Pesti Napló, 1909. május (60. évfolyam, 103-127. szám)
1909-05-19 / 117. szám
14 Budapest, szerda _________P 5 S T ,1 N AFLO 1909. május 19. 117. szám. tette s arra a konklúzióra jutott, hogy leghelyesebb a dolgot az egyes kerületek különleges helyi viszonyai szerint rendezni. Ehez képest a következő indítványt tette: A tanitótestület, egészségi és pedagógiai szempontból a téli időben kilenc órakor kezdődő tanítást helyteleníti, de a speciális körülményeket is tekintve, ahol a növendékeknek legalább ötven százaléka jobbmódú családok gyermekeiből kerül ki, a tantestület maga is óhajtja, a kilenc órakor kezdődő tanítást megengedhetőnek tartja. Moussong Géza és Mihalecz Józsefné felszólalása után, a gyűlés az előadó indítványát egyhangúlag elfogadta s ebben az irányban tesz előterjesztést a tanácsnak. TÖRVÉNYSZÉK (5) Budapesten tárgyalják Polónyi perét A Kúria első büntetőtanácsa Bernáth Géza másodelnök vezetésével ma foglalkozott Polónyi Géza volt igazságügyminiszter bíróküldési kérelmével, melyben dr. Lengyel Zoltán ellen való ismeretes sajtóperében a budapesti esküdtbíróság helyett más vidéki bíróság delegálását kéri. Polónyi még az első esküdtszéki tárgyalás előtt is más bíróság kiküldését kérte, mert amint előterjesztésében előadta, a budapesti esküdtbírák elfogultak. A koronaügyészség szintén a delegálás mellett volt s a győri, esetleg a pozsonyi esküdtbíróság kiküldését indítványozta. A Kúria azonban megállapította a budapesti esküdtbíróság illetékességét, mire megtartották a tárgyalást. Az esküdtbíróság bűnösnek mondotta ki Lengyel Zoltánt a nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétségében, mert Polónyi Gézát azzal vádolta meg, hogy székesfővárosi bizottsági tagságát vagyonszerzésre használta föl és gróf Nákó Sándor fiumei kormányzót, Beke Erzsébettel szövetkezve, megzsarolta. A bíróság Lengyel Zoltánt három hónapi fogházra és ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria, mint ismeretes, ezt az ítéletet hivatalból megsemmisítette s a budapesti törvényszéket uj tárgyalás megtartására utasította. A Kúria egyúttal elrendelte, hogy az uj tárgyalásból az első perben ítélkezett esküdtek kirekesztessenek. Az uj bizonyítás fölvétele után a királyi ügyészség újra más bíróság kiküldését indítványozta, mert eleve az volt a nézete, hogy a budapesti esküdtektől, akik a dologból politikai és vallási kérdést csináltak, elfogulatlan ítélet nem várható. Az ügyészség kéreséhez úgy Polónyi Géza, valamint a koronaügyészség is csatlakozott s az utóbbi újra a pozsonyi és győri esküdtszék delegálását javasolta. Dr. Lengyel Zoltán ellenben tiltakozott az ellen, hogy illetékes biráitól elvonják s azt állította, hogy az esküdtek nem voltak elfogultak, mert hisz őt elítélték. A Kúria Pongrácz Jenő biró előadása után Polónyi Géza főmagánvádlónak biróküldési kérelmét azal a megokolással utasította el, hogy a legfelsőbb bíróság nem látott okot arra, valamint arra sem, hogy az új esküdtek is részrehajlóan fognak eljárni. Ennélfogva a biróküldési kérelem teljesítését megtagadta. A Kúria ítélete ez: ő Felsége a király nevében. A kir. kúria rágalmazás vétségével vádolt dr. Lengyel Zoltán ellen folyamatban levő bűnügyben Polónyi Géza főmagánvádló és a kir. ügyészség részéről előterjesztett biróküldési kérelem tárgyában a következő végzést hozza: A biróküldési kérelem elutasíttatik. A határozat indokai a következők: A jelzett ügyben Polónyi Géza főmagánvádló már egy izben folyamodott bíróküldésért azon az alapon, hogy a budapesti kir. büntető törvényszéknél közreműködésre hivatott esküdtektől részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható, kérelmével azonban elutasíttatott akkor. Most ezt a kérelmet megismétli, de a vádat képviselő királyi ügyész is indítványozza, hogy a kir. kúria által elrendelt új eljárásra a budapesti büntető törvényszék esküdtbírósága helyett más esküdtbíróság küldessék ki. A koronaügyész véleménye szerint is alapos a biróküldési kérelem. A kir. kúria a biróküldési kérelmet ezúttal sem teljesítette. A kérelem elbírálásánál ugyanis azt kellett vizsgálni, hogy az első folyamodást elutasító határozat meghozatala óta merültek-e fel oly körülmények, amelyek akár önmagukban, akár az első kérelemben felhozottakkal kapcsolatban a biróküldés elrendelésére törvényes alapul szolgálhatnának. A főmagánvádló, illetve a vádat képviselő kir. ügyész és a biróküldési kérelmet támogató koronaügyész véleményei ezt az új körülményt a főtárgyaláson résztvett esküdteknek részben politikai, részben vallási kérdések által is befolyásolt magatartásában látják fennforogni, ami az esküdteknek az első bíróküldési kéretem tekintetbevételével szerintük nyilvánvalóvá teszi, hogy a budapesti büntető törvényszéknél közreműködésre hivatott esküdtektől általában nem várható elfogulatlan határozat. Az esküdteknek a lőtárgyaláson való maguktartását feltüntető adatok azonban már a kir. kúriának rendelkezésére állottak akkor is, midőn az esküdtbírósági ítélet és az annak alapjául szolgáló tárgyalás megsemmisítésével kapcsolatban a Bp. 437. és 404. §§-ai egybevetésével afelett kellett határoznia, hogy az elrendelt eljárás foganatosítására ugyanazt az esküdtbíróságot utasítsa-e, vagy az új eljárást más esküdtbíróságra bízza. Az előző főtárgyaláson eljárt esküdtek magatartását a kir. kúria is kifogás alá esőnek tartotta és ilyennek ismerte fel. Minthogy azonban abból a körülményből, hogy az esküdtek magatartása kifogás alá eső volt akkor, joggal még a valószínűség szerint sem következtethető az, hogy az újonnan alakítandó esküdtszékben közreműködésre hivatott esküdtek részrehajlóan fognak eljárni és határozni; ennélfogva a kir. kúria az ez ügyben felmerült öszszes adatok és körülmények mérlegelése után csak arra láthat okot, hogy az eljárt esküdteket a további részvételtől elzárja; azt azonban nem tartotta szükségesnek, hogy az elrendelt új tárgyalást más esküdtbíróságra bízza. Minthogy pedig a kir. kúria a fentebb jelzett álláspontot most is fenntartja és ama határozatának meghozatala óta, amelylyel ez ügyben elrendelt új eljárás foganatosítására a budapesti büntető törvényszék esküdtbíróságát utasította, új körülmény fel nem merült, sem fel nem hozatott, a kir. kúria nem találta indokoltnak, hogy a biróküldést ezúttal is teljesítse. (§) Tíz évi fegyház. Székesfehérvárról táviratozzák: Fock Antal cipészsegédet, aki gazdájának tizenöt éves leányát, Horváth Margitot agyonlőtte, a mai főtárgyaláson az esküdtbiróság tíz évi fegyházra ítélte. A védő semmiségi panaszszal élt. (§) Az élclapok kauciója. A budapesti kir. ügyészség Biraucz Döme, a ,,Cucu“ című román élclap tulajdonosa ellen pert indított amiatt, mert lapjában politizált anélkül, hogy kauciót tett volna le. Az ügyet tegnap tárgyalta a budapesti törvényszék egyik tanácsa Szepessy biró elnöklete alatt. Uzon kir. ügyész a vádlott megbüntetését kérte. Birancz védője, dr. Kadosa Marcell ezzel szemben hivatkozott az igazságügyminiszternek 1901. évi 3084. sz. rendeletére, mely szerint az élclapoknak, melyek a politikával nem komolyan foglalkoznak, nem kell kauciót letenniök. Az elnök erre a tárgyalást felfüggesztette és telefonon tudakozódott a polgármesteri hivatalnál, ahol azt az értesítést nyerte, hogy a budapesti élclapok egyikének sincs kauciója. A tárgyalás újra megnyitása után az elnök kihirdette a bíróság határozatát, mely szerint az ügy tárgyalása a kérdéses miniszteri rendelet beszerzéséig elhalasztatik. (§) Chyzer Kornél sajtópere. A Latkóczy-féle patikabotrány leleplezése alkalmából a „Független Magyarország“ azt írta dr. Chyzer Kornélról, a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának főnökéről, hogy egy fegyelmi ügyének kedvező elintézése folytán még abból az időből, amikor Latkóczy Imre államtitkár volt, lekötelezettje a közigazgatási bíróság másodelnökének és ilyen körülmények között elegendő volt, ha Latkóczy csak egyetlen szót is szólt valamelyik pártfogolja érdekében. A közlemény miatt a belügyminisztérium fölhatalmazására a királyi ügyészség rágalmazás miatt sajtópert indított a lap ellen. A sajtóügyi vizsgálat során a közleményért a felelősséget Fodor Aladár hírlapíró vállalta el. Ma tárgyalta ezt az ügyet a budapesti büntető törvényszék esküdtbírósága M ikovich bíró elnöklésével. A tárgyaláson a panaszos nem jelent meg, helyette a vádat dr. Váry királyi ügyész képviselte. A vádlott beismerte a cikk szerzőségét. Elmondta, hogy a közleményt a Latkóczy-botrányok idején írta információ alapján. Belátja, hogy információi tévesek voltak és ezért kész bocsánatot kérni. Az ügyész, tekintettel a panaszos előkelő és felelősséggel teljes állására, nem elégedett meg a bocsánatkéréssel, hanem a tárgyalás megtartását kérte. Az esküdtek azonban a megtartott tárgyalás után a bocsánatkérő nyilatkozat alapján a vádlottat nem bűnösnek mondották ki, mire a bíróság felmentő ítéletet hozott. Az ítélet jogerős. (1) A báró úr megszökött A múlt év október 22-én egyik VI-ik kerületi zugszállodában a rendőrség razziát tartva, a vendégszobák egyikében együtt találta gyanús helyzetben báró Bruniczky Zltlán győrmegyei földbirtokost egy fiatal pincériel. A razziát vezető rendőrtisztviselő előtt az elcsábított pincér beismerő vallomást tett, mire a rendőrség a btk. 241. §-ába ütköző vétség miatt büntető feljelentést tett úgy a báró úr, valamint az elcsábított pincér ellen. Ez év május 3-án tárgyalta zárt ajtók mögött ezt az ügyet a büntető járásbíróságnál dr. Kürti József járásbíró. Ítéletre azonban akkor nem került a sor, mert a báró tagadásával szemben szüksége merült fel a razziánál jelen volt detektívek kihallgatásának. Mára volt kitűzve ez ügyben az utóbbi tárgyalás, amelyen azonban a báró már nem jelent meg. Védője bejelentette, hogy beteg s ezért Svájcba kellett elutaznia. A pincér védője kérte a bírót, hogy védencével szemben tartsa meg a tárgyalást a báró távollétében s hozza meg az ítéletét, mert védence szegény, egyszerű pincér létére addig nem tud álláshoz jutni, amíg ezt az ügyét a bíróság el nem intézi. Az ügyészi megbízott nem fogadta el a védő bejelentése alapján igazoltnak a báró elmaradását s indítványozta báró Bruniczky Zdisláw vádlott letartóztatását. A bíró helyt adva az ügyészi megbízott indítványának, elrendelte báró Bruniczky Zoisláv vádlott letartóztatását, mert azok a körülmények, hogy magyar honossággal nem bír, hogy állandó lakása — saját beismerése szerint — nincsen, s végül, hogy most váratlanul külföldre utazott, azt a feltevést keltik, hogy megszökött, és így helye van a letartóztatás elrendelésének. A letartóztatás foganatosítása végett a bíró megkeresi a székesfővárosi államrendőrséget A bíró e határozata ellen a védő felfolyamodást jelentett be. (§) A zágrábi pert Zágrábból jelentik. A mai tárgyaláson folytatták a dkori kerületbe, tartozó tanuk kihallgatását. Bekics Máté földműves nem tud nagyszerb propagandáról. Csak annyit mondhat hogy Bekics vádlott egy iskola megalapítása érdekében erősen dolgozott Beides vádlott szót kér és a tanú vallomására vonatkozólag bejelenti, hogy valóban iskolák fölépítését propagálta, s ha kiszabadul, ezután is sürgetni fogja a kultúrintézmények alapítását. Majd védekezésének folyamán a következőket mondotta: — Megbotránkozásomat fejezem ki amiatt, hogy a magyar lapok egy részét olyan hivatalos tudósításokkal látják el, amelyek valótlanságokat tartalmaznak. A minap több magyar lap azt írta, hogy én a tanuk vallomása szerint katolikus ünnepen szemetet vittem a katolikus temetőn keresztül és hogy a nép között fegyvert osztottam szét. Az ügyész úr is megállapíthatja, hogy egyetlen tanú sem tett ilyen értelmű vallomást. Az ügyész: Ez nem is olyan borzasztó. Miért nem beszél az osztrák lapokról, melyek a védelem érdekében ferdítenek? B e k i c s vádlott: A védelemnek nagy szolgálatot tesz a puszta igazság megírása, de a vádnak szüksége van ferdítésre. Az elnök a vádlottat ezekért a szavakért megrója. Mihelics Mirkó kereskedő azt vallja, hogy a pópák és tanítók tanították meg mindenre az ortodox vallású népet. Az ortodoxok egy brosúrát adtak ki, melyben fölszólították a népet, hogy Szarcsevics-párti kereskedőknél ne vásároljon. Vucsics Pál tanú azt vallja, hogy a szerbek és horvátok viszonya csak a legutolsó választások óta vált ellenségessé. Zágrábból táviratozzák. Salamon Pál divusai kerületi elöljáró szintén igazolja a vádirat indokait és kifejti, hogy egyes szerbektől egész más dolgokat hallott, de nem meri azokat elmondani, mert attól tart, hogy vagy meggyilkolják, vagy felgyújtják a házát. Dr. Lukinics védő arra akarja bírni tanút, nevezze meg e személyeket, elnök azonban véget vet a vitának azzal, hogy kifejti, hogy a tanú a büntető perrendtartás 144. szakasza értelmében megtagadhatja a vallomást, ha abból reá nézve kár származhatna. Gyurics tanú kifogásokat tesz és minthogy elnök ismételt felszólításánál nem hajlandó eleget tenni, a törvényszék huszonnégy órai egyesre ítéli. Bekics vádlott bevallja, hogy lakásán titkos összejövetelek voltak. Szünet irtáskor dics Drágán tanút hallgatják ki, aki a vizsgálat alatt tett vallomását enyhíteni akarja és azt állítja, hogy a vizsgálóbíró rosszul értette. Miután a védők intéztek néhány kérdést a tanúkhoz és a vádlottak is nyilatkoztak, a tárgyalást holnapra halasztották. (§) Uzsorával vádolt gabonakereskedő, Brann Ágoston cs. és kir. százados két év előtt pénzzavarában Kalmár-Katz Jenő gabonakereskedőhöz fordult kölcsönért, aki egy 500 koronás váltó ellenében 400 korona készpénzt adott neki kölcsön. A százados uzsora vétségét látta fenforogni és ezért bűnvádi feljelentést tett a kereskedő ellen. A budapesti törvényszék előtt tartott főtárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy a százados őt egy háromezer koronás kölcsön megszerzésével bízta meg és az előzetes költségekre elszámolás kötelezettségi mellett adta neki az ötszáz koronás váltót, amelylyel szemben ő szívességből 400 korona kölcsönt adott A vádlott ezt a védekezését bizonyította is és miután a sértett százados a tárgyaláson meg nem jelent, a biróság a vádlottat felmentette a vád alól. A kir. tábla ma hozzájárult a felmentő ítélethez. Dr. Magyar István főügyészhelyettes a felmentő ítélet ellen semmiségi panaszszal élt. (§) Lakó és háziúr. Holub Antal fodrászmester a múlt évben megvásárolta Kispesten az Üllői út 131. számú házat és első dolga volt, hogy lakóinak házbérét fölemelte, így többek közt Nagy Soma szatócs házbérét 220 koronáról 350 koronára emelte. Nagy Soma erre a „Kispest-Szentlőrinci Lapok“ban, ezenkívül plakátokon is arra hívta föl a kispesti munkásokat, hogy bojkottálják Holub házát Holub ezért rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Nagy Somát, akit ma délelőtt vont felelősségre a budapesti büntető törvényszék, Jamnitzky bíró elnöklésével. A vádlott beismerte a cikk és a plakát szerzőségét és azzal védekezett