Pesti Napló, 1899. július (50. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-27 / 206. szám
6 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1899. julius 27. 206. szám. utca) földszint 5. szám alatt levő irodájában. Az irodában adják ki a személyre szóló belépő jegyeket is. — Aratás idején. Benne vagyunk a rekkenő júliusi hőségben, s még a sárguló vetés közül kiemelkedő pipacs is vörösebbnek látszik, mintha lángolna a forró napsugártól. Itt az aratás ideje. Az aratók országszerte végzik már a nehéz munkát. Ott, ahol az Isten megáldotta a vetést, vígan, dalolva megy az aratás — miként a gazda mondja. Egy-egy előkelőbb birtokos aratóihoz a cigány is kimegyen, s muzsikával fűszerezi a munkát, miközben az aratóleányok pajkoskodnak, s ha valaki arra vetődik (főképp kapatos ember) hát ugyancsak össze-vissza kötözik a búzaszálakkal. E helyzetéből aztán ki kell váltania magát. Ott, hol az aratást bevégezték már, keresztet, koszorút vagy koronát kötnek a búzából. Némely helyen a kalászokból és búzavirágból kötött koszorút a tréfát és bolondságot leginkább kedvelő arató fejére teszik, másutt pedig leány viszi, akit arató-menyasszonynak hívnak. Így indul meg a menet. Ahol kaszával aratnak, gyakran nagy kasza-pengetés közt haladnak, kurjongatva, dalolva. Mikor a faluba érnek, a koszoruvivőre mindenfelől (bögrékből, sajtárokból) vizet zúdítanak. Sok községben a gazda a kapu mögé bújva várja az aratókat, hogy a koszoruvivőt ő is leönthesse. Mikor azután a koszorút átveszi, azt a legényt vagy leányt, ki a koszorút hozta , akár pénzzel, akár ruhával megajándékozza. A gazda a kapott koszorút rendesen a mestergerendára akasztja, s ott hagyja a jövő aratásig. Majd lakoma következik, melyen a régi szokás szerint a koszorúvivőt illeti az elsőség. Őt kínálják először pálinkával, neki van joga először a tálba nyúlni és áldást mondani a gazdára és házanépére. A lakomát végül tánccal fejezik be. De az aratás ideje iránt a gazdákon kívül a vadászok is érdeklődnek, mivel ilyenkor nemcsak a gabonaföldön, hanem az erdőn és mezőn is ing az élet. A szarvas hízni, gömbölyödni kezd. Most kezdődik a lesjárat és a vezérkopóval való vadászat. A vad holdvilágos estéken kijár a tavaszi vetésekre és a lóherére. A vén szarvas agancsai már ismét kinőttek. Azokról a kérget úgy tisztogatja le, hogy az ámögést ágakat először lágy, majd pedig kemény fához dörzsöli. A mai naptól kezdve (Szent Jakab után) az őz legboldogabb szerelmi korszakát éli. Az őzbak húsa és bőre ilyenkor a legjobb, s ezért szorgalmasan lehet reá vadászni. A jó vadász persze csak a bak és meddő őzeket lövi ilyenkor. Ama vaddisznókat, melyek pagonyt cserélve, más területre csapnak át, erősen kell zavarni és lőni, mert az ilyenek kijárnak a gabonaföldekre, és a kukoricásba ott jelentékeny kárt okoznak bennük. Az öreg nyúl zabban és leginkább kukoricában, nagy melegben pedig árnyékos helyen tartózkodik. A süldő sűrű bokrok közt lappang, s alkonyatkor kijön az utakra és tisztásokra. A vadkacsákra most van a valódi vadászati idő. Kis tavakon egy-két kutyával is lehet kerestetni, nagyobb tavakon csónakba ül a vadász és onnan teríti le a szinestollú vadkacsát. Az öreg vadludak most lokosodnak. Elhullatják kormánytollukat, s nem tudnak repülni. Nagy tavakban, hol gazos vízben járkálnak, hálóval foghatók. A fiatal túzok szárnyra kezd kapni. Leginkább zab, árpa, köles között és kukoricában vonja meg magát, míg az öregek búzakeresztek és szénaboglyák közelében járnak, s a szekéren közelitő vadászt lövésre bevárják. A gabona közt, továbbá szőlőkben, bokros és forrásos helyeken megülő fogolyokat e hónap végével némelyek puskázzák ugyan már, de jobb még kímélni s inkább a takarás után lövöldözni azokat. Íme tehát, mig itt a fővárosban a kánikulai hőségtől pang minden, s az emberek beszorulnak a hűvös szobába s csak esténkint van egy kis élet: oda künn a gabonaföldön, mezőn és erdőn nagy az elevenség, s a szarvas bőgése és vadkacsa krákogása közé vígan elegyül az aratók dala. — Az Örökimádás temploma. Az Erzsébet királyné emlékére emelendő örökimádás-templom fehérvármegyei bizottsága megalakult. Elnökké gróf Cziráky Antalt, alelnökké Tallián Vilmost választották. Az elnökség megkérte dr. Steiner Fülöp megyés püspököt, engedje meg, hogy Erzsébet királyné halálának évfordulóján, minden templomban a mise alatt a kegyeletes célra gyűjtsenek. — Soroksár ünnepe. Soroksár, ez a főváros szomszédságában levő virágzó nagy község, tegnap ülte meg fennállásának másfélszázados évfordulóját. Már tavaly elhatározták, hogy a nagy nap emlékére díszes községházat, kórházat, új népiskolát és tűzoltó laktanyát építtetnek, s a jubiláris ünnepet összekötötték a felavató ünnepségekkel. Az ünnepen megjelent Beniczky Lajos alispán, Halász Zsigmond, a kerület képviselője, Szilágyi Lajos főszolgabíró, Halász Jenő főszolgabíró, Pásztor Rezső és Szlávik István megyebizottsági tagok, Bellaágh Imre főügyész, Viczián Ádám főpénztáros, Baky Béla főszámvevő, Földváry Bertalan szolgabíró, Szokolay István számvivő s a szomszédos községek jegyzői és bírói kara. A vendégeket a község képviselőtestületének élén Balla Zádor és Géher Gyula jegyzők, Napholcz Ferenc bíró, dr. Mauks Elek iskolaszéki elnök és dr. Ramschburg Hugó orvos fogadta és vezette a 300 ember befogadására alkalmas díszterembe, melyet zsúfolásig megtöltött már a község lakosságának szine-java. Az ünnepet a község plébánosa nyitotta meg szép magyar beszéddel, amely után megáldotta az épületet. Ezután Balla Zádor főjegyző ismertette a község 150 éves történetét. A beszéd után megtekintették az ünneplők az új középületeket. Délután kétszáz terítékű bankett fejezte be az ünnepséget. Soroksár tulajdonképpen nem fennállásának másfélszázados évfordulóját ünnepelte. A község eredete visszanyúlik az Árpádházi királyok korába, de a község a törökvilág alatt teljesen elnéptelenedett és elpusztult. A község területe később a Grassalkovich-család birtokába jutott. Grassalkovich Antal német telepesekkel kedte az egykori községet benépesíteni, de a telepítés lassan haladt, ugy, hogy az uj életre kelt Soroksár csak 1749-ben lett újra faluvá, Mária Terézia uralkodása alatt. A tegnapi ünnep tehát az uj Soroksár másfélszázados fennállásának ünnepe volt. — Fegyelmi vizsgálat a komáromi alispán ellen. A belügyminiszter ma annak a szigorú vizsgálatnak során, mely a mocsai kínvallatás ügyében megindult, elrendelte a fegyelmi vizsgálatot Ghiczy Dénes aomárommegyei alispán ellen is. Ugyancsak ma kiadott rendeletében megerősítette a megyei választmány ama határozatát, melylyel a fővádlott szolgabirót felfüggesztette állásától. — Gyászrovat: Devecseri Ignác, a Politisches Volksblatt szerkesztője, a Neues Pester Journal egyik legrégibb munkatársa 58 éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt írói pályáját még mint orvosnövendék a hatvanas években kezdte Bécsben, ahonnét az osztrák politikai és társadalmi viszonyokról tárcacikkeket küldött a budapesti lapoknak. Később főmunkatársa lett a Neues Wiener Journal-nak, majd ennek megszűntével a Neues Pester Journal-hoz került, melynek azóta szakadatlanul munkatársa volt. Halála hírére az Otthon írók és hírlapírók körének házára kitűzték a gyászlobogót. Családja a következő gyászjelentést adta ki haláláról : Devecseri Ignácné, szül. Gentilli Regina úgy a saját, mint alólírott gyermekei és rokonai nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen férje, a gyengéden szerető apa, testvér, sógor és rokon . Devecseri Ignác, a Politisches Volksblatt főszerkesztője és a Neues Pester Journal munkatársa 1. évi július hó 26-án reggel nyolc órakor, áldásdúl tevékeny életének 58-ik, boldog házasságának 14-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványai folyó hó 28-ikán délelőtt féltíz órakor fognak a gyászházból (V., Váci körut 34. sz.) az uj központi izraelita temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1899. július 26-án. Áldás és béke poraira. Devecseri Hugó, Devecseri Emil, Devecseri Irén, Devecseri Ernő gyermekei. Dr. Devecseri Károly fivére, Faludi Gábor, Gentilli Ermanno, Gentilli Sylvia sógorai. Dr. Devecseri Károlyné szül. Zukmann Zsófia, Gentilli Ermannoné szül. Ara Elodia sógornői. — A Neues Pester Journal szerkesztősége külön gyászjelentést adott ki elhunyt munkatársa haláláról. Hódoly László címzetes főigazgató, az ungvári katolikus főgimnázium igazgatója 60 éves korában meghalt. Hvozdovics Vincent görögkatolikus lelkész 73 éves korában Munkácson meghalt. Ludwigh Ágoston, Szepes Béla város főbírája, 74 éves korában meghalt. Az elhunytban Ludivigh Gyula, a Magyar Államvasút elnökigazgatója, unokabátyját gyászolja. Tegnap délután temették nagy részvét mellett. Tyukos József fővárosi tisztviselő 43 éves korában meghalt. Sztoppan Pál tüzérszázados, ki most a Gyurgyeván kívüli hadgyakorlatokon működött, tegnap hirtelen meghalt. Elhunytét özvegye, Haller grófné gyászolja. Szodár Ernő, nyugalmazott császári és királyi ezredes ma Nagybecskereken meghalt. Az elhunyt részt vett az olaszországi háborúkban, jelen volt Velence ostrománál, a szolferinói ütközetben, a harctéren kapta meg a katonai érdemkeresztet a hadidiszítéssel és ott volt a königgrätzi csatában is, ahol lovát lőtték ki alóla. Később a király nemességet adott neid. — Ügyvéd-ügyészek. Az uj bűnvádi eljárásnak jelentős újítása, hogy a járásbíróságok előtt folyamatban levő bűnügyekben a közvádlót az úgynevezett ügyészi megbízottak fogják képviselni. Az igazságügyi kormány úgy tervezte, hogy erre a tisztségre elsősorban a bíróságoknál alkalmazott jogvégzett személyzet tagjait fogják kinevezni főleg pénzügyi szempontból. Azonban oly sok akadály torlódott e terv elé, hogy Plusz miniszter lemondott szándékáról, így most arra gondoltak, hogy kezdő ügyvédeket fognak ügyészi megbízottakká kinevezni s egynekegynek tiszteletdiját 100—150 forintban állapítják meg. A megbízottak a hivatalból üldözendő minden egyes ügyben vád inditványt kötelesek tenni s a végtárgyalásokon megjelenni. Föltéve, hogy gyakorló ügyvéd vállalja el a megbízatást, bűnügyi praxisáról szintén le kell mondania, mert annál a bíróságnál, amelynél ügyészi megbízottal van alkalmazva, védői tisztre nem vállalkozhatik. — Nyíregyháza új rendőrkapitánya, Kertész Bertalan főispáni titkárt Nyíregyháza rendőrfőkapitányává nevezték ki. Az új főkapitány a jövő hónapban foglalja el hivatalát. — Magántisztviselők nyugdíja. Az osztrák magántisztviselők nyugdíj-jogosultságáról szóló törvényjavaslat, mely most készült el érdemes rá, hogy megismertessük olvasóinkkal. A nyugdíj-jogosultság a javaslat szerint kötelező és általános, s felöleli a magántisztviselők és magánalkalmazottak minden kategóriáját, valamint a nyugdíj-jogosultság nélkül való állami, községi és városi alkalmazottakat is. A tervezet hír szerint elrendeli, hogy a nyugdíj intézménybe való belépés a tizennyolcadik életévtől az ötvenedik életévig mind a két nembeli magántisztviselőre nézve kötelező. A befizetés a fizetéssel százalékos arányban fog állani s a vállalkozók és a tisztviselők közös terhe lessz. Az átlagos díj nem haladhatja meg a fizetés tíz-tizenkét százalékát. Ha például valamely magántisztviselő negyvenévi befizetést teljesített, akkor hatvanötödik életéve elérésekor a fizetésének körülbelül hetvenöt százalékát kapja. Az intézmény, mely a rokkant és elaggott magántisztviselők gyámolításán kívül felöleli a magántisztviselők özvegyeinek és árváinak a javát is, állami ellenőrzés alatt fog állani. A javaslathoz statisztikai táblázatokat is mellékeltek. Ezek szerint Ausztriában 25.922 vállalkozó és 99.537 magántisztviselő van, kik között 3920 a nő. A tisztviselők közül nős 55.541, s a tisztviselők gyermekeinek száma 107.752. A javaslat technikai részét a statisztikai adatok alapján dolgozták ki az osztrák belügyminisztérium biztosítási ügyosztályában. A javaslatot, mielőtt a törvényhozás elé terjesztik, előbb országos ankét fogja megvizsgálni. — Posta-, táviró- és telefon-tanfolyamok megnyitása. A kereskedelemügyi miniszter a posta-, táviró- és távbeszélő-szolgálatnál alkalmazandó segédtisztek kiképzésére szeptember elsején kezdődő, hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamot nyit a következő posta- és táviróhivataloknál: Esztergom, Kecskemét, Rozsnyó, Ungvár, Brassó, Marosvásárhely, Arad, Debrecen, Mohács, Nagy-Kanizsa, Érsekújvár, Liptó-Szent-Miklós, Székesfehérvár, Szombathely, Versec, Zombor, Eszék és Zimony. A tanfolyamokra felvétetnek : igazolványos altisztek, postamesteri vagy kiadói minőségben szolgáló oly férfiak, kik a gimnázium, reál- vagy polgári iskola negyedik osztályát elvégezték és végül, ha ilyen polgárok kellő számban nem jelentkeznének, bármely tizennyolcadik és kivételesen tizenhatodik életévét betöltött férfiú, aki a középiskola negyedik osztályát elvégezte. A felvételnél továbbá igazolni kell, hogy a folyamodó harmincötödik életévét még nem töltötte be, magyar állampolgár, a magyar, illetve ha horvát-szlavónországi illetőségű — a horvát nyelvet szóban és írásban tökéletesen leírja, feddhetetlen előéletű, ép és egészséges testalkatú. A tanfolyamok hallgatói behatási és tanítási díj fejében tíz forintot tartoznak fizetni, mely díj alól csak igazolványos katonai altiszteket mentenek fel. A tanfolyam szabályszerű elvégzése után a hallgatókat posta- és távirószolgálatra képesítik és az üresedéshez képest lehetőleg azonnal posta- és távirósegédtisztekké nevezik ki, mely állás évi 500 forint