Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-14 / 284. szám

284. szám. Budapest, vasárnap ___________ PESTI NAPLÓ.________ 1894. október 14. - 5F­ — Kanonoki állások betöltése. Esztergomból távira­tozzak nekünk, hogy az ottani káptalan évtizedek óta gaz­­dátlan két stallumát­ legközelebb betöltik. A prímás már a­­napokban megteszi előterjesztését. Egyházi körökben azt beszélik, hogy Meisermann Ignác bátorkeszi plébános és Ivánkovics János miniszteri osztálytanácsos lesznek az új kanonokok. Az igy megüresedő­­ osztálytanácsosi állásra Komlóssy Ferenc, egyházmegyei tanfelügyelőt emlegetik. — Justh Zsigmond temetése. Az idegen­ben meghalt Justh Zsigmond halt hamvainak hosszú utat kell megtenni, míg a csöndes szent-tornyai csa­ládi sírboltban örök nyugtot fognak találni. A halott útja Cannesból egész hazáig körülbelül tizenkét napig eltart, úgy hogy a korán elhunyt h­ó temetése, mint Szent-Tornyáról bennünket értesítenek, csak e hónap 26-ika körül lesz. — Az udvarias Oroszország. Megírtuk annak ide­jén, hogy a millenniumi történelmi kiállítás vadászati alcso­portjában bölény vadászatot is akarnak bemutatni. A királyi udvarmesteri hivatal vállalkozott reá, hogy megszerzi Oroszországból a szükséges nyers bölénybőröket, amelye­ket azután itthon kitüntetnek és egy vadászati jelenethez felállíttatnak. Az udvarmesteri hivatal nem járt közbe eredmény nélkül, a napokban megérkezett Oroszországból a hatalmas postaküldeményt, amely a bölénybőröket rejte­gette. Orosz barátaink azonban nagyon udvariasak akartak lenni s nem vélték illendőnek, hogy nyers, feldolgozatlan bőröket küldjenek. Feldolgoztatták tehát valamennyit sző­nyegnek. A nagy udvariasság nagyon meglepte a kiállítás rendezőségét, de hát a finom piros posztóval kibélelt, be­­szegett bölénybőrök nem­ egészen alkalmasak a kitömésre. Most tehát gróf Nádasdy Ferenc, a csoportbizottság elnöke vállalkozott reá, hogy kevésbbé udvarias oroszoktól nyers bőröket szerez. — A normálméter megállapítója. A Műegyetem tanári kara csendesen, zajtalanul, de meleg bensőséggel búcsúzott ma egy érdemes kollégájától, Kruspér Istvántól, aki harminchét évi tanárkodás után vonult nyugalomba katedrájáról. A mérnöki tudomány alapvető tárgyának, a geodéziának volt a tanára 1857 óta s az elmúlt tanévben praelegált utoljára. Földmértana, amelyet annak idején az Akadémia száz aranynyal jutalmazott meg, külföldön sok­kal ismeretesebb, mint itthon, amint egyáltalán az agg tudós érdemeit a külföld sokkal jobban méltányolta, mint hazája. A francia kormány 1890-ben a becsületrend tiszt­jévé nevezte azoknak az érdemeknek elismeréséül, ame­lyeket mint a nemzetközi méterkongresszusok állandó igaz­gató-tagja szerzett, amennyiben ő volt az, aki a méter hibáit felfedezte és így a tulajdonképpeni nor­málmétert megállapította. A fővárosba Bécsből került, ahol 1843-tól 1847-ig a Műegyetemen asszistens, majd supplens volt. A király, nyugdíjaztatása alkalmából a Lipót-rend lovag­­keresztjével tüntette ki. Az érdemkeresztet a műegyetemi tanács mai dísz­ülésén a rektor tűzte a mellére. A köz­gyűlés után a tanári kar a Dreehsler-féle vendéglőben gyülekezett, ahol az ünnepeltet sok lelkes tósztban éltet­ték. Kruspér meghatottan köszönte meg a meleg ovációt és kijelentette, hogy ha tanári működését be is fejezte, iro­dalmi munkásságát folytatni fogja. — A sikkasztó főkonzul. A new-yorki osztrák­magyar volt főkonzulról Pallitsekről már az a hír is ter­jedt Bécsben, hogy ártatlan és hogy beszüntették ellene az eljárást. Mint most tudósítónk telefonon jelenti, a vizs­gálat ugyan kedvezett némileg Pallitsek ügyének, de arról szó sem lehet, hogy ellene beszüntessék az eljárást. A Fremdenblatt, amely tudvalevőleg a belügyminisztérium félhivatalos lapja, illetékes helyről nyert értesülés alapján a következőképpen adja elő Pallitsek ügyét: 1892. július havá­ban Ituszits János végrendeletének végrehajtói 10,000 dollárt adtak át Pallitsek főkonzulnak abból a célból, hogy az összeget, amelyet a végrendelkező a bajai kórháznak és az ottani szerb is­kolának hagyott, Baja városához juttassa. Pallicsek nem telje­sítette a megbizatást. Baja Városa csak a múlt hónapban kapta meg magánúton a hagyaték egy részét. A mulasztás a külügyminisztérium tudomására jutott, amely Pallicsek főkonzuli írásbeli után nyomban igazolásra szólította föl. Pallicsek azonban nem nyilatkozott, azért állásától felfüg­gesztették és fizetését beszüntették, az esetet pedig tudat­ták az osztrák igazságügyminisztériummal, amely annak idején a bírói eljárást megindította. Hogy a Pallicsek fő­konzul ellen felmerült gyanú mennyiben okolja meg a büntető eljárást, azt a vizsgálat fogja megállapítani. Több lapnak az a híre, hogy Pallicsek kétezer forintot elsik­kasztott, amelyet a király a new-yorki poliklinikának­ ado­mányozott, valótlan, mim hogy az adományozás meg sem történt. — Iványi Ödön emléke. Mint nagyváradi levele­zőnk írja, a nagyváradi írók december hó első szombat­ján a Sas fogadó dísztermében felolvasó estét rendeznek, amelyen a fővárosi írók közül is többen közreműködnek, közöttük: Adorján Sándor, Bródy Sándor, dr. Kovács Dénes, dr. Lázár Béla,­ Lovassy Andor, Márkus József, Szatmári Mór,­ Csetényi Juliska, a­­ nagyváradi színház tagja pedig Endrődi Sándornak Iványi Ödön emlékezetére irt alkalmi versét fogja szavalni. A felolvasó est tiszta­­jövedelmét, a korán elhalt fiatal író tervezett síremlékére fordítják. A város közönsége nagyon érdeklődik az érdekes est iránt. — Egy ,,germanizátorunk .. Ma délután temették el.Regner Tivadar lovagot, nyugalmazott kúriai bírót a Kazinczy­ utca 12. szám alatti halottas házból. Bleylebeni Regner Tivadar lovag a Bach-korszakban került Magyar­­országba, amikor a bíróságnak hivatalos nyelvévé is a németet tették. Amikor Bécsből áthelyezték Pestre, lelkére kötötték germanizátori hivatását. Családja már régen szolgálta a császárt s olyannyira ismeretes és kegyelt volt az udvarnál is, hogy germanizátori missziójára való útra kelése előtt magánkihallgatásra fogadta őt az ifjú osztrák császár. Regner Tivadar lovag Pestre jött, itt megnősült, családot alapított s amikor a­ Bachkorszak le­­tünőben volt, ő volt az első biró aki­­ magyarul hirdette ki az osztrák császár nevében hozott ítéletet. Öt év előtt mint kúriai biró került nyugalomba. Ekkor megkapta ő felségétől a Ferenc József rend lovagkeresztét — „a magyar nyelv terjesztése körüli érdemeiért“. Egyik fia a véderő, vita alatt egyik főrendezője volt a magyar nyelv jogaiért való tüntetéseknek, s bár az ifjúnak exponált magatartása minisztériumbeli állásába került, az öreg úr büszkén em­legette: Lám ilyen , „germanizátor“ vagyok én! — Ünnep a Dunán. Mint mohácsi levelezőnk táv­­iratozza, a Közép-Dunát szabályozó társaság ma befejezte a sirm­ai átmetszést, amelylyel egy, a hajózásra igen fontos és alkalmas Duna-ágat teremtett. Az ünnepies aktusnál jelen voltak a közlekedési minisztérium részéről: Holzer miniszteri tanácsos és Medveczky főmérnök, Frigyes főher­ceg megbízásából Nemeshegyi jószágigazgató és Reich mér­nök, végül a Dunai Gőzh­ajós­ Társaság részéről Wilfinger mohácsi ügynökségi főnök. Az átmetszés helyén egy gabo­nával megrakott, elsüllyedt hajót találtak. Az átmetszés munkájának költségeihez A­lbreplit és Frigyes főhercegek nyolcvanezer forintot adtak. — Zola római útja. Alig tért haza Zola Párisba, már is készül római útjára, hogy tanulmányokat tegyen Lourdes-Rome-Paris című trilógiájának második kötetéhez. A Gaulois-nak egy munkatársa megintervieválta a napok­ban .Zolát s különösen az iránt érdeklődött, kér-e audien­ciát a pápától. — Még nem tudom — felelte Zola — s Rómába való megérkezésem előtt alig hiszem, hogy biztosat mond­hassak róla. Valótlan, hogy III. Leó pápától kihallgatást kértem, s ha rászánnám magamat erre a lépésre, minden­esetre csak azután tenném, miután már beszéltem Rómá­ban az illetékes emberekkel... Kétségtelenül óhajtom, hogy a pápa fogadjon, de nagyon bántana, ha szándékom hiába­való lenne. Azért beszélni fogok Rómában tekintélyes emberekkel, akik jó tanácsot adhatnak. Ha a kihallgatás mellett nyilatkoznának, akkor elküldöm az illetékes helyre kérésemet, ha ellene, akkor lemondok róla. Első­sorban mint korrekt, jó nevelésű ember járok el, aki jól tudja, mivel tartozik a pápának, s ha megteszem ezt a­ lépést, jól latba vetem előbb a körülményeket. Hát megtagad­hatja-e a meghallgatásomat XIII. Leo, aki műveit szellem és mindenekelőtt atya — mert ezt jelenti ez a szó pápa, pápa — s végre is mégis csak a katolikus valláshoz tar­tozom; látogatásom célját pedig nem tudhatja. Egyébként pedig üdülni megyek Rómába és nem azért, hogy fölfedez­zem, ami legalább is gyermekes vállalkozás volna. Mint­hogy Rómáról könyvet akarok írni, meg kell néznem mindazt, ami engem könyvem szempontjából érdekelhet. — Egy milliomos fia. Egy kőnyomatos újság értesülése szerint, Bajza Lajos földbitokos csak nemrégiben fizetett ki fiáért huszonhatezer forintot, amelyből azonban ez csak négyszáz forintot kapott a pénzügynököktől. A fiatal­ember akkoriban haza is ment temes megyei birtokára, hogy rendesebb életet kezdjen s állítólag a pénzügynökök csábítgatták vissza Budapestre nagyobb pénzkölcsönök szerzésének ürügye alatt. E szerint Schultheisz Samu hí­vására jött volna el, aki több váltót vett át tőle értékesí­tés végett. Bajza azután sokáig várt, sürgette is a pénzt, és végre ügyvédhez fordult, aki Schultheiszt magához hi­vatta. Schultheisz el is ment az ügyvédhez s kijelentette, hogy a váltókból egy tízezer forint értékűt egy Hoffmann János nevű ügynöknek adott egy régibb követelés fedezé­sére, még pedig Bajza utasítására. Az ügyvéd azonban a váltók visszaadását követelte, amit Schultheisz nem telje­sített. Az ügyvéd erre őt és társait följelentette.­ Schul­theisz szintén elment a rendőrségre, ahol két Bajza-féle váltót mutatott be, amelyekről azt állította, hogy az ügy­véd hamisaknak mondotta. A rendőrség Schulteisz és társai ellen sikkasztás és csalás miatt vizsgálatot indított, de ezt a vizsgálatot megszüntették, minthogy az aláír­ók elismer­ték a váltókon lévő aláírásaikat. Ekkor történt, hogy Bajza Istvánt a családja, jogi képviselői tanácsára orvosi megfi­gyelésnek vetette alája s az­ orvosszakértők elmebetegnek nyilvánították. A család nem használja ki a helyzetét, de a pénzügynökök követeléseinek sem enged, hanem hajlandó azoknak az összegeknek a kifizetésére, amelyeket Bajza István csakugyan megkapott. . . — Megmentett olasz gőzös. Triesztből telegrafál­­ják: G­ravoni közelében az osztrák-magyar tengerészet egyik torpedó­hajója megmentett egy olasz gőzöst, amely már öt nap óta segély nélkül hányódott a tengeren. — Difteritisz Triesztben. A helytartóság a városi tanács javaslatára, mint ■■Triesztből táviratoztak, a difteri­­tisz pusztítása miatt, valamennyi iskolákat bezáratta. — Csábító a katedrán. Most szolnoki levelezőnk irja, a közigazgatási hatóság fegyelmi vizsgálatot indított Pesti Lajos rákócsi tanító ellen. Tanulóinak szülei súlyos bűnnel vádolják: ahelyett, hogy erkölcsösségre oktatta volna növendékeit, maga csalta bűnre. A község felháborodott la­kossága be sem várta a fegyelmi vizsgálat eredményét, hanem tisztelgett Almássy Géza főispánnál, harminc tagú küldöttséggel, amelynek felerészét a kétségbeesett anyák képezték. A küldöttséget Karkecz Alajos, szolnoki ferenc- rendi házfőnök vezette. A főispán megígérte, hogy a szi­gorú vizsgálat mielőbb való befejezése iránt intéz­kedni fog. — Sikkasztó katonatisztek. A munkácsi közön­­ségnek, mint levelezőnk írja, már régebben feltűnt, hogy a 65-ik gyalogezred öt fiatal, gavallérosan költekező tisztje hirtelen elutazott a városból. Csak most tűnt ki, hogy a hirtelen elutazásnak szomorú háttere volt. Bános alezredes, zászlóaljparancsnok küldötte őket egy éjjel vasúton erős fedezet alatt Kassára, mert az ezredpénzt­árból közös megegyezéssel nagyobb összeget sikkasztottak. A vizsgá­latnak az volt az volt az eredménye, hogy valamennyit megfosztották rangjától, kettőt mint közembert idegen ezredekhez osztottak be, a három főbűnöst pedig a tnöl­­lersdorfi katonai fegyházba szállítottak. Legszomorúbb az esetben, hogy az öt tiszt közül négy előkelő felvidéki csa­ládból való. — Letartóztatott szédelgő. Békéscsabáról távira­tozza levelezőnk. Egy országszerte körözött szélhámost, Fischer Ernő géplakatost fogtak ma el városunkban. Fischer több hírlapíró neve alatt Budapesten csalásokat követett el s azután megszökve a fővárosból, a vidéken folytatta működését. Eljutott Békéscsabára is, ahol az utcán Spirják rendőrbiztos felismerte és le akarta tartóz­tatni. A szélhámos meg akart szökni, felugrott egy kerí­tésre és revolvert, fogott Spirjákra. A rendőrbiztos mellett volt csendőr lövésre fogta fegyverét, mire a szélhámos megadta magát. Nagy népcsődület támadt, mikor a bör­tönbe kisérték. — Fogorvosok az iskolákban. A budapesti F­og­­orvosok Egyesülete, délutáni ülésében elhatározta, hogy a közoktatásügyi miniszterhez emlékiratot intéz, amelyben megkéri, hogy az állami iskolákban fogorvosokat alkal­mazzanak, akik a tanulók jogait időszakonként megvizsgál­ják. Az emlékirat elkészítésére bizottságot küldtek ki. — Holttest a kutban. Pásztón a Fő­ utcán levő kutból Koibis Alajos férfiszabót holtan húzták ki. A sze­rencsétlen, mikor éjjel ittas állapotában hazaigyekezett, esett bele és öt napig volt a kútban.­­ Háromezer forintos lopás. Székesfehérvárról írja levelezőnk. Reichhardt Mór nagytrafikos üzletébe teg­nap éjjel betörtek és háromezer forint értékű bélyeget, szivart és pénzt loptak el. A tolvajoknak még nem akad­tak a nyomára. Hirdető rovatunkat olvasóközönségünk szives figyelmébe ajánljuk. Fő­v­­i­r­os. * A főváros a közmunkatanácsban. A főváros tanácsa a betegsége miatt lemondott dr. Nagy Lajos ta­nácsos helyett Vosits Károly tanácsost bízta meg a főváros közmunkatanácsában való képviselésével. A közmunka­­tanács dr. Nagy Lajos tanácsosnak eddigi működéséért köszönetet szavazott. * A tabáni plébánia. A budai körút rendezése és kiépítésekor tudvalevőleg a tabáni plébánia épületét le kell rombolni. A közmunkatanács a kisajátítandó épület kárta­lanítására 47.600 forintot ajánlott meg oly kikötéssel, hogy az épületet a főváros 1895. augusztus elsejére bontassa le, mert különben a közmunkatanács eláll a kártalanítástól és a tervezett utat a mai állapotában fogja átadni a fővá­rosnak. A főváros erre kijelentette, hogy a lebontást lehe­tőleg a kikötött időben végrehajtatja, de arra kéri a köz­munkatanácsot, hogy a lebontáshoz kötött feltételétől álljon el. A közmunkatanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy ragaszkodik már jelzett­ álláspontjához. Ezután a határozat után a fővárosnak kötelessége a plébánia-épületet 1895. augusztus elsejére lebontatni, nehogy a papíron már régóta meglévő budai körút,megvalósítása újra ad graecas calen­­das elhalasztassék. * A Ferenc körut rendezése. A közmunkatanács a Ferenc­ körút rendezésére még ebben az esztendőben ki­írja a pályázatot. A mellékutak burkolására kétféle kővel lehet pályázni: trachittal vagy keramittal. A tanács arra hivta fel a fővárost, hogy az utakat már most töltesse fel hogy a töltés a télen át leülepedjék, továbbá kellő időben gondoskodjék a vízvezeték és a világítás kábeleinek le­fektetéséről, hogy ezeknek az előmunkálatoknak a befeje­zésével az átrendezéshez már a jövő tavaszszal hozzá­kezdhessenek. •*­ A fővárosi közkórházak fentartása. A kórház­ügyi bizottság mai ülésén dr. Müller Kálmán kórházi igaz­gató azt indítványozta, hogy­­ a főváros nyolcvan-száz epi­leptikus, hülye és iszákos beteg számára kü­lön kórházat építtessen vagy egy épületet erre a célra béreljen. A bi­­zotttság az indítványt elfogadta azzal a javaslattal együtt, hogy a kórházak fentartásának költségeire, s azok előállí­tási módjára nézve a külföld nagy közkórházaitól kérjenek felvilágosítást, mert a fővárosi közkórházak a mai kezelési rendszer mellett nem tarthatók fenn állandóan nagy defi­cit nélkül. * napidíjasok mozgalma. A napidíjasok e hónap 16-án adják át az országgyűlésnek azt a kérvényüket.

Next