Pesti Napló, 1902. április (53. évfolyam, 89-118. szám)
1902-04-24 / 112. szám
d Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1902. április 24. 112. szám. (*) Az őrnagy ur. A franciáknak sok okuk van rá, hogy a hadseregért lelkesedjenek, s hogy ezen a lelkesedésen elkeseredjenek. Hiszen a hadsereg nekik a vigasztalás és a reménység, a hadseregért való szertelen lelkesedés pedig számukra a romlás. Mert ez e lelkesedés hordja szét a reakció kontágiumát. Nagyon is komoly dolog lévén, érthető, hogy a franciák mulatnak rajta. És úgy lehet, hogy a hadseregért rajongást csúfoló léhaság többre megy a rajongás üldözésével mint a publicisztika és politika a maga nagyhangú komolyságával. Ezt a rajongást gúnyolják Mars és Kérőül ma előadott bohózatukban, Az őrnagy-ban. Gúnyolják kellő elmésséggel, és kegyetlenül léha szatírával. Összeboronálják azzal a lelkesedéssel a hálószoba vágyakozásait és bemutatják ennek a rajongásnak a mulattatásra berendezett női intézetekre való hatását. «Éljen a hadsereg !» kiáltással nyitja meg hálószobáját a tiszt urak számára a kikapós menyecske, s ez a jelszó lelkesíti a szerelmi mesterséget űző ipartelepeket is. Lehetetlen, hogy az ilyen demonstráció ne tegye nevetségessé azt az erőszakoskodó frázist, de bizonyos, hogy nem kell, hogy ez a demonstráció bennünket okvetetlenül érdekeljen. A Vígszínház nem is azért adatta elő ezt a darabot, hogy a Lipót-körúton ad absurdum vigye a boulevardok fanatizmusát, hanem csak azért, hogy darabot adasson elő. Darabot, amely mulattat, amely tehát beválik. Nem tudom, hogy eléri-e célját, de bizonyos, hogy a darab némely fura helyzetén a közönség sokat nevetett. Ezért a pár mulatságos szituációért el kell szenvednie egész sor infámis trágárságot, komisz mondást, szemenszedett disznóságot. Még olyant is, amelyben se elmésség, se egyéb mulatság nincs. A trágár humor jogosságát eszem ágában sincs tagadni, hiszen az elmésségnek valóságos áradata hullámzik a trágárság körül. De ezt a humort nem a színpadon keresem, sőt egyenesen nem akarok vele a színpadon találkozni. Nem a moralitás, hanem a közönséges illendőség tiltakozik az elmés cochoneria színpadi bemutatása ellen. Az az illendőség, amely tekintetbe veszi azt, hogy a színházban nőkkel ülünk együtt, s hogy a színházi előadás nem vacsora után trágár adomázásra visszavonuló férfitársaságnak mulatozása. Márpedig «Az őrnagy úr» az ilyenfajta mulatozásnak fénypontja lehetne. Ez a darab bőven szolgál pikantériával : egyetlen szót se szólnék ellenük , de bőven ontja a frivolitást, erre pedig egyetlen szót se vesztegetek e helyütt. Szólok inkább az előadókról, akik mindenképpen kitettek magukért, enyhítvén a helyzetek brutalitásán, kihegyezvén a helyzetek mulatságos voltát. A Vígszínház legjelesebb színészeinek jutott szerep a darabban, Varsányi Irénnek, Nikó Linának, Haraszthy Herminnek, Nógrádi Jolánnak, Irostaghi Irénnek, Hegedűsnek, Góthnak, Tapolcainak, Rónaszékynek, Vendreynek, Szerénynek, kisebb szerepek Hegedűsnének, Aranyossy Irénnek, Fábián Katicának, Tanaynak, Győzőnek stb. A főbb szereplőknek bőven jutott a tapsból különösen Hegedűsnek, az őrnagy remek eljátszásáért, Tapolczainak kacagtató alakításáért. És jusson elismerés a fordítónak, Heltai Jenőnek, aki megtett mindent, hogy a durvaság csak borsosnak lássék, aki simított, enyhített és szelidített, pedig csak fordítania kellett. If. (*) Anonymus szobrának átvétele. A király által a nemzetnek ajándékozott tíz szobor között van Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a szobra, melynek mintázásával a végrehajtóbizottság tudvalévően Ligeti Miklós szobrászt bízta meg. A teljesen kész minta megtekintésére ma megjelent a művész műtermében az országos képzőművészeti tanács. Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklésével ott voltak: Bterzeviczy Albert, Horny Béla min. tanácsos, dr. Lippich Elek min. osztálytanácsos, Strobl Alajos, Zala György, Kallós Ede és Tóth István szobrászok, Lechner Ödön és Alpár Ignác műépítészek. A bírálók a mintát minden tekintetben sikerültnek ítélték. A tanács a szobor mintáját átvette és intézkedett ércbeöntése iránt. A szoborbizottság újabban azt határozta, hogy az emlékmű a Városligetben a Széchenyi-szigeten állíttassák föl, ahol árnyas fák között megfelelő keretet kap. A talapzata márványból lesz, a főalak bronzból s elejére csupán ez a felírás dön :tGloriosissimi Belae Regis Nótárius.» A szobrot ez év őszén, legkésőbb a jövő év tavaszán leplezik le. (*) Új oltárkép. Túry Gyula festőművészünk a lapokban fejezte be Mária mennybemenetele cím oltárképét, melyet báró Orczy Elek megbízásából a tátra-lomnici kápolna részére festett. A kép megáldása nagy ünnepség keretében junius havában fog megtörténni. (*) Prévosti Franciska az Operaházban. Prévosti Franciska koloratúrénekesnő e hónap 26-án, szombaton kezdi meg az Operaházban néhány estére terjedő vendégszereplését. Prévosti kisasszony egyike a jelenkor legkiválóbb művésznőinek ; énektudása mellett játékbeli alakításával is nagy hírnévre tett szert. A művésznő A tévedt nő című operában lép föl először. (*) Újházi a Népszínházban. A jövő hét folyamán Újházi Ede fellép a Népszínházban. Újházi eljátszsza legjobb népszínmű-szerepeit, a Falu rossza Gonosz Pistáját, a Csikóst és a Cigányban Zsiga cigányt. E vendégszereplésnek az a historikuma, hogy Porzsolt Kálmán a népszínházi bizottsághoz intézett memorandumában megígérte, hogy a népszínművet föllendíti és e célra való tekintettel most gróf Keglevich István intendáns megengedte Újházinak, hogy ez estékre a Népszínházhoz szerződjék. Újházi első fellépése kedden, 29-én lesz. (*) Gyermekhangverseny és operaelőadás a Telefon Hírmondóban. A Telefon Hírmondó holnap délután 5 órakor — mint minden csütörtökön — gyermekhangversenyt rendez az előfizetők gyermekei mulattatására. A hangversenyre, melyen Basa bácsi, e hangversenyek agilis rendezője folytatni fogja «Meséi» mondását, közreműködésüket megígérték : Asztaller Irma és Funták Ágnes úrhölgyek, Gara Ákos, Mihályi Ferenc és Takács Kálmán urak. — Este a Telefon Hírmondó összes állomásán keresztül az Operaház előadása lesz hallható. Előadásra kerül Donizetti víg operája Mari, az ezred leánya és utána a Szerelmi kaland bal lett, melynek zenéjét szintén közvetíti a Telefon Hírmondó. Az opera közvetítése után még 11 óráig cigányzene lesz hallható a kagylókon keresztül. (*) Az izé, Weinberger operettjének, Az izének péntek délelőttre tervbe vett jelmezes főpróbája az egyik főszereplőnek gyöngélkedése miatt, ki a próbákon részt sem vehet, elmarad. A darab első előadása szombaton lesz, másodszor pedig vasárnap este kerül színre. (*) Tiberius körképe. Szirmay Antal festőművész körképben örökítette meg Tiberius római császárnak azt az ünnepét, melyet Vénus istenasszony emlékére rendezett a Capri-szigeti Kékbarlangban. A körképet most állítják föl az állatkerti vendéglő emeleti külön helyiségében. (*) Hangverseny. A Nemzeti Zenede 28-án, hétfőn tartja harmadik és utolsó hangversenyét a fővárosi Vigadó nagytermében. (*) Pályázat gyermekruhákra. Az Iparművészeti Társulat K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, a szépművészeti osztály vezetőjének indítványára, gyermekruhákra pályázatot hirdet. A pályázat modern, magyar, cifrálkodás nélkül való gyermekruhák művészi megoldására szól. Lehet rajzzal is, kész ruhákkal is. FŐVÁROS. * A vallás. A minap szóvá tettük, hogy a fővárosnál a tisztviselő-, vagy tanítóválasztásoknál mindig beleteszik a minősítésbe, hogy mi a pályázó vallása. Megírtuk azt is, hogy ennek a fonákságnak nincs semmi értelme s legfölebb csak arra alkalmas, hogy szítja a felekezeti gyűlölséget, pedig az nem lehet a cél. Erre a visszásságra rájött dr. Bárczy István tanácsos is és a közoktatásügyi bizottság legutóbbi ülésén azt ajánlotta, hogy hagyják ki a tanítók minősítéséből és a főváros közoktatásügyi politikájából a vallást. Az ember azt várná, hogy a közoktatás ügyével foglalkozó városatyák egyhangú lelkesedéssel üdvözlik a szabadgondolkozású indítványt. Azonban mi történt? A közoktatás ügyével foglalkozó városatyák sorban beszédet mondtak, hogy ők a vallást ki nem hagyják a tanító neve mellől, és leszavazták Bárczy István tanácsos javaslatát. Tehát csakugyan jobb tanító az, akinek emilyen a vallása, mint az, aki más módon tiszteli az Istent? Eddig azt hittük, hogy az a jó tanító, aki szereti, jól neveli a tanítványait. De úgy látszik, ez tévedés. Azonban e tévedésből is kitűnik valami. Az, hogy kik hintik el a mételyt az iskolákban, kiknek a keze játszik közre, hogy a felekezeti gyülölséget már az iskolákban oltják a gyermekek lelkébe. * Az esküdtek. A budapesti büntetőtörvényszék mellett működő esküdtek jövő évi névjegyzékének összeállítására alakított bizottságba a tanács a következőket küldte ki: Manks János, Kollár Lajos, Kugler József, Frivaldszky Sándor, Hüttl Tivadar, Feleld Béla, Rózsavölgyi Manó, Stadler Károly, Simonovics Béla, Fenyvessy Adolf és Virava József. * Vitás ügyek fóruma. A belügyminiszter, a főváros hatóságának fölterjesztésére, hozzájárult ahoz, hogy a városi fogyasztási adók kivetése és beszedése körül fölmerülő vitás ügyekben elsőfokú hatóság — a kerületi elüljáróság helyett — a városi tanács legyen. Ellenben nem egyezik bele a miniszter abba, hogy a tanács határozata ellen már csak panaszszal lehessen élni a közigazgatási bíróságnál , mert a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. törvénycikk célzatának nem felelne meg az az eljárás, hogy bizonyos ügyekben csak egy közigazgatási bíróság döntsön, minden további fölebbezés kizárásával. Ennélfogva azt kívánja a miniszter, hogy fölebbezés-fórum a közigazgatási bizottság legyen s aztán ennek a határozata ellen panasznak lehet helye a közigazgatási bírósághoz. Felhívja a miniszter a főváros hatóságát, hogy a fogyasztási adókról szóló szabályrendeletét az ebben a leiratában foglaltak alapján dolgozza át (belevéve a fogyasztási adók megrövidítése esetén kiróható bírságok nagyságát is), s terjeszsze föl hozzá, a jóváhagyó záradékkal való ellátás végett. * Próbavágások a sertés-közvágóhídon. A sertés-közvágóhíd mögött tudvalevőleg nagyszabású sertésvásárt rendeztek be. A tanács úgy intézkedett, hogy április huszonnyolcadikán a sertés-konzumvásárt már az új vásártéren tartsák meg. A tanács megengedte, hogy hétfőtől, április huszonnyolcadikától kezdve a hentesek az új közvágóhídon díjtalanul vághassanak. Május elsejétől azonban kötelező lesz a közvágóhídon való vágás. Azok a hentesek, akik elseje előtt akarnak vágni a közvágóhídon, egy nappal előbb kötelesek bejelenteni az igazgatóságnál. * A vitás illemhely. A város a Mária Terézia kaszárnya előtt illemhelyet állított fel. Ez aztán annyi vitára és annyi szóbeszédre adott alkalmat, akárcsak a vitás tengerszem. A hadtestparancsnokság tiltakozott az illemhely ellen. Nem használt semmit. Akkor megfelebbezte a hadtestparancsnokság az ügyet a közgyűléshez. Azt hangoztatta a felebbezésben, hogy az adófizető polgároknak megvan az a joguk, hogy a maguk jogos érdekét a városi érdekkel szemben is megvédelmezzék. A tanács először is az ellen tiltakozott, hogy a katonaság adófizető polgárnak mondja magát, mert a katonaság semmiféle adót nem fizet. A közgyűlés el is utasította a fölebbezést. A hadtestparancsnokság a közgyűlés határozata ellen a belügyminiszterhez fölebbezett. Ma a miniszter is elutasította a fölebbezést s megerősítette a közgyűlés határozatát. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Francia író Justh Zsigmondról.) A párisi piacon A történelem varázsa címmel vaskos könyv jelent meg, melynek szerzője Morbeau Eugéne államtanácsos, egyike a francia filantrópok legjelesebbjeinek. A munka nekünk magyaroknak különösen azért érdekes, mert egyik fejezete a korán elhunyt Justh Zsigmondnak, a Pesti Napló egykori jeles munkatársának, Le livre de la pousta című művével is foglalkozik. «Távolság és idő hézagokat hagynak — írja Morbeau — és tanulmányozni egy idegen faj életmódját, melynek polgárosulása más éghajlat s más körülmények létezésével ment végbe, majdnem egyenlő a történelem megírásával. Justh Zsigmond könyve bizonyára tetszést aratott korszakunkban, amely annyira vágyik a nem ismert uj behatásokra; a munka hódolat a nagy és szép Magyarországnak, melynek nemcsak erőteljes magyar nemzetét, hanem saját magának jellemét is oly találóan ecsetelte.» KÖZOKTATÁS. (A Tudományegyetemről.) A budapesti Tudományegyetem kveszturája fölszólítja mindazokat a joghallgatókat, akik az absolutórium kinyerésére igényt "szereztek, hogy az abszolutórium előkészítése végett indexüket, érettségi bizonyítványukat, születési bizonyítványukat, katonakönyvüket, esetleg miniszteri végzést hozzá május hónap 5-ig bezárólag nyújtsák be. (Dadogók tanítóinak tanfolyama.) A képesítő tanfolyam tanárok, tanítók és tanítónők részére a dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására az idén is július hónapban lesz. A jelentkezők közül tíz, egyenként 100 korona állami segítséget kap, a vidékiek pedig ingyen lakást. A folyamodványok a közoktatásügyi miniszterhez május 20-áig nyújtandók be. Közelebbi felvilágosítást ad a tan-