Pesti Napló, 1912. november (63. évfolyam, 258–283. szám)

1912-11-14 / 269. szám

den előjel szerint hét-nyolc kiküldöttel fognak a bécsi versenyen szerepelni. A Fővárosi Vivő­ Klub e hónap 7-én tartotta első tréning jel­egű­ háziversenyét. A verseny ezúttal a változatosság kedvéért hendikep-csapatverseny volt. Első lett az 1 tus előnynyel indult II. csapat, mely­ben Fillenz, Gold, Klaniczay és Schilling vívtak. Má­sodik a seratehként indult első csapat lett Ennek tagjai dr. Hercz, dr. Jelanek, Pick és Szegő voltak. Olimpiád. A Német Olimpiai Bizottság Berlinben alakuló ülést tartott, amelyen az összes sportágak képviselői s a kormány kiküldöttjei is megjelentek. Az Illésen főleg az Olimpiai Bizottság végleges szervezetével foglalkoztak. A VI. olimpiád főtitkára C. D­­­e­m, a német atlétikai szövetség elnöke lett. Boxolás. A boxolás középsúlyú világbajnokságáért eddig két küzdelem zajlott le , pedig Carpentier és F. Klaus, illetve Billy Papke között. Mindkettő a fiatal francia vereségével végződött s most a Di­rektion des Cirque de Paris azon fáradozik, hogy a két győztes között döntő mérkőzést hozzon létre, ami alighanem sikerül is. A világbajnokságra Billy Papke és F. Klaus-on kívül még az amerikai Mc­ Goorty is aspirál, aki a Párisban eldöntésre kerülő huszmenetes mérkőzésekben szintén részt fog venni. Lan-tennisz. London—Bréma válogatott lan-tenniszjátékosai november 22—23-án mérkőznek a dulwisehi fedett pályákon. KÖZGAZDASÁG. Javulás az értéktőzsdén. Tegnap éjjel óta békehírek röpködnek a levegőben. Ezek hatása ma már visszatükröződött a börze képén. A nagy feszültség, a háborútól való félelem mára alábbhagyott, átengedte helyét annak a re­ménynek, hogy a monarkiának konfliktusa a szerbekkel békés megoldáshoz fog jutni és hogy az egész balkán háborúnak rövid időn belül vége lesz. Az értéktőzsdén tehát emel­kedtek a kurzusok, a terem másik oldalán, a gabonapiacon pedig olcsóbbak lettek az árak. Ez most már így megy hetek óta. Mikor a mér­legnek értéktőzsdéhez cím­zett serpenyőjébe beledobnak egy háborús hírt, a másik serpe­nyő, a gabonapiac, felszalad az árakkal. Amikor békehírek hallatszanak, a gabonaárak csúsznak lefelé. Ma reggel mindenki vásárolt az érték­tőzsdén. A kontremin fedezte magát, mert félt, hogyha még sokáig várakozik, úgy a pár nap előtt olcsón eladott papírokat nagyon drágán lesz kénytelen visszavásárolni. És mintha a hausse-párt szétszórt tábora is kezdene megint összeverődni. Úgy látszik, ismét vannak már fölfelé spekulálók. A vásárlások hatása alatt az egész piacon a fellendülés jelei mutatkoztak. Nyolc-tíz koronával magasabb árakon cserél­tek gazdát a panírok, főleg az előtőzsde vége felé, mikor híre jött Bécsből, hogy Törökország fegyverszünetet kér a szövetséges államoktól. A déli tőzsdén az ügynökök egy része sietett hazavinni a mai nap nyereségét és a reggel vásárolt panírokat 60­0 koronás haszonnal to­vábbadta. Ilyen nyereség-realizálások kissé le­szorították a kurzusokat és néhány korona el­veszett a délelőtti magas árfolyamokból. De azért végeredményben meg lehet állapítani, hogy a fölfelé spekulálók a mai nappal meg voltak elégedve. A hangulat megjavult. H­­ogy a javulás meddig tart, azt a­ börze nagy­fokú idegessége mellett persze nem lehet meg­jósolni. A mai nap ár­vámalakidásainak illusz­trálására feljegyezzü­k, hogy a Magyar Ti­­ - t­e 1 710-ró! 7^ ^0-re. a K o z u t i JUS.rő! Őöá­ ra, a Fürgő 702-ről 710-re, a Pimn ADC-ről 097-re, a Magyar bank HBO-ról 536 Síkre emelke­dett. Ezek a zárlati kurzusok, melyek 4,5 ko­ronával alacsonyabbak az előtőzsde áfáinál. A pénz ujabb n veséráaitási. Pénzügyi körökben csaknem biztosra veszik és m­ár a legközelabbi napokra várják a német bankrátának fel­emelését. Csak egy dolog akadályozhatja meg a pénz megdrágítását: ha a mai nap békés hírei komolynak bizonyulnak, ha a háborús veszedelmek elhárítására irányuló diplomáciai tárgyalások egész rövid időn belül végleges siker kilátásaival fognak kecsegtetni. Annyiszor festették falra a pénz újabb megdrágításának ördögét, hogy ime most csak­­ugyan kopogtat már az­ ajtón a bankkamatláb fel­emelése. Előbb a német piacon, aztán pedig nálunk. Ha csakugyan rákerül a sor, úgy a német rátát való­­­­színűleg egy egész százalékkal, ötről hat percentre­­ fogják felemelni. A Reichsbank panaszkodik, hogy a hiteligények folyton növekednek, a devizaárfolyamok emelkedésével aranykészletét újabb veszedelem fenyegeti, ami ellen nem képes más eszközzel vé­dekezni, mint a bankkamatláb megdrágításával. Ná­lunk valamivel kedvezőbb a szituáció, mert az Osztrák-Magyar Bank pénztáraihoz elég nagy téte­lekben folynak vissza a kihitelezett pénzek. Más­részt azonban a devizaárak emelkedése itt is ko­moly aggodalmakra szolgáltat okot és a Reichs­bank kamatlábának megdrágítása kétségtelenül maga után vonná nálunk is a rátaemelést. A devizaárak emelkedését különben azzal okolják meg, hogy a külföldi tartozások visszafizetése végett újabb idő­ben igen nagy tételekben vásárolták nálunk az idegen fizetési eszközöket. Ez a nagy kereslet tükröződik vissza a devizapiac emelkedő áraiban. Gazdasági hírek a háborús vidékekről, Kon­stantinápolyból jelentik: Naponta tömegesen szállítanak élelmiszert a táborba, miért a készlet rohamosan apad. Az ínség elhárítása végett a kor­mány intézkedett, hogy az anatóliai vasút mentén levő több száz kocsirakomány gabonát a fővárosba hozzák. Az üzletre ma senki sem gondol, miért is a stagnáció teljes. Készpénzfizetést nem teljesít senki, privát felek sem. Remélik, hogy egy héten belül fegyverszünet áll be, melyet a békekötés fog kö­vetni . Szalonikiből ir­ják, hogy az európai Törökország területéről megtiltották az élelmiszerek kivitelét.­­— Athénból jelentik, hogy egy görög körrendelet megtiltotta állatoknak, gabonaneműek­­nek és lisztnek Görögországból való kivitelét. — Ak­tíváribó! Írják, hogy az üzleti forgalom már október 3. óta szünetel és a pénzintézetek a betétek kiadását is megtagadták. A börze­­krachok öngyilkosai. Nem budapesti spekulánsokról, hanem a párisi börzén legutóbb tönkrement exisztenciákról szól az az érdekes hír, melyet párisi tudósítónk közöl ma velünk. Nálunk is nagyon sok ember veszítette el pénzét az emlékeze­tes októberi napokban, de a budapesti börzén tör­tént értékpusztulások valósággal eltörpülnek amel­lett, ami ugyanakkor Párisban történt. Csak most bontakoznak ki igazi méreteikben annak a katasztró­fának körvonalai, melyet az októberi tőzsdei derütő­k a párisi piacon okoztak. Két francia képviselő teg­napelőtt interpellációt intézett Klotz pénzügymi­niszterhez és mindegyikük azt kérdezte, hogy tudja-e a miniszter, milyen botrányos körülmé­nyek húzódnak meg a hat hét előtti tőzsdei esemé­nyek hátterében. Úgy látszik, hogy arra a mesére cé­loztak itt a francia képviselők, melyről már koráb­ban említést tettünk, s mely arról szólt, hogy egy ném­et-osztrák bankszindikátus keze dolgozott a tőzsdei pánikok előidézésében. De volt egy pár érdekes és ennél a mesénél komolyabb mo­mentum is a két interpellációban. A képviselők rá­mutattak arra, hogy a mostaninál szörnyűbb pénz­ügyi katasztrófa még nem fordult elő a párisi piacon. Néhány hét alatt nem kevesebb, mint 38 öngyil­kosság történt a francia pénzügyi vi­lágban. Azonkívül egy egész sereg kistőkés lett öngyilkos a fölötti kétségbeesésében, hogy a va­gyonát elveszítette. A pénzügyminiszter nem adott egyenes választ az interpellációra, hanem azt felelte, hogy az egész európai piac feszült helyzetére tekin­tettel jobban tették volna a képviselők, ha az inter­pellációjukat későbbi időre halasztják. A pénzügymi­niszter válasza senkit sem elégíthet ki Sem a ko­molyabb pénzügyi köröket, ahol azt várták, hogy a miniszter meg fogja cáfolni a 400 millióval dolgozó ném­et-osztrák bankcsoport körrefflmi Műveleteiről szóló mesét, sem a francia fentieket, akik komolyabb és részletes fel­világosí­tást vártak a kormánytól a tőzsdei pánikokról­. A francia közvélemény még nem tért napirendre a börze legutóbbi mozgalmas esemé­nyei fölött. A Krupp-gyár osztaléka. A nagyiparáról neve­zetes Németországban különös érdeklődéssel várják a leghatalmasabb és a legrégibb német iparvállalat­nak, az esseni K­r­u­p -gyárnak a mérlegét. A vál­lalat az idei évben ünnepelte fennállásának száz éves évfordulóját és a jubiláns évre 12% lesz a dividencia a 180 millió márka alaptőke után. Előző évben 10% volt az osztalék. Így tehát 3.600.000 márkával többet fognak az idén csupán osztalék címén kifi­zetni, mint tavaly. A részvények különben csaknem kizárólag a Krupp-család birtokában vannak. Német cukor Magyarországon. Említettük, hogy a cukorkartel magasra srófolt áraival szemben, a nagykereskedők egy része, főleg néhány nagy bu­dapesti cég úgy próbált védekezni, hogy Német­országból szerezte be cukorszükség­­letét. Igen sok cukrot importáltak tehát újabb idő­ben német területről az országba, aminek a keres­kedők csak hasznát látták, mert a német cukor a vám- és fuvarköltséggel együtt is, még mindig olcsóbb itt Budapesten, mint például a hatvani cu­korgyár terméke. Ily hihetetlenül magasak a cukor­­kartel árai. Miután a kartel részéről kilátásba he­lyezett retorziós intézkedések nem ijesztették meg a fogyasztókat, elhatározták az osztrák és magyar kartelh­ozott cukorgyárak, hogy ezentúl komolyabb eszközökkel fognak küzdeni a német import ellen Az osztrák kartel vezetősége jár elöl a jó példával Ezek most a különösen veszélyeztetett vidékeket — a német határ közelében — leszállították a cukor­árakat a német gyárak által megállapítottnál alacso­nyabb nívóra. És hogy az ebből származó veszteség ne az egyes vállalatokat, hanem a kartelben egyesült gyárak összeségét érje, külön leszámoló irodát léte­sítenek, mely az árak redukálása következtében elő­állott kárt repartírozza valamennyi osztrák cukor­gyár között. A balkán-moratóriumok jogi hatásai. Az osztrák képviselőház két olvasásban már letárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely hivatva van Ausztria keres­kedelmét és iparát azoktól a váltójogi hátrányoktól megóvni, amelyek számukra a balkáni moratóriumok­ból származhatnak. A törvényjavaslatról lapunk mai számában már megemlékeztünk. Nálunk hasonló szándékról még nem adtak hírt a hivatalos körök és ez késztetett több országos ipari szervezetet arra, hogy a Magyar Textil és Textilvegyészeti Gyáro­sok Országos Egyesülete vezetésével sürgős fölter­jesztéssel forduljon az igazságügyminiszterhez, amely­ben a hágai nemzetközi váltójog 53. §-ának sürgős inartikulálását kéri. Tekintettel arra a körülményre, hogy az osztrák igazságügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kormánynyal ebben a tárgyban már megbeszéléseket folytatott és megegyezésre jutott, kívánatos volna, hogy a sürgetett törvényes intéz­kedés nálunk is mielőbb megtörténjék. A Balkán­államokban életbe léptetett moratóriumoktól veszé­lyeztetett magyar export­érdekek védelme céljából a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége elhatározta, hogy behatóan megokolt sürgős be­adványnyal fordul a kereskedelemügyi miniszer útján a magyar kormányhoz, amelyben az Ausztriában a minap beterjesztett törvényjavaslat példájára való hivatkozással kéri megfelelő törvényhozási intézke­dések megtételét. Felterjesztésében a kamara egy­felől ama súlyos károkra utal, amelyek a váltón alapuló követelések érvényesítése háborús viszonyok közti nehézségeiből származnak, másfelől megjelöli a fennforgó bajok orvoslására alkalmas sürgős tör­vényhozási intézkedéseket. Mi történik a Városfejlesztő­ Bankkal? Az év elején alakult meg a vidéki városok közszükségletei­nek ellátására a Városfejlesztő­ Bank, mely­nek alapításában a Magyar Általános Takarékpénztár, a Jelzáloghitelbank és a Leszámít­lóbank vettek részt. Az új bank működésének megindulását termé­szetesen megakadályozták a rossz pénz­viszonyok. Csak a pénzpiac helyzetének megváltozása után kezdi meg működését a Városfejlesztő­ Bank, melynek ügyeit egyelőre egy végrehajtó­ bizottság vezeti. Ké­sőbb, ha intenzíven fognak majd dolgozni, Do­bay Aurél, a Központi Kereskedelmi és Ipa­rbank vezér­igazgatója veszi majd át a bank ügyeinek vezetését. Dobay természetesen megtartja e mellett vezér­­igazgatói állását a Központi Kereskedelmi és Ipar­banknál is- Itt említjük meg, hogy a Vármegyei Tisztviselők Egyesülete külön városfejlesztési osz­tályt létesített, melynek egyedüli célja az, hogy a Városfejlesztő­ Bankot működésében támogassa. A szegedi zárgyár és az osztrák kartell Sze­gedről írják: A Gazdasági és Iparbank válsága a szegedi z­á­r­g­y­á­r helyzetét is megrontotta. A gyár igazgatósága kimondta a felszámolást s ki is tűzték a gyár ellen az árverést. Erre aztán az osztrák zár­gyárosok kartelje is el­kezdett dolgozni, hogy a Kertész-féle zárgyárat megszerezze. De nem azért, hogy folytassa és fejlessze a gyár üzemét, hanem hogy feloszlassa a 11 és ilyen módon szabadul­jon egy kellemetlen konkurrenstől. Megkezdődtek a tárgyalások az igazgatóság és a kartel között és a ,WV*_ ______ ____________———————■■—|— Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1912. november 14. 269. szám. 19

Next