Pesti napló, 1894. december (45. évfolyam, 332-360. szám)

1894-12-09 / 340. szám

4. Budapest, vasárnap — .. .... . PESTI NAPLÓ.­­ , 1894. december 9. 340. szám. már egy kisebb Klapka-emléket, minthogy azonban dísze­sebb emléket is terveznek a nagy tábornok kegyeletére, ezeket az összegeket valószinüleg erre az emlékre fogad­ják el. Az ülés el is határozta, hogy a központi bizottság közreműködjék a Komáromban felállítandó e­mlék megvalósí­tásában. Hosszabb vita támadt a honvédek segítése és nyugdíja­k dolgában. Kifejtették, hogy a képviselőházban megszavazott 300,000 forint kevés, minthogy az idén is 104,000 forint­tal több pénzre volt szükség. Krivácsy azt az óhajtását nyilvánította, hogy bírják rá a kormányt nagyobb segély­­összeg adására, minthogy a­z’ segítségre már csak rövid ideig van szükség, mert tíz esztendő múlva aligha lesz még valaki életben az öreg honvédek közül. Helyeslés közben említette meg Mikár Zsigmond annak a méltányos voltát, hogy a negyvennyolcas honvédek özvegyei, akik még 1867. előtt mentek férjhez, szintén részesüljenek anyagi támogatásban, mire Péchy Tamás megígérte, hogy a nyugdíjazás ügyét a honvédelmi budget tárgyalása­kor a képviselőházban is szóba hozza. Mikor fő­jegyző kérésére a lapokban ellene szellőztetett vá­dak megvizsgálására bizottságot küldöttek ki, amelynek tagjai: Busbach Péter, Lakatos Miklós, Füzesséry Géza és Kondor Gusztáv. Végül bejelentették, hogy a budapesti honvédegyesület elnökéül dr. Balogh Sándort, a makói egyesület elnökéül Fejérváry Imrét és a marosvásárhelyi egyesület elnökéül Várady Gábort választották meg. *** Tisztújító közgyűlések. A Népnevelők Buda­pesti Egyesületének ma délelőtt volt a tisztújító közgyű­lése. Srennizer Lajos elnöki beszéde után dr. Lederer Ábrahám indítványára az elnökségnek és a választmány­nak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak és köszönetet mon­dottak a főváros tanácsának és az egyesület támogatá­sáért. Azután a választások következtek. Megválasztották elnöknek: Streinizer Lajost, alelnöküknek Kurz Sá­­­­muelt és Minke Bélát, titkárnak Hajós Mihályt, jegy­zőknek Hangi Józsefet és Nagy Rezsőt, pénztárosnak Cservenka Ferencet, könyvtárosnak Diószeghy Bélát, ellen­őrnek Pink Jánost, háznagynak Ehmann Ferencet, a peda­gógiai szakosztály elnökének Schön Józsefet, a társadalmi Szakosztály elnökének Schöffer Sándort, szerkesztőnek Koncsek Lajost. Választottak azonkívül husz választmányi tagot. — A Nógrádm­egy­ei Kör e heti ülésén választotta meg új tisztikarát. Elnök lett Rózsa Károly, alelnök Krúdy Endre, titkár Hertskó Jenő, főjegyző Goldberger Mór, jegyző Hegedűs Győző, pénztáros Klein Henrik, ellenőr Vallentinyi Dezső, háznagy Schlesinger Gyula, tiszti ügyész úr. J Szendrő Ignác, orvos dr. Österreicher Gyula. *■%. Árva gyermekek ünnepe. Kedves családi ünnepe volt ma a Fővárosi Szegény­ Gyermekkert Egyesü­letnek a Sebestyén-téren lévő ideiglenes helyiségeiben. Az egyesület nemeslelkű barátai kétszázötven kis árvát ru­háztak fel a téli időre s azonkívül ajándékokat is osztot­tak ki. Az apróságok zsibongva özönlötték körül a vendé­geket, akik között jelen voltak: Bischitz Dávidné, Beksics Gusztávné, Szokolay Kornélné, Szabolcsi Miksáné, Schön­feld Hermanné és még sokan az egyesület választmányi tagjai közül, akik szívesen tesznek jót a szegény gyermek­­világnak. Az ünnepet dr. Grosz Sándor nyitotta meg, aki örömmel jelentette be, hogy a gyermekmenedékház, amely háromszáz gyermeket fogadhat be biztos hajlékába, már közel van befejezéséhez. Majd Beksics Gusztávné, az egyesület alel­­nöke mondott lelkes beszédet az egyesület hölgy tagjaihoz, aki­ket arra kért, hogy legyenek továbbra is a gyermekek védelmezői és munkálkodjanak buzgón annak a hangver­senynek a sikerén, amelyet a menedékház megvalósítására rendez az egyesület. Végül dr. Schwartz Gyula szólott REGÉNY. FAIMUS. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — og (E regény lenyomtatása vagy fordítása törvénybe ü­tközik. — Inkább vedd el te Bálványossy Júliát, öre­gem, jobb lesz, mint tanácsokat adni nékem . . . — Hát már te is! Nem szeretem, nem rokon­szenves a családja . . . — Pedig éppen ilyen feleség kéne néked. Egye­nes, okos, kissé tán­ hideg leány, ki miután szeret, éppen veled szemben érző. Kell-e több ennél? Aztán olyan nyugodt, olyan összhangzatos, olyan egységes a lénye. Semmi félszín, semmi árnyalat . . . olyan mint anyja, jó magyarfajta. Szókimondó, itt-ott tán hatalmaskodó is, de azért a legjobb leány a világon, ki kitűnő élted párja lenne . . . ki . . . — Ki, attól félek, egy szép napon el találna naspágolni — vágott szavába Lőrinc nevetve. — Bolond gyerek! És aztán? Az se ártana koronkint néked . . . felelt rá épp oly derült hangon, kacagva Gábor, — néked boldogságodhoz csak egy dolog hiányzik s ez a családi élet. Tele vagy jó tulajdonsággal, a legérzőbb, legmelegebb em­ber vagy, akit ismerek . . . csak — eddig érzéseidet méltatlanra pazaroltad. Pilléből fecskévé kell válnod s fészket kell raknod, fiú . . . Nehogy úgy járj öreg napjaidra, mint Niki bácsi. Kár volna, ha egy Haus­fräulein oldalán öregednél meg. Gábor egyszerre, a Lőrinc arckifejezését látva, tudatára ébredt, hogy bár e percben az igazság igé­jét hirdette, rossz­­útra tévedt. Megingatta öcscse bizalmát. Megijedt. A szó szinte elakadt torkán. Egy pil­lanatig hallgatott, aztán megragadta öcscse mindkét kezét, egész testében megrázta, szinte ki akarta rázni abból a kedélyállapotból, amelybe e percben jutott. — Higyj nekem, hidd el, ne érts félre, hogy bármiképp is beszéljek, vakon kell, hogy bennem bíz­zál . Hiszed azt, amit mondtam? — De hisz, Gábor, figyelemmel hallgattalak, olyan szépen beszéltél, — felelte udvariasan moso­lyogva Lőrinc. — Meg akarsz házasítani, látom. Ezért hálás is vagyok. — Ne úgy, fiam. Látod, ez fáj. Légy egyenes velem, mond ki mindazt, amit e percben értesz,hogy így megérthessük egymást. — Hogyne, hogyne, Gábor. Hisz tudod, hogy te vagy az én öregeb­­em. — Ne tréfálj e percben, úgy se jó szívedből a tréfád. — De ha biztosítalak, hogy nincsenek, mondta Lőrinc és átölelte bátyját. Leszek pilléből fecske, ha az öregebbem úgy akarja. Csak ne holnap még! Egy-két napig várj még! — Ne tréfálj, érts meg. Hisz mindezt csak azért mondom, mert hidd el, féltelek. — Te is? — szólott most hirtelen, elváltozott, keserű arccal Lőrinc. — Hát ki még? — Oh, mind. Tomi és a felesége attól félnek, hogy mesallianceot csinálok, anyám, oh értem, ha nem is szólt... te, mindenki... — Nos, egy okkal több, hogy megházasodjál. Akkor legalább mindenkivel egy véleményen leszel ... de hát, felelj erre, ezentúl is bizodalommal for­dulsz hozzám? — Ugyan kiben biznék, ha benned nem. Átölelték egymást, de azért mind akettő érezte, hogy maradt vissza a lelkében valami, ami, ha nem többel, de egy bajszával távolította el őket egy­mástól. Gábor és Poldi hajnal óta jártak. Bebarangol­ták az újvári havas egész vidékét, végtére egy kis szűk völgyben telepedtek le. Hatalmas kősziklák vették a hasadékot körül, a hasadék közepén ten­gerszem volt. Semmi nyoma az életnek. Távol a küzdelemtől, itt csak csend, nyugalom. — Látod, ide járok el néha . . . Szeretem e helyet. — Olyan mint egy Böcklin, — mondta Gábor. — Az olyan, ez a kis világunk egy része; hi­szed, hogy még ez is szervesen függ össze a Niki vén asszonyos tetteivel, — nevetett Poldi, bár igen komolyan értette. — Hogyan érted? Magyarázd ki magadat. Ér­dekel a dolog ... — Nos, ez természetrajzilag épp úgy utolsó stációja a mi mindenségünknek, mint szegény öreg Nikink. A sajttenyésztés füvei, tájképe, a szál erdők és fái után jön a magasztos pusztulás, a tengersze­mek szikla­világa ... értesz? — De hát a mi talajunkat tán még meg lehet termékenyíteni! — Mi rajtunk akarsz változtatni, gyermek? Hogyan ? Megbirsz küzdeni a fajjal, elég erősnek érzed magad, szembe szállani azzal, amit századok állapítottak meg? Bírsz új vért önteni ereikbe?­­Meg birsz küzdeni századok öröklött, megcsontosodott erkölcseivel, szokásaival? Birsz új érdeklődést ön­teni azokba, akik már igazán semmi iránt sem ér­deklődnek? Szinte megérezték, hogy már csak a semmittevésre, a pusztulásra jók. Ültess hát e szik­lákra pálmákat s gyönyörködj bennök. És miért ten­néd, ambíció dolgozik benned vagy mi? — De hát akkor mit tegyünk? — Mit? Gyönyörködjél abban, amit látsz. Hisz már maga ez a látvány is ritka érdekes. Nézd mily különös szép és gyönyörködtető a rothadó anyag újjászületése, a kiválás processzusa, hogy ad új éle­tet az, ami már maga életre képtelen. Trágyának nincs jobb ennél . . . Engem érdekel. — De hát sohasem érezted szükségét annak, hogy ezen változtass? (Folytatása következik.) mégi, mire egy négyesztendős apró leányka gagyogta el háláját a könyörületes emberek jóságáért Még az elnök mondott köszönetet az egyesület hölgytagjainak, s azután megvendégelték a gyermekeket *** Magyar Szállítási Tisztviselők Szakköre. A budapesti szállítási irodák tisztviselői mozgalmat indí­tottak egyesület alapítására, amelynek az volna a célja, hogy a kereskedelemnek e fontos ága iránt az érdeklődést fölébreszszék. A célt úgy vélik elérni, hogy a szállítás körébe tartozó kérdéseket meg fogják ismertetni. Az érde­kelt körök helyeslik a mozgalmat s a tisztviselők remé­lik, hogy az egyesület védnökéül Lukács Béla kévedelem­­ü­gyi minisztert nyerhetik meg. Elnöknek a Schenker és Társai cég vezetőjét, Guttmann Lajost szemelték ki, aki szakképzettségénél és állásánál lógva hivatott erre a tisztségre. ..­. . . Az Egyetemi Kör felolvasó illése. Az­­ Egyetemi Kör irodalmi és retorikai szakosztályának dec­ember 11-ikén, kedden délután hat órakor a Központi Egyetem I. számú tantermében felolvasó­ ülése lesz. ..­• TÁVIRATOK. Az osztrák választási reform. Bécs, december 8. Megbízható oldalról jelentik, her­ceg Windischgrätz miniszterelnököt a király a tegnapi kihallgatáson felhatalmazta arra, hogy a választási refor­mot — amelyet legfelsőbb helyen is kívánatosnak tarta­nak — erélyessen kezdeményezze, és minden politikai eszközt felhasználjon, hogy a reform mielőbb megvaló­síttassák. —.... * -----------------­Bécs, december 8. Ma délben Windischgräts her­ceg miniszterelnök elnöklete alatt hosszabb miniszteri ér­tekezlet volt, amelyen a miniszterelnök tegnapi audienciá­járól ő felségénél p­referált. Az értekezlet behatóan foglal­­kozott a választási reform kérdésével, amely a kormányra nézve annál is inkább kritikussá lehet, mivel a Slohen­­warth-klub, amelynek állásfoglalása erősen latba esik, el­határozta, hogy végleges álláspontját e kérdésben csak néhány hét múlva fogja közölni. A német haj­ór­aj Svédországban, Stockhol­m december 8. A német hajóraj ma az itteni kikötőbe érkezett. Bernadotte herceg ma délben a „Skjoldmoen“ hadihajón elébe ment a hajórajnak. Henrik herceg délben érkezett ide, és a királyi kastélyba szállt- A herceg részt vett a családi ebéden. Cassala megszállása, Róma, december 8. A képviselőház mai ülésén Lochio képviselő kérdésére Blanc külügyminiszter kijelen­tette, hogy Cassala birtokba vételének szükségességét az eritreai gyarmat védelmére a tények igazolták. Ha ezt nem tettük volna, folytatta a miniszter, erősen szaporítani kel­let volna csapatainkat, hogy m­egvédjük Agordatot és Kerent a betörések ellen és helyzetünk Abissziniával szem­ben sem lett volna olyan kedvező, mint most. Ami Olasz­ország külügyi viszonyait illeti, Cassala megszállása kizárja a lehetőségét annak, hogy Angliához való politikai viszo­nyunk megváltozzék. Az a szolidaritás, amelyben ezentúl Cassalában állunk, természetszerűen magával hozza a két hatalom közt a szemmel láth­ató politikai szolidaritást az egyiptomi ügyekben is. Biztosította végül a házat, hogy­­ Szudánban újabb akciót nem tervez a kormány és ilyenre­­ nem is törekszik. Lochio tudomásul vette a miniszter nyilatkozatát. A sassuni mészárlások. 4­. Konstantinápoly december 8. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Ide érkezett hírek szerint az erzerumi angol konzult, ki az első volt, aki a sas­suni mészárlásokról jelentést tett, Konstantinápolyba való utaztában útközben ismeretlen tettesek meggyil­kolták. A hír még megerősítésre vár. -­**—»*• Konstantinápoly, december 8. A szultán a sassuni mészárlások megvizsgálására a maga részéről biztosokul Ferig Abdullah pasát, hadsegédét, Omer pasát, Madsid Effendi külügyminiszteri titkárt és Hajer Teffig pasa csapatparancsnokot küldötte ki. —­­Washington, december 8. Jevett, livasi amerikai konzult jelölték ki, hogy a török bizottságot Armeniába kísérje. Cleveland elnök, aki vonakodott amerikai megha­talmazottat kinevezni az újabb hírek következtében, ame­lyek a hivatalos török jelentések iránt kétséget támasz­tottak, újra fontolóra vette a dolgot. Angolország hír sze­rint felkérte Cleveland elnököt, hogy a pártatlan jelentés­­tétel érdekében nevezzen ki meghatalmazottat. Jewett füg­getlenül fog eljárni és külön jelentést küld Gresham ál­lamtitkárnak. A francia kamarából. Pária, december 8. A kamara mai ülésén, mielőtt a költségvetési vitát megkezdték volna, Dondenot nord me­­gyei képviselő parlamenten kívül álló bizottság kiküldé­sét javasolta a közigazgatási szolgálat egyesítése ügyében. Peletan azt kívánta, hogy a képviselőház küldje ki a bi­­zottságot.A Mowy miniszterelnök Pelletan indítványát, mint bizalmatlansági szavazatot visszautasította. Erre a Ház Pelletan indítványát 297 szavazattal 180 ellenében elvetette és áttért a költségvetés tárgyalására. A tengerészeti miniszter először is Pelletannak felelt s visszautasította kritikáját. Pelletan válaszában elmondta, hogy sok torpedó­­naszád rossz állapotban van. Gobiét, a takarékosság szük­ségét hangsúlyozta. Kérdést intézett továbbá aziránt, hogy nem volna-e lehetséges a katonai szolgálati időt a nemzeti védelem csorbítása nélkül megrövidíteni. Végül a vasutak kamatgaranciájának megszorítását, a vallásügyi költségvetés eltörlését és a szociális célokra szánt kiadások emelését sürgette. Erre az általános tárgyalást bezárták. Az új orosz kölcsön. Berlin, december 8. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Az új orosz kölcsönre az aláírások december 12-én történnek Berlinben a Bleichröder és Mendelssohn bankcégeknél, valamint a Discouto­gesellschaftug és Frank­furtban a Rothschild fiai cégnél. A kibocsátási ár 95 szá­zalékban van megállapítva, 404 márka vetetvén névérték gyanánt alapul. A címletek átvétele 1895. január 2-tól tör­ténik az aláírási föltételek szerint. Később átvett cimnetek­nél a darab­ kamatok helyett 11/2 százalék fog megtérít­tetni. A kölcsön célja a poti-tifliszi, rjezan-oreli, vitebszk­­vársó-tereszpoli és breszt-grajevo-mitavi vasutak 5 száza­lékos kötvényeinek, valamint a riga-dvínszki és tambu­­oreli vasutak három rendbeli kibocsátásainak visszavásár­lása. Az erre vonatkozó rendeletet tegnap írták rá. A japán-kínai háború. London, december 28. Hiroshimából jelentik; Mukden elfoglalásának tervét e télre feladták. Jamagata tábornagy Ojama tábornagygyal fog egyesülni. Hír szerint Port-Art­húrban csak egy torpedó-naszád, két vitorlás ke­reskedő hajó és egy most épülő cirkáló hajó esett a japá­nok kezébe. A Times-nak jelentik Sangaiból: A kínai

Next