Pesti Napló, 1911. április (62. évfolyam, 77–102. szám)

1911-04-22 / 95. szám

J.Q Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1911 április 22. 15. szám. _ A bátor kadét. A Pesti Napló egyik londoni olvasója irja nekünk a következőket: — A City egy hatalmas kirakata előtt ezernyi ember tolong állandóan. A kiváncsiak a kirakatban egy remek szép tigrisbőrben gyönyörködhetnek s a tigrisbőr mellé függesztett plakátokról a következő izgalmas történetet olvashatják el: „Néhány héttel ezelőtt a keletinidai Madras város határában, az erdő szélén fölállított nyitott sátorban néhány, a szárazföldön időző hajóstiszt vidám lakomát rendezett. A csapongó kedvű mulatozás azonban nem tartott , sokáig, mert hirtelen, mintha a földből bukkant volna elő, hatalmas, gyönyörűen fejlett tigris csapott a mulatozókra, megragadta az egyik kadétot s úgy, ahogy a farkas szokta a bárányt, hátára dobta a halálsápadtra vált fiatalembert. A hatalmas vad, úgy látszott, nem volt megelégedve ennyi zsákmánynyal, mert morogva nézte végig a jelenvoltakat, úgy mintha a legmegfelelőbbet kereste volna. A tengerész- tisztek, akik ilyenfajta szemekkel nem ismerősök, mert révén ültek helyeiken s egyik sem mert még csak mukkanni sem, nehogy ,a tigris figyelmét magára vonja. Egyetlen ember volt csak a társaságban, egy az asztal végén ülő fiatal hadnagy, akit nem hagyott el lélekjelenléte s aki óvatosan, a fenevad minden mozdulatára ügyelve, fölvette földön fekvő fegyverét, hogy egy lövéssel megmentse a kadétot. Mielőtt azonban fegyverét használhatta volna, megmozdult a tigris hátán fekvő kadét, fölemelte karját s a kezében levő tőrrel intett a hadnagynak, hogy ne mozduljon, ne izgassa még jobban a vadat. A tíztek izgatottan nézték a vérfagyasztó jelenetet s nem tudták elképzelni, hogy vájjon mit akar a kadét. A következő pillanatban azonban megtudták: a bátor fiatalember, aki még a tigris karmai között sem vesztette el lélekjelenlétét, a kétélű tűzt teljes erővel a tigris oldalába döfte s azt ott többször megforgatta. A fenevad a fájdalomtól rémesen fölordított, de nem fordulhatott már támadója ellen, mert a tőr, amely szivét szúrta át, nyomban megölte. A bátor kadétot természetesen hősként ünnepelték társai valóban hősies tette miatt.“ — így mondják el a kirakat plakátjai a tigris történetét. — Gyászrovat» Dr. Lengyel Sándor, a székesfőváros tanári karának' 'segyik legrégibb és legérdemesebb tagja, a nagymező-utcai kereskedelmi iskola igazgatója, tanári működésének negyvenhatodik esztendejében ma meghalt. Érdemeit a király is elismerte azzal, hogy a magyar nemességet adományozta neki. Az elhunyt pedagógust holnap szombaton, délután négy órakor fogják eltemetni a ke-repesi-uji temető halottas házából, a főváros adományozta díszsírhelyen. Dr. Sümegi Jakabné, néhai dr. Sümegi Jakab ozorai körorvos özvegye, Mezőkomáromban elhunyt. A megboldogultat kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése vasárnap lesz Mezőkomáromban. Königsberger Lajos magánzó tegnap hetvenötödik évében meghalt, ifr. Kelemen Dávid, az ismert gyermekorvos és Kecinen Salamon már. mérnök az elhunytban édesapjukat gyászolják. A temetés vasárnap délelőtt tíz órakor lesz a rákos- keresztúri új izraelita temető halottasházából. — Apa a halálraítélt Siáért. Jelentettük, hogy az amerikai mormon fővárosban, Salt Lake Cityben egy Szirmay-Kovács Gyula nevű magyar ember betörés közben agyonlőtte egy előkelő polgár tizennégyéves fiát, Thomas R. Karrickot s ezért halálra ítélték. Minthogy a halálnemek közül a golyó által való halált választotta, május 5-én fogják agyon-lőnni. Az amerikai „Szabadság“ című lapnak egy példányát, melyben a halálos ítéletről számol be, megküldötte valaki Szirmay-Kovács Gyula Miskolcon lakó apjához, aki a megdöbbentő hírtől megtörve, kegyelmi kérvényt küldött a salt lake city-i bírói kar egyik tagjához, Gerorge C. A r m stro ng- i hoz. A magyar nyelven irt kérvényt a Diró lefordít- tatta , azután áttette A. R. Barnes főügyészhez. A kegyelmi kérvény így szól: „Tekintetes ügyészség! 1911 január 30-án megküldte valaki címemre a Clevelandban (Ohio) megjelenő „Szabadság“ nevű magyar újság egy példányát, amely beszámolt egy Szirmay nevű magyar fiatalember halálra ítéltetéséről a arcképét is bemutatta. Az arcképben — leírhatatlan fájdalmamra — saját fiamra, Kovács Gyulára ismertem. A nevezett újság tévesen írta, hogy Szirmay-Kovács Gyula budapesti illetőségű, mert ide, Miskolcra való. Az is helytelen állítás, hogy a fiam 1000 koronát lopott volna tőlem, minthogy, azt az Ilédszobát s igy jöttek, rá, hogy a leánynak a folyosó végében lévő szobájából átjárót törtek a bank helyiségébe, amelyet a fölragasztott kárpittal takartak el. A veszedelmes szobalányt a bankigazgató falusi birtokán letartóztatták. Bevallotta, hogy betörőkkel állott összeköttetésbe is, akik ki akarták fosztani a bankot. A Basedow-kór gyógyítása. Berlinből írják, hogy a német sebészek egyesületének most ülésező negyvenedik kongresszusa a Basedow-betegség gyógykezelésének kérdésével foglalkozott. A kérdés előadója Kocher, berni orvostanár volt, aki az általa kezelt Basedow-kóros betegeknél a pajzsmirigyek beteges elváltozását, továbbá az izzadmány szaporodását és ezzel kapcsolatban a váladék jódtartalmának erős megnövekedését tapasztalta. A betegséget Kocher tapasztalata szerint heves érzelmi befolyások, megerőltető életmód, pajzsmirigy-betegségeknél a jód bő használata, valamint a különböző fertőző betegségek idézhetik elő. Nőknél különben gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál és pedig rendesen a fejlődési korszakban. Minthogy a betegség alapja a mirigyek fokozottabb tevékenységében rejlik, Kocher a helyes gyógykezelést a sebészi beavatkozásban látja, illetőleg abban, hogy a megbetegedett pajzsmirigyek részben, vagy egészben eltávolíttassanak a testből. A sebészi műtét eredménye csupán akkor lehet kedvezőtlen, ha a szükségesnél kevesebb pajzsmirigy vétenék ki. A műtét alkalmazása után bekövetkezett elhalálozások arányszáma mintegy 3.15-ra rúg. A helyes kezelés megköveteli, hogy a sebészi beavatkozás már a betegség kezdeti szakában alkalmaztassák. Az érdekes tanulmány előadása után Klose tanár (Frankfurt) szólott elsőnek a tárgyhoz. Tapasztalatai alapján a Basedow-betegséget a jódmérgezés következményének tartja. Dollinger budapesti orvosprofesszor a szemek kihűlésével jelentkező Basedow-kór eseteiben a külső szemrugcsont eltávolítását ajánlja, hogy ily módon a szaruhártya veszélyes elváltozásai elkerülhetők legyenek és a szemfájdalmak enyhíttessenek. Katmur (Boroszló) rendkívül súlyos betegeket kezelt. A belsőleg gyógykezeltek állapota kivétel nélkül nem javult, a többiek közül azonban 69 százalék meggyógyult, vagy legalább is lényegesen javult. — Főhadnagy és orfeuménekes afférje, Bécsből jelentik: Dickens kisasszonyt, a Ronacher ■ Orfeum primadonnáját tegnap hirtelen elbocsátotta , állásából az igazgatósága. Elbocsátásának érdekes előzménye van. Csütörtökön este a „Rózsagavallér“ paródiája, az „Ibolyagavallér“ került szilire a Ronacher-Orfeumban. A színdarabban a fő női szerepet Dickens Anny játszotta, partnere pedig Mal- Ner kémikus volt. A két színész már régóta feszült viszonyban volt egymással. Ez a rossz viszony a csütörtöki előadás közben még erősebben kiéleződött , és a kulisszák mögött csúnyán összeveszett a primadonna a komikussal s állítólag arculütötte. Az afférjnak folytatása volt az előadás után. Dickens kis - asszony elhagyta az orfeumot, melynek kapuja előtt egy autó várakozott reá. Az autóban egy főhadnagy ült, a primadonna barátja. Az autó azonban nem robogott el, hanem várt addig, óráig Müller kémikus kijött a színházból. Amikor a főhadnagy meglátta Möllert, odalépett hozzá és rákiáltott: 1000 koronát a saját jószántamból küldtem neki San Franciskóba, hogy új életet kezdhessen vele. Minthogy a fiam teljes életében könnyelmű és hóbortos volt, alassan könyörgöm a tekintetes ügyészséghez, hogy kegyeskedjék elmebeli állapotát megvizsgáltatni, aminek a költségeit örömmel megfizetném. Könyörgöm továbbá, hogy — ha lehet — kegyeskedjék a fiamra kiszabott halálbüntetést életfogytig való börtönre változtatni. Előre is megköszönve a szívességét, amelyre egy megtört szivü apa kéri. Miskolc, 1911. február 5. Tisztelettel Kovács Ferenc“. A kétségbeesett apa könyörgésének azonban aligha lesz foganatja, mert egész Salt Lake City közönsége rendkívüli gyűlölettel viseltetik a gyilkossal szemben. — Megszüntetett püspökség.. Lisszabonból táviratoztak. A hivatalos lap dekrétumot közöl, mely a bejai püspökséget megszünteti és elrendeli a per megindítását Vasconellos püspök ellen hamisítások miatt. — A fajnoráci barlang. Megemlékeztünk annak idején arról, hogy a Nyitra vármegyei Verscó községtől északnyugatra, a Brezova felé vezető út mentén, Fajnorác kisközségnél új barlangot fedeztek fel. A turisták körében nagy érdeklődést keltett az új barlang felfedezése. A „Földtani Közlöny“ ma megjelent új számában most a következőket olvassuk erről a természeti érdekességről: Fainorác kisközség keleti végén, az úttól északra alig 200 méternyire meglehetős sziklafalak emelkednek, amelyekben már távolról látható a barlang nyílása. A sziklafalak középső triász korbeli mészkőből állanak s a ladin-emelethez tartoznak. A barlang főbejárata jó nagy, mindenki szabadon beférhet.. A főbejárat átellenében van egy kisebb fülke, amelynek folytatása azonban nincsen, itt csupán repedéseket találunk. Balról két folyosó vehető észre, amelyek összeomlottak úgy, hogy mi van beljebb, azaz, hogy ezen folyosók merre húzódnak, nem tudhatni. Jobbról azonban egy kis nyilas látható. Ez a nyilas meglehetős szűk, úgy, hogy valamivel vastagabb ember hason csúszva sem igen férne bele, amint azonban ezen a szülő nyilason keresztülcsúsztunk, következik körülbelül egy nyolc méter hosszú folyosó, amelyen mindenki kiegyenesedve végigmehet. Szélessége is egy méternyi. A folyosó végén ismét egy kis nyílás látható, ahonnan százával repülnek elő a denevérek, amelyek ismét egy alatta levő másik aknaszerű lyukban eltűnnek. Az aknaszerű szűk mélyedés körülbelül 10 méternyire halad lefelé. Elérve ezen aknalyuk fenekét, ismét csak egy kis vízszintes lyuk előtt állunk, amelyen keresztül még nehezebben lehet jutni. Itt már csak igen vékony dongájú ember csúszhat át. Mögötte következik egy kis fülke, ahol két ember kiegyenesedve egymás mellett szabadon elférhet. A fülke fenekén ismét egy lefelé vezető nyilas van, amelyet egy hatalmas kőszikla fed; hogy ez hová vezet, nem lehet tudni. Kisebb repedés az egész barlangban még nagyon sok van. Vízre a barlangban nem akadni, de kisebb-nagyobb fokú nyirkosság a falakon mindenkor észlelhető. Agyag a barlang alján nem fordul elő, az egész csak kőszikla és törmelék. Ez a barlang ezek szerint a fiatalabb barlangok közé tartozik, ahol a behatolt esővíz szélesebb folyosókon mekallikai munkáján kívül, a repedésekben különösen még kémiailag is hat és oldja az anyakőzetet. A barlang további kitöltése és esetleg cseppkövekkel való kidiszitése talán a jövő századoknak lesz még csak a feladata. A nép itt ezt a barlangot Oplentova-nak nevezi. A barlangot báró Wettenwy Lipótné fedezte fel s az ő leánynevéről most „Ida barlang“nak nevezték el. — Kérjen bocsánatot Dickens kisasszonytól, mert csúnyán megsértette őt! Ii Müller tiltakozóit az ügyébe való beavatkozása . A veszedelmes szobalány. Pár 1s ból táviratoztak: Brüsszelből jelentik, hogy a belga nemzeti ban charleroy-i fiókját egy betörőbanda ki akarta fosztani. A bank házában lakott maga az igazgató is. Véletlen szerencse műve volt, hogy a rablást még idejekorán fölfedezték. Úgy történt az eset, hogy a bankigazgató újszobalányt fogadott, ki föltételül kötötte ki, hogy külön cselédszobát kapjon. Alig volt helyben egy hétig az új szobalány, amikor hire terjedt, hogy Charleroyban a rendőrség egy nemzetközi betörőbanda cinkostársát, egy szobalányt keres, aki álneveken szokott szolgálatba állani. A keresett szobalány sűrűn változtatta a helyét. Különösen olyan családokat részesített előnyben, amelyek gyakran tartózkodnak vidéki kastélyokban. Ilyenkor aztán kifosztották a lakást, a szobalány pedig odább állott. A veszedelmes szobalánynak a belga nemzeti bank fiókintézetében az igazgató családjánál akadtak nyomára. A brüsszeli detektívek megfigyelték és csellel eltávolították. Az igazgató hirtelen családostól elutazott s magával vitte a szobalányt. Átkutatták a cse-i ellene, és igy szólt a főhadnagyhoz: — Önnek semmi köze ehez a dologhoz, majd , elintézzük ezt mi ketten. A főhadnagy erre arcul ütötte a komikust, még pedig oly erővel, hogy szegény Müller a földre esett. Ekkor azonban már nagy közönség gyűlt az automobil, a pofozkodó főhadnagy és a földön heverő komikus körül. Ott volt egy csomó kórista is és ezek elkezdték szidalmazni a főhads nagyot és már veszedelmessé lett a helyzet, mikor közbeléptek a rendőrök, szétoszlatták a tömeget és talpraállították a kémikust. A főhadnagy és a primadonna elrobogott az automobillal, Müller pedig azonnal elment az orfeum direktorához és elpanasszolta az esetet. A dolog vége pedig az lett, hogy az igazgató elbocsátotta primadonnáját, Müller pedig feljelentést tett a főhadnagy ellen. — Veszett kutyák garázdálkodása. Fiuméból táviratozzák. Az óváros utcáin két veszett eb garázdálkodott tegnap és öt embert megmart. Az egyik kutyát elfogták, a másiknak sikerült elfutnia A megmart embereket a Pasteur-intézetbe szállították .