, 100 mm. 5.70 írton, 200 mm. 5.60 frton, 100 mm. 5.90 forinton, 100 mm. 5.75 forinton, 100 mm. 5.80 forinton készpénzben került for­galomba. A határidő-üzlet szintén élettelen volt. A new-yorki alacsonyabb árak itt is csak azért maradtak hatás nélkül, mert a kínálat tartózkodó álláspontot foglalt el. Kötések: Búza tavaszra ••«••«• 7.53— 7.54 Búza őszre 7.63— 7.64 Tengeri május—júniusra .... 4.77— 4.78 Zab tavaszra . 5.52— 5.53 Káposztarepce aug.—szept.-re . . 11.50—11.55 A határidő zárlatai a következők voltak: Búza szept.—okt.-re . 7.54—7.56 Búza márc.—ápr.-ra . 7.65—7.66 Tengeri május—jan.-ra . 4.78—4.79 Zab tavaszra .... 5.53—5.54 Káposztarepce aug.-szept. 11.50—11.55. A délutáni határidő-üzlet nagyon csendesen folyt le s az árak változatlanok maradtak. Zárlatkor maradt: Búza már.—ápr.-ra . 7.54— 7.55 Búza szept.—okt.*re . 7.64— 7.65 Tengeri május—jan.-ra. 4.76— 4.78 Zab tavaszra .... 5.51— 5.52 Káposztarepce aug.-szept. 11.50—11.55 A budapesti terménytőzsde. — Február 10. — A terménytőzsdén ma is szilárd volt az irányzat és a forgalom is meglehetősen élénknek mutatkozott. Zsiradék­ban a a hangulat kedvező. Disznózsírt 63 forinton vettek, s maradt 63 frt pénz, 63,50 áru. Szalonnában kötés nem fordult elő. Egy darabos táblás szalonna 51 frt pénz, 52 frt áru. Három darabos szalonna 52 frt pénz, 53 frt áru. Szilvában az irányzat változatlan. Vettek : Szerbiai 85 darabos árut 29,46 forinton. Szilvaiz ü­zlettelen. A bécsi gabonatőzsde. Bécs, febr. 10. (A Pesti Napló tudósítójának tele­fonjelentése.) Amerikai olcsóbb jegyzésekre a hangulat nyomott volt. A mai zárlatok a következők: Búza tavaszra 7.74—7.73 ; búza május—júniusra 7.69—7.67; búza őszre 7.88 ;rozs tavaszra 6.72—6.74; rozs őszre 6.86—6.88 ; zab tavaszra 5.93—5.95 ; nj tengeri 5.10—5.12 ; repce január­februárra 12.90—13.—; uj repce 12.—12.10 forint. A bécsi értéktőzsde. — Február 10. — Az előtőzsdén az üzletet ma a járadékok iránti kü­lönös érdeklődés vette igénybe, ezeken kívül még a hitel­részvények, osztrák-magyar államvasúti részvénynek és a török sorsjegyek is jelentékenyen emelkedtek. A forgalom azonban nem élénkülhetett meg, mert a berlini becslések nem voltak kielégítők. Az előtőzsdén előfordult kötések : Osztrák hitel­részvény 325.--------324.60, magyar hitelrészvény 378.25— 377.75, Union-bank 248.------------.—. Länder-bank 238.25— 238.—, angol-osztrák bank 152.------------.—, osztrák-magyar államvasut 299.25—300.60, déli vasút 94.75—94.25, dohány részvény 174.25--------.—, májusi járadék 98.95—99.—, ma­gyar aranyjáradék 114.95—115.10. 20 frankos arany 9.62, német birodalmi márka 59.27—59.20, alpesi bányatársa­ság 53.80—54.20, fegyvergyár 33­.------------.—, rimamurányi vasmű 192.75—193.—, magyar korona­járadék 94.55—94.65 forinton. A déli tőzsdén állandóan szilárd volt a hangulat. Jegyeznek : Osztrák hitelrészvényt 324.75-------.—

Next