Pesti Napló, 1904. május (55. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-25 / 144. szám

4b x Budapest, szerda ________PESTI NAPLÓ._________­ 1904. május 25. 144.­ szám, KÖZGAZDASÁG. "A búzaárak. A nagy szárazságot követő eső nem igen elégítette ki a kedélyeket a gabonatőzs­dén. Eleintén úgy látszott, hogy, a nagy izgalom­mal várt eső nagy hatással lesz a gabonapiacra s a mesterségesen fölhajtott búzaárak a rendes ke­retek között fognak mozogni. Ebben azonban csa­lódtunk, mert már a múlt heti árniva sem tartja magát. Kezdetben az októberi búzára, mely szom­baton 8.62 koronán zárult, 8.43 koronán kötöttek üzletet. De az olcsóság nem tartott sokáig, mert néhány perc alatt behozta az árveszteséget és húsz fillérrel drágábban nagy kötések tárgya volt. A rozs és a zab 4—5 fillérrel olcsóbbodott, a ten­geri árában a beállott esős időjárás 8—10 fillér árkülönbözetet idézett elő. A budapesti gabonakereskedőkhöz érkezett je­lentések szerint a vetés állapota az ország külön­böző részeiben igen eltérő. Míg az ország északi felében elég jó, a Tiszavidéken helyenkint jobb, meg kevésbbé jó, a Dunántúl igen javult, addig a Bácskából folyton érkeznek a panaszok, amelyek­nek jogosultságát, sajnos, elvitatni nem lehet. Az ország több helyéről viszont viharokat jelentenek, így tegnap délután ismét pusztító vihar dúlt Ta­polca vidékén, Somló, Tosok, Devecser, Everics, Diós, Vashegy, Keszthely és a velük szomszédos szőlőket elverte a jég. A nép nagyon el van csüg­gedve és nagy ínségnek néz elébe. Sopronból szintén nagy vihar híre érkezik, mely több he­lyen megrongálta a­­Déli Vasút pályatestét is. Triesztből táviratozzák, hogy Felső-Olasz­­országban mindenfelé nagyon kedvezőtlen az idő­járás. Páduában és Trevizóban vihar dühöngött, mely különösen Trevizóban nagy károkat okozott. A pénzpiacról. A pénzpiac az elmúlt héten megtartotta nyugodt irányzatát, habár az igények nagyobbak voltak, mint azt várni lehetett. A jegy­bank média-kimutatása nem mutat fel olyan vissza­esést a kölcsönüzletben, mint amilyet általában vár­tak. A váltótárca 22,5 millióval csökkent, míg a múlt év hasonló időszakában ez a csökkenés 44,2 milliót tett ki. A tárca állománya is kerek 54 millió­val haladja meg a múlt évi állományt. E nagyobb igényeket az idén főleg az idézte elő, hogy az új­­orosz járadék­kölcsön kibocsátása következtében visszaözönlött magyar járadékok fölvételére vontak el nagyobb összegeket a pénzpiacról. A magán­kamatláb alakulásában is kifejezésre jutott ez a körülmény, amennyiben az 3­4%-ra emelkedett.­­ Berlinben szintén emelkedőben volt a magán­kamatláb, 31/a °/o-ról felszökött 3Vi°/o-ra. A berlini piacon is némi feszültséget vetett felszínire a média, de hát Németországban a pénzpiac szilárdsága ez évben állandó volt s igy kevés a remény rá, hogy ez a szilárdság egyhamar megszűnjék. Ultimapénz 4°/o. — Londonban e héten ismét az a hir keringett, hogy az angol bank a ka­matlábat 2Vi°/o-ra fogja leszállítani. Tény az, hogy a pénzbőség állandó, de a bank kormányzósága nem látta elérkezettnek az időt, hogy a kamatlábat rövid időn belül harmad­szor megváltoztassa. A japáni kölcsön hatás nél­kül vonult el a pénzpiac fölött. — Párisban, mi­után az orosz járadékot elhelyezték, hamarosan helyre fog állani a piac régi felvevő képessége. A magánkamatláb 2%, míg az államkincstár a kincs­tári jegyek kamatlábát 1V2 %-ról l°/o-ra szállította le. — Ne­w-Y­o­r­k­ba­n kedvező a pénzpiac helyzete. A főtanács illése. B­é­c­s b­e­l­jelentik, hogy az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa csütörtökön, e hónap 26-án Bécsben ülést tart. A jegybank a ka­matláb mérsékléséről ez alkalommal nem fog dönteni. A csütörtöki ülésen ki fogja mondani a fő­tanács, hogy a forgalomban levő 15 millió korona értékű 40 h0 évre szóló záloglevelekből 10 milliónyit kisorsol s hogy a hátralevő összeget is legközelebb felmondják. A bank, miután a tulajdonosoknak öt­ven esztendőre szóló zálogleveleket fog cserébe kí­nálni, mintegy háromnegyed százalékot fog keresni e tranzakción. A katonai kölcsön. Az új katonai szükségletek födezése céljából tudvalévően 400 millió koronás új kölcsönre lesz szükség. Megindultak már a találga­tások is, hogy mily módon s minő feltételek mellett fogjuk fölvenni a kölcsönt. A dolgok eddigi állása szerint a legvalószínűbb az, hogy ez a kölcsön nem lesz közös, hanem mindegyik állam külön fogja felvenni a kvóta szerint reáeső részt. A költ­ségszükségletet járadékok kibocsátásával fogják be­szerezni. Már most, hogy a típus négyszázalékos koronajáradék, avagy törlesztéses járadék lesz-e, még nincsen megállapítva. A kibocsátásra előrelát­hatólag csak a jövő év elején kerül a sor. Egy népjóléti kérdés. Több ízben közöl­tünk már cikkeket a házinyúl tenyésztéséről és érté­kesítéséről. Húsa ebben a koplaló és már-már lóhús­­evés terére lépő országban elsőrangú fontosságú, gereznája pedig, mint export-cikk, szintén elég nagy­jelentőségű. Nagy visszhangot is keltettek figyelmez­tető cikkeink, mert halomszámra érkeznek hozzánk kérdezősködések, hogy hol és miként kapható a te­­nyészanyag; ki fogja a gereznákat értékesíteni; ki­től lehet útbaigazítást kapni a tenyésztésre. E kérdések legtöbbjére megfelel Andrássovits Géza m. kir. gazdasági intézőnek most megjelent 100 oldalra terjedő és számos ábrával díszített köny­vecskéje: «Hézinyúl-tenyésztés és értékesítés.» A szerző, talán, hogy a reklám színét kerülje, nem ne­vezi meg azon tenyésztőket, akiknél az első anyag beszerezhető volna. Mi kinyomattunk volna vagy félszáz címet és az ott kapható fajták árait és kri­tikáját, mert így az olvasó joggal lesz kénytelen levélben a szerzőhöz (II. Erőd­ utca 8.) fordulni, hogy könyvének elolvasása után fölmerült kételyeit eloszlassa. Mindazonáltal igen hasznos és becses gazdasági útmutatást ad e művecske írója orszá­gunk széles rétegeinek. Mert tanító, jegyző, kisgazda, szőlőmivelő, sőt sportból a gazdag nagybirtokos is, szóval minden vidéken lakó számára feltétlenül hasz­nos új ösvényt mutat a jobb életmód, vagy a gazda­godás felé. Éppen ez okból kifogásoljuk a mű­vecske 2 koronás árát. Mert kétségtelenül megéri a szerző fáradtsága és az eszme propagálása ezt a költséget. Ámde a kisexisztenciák között való elterjesztést abban a mértékben, amilyenben e gaz­dasági ügynek a nyilvánosságra szüksége van, csak tízfilléres vagy ingyenes terjesztésben találhatná meg. És miután tanár­ember nem képes a közért ingyen-munkát végezni, a földművelési kormány, a­melynek a Csorbatóra is akadtak fölösleges milliói, egy második és még beszerzési címekkel bővített nép­szerű kiadást rendezhetne ingyenes vagy filléres szétosztásra. Mert ha igazán karnivorák és nem ve­getáriánus faj vagyunk, akkor a nyúltenyésztés­­vinne legközelebb a fogyasztóképesség emez irá­nyához. És ha­­ a 11­­­á­n miniszter, kinek demokra­tizáló jóindulatát nem vonjuk kétségbe, IV. Henrik francia király mondását variálni hajlandó, nem fog nyugodni, míg a szegény embernek vasárnaponkint csirke helyett nyúl nem fő a fazekában. Akiknek furcsának tűnik az a hév, melylyel az olcsó és jó húsfogyasztás mellett agitálunk, gondoljanak a bur­gonya mai gazdasági fontosságára és világtáplál­kozási jelentőségére, úgy, hogy az angol Drake, aki Amerikából ezt a sokáig kicsinyeit növényt be­hozta, Európa legnagyobb jóltevőjének nevezhető. Ma, midőn országunk népénél a húsfogyasztás már minimális és a faji erő rovására hanyatlik táplál­kozásunk, minden új természetes táplálkozási esz­mét melegen föl kell karolnunk, hogy a népjólét el­lenségének, az éhezés és nélkülözés szociális és örökkön szomorú problémájának megoldásához mind közelebb érjünk Az ipari jogvédelem. Berlinből táv­iratozzák : Az ipari jogvédelemről tanácskozó kon­gresszuson, amely ma reggel nyílt meg, Magyaror­szágot dr. B­a­ls­a­y Lajos miniszteri tanácsos és dr. M­a­r­­­c­h Jenő miniszteri fogalmazó képviseli hivatalosan. De küldött képviselőt a magyarországi szabadalmi ügyvivők, a feltalálók és mérnökök egyesülete is. A megnyitóbeszédek során felszólalt dr. Balsai miniszteri tanácsos is, aki Magyarország szimpátiáját fejezte ki Németország irányában, s a magyar kormány nevében válaszolva, hangsúlyozta, hogy ha a kongresszus legközelebbi ülésezéseinek egyikét Magyarország vendégszerető fővárosában tartja, a külállamok meg fognak győződhetni, hogy a magyar ipari törvényhozás is eleget tesz a nem­zetközi követelményeknek. A jövő héten megkez­dődnek a tárgyalások Ausztria-Magyarország és Németország között az ipari jogokról, nevezetesen első­sorban a szabadalmi és védjegyügyre vonat­kozólag. Ebből az okból Balsai miniszteri taná­csos mint a kormány képviselője, még továbbra is Berlinben marad. A fiumei torpedógyár, Fiuméból táv­iratozzák . A fiumei torpedó­vár annyira el van halmozva megrendelésekkel, hogy a munkások szá­mát tetemesen szaporítják. Jelenleg munkában van Ausztria-Magyarország részére 115, Franciaország részére 126, Oroszország részére 94, Olaszország részére 60, Svéd- és Norvégia részére 24 és Hol­landia részére 12 torpedó. Ezenkívül Olaszország 17 kompresszort, későbbi szállításra utóbbi 70 kompresszort rendelt. A megrendelésekkel a gyár négy-öt esztendeig lesz elfoglalva. Jelenleg svéd tisztek időznek a fiumei torpedógyárban tanulmá­nyozás céljából. A mezőgazdasági malmok és az ipar­törvény. Az Országos Molnáregyesület panaszt emelt a kereskedelmi minisztériumban, hogy a mező­­gazdasági malmok igen gyakran saját szükségletük fedezésén kívül mások részére is darálnak és őröl­nek, s e jogosulatlan versenynyel jelentékeny kárt okoznak a malomiparnak. A miniszter e panasz folytán valamennyi másodfokú iparhatósághoz ren­deletet intézett, amelyben kijelenti, hogy a mező­­gazdasági termelés, valamint az azzal összefüggő mellékiparágak, amennyiben azok leginkább az illető mezőgazdaságban előállított nyerstermények feldolgozására szorítkoznak, nem­ esnek az ipar-­ törvény rendelkezései alá. Aírhelyt azonban az illető ipari foglalkozás nem magában a gazdaságban, ta­lálja alapját, vagy ha alapját találja ugyan, de ez alapot elhagyva, az üzemet idegen termékek vagy legalább túlnyomó részben ilyenek feldolgo­zására­ alapítja, megszűnik annak mellékiparági minősége s ez esetben arra az ipartörvény rendelkezései min­den tekintetben irányadók. Kiállítási tanulmányút, G­e­ll­é­r­i Mórt, az Országos Iparegyesület igazgatóját a kereskedelem­ügyi miniszter kiküldötte a St.­Louisban rendezett nemzetközi kiállítás tanulmányozására. Távolléte alatt dr. Soltész Adolf egyesületi titkár helyet­­tesíti az egyesület ügyeinek vezetésében. Egy iparvállalat válsága. Ismét egy nagy magyar iparvállalat került válságba. A «Szepességi Vászon és Pamutfehérítő Részvény­társaság »-ról van szó. A baj oka az, hogy a kormány, mely a gyár­nak 170.000 korona segítséget adott, most ezt meg­vonni szándékozik, mert a vállalat az előírt beruhá­zásokat nem teljesíti. Ezért a főrészvényesek a vál­lalatot leloszl­atni szándékoznak. A vállalat 1881-ben alakult s az 1902-ik évi mérlegben a veszteség 23.964 koronával szerepel. A Dunagőzhajózási Társaság kötvényét A Duna Gőzhajózási Társaság annak idején a Frankó-Osztrák­ és a Frankó-Magyar bankoktól 3 millió forint 6 százalékos kötvénykölcsönt vett fel. A társaság e kötvényeket konvertálni akarta, de a szerződésből kifolyólag a konverzió elé akadályok gördültek. A vitás szerződési pontok tisztázása cél­jából a társaság most a bécsi «Handelsgerichtnél] pert indított, amelynek folyamán fog eldőlni, várjon a társaságnak joga van-e a konverziót keresztül­vinni. Franciaország és a borvámklauzula. Az olasz kereskedelmi szerződés megkötése dolgá­ban még folynak a tárgyalások s máris megindult Franciaországban az agitáció, mely követeli, hogy a francia borok hasonló elbánásban részesüljenek, mint az olasz borok. Parisból táviratozzák, hogy az olasz kormány eddig semmmiféle lépést se tett a francia kormány­nál, hogy Franciaországot a borvám kérdésében a legtöbb kedvezmény jogáról való lemondásra rá­bírja. Nem is valószínű, hogy a francia kormány, erre egyáltalában hajlandó volna. Francia felfo­gás szerint a borvám kérdése így áll: a Franciaor­szág és Ausztria-Magyarország közti kereskedelmi összeköttetéseket jelenleg az 1884. évi egyezmény szabályozza, amely mindkét államnak a legtöbb ked­vezmény jogát biztosítja. E szerint a francia boro­kat az Ausztria-Magyarországba való bevitelnél ugyanaz a mérsékelt vám illette volna meg, ame­lyet az olasz boroknak megadtak, de a mérsékelt tarifa alkalmazását Franciaországgal szemben meg­tagadta. Ennek az volt a következménye, hogy Olaszország a bérbevitelt Ausztria-Magyarországba Franciaország nagy kárára monopolizálta. Most Ausztria-Magyarország a kereskedelmi szerződést Olaszországnak felmondta, de hatályát 1904. szep­tember végéig meghoszszabbította. Ez­t ideiglenes megegyezésnél a borvámklauzulát elejtették,^ a vám tehát az olasz borokra ma ugyanaz,­ mint a francia borokra. Az esetben, ha a kérdés a ka­marában szóba kerül, a francia kormánynak az lesz az álláspontja, hogy minden engedményt, me­lyet nyújthat, fegyverül fog a kereskedelmi szer­ződési tárgyalásokra fentartani, és ez okból még a konvertált magyar koronajáradéknak a párisi tőzsdén való jegyzését sem engedte meg* Ugyan­így fog a borkérdésben is eljárni. Gyapjúiparosok nemzetközi kongresszusa. Zürichből táviratozzák . Ma délelőtt tizenegy órakor összeült a gyapjuiparosok nemzetközi kongresszusa, melynek az a célja, hogy a gyapjúipart megvédje a spekuláció túlkapásai ellen. A kongresszuson a legtöbb állam képviselve van. Külföldi szaktudósítók: úgy a földmivelésügyi miniszter, mint a kereskedelemügyi miniszter több kül­földi, ránk nézve a bevitel és kivitel szempontjából fontos országban szaktudós­tokat alkalmaz akiknek ki-

Next