Pesti Napló, 1895. augusztus (46. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-27 / 234. szám

234. szám. Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1895. augusztus 27. S hogy Jakabffy Tódornak túlságosan élénk álmai szoktak lenni, ami sok ezer embert érint kellemetlenül, de azért napirendre tértek a dolog fölött. Hiszen Randolf Churchill csak elég gentleman volt s aó róla is köztudomású, hogy öt évvel ezelőtt megálmodta a Cambridgeshire győztesét. Azt álmodta, hogy a huszonkettős számú ló nyeri a ver­senyt, meg is tette Veracityt, a huszonkettőét és Veracity csakugyan győzött is. Ez tehát nem volt bizonyíték Jakabffy ellen, csak éppen gyanú, amely azonban ott kísértett minden operá­ciójánál, sőt rossz hírbe keverte az egész Hilne-istállót is. Jakabffy talán egész életében sohasem volt olyan szerencsés, mint azon a napon, amikor báró Üchtritz Zsig­­mond Achilles II.-je megnyerte az osztrák Derbyt. Achillest ugyanis mindenki közepes lónak hitte,­­ az istálló korántsem akarta ebből a hitéből kiábrándítani a a fogadókat, akik eszeveszetten fogadtak Mac­Intoshra, a német Peterre és báró Springer Dragonierjére. Minthogy a lovat a Derby előtt csak éppen egy jelentéktelen kis versenyben engedték, senki sem hihette, hogy az lehessen a Derby-győztes, s ezért Achilles II.-re senki sem foga­dott az istállón és Carolán, az orfeumi primadonnán kívül Achilles pedig pár nappal budapesti jelentéktelen győzelme után a legnagyobb könnyűséggel megnyerte tizen­két lóval szemben az osztrák Derbyt s a totalizator fize­tett győzelmére nem kevesebbet, mint öt forintért kétszáz­huszonnyolcat. Vagyis a világnak még­ nem volt olyan Derbyje, amely hasonló meglepetést keltett volna. Amikor Achilles II. mint győztes elvágtatott a cél­nál, az egyik tribünről egy köpcös kis emberke ro­hant a totalizatőrhöz, akiben a sportemberek felismerték a szerencsés Jakabffy Tódort. Sokan kíváncsian követték megtudni, hogy mit keres a totalizatőrnél ilyen meglepetés után, amikor ő különben sem igen szokott a totalizatőrön játszani. És csakhamar kiderült, hogy a totalizatőri győze­lemre feltett ötszáz forintot mind Jakabffy tette, tíz darab öt­ven forintos jegyet váltván meg a verseny előtt. Kapott pedig az ötszáz forintjáért huszonkétezerhétszáznyolcvan forintot. Érdekes látvány volt, amikor Jakabffy a pénzt átvette. Ő nyervén el ugyanis csaknem az egész totalizatőrt, olyan halom pénzt kapott, hogy alig bírt vele elmozdulni a totalizatőrtől. A huszonhétezer fo­rintot részint ötvenesekben, részint tízesekben fizették ki, a rengeteg bankótömeg pedig úgy megtöltötte minden ru­háját, hogy majdnem lehetetlenség volt mozognia. Pedig ez csak az a pénz volt, amit a totalizatőrön nyert. Hogy Jakabffy milyen bizonyosra vette Achilles győ­zelmét, egy elég humorisztikus eset bizonyítja legjob­ban, amely két jockey közt történt közvetetlenül a Derby-nap előtt. Mint említettük, az istálló megtett min­den lehetőt arra nézve, hogy Achilles kiváló képességei ne kerüljenek nyilvánosságra. Ez az óvatosság annyira ment, hogy állítólag még a ló próbagaloppjait is éjnek idején végeztették, hogy még a lovászfiak se tudjanak a Derby-ló kvalitásairól. Milne trainer és Smith jockey el­lenben annál jobban tudták, hogy milyen jó Achilles II, és semmi sem volt előttük bizonyosabb, mint hogy a Derby-napon győznek is. Éppen a Derby előtt való napon Smithot, Achilles jockeyját egy kissé boszan­­tani akarta Bell, a báró Springer jockeyja és azt mondta neki, hogy Dragonier el fog szaladni a versenyben Achil­­lestől És Bell mindenképpen fogadni akart erre bármilyen összegben. Smith, nehogy elárulja, hogy Achillesnek csak­ugyan van d­ancea, azt mondta, hogy: — Jó, fogadok egy kalapba, többé nem. — És egy pár lakkcipőbe, tette hozzá Bell —■ Abba már nem — válaszolt Smith. Smith tehát akkor, amikor Jakabffy az ezereket nyerte Achillesen, nyert egy jockeytársától egy kalapot. De hogy a bookmakereknél ő maga is többet nyert egy kalapnál és egy pár lakkcipőnél, az több, mint való­színű. Ahogy mindezekből látszik, Jakabffynak fényesen be­ütött az 1891-iki sportesztendő. Gyakran már odáig vitte, hogy a bookmakerek tétet nem akartak tőle elfogadni, leg­alább olyan nagy összegeket nem, amilyeneket ő akart tenni. Különösen Walpoole és Miller nem szívesen fogad­ták a tételeit s azt beszélik, hogy Jakabffy erős fogadá­sainak nagy része van abban, hogy ez a két bookmaker nem jön többé Budapestre. A rákövetkező 1892-ben sem panaszkodhatott a három versenyló és a karminvörös dressz tulajdonosa a sors mostohaságáról. A saját lovával ugyan alig nyert, tipjei azonban beváltak s nagy lótudományának akkor is sok bámulója, neki pedig tömérdek követője akadt a fogadások­ban. De már 1893-ban megcsappant a szerencséje. Ha sokat nem is vesztett, de nem is nyert, ami nagy költeke­zését tekintve, egymagában is nagy csapás volt reá. 1894- ben azonban már veszteni kezdett úgy a börzén, mint a lóversenyen, s a veszteségek olyan fokra hágtak, hogy akkor már előre volt látható anyagi katasztrófája. Az idén tavaszszal még volt valamije, játszott is vele, de vesztett, folyton vesztett. Még csak egyetlen mentő horgonya volt a tavaszi lóversenyek után: az a kis himenhir, amely bejárta a sportlapokat Rodolitsek tábornok özvegyének eljegyzésé­ről. A beavatottabb sportkörökben is fait accomplinak te­kintették a házasságot, amely tekintve az özvegy millióit, végleg megmentette volna Jakabffyt. Csakhogy a házasság­ból nem lett semmi. A sporting-lady Heine-leány egy fran­cia comte-hoz ment feleségül. Ha ez a házasság megtörténik, akkor nyilván az a lövés sem dördül el tegnap és Jakabffy Tódor ma nagy versenyistállónak volna tulajdonosa. A sors azonban, amely egykor annyira tenyerén hordta az irigyelt embert, úgy látszik, most a szerelemben sem akart neki kedvezni. Érdemes még megemlíteni, hogy Jakabffy nagyon babonás ember volt. Szerette a hetes számot Rendesen a 7-es, vagy 77-es fiákerben lehetett látni. És még ez a kabala sem mentette meg. Sziníráz és zene. * Magyar hegedűs az olasz királyné előtt. Pécskai Alajos, fiatal hegedű­művész Margit olasz királyné főudvarmesternőjétől, marchesadi Villamariná­tól levelet kapott, amelyben hízelgő kifejezések közt arra szólítják föl, hogy ebben az évben is hallassa h­egedű­játékát a királyné előtt és olaszországi körútján okvetetlenü­l álla­podjék meg abban a városban, ahol a felséges asszony éppen akkor tartózkodni fog. Margit királyné két évvel ezelőtt a római Quirinálban rendezett udvari hangversenyen halotta először Pécskai Alajos h­egedű­játékát és annyira megkedvelte a fiatal magyar hegedűs művészetét, hogy most újból akarja hallani. * Népszínház. A Népszínházban a Csikóst, Szig­ligeti népszínművét, játszották ma este, egészen vidékies szereposztással és három vendégszerepléssel. A címszerep­ben új népszinmű-énekest láttunk: Dajka Balázst, aki ho­zott magával a vidékről akkora hangot és annyi magyaros temperamentumot, hogy játékát és nótáit élvezni lehessen. Ha még a kezével is jobban tudna bánni játék közben, akkor a legjobb népszinmű­ énekesek egyikének tartanak. Karvasiné szerepét Follinuszné asszony játszotta s elég intelligens és rokonszenves színésznőnek mutatta be magát. Ligeti Mari kisasszony azonban ma sem tudta megértetni a közönséggel, hogy miért nyújtja olyan messzire népszínházi vendégszereplését, a Hoffmann meséi. A múlt évad egyik sikeres repriszét, a Hoffmann meséit kedden adják újból a Nép­színházban Komáromi Mariskával és Arányi Dezsővel. Arányi Dezső, operai tag báró Nopcsa Elektől engedélyt kapott arra, hogy a Népszínházban háromszor föllép­hessen. * Charley nénje, Braddon bohózatának, a Charley nénjének pénteken lesz a bemutatója a Népszínházban. A főszerepet Tollagi játsza és a darab jelmezes főpróbáját csütörtökön délelőtt tíz órakor tartják meg. Honvédelem: 4- Huszáráig Nagy-Kál­ón. A Nyíregyházán állo­másozó 10-ik huszárezrednek egyik százada szeptember tizenötödikétől Nagy-Rádión fog állomásozni. A orosz tábornok a francia hadgyakorlato­kon. A Figaro szerint, mint Párisból táviratozzák, Drago­­mirov tábornok az orosz hadsereg képviseletében a francia hadgyakorlatokon részt fog venni. S­p­o­r­t. X Nyári lóversenyek. A programra kezd rövidebb lenni, meglátszik már, hogy végéhez közeledik a nyári meeting. A legnagyobb nevezés tizenöt, ami a programmon van, de a legtöbb versenyre csak 6­ B lovat jelöltek, s nagy sportesemény lesz, ha majd ezeknek is kiáll a fele ebben az előrehaladott stádiumában a nyári szezonnak. Pe­dig két nagyobb dij is döntésre vár holnap: a 10,000 ko­ronás kísérleti verseny és a 8000 koronás igazgatósági dij. Ez az utóbbi lesz nyilván az érdekesebb, mert a kísérleti versenyre csak hat lovat neveztek s ezek közül is négy kétévest és mindössze két háromévest. Az igazgatósági díj­nak tizenöt jelöltje van, köztük néhány elsőrangú ver­senyló, mint Kozma, Perle d’or, Vedero, Páratlan, Kezdet és Ignác. Perle d’ornak kétségtelenül az Üchtritz-istálló jelöltje lesz a legveszedelmesebb ellenfele. A kísérleti versenyben minden valószínűség szerint a kétéves kor­osztály fog jobbnak bizonyulni a hároméveseknél, mert Secrettel és Gyöngygyel, két három évessel szemben olyan kétévesek állhatnak ki, mint Aranyos, Meddler és Coulisse. Az egyes programmszámok főszereplői különben előreláthatólag ezek lesznek: I. Szemere-istálló, Perle blanche, Búzavirág. II. Bursch, Ashford, Váratlan. III. Chitty, Labanc, Abbázia. IV. Perle d'or, Üchtritz-istálló, Vedero. V. Bíró lánya, Tódor, Bencur. VI. Aranyos, Coulisee. VIL Slenckel-istálló, Kafferle, Hajnalka. Törvényszék.­ ­ A fiumei dinamit. Fiuméból új a levelezőnk. A Villám elfogott szakácsát, Bidoriót ma szabadon bocsátot­ták, mert erősen tagadta a merényletben való bűnrészes­­séget, s a lakásán tartott kutatásnak sem volt eredménye. A hajó gazdája, Schwarz Lipót rendeletet adott tisztviselőjé­nek, hogy a hajóslegénységet bocsássa el a szolgálatból. Ez sokféle magyarázatra adott okot. A hatóságok különben eddig még semmi pozitív eredményt sem értek el. Holnap reggel a törvényszék, a rendőrség és a révhivatal kép­viselőiből álló bizottság megy ki Martin Schizzára, ho­gy Az ottani vesztegzárintézetben őrzött dinamittcsomagot meg­vizsgálja. ■­ A szegedi tanács és a Népszava. A Népszava beleszólott a Brenning-pörbe is és Szeged tanácsának a pörben való állítólagos, de már megcáfolt szerepléséről szólva cikket írt Szegedi Panama cím alatt. A cikkben mélyen sértő támadás foglaltatik a szegedi tanács ellen, de különösen a tanács három tagját, dr. Lázár György helyet­tes polgármestert, Tóth Mihály főjegyzőt és László Gyula tanácsost igyekszik kompromittálni a cikk. Dr. Lázár sajtópert indított a Népszava ellen, s fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen a főispántól. Tóth főmérnök és László tanácsos nincs Szegeden, s így csak később tehetik meg reputációjuk érdekében azt, amit a helyettes polgármester már megtett. " A leckeórák. Elvi szempontból érdekes határo­zatot hozott a budapesti királyi törvényszék, mint felülvizs­gáló bíróság. Kimondta ugyanis azt, hogy az a tanító, aki csak mellékfoglalkozásképpen ad leckeórákat, felmondásra nem tarthat igényt. TÁVIRATOK Fasetti kri­ináli nagykövet. Bécs, augusztus 26. A külügyminisztérium lapja, a Fremdenblatt jelenti, hogy báró Pasettit, a külügy­minisztérium első osztályfőnöke legközelebb kvirináli nagykövetté nevezik ki, és az olasz kabinet hozzá­­járulása már meg is érkezett. Pasetti azonban csak az őszszel fogja állását elfoglalni. Továbbá a belgrádi követté kinevezett Schiessl lovag helyét, a teh­eráni követségnél Eperjessy, a kri­ináli nagykövetség ta­nácsosa fogja elfoglalni. Brandis grófot, aki jelen­leg ügyvivő a szentszéknél, lisszaboni követté fogják kinevezni. Koburg Klementina clementije, Bécs, augusztus 26. A Fremdenblatt fel van hatal­mazva annak kijelentésére, hogy Klementina koburgi her­cegnő sohasem mondotta Boris herceg kikeresztelkedésére vonatkozólag ezeket a szavakat: — Mit csináljunk ezzel az egyetlen görög-keleti herceggel családunkban, ha az Oroszországgal való kibékülés csak látszólagos. Ezeket a szavakat a Frankfurter Zeitung egyik Szófiai jelentése adta a hercegnő szájába. Crispi a brigantaggió ellen. Velence, augusztus 26. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) Mint a Cazetta di Venezia je­lenti, Crispi miniszterelnök a Szicíliában és Szardí­niában mind nagyobb mérveket öltő brigantaggia ellen a legerélyesebb intézkedéseket teszi. Crispi minden rabló elfogatására nagy díjat tűzött ki és intézkedett, hogy a rablók üzelmei következtében bizonytalanná vált vidékekre nagyobb csapatok menjenek. Favara, (Szicília) augusztus 26. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) Tegnap éjjel a környéken negyvenkét embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy boszüből több gyilkosságot követtek el. Rekviem Sztambulovért. Szófia, augusztus 26. Sztambulov lelki üdvéért, aki ma negyven napja halt meg, a sír előtt rekviemet tartott Szófia metropolitája. Az isteni tiszteleten csak a család tag­jai, és legközelebbi barátjai voltak jelen, minthogy a család a rekviem tartásáról senkit sem értesített. Katolikusok gyűlése, München, augusztus 26. Ma délután 5 órakor tar­totta a katolikus gyűlés első nyilvános ülését, amelyen a nuncius és a müncheni érsek is jelen voltak. Müller elnök kifejtette, hogy a gyűlés célja a támadásokat leküzdeni és az egyház, a pápa, a katolikusok és a katolikus rendek szabadságáért sorompóba lépni. Mi — mondá — senkit se provokálunk, de nem is félünk senkitől! (Élénk tetszés.) Thoma, müncheni érsek Isten áldását kérte a gyülekezetre, mire a nuncius a pápa képviseleté­ben megáldotta a gyűlést. Schork érsek (Bamberg) hangsúlyozta, hogy az egyház az igazságért, méltá­nyosságért és szeretésért harcolva szilárdan áll. Dr. Porsch­ (Boroszló) az egyházi rendekről szólott és kiemelte, hogy szabadságot kívánnak a zárdák, szerzetek és a jezsuiták részére. Nem a felekezetek közti harcról van szó. Ma az összes felekezeteknek egy ellenségük van, a hihetetlenség, és ezt kell leküzdeni. Erre a küzdelemre minden feleke­zetnek feltétlen szabadságot kell adni. Ezután még Huhn, városi plébános tartott előadást a kereszténységről és az atheismusról, mire a gyűlést nyolcadfél órakor bezárták. München, augusztus 26. A katolikus gyűlésen tár­gyalásra kerülő indítványok közt van báró Slertling és gróf Preysing indítványa is, amely szerint a gyűlés kife­jezi abbeli meggyőződését, hogy a szentszék territoriális hatalmának visszaállítása elkerülhetetlenül szükséges a szent­szék önállósága, valamint az egyházban és az egyházzal való szabadsága és függetlensége érdekében. Továbbá ama remény nyer kifejezést, hogy a szentszéket megillető vi­lági állásnak mindinkább el kell ismertetnie. Egy másik indítvány kimondja, hogy az egész világ katolikusait meg­botránkozással kell hogy eltöltse az, hogy az egyház el­lenségei a szent atya meg­rablásának huszonötödik évfordu­lóját meg akarják ünnepelni. Erre való tekintettel a gyűlés szent kötelességének tartja, hogy a pápai szék elévülhe­tetlen jogait és territoriális függetlenségét visszakövetelje.

Next