Pesti Napló, 1905. július (56. évfolyam, 179-209. szám)
1905-07-01 / 179. szám
Budapest, szomoay PESTI NAPLÓ 1905. július 1. 179. szám . Ez adta meg a cárizmus pusztulásának az első lökést. Az orosz nép lelkének felszabadulása, barbár félelméből való kiábrándulása, az elérhetetlen magasságban trónoló erő tiszteletében való megrendülés, ez nyitotta meg az utat a forradalom pusztító áradatának és ez fogja elősegíteni, hogy eszméi elgázolják a cárizmus védelmezőinek utolsó csapatát is. Most már nincs benne kétség, hogy a véres zavargások nem egyedül a nép elkeseredésének pillanatnyi kitörései, hanem folyton terjeszkedő szervezés rendszeres munkájának eredményei. A központokban egymás után fognak fegyvert a tömegek, és a hadseregnek egyre több és több tisztje és katonája tart a forradalommal. Ez a lelkek egymás megértésén alapuló, az értelem szervező erejével terjeszkedő forradalom, amely romjai alá fogja temetni a cárizmust, a népmonarkiák európai területén utolsónak maradt autokrata veszedelmet. A «Knyaz Potemkin» tulajdonképpen már az abszolutizmus potemkin-falvait lövöldözi. Mert ahol a cárizmus minden katonája elé két katonát kell állítani, hogy ne lássék a cárizmus védelmezőinek teljes elzüllése, ott a hatalom már csak potemkin-hatalom, és az abszolutizmus csak hazugságokkal tudja elhitetni, hogy még mindig övé az erő, amely diadalmaskodni fog. A «Knyaz Potemkin» ezt a hazugságot is halomra lőtte!... Budapest, június 30. Miben bízik Perczel Dezső ? Bonyhádról jelentik, hogy tegnap mintegy negyven tagból álló küldöttség kereste fel Perczl Dezső volt országgyűlési képviselőt. A küldöttség vezetője, Forster István földbirtokos felajánlotta Perczelnek a mandátumot. Perczel Dezső megköszönte a személye iránt megnyilatkozott bizalmat, de a jelölést nem fogadta el. — Lehetetlen ezt tennem most — mondotta — mikor valóságos hajszát indítottak ellenem. Kegydíjamról sem óhajtok lemondani, mert ez jogosan lel meg leginkább. A neve sajátságosképpen annyit jelent: tárház, kincstár, a többesszámából, amely makházinnak hangzik, származik az európai magazin szó. Az átvitt értelmet ugyanaz az észjárás csúsztatta bele, amely Rómában a fiscus jogi mesterszavát alkotta meg. A magazen teljesen kifejlődve, természetesen egészen elnyomta a rajta kivül álló többi törzset, amelyeknek sziba a neve. A katonai hatalom folyományaképpen csakhamar a pénzügy és a közigazgatás is teljesen a magazen-törzsek hatalmasainak a kezébe került s a szibák csakhamar olyan zsarnokság alá estek, amely csak azért volt tűrhető, mert nem törődött egyébbel, csak az adók behajtásával. Természetes azonban, hogy ennek a durvatagolatú és meglehetősen szervezetlen szervezetnek a vezetéséhez elsősorban erős kéz kell. Annak a serifnek, aki a magazent tökéletesen a kezében akarta tartani, főképpen két tekintetben kellett kitűnni: katonai erényekben és vallási fanatizmusban. Mert a maghzen a lényegénél fogva csak ezzel a két kvalitással kormányozható. Amint a serif kezd kevesebbet törődni a katonai dolgokkal, azonnal meglazul a maghzen katonai fegyelme is, amint pedig vallási indifferentizmust mutat, azonnal ropog az az irtózatos bilincs, amely összetartja az izlám híveit. És előáll az a paradoxnak látszó dolog, hogy a magazen, amely ösztönszerűen érzi, hogy ő maga csak úgy lehet zsarnok, ha nagyobb zsarnok van felette, lázongani kezd, valami kifordított zabadságharcra készül, amely több rabságot akar. A most uralkodó serif, Abdul Aziz, aki 1894-ben lépett trónra, tizenhatéves volt, amikor megkezdte az uralkodást. Azt mondják, nagyon intelligens ember, de igen gyenge karakterű és csakhamar egészen idegen befolyás alá került. Egy volt angol katonatiszt, Maclean, csakhamar a maitre de plaisirjévé küzdötte fel magát, Maclean befolyását pedig siettek bérbevenni a franciák. Ők így értették a pénétration pacifiquet. S ettől az időtől kezdve valóságos áruvándorlás keletkezett Franciaországból Fezbe. A modern ipar legválogatottabb termékei, szecessziós bútorok, zongorák, biciklik, automobilok, gyorstüzelő-ágyuk jelentek meg a Darel-maghzenben, a serif palotájában. S eljött a nap, amikor a rongyos, de büszke maghzenkatonának meg kellett látnia uralkodóját és vallása fejét — biciklin, dresszben. Az elégedetlenség ettől fogva folyton nőtt a magazenben és éle mindjobban Franciaország ellen irányult. Azért üdvözölték képviselői lelkesedve Vilmos császárt, akiben természetes szövetségestársat láttak a serif megroptói, a franciák ellen. A magrzen most, Németország segítségével diadalmaskodott a franciákon, de a nagyobb kudarc — csodálatosképpen — nem Franciaországot érte, hanem Angliát, amely a kérdés békés mederbe terelődésével megint elszalasztott egy alkalmat arra, hogy Németországot olyan háborúba keverje, amelynek a hasznát — legalább a tengeren — csak Albion láthatná, illet meg, márpedig ismét kimondanák elleneim az összeférhetetlenséget. Bízzanak önök is úgy, miként én bízok és remélek, hogy a magyar nemzet végtére mégis észre tér és akkor rövid idő múlva ismét találkozhatunk a politikai küzdőtéren. Somogyi Aladár választói joga. Megírtuk, hogy Törökszentmiklóson ismét dr. Somogyi Aladárt választották meg tegnap képviselőnek, aki azért mondott le mandátumáról, mert nincs választói joga. Minthogy időközben nem kerülhetett be a választói névjegyzékbe, ellenjelöltje, Halász László, aki a választás előtt visszalépett — mint Törökszentmiklósról jelentik — petíciót ad be ellene. Az interparlamentáris békeszövetség az idei nyáron tartja XIII. konferenciáját. Az idei tanácskozás ismét Brüsszelben lesz s augusztus 28-án kezdődik. A konferencia elé az idén csak két indítványt terjesztettek: a dán parlament tagjai nemzetközi békeakadémia alapítását ajánlják, az amerikaiak pedig azt óhajtják, hogy az államok egy közös és állandó parlamentet tartsanak fenn a vitás nemzetközi jogi kérdések megvitatása és eldöntése céljából. Az interparlamentáris tanács az 1899-diki hágai egyezmény egyes pontjainak világosabb értelmezése érdekében terjeszt javaslatokat az idei konferencia elé. A válság. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 30. A politikai világban meglepetésként hatott az a hír, hogy báró Fejérváry Géza ma Bécsbe utazott. A bécsi út iránt való érdeklődés fokozódott, amikor beavatott oldalról az a magyarázata is kiszivárgott, hogy a béketárgyalások megkezdését jelenti. A miniszterelnök már értesítette is a koalíció vezéreit, hogy a kibontakozás dolgában tanácskozni kíván velük, holnap alkalmasint végig látogatja, őket és vasárnap délután meglesz a konferencia a miniszterelnök s a vezérlő bizottság nyolc tagja közt. Nem kell vérmes fantázia annak a megjövendöléséhez, hogy a tanácskozás jegyzőkönyve csak a hosszú válság sok sikertelen próbálkozásának aktáit fogja szaporítani. A megegyezésnek csak a király engedékenysége képezheti az alapját és bár ma azt rebesgetik, hogy lesznek valamelyes katonai engedmények, Fejérváry kiküldése éppen nem vall az áldozatok árán, isi keresett béke után való sóvárgásra. A főfigyelem most is az ország magatartása felé irányul, amelynek megkapó és fölemelő megnyilatkozásairól napról-napra bőven számol be a távíró. Mai híreink itt következnek: Fejérváry Bécsben. Báró Fejérváry Géza ma Bécsbe utazott, ahol a király délután fél két órakor kihallgatáson fogadta. A kormányelnök bécsi útjának célja az volt, hogy jelentést tegyen a királynak s további utasításokat kérjen tőle, mielőtt az uralkodó nyári pihenését megkezdi. A miniszterelnök bécsi útjáról a következő félhivatalos jelentéseket adták ki: («Bud. Tud.») Báró Fejérváry Géza miniszterelnök ma reggel Bécsbe utazott, hogy ő felségének jelentést tegyen. A miniszterelnököt ma este, Budapestre visszavárják. («cM. T. L») Báró Fejérváry Géza miniszterelnök ma délben 12 órakor Bécsbe érkezett és fél kettőkor kihallgatáson jelent meg ő felsége előtt. («Bud. Tud.») Báró Fejérváry Géza miniszterelmük, akit a mai délután folyamán ő felsége magánkihallgatáson fogadott, este 9 óra után visszaérkezett Budapestre. A miniszterelnök kihallgatáson volt, hogy ő felségének — Ischlbe való elutazása, előtt — jelentést tegyen a helyzetről. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon: Báró Fejérváry Géza miniszterelnök a kihallgatás után meglátogatta gróf Golubovszki külügyminisztert, majd báró Gautschho£ hajtatott, de nem találta otthon a miniszterelnököt s csak névjegyét adhatta le. Elutazásáig az időt vejénél, báró Burián közös pénzügyminiszternél töltötte a miniszterelnök., A béketárgyalások. Megbízható forrásból eredő értesülésünk szerint a miniszterelnök bécsi utazása szorosan összefügg a legközelebb megindítandó béketárgyalásokkal. Báró Fejérváry Géza tegnap este a koalíció nyolc vezértagjának, Kossuth Ferencnek, gróf Apponyi Albertnek, gróf Andrássy Gyulának, Darányi Ignácnak, gróf Zichy Aladárnak, Rakovszky Istvánnak, báró Bánffy Dezsőnek és Thaly Kálmánnak levelet irt, melyben közölte velük, hogy legközelebb a korona és a többség álláspontjának összeegyeztetése végett értekezletre hívja őket s bejelentette nekik a látogatását. A miniszterelnök most a tárgyalások megkezdése előtt még egyszer ki akarta kérni a király utasításait, hogy az ellenzéki pártok vezetősége előtt precíze formulázhassa a király álláspontját. Báró Fejérváry Géza a holnapi nap folyamán keresi fel a baloldal vezető politikusait, de mert gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert nincsenek a fővárosban, a baloldal konferenciája vasárnap délután lesz a budai miniszterelnöki palotában. Az ellenzéken ehez a tanácskozáshoz semmi reményt nem fűznek, annak dacára, hogy Kristóffy József belügyminiszter egy elejtett megjegyzéséből következtetve, a szabadelvű pártból az a hír érkezett az est folyamán a függetlenségi pártba, hogy báró Fejérváry Géza a koalíció vezéreinek katonai téren adott engedményekről is tesz jelentést. Általános a vélemény, hogy az egész békeakció csak komédia, amelylyel ürügyet akarnak szerezni ahhoz, hogy az «átmeneti kabinet» megmaradhasson a helyén. A függetlenségi pártkörben Kossuth Ferenc elnökön kívül gróf Batthyány Tivadar, Polónyi Géza, gróf Zichy Jenő és báró Kaas Ivor voltak fenn a vezérlő bizottság tagjai közül, de nagyon gúnyos mosolylyal beszéltek az egyezkedési tárgyalásokról-