Pesti Napló, 1905. május (56. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-12 / 130. szám

14. Budapest, péntek PESTI NAPLÓ. 1905. május 12. 130. szán» I SZÍNHÁZ és művészet. Miss Copp. ' — Bemutató a Vígszínházban. — ^ ^ Ez a címe a Vígszínház ma bemutatott újdonságának. Bizonyára Küry Klára kedvéért adták elő, mert ez a regényes énekes színműnek mondott hipnotikus zsiványoperett Küry Klárának, a Vígszínház vendégének, bőségesen ad rá alkalmat, hogy hol komolykodva, hol kedveskedve játszon, énekeljen és táncoljon. Játszhat benne aludva és ébren, mosolyogva és sírva öltözködhetik, vetkőzhetik, táncolhat, cseveghet, szavalhat, mosolyoghat és sírhat, még zongorázhat is ebben a sajátságos színpadi műben, amely nem komoly darab, mert nincs benne komolyság, nem vidám darab, mert nincs benne jókedv, nem operett, mert nincs benne zene, noha sokat muzsikálnak benne. Egy-két betét, egyebek közt az a táncegyveleg, amely Schubert megrázó «Tod und das Mad ichen»-ével kezdődik s a cake walke-al végződik, lecsillapítja azt az idegességünket, amelyet Berény Henrik megfoghatatlan, színezni akaródzó zavaros muzsikájának meghallgatása kelt bennünk. A regényes színmű szövegét André de Lorde és Michel Carré írta. A regényességgel a szerzők adósaink maradtak, de tartozásukat szívesen elengedjük. A darabban a szereplők össze-vissza hipnotizálnak, lopnak, betörnek, a bolondos dolgokat melodramatikusan mutatják be s az érzelgős és misztikus jeleneteket akaratlan komikumba fojtják. Ha a darab nem arra való, hogy megkritizálják, csak éppen arra, hogy az olyan színésznő, aki az imént fölsorolt színjátszó munkát ügyesen el tudja végezni, a mesterségét, úgynevezett sokoldalúságát bemutathassa. 181 itt Küry Klára élt is az alkalommal, és minden tehetségét alaposan kiaknázta. Szinte szakadatlanul a színpadon volt, és fáradhatatlanul táncolt, énekelt, fütyült, sipolt, csicsergett és szomorkodott. A közönség sűrű tapssal jutalmazta meg a buzgóságát, mosolygós kedvességét és megismételtette dalait és táncát. Hegedűs mint basszista remekelt, Fenyvessi Emil hipnotizált, és médium is volt. A komoly művész kénytelen volt a szerepét komolyan venni. A többi szereplőnek alig akadt dolga. Csak Somlainak, a színház új tagjának volt nagyobb szerepe. A fiatal színésznek még csak ezután kell bebizonyítania, hogy beleilleszkedik a Vígszínház jeles színjátszásába. A színház zsúfoltan tele volt. Ott volt József Ágost főherceg és Auguszta főhercegasszony is. A közönség nagy többsége szívesen megtapsolta a vendégművésznőt. kár, hogy egy törpe, de nagyon hangos kisebbsége ezt az amúgy is szívesen juttatott elismerést kellemetlenül erőszakolta. Küry Klára néhány remek bokrétát és virágkosarat kapott. Partnereinek is kijutott a tapsból. Rá is szolgáltak az elismerésre. I ff. (*) Újházi Ede Debrecenben. A debreceni színházban holnap este vendégszerepelni fog Újházi Ede. A Nemzeti Színház nagy művésze „A titok “-ban lép fel. (*) Base beteg. Brüsszelből táviratozzék. Du se Eleonora betegen érkezett meg ide. A művésznő állapota aggasztó. A „Théatre de la Moncaie“ben hirdetett vendégszereplése elmarad. (*) Irving búcsúja a színpadtól. Sir Henry Irving, az angol színpad büszkesége, véglegesen elhatározta, hogy visszavonul a színpadtól. Búcsúfellépéseit a minap kezdte meg a londoni „Duty- Lane“-színházban, a „Becket“ című szomorújáték címszerepében. Ötezer ember töltötte meg zsúfolásig a régi színház nézőterét, amely az egész est folyamán szakadatlan ovációk színhelye volt. Az angol lapok szerint Londonban még sohasem ünnepeltek úgy művészt, mint ez estén az agg Irvinget. Az előadás végén Irving rövid beszédben köszönetet mondott a páratlan ünneplésért. (*) Bliss Halton újabb gyöngélkedése miatt a péntekre hirdetett „Szegény Jonatán“ helyett az „Ex-lex“ kerül színre. A heti műsor következőképpen alakul: pénteken, szombaton és vasárnap délután „Ex-lex“, vasárnap este Kiss Halton vendégfelléptével „A gésák“. A „Szegény Jonatán“ miss Hai tonnás hétfőn és kedden kerül színre, a péntekre és szombatra váltott jegyeket a pénztár péntek este hat óráig visszaváltja. * ... (*) Yvonne de Treville, az Operaház vendége, szombaton „A sevillai borbély* Rosina szere-tében lép fel. A II. felvonásbeli énekleckejelenetben ell’Aqua „Vilanelle“-jét énekli. A „Sevillai borbély“ előtt a „Parasztbecsület“ kerül színre, melynek Turiddu szerepében Váradi Emil mutatkozik be. » (*) Színművészeti Akadémia. A Színművészeti Akadémia növendékeivel május 13-ikán, saját helyiségében (Uránia-szinház) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett előadást tart. Ez alkalommal szinre kerül „Az idegesek“, Sardou vígjátéka. (*) Új varieté-szinház Budapesten. A budapesti tőzsde tudvalévően őszre átköltözködik Szabadság-téri új palotájába. Hír szerint Sziklai Kornél, az ismert komikus ki akarja bérelni a régi tőzsde termét és mellékhelyiségeit, hogy azokban a berlini Wintergarten mintájára nemzetközi varieté-színházat létesítsen. (*) Arnoldson Grácban. Arnoldson Sigrid tegnap este kezdte meg vendégszereplését a gráci városi színházban. A „Mignonéban lépett fel igen nagy sikerrel. (*) Sportlovagok. Déry Gyula „Sportlovagok“ című bohózata, melyhez Szabados Béla írt zenét, a Népszínház első újdonsága lesz a Fővárosi Nyári Színházban. A darabban Petrás Sári, Szirmai, Kassai, Kovács Mihály, Raskó, Siposné, Újvári, Kápolnai Irén, Vágó, Pázmán és Pintér fognak játszani. (*) Kűvészeti pályázat két római magyar festőművészeti díjra. A Képzőművészeti Társulat a római magyar művészházban legközelebb megüresedő két festőművészeti műteremre, a hozzuk tartozó lakószobával együtt és a velük járó három-háromezer koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet. A műtermeket és ösztöndíjakat ez év október elsejétől 1906. szeptember végéig adományozzák és az ösztöndíjakat évnegyedes részletekben előre utalványozzák. Az egyik műteremre és ösztöndára oly festőművészek pályázhatnak, akik kötelezik magukat, hogy Rómában tartózkodásuk alatt egy vallásos tárgyú festményt készítenek el, a másikra pedig olyanok, kik ott a középkori magyar történelem köréből vett festészeti feladat megóvására vállalkoznék. A pályázó festőművészek Rómában elkészített műveiket tartoznak a budapesti Műcsarnok legközelebbi tárlatán kiállítani. A pályázati kérvényeket 1905. augusztus 31-ig kell a Képzőművészeti Tanácshoz benyújtani, álművészek nevével ellátott mutatványművek elhelyezése tekintetében a Tanács irodáiéban nyerhető értesítés. A pályaművek felett a Tanács festőművészeti szakosztálya fog ítélkezni. , (*) Az operaelőadásokat legújabb központi berendezésével lényegesen javított átvitellel közvetíti a Telefon Hírmondó. Az operaelőadásokon kívül minden délután fél 5-től fél 7-ig az Elite-kávéházban és az Erzsébet-téri kioszkban játszó katonai zenekarok hangversenyét a kagylókon keresztül szintén élvezhetik a Telefon Hírmondó előfizetői. Negyedévi előfizetési díjai aPesti Napló»val együtt — tíz korona. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Az Akadémiából.) A Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsa ma délelőtt ülést tartott báró Eötvös Loránd elnöklete alatt . Az ülésen az Akadémia belső ügyeit intézték el. — Az Akadémia képes termében legközelebb elhelyezik Tisza Kálmán arcképét. Tisza Kálmán — mint tudjuk — igazgatósági és tiszteleti tagja volt az Akadémiának. A kép, amelyet Benczúr Gyula festett, özvegy Tisza Kálmánná ajándéka. * (Vörösmarty-emléktábla Zrínyiváron.) Vörösmarty Mihály 1821. őszén meglátogatta a Zrínyivárat Szigetvárott s e látogatás hatása alatt irta meg „Szigetvár“ címü ódáját és a „Sziget“ címü epigrammát. A Vörösmarty-versek között e két költemény Zrinyivár öröksége lett, melyet azáltal becsül meg Szigetvár hazafias közönsége, hogy Vörösmartyemléktáblát helyez a vén vár roskadozó falára. Az emléktáblát pünkösd vasárnapján leplezik le ünneplésen. * (Hamis gyémántok.) Ezzel a címmel ritkamód ízléses kiállítású novelláskötet jelent meg, amelyhez Molnár Ferenc kollégánk írt eredeti, érdekes előszót. Az elbeszélések szerzője Garai Ferenc. Ez a név esztendőkkel ezelőtt gyakran szerepelt a nívósabb folyóiratokban, aztán egy időre eltűnt, mert a viselőjét más irányú, tudományos munkálkodás kötötte le. Új könyve nem sablonos érzéseket vált ki az olvasójából. Friss szellő csap ki belőle. Az író nagy részben járatlan, de kedves, virágos ösvényeken jár. Hangja közvetlen s ahol komor, fojtott, ott is megkapó. Őszintén, egyszerűen beszél s mindig olyan dolgokról, amelyek megérdemlik a szóvátevést. Garai Ferenc biztató tehetségnek látszik. * (Magyar Regényírók) A «Magyar Regényírók» című hatvankötetes gyűjteménynek megjelent most a második ötkötetes sorozata is, amely Jósika Miklós: «A csehek Magyarországban», Tolnai Lajos: «Báróné ténsasszony», Justh Zsigmond: «A pénz legendája» és «Gányó Julcsa» és Herczegh Ferenc: «Pogányok» című regényeit tartalmazza, Kimnach László, Kriesch Aladár, Túri Ödön és Pataky László illusztrációival és R. Hirsch Nelli arcképeivel. Minden munka $14 FŐVÁROS. * A Kossuth-siobor és a Szabadságszobor. A Kossuth-szobor és Szabadságszobor-pályázat megbirálására kiküldött bizottság azt a javaslatot tette, hogy a Kossuth-szobor pályatervei közül ötöt vásároljon meg a főváros. A szabadságharc-szobor pályatervei közül a feltételekben megállapított öt terven kívül a zsűri még négy tervnek megvásárlását javasolta, továbbá, hogy a főváros a két terv szerzőjének külön 1200—1200 korona tiszteletdijat adjon. A tanács ma elhatározta, hogy csak öt pályatervet vásárol meg s azoknak a diját kiutalványozta. A külön megvételre ajánlott négy tervet nem vette meg a tanács s nem utalványozta ki a külön tiszteletdijat sem. A Szabadságharcszobor pályázóinak küldöttsége arra kérte a fővárost, hogy valamennyi pályatervet vásárolja meg. A tanács a kérelmet elutasította. * Sok az adóhátralék. A főszámvevő jelentést tett a tanácsnak, hogy nagy a községi adó- és a házbérkrajcárhátralék. A tanács ma utasította a kerületi elüljáróságokat, hogy szigorúbban hajtsák be a községi adókat. * Az „Olajipar” telke. Az Olajipar Részvénytársaság a fővárostól ipari célokra telket kapott. A vállalat arra kérte a múlt esztendőben a fővárost, hogy törölje a telekkönyvből ezt a korlátozást, mert más célra akarja fölhasználni a telket. Ezért a szívességért pedig fizetne a városnak hatvanezer koronát. Dr. Pollacsek Sándor annak idején azt indítványozta, hogy csak akkor menjen bele a főváros a telekkönyvi korlátozásba, ha a vállalat 84.000 koronát fizet. A vállalat hajlandó megfizetni a kért összeget. Ezt az ajánlatot a tanács ma el is fogadta. SPORT. Budapesti tavaszi futtatás. *— Saját tudósítónktól. —, L — Ötödik nap. — A sok favoritjárás után ma végre beütött az outsider-ragály. Még az első és harmadik futamban a fogadott lovak győztek, de már a többiben a kedvenc sorsa a levezetés volt. Mindjárt az Eladóversenyben a ring tipje, Barázdás a startnál maradt, ad maiorem glóriám startén. . A díjat Szerető nyerte meg. A Bona Vista kancáért az árverésen nagy vetélkedés folyt. Végre báró Springer vette meg. Könnyen licitálhatott a lóra, mert az ő lova volt második s igy a vételártöbblet fele az ő zsebébe visszament. A kétévesek versenyében Matterhornt és Vestát fogadták. Rodaunnak is volt papíron sansza, de a Dréher-mén mindjárt a próbagaloppnál ledobta lovasát és nekiszaladt fordított irányban a pályának. Körülfutotta az egész pályát, a startnál végre elfogták és Dalton újból ráült. Ily körülmények közt természetesen senki sem játszotta, de csodák csodája, nagy küzdelem után leverte a nagy favoritot, és tizennyolcszoros pénzt fizetett hat lónál. A következő futást ismét Dréherle nyerte meg, és ismét nagy kvóta volt. A Westerhandicapben a legreálisabb ló, Rendetlen győzött, mégis tízszereset fizetett Az utolsó versenyt végül a kitűnően managedlt Karikás ragadta magához. Az istálló Pergolát is kiküldte és a fogadók inkább arra tették pénzüket. Mi sem természetesebb, hogy az teljesen lemaradt. A nap főfutamát Megint nyerte meg és ezzel egy tündöklő csillag, Buddhist, homályosult el. A részletes eredmény ez: 1 I. Államdij. 4000 korona. Távolság 2400 méter. Báró Herzog M. 4é. sk. Santoy (lov. Cleminson) első, Blaskovich E. 4é. sm. Divat (lov. Janek) második, Schossberger L. 4é. pk. Kikelet (lov. Aylin) harmadik. Futott még: Augur. Rövid fejhoszszal könnyen nyerve, hat hoszszal harmadik. Totalizatőr: 10:21. Helyrefogadások: 50:54,5054. 4 Mikszáth Kálmán, a gyűjtemény szerkesztője, irt nagyértékű bevezető tanulmányt. Justh Zsigmondi két regénye régen elfogyott a könyvpiacon s nagy érdeme a vállalatnak, hogy ezt a korán elhunyt jeles írónkat újra szóhoz juttatja. A «Báróné ténsasszony» Tolnai egyik legjellemzőbb alkotása, s méltán képviseli ezt a nagy írót regényirodalmunk klasszikusai között. Az új sorozat kiállítása méltó az előbbihez. A finom, famentes papiros, a tiszta ,szép nyomás, az egészoldalas művészi képmellékletek és az ízléses, díszes bekötési tábla méltó köntöse a nagyszabású, irodalomtörténeti jelentőségű gyűjteménynek, melyet a Franklin-Társulat ad ki. Megrendelhető bármely könyvkereskedésben.