Pesti Napló, 1904. május (55. évfolyam, 121-150. szám)
1904-05-25 / 144. szám
4b x Budapest, szerda ________PESTI NAPLÓ._________ 1904. május 25. 144. szám, KÖZGAZDASÁG. "A búzaárak. A nagy szárazságot követő eső nem igen elégítette ki a kedélyeket a gabonatőzsdén. Eleintén úgy látszott, hogy, a nagy izgalommal várt eső nagy hatással lesz a gabonapiacra s a mesterségesen fölhajtott búzaárak a rendes keretek között fognak mozogni. Ebben azonban csalódtunk, mert már a múlt heti árniva sem tartja magát. Kezdetben az októberi búzára, mely szombaton 8.62 koronán zárult, 8.43 koronán kötöttek üzletet. De az olcsóság nem tartott sokáig, mert néhány perc alatt behozta az árveszteséget és húsz fillérrel drágábban nagy kötések tárgya volt. A rozs és a zab 4—5 fillérrel olcsóbbodott, a tengeri árában a beállott esős időjárás 8—10 fillér árkülönbözetet idézett elő. A budapesti gabonakereskedőkhöz érkezett jelentések szerint a vetés állapota az ország különböző részeiben igen eltérő. Míg az ország északi felében elég jó, a Tiszavidéken helyenkint jobb, meg kevésbbé jó, a Dunántúl igen javult, addig a Bácskából folyton érkeznek a panaszok, amelyeknek jogosultságát, sajnos, elvitatni nem lehet. Az ország több helyéről viszont viharokat jelentenek, így tegnap délután ismét pusztító vihar dúlt Tapolca vidékén, Somló, Tosok, Devecser, Everics, Diós, Vashegy, Keszthely és a velük szomszédos szőlőket elverte a jég. A nép nagyon el van csüggedve és nagy ínségnek néz elébe. Sopronból szintén nagy vihar híre érkezik, mely több helyen megrongálta aDéli Vasút pályatestét is. Triesztből táviratozzák, hogy Felső-Olaszországban mindenfelé nagyon kedvezőtlen az időjárás. Páduában és Trevizóban vihar dühöngött, mely különösen Trevizóban nagy károkat okozott. A pénzpiacról. A pénzpiac az elmúlt héten megtartotta nyugodt irányzatát, habár az igények nagyobbak voltak, mint azt várni lehetett. A jegybank média-kimutatása nem mutat fel olyan visszaesést a kölcsönüzletben, mint amilyet általában vártak. A váltótárca 22,5 millióval csökkent, míg a múlt év hasonló időszakában ez a csökkenés 44,2 milliót tett ki. A tárca állománya is kerek 54 millióval haladja meg a múlt évi állományt. E nagyobb igényeket az idén főleg az idézte elő, hogy az újorosz járadékkölcsön kibocsátása következtében visszaözönlött magyar járadékok fölvételére vontak el nagyobb összegeket a pénzpiacról. A magánkamatláb alakulásában is kifejezésre jutott ez a körülmény, amennyiben az 34%-ra emelkedett. Berlinben szintén emelkedőben volt a magánkamatláb, 31/a °/o-ról felszökött 3Vi°/o-ra. A berlini piacon is némi feszültséget vetett felszínire a média, de hát Németországban a pénzpiac szilárdsága ez évben állandó volt s igy kevés a remény rá, hogy ez a szilárdság egyhamar megszűnjék. Ultimapénz 4°/o. — Londonban e héten ismét az a hir keringett, hogy az angol bank a kamatlábat 2Vi°/o-ra fogja leszállítani. Tény az, hogy a pénzbőség állandó, de a bank kormányzósága nem látta elérkezettnek az időt, hogy a kamatlábat rövid időn belül harmadszor megváltoztassa. A japáni kölcsön hatás nélkül vonult el a pénzpiac fölött. — Párisban, miután az orosz járadékot elhelyezték, hamarosan helyre fog állani a piac régi felvevő képessége. A magánkamatláb 2%, míg az államkincstár a kincstári jegyek kamatlábát 1V2 %-ról l°/o-ra szállította le. — New-Yorkban kedvező a pénzpiac helyzete. A főtanács illése. Bécs beljelentik, hogy az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa csütörtökön, e hónap 26-án Bécsben ülést tart. A jegybank a kamatláb mérsékléséről ez alkalommal nem fog dönteni. A csütörtöki ülésen ki fogja mondani a főtanács, hogy a forgalomban levő 15 millió korona értékű 40 h0 évre szóló záloglevelekből 10 milliónyit kisorsol s hogy a hátralevő összeget is legközelebb felmondják. A bank, miután a tulajdonosoknak ötven esztendőre szóló zálogleveleket fog cserébe kínálni, mintegy háromnegyed százalékot fog keresni e tranzakción. A katonai kölcsön. Az új katonai szükségletek födezése céljából tudvalévően 400 millió koronás új kölcsönre lesz szükség. Megindultak már a találgatások is, hogy mily módon s minő feltételek mellett fogjuk fölvenni a kölcsönt. A dolgok eddigi állása szerint a legvalószínűbb az, hogy ez a kölcsön nem lesz közös, hanem mindegyik állam külön fogja felvenni a kvóta szerint reáeső részt. A költségszükségletet járadékok kibocsátásával fogják beszerezni. Már most, hogy a típus négyszázalékos koronajáradék, avagy törlesztéses járadék lesz-e, még nincsen megállapítva. A kibocsátásra előreláthatólag csak a jövő év elején kerül a sor. Egy népjóléti kérdés. Több ízben közöltünk már cikkeket a házinyúl tenyésztéséről és értékesítéséről. Húsa ebben a koplaló és már-már lóhúsevés terére lépő országban elsőrangú fontosságú, gereznája pedig, mint export-cikk, szintén elég nagyjelentőségű. Nagy visszhangot is keltettek figyelmeztető cikkeink, mert halomszámra érkeznek hozzánk kérdezősködések, hogy hol és miként kapható a tenyészanyag; ki fogja a gereznákat értékesíteni; kitől lehet útbaigazítást kapni a tenyésztésre. E kérdések legtöbbjére megfelel Andrássovits Géza m. kir. gazdasági intézőnek most megjelent 100 oldalra terjedő és számos ábrával díszített könyvecskéje: «Hézinyúl-tenyésztés és értékesítés.» A szerző, talán, hogy a reklám színét kerülje, nem nevezi meg azon tenyésztőket, akiknél az első anyag beszerezhető volna. Mi kinyomattunk volna vagy félszáz címet és az ott kapható fajták árait és kritikáját, mert így az olvasó joggal lesz kénytelen levélben a szerzőhöz (II. Erőd utca 8.) fordulni, hogy könyvének elolvasása után fölmerült kételyeit eloszlassa. Mindazonáltal igen hasznos és becses gazdasági útmutatást ad e művecske írója országunk széles rétegeinek. Mert tanító, jegyző, kisgazda, szőlőmivelő, sőt sportból a gazdag nagybirtokos is, szóval minden vidéken lakó számára feltétlenül hasznos új ösvényt mutat a jobb életmód, vagy a gazdagodás felé. Éppen ez okból kifogásoljuk a művecske 2 koronás árát. Mert kétségtelenül megéri a szerző fáradtsága és az eszme propagálása ezt a költséget. Ámde a kisexisztenciák között való elterjesztést abban a mértékben, amilyenben e gazdasági ügynek a nyilvánosságra szüksége van, csak tízfilléres vagy ingyenes terjesztésben találhatná meg. És miután tanárember nem képes a közért ingyen-munkát végezni, a földművelési kormány, amelynek a Csorbatóra is akadtak fölösleges milliói, egy második és még beszerzési címekkel bővített népszerű kiadást rendezhetne ingyenes vagy filléres szétosztásra. Mert ha igazán karnivorák és nem vegetáriánus faj vagyunk, akkor a nyúltenyésztésvinne legközelebb a fogyasztóképesség emez irányához. És ha a 11án miniszter, kinek demokratizáló jóindulatát nem vonjuk kétségbe, IV. Henrik francia király mondását variálni hajlandó, nem fog nyugodni, míg a szegény embernek vasárnaponkint csirke helyett nyúl nem fő a fazekában. Akiknek furcsának tűnik az a hév, melylyel az olcsó és jó húsfogyasztás mellett agitálunk, gondoljanak a burgonya mai gazdasági fontosságára és világtáplálkozási jelentőségére, úgy, hogy az angol Drake, aki Amerikából ezt a sokáig kicsinyeit növényt behozta, Európa legnagyobb jóltevőjének nevezhető. Ma, midőn országunk népénél a húsfogyasztás már minimális és a faji erő rovására hanyatlik táplálkozásunk, minden új természetes táplálkozási eszmét melegen föl kell karolnunk, hogy a népjólét ellenségének, az éhezés és nélkülözés szociális és örökkön szomorú problémájának megoldásához mind közelebb érjünk Az ipari jogvédelem. Berlinből táviratozzák : Az ipari jogvédelemről tanácskozó kongresszuson, amely ma reggel nyílt meg, Magyarországot dr. Balsay Lajos miniszteri tanácsos és dr. March Jenő miniszteri fogalmazó képviseli hivatalosan. De küldött képviselőt a magyarországi szabadalmi ügyvivők, a feltalálók és mérnökök egyesülete is. A megnyitóbeszédek során felszólalt dr. Balsai miniszteri tanácsos is, aki Magyarország szimpátiáját fejezte ki Németország irányában, s a magyar kormány nevében válaszolva, hangsúlyozta, hogy ha a kongresszus legközelebbi ülésezéseinek egyikét Magyarország vendégszerető fővárosában tartja, a külállamok meg fognak győződhetni, hogy a magyar ipari törvényhozás is eleget tesz a nemzetközi követelményeknek. A jövő héten megkezdődnek a tárgyalások Ausztria-Magyarország és Németország között az ipari jogokról, nevezetesen elsősorban a szabadalmi és védjegyügyre vonatkozólag. Ebből az okból Balsai miniszteri tanácsos mint a kormány képviselője, még továbbra is Berlinben marad. A fiumei torpedógyár, Fiuméból táviratozzák . A fiumei torpedóvár annyira el van halmozva megrendelésekkel, hogy a munkások számát tetemesen szaporítják. Jelenleg munkában van Ausztria-Magyarország részére 115, Franciaország részére 126, Oroszország részére 94, Olaszország részére 60, Svéd- és Norvégia részére 24 és Hollandia részére 12 torpedó. Ezenkívül Olaszország 17 kompresszort, későbbi szállításra utóbbi 70 kompresszort rendelt. A megrendelésekkel a gyár négy-öt esztendeig lesz elfoglalva. Jelenleg svéd tisztek időznek a fiumei torpedógyárban tanulmányozás céljából. A mezőgazdasági malmok és az ipartörvény. Az Országos Molnáregyesület panaszt emelt a kereskedelmi minisztériumban, hogy a mezőgazdasági malmok igen gyakran saját szükségletük fedezésén kívül mások részére is darálnak és őrölnek, s e jogosulatlan versenynyel jelentékeny kárt okoznak a malomiparnak. A miniszter e panasz folytán valamennyi másodfokú iparhatósághoz rendeletet intézett, amelyben kijelenti, hogy a mezőgazdasági termelés, valamint az azzal összefüggő mellékiparágak, amennyiben azok leginkább az illető mezőgazdaságban előállított nyerstermények feldolgozására szorítkoznak, nem esnek az ipar- törvény rendelkezései alá. Aírhelyt azonban az illető ipari foglalkozás nem magában a gazdaságban, találja alapját, vagy ha alapját találja ugyan, de ez alapot elhagyva, az üzemet idegen termékek vagy legalább túlnyomó részben ilyenek feldolgozására alapítja, megszűnik annak mellékiparági minősége s ez esetben arra az ipartörvény rendelkezései minden tekintetben irányadók. Kiállítási tanulmányút, Gelléri Mórt, az Országos Iparegyesület igazgatóját a kereskedelemügyi miniszter kiküldötte a St.Louisban rendezett nemzetközi kiállítás tanulmányozására. Távolléte alatt dr. Soltész Adolf egyesületi titkár helyettesíti az egyesület ügyeinek vezetésében. Egy iparvállalat válsága. Ismét egy nagy magyar iparvállalat került válságba. A «Szepességi Vászon és Pamutfehérítő Részvénytársaság »-ról van szó. A baj oka az, hogy a kormány, mely a gyárnak 170.000 korona segítséget adott, most ezt megvonni szándékozik, mert a vállalat az előírt beruházásokat nem teljesíti. Ezért a főrészvényesek a vállalatot leloszlatni szándékoznak. A vállalat 1881-ben alakult s az 1902-ik évi mérlegben a veszteség 23.964 koronával szerepel. A Dunagőzhajózási Társaság kötvényét A Duna Gőzhajózási Társaság annak idején a Frankó-Osztrák és a Frankó-Magyar bankoktól 3 millió forint 6 százalékos kötvénykölcsönt vett fel. A társaság e kötvényeket konvertálni akarta, de a szerződésből kifolyólag a konverzió elé akadályok gördültek. A vitás szerződési pontok tisztázása céljából a társaság most a bécsi «Handelsgerichtnél] pert indított, amelynek folyamán fog eldőlni, várjon a társaságnak joga van-e a konverziót keresztülvinni. Franciaország és a borvámklauzula. Az olasz kereskedelmi szerződés megkötése dolgában még folynak a tárgyalások s máris megindult Franciaországban az agitáció, mely követeli, hogy a francia borok hasonló elbánásban részesüljenek, mint az olasz borok. Parisból táviratozzák, hogy az olasz kormány eddig semmmiféle lépést se tett a francia kormánynál, hogy Franciaországot a borvám kérdésében a legtöbb kedvezmény jogáról való lemondásra rábírja. Nem is valószínű, hogy a francia kormány, erre egyáltalában hajlandó volna. Francia felfogás szerint a borvám kérdése így áll: a Franciaország és Ausztria-Magyarország közti kereskedelmi összeköttetéseket jelenleg az 1884. évi egyezmény szabályozza, amely mindkét államnak a legtöbb kedvezmény jogát biztosítja. E szerint a francia borokat az Ausztria-Magyarországba való bevitelnél ugyanaz a mérsékelt vám illette volna meg, amelyet az olasz boroknak megadtak, de a mérsékelt tarifa alkalmazását Franciaországgal szemben megtagadta. Ennek az volt a következménye, hogy Olaszország a bérbevitelt Ausztria-Magyarországba Franciaország nagy kárára monopolizálta. Most Ausztria-Magyarország a kereskedelmi szerződést Olaszországnak felmondta, de hatályát 1904. szeptember végéig meghoszszabbította. Ezt ideiglenes megegyezésnél a borvámklauzulát elejtették,^ a vám tehát az olasz borokra ma ugyanaz, mint a francia borokra. Az esetben, ha a kérdés a kamarában szóba kerül, a francia kormánynak az lesz az álláspontja, hogy minden engedményt, melyet nyújthat, fegyverül fog a kereskedelmi szerződési tárgyalásokra fentartani, és ez okból még a konvertált magyar koronajáradéknak a párisi tőzsdén való jegyzését sem engedte meg* Ugyanígy fog a borkérdésben is eljárni. Gyapjúiparosok nemzetközi kongresszusa. Zürichből táviratozzák . Ma délelőtt tizenegy órakor összeült a gyapjuiparosok nemzetközi kongresszusa, melynek az a célja, hogy a gyapjúipart megvédje a spekuláció túlkapásai ellen. A kongresszuson a legtöbb állam képviselve van. Külföldi szaktudósítók: úgy a földmivelésügyi miniszter, mint a kereskedelemügyi miniszter több külföldi, ránk nézve a bevitel és kivitel szempontjából fontos országban szaktudóstokat alkalmaz akiknek ki-