Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-06 / 276. szám

274. szám. Budapest, csütörtök ___________PESTI NAPLÓ._____________ 1894. október 4. 19 Eisenbahn-Gesellschaft mult évi jelentése a következő­ket írja: A 25.000 főnyi lakost számláló Forst városának Niederlausitz porosz tartományban igen virágzó posztóipara van; az ottani 120 kisebb-nagyobb gyártelep évenként 47­5 millió márka értékű posztót gyárt. Iparának jelentőségét lakosainak iparkodásán, mun­kásságán és a Neisse folyó melletti kedvező fekvésén kívül, leginkább a közeli hatalmas barnaszén-telepeknek köszön­heti. A közeli bányákban a legjobb barnaszén vaggonjá­­nak ára 30—35 márka, tehát még mindig félolyan olcsó, mint a kőszén, noha ennek három akkora sütőképessége van. Ilyen viszonyok között a forgalom Forst államvasuti pályaudvarán rendkívül élénk és folytonosan emelkedik v­agy hogy az államvasuti pályaudvart többször ki kellett bővíteni, anélkül, hogy a forgalom igényeit teljesen kielé­gíthették volna. Ily körülmények között az a terv, hogy az államvasúti pályaudvartól a városba s ennek gyártele­peihez iparvasutat építsenek, égető szükséggé vált. Azon­ban a nyomjelzéskor kitűnt, hogy a rendes vágány hasz­nálata lehetetlen, mert 15 méter sugarú ívek is elkerül­hetetlenek voltak. Nem maradt tehát más hátra, mint a keskeny vágány, amelynek építése egyrészt olcsóbb, más­részt gazdaságosabb üzemet ígért. A terv megvalósítására 1892. őszén a müncheni Localbahn-Aktien-Gesellschaft vállalkozott s a kocsivivők segítségével elérte azt, hogy most a fővasuti kocsik a pályaudvarra vagy a pályaudvarról megrakottan, minden átrakodás mellőzésével közvetetlenül a gyárak raktáraitól vagy raktáraihoz mennek. Amint 1892-ben az engedélyt kiadták és a csatlako­zásra vonatkozó szerződést aláírták, a városi vasút építé­sét azonnal s még pedig külön városi­­pályaudvar létesítésé­­vel kezdték meg. A városi pályaudvart az Államvasút teherpályaudva­rával rendes nyomtávú vágány köti össze s nyugati végén 1740 méter rendes nyomtávú vágányból áll 13 rendes nyomtávú váltóval, a város felé eső keleti végén pedig 1 méter vágányszélességű 1650 méter keskeny vágányt he­­lyeztek el 15 keskenynyomó váltóval. A keskeny vágány a pályaudvar végén, a város utcáiba torkollik. A városi pályaudvar közepén a keskeny vágány a fentebb leírt módon a rendes vágányba nyomul ; a keskeny vágány mélyítése következtében a kocsivivők szá­mára két vályú végződik, melyek egyikébe 10 pár, a má­­sikába 6 pár kocsivivő fér, vagyis e vályúkon megszakí­tás nélkül egymásután 10, illetve 6 rendesvágányu kocsit lehet a kocsivivőre tenni s róla levenni. A városi vágányok legkisebb sugara, mint föntebb említve volt, 15 méter, mert csak igy lehetett a város gyakran igen keskeny utcasarkain befordulni s a gyári kapun a gyárudvarokba jutni. E kicsiny sugarú ívek azon­ban teljesen beváltak, a rendesvágányú kocsik minden akadály nélkül haladtak át rajtuk, forgalmi zavar vagy baleset eddig nem fordult elő. Használatban van 48 darab kocsivivő, amelyeket Langbein szabadalma szerint az esslingeni gépgyár szállí­tott, egy pár ilyen kocsivivőnek, amennyi tudniillik egy rendesvágányú kocsi tovaszállítására szükséges, a súlya 2400 kilogramm. Az 1893. év végéig 47 gyár csatlakozó vágányán nyitották meg a forgalmat, elkészítettek további 5 és be­jelentettek 10 csatlakozást. A vágányhálózat 1812 m rendesnyomá­s 15,849 m keskenynyomó vágányra rúg. De nemcsak e vasútnál van a kocsivivő általános használatban, a bajor, szász és württembergi államvasutak keskenyvágányú vonalain, a stájer tartományi vasutakon már huzamosabb idő óta használják, ezért nagyon is kívá­­natos, hogy hazai keskenyvágányu vasutaink valamelyike velük kísérletet tegyen s ezzel előmozdítsa a keskenyvá­gányu pályák létesítését, amelyekre olyan szükség van tőkeszegény országunkban, ahol a termelés nagy része drága vasutköltséget el nem bíró őstermékből áll. Rózsa Károly. Athenian. 1—10. Triesztből Hull, Newcastle 0/5 Palermo. 1—10., Triesztből Rotterdam, Antwerpenbe Mattekovits 5— 15. Triesztből Liverpoolba Aleppo (C. L.) 5—15. Trieszt­ből Gibraltar, Londonba Rákóczy. 15—25. Triesztből Royenba Zrínyi 15—25. Triesztből Rotterdam, Antwerpenbe Nagy Lajos 15—25. Triesztből Liverpoolba Atlas (C. L.) 15—25. Triesztből New-Yorkba Belgravia (C. L.) 15—25. Triesztből Barcelonába Andrássy 25. Triesztből Gamnsby, Leithba Stefánia 21—31. Triesztből Algier, Glasgowba Kálmán király 21—31. Triesztből Hull, Newcastleba 0/5 Bassano 21—31. Triesztből Londonba Winestead 21—31. Triesztből Liverpoolba Albatian 21—31. Triesztből Ham­burgba Sparta 21—31. Triesztből Bordeauxba IM&25—5/XL Marseille, Genua, Palermo, Messina, Catania, Bariból Fiume—Triesztbe Tibor 2. Marseille, Génua, Nápoly, Mes­sina (Riposto), Batania, Bariból Trieszt—Fiumébe Adria 6. Malta, Syracus, Catania, Messina, Bariból Trieszt— Fiuméba Carola 8. Marseille, Genua, Palermo, Messina, Catania, Bariból Fiume—Triesztbe Jókai 9. Marseille, Genua, Livorno, Nápoly, Messina (Riposto), Catania, Bari­ból Trieszt—Fiuméba Árpád 13. Marseille, Genua, Pa­lermo, Messina, Catania, Bariból Fiume—Triesztbe Mar­guerite 16. Marseille, Genua, Nápoly, Messina (Riposto), Catania, Bariból Trieszt—Fiumébe Csápáry 20. Malta, Syracus, Catania, Messina Bariból Trieszt—Fiuméba Carola 22. Marseille, Génua, Palermo, Messina, Catania, Bariból Fiume—Triesztbe Tisza 23. Marseille, Génua, Livorno, Ná­poly, Messina, Riposto, Catania, Bariból Trieszt—Fiumébe Buda 27. Marseille, Génua, Palermo, Messina, Catania Ba­riból Fiume—Triesztbe Tibor 30. Hamburgból Trieszt— Fiuméba Sparta 1—10. Londonból Trieszt—Fiuméba Dur­ham 1—10. Liverpoolból Fiume—Triesztbe Tarifa (C. L.) 5—15. Hull, Newcastleből Trieszt—Fiuméba Mournia 5—15. Antwerpenből Trieszt—Fiuméből Deák 5—15. Rouenből Trieszt-Fiuméba Baross 5—15. Liverpoolból Trieszt-Fiuméba Andalusian 10—20. Londonból Trieszt- Fiuméba Mátyás király 10—20. Rouenből Trieszt-Fiuméből Szent László 10—20. Rio de Janeiroból Santosból Trieszt- Fiuméba Szent István 10—20. Liverpoolból Fiume-Triesztbe Marathon (D. S.) 21—31. Bordeauxból Trieszt-Fiumébe Zichy 21—31. Antwerpenből Trieszt-Fiuméba Matlekovits 21—31. Londonból Trieszt—Fiuméba Sultana 21—31. Glasgowból Trieszt—Fiuméba Petőfi 21—31. Balesetek a tengeren. Szeptember hónap harma­dik hetében a világ összes tengerein 112 baleset történt. Ezek közül 17 baleset (2 gőzössel és 15 vitorlással), a hajó elsülyedésével végződött, amíg a többi 95 baleset cse­kélyebb jelentőségű. Az elsülyedt gőzösök közül egy-egy az angol és a német hajórajhoz tartozott, míg az elsülyedt vi­torlások számában az angol hajóraj 5, a norvég 3, a svéd 2, a francia 2 és a dán hajóraj 1 hajóval részes. Az Osztrák-Magyar Veritas nevű trieszti szá­­montartó hivatal szeptember hónapban összesen 79 hajót klasszifikált. Ezek közül 14 az osztrák és magyar, 39 az olasz, 17 a görög, 4 a török, 3 az orosz és 1 a monte­negrói hajórajhoz tartozott. A hajók között volt 1 csavar­gőzös, 19 bárka, 7 briggy 16 brigantin, 18 shoner, 2 brigg shoner, 2 martinage, 6 tartán és 12 trabakkola. tartják a megállapított szállítódíjakat. Míg azonban a­ Lloyd és a többi társaságok folyton adnak ki a szállítók tájékoztatására szolgáló nyomtatott díjszabásokat, a magyar­­horvát társaság ezt nem teszi meg. Ehelyett a díjszabásért a hozzá forduló feleknek csak írásban ad esetről-esetre szóló­­felvilágosításokat a szállítódíjak felől. Ha már ez is nehézségeket okoz a szállítóknak, még sokkal károsabb az a körülmény, hogy a fiumei díjak a legtöbbször magasabbak triesztieknél. Ez az állapot tűrhetet­len, mert a fiumei szállítóknak lehetetlenné teszi a trieszti speditőrökkel való konkurrenciát, s a Dalmácia és Isztria felé irányuló kivitelt Fiume helyett Trieszten át tereli. A magyar-horvát társaság így nemcsak a fiumei kereskedelmet károsítja, hanem a kormány intenciói ellen­ is cselekszik, mert a társaság a kapott szubvenciót, amely több mint 100.000 forint évenként, csak az osztalék na­­gyobbítására fordítja. Kívánatos, hogy a fiumei kereskedők sérelmei mi­előbbi orvoslást nyerjenek, mert Fiume forgalmában már most is érzékeny nyomokat hagy a Magyar-Horvát Gőzhajós- Társaság elítélésreméltó forgalmi politikája. A Magyar-Horvát Gőzhajós-Társaságnak ezen a helyen már közzétett havi for­galmi kimutatásaiban a fiumei kivitel már eddig is feltűnő­­hanyatlást tüntet fel a múlt évvel szemben, ami nem csekély mértékben járult hozzá a fiumei kivitel ez évi csökkené­séhez. HAJÓZÁS. Az Adria október havi járatai a következők: Fiuméból Trieszt, Bari, Palermo, Nápoly, Livornó, Genua és Marseillebe Marguerite 1. Fiuméból Malta, Syracus, Cata­nia, Messina, Bari, Triesztbe Carola 4. Fiuméból Bari, Catania, Messina, Nápoly, Genua, Nizza, Marseillebe Szá­­páry 7. Fiuméből Trieszt, Bari, Palermo, Nápoly, Genua, P. Maurizio, Marseillebe Tisza 8. Fiuméből Bari, Catania, Messina, Nápoly, Genua, Nizza, Marseillebe Buda 14. Fiuméből Triest, Bari, Palermo, Nápoly, Livornó, Génua, Marseillebeba Tibor 15. Fiuméből Malta Syracus, Catania, Messina, Bari, Triesztbe Carola 18. Fiuméből Bari, Cata­nia, Messina, Nápoly Génua, Nizza, Marseillebe Adria 21. Fiuméből Trieszt, Bari, Palermo, Nápoly, Genua, Porto, Maurizia, Marseillebe Jókai 22. Fiuméből Bari, Catania, Messina, Nápoly, Génua, Nizza, Marseillebe Árpád 28. Fiuméből Trieszt, Bari, Palermo, Nápoly, Livorno, Génua, Marseille de Marguerite 29. Triesztből Tanger, Per­nambuco, Bahia, Rio de Janeiro, Santosba Báthori 5. Triesztből Bordeauxba Zichy 1—10. Triesztből Liverpoolba Memorandum egy hajóstársaság ellen. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, október 3. A Pesti Napló ismételten foglalkozott már a fiumei Magyar-Horvát Gőzhajós­ Társaság zavaros ügyeivel. Leg­utóbb megírtuk, hogy a társaság megvette a zenggi part­­hajós-társaság hajóparkját, amely különben mindössze két gőzösből állott, s azáltal megszabadult egyetlen verseny­társától a magyar-horvát tengerparton. Minthogy Trieszt­ből az isztriai és dalmát hajósvonalakon közlekedő osztrák társaságokkal, így az osztrák Sloyddal is már régebben kartellt kötött, a Magyar-Horvát Gőzhajós­ Társaság mo­nopóliumot biztosított magának a Fiuméból induló összes parthajós­ vonalakon. Már maga az a tény is, hogy a társaság olyan for­galmi politikát követ, amely csak a részvényeseknek válik előnyére, de a magyar kikötővárosnak semmiesetre sem­ eléggé elítélésre méltó. De az meg éppenséggel botrányos, hogy a társaság nem elégszik meg a kartell által neki, nyújtott előnyökkel, hanem még a kartellh­ozott szállító­­díjaknál is magasabb díjakat szed be, s így szándékosan károsítja Fiume és a magyar kereskedelem érdekeit. E visszás állapot első­sorban a fiumei szállítókra nehezedik súlyosan, mert a belföldi kereskedők az olcsóbb szállítódíjak folytán természetesen inkább Triesztből szál­lítják el áruikat, ahonnét ezenfelül sűrűbbek is az össze­köttetések a dalmát és az isztriai kikötőkkel. A magyar­­horvát társaság a kartellt nem régen megújította az osz­trák Lloyddal és a többi kisebb társasággal, s minthogy így a viszonyok javulására egyhamar nincs kilátás, a fiumei nagyobb szállító­ cégek, akiket a dolog első­sorban érdekel, elhatározták, hogy orvoslásért a kereskedelmi miniszterhez fordulnak. Panaszaikat egy memorandumban fogják benyújtani. Ebben részletesen elmondják azokat a hátrányokat, ame­­yek Fiuméra a magyar-horvát társaság forgalmi politiká­jából keletkeznek. A kartellben részes társaságok titokban Az Adria augusztusban. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, október 3. Az Adria magyar gőzhajós-társaság forgalmi adatai augusztus hónapban újabb emelkedést tüntetnek föl a múlt évvel szemben. Érkezett a társaság részére 17 gőzös (1893. augusz­tusban 16), és pedig 2 Glasgowból, 4 Liverpoolból, 3 Londonból, 1 Hullből, 1 Hamburgból, 2 Máltából, 1 Brazi­liából, 1 New­ Castleból, 1 Rouenból és 1 Cardiff­ból; elin­­dítottak pedig 15 gőzöst (+1), nevezetesen 3-at Liver­poolba, 1-et Hullbe, 1-et Bordeauxba, 2-et Londonba, 2-et Hakfába, 1-et Hamburgba, 1-et Braziliába, 1-et Barcelo­nába, 1-et Glasgowba, 1-et Antwerpenbe és 1-t Rouenba. A forgalom a múlt év eredményével szemben a kö­vetkezőleg alakult: A forgalom emelkedése főleg a nagyobb spanyol angol- és franciaországi behozatalnak, továbbá az olaszor­szági, belgiumi, brazíliai és délamerikai kivitelnek tulajdo­nítható be. Hanyatlás mutatkozik ezzel szemben a német­­országi behozatalnál, továbbá az angliai, németországi, tuniszi és máltai kivitelnél. Kikötők szerint így oszlott meg a forgalom: Beho­­sated: Szirakuza 40 q, Velence 198 q, Palermo 197 q, Huelva 20,834 q, Malaga 4100 q, Bordeaux 355 q, London 632 q, Cardiff 9920 q, Liverpool 4421 q, Hull 521 q, Glasgow 19,320 q. Kivitel: Katánia 350 q, Szirakuza 9 q, Málta 453 q, északafrikai kikötők 406 q, Algír 22 q, Barcelona 638 q, Rouen 17,659 q, Bordeaux 21,303 q, Antwerpen 15,186 q, Rotterdam 3047 q, Hamburg 1017 q, Glasgow 11,523 q, London 15,537 q, Liverpool 31,846 q, Hull 1362 q, Pernambuco 3287 q, Bahia 1627 q, Rio de Janeiro 225 q, Santos 7 q és más délamerikai kikötők 1078 q. Ezenfelül a fium és marseillei vonalon fekvő kikötők­ből behoztak 9862 métermázat (1893-ban 2907 métermá­zsát), kivittek pedig 17,303 métermázsát (4841 méter­mázsát). A kivitelben a liszt szerepel legtekintélyesebb szá­mokkal. Kivittek ugyanis 41,309 métermázsát, ebbő 135,121 métermázsát Nyugat-Európába és 6188 métermázsát Dél- Amerikába. 1894. 1893. métermázsa. . Behozatal .... . 70,420 40,478 Kivitel ..... 123,124 E szerint úgy a behozatal, mint a kivitel jelenté­kényen emelkedett. A behozatal a következő országokból történt: Anglia....................... 1894. 1893. métermázsa Spanyolország ....— Olaszország.............. 6.603 Franciaország . . . . 280 Trieszt....................— Németország............ 3.110 A kivitel Fiuméból a következő rendeltetési orszá­gok felé irányul: 1894. 1893. métermázsa Anglia....................... 65.416 Franciaország............ 41.075 Olaszország.............. 2.538 Belgium.................... 27 Brazília.................... 3.688 Hollandia................. 1.905 Délamerikai kikötők . . 1.078 247 Németország . . 1.017 1.951 Spanyolország . . . . 782 Málta........................ . 453 2.823 Északafrikai kikötők . . 428 2.465 Gibraltár................. 209

Next