Pesti Napló, 1894. július (45. évfolyam, 180-210. szám)
1894-07-15 / 194. szám
194. szám. Budapest, vasárnap ____________FESTI NAPLÓ.__________ 1994. juliUS 15. — Halálozás. Idősebb Bán Józsefné, született Gebhardt Erzsébet, julius 13-ikán életének 71-ik évében Visegrádon meghalt. — Tüzek a külföldön. A kelet-poroszországi vasút mentén, a königsbergi kerületben levő Wodminin községben nagy tűzvész pusztított. Harminchét ház leégett, száztizennégy család hajlék nélkül maradt. A segítő bizottság az ínségesek támogatására hívta fel a közönséget. — Párisból táviratozzák, hogy a Grenbornnd-féle major Anecy mellett leégett. — Mulatság az Eötvös-villában. A Fővárosi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete hangversenynyel egybekötött jól sikerült táncmulatságot rendezett ma a svábhegyi Eötvös-villában. A hangversenyt az egyesületi daloskor nyitotta meg és zárta be. Közben Dárdai Gyula, a Népszínház tagja, Bodó Alajos zongorakísérete mellett, Röszler Sarolta és Gábos Nelli, az Opera művésznője énekelt. A rendezőség a szereplő hölgyeknek szép bokrétákkal kedveskedett. A hangverseny után tánc következett, amelyben kétszáz pár vett részt. A kerékpár-sport napról-napra jobban hódít és az ellene felhangzott előítéletek jobb belátásnak engedtek. Ezen fellendülés főleg a pneumácia-kerekeknek köszönhető, amelyek a Milano-München közti versenyen is győztek. Bővebbet olvashatni lapunk ide vonatkozó hirdetésében. Hirdető rovatunkat olvasóközönségünk szives figyelmébe ajánljuk. Sakk a királynak! — A sakkjáték eredete. — Budapest, julius 14. Ismeretes dolog, hogy a sakkjáték keletről származott hozzánk, s a keresztes hadjáratokig teljesen ismeretlen volt Európában. A legelső nyugati írók, akik említést tesznek róla, ugyanazok, akik a „kerek asztal“ lovag-históriáit írták meg, s a görögök közt a híres Anna Komména hercegnő az első, aki zatrikion (a sadreng arabs szó után, amely „száz áldást“ jelent) név alatt említi föl, mint olyan játékot, melyet a persák hoztak Görögországba. De a persák is megvallják, hogy nem ők a feltalálói, hanem hogy csak a nagy Khozru, vagy Kozroesz idejében, tehát a hatodik század közepe táján kapták Indiából. Körülbelül ugyanebben az időben, vagyis Vu-Ti uralkodása alatt kapták saját vallomásuk szerint a kínaiak is a sakkjátékot a hinduktól, akik között időszámításunk ötödik századának az elején találta föl a rege szerint egy Nasszir (Dáher fia) nevű bramin. A bölcs bramin in usum delphini találta föl ezt a játékot. Akkoriban ugyanis egy fiatal és hatalmas, Benb vagy Behrám nevű fejedelem uralkodott Indiában, aki abba az igen közönséges hibába esett, hogy magáról nagyon is sokat hitt, másokat pedig túlságosan kicsinyeit. Nasszir tehát a sakkjáték föltalálásával elmésen akarta őt meggyőzni arról az igazságról, hogy a királynak vereséget kell szenvedniematt), mihelyt alattvalói elhagyják vagy elhullnak mellőle. Ezt a nagy igazságot száz más derék férfiú, bramin és rádia, nyíltan megmondta már a hatalmas fejedelemnek; de ő felsége a nyers igazságot olyan rossz néven vette, hogy mindazok a derék emberek, akik az ő zsarnoki uralmát birálgatni merték s ellene felszólalni elég vakmerők voltak, az életükkel fizették meg nyíltságukat. A zsarnoki uralom természetes következményei nem maradtak el. Az elnyomott népek veszedelmes tünetekkel kezdték már jelét adni annak, hogy béketűrésük kimerült, és a hűbéres fejedelmek már hasznukra készültek fordítani ezt a körülményt, midőn Nasszir, Dáher fia (kit az arabsok Szisszának neveznek) hazája nyomorán megindulva, azt határozta, hogy felvilágosítja a fejedelmet azokról a vészes következményekről, amelyeket zsarnoki önkénye feltétlenül maga után fog vonni. De elődjeinek a példája megtanította arra, hogy oktatásának csak úgy lészen jó eredménye, ha a fejedelem azt fogja hihetni, hogy ön önmagától okul, nem pedig mások által. E végett eszelte ki a sakkjátékot, amelyben tudniillik a sah, vagyis a király, habár valamennyi báb között a legfontosabb és habár a többi báb mind csak az ő oltalmazására van rendelve, egymaga se támadásra nem képes, sem védekezni nem tud az ellenségei ellen, ha alattvalói, s köztük kiválóan a közemberek (parasztok) a legnagyobb igyekezettel nem védelmezik. Épp ezért tehát őket minden lehető módon kímélni kell, könnyelműen egyet sem szabad küzülök feláldozni, mert gyakorta egyetlen egynek az elvesztése is a király elpusztulását vonja maga után, vagy legalább sietteti. Az új játék csakhamar ismeretessé lett az országban mindenfelé. A király is meghallotta a hírét s magától a feltalálótól kívánta megtanulni. Elhívták a bramint az udvarba, kinek most a játék megmagyarázásának az örve alatt, bőséges alkalma nyílt arra, hogy ildomos és a király hiúságát semmiképp sem sértő módon belecsöpögtesse a lelkébe azokat a nagy igazságokat, amiket a nagyképűen oktató rádiók és braminok szájából sehogy sem akart elfogadni. És az ifjú fejedelem, akinek nemcsak esze, de alapjában véve nemes gondolkozása is volt, a Nasszir játékleckéiből kivonta az okulást önmagára nézve, megváltoztatta magaviseletét, visszanyerte alattvalóinak szeretetét és ezzel elhárította birodalmáról azt a veszedelmet, amely fenyegette. így beszélik el az arabs írók a sakkjáték eredetét, és ha ez talán rege is, meg kell vallani: sínon é vező, é ben trovato, és a nemes játék egész rendszere tökéletesen egybevág azzal a céllal, amelyet a feltalálónak tulajdonítanak. A jutalmat, melyben az indiai fejedelem a bölcs bramint ezért a szép találmányáért részesítette, így beszéli el Hyde az ő De ludis orientalium című munkájában, egy meg nem nevezett rabbinus szavai szerint: — Dáhernek fia, szólt Behrám király Nasszirhoz, — immár látom, hogy te olyan férfiú vagy, akiben az igazság lelke lakozik. Mondd meg most, hogy mit adjak neked, kivánj bármit, oly magasat, vagy oly mélyet, amilyet akarsz s kívánd akár birodalmamnak a felét — a tied lészen. Nasszir (vagy Szissza), a bölcs, leborult arccal a földre, s igy felelt a királynak: — Uram, ha kegyelmet találtam felséges szemed előtt, add meg im, amit kérni merészlek. Nézd fejedelmi játékomnak a tábláját, mely előtted vagyon, hatvannégy mezőre osztottam. Parancsold meg tehát a te szolgáidnak, akik gabonásaidra ügyelnek, hogy az első mezőre egy szem búzát tegyenek, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet és így tovább minden további mezőre két annyit, mint az előbbire, egészen a hatvannegyedik mezőig. És ez legyen, uram, királyom, az én jutalmam. Behrám, hallván ezeket, haragra gerjedt, s megveté szivében a bramint, mondván: — Nem bölcs férfiúként mondod el kívánságodat, hanem balgatag módjára. Avagy azt hiszed, nincs elegendő hatalmam, hogy néked valamely nagy ajándékot adjak, s azért kérsz ilyen hitványságot? Ámde a bramin újabb szóval erősité, hogy ő a kívánt jutalommal beérendi, hozzátevén, hogy ha ő felsége ezen ő megjutalmazását kevesellené, ám kétszerezze meg. A fejedelem hát előhivatá az ő gabonásainak főfősáfárját és meghagyta neki, hogy tegyen a bramin kívánsága szerint. De mihamarabb kitűnt, hogy a bölcs Sziszsza, avagy Nasszir, eme kívánságával csak újabb üdvös oktatást óhajtott adni az ő urának. A sáfár nemsokára visszajővén, kijelenté, hogy megkezdte ugyan a buzaszemek összeszámlálását, de jóllehet a hatvannégyes számnak még csak a feléig jutott el, a braminnak adandó búzaszemeket olyan töméntelen soknak találta, hogy tovább számlálnia már lehetetlen. Csupán annyit mondhat, hogy az egész birodalomnak összes gabonatermése nem lenne elegendő ahhoz, hogy a bramin csak a felét is megkaphassa annak, amit a fejedelem neki megígért. Behrám egyszerre felismervén, hogy Dáhernek fia mit akart e kívánságával neki értésére adni, előhivatá a bramint s megölelvén és megcsókolván őt, igy szóla: — Immár látom, hogy az Ur bölcsessége lakozik tebenned. Ez órától fogva népem a te ajkad szava szerint fog kormányoztatni, magad pedig az én asztalomon egyed a kenyeredet. És a bölcs Nasszir attól fogva együtt élt a királylyal s barátja és testvére vala élete fogytáig. A. Z. Főváros. * A pénzügyi és gazdasági bizottság ülése. A pénzügyi és gazdasági bizottságnak hétfőn tartandó ülésén a következő ügyeket tárgyalják: A tiszti főügyésznek és a főszámvevőnek előterjesztése a 257.000 forint földhitelintézeti kölcsön visszafizetése tárgyában. A Lipótmezei és zugligeti vízelosztó csőhálózatra és az I. kerületi trombitás-úti vízvezetéki csőfektetésre szükséges költség kimutatása. — A partbeosztó bizottság véleményes jelentése, partbérletek iránt. — A VIII. kerületi Kis- Zuglóban építendő iskola költségeinek pénzbeli fedezete.— A filloxéra-ügyi bizottság jelentése, a földmivelésügyi miniszternek a fővárosban fölállítandó kertészeti tanítóintézet ügyében érkezett leiratára. Színház és zene. * A provencei Bayreuth. Charette, a Comédie Frangaise igazgatója megegyezett az orangei (Provence) községtanácscsal, hogy színházának legelőkelőbb tagjaival augusztus 10-ikén, 11-ikén és 12-ikén a római korból eredő és 15.000 embert befogadó amfiteátrumban előadásokat rendezhessen. Színre kerül Antigone, Oedipus király és még egy tragédia. A párisi lapok Orangeot a provencei Bayreuthnek nevezik el. * Színházi műsorok. A Krisztinavárosi Színkörben: Hétfőn: A dolovai nabob leánya; kedden: Próbaházasság.Bárdy Gabi vendégjátéka);szerdán: Náni; csütörtökön: Az ember tragédiája; pénteken, szombaton és vasárnap ugyanez. — A Városligeti Színkörben holnap, vasárnap két előadás lesz. Délután négy órakor fél helyárakkal a Tót legény Amerikában, este hét órakor rendes helyárakkal Charlie nénje című bohózat kerül színre. * Óbudai színkör. Ma este Markovits Margit az országos színésziskola végzett növendéke lépett föl az óbudai színkörben a Vasgyáros Claire szerepében. Játékáról csak elismeréssel írhatunk. Bájos megjelenésében és kellemes orgánumában és precíz játékában meg van a biztosíték arra, hogy valamikor jelesebb színésznőink egyike lehessen. Képzőművészet* ** Törvényjavaslat a képzőművészetek támogatásáról. Említettük reggeli számunkban, hogy körülbelül 200.000 forintra rúg az az összeg, amelyet a kormány az ezredéves kiállítás művészeti osztályának emelésére szánt. Az összeg kétharmadrésze kész művek vásárlására fordíttatnék, másik harmada pedig megrendelt műveknek jutna. Értesülésünk szerint az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány még az ősz elején terjeszti a képviselőház elé. Hillerniumi érmek és oklevelek. — Pályázati hirdetés. — Budapest, július 14. Tegnap volt az a művészeti ankét, amelyen Wekerle Sándor miniszter bejelentette azokat a fontos javaslatokat, amelyek hivatva vannak a magyar képzőművészeti kiállítás sikerét a millennium alkalmával biztosítani. Ma Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter teszi közzé azt a pályázati hirdetést, amelynek célja az 1896-os ezredéves országos kiállítás érmeinek és okmányainak tervezetét megszerezni. És így a millennium minden tekintetben örvendetesen támogatja a magyar képzőművészeteket: a kormány jelentékeny összeget áldoz képekre, szobrokra és a nálunk elhanyagolt éremművészetet is fejleszti pályázati hirdetésével. A pályázati hirdetés igy szól: Pályázat az 1896-iki ezredéves országos ,kiállítás érmeinek és okmányainak tervezeteire. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás érmeinek tervezeteire ezennel pályázatot hirdetek. A pályázatban kizárólag magyar állampolgár művészek vehetnek részt. A megállapított jury-szabályzat értelmében az érmek háromfélék, úgymint: 1. millenniumi nagy érem, 2. kiállítási érem, 3. közreműködők érme. A jury-szabályzat, mely kívánatra minden pályázónak megküldetik, tüzetes felvilágosítást nyújt arra nézve, hogy e három érem mily érdemek jutalmazására szolgál. Az érmek terjedelme a következőkben van megállapítva: A millenniumi érem átmérője 85, a kiállítási éremé 70, a közreműködők érméé 60 milliméter. A millenniumi érem egyik oldalán a teljes magyar címer „Millenniumi nagy érem kiváló érdemekért“, az alsó részen a kiállító nevét és lakhelyét tartalmazó kolat alkalmaztatnak. A kiállítási érem egyik oldalán a díszítés azonos a millenniumi nagy érem díszítésével, a másik oldalon a középen allegorikus alakok, a felső részen: „Kiállítási érem —• az érdem jutalmául“, az alsó részen a kiállító nevét és lakhelyét tartalmazó körirat alkalmaztatnak. A közreműködők érmének egyik oldalán a díszítés azonos a millenniumi nagy érem díszítésével, a másik oldalon a középen allegorikus alakok, a felső félkörben az illető nevét és lakhelyét tartalmazó körirat alkalmaztatnak. Mind a három érmen a plasztikai felfogás és ábrázolás más-más legyen. Minden érem előlapjának lényeges tárgya a magyar címer, melynek formai alkalmazása a művész szabadságára bizatik. Ez érmek tervezésére vonatkozó pályamunkák eredeti nagyságban, gipszből mintázva (stearinnal bevonva) 1894. október 1-ig lepecsételt jeligés levélkék kíséretében — az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának címére (Budapest, V., Akadémia utca 3. szám) küldendők be. A jutalmak a következők: A millenniumi nagy éremre az abszolút becsű legjobb pályamunkának ötszáz korona, az ezután következő két legjobb munkának háromszáz-háromszáz korona. A kiállítási éremre és a közreműködők érmére az abszolút becsű legjobb pályamunkának négyszáz, illetve háromszáz korona, a következő két legjobb munkának kétszáz-kétszáz korona. Fentartja magának az igazgatóság, hogy a legkisebb jutalomnak megfelelő összegért a jutalmazottakon kívül érdemes pályamunkákat megvegyen. Ezek, valamint a jutalmazott pályamunkák a kiállítás igazgatóságának tulajdonába mennek át. A kiállítási oklevelek a következők: 1. díszoklevél, 2. a millenniumi nagy érmet igazoló okmány, 3. a kiállítási érmet igazoló okmány, 4. a közreműködési érmet igazoló okmány, 5. az elismerő oklevél. A díszoklevélre nézve megemlítendő, hogy az a legmagasabb kitüntetés s a jelenkori csoportok ama legkiválóbb kiállítóinak ítélhető meg, akik valóban országos érdemeket szereztek. Az érmekhez való oklevelek jelentősége a jury-szabályzatból tűnik ki. Az elismerő oklevél is az elismerésre méltó érdemek jutalmazására szolgál; ezenkívül az utóbbi oklevél kerete egyes időleges kiállítások jutalmainak igazolására is fog szolgálni. Az ötféle oklevél rajza egymástól eltérő legyen és minden oklevél kivitelére kellő művészi gond fordítandó, elsősorban pedig a díszoklevélre, mely a legnagyobb kitüntetés jelentőségéhez kell hogy méltó legyen s melyre — e jelentőségénél fogva — a felséges védnök aláírása fog kikéretni. Valamennyi oklevélnél teljesen kidolgozott tervezetek kivántatnak; vázlatok a pályázatból ki vannak zárva. Az oklevelek csakis művészi fekete nyomásban tervezendők. Az oklevelek szövegét a kiállítási igazgatóság az érdeklődőknek kívánatra megküldi. Ez okmányok tervezésére vonatkozó pályamunkák 1894. október hó 1-ig — lepecsételt jeligés levélkék kisé-