Pesti Napló, 1907. október (58. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-16 / 245. szám

Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1907. október­től 245’. szám. 9 •— Lex Heintze Budapesten. Dr. Boda Dezső főkapitány, aki legfőbb céljául tűzte ki, hogy Bu­dapestet megtisztítja az erkölcstelenségtől, lépten­­nyomon túlzásokba téved. Nem is beszélve arról, hogy azok a bajok, amelyeket rendőrileg akar meg­­rendszabályozni, a szociális nyomorúságból ered­nek,­­ ezért rendeletileg éppen nem lehet rajtuk segíteni, most, már a művészetet is ebből a téves szempontból bírálja felül. A minap a főkapitány egy megbízottja megjelent a Posner-féle papír­­kereskedésben. A főnök nem volt ott, úgy az üzlet­vezetőt kérte meg a főkapitány nevében, hogy a kirakatból négy képet vegyen be. Ezek a képek, amelyeket a főkapitány szeméremsértőknek talált, egy Rubens és egy Correggio festmény reproduk­ciói voltak, azonkívül két más kép, amelyek a ta­vaszi tárlaton voltak kiállítva. A főkapitány tehát nem elégszik meg az utcával, már a művészetbe is beleavatkozik. Világhírű festményeket szemérem­sértőknek és a közízlésre nézve veszedelmeseknek talál: itt már tiltakoznunk kell, mert ez nem más, mint a hírhedt Lex Heintze szelleme. A főkapitány —­ nem vonjuk kétségbe, bizonyára jóakarat­ból — nagy túlzásba tévedt, amikor a művészetet is rendőri szempontból nézte . rendeletileg akarja megrendszebályozni, akár az utcát. — Ma egyéb­ként ismét egy rendeletet bocsátott ki a főkapi­tány. Egy belügyminiszteri rendelet van már a kira­katba helyezett tilos tárgyakról, a főkapitány most részletezi, mit nem szabad közszemlére tenni. Ezek között vannak azok a különlegességek, amelyeket a keztyűsök, látszerészek és mérvkötő-kereskedők szok­tak árusítani. Ezeknek orvosi rendelet nélkül való kiszolgálását és hirdetését is megtiltja a főkapi­tány. Azokat a szereket — irrigátorokat és külön­féle fecskendőket — amelyeket különböző betegsé­geknél szokás használni, szabad kirakatba tenni. A rendeletet a Keztyű- és Sérvkötőkészítők Egyesüle­tének s az ősz­es rendőri hivataloknak megküldte. .. Megint tüntetés. Az egyetemen ma ismét tüntetés volt. A Szent Imre-köri hallgatók ma har­­madizben akarták megakadályozni dr. Pikier Gyula előadását: lármázva, énekelve felvonultak az egyetem folyosójára s inzultálták Pikier hallgatóit. Harmad­szor volt ma botrány az egyetemen s előreláthatólag folytatódni is fognak a zavargások, az egyetem ha­tósága azonban eddigete még nem intézkedett arról, hogy ezek a kedves és éppen nem is tudományok há­zába illő jelenetek meg ne ismétlődhessenek. Az egyetemi hatóság tűri, hogy megzavarják az elő­adást, pedig első­sorban neki volna kötelessége megrendszabályozni a tüntető hallgatókat s biztosí­tani a tanulni akaróknak a nyugodt, békés előadá­sokat.­­ A tüntetés ma este öt órakor kezdődött. Pik­ter hallgatói — körülbelül százötvenen­­ helyet foglaltak a földszinten lévő III. számú tanterem­ben, míg a Szent Imre-köri hallgatók, akik öt­­hatszázan lehettek, a folyosón tartózkodtak. Mikor Pikter a terembe ment, hogy előadását megtartsa, a Szent Imre-köri hallgatók a Kossuth-nótát kezd­ték énekelni. A két ellenséges tábor között több összekoccanás történt, Pikter azonban nem hagyta magát megzavartatni , a nagy zajban is folytatta előadását. Hat órakor fölkelt a Katedráról s hall­gatóinak lelkes ovációi közepette eltávozott az egye­temről. Az egyetem előtt a Szent Imre-kori hall­gatók ismét énekelni kezdtek, majd Apponyit és Prohászkát éljenezték. A tüntetés hírére a közelben lévő negyedik kerületi kapitányságról rendőrök­­vonultak az egyetem elé s távozásra szólították fel az ifjúságot. Benn az egyetem aulájában Török rektor szólította fel az ifjakat, hogy oszoljanak széjjel s ne adjanak okot a rendőri beavatkozásra. A hallgatók távozni is akartak, a tömegben azon­ban mások is voltak, akik ellentállásra buzdították az ifjúságot. A rendőrség észre is vett néhány ilyen embert s közülük Fein Manó, Briehta Arnold és Rosenfeld Mór betűszedőket előállította a ne­gyedik kerületi kapitányságra. A rendőrök termé­szetesen túlságos buzgósággal működtek s a tünte­téstől távol állókat is minduntalan meggyanúsítot­ták, így Olasz Pál joghallgatót, aki az egész tünte­tést az Egyetem­ térről nézte, mert nem akarta be­vallani, hogy neki is része van a tüntetésben, egy erőszakoskodó rendőrtisztviselő előállíttatta a ka­pitányságra. A tüntetés után több Pikler-hallgató a Károly­­körúti Splendit-kávéházba ment. Valaki erre azt jelentette a főkapitányságnak, hogy a Pikler­­pártiak gyűlést tartanak. A rendőrök nemsokára m­egjelentek a kávéházban , a békésen uzsonázó diákokat azon ürügy alatt, hogy tiltott gyűlést tartanak, igazolásra szólították föl. Pikler tiszteletére egyébként a Társadalom­­tudományok Szabad Iskolája holnap este 9 órakor a Royal-szálló földszinti nagytermében lakomát rendez. — Kisiklott munkásvonat. Halifaxból (Yorki grófság) jelentik, hogy egy közúti kocsi, amely zsúfolva volt munkásokkal, ma reggel összeron­­csolódott. Két ember meghalt, 31 súlyosan meg­sebesült. A kocsi éppen meredek lejtőn ment föl­felé, amidőn a vezető rúd leugrott a sodronyveze­tékről, miáltal a villamos fék használhatatlanná vált. A kocsi nagy gyorsasággal visszafelé csú­szott, kiugrott a sínpárból és egy épülethez ütődve, tönkrement.­­ Egy Londonból érkező táviratunk azt jelenti, hogy a szerencsétlenség a Sauberry-Bridge állomásnál történt. A villamos vasúti kocsi, amelynek féke elromlott, kiugrott a sínből és teljes sebességgel berohant egy üzlet­­helyiségbe. A vagyon izzó-porrá zúzódott. Sok utas meghalt, negyven megsebesült, — Haldokló község. Pécsről jelentik: Nagy­­harsány községe, ahol tegnapelőtt leplezték le a leg­újabb Kossuth-szobrot, igen szomoru hely: nincs benne gyermek. Régente hangos volt a kedves falu a gyermeksereg hancúrozásától, utóbb egyre jobban megritkultak soraik s ma már nincs is jóformán gyerek a faluban. Előbb a két gyermekrendszer, utóbb az „egyke“ terjedt el, ma már az egy gyerek is sok. Az élet nehéz, keserves eltartani egyetlen gye­reket is, jobbnak tartják, ha a nyomorúságot nem teszik örökletessé. A pap és tanító szomorúan pa­naszkodnak, hogy se keresztelés, se iskolai beiratás. A h­armadfélezer lakossal bíró községben mindössze tizennyolc gyermek hallgatja a tanítót és két esz­tendő óta egyetlen gyermek sem született. — Kirabolt expresszvonat. Párisból jelentik, hogy a Paris és Montblacon között közlekedő ex­­presszvonatot tegnapelőtt éjszaka menet közben kirabolták. Azt hiszik, hogy a merényletet a vasúttársaság két­ elbocsátott hivatalnoka követte el. Az expresszvonat alig hagyta el éjfél utáni két órakor Michel sur Orge állomását, amikor az egyik szakaszból adott vészjelzésre a vonatvezető megállította a vonatot. A vonat személyzete rög­tön odasietett, ahonnan a jelzés történt, a szakaszt azonban üresen találták és csak utóbb derült­ ki, hogy az ott volt két utas a vonatnak a leszállási oldallal ellenkező oldalán a postakocsihoz lopózott és onnan az egyes vasútállomások bevételeit­ tar­talmazó több postazsákot magukhoz véve, a közeli erdőségben elmenekültek. Az expresszvonatot nem lehetett sokáig feltartóztatni, miért is a rablók üldözését csak Párisból rendelték el, mind­eddig azonban nem akadtak a tettesek nyomára.­­ Húszéves szolgálati jubileum. A Budapesti Villamos Városi Vasút igazgatósága vasárnap szép ünnep keretében ünnepelte meg három alkal­mazottjának: Amasits Ferenc művezetőnek, Stern Mór pályamesternek és Manzier Ferenc kovács­nak húszévi szolgálati jubileumát. Az ünnepet, amelyen vagy háromszáz ember vett részt, az aréna­ úti telepen tartották meg. Az ünnepeltek­hez Chatel Vilmos főmérnök mondott beszédet, majd Hűvös Iván vezérigazgató az igazgatóság, s egy bizottság a személyzet ajándékait nyújtotta át nekik. A vasút dalárdájának éneke után az igazgatóság megvendégelte az ünnepen részt­vevőket. — Egy község lángokban. Nagybecskerekről táviratozzék, hogy Jankahid nagyközségben ma reggel tűz támadt és a nagy szélben a község nagy része lángba borult. Eddig leégett a­ ház, a községháza, az iskola és a jegyzői lak és sok mel­léképület. A kár igen nagy. A tűz még négy óra­kor is tart. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. — Megmérgezett kutak. Debrecenből jelen­tik, hogy a város határában fekvő Alsójózsa köz­ségben a körorvos a minap több egyforma körül­mények között történt mérgezési esetet konsta­tált a faluban, aminek az volt az oka, hogy a községi közkút vize meg volt mérgezve. Azonnal megvizsgálták és elemezték a vizet és kitűnt, hogy a kutat kénsavval és petróleummal mérgezték meg. A vegyelemzés ugyanazt­ állapította meg a község legtöbb kutjáról is, mire az összes kutakat bezá­ratták. A betegek száma meghaladja a harmincat. Kivétel nélkül hasonló mérgezési tünetek között betegedtek meg és nagyon soknak súlyos az álla­pota. A csendőrség azt hiszi, hogy valaki baboná­ból mérgezte meg a kutakat, de nem lehetetlen az sem, hogy bűncselekmény forog fenn. A titok­zatos ügyben szigorú vizsgálatot indítottak. — Politikai tüntetés a belgrádi színházban. Belgrádból jelentik, hogy az elmúlt szombaton az ottani nemzeti színházban magyar- és osztrákéil­lenes tüntetés volt. Egy bohózatot adtak elő, amelynek ez a címe: A borz a bíróság előtt , amelyben erősen kigúnyolják a magyar és az­ osztrák közigazgatást. A darab szerzője Kotics Péter, a Boszniában megjelenő „Opanica" szer­­kesztője. Koticsot néhány nappal­ ezelőtt felsége sértés miatt letartóztatták Banjalukában. A bel­­grádi közönség zajosan tüntetett mellette s torkai szakadtából kiáltotta: — Veszszen Magyarország! Veszszen Ausz­­tria! Boszniának a mienknek kell lenni! Éljen az bosnyák forradalom! A színházban mindenki résztvett a tüntetés­­ben. A rendőrség egyáltalán nem lépett köz­be. Előadás után a közönség még mintegy félóráig ottmaradt a kivilágított nézőtéren és tovább folyt a tüntetés. A botrányt okozó darab előadását a­ színház igazgatósága szándékosan siettetve adatta elő. — Hercegi kastélyból népszanatórium. Makó­­ról rávirtozzák. A belügyminiszter megvásárolta Dombegyházán a vizesi pusztán fekvő Ypsilanti- kastélyt, melyet százöt holdnyi föld övez. A kor­­mány a kastélyt epileptikusokat gyógyító nagy­­szabású népszanatóriummá alakítja át, melyben­­100 ingyenes beteg lesz elhelyezhető. Az átalakí­tásokat már a jövő héten megkezdik. ijfj — A marosvásárhelyi botrány. Reicher Ala­dár helyettes főjegyző botrányának folytatásáról ma marosvásárhelyi tudósítónk a kövekez­őket je­­lenti: A marosvásárhelyi pincéreg­yesület tegnap kimondott bojkottja következtében Reicher fő­­jegyzőt ma reggel, mikor bement a László-vendég­­lőbe villásreggelire, a pincérek nem szolgálták 3d. A helyettes főjegyző, aki jelenleg­­a felfüggesztett alispánt helyettesiti, erre magához kérette a város három kávéházának főpincéreit s előttök nyilváno­­san megkövette a marosvásárhelyi pincértestüle­tet, péntek éjjeli botrányos viselkedéséért. A bot­­rány és ez a folytatása kínos felháborodást kel­tett a városban és az egész vármegyében, mert­­a közönség az alispán­ szék bemocskolását látja benne. Ugrón főispán éppen ezért október 26-ára rendkívüli közgyűlést hitt egybe, amelynek napi­rendjére az alispánhelyettes végleges megválasz­tása van kitűzve. Alispán­helyettesül Köllő Ignác marosvásárhelyi törvényszéki bírót szemelték ki hivatalosan. Ez­­a jelölés azonban nagy visszatet­, szért kelt megyeszerte, mert Köllő Ignác az, akit tavaly Csikvármegye főispánjává akartak kineve­­vezni, akinek kinevezését azonban visszavonták,­ mert Csikmegye memorandumban tiltakozott a­­ki­nevezése ellen. Reicher főjegyző különben már provokáltatta Máté Gyulát, a Székely Lapok fele­lős szerkesztőjét, aki lapjában részletesen megírta­ a főjegyzőjének éjszakai botrányát. — Pincérek kongresszusa. A magyarországi szállodai, éttermi és kávéházi alkalmazottak kikül­döttei ma tartották országos nagygyűlésüket a Jó­­­zsef főherceg-szálló nagytermében. A nagygyűlé­sen, amelyet Farkas János korelnök nyitott meg, 80 küldött jelent meg. Az elnökségbe Neumann Károlyt, Kesze­ly Flórist, Schönherr Józsefet és Keffi Sándort választották be. A titkári jelentés megtétele után az alkalmazottak gazdasági hely­zetét tárgyalták. Boór Jenő előadó ismertette az ipartörvény módosítására vonatkozó kívánalma­kat. Hibáztatta, hogy a törvény revíziójának ter­vezetét a munkások megkérdezése nélkül csinál­ták meg. A szakképesítés kikötését feleslegesnek­ tartja. Nem szakképesítésre van szükség, hanem­ öntudatos szervezkedésre. Határozati javaslatát, amelyben a szervezkedés szükségességét fejti ki, többek hozzászólása után elfogadták. A délutáni folytatólagos ülésen Schönherr József előadó a­ segédszemélyzet szervezéséről és a munkaközvetí­tésről beszélt. Szükségesnek mondotta a segédsze­mélyzet szervezését, mert a pincérek mozgalma csak úgy lehet eredményes, ha a segédszemélyzet is mindenben egyöntetűen jár el velük. A munka­­közvetítésre vonatkozólag hangsúlyozta annak szükségét, hogy a közvetítést kivegyék az ügynö­kök kezéből és indítványozta, hogy az országos szervezőbizottságot ingyenes munkaközvetítő in­­­tézet létesítésével bízzák meg. Az előadáshoz fű­zött határozati javaslatot egyhangúlag elfogad­ták. Végül Farkas János szólt a szaksajtóról s rá­mutatott arra, hogy mennyire szükséges egy füg­getlen szaklapot indítani az eredményes agitáció­, érdekében. A gyűlést holnap, folytatják.

Next