Pesti Napló, 1895. augusztus (46. évfolyam, 208-238. szám)
1895-08-27 / 234. szám
234. szám. Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1895. augusztus 27. S hogy Jakabffy Tódornak túlságosan élénk álmai szoktak lenni, ami sok ezer embert érint kellemetlenül, de azért napirendre tértek a dolog fölött. Hiszen Randolf Churchill csak elég gentleman volt s aó róla is köztudomású, hogy öt évvel ezelőtt megálmodta a Cambridgeshire győztesét. Azt álmodta, hogy a huszonkettős számú ló nyeri a versenyt, meg is tette Veracityt, a huszonkettőét és Veracity csakugyan győzött is. Ez tehát nem volt bizonyíték Jakabffy ellen, csak éppen gyanú, amely azonban ott kísértett minden operációjánál, sőt rossz hírbe keverte az egész Hilne-istállót is. Jakabffy talán egész életében sohasem volt olyan szerencsés, mint azon a napon, amikor báró Üchtritz Zsigmond Achilles II.-je megnyerte az osztrák Derbyt. Achillest ugyanis mindenki közepes lónak hitte, az istálló korántsem akarta ebből a hitéből kiábrándítani a a fogadókat, akik eszeveszetten fogadtak MacIntoshra, a német Peterre és báró Springer Dragonierjére. Minthogy a lovat a Derby előtt csak éppen egy jelentéktelen kis versenyben engedték, senki sem hihette, hogy az lehessen a Derby-győztes, s ezért Achilles II.-re senki sem fogadott az istállón és Carolán, az orfeumi primadonnán kívül Achilles pedig pár nappal budapesti jelentéktelen győzelme után a legnagyobb könnyűséggel megnyerte tizenkét lóval szemben az osztrák Derbyt s a totalizator fizetett győzelmére nem kevesebbet, mint öt forintért kétszázhuszonnyolcat. Vagyis a világnak még nem volt olyan Derbyje, amely hasonló meglepetést keltett volna. Amikor Achilles II. mint győztes elvágtatott a célnál, az egyik tribünről egy köpcös kis emberke rohant a totalizatőrhöz, akiben a sportemberek felismerték a szerencsés Jakabffy Tódort. Sokan kíváncsian követték megtudni, hogy mit keres a totalizatőrnél ilyen meglepetés után, amikor ő különben sem igen szokott a totalizatőrön játszani. És csakhamar kiderült, hogy a totalizatőri győzelemre feltett ötszáz forintot mind Jakabffy tette, tíz darab ötven forintos jegyet váltván meg a verseny előtt. Kapott pedig az ötszáz forintjáért huszonkétezerhétszáznyolcvan forintot. Érdekes látvány volt, amikor Jakabffy a pénzt átvette. Ő nyervén el ugyanis csaknem az egész totalizatőrt, olyan halom pénzt kapott, hogy alig bírt vele elmozdulni a totalizatőrtől. A huszonhétezer forintot részint ötvenesekben, részint tízesekben fizették ki, a rengeteg bankótömeg pedig úgy megtöltötte minden ruháját, hogy majdnem lehetetlenség volt mozognia. Pedig ez csak az a pénz volt, amit a totalizatőrön nyert. Hogy Jakabffy milyen bizonyosra vette Achilles győzelmét, egy elég humorisztikus eset bizonyítja legjobban, amely két jockey közt történt közvetetlenül a Derby-nap előtt. Mint említettük, az istálló megtett minden lehetőt arra nézve, hogy Achilles kiváló képességei ne kerüljenek nyilvánosságra. Ez az óvatosság annyira ment, hogy állítólag még a ló próbagaloppjait is éjnek idején végeztették, hogy még a lovászfiak se tudjanak a Derby-ló kvalitásairól. Milne trainer és Smith jockey ellenben annál jobban tudták, hogy milyen jó Achilles II, és semmi sem volt előttük bizonyosabb, mint hogy a Derby-napon győznek is. Éppen a Derby előtt való napon Smithot, Achilles jockeyját egy kissé boszantani akarta Bell, a báró Springer jockeyja és azt mondta neki, hogy Dragonier el fog szaladni a versenyben Achillestől És Bell mindenképpen fogadni akart erre bármilyen összegben. Smith, nehogy elárulja, hogy Achillesnek csakugyan van dancea, azt mondta, hogy: — Jó, fogadok egy kalapba, többé nem. — És egy pár lakkcipőbe, tette hozzá Bell —■ Abba már nem — válaszolt Smith. Smith tehát akkor, amikor Jakabffy az ezereket nyerte Achillesen, nyert egy jockeytársától egy kalapot. De hogy a bookmakereknél ő maga is többet nyert egy kalapnál és egy pár lakkcipőnél, az több, mint valószínű. Ahogy mindezekből látszik, Jakabffynak fényesen beütött az 1891-iki sportesztendő. Gyakran már odáig vitte, hogy a bookmakerek tétet nem akartak tőle elfogadni, legalább olyan nagy összegeket nem, amilyeneket ő akart tenni. Különösen Walpoole és Miller nem szívesen fogadták a tételeit s azt beszélik, hogy Jakabffy erős fogadásainak nagy része van abban, hogy ez a két bookmaker nem jön többé Budapestre. A rákövetkező 1892-ben sem panaszkodhatott a három versenyló és a karminvörös dressz tulajdonosa a sors mostohaságáról. A saját lovával ugyan alig nyert, tipjei azonban beváltak s nagy lótudományának akkor is sok bámulója, neki pedig tömérdek követője akadt a fogadásokban. De már 1893-ban megcsappant a szerencséje. Ha sokat nem is vesztett, de nem is nyert, ami nagy költekezését tekintve, egymagában is nagy csapás volt reá. 1894- ben azonban már veszteni kezdett úgy a börzén, mint a lóversenyen, s a veszteségek olyan fokra hágtak, hogy akkor már előre volt látható anyagi katasztrófája. Az idén tavaszszal még volt valamije, játszott is vele, de vesztett, folyton vesztett. Még csak egyetlen mentő horgonya volt a tavaszi lóversenyek után: az a kis himenhir, amely bejárta a sportlapokat Rodolitsek tábornok özvegyének eljegyzéséről. A beavatottabb sportkörökben is fait accomplinak tekintették a házasságot, amely tekintve az özvegy millióit, végleg megmentette volna Jakabffyt. Csakhogy a házasságból nem lett semmi. A sporting-lady Heine-leány egy francia comte-hoz ment feleségül. Ha ez a házasság megtörténik, akkor nyilván az a lövés sem dördül el tegnap és Jakabffy Tódor ma nagy versenyistállónak volna tulajdonosa. A sors azonban, amely egykor annyira tenyerén hordta az irigyelt embert, úgy látszik, most a szerelemben sem akart neki kedvezni. Érdemes még megemlíteni, hogy Jakabffy nagyon babonás ember volt. Szerette a hetes számot Rendesen a 7-es, vagy 77-es fiákerben lehetett látni. És még ez a kabala sem mentette meg. Sziníráz és zene. * Magyar hegedűs az olasz királyné előtt. Pécskai Alajos, fiatal hegedűművész Margit olasz királyné főudvarmesternőjétől, marchesadi Villamarinától levelet kapott, amelyben hízelgő kifejezések közt arra szólítják föl, hogy ebben az évben is hallassa hegedűjátékát a királyné előtt és olaszországi körútján okvetetlenül állapodjék meg abban a városban, ahol a felséges asszony éppen akkor tartózkodni fog. Margit királyné két évvel ezelőtt a római Quirinálban rendezett udvari hangversenyen halotta először Pécskai Alajos hegedűjátékát és annyira megkedvelte a fiatal magyar hegedűs művészetét, hogy most újból akarja hallani. * Népszínház. A Népszínházban a Csikóst, Szigligeti népszínművét, játszották ma este, egészen vidékies szereposztással és három vendégszerepléssel. A címszerepben új népszinmű-énekest láttunk: Dajka Balázst, aki hozott magával a vidékről akkora hangot és annyi magyaros temperamentumot, hogy játékát és nótáit élvezni lehessen. Ha még a kezével is jobban tudna bánni játék közben, akkor a legjobb népszinmű énekesek egyikének tartanak. Karvasiné szerepét Follinuszné asszony játszotta s elég intelligens és rokonszenves színésznőnek mutatta be magát. Ligeti Mari kisasszony azonban ma sem tudta megértetni a közönséggel, hogy miért nyújtja olyan messzire népszínházi vendégszereplését, a Hoffmann meséi. A múlt évad egyik sikeres repriszét, a Hoffmann meséit kedden adják újból a Népszínházban Komáromi Mariskával és Arányi Dezsővel. Arányi Dezső, operai tag báró Nopcsa Elektől engedélyt kapott arra, hogy a Népszínházban háromszor fölléphessen. * Charley nénje, Braddon bohózatának, a Charley nénjének pénteken lesz a bemutatója a Népszínházban. A főszerepet Tollagi játsza és a darab jelmezes főpróbáját csütörtökön délelőtt tíz órakor tartják meg. Honvédelem: 4- Huszáráig Nagy-Kálón. A Nyíregyházán állomásozó 10-ik huszárezrednek egyik százada szeptember tizenötödikétől Nagy-Rádión fog állomásozni. A orosz tábornok a francia hadgyakorlatokon. A Figaro szerint, mint Párisból táviratozzák, Dragomirov tábornok az orosz hadsereg képviseletében a francia hadgyakorlatokon részt fog venni. Sport. X Nyári lóversenyek. A programra kezd rövidebb lenni, meglátszik már, hogy végéhez közeledik a nyári meeting. A legnagyobb nevezés tizenöt, ami a programmon van, de a legtöbb versenyre csak 6 B lovat jelöltek, s nagy sportesemény lesz, ha majd ezeknek is kiáll a fele ebben az előrehaladott stádiumában a nyári szezonnak. Pedig két nagyobb dij is döntésre vár holnap: a 10,000 koronás kísérleti verseny és a 8000 koronás igazgatósági dij. Ez az utóbbi lesz nyilván az érdekesebb, mert a kísérleti versenyre csak hat lovat neveztek s ezek közül is négy kétévest és mindössze két háromévest. Az igazgatósági díjnak tizenöt jelöltje van, köztük néhány elsőrangú versenyló, mint Kozma, Perle d’or, Vedero, Páratlan, Kezdet és Ignác. Perle d’ornak kétségtelenül az Üchtritz-istálló jelöltje lesz a legveszedelmesebb ellenfele. A kísérleti versenyben minden valószínűség szerint a kétéves korosztály fog jobbnak bizonyulni a hároméveseknél, mert Secrettel és Gyöngygyel, két három évessel szemben olyan kétévesek állhatnak ki, mint Aranyos, Meddler és Coulisse. Az egyes programmszámok főszereplői különben előreláthatólag ezek lesznek: I. Szemere-istálló, Perle blanche, Búzavirág. II. Bursch, Ashford, Váratlan. III. Chitty, Labanc, Abbázia. IV. Perle d'or, Üchtritz-istálló, Vedero. V. Bíró lánya, Tódor, Bencur. VI. Aranyos, Coulisee. VIL Slenckel-istálló, Kafferle, Hajnalka. Törvényszék. A fiumei dinamit. Fiuméból új a levelezőnk. A Villám elfogott szakácsát, Bidoriót ma szabadon bocsátották, mert erősen tagadta a merényletben való bűnrészességet, s a lakásán tartott kutatásnak sem volt eredménye. A hajó gazdája, Schwarz Lipót rendeletet adott tisztviselőjének, hogy a hajóslegénységet bocsássa el a szolgálatból. Ez sokféle magyarázatra adott okot. A hatóságok különben eddig még semmi pozitív eredményt sem értek el. Holnap reggel a törvényszék, a rendőrség és a révhivatal képviselőiből álló bizottság megy ki Martin Schizzára, hogy Az ottani vesztegzárintézetben őrzött dinamittcsomagot megvizsgálja. ■ A szegedi tanács és a Népszava. A Népszava beleszólott a Brenning-pörbe is és Szeged tanácsának a pörben való állítólagos, de már megcáfolt szerepléséről szólva cikket írt Szegedi Panama cím alatt. A cikkben mélyen sértő támadás foglaltatik a szegedi tanács ellen, de különösen a tanács három tagját, dr. Lázár György helyettes polgármestert, Tóth Mihály főjegyzőt és László Gyula tanácsost igyekszik kompromittálni a cikk. Dr. Lázár sajtópert indított a Népszava ellen, s fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen a főispántól. Tóth főmérnök és László tanácsos nincs Szegeden, s így csak később tehetik meg reputációjuk érdekében azt, amit a helyettes polgármester már megtett. " A leckeórák. Elvi szempontból érdekes határozatot hozott a budapesti királyi törvényszék, mint felülvizsgáló bíróság. Kimondta ugyanis azt, hogy az a tanító, aki csak mellékfoglalkozásképpen ad leckeórákat, felmondásra nem tarthat igényt. TÁVIRATOK Fasetti kriináli nagykövet. Bécs, augusztus 26. A külügyminisztérium lapja, a Fremdenblatt jelenti, hogy báró Pasettit, a külügyminisztérium első osztályfőnöke legközelebb kvirináli nagykövetté nevezik ki, és az olasz kabinet hozzájárulása már meg is érkezett. Pasetti azonban csak az őszszel fogja állását elfoglalni. Továbbá a belgrádi követté kinevezett Schiessl lovag helyét, a teheráni követségnél Eperjessy, a kriináli nagykövetség tanácsosa fogja elfoglalni. Brandis grófot, aki jelenleg ügyvivő a szentszéknél, lisszaboni követté fogják kinevezni. Koburg Klementina clementije, Bécs, augusztus 26. A Fremdenblatt fel van hatalmazva annak kijelentésére, hogy Klementina koburgi hercegnő sohasem mondotta Boris herceg kikeresztelkedésére vonatkozólag ezeket a szavakat: — Mit csináljunk ezzel az egyetlen görög-keleti herceggel családunkban, ha az Oroszországgal való kibékülés csak látszólagos. Ezeket a szavakat a Frankfurter Zeitung egyik Szófiai jelentése adta a hercegnő szájába. Crispi a brigantaggió ellen. Velence, augusztus 26. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Mint a Cazetta di Venezia jelenti, Crispi miniszterelnök a Szicíliában és Szardíniában mind nagyobb mérveket öltő brigantaggia ellen a legerélyesebb intézkedéseket teszi. Crispi minden rabló elfogatására nagy díjat tűzött ki és intézkedett, hogy a rablók üzelmei következtében bizonytalanná vált vidékekre nagyobb csapatok menjenek. Favara, (Szicília) augusztus 26. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Tegnap éjjel a környéken negyvenkét embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy boszüből több gyilkosságot követtek el. Rekviem Sztambulovért. Szófia, augusztus 26. Sztambulov lelki üdvéért, aki ma negyven napja halt meg, a sír előtt rekviemet tartott Szófia metropolitája. Az isteni tiszteleten csak a család tagjai, és legközelebbi barátjai voltak jelen, minthogy a család a rekviem tartásáról senkit sem értesített. Katolikusok gyűlése, München, augusztus 26. Ma délután 5 órakor tartotta a katolikus gyűlés első nyilvános ülését, amelyen a nuncius és a müncheni érsek is jelen voltak. Müller elnök kifejtette, hogy a gyűlés célja a támadásokat leküzdeni és az egyház, a pápa, a katolikusok és a katolikus rendek szabadságáért sorompóba lépni. Mi — mondá — senkit se provokálunk, de nem is félünk senkitől! (Élénk tetszés.) Thoma, müncheni érsek Isten áldását kérte a gyülekezetre, mire a nuncius a pápa képviseletében megáldotta a gyűlést. Schork érsek (Bamberg) hangsúlyozta, hogy az egyház az igazságért, méltányosságért és szeretésért harcolva szilárdan áll. Dr. Porsch (Boroszló) az egyházi rendekről szólott és kiemelte, hogy szabadságot kívánnak a zárdák, szerzetek és a jezsuiták részére. Nem a felekezetek közti harcról van szó. Ma az összes felekezeteknek egy ellenségük van, a hihetetlenség, és ezt kell leküzdeni. Erre a küzdelemre minden felekezetnek feltétlen szabadságot kell adni. Ezután még Huhn, városi plébános tartott előadást a kereszténységről és az atheismusról, mire a gyűlést nyolcadfél órakor bezárták. München, augusztus 26. A katolikus gyűlésen tárgyalásra kerülő indítványok közt van báró Slertling és gróf Preysing indítványa is, amely szerint a gyűlés kifejezi abbeli meggyőződését, hogy a szentszék territoriális hatalmának visszaállítása elkerülhetetlenül szükséges a szentszék önállósága, valamint az egyházban és az egyházzal való szabadsága és függetlensége érdekében. Továbbá ama remény nyer kifejezést, hogy a szentszéket megillető világi állásnak mindinkább el kell ismertetnie. Egy másik indítvány kimondja, hogy az egész világ katolikusait megbotránkozással kell hogy eltöltse az, hogy az egyház ellenségei a szent atya megrablásának huszonötödik évfordulóját meg akarják ünnepelni. Erre való tekintettel a gyűlés szent kötelességének tartja, hogy a pápai szék elévülhetetlen jogait és territoriális függetlenségét visszakövetelje.