Pesti Napló, 1899. július (50. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-27 / 206. szám

6 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1899. julius 27. 206. szám. utca) földszint 5. szám alatt levő irodájában. Az irodában adják ki a személyre szóló belépő jegye­ket is. — Aratás idején. Benne vagyunk a rekkenő júliusi hőségben, s még a sárguló vetés közül ki­emelkedő pipacs is vörösebbnek látszik, mintha lángolna a forró napsugártól. Itt az aratás ideje. Az aratók országszerte végzik már a nehéz mun­kát. Ott, ahol az Isten megáldotta a vetést, vígan, dalolva megy az aratás — miként a gazda mondja. Egy-egy előkelőbb birtokos aratóihoz a cigány is kimegyen, s muzsikával fűszerezi a mun­kát, miközben az aratóleányok pajkoskodnak, s ha valaki arra vetődik (főképp kapatos ember) hát ugyancsak össze-vissza kötözik a búzaszálakkal. E helyzetéből aztán ki kell váltania magát. Ott, hol az aratást bevégezték már, keresztet, koszorút vagy koronát kötnek a búzából. Némely helyen a kalá­szokból és búzavirágból kötött koszorút a tréfát és bolondságot leginkább kedvelő arató fejére teszik, másutt pedig leány viszi, akit arató-menyasszonynak hívnak. Így indul meg a menet. Ahol kaszával aratnak, gyakran nagy kasza-pengetés közt halad­nak, kurjongatva, dalolva. Mikor a faluba érnek, a koszoruvivőre mindenfelől (bögrékből, sajtárokból) vizet zúdítanak. Sok községben a gazda a kapu mögé bújva várja az aratókat, hogy a koszoruvivőt ő is leönthesse. Mikor azután a koszorút átveszi, azt a legényt vagy leányt, ki a koszorút hozta , akár pénzzel, akár ruhával meg­ajándékozza. A gazda a kapott koszorút rendesen a mestergerendára akasztja, s ott hagyja a jövő aratásig. Majd lakoma következik, melyen a régi szokás szerint a koszorúvivőt illeti az elsőség. Őt kínálják először pálinkával, neki van joga először a tálba nyúlni és áldást mondani a gazdára és házanépére. A lakomát végül tánccal fejezik be. De az aratás ideje iránt a gazdákon kívül a vadászok is érdeklődnek, mivel ilyenkor nemcsak a gabona­földön, hanem az erdőn és mezőn is ing az élet. A szarvas hízni, gömbölyödni kezd. Most kezdődik a lesjárat és a vezérkopóval való vadászat. A vad holdvilágos estéken kijár a tavaszi vetésekre és a lóherére. A vén szarvas agancsai már ismét kinőttek. Azokról a kérget úgy tisztogatja le, hogy az ám­­­ögést ágakat először lágy, majd pedig ke­mény fához dörzsöli. A mai naptól kezdve (Szent Jakab után) az őz legboldogabb szerelmi korszakát éli. Az őzbak húsa és bőre ilyenkor a legjobb, s ezért szorgalmasan lehet reá vadászni. A jó vadász per­sze csak a bak és meddő őzeket lövi ilyenkor. Ama vaddisznókat, melyek pagonyt cserélve, más terü­letre csapnak át, erősen kell zavarni és lőni, mert az ilyenek kijárnak a gabonaföldekre, és a kukori­cásba ott jelentékeny kárt okoznak bennük. Az öreg nyúl zabban és leginkább kukoricában, nagy me­legben pedig árnyékos helyen tartózkodik. A süldő sűrű bokrok közt lappang, s alkonyatkor kijön az utakra és tisztásokra. A vadkacsákra most van a valódi vadászati idő. Kis tavakon egy-két kutyával is lehet kerestetni, nagyobb tavakon csónakba ül a vadász és onnan teríti le a szinestollú vadkacsát. Az öreg vadludak most lokosodnak. Elhullatják kormánytollukat, s nem tudnak repülni. Nagy tavakban, hol gazos vízben járkálnak, hálóval foghatók. A fiatal túzok szárnyra kezd kapni. Leginkább zab, árpa, köles között és kukoricá­ban vonja meg magát, míg az öregek búza­­keresztek és szénaboglyák közelében járnak, s a szekéren közelitő vadászt lövésre bevárják. A gabona közt, továbbá szőlőkben, bokros és forrásos helye­ken megülő fogolyokat e hónap végével némelyek puskázzák ugyan már, de jobb még kímélni s inkább a takarás után lövöldözni azokat. Íme tehát, mig itt a fővárosban a kánikulai hőségtől pang minden, s az emberek beszorulnak a hűvös szobába s csak esténkint van egy kis élet: oda künn a gabonaföl­dön, mezőn és erdőn nagy az elevenség, s a szarvas bőgése és vadkacsa krákogása közé vígan elegyül az aratók dala. — Az Örökimádás temploma. Az Erzsébet királyné emlékére emelendő örökimádás-templom fehérvármegyei bizottsága megalakult. Elnökké gróf Cziráky Antalt, alelnökké Tallián Vilmost válasz­tották. Az elnökség megkérte dr. Steiner Fülöp megyés püspököt, engedje meg, hogy Erzsébet ki­rályné halálának évfordulóján, minden templomban a mise alatt a kegyeletes célra gyűjtsenek. — Soroksár ünnepe. Soroksár, ez a főváros szomszédságában levő virágzó nagy község, tegnap ülte meg fennállásának másfélszázados évfordulóját. Már tavaly elhatározták, hogy a nagy nap emlékére díszes községházat, kórházat, új népiskolát és tűz­oltó laktanyát építtetnek, s a jubiláris ünnepet összekötötték a felavató ünnepségekkel. Az ünnepen megjelent Beniczky Lajos alispán, Halász Zsigmond, a kerület képviselője, Szilágyi Lajos főszolgabíró, Halász Jenő főszolgabíró, Pász­tor Rezső és Szlávik­ István megyebizottsági tagok, Bellaágh Imre főügyész, Viczián Ádám főpénztáros, Baky Béla főszámvevő, Földváry Bertalan szolga­­bíró, Szokolay István számvivő s a szomszédos köz­ségek jegyzői és bírói kara. A vendégeket a község képviselőtestületének élén Balla Zádor és Géher Gyula jegyzők, Napholcz Ferenc bíró, dr. Mauks Elek iskolaszéki elnök és dr. Ramschburg Hugó orvos fogadta és vezette a 300 ember befogadására alkalmas díszterembe, melyet zsúfolásig megtöltött már a község lakosságának szine-java. Az ünnepet a község plébánosa nyitotta meg szép magyar be­széddel, amely után megáldotta az épületet. Ezután Balla Zádor főjegyző ismertette a község 150 éves történetét. A beszéd után megtekintették az ünnep­lők az új középületeket. Délután kétszáz terítékű bankett fejezte be az ünnepséget. Soroksár tulajdonképpen nem fennállásának másfélszázados évfordulóját ünnepelte. A község ere­dete visszanyúlik az Árpádházi királyok korába, de a község a törökvilág alatt teljesen elnéptelene­dett és elpusztult. A község területe később a Grassalkovich-család birtokába jutott. Grassalkovich Antal német telepesekkel kedte az egykori községet benépesíteni, de a telepítés lassan haladt, ugy, hogy az uj életre kelt Soroksár csak 1749-ben lett újra faluvá, Mária Terézia uralkodása alatt. A tegnapi ünnep tehát az uj Soroksár másfélszázados fenn­állásának ünnepe volt. — Fegyelmi vizsgálat a komáromi alispán ellen. A belügyminiszter ma annak a szigorú vizsgálatnak során, mely a mocsai kínvallatás ügyében megindult, elrendelte a fe­gyelmi vizsgálatot Ghiczy Dénes a­omárom­­megyei alispán ellen is. Ugyancsak ma kiadott rendeletében megerősítette a megyei választ­mány ama határozatát, melylyel a fővádlott szolgabirót felfüggesztette állásától. — Gyászrovat: Devecseri Ignác, a Politisches Volksblatt szerkesztője, a Neues Pester Journal egyik legrégibb munkatársa 58 éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt írói pályáját még mint orvosnö­vendék a hatvanas években kezdte Bécsben, a­honnét az osztrák politikai és társadalmi viszonyokról tárca­cikkeket küldött a budapesti lapoknak. Később fő­munkatársa lett a Neues Wiener Journal-nak, majd ennek megszűntével a Neues Pester Journal-hoz került, melynek azóta szakadatlanul munkatársa volt. Halála hírére az Otthon írók és hírlap­írók körének házára kitűzték a gyászlobogót. Családja a következő gyászjelentést adta ki halálá­ról : Devecseri Ignácné, szül. Gentilli Regina úgy a saját, mint alólírott gyermekei és rokonai nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen férje, a gyengéden szerető apa, testvér, sógor és rokon . Devecseri Ignác, a Politisches Volksblatt fő­­szerkesztője és a Neues Pester Journal munkatársa 1. évi július hó 26-án reggel nyolc órakor, áldásdúl tevékeny életének 58-ik, boldog házasságának 14-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványai folyó hó 28-ikán délelőtt féltíz órakor fognak a gyászházból (V., Váci­ körut 34. sz.) az uj központi izraelita temető­ben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1899. július 26-án. Áldás és béke poraira. Devecseri Hugó, Devecseri Emil, Devecseri Irén, Devecseri Ernő gyer­mekei. Dr. Devecseri Károly fivére, Faludi Gábor, Gentilli Ermanno, Gentilli Sylvia sógorai. Dr. Deve­cseri Károlyné szül. Zukmann Zsófia, Gentilli Ermannoné szül. Ara Elodia sógornői. — A Neues Pester Journal szerkesztősége külön gyászjelentést adott ki elhunyt munkatársa haláláról. Hódoly László címzetes főigazgató, az ungvári katolikus főgimnázium igazgatója 60 éves korában meghalt. Hvozdovics Vincent görög­katolikus lelkész 73 éves korában Munkácson meghalt. Ludwigh Ágoston, Szepes­ Béla város főbírája, 74 éves korában meghalt. Az elhunytban Ludivigh Gyula, a Magyar Államvasút elnökigazgatója, unoka­bátyját gyászolja. Tegnap délután temették nagy részvét mellett. Tyukos József fővárosi tisztviselő 43 éves korá­ban meghalt. Sztoppan Pál tüzérszázados, ki most a Gyurgyeván kívüli hadgyakorlatokon működött, tegnap hirte­len meghalt. Elhunytét özvegye, Haller grófné gyászolja. Szodár Ernő, nyugalmazott császári és királyi ezredes ma Nagybecskereken meghalt. Az elhunyt részt vett az olaszországi háborúkban, jelen volt Velence ostrománál, a szolferinói ütközetben, a harctéren kapta meg a katonai érdemkeresztet a hadidiszítéssel és ott volt a königgrätzi csatában is, ahol lovát lőtték ki alóla. Később a király nemes­séget adott neid. — Ügy­véd-ügyészek. Az uj bűnvádi eljárásnak jelentős újítása, hogy a járásbíróságok előtt folya­matban levő bűnügyekben a közvádlót az úgynevezett ügyészi megbízottak fogják képviselni. Az igazságügyi kormány úgy tervezte, hogy erre a tisztségre első­sorban a bíróságoknál alkalmazott jogvégzett személyzet tagjait fogják kinevezni főleg pénzügyi szempontból. Azonban oly sok akadály torlódott e terv elé, hogy Plusz miniszter lemondott szándéká­ról, így most arra gondoltak, hogy kezdő ügyvédeket fognak ügyészi megbízottakká kinevezni s egynek­­egynek tiszteletdiját 100—150 forintban állapít­ják meg. A megbízottak a hivatalból üldözendő minden egyes ügyben vád inditványt kötele­sek tenni s a végtárgyalásokon megjelenni. Föl­téve, hogy gyakorló ügyvéd vállalja el a megbíza­tást, bűnügyi praxisáról szintén le kell mondania, mert annál a bíróságnál, amelynél ügyészi meg­bízottal van alkalmazva, védői tisztre nem vállal­­kozhatik. — Nyíregyháza új rendőrkapitánya, Ker­tész Bertalan főispáni titkárt Nyíregyháza rendőrfő­kapitányává nevezték ki. Az új főkapitány a jövő hónapban foglalja el hivatalát. — Magántisztviselők nyugdíja. Az osztrák magántisztviselők nyugdíj-jogosultságáról szóló tör­vényjavaslat, mely most készült el érdemes rá, hogy megismertessük olvasóinkkal. A nyugdíj-jogosultság a javaslat szerint kötelező és általános, s felöleli a ma­gántisztviselők és magánalkalmazottak minden kate­góriáját, valamint a nyugdíj-jogosultság nélkül való állami, községi és városi alkalmazottakat is. A tervezet hír szerint elrendeli, hogy a nyugdíj­ intéz­ménybe való belépés a tizennyolcadik életévtől az ötvenedik életévig mind a két nembeli magántiszt­viselőre nézve kötelező. A befizetés a fizetéssel százalékos arányban fog állani s a vállalkozók és a tisztviselők közös terhe lessz. Az átlagos díj nem haladhatja meg a fizetés tíz-tizenkét százalékát. Ha például valamely magántisztviselő negyvenévi befize­tést teljesített, akkor hatvanötödik életéve elérésekor a fizetésének körülbelül hetvenöt százalékát kapja. Az intézmény, mely a rokkant és elaggott magántisztviselők gyámolításán kívül felöleli a magántisztviselők özve­gyeinek és árváinak a javát is, állami ellenőrzés alatt fog állani. A javaslathoz statisztikai táblázato­kat is mellékeltek. Ezek szerint Ausztriában 25.922 vállalkozó és 99.537 magántisztviselő van, kik kö­zött 3920 a nő. A tisztviselők közül nős 55.541, s a tisztviselők gyermekeinek száma 107.752. A ja­vaslat technikai részét a statisztikai adatok alapján dolgozták ki az osztrák belügyminisztérium biztosí­tási ügyosztályában. A javaslatot, mielőtt a tör­vényhozás elé terjesztik, előbb országos ankét fogja megvizsgálni. — Posta-, táviró- és telefon-tanfolyamok megnyitása. A kereskedelemügyi miniszter a posta-, táviró- és távbeszélő-szolgálatnál alkalmazandó se­gédtisztek kiképzésére szeptember elsején kezdődő, hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamot nyit a következő posta- és táviróhivataloknál: Esztergom, Kecskemét, Rozsnyó, Ungvár, Brassó, Marosvásár­hely, Arad, Debrecen, Mohács, Nagy-Kanizsa, Érsek­újvár, Liptó-Szent-Miklós, Székesfehérvár, Szombat­hely, Versec, Zombor, Eszék és Zimony. A tan­folyamokra felvétetnek : igazolványos altisztek, posta­­mesteri vagy kiadói minőségben szolgáló oly férfiak, kik a gimnázium, reál- vagy polgári iskola negyedik osztályát elvégezték és végül, ha ilyen polgárok kellő számban nem jelentkeznének, bármely tizen­nyolcadik és kivételesen tizenhatodik életévét be­töltött férfiú, aki a középiskola negyedik osztályát elvégezte. A felvételnél továbbá igazolni kell, hogy a folyamodó harmincötödik életévét még nem töltötte be, magyar állampolgár, a magyar, illetve ha horvát-szlavónországi illetőségű — a horvát nyelvet szóban és írásban tökéletesen leírja, fedd­hetetlen előéletű, ép és egészséges testalkatú. A tanfolyamok hallgatói behatási és tanítási díj fejé­ben tíz forintot tartoznak fizetni, mely díj alól csak igazolványos katonai altiszteket mentenek fel. A tanfolyam szabályszerű elvégzése után a hallgató­kat posta- és távirószolgálatra képesítik és az üre­sedéshez képest lehetőleg azonnal posta- és táviró­­segédtisztekké nevezik ki, mely állás évi 500 forint­

Next