Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-27 / 297. szám

­ . Eltévedt golyó. Hirtelen haragja bűnbe so­dorta Feszi Frigyes újpesti építőmestert. Összeszólalkozott kocsisával, Maró Józseffel, és mivel ez egy bádogkannát akart hozzávágni, berohant szobájába, puskát hozott ki, és rálőtt a kocsisra. A kocsis megmenekült, de helyette Petti Mária napszámosnőt érte a golyó, szerencsére csak csekély sérülést ejtve rajta. A budapesti törvényszék ma feszült felindulásban elkövetett emberölés kísérletének bűntette miatt félévi börtönre ítélte.­­ Királysértés. Sáska István budapesti vendéglős harmadéve szerencsétlenségére éppen akkor fordult meg Pincehelyen, amikor ott a csendőrök pénzhamisítókat ku­tattak. Sáska sem kerülte el a vallatást, és emiatt felcsr­­dösödve, sértő szavakkal emlékezett meg a királyról, meg azokról, akik a csendőröket nyakára küldték. A budapesti törvényszék ma Sáska Istvánt királysértés miatt ötven fo­rint pénzbüntetésre ítélte.­­ Magyar ügyvédek Berlinben. Egy berlini táviratunk szerint a német fővárosban most­ sok magyar ügyvéd időzik a végből, hogy a szóbeli eljárást tanulmá­nyozza. Ebből a célból sorra látogatták az összes bíróságokat. 287. szám. Budapest, szombat 1893. október 27.9 PEST NAPLÓ. TÁVIRATOK. A szerb kormányválság. Belgrád, október 29. (A Pesti Napló tudósító­jának távirata.) A miniszterkrizis még nem nyert megoldást. Holnap minisztertanács lesz a király elnöklete alatt, amely dönteni fog azok fölött a fel­tételek fölött, amelyeket Nik­olajevics miniszterelnök előterjesztett. Nikajevics Szvetomir miniszterelnök délután Sándor királynak benyújtotta lemondását. A király a demissziót nem fogadta el. Holnap délelőtt kilenc órakor a király elnöklete alatt minisztertanács lesz. Belgrád, október 26. (A Festi Napló tudósító­jának távirata.) A legkitűnőbb forrásból arról érte­sülök, hogy Nik­olajevics miniszterelnök már a királynak útrakelése előtt formálisan bejelen­tette, hogy ő felsége visszaérkezése után be fogja adni lemondását. A király akkor azt fe­lelte, hogy visszaérkezése után majd Nikolajevics­­csel és a többi miniszterrel együtt értekezni fog a helyzetről. Nikolajevics azonban már akkor hangsú­lyozta, hogy lemondását okvetetlenül be fogja terjesz­teni. A király ma kijelentette, hogy pártkormányt semmi szín alatt nem fog kinevezni, és felszólította Nikolajevi­­cset, hogy vállalja el a megbízatást egy új kabinet alakítására. Nikolajevics erre bizonyos feltételek mellett késznek nyilatkozott. E feltételek, mint a legilleté­kesebb helyről értesülök, a következők: Milán tar­tózkodjék minden beavatkozástól az ország kormány­zatába, mert eddigi szereplése, kivált az utóbbi idő­ben, egyenesen arra célzott, hogy a felelős kormány tekintélyét az amúgy is anarkikus hajlamú nép sze­mében lerombolja. Minden alkotmányellenes és alkotmányon kívül álló tanácsadást a korona határozottan utasítson vissza. Váljanak ki a kabinet­ből Antonovics és Jovanovics miniszterek, akik kifeje­zetten liberális pártiak és akik a kormány kebelében saját pártjuk érdekeit iparkodtak, nem mindig lojális módon érvényre hozni. Mondják, hogy Nik­olajevics és Milán közt ma heves összekoccanás volt. A miniszterelnök szemébe mondta a király apjának, hogy befolyása kárhozatos az országra és a trón biztosságára. Hir szerint Nikolajevics Fetrovics Vu­­kasin pénzügyminisztert is ki akarja a kabinetből szorítani, mert kétszínű politikája, mely a kabinetben mesterséges ellentéteket igyekezett konstruálni, szin­tén a Milán szuggerálásának mutatja nyomait. Sándor király határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy Nikolaje­­vics az új kabinet alakítására vállalkozzék. Ma is ismételve biztosította teljes bizalmáról. Nagyon való­színű, hogy Sándor király meg fog tenni minden engedményt, hogy országa és trónja számára a Niko­lajevics erőskezű politikája jótéteményeit továbbra is biztosítsa. Az olasz képviselőház megnyitása. Róma, október 26. (A Pesti Napló tudósítójá­nak távirata.) Itteni jól értesült körökben úgy vélik, hogy a képviselőház november 20-ikán ül ismét össze."A trónbeszédben, amelylyel a király az új ülés­szakot megnyitja, fontos nyilatkozatok lesznek Olasz­ország belpolitikájáról, nevezetesen pedig a hadsereg kérdéséről, továbbá Kasszala bevételéről. A trón­beszéd ki fogja emelni, hogy Kasszala megszállása főképp védelmi célból, az eritreai gyarmat biztosítása végett történt. A szociáldemokraták: Frankfurt, október 26. A szociáldemokrata pártgyűlés délutáni ülésén elhatározták, hogy 1895. május 1-eje munkásünnep legyen. Tekintettel azon­ban a gazdasági viszonyokra, csak azoknak a mun­kásoknak ajánlják e nap megünneplését, akik gazda­sági kár nélkül szünetelhetnek a munkával. A gyűlés továbbá Schippel indítványára elhatározta, hogy az ipari vállalkozókkal szemben megfelelő munkavédelmet fog követelni az illető birodalmi, valamint állami és községi igazgatásoktól. A kétnyelvű címerek: Trieszt, október 26. A piranói helyőrséget egy század gyalogsággal szaporították. Általánosan azt hiszik, hogy ez az intézkedés a kétnyelvű címerek kiszögezését jelenti. Capo d'Istriában holnap népgyűlés lesz, amelyben tiltakozni fognak a kétnyelvű címerek kiszögezése ellen. A japán-kínai háború, London, október 26. A Reiter-ügynökségnek jelen­tik Yokohamából mai kelettel. Ide érkezett távirat szerint tegnap a Jalu-folyó északi részén újabb ütközet volt. A japán csapatok, hír szerint megtámadtak egy 3500 főnyi kínai sereget és megverték azt. London, október 26. Az esti lapok a következő táviratot teszik közzé, amely Vitsuban, október 25-én éjfél­kor kelt. Nodzu tábornok már szerdán este megkezdte a csapatoknak a Jalu folyón való átszállítását. Napfelkelte­kor már az egész haderő a túlsó parton volt. Időközben Sato ezredes csapatával kikutatta a terepet és az ellensé­get a folyó túlsó partján,Futseng község mellett egy megerősített hadállásban meglepte. Bár Sato csapatjánál nem volt tüzérség, mégis megtámadta a kínaiakat. Az ütközet délelőtt tíz órától délutánig tartott. A kínaiak egy ideig erősen tüzeltek, de visszaverettek és ren­­detlenségben­­ visszavonultak Kulienk­as felé. A japánok szétrombolták az erődöt és azután csatlakoztak a főcsa­pathoz. 200 kinai halva maradt a csatatéren; a sebesültek számát nem tudják. Egy elfogott kinai tiszt elmondta, hogy a kinai hadállást 18 zászlóalj tartotta megszállva. Yamagata marsall megtett minden előkészületet a kínaiak­kal legközelebb vívandó ütközethez. A kínai hadállást va­lószínűleg szombaton kora reggel minden oldalról megtá­­madják. A legutóbbi jelentések szerint a kínai előőrsök visszavonulnak Kulienhal felé. A romániai határzár, Boob, október 26. A képviselőház közgazdasági bi­zottsága mai ülésén Erb osztályfőnök kijelentette, hogy a kormány egészségügyi okokból nem egyezhetik bele a romá­niai határzár, illetőleg a romániai marhaegyezmény meg­szüntetésébe. Ugyanez okból nem pártolhatja azt, hogy a határon vágóhidakat állítsanak fel. A legtöbb szónok a határzár fentartása mellett beszélt és arra utalt, hogy az osztrák marhatenyésztés el tudja látni a belföldi piacokat. A reakcionárius Svájc, Bern, október 26. (A Pesti Napló tudósítójának táv­irata.) A Szent-galleni Ostschweiz című német lap közlése szerint, mozgalom indult meg 50,000 aláírásnak a gyűjté­sére avégből, hogy az alkotmányba oly tilalom vétessék föl, amely a svájci zsidókat az összes közhivatalokból, tiszti állásokból stb. kizárja. A svájci alkotmány szerint a zsi­dók ugyanazokat a jogokat élvezik ugyan, mint a többi svájci polgárok, de tényleg már most is zárva vannak előttük, kevés kivétellel, a közhivatalok. Berlin, október 26. Megbízható értesülések szerint, az orosz értékek lombardírozásának tilalmát nemsokára meg fogják szüntetni. Közgazdasági táviratok. Köln, október 26. A Kölnische Zeitung-nak jelentik Berlinből. A birodalmi kancellár, mint a birodalmi bank feje, megszüntette az orosz értékpapírok lombardozásának 1889. óta fönnállott tilalmát. Irányadó volt ez intézkedés­nél az, hogy Oroszországgal a jó viszony helyreállván, e tilalom indító oka elesett és hogy nincs semmi politikai ok, hogy a birodalmi bank az orosz értékpapírokat más elbánásban részesítse, mint a többi európai államokéit; végül pedig, hogy az az aggodalom, hogy újra elárasztják orosz értékpapírokkal a német piacot, az orosz papírok mai állása mellett kizártnak tekinthető. Róma, október 26. A Riforma jelentése szerint a minisztertanács ma tárgyalta az osztrák Lloyd-társaság ajánlatát az indiai szolgálatnak az olasz kikötőkben való berendezése iránt. Chicago, október 26. Búza novemberre 511/* ten­­geri SO1/*. New-York, október 26. Búza októberre 545/s, de­cemberre 547/a, májusra 557/8. Tengeri decemberre 57®/*. F U I M U S. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — I o (E regény lenyomtatása vagy xo fordítása törvénybe ütközik.) Ha valamiféle félreértés támad köztük, ki nem beszélik magukat, így, mint jól tudod, harminc éves fachék fordulnak elő a legközelebbi rokonok között is, akik még hozzá egy faluban laknak. Nézd Márfay Tamást és Miklóst, nem nevetséges a viszony közöt­tük? Aztán a Nifforok viselkedése Czobor Pál nagy­bátyáddal szemben! Én nem tehetek róla, de az ilyen dolgok vérig lázítanának, ha annyira nevetsége­seknek nem találnám. Hidd el, ha szerelemből nem vettem volna el a feleségemet, hát elvettem volna azért, hogy az ereinkben csörgedező fáradt, elalvó vért kissé felfrissítsem. Hiszen nekem sincs tetterőm! Ádám mind hevesebben beszélt, látszott rajta, hogy kedvenc témáját pendítette meg.­­ Aztán ezek az ósdi institúciók, például az egyes nagyurak „udvarai.“ Egy olyan dolog elinté­zésére, amelyet az illető végezhetne el legjobban, három embert tartanak, akik mind az egymás útjá­ban vannak s az egymás dolgát hátráltatják. A gaz­dasági rendszer csak úgy, mint az életmód olyan, mint aminő századok előtt volt... ósdi, mint gon­­dolkozásmódjuk, mint minden ott, a mi rokonainknál. Azok azután, akik az újításra gondolnak, azok a re­formokat a fürdőszobák berendezésével kezdik meg, hogy mást ne mondjak ... Felfordul a gyomrom, ha ezekre a viszonyokra gondolok. Mély hangja megrezdült, hevesen végig simí­totta a homlokát, azután egy kis csend után így ki­áltott fel: — Valóban, kezdek hinni abban a teóriában, amely azt mondja, hogy a fajok egy bizonyos időn túl életképességüket elvesztik. Majd mintha álomból riadt volna fel, felugrott ülőhelyéből, s párszor fel-alá járt a szobában. — És pedig hiába, hiába, szomorú dolog ez. Hiszen Magyarország nem egy dicsőséges korszakát e nemzetségek képviselik, amelyeknek haldoklását kell most végignéznünk. Egyik-másik család nevének felemlítésekor a magyar történet majd minden egyes lapja eszünkbe jut. Bár néhány történeti nemzetsé­günk már a vegyesházak alatt meg volt mételyezve. A viszály, az intrigálás történelmünk hány lapján fordul elő. Pedig a magyar egyenes, büszke, önérze­tes. Hibái: hiúság, visszavonás, hivalkodás, —■ de sohasem a ravaszság, alattomosság, az érzékenykedés. Ezeket a tótoktól szedtük fel... Gábor szomorúan hallgatta bátyja szavait, hiszen érezte mindezt rég, de soha sem állott előtte az igazság oly tisztán, mint ma. Éppen e percben, midőn majd e világgal kell élnie, ebben kell helyét megcsinálnia és erre a világra kell építeni... Mintha Ádám kiérezte volna benső gondolatait. — Azért mondtam el neked mindezt, hogy még kellemes meglepetésben is részesülhess. Nem kell kétségbeesnünk! — mondta, azonban hangja az el­lenkezőjét árulta el annak, amit mondott. — Van még közüttünk , legény is a talpán. Lőrincből még minden lehet. Öcsém Lipót, az öreg bölcs, na ő nem éppen praktikusan használható elem, de bölcseségét mindannyiszor igénybe vehetjük, ha szükségünk lesz reá. Az annyiak által üldözött Czobor Pál bátyámban pedig van valami a régi vasembereinkből, érzik rajta, hogy Czobor Miklós fia és a vaskancellár unokaöcscse. Pál azért olyan népszerűtlen, mert szóki­mondó, nem ismeri a felszíneket, nincs elragadtatva a Miklós bácsi ebédjei által, nevetségesnek tartja a Tomi öcsénk kapaszkodását, bécsieskedését, neveti a Klie­­nigstein-hadat... szóval meg tudja az aranyat az aranyfüsttől különböztetni. . . — Én nékem is rokonszenves volt a Pál bácsi mindig, de hát alig láthattam családi égard­dkat(A. No ezekről mind majd akkor, ha visszajösz ... Illetőleg Dálián, egy hónap múlva. Kiváncsi vagyok már ítéletedre. Erzsébet lépett be az ajtón. — Tehát végre mégis csak eljutunk Dániára? Papa, csókolj meg! Jutalmazz kétszeresen! Oda nyújtotta hófehér homlokát atyjának, kinek arckifejezése egyszerre megváltozott, mintha minden arcizma egyszerre megnyugodott volna. — Látod, Gábor, Rozgonyi Cicelle megint győzött! 19. Másnap Gábor haza utazott Dániára. Lőrinc nem szerette, ha bátyja Czoboréknál hosszú időt töl­tött. Maga se tudta miért, de inkább ellenszenvet érzett Ádám iránt. Az egyenes, kissé nyers Ádám szókimondása sértette őt. — Aha, már megint négy napot töltöttünk az Ádáméknél, pedig velem még alig voltál. — Ugyanannyi napot töltöttem náluk, mint itt; az igaz, hogy veled nem lehettem egész nap, de ennek oka nem én vagyok. E pár szót, amelylyel öcscse udvarára célzott, alig hogy kiejtette Gábor, már meg is bánta. — Tán én? Lőrinc a Gábor nagy örömére nem értette el a célzást. — Most tudom, hogy velem kell maradnod, nem eresztelek egy percre se, de még a mamához se. Ezt mondta és értette is. Azonban az „együttlét“ csak a direktor, a tiszttartó, ügyvéd s még néhány em­ber társaságából állott. Napokig nem voltak egyedül. Pedig Gábor beszélni szeretett volna vele. Igen sok olyan dolog volt, ami sem az egyikre, sem a másikra nem tartozott azok közül. Lehetetlen volt intimebb dolgokról beszélni; egyik-másik mindig ott ült a nyakukon. És így sokszor nagy ingerült­ségében, napokig nem mutatta magát testvérénél. Édes­anyjuk, aki eleinte nem tudta, mi van köztük, lassan-lassan rájött a dolog bibéjére. — Igyekezzél Gáborral egyedül lenni. Tudod, hogy nem szeret veled amazok előtt beszélni. . (Folytatása következik.)

Next