Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)
1894-10-19 / 289. szám
Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1894. október 19. 289. szám. klezett leiratok bemutatása. 2. Erzsébet-kórházi és ápolónői ügyek bejelentése. 3. Az Erzsébet-kórházi igazgató megválasztása és az egyesületi egészségügyi tanács kiegészítése. 4. Pénztári jelentés. 5. A háború esetén fentartandó intézményekről jelentés. 6. Jelentés a vágvölgyi vízkárosultak részére megindított gyűjtés tárgyában. 7. Segélyezések. 8. Folyó ügyek. *** A Liszt Ferenc Társaság ülése. A Liszt Ferenc Társaságnak tegnap este Fenyvessy Ferenc elnöklete alatt választmányi ülése volt, amelyen Szentirmay Elemér alelnök készített a Budapesti Zeneművészkörrel való egyesítésére készített alapszabálytervezetet. A választmány az egyesülés mellett nyilatkozott s elfogadta az alapszabálytervezetet a tagdíjakra vonatkozó pont kivételével, amelyet úgy kíván módosítani, hogy minden tag hat forintot fizessen. Ebben az értelemben át is ír a Budapesti Zeneművészkar elnökségéhez. A társaság közgyűlése november 11-ikén vasárnap délután három órakor lesz a Vármegyeház utca 13. szám alatt levő házban. *** A Szent Imre Egyesület tisztújítása. A Szent Imre-Egyesület alakuló közgyűlésén megválasztották elnöknek gróf Zichy Jánost, alelnöknek Claudi Mihályt, titkárnak Lengyel Zoltánt, jegyzőnek Müller Ferencet, pénztárosnak Erdőssy Jenőt, könyvtárosnak Karla Józsefet, ellenőrnek Hauer Gyulát, háznagynak Gremsperger Károlyt. Választmányi tagok: Dietl Lajos, Hegedűs Aladár, Nagy Árpád, Névy László, Szőllősy Oszkár, Turner János, Vértessy Géza, Wehner Károly. Sport. Bécsi lóversenyek. — A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése. — Bécs, október 18. A bécsi záró Meeting második napjának legnagyobb díja, az Abonnent handicap gróf Hadik-Barkóczy Priorjának jutott, mely Aranyvirág és Conti fölött aratott győzelmével nagy meglepetést okozott. Más jelentékeny eseménye nem is volt a mai lóversenynapnak, kivéve az Eladóversenyt, amelyben nem az keltette a nagy feltűnést, hogy Váratlan első lett, hanem az, hogy Meissonier, ugyanaz Meissonier, amely tegnapelőtt Herot, Massenet-t, Álarcot és Paszamántot a legkönnyeben verte le, iíz hosszal érkezett be utolsónak Váratlan és Mauserl mögött. Az esetről sokat beszéltek a Freudenauban, s a favoritra fogadók közt nagy volt a megbotránkozás, hogy még helyre sem jött be ilyen rossz társaságban az a ló, amely úgy Budapesten, mint tegnapelőtt Bécsben sokkal jobb klasszisú lovakat győzött le. így eshetett csak, hogy Váratlanra ötért huszonnyolcat, helyre huszonötért ötvenhatot, Mauserbe negyvennégyet fizessenek ilyen kevés Startoló mellett. Az Österreichische Volkszeitung reggeli számában kiírja, hogy úgy látszik, igaza van báró Kutschenbachnak abban a levelében, amelyet a tárf eseményeiről tett közzé, s amelyben érthetetlennek mondja, hogy egyes istállók lovainak formája miképpen változik a legrövidebb időközökben. A közönség határozottan követeli, mint az említett bécsi újság írja, hogy a versenyek igazgatósága járjon végére a dolognak, s tartson a jockeyk közt szigorú vizsgálatot. Természetes, hogy nagy kedvetlenségben folytak le a többi versenyek, amelyekben a favoritok váltakozva győztek az elhanyagolt lovakkal. A részletes eredmények a következők: I. Eladó handicap. 2800 korona. Kétéveseknek. Távolság 1000 méter. Egyedi Artur sárga kancája Szikra fejhoszszal könnyen első; gróf Apponyi Antal pej ménje Gounod második; két és félhoszszal Princess May harmadik; azután Thema, Vis-a-vis, Nem oda Buda, Elly, Milne, Csatáry, Tubarose, Csehi. Nyertesre nem volt ajánlat. Totalizator: 5: 109. Helyrefogadások: I. 25: 121. II. 25: 65. III. 25: 100. II. Handicap: 2800 korona. Hároméves és idősebb kontinentális lovaknak. 2000 méter. Wackerow H. hároméves sárga kancája Pádár nyakhoszszal könnyen első. Szemere Miklós hároméves pej ménye Pecsovics második; egy hoszszal Babery harmadik; azután Volosca, Silverwave, Lovely Boy. Totalizator: 5: 29. Helyrefogadások: I. 25: 65. II. 25: 80. III. Abonnent-Handicap. 7000 korona. Kétéves lovaknak. Távolság 1200 méter. Gróf Hadik-Barkóczy E. pejménye Prior másfélhoszszal első, Blaskovics Ernő sárgakancája Aranyvirág második, nyakhoszszal hátrább Conti harmadik, fejhoszszal Interregum negyedik, azután Unser, Graf, Chance, Lee Mee, Beesheap, Pickerel. Totalizator: 5 : 81.Helyrefogadás: I. 25 : 108. II. 25 : 38. III. 25 : 49. IV. Eladóverseny: 2800 korona, hároméves és idősebb lovak. Távolság 1300 méter. Gróf Wimpffen S. hároméves sárgakancája Váratlan föltartva nyolc hoszszal első, Wahrmann K. hároméves sárga kancája Mauserl második, egy félhoszszal Meissonier harmadik. Győztesre ajánlat nem történt. Totalizator: 5:28. Helyrefogadás: I. 25:56, II. 25:44. V. Schiveninger-gátverseny. 4800 korona, hároméves és idősebb lovak. Távolság 2800 méter. Lebaudy B. hároméves pejménye Galamb II. két hoszszal könnyen első, gróf Andrássy G. ötéves pejkancája Délibáb második, három hoszszal Rhea harmadik, azután Velocipede, Kupa, Manón. Totalizator: 5:10. Helyrefogadás: I. 25:34. II. 25: 44. VI. Manfred-akadályverseny: 2800 korona. Távolság 4000 méter. Ferenc Ferdinand főherceg, hat éves sárgaménje Csufondár 21/2 hoszszal biztosan első. Lebaudy R. négy éves pejménye Rhodost második, Zweifel rossz harmadik, Patroclus kitört. Totalizator: 5: 12. Helyrefogadások: I. 23 : 33, II. 25: 39. VII. Maiden-verseny: 2800 korona. Kétéveseknek. Távolság 1100 méter. Wahrmann R. pejkancája Marie Brizard nyakhoszszal biztosan első, gróf Kinsky R. sárga pejménye Hradiscs második; 1 hoszszal Kritik harmadik; aztán Napagedi, Vicine, Labancz, Bysanthiner, Milady, Phyrne, Elbrus. Totalizator: 5 : 53. Helyrefogadások: I. 25 : 63, II. 25 : 54, III. 25 : 36. REGÉNY. FAIMUS. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — (E regény lenyomtatása vagy fordítása törvénybe ütközik.) Mindegyik nagy urnak megvolt a maga kis udvartartása s minden, ami az udvartartással jár. Vájjon üdvös-e mindez családjaik fejlődésére? Bizonyára nem. De hát lehet-e ezen változtatni ? Elég erősnek érzi-e magát arra, hogy e kis világ reformátoraképp léphessen fel? Hisz gyenge. Pedig erősnek érezte volt künn magát. Tudja, hogy egy tulajdonsága, egy erénye fejlődött ki a külső hatások alatt s ez: — energiája. Ezeknek, s kivált a férfiaknak, nincs. Az asszonyoknak inkább. Az akaraterő bennük összpontosul. De mit ér energiája ? Nem közvetetlen igaz. Mint minden mesterségesen keletkezett tulajdon, merev kővé vált. Érezte, hogy energiája a fejességhez húz, így van önállóságával is. Inkább exkluzív, mint önálló, exkluzív ember eszméivel szemben. Csak bizonyos dolgok, bizonyos formában, bizonyos emberektől érdeklik. Ezzel ellentétben önzése meg nem fejlődött. Azonkívül megvolt lelkében a szánalom ama bizonyos neme, amely a tót parasztnál is megvan, csak őnála a legmagasabb fokon. Szánalmában az egész világot felölelhette volna. Pedig a vele született s a fajától öröklött lágyságot kipusztitotta magából s bizonyos élességre, hirtelenségre tett szert. Hogy fog hát majd ezzel a világgal szemben, mely mintegy a régi énjének tükre nyilatkozni? Vájjon könnyen keresztül küzdi-e majd életét, vagy pedig már az első akadályok megbénítják, tönkre teszik? Hisz küzdésre született, arra nevelték. Világnézete önálló, akarata megvan, tudja, mi a teendője. Csak !..s egyszerre egy női fej finom silhouette-ja iromlott át lelkén. Sápadt, finom vonású, szürkéskék szemű fiatal leány. Klienigstein Lolly volt. Két év, hogy nem látta. Milyen lehet ma? Változott ő is? Vagy olyan, oly kétségbeejtően az, ami volt? Szereti igazán, vagy nem? Hideg volt, — tudta — Klienigstein Lolly, annyira hideg, mint azoknak a báloknak hangulatai, amelyekben hajdanában találkoztak. És mégis, mégis! Felkelt ülőhelyéből. Most vette észre, hogy majdnem az egész éjszakát átvirrasztotta. Hajnalodik, napfényben minden. 13. Vagy három nap multán az öreg grófnénak, a két fiú anyjának kellett megérkeznie. Lőrinc befogatta hires négyes fogatát, amelynek nincs párja három vármegyében. Lőrinc hajtott, Gábor mellette, mélyen elgondolkozva, üldögélt. A négy táltos szédítő gyorsasággal ragadta a könnyű kocsit. Lőrincet elfoglalták lovai, Gábort meg vitték álmai gyorsabban, messzebbre, mint a repülő kocsi. Anyjára gondolt, hogy fogja fogadni? Szereti-e még? nem felejtette-e el az évek folyamán, hogy van még egy fia, ki messze-messze, idegen földön, idegenek között, idegenként nőtt fel. A kocsi repült a széles úton. Egyszerre a falu alján feltűnt az óriási landauer, ott ül a „parádés“ kocsis, mellette egy vén, vén inas, ki akkor volt fiatal, mikor még Johann, a vén komornyik járta a laudiert. A porfelhőből lassan-lassan kibontakozott az egész alkotmány. Gábor meg úgy érezte, hogy nemcsak a portól, de mástól se lát tisztán. Elhomályosodnak szemei, egy árva könycsepp villan meg a szempilláján, amely végig szalad a képén. Édesanyja fogja hát ölelni mindjárt, anyai csóktól fog égni az arca. És ime, amit oly soká várt, most valósággá vált, átfonja vállait az édesanyja két karja, érzi szívét szívén, ajkát ajkán. — No hát én, én nekem nem jut belőle semmi? — kérdi Lőrinc ingerkedve. — Ne csak a tékozló fiúnak, a másiknak is juttass valamit a jóból. És most ott ült az öreg asszony két fiával a kocsiban. Mellette Lőrinc, szemben véle Gábor, hiszen arcát mindvégig látni, vizsgálni akarta. A szegény öreg grófné alig akart hinni szemeinek, hogy ez lehetséges legyen, mind a két fiával együtt s most már örökre! — Hogy hasonlítasz atyádra — szólalt meg Nifforné s nézte, nézte a fia vonásait. Kereste rajta a szenvedés nyomait. Szeretett-e már? Megismerte-e már a szenvedést erről az oldalról is? Csak nézte, nézte s ezer semmi kérdést intézett hozzá, azután oly érdekkel hallgatta, amit kérdéseire felel, mintha csak ettől függött volna a lelki üdvössége. Közbeközbe pedig az oldalán ülő Lőrinc arcát simította végig, nehogy ez azt higyje, hogy elhanyagolja őt addig, amig a másikat anyai szerelmével átfonja. A kocsi lassan felrobogott a kastély elé, az egész cselédség sorban állt, várva szeretett úrnőjét, kit már oly rég nem látott, a kocsiból az öreg komornyik segítette ki, megremegő kézzel ajkaihoz emelve a grófnő kezét, amelyet aztán kétszer, háromszor megcsókolt. A többiek is tisztelegtek a kegyelmes asszonynál. A kertész óriás virágbokrétát nyújtott át neki, s egy kis parasztleány a faluból remegő ajkkal versben üdvözölte. Az öreg asszony szinte át volt szellemülve. Még mindig fiatal tüzű fekete szemeire bánatos fátyol borult. Annyit szenvedett életében, hogy még boldogságának legmagasabb fokán is szomorú volt az arckifejezése. Ajkairól a korai lemondás beszélt. Szeretett s korán temette el azokat, akikhez a szerelem fűzte. Második férje halála óta nem viselt mást, csak gyászruhát. Ettől a pillanattól fogva csak gyermekeinek akart élni. Most ott megy két fiába akasztott karral, lassan, fel az emeletre vezető lépcsőkön, az első fordulónál megáll, jóságos mosolylyal tekintve végig a ház népén, amely egy sorba sorakozva, tisztelettudással tekint fel reá. Az utolsó magyar nagyasszony még egy pillantást vetett reájuk, aztán lassú léptekkel fordult be az oszlopos csarnok túloldalán. (Folytatása következik.) Törvényszék. Kauciósikkasztás. Szeles Adorjánnak, akit nemrégiben, mint az Olvasd című lap kiadótulajdonosát, izgató politikai cikkek közlése miatt sajtórendőri kihágás címén ítéltek el, ma ismét meggyűlt a baja a büntető bírósággal. Szeles ugyanis egy másik „irodalmi“ vállalatot is alapított Ellenzéki arcképcsarnok cím alatt, amelyhez hírlapi hirdetés útján kaucióképes alkalmazottakat keresett. Jelentkezett is nála Thul Valér nevű embert, aki egy 200 forintos takarékpénztári könyvecske átvétele után Szeles szerződtetett előfizető-gyűjtőnek, és mindjárt le is küldötte Kecskemétre. Mikor aztán Thul visszaérkezett, nagy megütközéssel tapasztalta, hogy távolléte alatt Szeles 195 forintot kivett a takarékpénztárból. Följelentette gazdáját, aki előbb azzal védekezett, hogy a megállapodás szerint joga volt a pénzt fölhasználni, majd azt állította, hogy Thul neki kárt okozott és ennek fedezésére használta föl az összeget. Ma volt ez ügyben a végtárgyalás, amelyen Szelest dr. Sik Sándor védelmezte. A törvényszék a vádlottat sikkasztás miatt három havi fogházra ítélte. Becsapott pénzhamisítók. Ismét egy csomó jámbor parasztember került a vádlottak padjára, mert néhány szélhámosnak felülve, pénzhamisításra szövetkeztek. Három facér boltoslegény, Schaffer Ferenc, Papp József és Rogner Antal összejátszva Fogarassy Nagy Dénes hírhedt pénzhamisítóval, elmentek Ceglédre balekokat fogni. Csakhamar hálójukba kerítették Cseh István korcsmárost, akinek azt ígérték, hogy virágzó bankógyárat fognak alapítani, ha pénzt szerez. Cseh István össze is állított egy „részvénytársaságot“, amelynek tagjai voltak: Nagy Péter, Szilaj Ecseki Ferenc, Csapó András, Czikora Sándor, Kiss György József, Szepesi József, Ócsai József, Bartik Pál és Hermann István ceglédi földművesek. Mikor a jámbor atyafiak ily szép számmal együtt voltak, Schaffer felhozta őket Budapestre, ahol aztán Rogner a hamisító masinák beszerzésére mindegyiktől 100—200 forintot csalt ki. Alig kapta meg a pénzt Rogner, megugrott a fővárosból és azóta nyoma veszett. A tbecsapott atyafiak még ekkor sem tudták, hányadán vannak, sőt még Rogner két cinkostársának is adtak pénzt, akik szintén faképnél hagyták őket. Mikor aztán a ceglédi gazdák maguk jelentették fel a ceglédi rendőrkapitánynak a csúf rászedést, önmagukat keverték bajba, mert a főcinkosokkal együtt ellenük is megindították a büntető eljárást pénzhamisításra való szövetkezés miatt. Ma valamennyien vádlottakként állottak a budapesti büntető törvényszék előtt, amely csak holnap fog ítéletet mondani a bűnpörben. Az Akropolisz ostromlói. Azoknak a görög katonatiszteknek a perét, akik az athéni Akropolisz című újság szerkesztőségét megostromolták és szétrombolták, a haditörvényszék, mint a táviratok már jelentették, két napi tárgyalás után befejezte. Nyolcvanhét tiszt ellen emeltek vádat a katonai büntető törvénykönyv 240. cikke alapján, minősített anyagi kártétel miatt. A cikk szerint, ha a kártételt háromnál több tiszt együttesen, zárt helyre való fegyveres betöréssel követte el, felsőbbfokú tisztek halállal büntetendők, alsóbbrangú katonák pedig 10—20 évi fegyházzal; ha enyhítő körülmények forognak fenn, a büntetés amazoknál 10—20 évi fegyházra, emezeknél 5—10 évi fegyházra szállítható le, de a büntetés mind a két esetben rangvesztéssel jár. A per azonban egészen másképp fordult. A vádlóként szereplő tábornok-hadbíró lemondott az indítványról, s csupán a tett súlyos voltára és a reá szabott nehéz büntetésekre utalt, valamint arra, hogy az Akropolisz a görög hadsereget megsértette. A kárvallott laptulajdonos a tárgyaláson nem jelenhetett meg mint magánvádló, mert katonai bíróságok előtt ez nincs megengedve. A vádlottak számos polgári és katonai védője, tekintettel az Akropolisznak a hadsereg ellen elkövetett sértéseire, fölmentést indítványoztak, s a bíróság egyhangúlag föl is mentette a vádlott tiszteket, akikre azonban fegyelmi után szigorú büntetés vár. Lefoglalt sör: Löffelmann Vilmos, a budapesti pilseni sörcsarnok tulajdonosa, panaszt emelt az iparhatóságnál Laszlauer Ede ellen, aki az övéhez hasonló palackokban hozott forgalomba sört és megtévesztési szándékkal „Erste Pilsener Actien Brauerei Budapest“ feliratot ragasztott a palackokra. A VI. kerületi elöljáróság ma Laszlauert az ipartörvény 58. §-a alapján, amely eltiltja a valóságnak meg nem felelő cégfeliratok használatát, húsz forint pénzbüntetésre ítélte, egyúttal elrendelte Laszlauer összes sörkészletének elkobzását.