Pesti Napló, 1905. január (56. évfolyam, 1-31. szám)
1905-01-22 / 22. szám
22. szám, Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1905. január 22. 13 T — Befagyott a Duna. Az utóbbi napok tartós hidege következtében a Duna mind erősebb zajlásnak indult. A folyam két partján széles jégperem képződött s az óriási jégtáblák mind lassabban úsztak lefelé a keskenynyé vált vizszinen. Ma délben pont tizenkét órakor a jég a fővárosban megállott, s most a két part közt hatalmas jégpáncél borítja a Dunát. A dunaparti rendőrség éber figyelemmel őrködik, hogy senki a jégre ne menjen, mert a zajló jég nem egyenlegen állott be s az egyik partról a másikra való átkelés a legnagyobb mértékben veszedelmes. — A bécsi orosz katonai attasé kártyaafférja. Bécsből jelentik, hogy a «Wiener Allgeeine Zeitung» szenzációs kártyaafféről ad hírt. E szerint a bécsi Jockey-Clubban két hét óta rendkívül nagy kártyaveszteségei vannnak ,akov Siugen orosz katonai attasénak. Egyes estéken vesztesége meghaladja a 90.000 koronát. Az attasé eddig állítólag másfélmillió koronát veszített. — József főherceg verbunkosának halála. Kecskemétről jelentik, hogy Szabó László nyugalmazott Palatinus-huszárezredbeli kapitány, várgedei födbirtokos, kilencvenkétéves korában Várgedén meghalt. Mint az egykori híres Palatínushuszárezred toborzó-parancsnoka, 1845-ben ő tette József főherceg fejére Jászberényben a huszárcsákót az egész ezredet. József főherceg nagy szeretettel emlékezett meg róla mindég s meg is látogatta őt várgedei magányában. — Orvosszakértők Syveton haláláról. Fámból jelentik, hogy a Syveton hala ügyében megejtett orvosi vizsgálatról szóló jelntések már Boucard vizsgálóbírónál vannak, aki azokat terjedelmes előterjesztésbe foglalta egybe. Az orvosi vélemények, amelyeket Pouchet, Bordás, Ogier, Girad és Jocquet terjesztettek elő, csaknem egybehangzóan azt mondják, hogy a haláleset bekövetkezése olyan körülmények között, mint Syveronné előadta, nincs ugyan kizárva, de nem valószínű. Az illetőnek, aki száját a gázkályha csövére teszi, míg a kiömlő géz megöli, valósággal elképzelhetetlen lelkierőt kell ugyanis kifejteni, mely szinte felüláll az emberi akaraterő határain. Syveton boncolása alkalmával vérében 176 százalék szénoxidot állapítottak meg, ami azt bizonyítja, hogy halálát majdnem teljesen tiszta világítógáz beszívása okozta. Sweton hagyatékára vonatkozólag azt jelentik Brüsszelből, hogy az igazságügyminiszter rendeletére ma délután titkos ülésben fogják eldönteni azt a kérdést, hogy a Sweton vasszekrényében talált iratokat a francia hazafias ligának kiszolgáltassák-e? — Elsülyedt hajó. Hamburgba távirat érkezett, amely kin is hozta, hogy az «Elisabeth Abda» hajó az Északi tengeren elsülyedt és egész személyzete a tengerbe veszett. — Házasság:. M o r e 11 i Gusztáv, a hírneves fametszőnek s a m. kir. iparművészeti iskola tanárának leányát, Margitot, eljegyezte Pachmann István. Gombik Lajos ma vezeti oltár elé özv. Takács Antalné leányát irmát, Budapesten. A következő családi jelentést kaptuk: Wetzel Gyula dr. a szabadalmi tanács elnöke és neje Vaga Katalin tudatják, hogy György link eljegyezte néhai meszléni Meszlény Lajos volt országgyűlési képviseő és neje eörményesi és karánsebesi Fiáth Mária leányát Márthát, Francois Cézár pezsgőgyáros ma délelőtt tartotta esküvőjét Knausz Fanny kisasszonyával. Keleti Henrik postatakarékpénztári tisztviselő, cs. és kir. tartalékos hadnagy, eljegyezte özv. Herzfelder L. Lajosné leányát, Olga kisasszony. — Zirzon Janka emlékezete. A Mária Dorottya Egyesület tanítónői szakosztálya ma este fél hat órakor az Andrássy-úti felsőbb leányiskola dísztermében ünneplés üléssel áldozott Zirzen Janka emlékezetének. Az élesen jelen volt dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, Molnár Viktor miniszteti tanácsos, Lázárné Kasztner Janka, az «Erzsébet» állami nőiskola igazgatója, Csiky Káménné, dr. Havassy Gyuláné, Torday Grail Erzsi, özvegy Hérics Károlyné, s a tanügyi világnak még számos előkelősége és nagy és díszes közönség. Sebestyénné Stetina Lona elnöki megnyitója után a Budai Tanítóképző dalárdája a «Himnusz»-t énekelte, majd Berta Ilona mintegy háromnegyedórai nagyérdekű előadásban domborította ki Zrzen Janka egyéniségét és ecsetelte nagy horderejű működésének legjellemzőbb vonásait attól az időtől kezdve, amidőn 1840-ben, mint tizenhatéves leány, hazánk nőnevelésének úttörőjévé szegődött, több mint félszázados, nemes buzgalomra örökifjú munkásságának legvégéig, amelylyel részesévé vált báró Eötvös József halhatatlanságának, akiek a nemzeti nőnevelésre vonatkozó eszméit ő vitte győzelemre. A szép előadás végeztével Berzeviczy Albert miniszter volt az első, aki üdvözölte az előadót. A dalárda végül egy gyászdalt, majd a „Szózat»-ot énekelte, amivel a kegyeletes ünnep véget ért. — A kinyilatkoztatás. Berlinnek szenzációs vallási vitája van. Fischer D. lelkész a német protestánsgyűlésen előadást tartott és azt fejtegette, hogy a kinyilatkoztatást pragmatikus értelemben nem lehet akceptálni és elvetendőnek jelentette ki a Krisztus-imádást is. E nyilatkozataiért az ortodox körök intrikájára a konzisztórium a hatvanéves lelkészt mint valami iskolásgyermeket megleckéztette, lepiszkolta, azt mondva a többi közt, hogy éretlen felfogású. Ekkor egy nagy egyházi liberális felfogású gyülekezet magáévá tette Fischer ügyét és követelte, hogy Fischer felfogásának teljes joga legyen érvényesülni az evangélikus egyházban. Állásfoglalásáról az egyházi gyülekezet nyilatkozatot is adott ki és ebben a többi közt ezeket mondja: Meg vagyunk győződve, hogy a méltatlan agitáció kevésbbé irányul Fischer lelkész ellen, mint inkább a teológiai véleménynyilvánítás szabadsága ellen és célja, hogy megfoszsza függetlenségétől a lelkészeket tudományos kutatásukban és ennek nyilvánosságra hozatalában. Síkra kell szállanunk a tudományos kutatás függetlenségének és szabadságának érdekében. Mert sem az úgynevezett iterális, sem az úgynevezett pozitivista vallási felfogás nem ér semmit, ha az parancsszóra történik. A szabadság jegyében kell születnie és a lelkészi kar szellemi függetlenségére soha sincs nagyobb szükség, mint mostanában. A lelkészi karra mint valami átok nehezedik a hazugság, ez a magyarázata részben annak, hogy az emberek elfordulnak az egyháztól. Követeljük jogunkat, hogy az evangélium tudományos felismeréseit a szószéken és vallásoktatásban szabadért hirdethessük és azoknak, akik előtt az összes vallások elemei kétségessé vátak, hirdethessük a dogma és a vallás közt való külömbséget, azt, amiben a múló külsőség az örök igazságtól külömbözik. Ezt kötelességünknek ismerjük és ebből nem engedhetünk. Nem tehetünk ezt igazság ellenére, hanem az igazság érdekében. Az ortodoxokat valósággal megdöbbentette e radikális felfogású álásfoglalás és lapjaikban heves harcot folytatnak a felvilágosult tábor ellen, azt mondva, hogy ezeknek nincs helyük többé az evangélikus egyházi karban. — Sikkasztás a bártfai takarékpénztárban. Bánfáról jelentik . A lapokban megjelent ama hírrel szemben, hogy a bártfai takarékpénztár 200.000 korona erejéig megkárosíttatott volna, a bártfai takarékpénztár igazgatósága kijelenti, hogy az összes kár 100,000 korona az összeg azonban az igazgató vagyonából teljesen megtérül s így az intézet tényagi kárt nem szenved. A betevők fele atoll kedélye csnlapulóban van. — Az eltoloncolt királyné. Mikor néhány hétlel ezelőtt a szász király volt neje, Montignoso grófnő hirteen megjelent Drezdában, de kényszerítették az elutazásra. Keil szocialista képviselő a fenti cím alatt cikket írt a «Schwäbische Tagwacht»-ba. Az ügyészség felségsértés büntette miatt a képviselő kiadását kérte a képviselőháztól, mely a megkeresést kiadta a mentelmi bizottságnak. Megtörténik-e a kiadás vagy sem, mellékes, a dolog érdekessége, hogy az ügyészség megkeresése mellett a szász királynak, Frigyes Ágostnak saját kezűleg írott vádindítványa feküdt, amiből kitetszik, hogy a király a felségsértési ügyeket sajátkezűen kezeli és indíttatja meg. — A szenátor fia, Párisból jelentik, hogy a világhétté egyik legkiválóbb harcosának, D’Estournello szenátornak tizenhétesztendős fia, tegnap a Versailles—párisi vonalon főbelőtte magát és a homlokán könny sebesülést szenvedett. Tettének okát nem mondja meg. — Tűz egy petróleumgyárban. A középponti tüzőrségen naiy rialmat okozott ma délben az a hír, hogy a külső soroksár,utón levő petróleumgyár ég. Csakhamar kivonult a tűzhöz az egész pesti tüzőrség Blaschnek segédtiszt vezetésével, de mire a tűzoltók az állítólag égő petróleumgyárhoz érkeztek, minden veszedelem elmúlt, s kiderült, hogy maga a tűz, amely oly nagy ijedséget okozott, égi szén jelentéktelen volt. A Budapesti Ásványolajgyár részvénytársaság soroksári úti telepén ugyanis egy kazánban csőrepedés következtében a nyersolaj meggyulladt és elégett. A tüzet azonban a gyár munkásai lokalizálták s a tűzolóknak úgyszólván semmi dolga sem akadt. A tűzoltók erre azonnal vissza is fordultak s csupán a IX. kerületi tüzérség egy kocsia marad ott őrségnek. Automobilon kivonultak a mentők is a tűzhöz, de szerencsére rájuk sem volt szükség. — Kikkel barátkozhatik az orvos. A drezdai orvosi becsületbíróság furcsa kísügygyel foglalkozott minap. Dr. Frank frankensteini orvost a freiburgi orvos egyesület ezer márka pénzbüntetésre ítélte, mert bűnösnek találta abban, hogy egy betegsegítő pénztárral kötött szerződését nem terjesztette az orvosegyesület elé, továbbá, hogy egy olyan beteget vizsgált meg, aki már egy másik orvos kezelése alatt állott. A harmadik és legsúlyosabb vád azonban az orvos ellen az volt, hogy dr. Frank »családi érintkezést tart fen az ő tásadalmi állásához képest mélyen álló személyekkel és ezzel megsértette az orvosi rend tekintélyét.» Az ítéletnek e furcsán hangzó indokolása ellen az orvos felfolyamodással élt a drezdai orvosi becsületbírósághoz. Ez a büntetést le is szállította a fejére, következőket hozva indokolásul: — Ami ama vádat illeti, hogy dr. Frank az ő társadalmi állásához képest mélyen alul álló családokkal baráti érintkezésben állott, a becsületbiróság kijelenti, hogy a német népnek nincs oly rendje, amelylyel való családi érintkezés egy orvos részéről az orvosi rend tekintélyét sértené. A német nép minden rétegéből származtak tehetséges és becsülésre méltó orvosok és mindenesetre az érintkezés módjától függ, hogy ez a tisztességes határok közt mozog-e, annak vizsgálatába a becsületbíróság nem bocsátkozik bele. Ezután az együgyűség után még csak az hiányzik, hogy a drezdai orvosi becsületbíróság abba is beleavatkozzék, hogy kiből lehet orvos és hogy az orvos kit vehet feleségül. Mert e két körülménynél még tágabb tere nyílik az orvosi rendi állás vizsgálg jának. — Leégett vasúti raktár. Nagy tűz pusztított tegnap, január 19-én éjjel az Államvasutak Kapronca állomásán, mely eddig ismeretlen okból, éjjel fél tizenkettőkor az áruraktárban keletkezett. Az állomásfőnök azonnal a tízpercnyi közelségben fekvő horvátok lakta községbe küldött segítségért, de a horvátok azzal a megokolással, hogy az állomás és közvetlen környéke magyar föld, a segítséget megtagadták. Az állomás csekélyszámú alkalmazottai tehetetlenül nézték a tüzet, melynek két vasúti kocsi és az egész áruraktár áldozatául esett. A kár busz—harmincezer korona. — A postamesterek sérelmei. E címmel közöltünk egy hozzánk beküldött felhívást, mely a postamesterek helyzetének rosszabbodásáról panaszkodik. Illetékes helyről arról értesítenek bennünket, hogy az a felhívás egész tévesen tárgyalja a postamesterek helyzetének rendezését. Az ilyen téves felfogások eloszlatása végett a következőkben ismertetik a rendezés lényegét: A magyar postamesteri kar múlt évben azt kérte, hogy járandóságait ne úgy, mint eddig, a hivatal jövedéke, hanem forgalma alapján szabályozzák. Ez a kérelem méltányos volt, mert tény, hogy a jövedék, melyet más hivatalok rovására mesterkélten is lehet növelni, a járandóságok szabályozására nem teljesen megbízható alap annyiban, hogy nem emelkedik mindenhol egyenlő arányban a forgalommal. A posta vezetősége arra a meggyőződésre jutott, hogy a forgalom viszonylag a leghelyesebb kulcs, melyet a postamesterek járandóságainak szabályozásánál alkalmazni lehet. Ez alapra helyezkedve, ez évi P. T. R- T. 1. számában közzétett 73079/904. számú rendelettel intézkedett, hogy a postahivatalok forgalmukról januártól kezdve egész éven át adatokat gyűjtsenek. Az új alapon való első rendezés tehát az 1905. évi forgalom alapján csak 1906. év elején történik, előbb nem is történhetik, mert hiszen a szabályozást az alapul szolgáló adatok rendszeres gyűjtése kell, hogy megelőzze. Az 1906. évi szabályozásnak azonban visszaható ereje is lesz 1905-re. Az a rendelkezés, hogy az eddigi különböző illetmények januártól kezdve egy összegben, egyelőre csupán felfelé kikerekítve utalványoztattak, csak ideiglenes, átmeneti jellegű, ez a rendelet kifejezetten körülírja-A postamesteri illetményeknek együttes összegben történt utalványozásánál egyetlen egy postamester sem szenvedett rövidséget, ellenkezőleg, dacára az intézkedés átmeneti jellegének, főképpen a legkisebb javadalmazó postamesterek helyzete javult azáltal, hogy a járandóságok minimuma 600 koronában állapíttatott meg. A postamesterek eddig a rendes évi járandóságukon kívül mellékilletményeket is élveztek, aminek voltak a fiókbérek, a csomagok és pénzeslevelekért felszámított értesítési díjak, az utánvételes levelekért és postai megbízásokért megállapított beszedési díjak stb. A postamesteri illetményeknek a célba vett alapon való szabályozásából folyólag szükségesnek mutatkozott, hogy a postamesterek e mellékjárulékai, melyek különben is a postának tarifális bevételeit képezik és a bruttó költségvetés elvénél fogva rendes elszámolást kell, hogy nyerjenek, megszűnjenek. Ezzel szemben azonban a postamesterek teljes kárpótlást nyernek. Mivel a postamesteri mellékilletményekről eddig előjegyzéseket nem vezettek, s így a kár-