Pesti Napló, 1893. november (44. évfolyam, 307-336. szám)
1893-11-01 / 307. szám
S Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1893. november 1. 307. szám. BELFÖLD. A Pavel-ügy. A Pester Loyd mai esti lapjában megcáfolja azt a Nagyváradról is megerősített hiteles értesülésünket, hogy a hercegprímás véleménye a Pável-ügyben teljesen eltér a kormány ítéletétől. A Pester Lloyd többek között azt mondja: „Illetékes helyről arról értesülünk, hogy gróf Csáky döntése a hercegprímás véleményes jelentésével teljesen megegyezik, sőt mi több, a miniszteri leirat túlnyomó részében csaknem szóról-szóra a Vaszary-féle jelentésből van átvéve. A hercegprímás sem azt, amit neki a nagyváradi telegramm tulajdonít, sem valami más hasonló dolgot nem konstatált. Véleménye pontról-pontra követi Bitók vádjait, s azokat úgy részleteiben, valamint egészében alaptalanoknak mondja.“ E félhivatalos cáfolat dacára mi is fentartjuk szóról-szóra lapunk föltétlenül hiteles közlését, s ismételve kijelentjük, hogy ő eminenciája a Pávolügyben csak a kormány közegeitől vezetett vizsgálati jegyzőkönyvek alapján tette meg az elére terjesztett konkrét kérdéseiére megjegyzéseit, amelyekben a törvény betűibe ütköző bűncselekményt ugyan nem konstatált, de a melyebben Pável kormányzati szellemét a háza fiság szempontjából nem abszolválta. A hercegprímás véleményében voltak felmentő és elítélő nézetek, mivel a kormány által vezetett vizsgálat a vádak halmazában nem minden vádat talált igazoltnak. De ami a nagyváradi görög-katolikus egyház kormányzási vezetésének és szellemének hazafiatlanságát illeti, azt a prímás — biztos tudomásunk szerint — határozottan elítélte. A kormány a prímás véleményéből szóról-szóra csak azokat a passzusokat vette át, amelyek Pável érdekeire kedvezők, s egyszerűen kihagyta a terhelő momentumokat. A primási szöveg kivonatolása egyszerűen a dolgozat lényegének meghamisítása. Ezt a félhivatalos is önkéntesen beismeri, midőn óvatosan kijelenti, hogy „a miniszteri leirat túlnyomó részben csaknem szóról-szóra a Vaszaryféle jelentésből van átvéve.“ Mi a prímás jelentésének nem a túlnyomó részére, hanem teljes és hiteles szövegére vagyunk kiváncsiak. Minden félhivatalos dementinél, amelynek forrását és készítési módját jól ismerjük, sokkal csattanósabb cáfolatnak tartanak a prímási vélemény szövegének hitele. közlését■ Mert mi úgy tudjuk, hogy mielőtt a kormány a Pávelféle Metet közzétette, elvitte ugyan appróbálni a prímáshoz, aki azt szó nélkül végig hallgatta, de reá semmiféle megjegyzést nem tett. Ez a hallgatás azonban még nem bizonyítja, hogy ő eminenciájának nézete a kormány álláspontjával azonos. Legföljebb csak annyit bizonyít, hogy a prímásnak volt elég érzéke és tapintata, hogy megbízatásának körét át ne lépje, mert nem ítélkező bíró, csupán fölkért véleményadó közeg volt a Pável-ügyben. A kormány döntött véglegesen s csak a felelősséget akarta kitolni a prímásra. A prímás ily minőségében a kormány elaborátumára tehát nem is tehetett megjegyzést, mert különben egy kész és bevégzett ítélettel szemben kellett volna állást foglalnia, amelyre pedig sem megbízatásánál, sem jogkörénél fogva nem illetékes. Ezek után talán a tisztelt kormány is be fogja látni, hogy a Pável-ügy tisztázásának egyetlen módja csak a primási vélemény közzététele lehet. A polgári házasság. A Pester Lloyd értesülése szerint a minisztertanács tegnapi ülésén véglegesen megállapították annak az előterjesztésnek szövegét, amelyet a kormány a házassági jog szabályozásáról szóló törvényjavaslat ügyében a korona elé terjeszt. Az előterjesztés azonnal megtörténik, mihelyt a király Bécsből hazaérkezett, úgy, hogy a döntés a legrövidebb idő alatt bekövetkezhetik. Arra nézve, hogy mily értelemben dől el ez a kérdés — írja a Pester Lloyd — ma már kétség sem merülhet fel. Mi ma is biztosan hiszszük, hogy a kormány a törvényjavaslatot vagy mint eredetileg tervezte, már a budgetvita megkezdése előtt, vagy legalább annak első stádiumában benyújthatja a parlamentben. Pártértekezlet. Az országgyűlési szabadelvű párt e hónap 3-án, pénteken esti hetedfél órakor értekezletet tart, amelynek tárgya: A budapest-fővárosi kerületi elöljáróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat Sokat mond a Petőfi öreg szüleinek sírfelirata: „A legszeretettebb atya, a legszeretettebb anya.“ S van még ezeken kívül is sok érdekes epitáfium. A temetőnek megvan a maga költészete. Sok száz fej fán versbe van foglalja a fölirás és nemcsak a vidéki sirkertekben, hanem a fővárosi temetőben is megvan a „temető humora.“ A kerepesi úti temető évről-évre szebb lesz. Csak az idén is 680 kőemléket állítottak föl benne, de hogy megmarad-e mostani helyén, az a jövő titka. Alig van nagyobb ellentét, mint a temető és közvetlen környezete közt. Köröskörül egy nagy város pezsgő élete zajlik. Szomszédságában gyárak emelkednek s a roppant terület két pályaház közé van ékelve. Száznál több vonat robog arra naponkint s dübörgésük megrontja a halottak országának obuigát csöndjét. Azt hiszszük, hogy bármily kegyeletes emlékek fűződnek is e temetőhöz, már csak az idő kérdése: mikor teszi rá a kezét a fejlődő főváros, hogy helyet csináljon az élőknek. Dr. Kovács Dénes. A g’ironaiak. — A Pesti Napló eredeti tárcája. — Irta: Hook János. Ma száz éve, hogy a francia forradalom legrokonszenvesebb alakjai — akik hitték amit hirdettek, — a guillotine alatt elvéreztek. Eszmékért lelkesülő, nemes férfiak voltak, akik a szabadság, testvériség és egyenlőség korszakalkotó eszményei alapján akarták újjáalkotni Franciaországot. De a tömegben lángragyűlt szenvedélyek ereje hatalmasabb volt az ő mérsékletüknél. Nem állt meg az alkotások határánál, hanem a rombolás ösztönével csapott át a pusztításba és az anarchiába, hogy az ártatlanok kiontott vérével jelölje meg az emberi haladás nehézségeit. A vajúdásnak kegyetlenebb és véresebb pillanatai nincsenek a történelemben, mint aminek a modern társadalom uralkodó eszméjének, a demokráciának életet adtak! A forradalom — Vergniaud szerint — mint Saturnus, végre saját gyermekeit falta fel. A vihar elsöpörte azokat is, akik fölkeltették. A szánalomraméltó királyné vére még fel sem száradt a guillotine deszkáin, mikor a girondiak szomorú sorsában osztozkodtak. A konvent dísze és virága ott hervadt el a vérpadon s az események fokozatos fejlődése a francia forradalom szivéből erőszakos kézzel tépte ki a nemesen érző idegeket. Elhulltak egymásután. „Az ékesszólók, az ifjak, a szépek, a derekak !“ kiált fel Riouffe. „Oh halál, micsoda vendégség van most a te iszonyatos termeidben !“ A sanscoulettizmus dühe az őrjöngésbe csapott át. Maguk a vezető férfiak is érezték, hogy a girondiak bukása után csak a terrorizmus útján haladhatnak. A konventben ki is mondták: „Que la Terreur soit á l'ordre du jour!“ A rémület legyen a helyzet ura! Oh te nemes Barbaroux, aki a szabadság eszményéért hevülve megesküdtél társaiddal, hogy nagygyá és szabaddá teszed imádott hazádat, gondoltad volna-e valaha, hogy az események logikája erősebb lesz a te hatalmas szavadnál? Ékesszólásoddal felkeltetted az elnyomottak szívében a szebb jövő reményeit, a szabadság elolthatatlan szomját, amely betelni még a ti véretekkel sem tudott. A csőcselék fülébe addig harsogtátok a társadalmi egyenlőség magasztos ideáljait, míg végre elveszett hangotok a süket őrültség káoszába, s nem hallották meg többé az életeteket védelmező fölháborodásnak sikoltozásait sem. Minél gyorsabb lett a dolgok fejlődése annál gyorsabban kezdett dolgozni a guillotine is. S amint Carlyle mondja: „A guillotine működésének gyorsasága mutatja, hogy a köztársaság dolgai hogyan érnek és haladnak. Roppant bárdjának csengése, amint fölemelkedik és lehull, mint valamely rettenetes összehúzódása és kitágulása a szívnek, egy részét teszi az egyetemes és roppant életmozgásnak, s mintegy érvelése a sanscoulotte rendszernek ! De ártatlanul kiontott véretek megtermékenyítette a szabadság földjét. A vértől átázott földben új eszméknek virága sarjadzott. A végeredmény csak rátok nézve rettenetes, de az emberiség haladására üdvös. S valóban nagyon kevés jót vitt volna véghez e földön a gyarló ember, ha a végeredményeket mindig a maga érdekeinek szempontjából tekintette volna! Látlak benneteket, amint ott ültök huszonketten a vádlottak padján, kik egykor a francia patriotizmus szemefényei voltatok. Hiába dörgi be hatalmas szavával Vergniaud ékesszólása a fülledt termeket, a hallgatóság könyei biráitok szivét megindítani nem fogják. Ezeknek nem a ti érveitek, a ti fejeitek kellenek. Ti barátaitokban reménykedtek, akik ott ülnek a hallgatóság soraiban, s azt hiszitek, hogy ékesszólástok ereje előbb-utóbb megtöri a közönyt. Ok ne bízzatok az emberekben, a jó barátnál mindig erősebb az emberben a gyávaság. Aki a saját életét félti, az nem fogja a jó barátot védelmezni. Ne bízzatok az időben, mert nem tudjátok addig nyújtani a tárgyalást, míg a józan ész érvei letépik a hallgatóság agyáról az őrültség fátyolát. Nem halljátok-e a bírák soraiban azt a gyanús mormogást, hogy így a világ végéig tart. A forradalmi törvényszék kiküldöttjei máris ott állnak a konvent előtt, s panaszkodnak, hogy soká védelmezitek életeteket, s a bíróság meg van békázva a törvény formái által. Hogy egy hazafias jurynek meg kellene adni a jogot, hogy véget vessen a tárgyalásnak, mihelyt meggyőződésre jutott *) Terminez les debats ez az uj jelszó, amelyet a konvent csakhamar végzéssé emel, mert ők is csak emberek, akik az életüket épp oly drágának tartják mint ti. Nem látjátok-e a szemeknek azt a gyanús öszszevillanását, midőn a küldöttség visszatér a terembe *) Dailyie: Megyék és városok. (A német katonai levelezések.) Szepesmegye közgyűlésén, Raisz Aladár alispán, jelentésével kapcsolatban, bemutatta a belügyminiszter a katonai levelezések ügyében kiadott rendeletét és mert annak minden kétséget kizáró módon való törvényességét igazolva nem látja, utasítást kér a megyétől a rendelet végrehajtását illetőleg. A közgyűlés erre határozatban kimondta, hogy: a rendeletet a közszolgálat és hivatalos érintkezés zavartalan menetének biztosítása érdekében végre kell ugyan hajtani, de a vármegye felér a kormányhoz, hogy a magyar nyelvnek, mint kizárólagos hivatalos nyelvnek, a kormányzat minden ágában érvényt szerezzen, és hasson oda, hogy a katonai hatóságok, kivétel nélkül magyar nyelven tartozzanak levelezni. A gyűlésen jelen volt Szmrecsányi Pál szepesi püspök is. (Képviselői beszámoló.) Szluha István, a paksi kerület képviselője, október 29-én mondotta el beszámolóját Dunaföldváron. Beszédében, mint tudósítónk írja, az országgyűlésen eddig tanúsított magatartását igazolta és a jövőben követendő irányelveket fejtegette higgadtan és szabadelvű irányban. A beszédet a választók, akiknek nevében Kókai Pál fejezte ki az iránta való bizodalmát, éljenzéssel fogadták. (Versec küldöttsége a minisztereknél.) Versec város huszonnégy tagú küldöttsége tisztelgett ma Nikolics Sándor főispán vezetése mellett gróf Csáky Albin közoktatásügyi és Szilágyi Dezső igazságügyi minisztereknél. A közoktatásügyi miniszternek a küldöttség szónoka Seemayer János polgármester, a város köszönetét fejezte ki azért, hogy a törvényhatóság költségén és annak kezdeményezésére felállított városi főreáliskolát államosította. A miniszter válaszában elismeréssel nyilatkozott a törvényhatóság áldozatkészségéről és hazafiságáról, s viszont köszönetét fejezte ki a város ama buzgalmáért, amelylyel e középiskola felállításával kötelességei teljesítésében oly hathatósan támogatta. Szilágyi igazságügyminisztert arra kérte a küldöttség, hogy a bírósági területek újjászervezésénél méltassa figyelemre Versec város jogos igényeit s állítson ott fel királyi törvényszéket. E kérése támogatására terjedelmes memorandumot nyújtott át a miniszternek. Szilágyi feleletében kiemelte, hogy Versec jogos óhajtását régóta ismeri, s hogy a területi szervezésnél egyedül az igazságszolgáltatás érdeke fogja vezérelni. A küldöttség, mely holnap még Hieronymi belügyminiszternél is fog tisztelegni, megnyugodva távozott az igazságügyminisztertől. (A szerb püspöki zsinat.) Karlócáról telegrafálják. A püspöki zsinat tagjai mai értekezletet tartottak Brankovics pátriárka elnöklete alatt a célból, hogy megállapodásra jussanak a bácsi és budai püspöki állások jelöltjeire nézve. (Vác küldöttsége a miniszterelnöknél). Wekerle Sándor miniszterelnök ma délután Vác város küldöttségét fogadta, mely azt kérte tőle mint pénzügyminisztertől, hogy a város által bérelt, de utóbb felmondott regálebérletet hagyja meg továbbra is a városnál. Wekerle kijelentette, hogy bár egy magánfél előnyösebb ajánlatot adott be a regálebérletre mint Vác város, ő mégis inkább hajlandó azt a városnak adni, mert a községeknek ha csak lehet, mindig előnyt ad a magánfelekkel szemben. Az állami anyakönyvek. — A közigazgatási bizottság jelentése. — Budapest, október 31. A képviselőház közigazgatási bizottsága befejezte az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslat tárgyalását s azt jelentése kapcsán áttette az igazságügyi bizottsághoz, mely a ház határozata folytán szintén hivatva van e törvényjavaslatot tárgyalni. Nem hiszszük, hogy az igazságügyi bizottság hozzáfoghatna munkájához, mielőtt a házassági jogról szóló törvényjavaslat szintén elébe nem kerül. Mi legalább a legnagyobb zavaroktól tarthatunk, ha az állami anyakönyvek előbb lépnek életbe, mintsem a polgári házasság intézménye megalkottatik. Az állami anyakönyvek tulajdonképpeni értelemmel csak akkor bírnak, ha a házasság ugyanazon közegek előtt köttetik, kik az anyakönyveket vezetik. Az állami közeg az előtte megkötött házasságról vesz fel közokmányt s ennek alapján eszközli a bejegyzést, úgy hogy a születések és halálozások bejegyzése ugyanezen könyvekbe csak a polgári házasság megkötésének és bejegyzésének intézményi kiegészítéseként jelentkezik. Oly állami anyakönyvek, melyekbe a házasság is puszta bejelentés útján jegyeztetik be, nemcsak hogy semmi értelemmel nem bírnak, hanem az egész intézmény ez által közönséges bejelentési hivatallá degradáltatik, azzal az elháríthatatlan következéssel, hogy a mi egyéb bejelentési hivatalaink ismeretes megbízhatóságával fognak dicsekedhetni. Hogy ez mit jelent oly hivatalnál, mely kizárólag lesz jogosítva a személyi státus, a vérségi összeszeköttetés és az öröklés kényes kérdéseiben a bizonyító okiratokat kiállítani, mondanunk is felesleges. Ehhez járul, hogy a magyar törvényhozásnak, ha komolyan akarja az állami anyakönyvvezetést mint