Pesti Napló, 1914. február (65. évfolyam, 28-51. szám)
1914-02-05 / 31. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. február 5. 1131. szárad 15 Az asztaloknál hangosan iszogatnak. Férfiak, asszonyok és gyerekek. Az egyiknél két éves baba játszadozik álmosan valami kis kucséber-nyereménynyel. Amint sajnálkozva nézzük az apró lumpot, sírásra biggyeszti száját és hangosan felzokog. Az anyja csililgatja és borral kínálja meg a csemetét, aki mohón kapkod a pohár után . . . A másik asztalnál szintén egy kis leány, az öt éves Csermis Mariska, egy sírkőfaragónak apró leánykája. Jó kedvvel nézi jakobinus-sipkás atyafiságát. Körülötte hangosan éneklik: Hanem azért, hanem azért, Koszorút, ha meghalok, A síromra, a síromra Nefelejtsből fonjatok. K. L. rzv.vAW«wi/vvvv^v.vvvvwvvwvvvs Carka krónika. (71 magánÜgy — Szuf baba — 71 Rét favasz) A pesti börzén is történnek még csodák: valaki a minap néhány százezer koronát nyert valami egészen outsider spekuláción és természetes, hogy azonnal beiktatták a „milliomosok“ sorába. Az új milliomos rendkívül büszke a százezreire és úgy gondolta, hogy ilyen nagy eseményt, mint az ő milliomossá avatását, illik valami nagy dologgal megünnepelni és elhatározta, hogy néhány heti külföldi útra indul. A térhez és alkalomhoz illő komolysággal és ünnepélyességgel bement a menetjegyirodába és megrendelte a jegyét. — Először Berlinbe megyek, — mondta fölényes eleganciával, — aztán Frankfurtba . . . — A Majna melletti, vagy az Odera melletti Frankfurtba? —■ kérdezte a hivatalnok. • Az újdonsült milliomos fölpattant: — Na hallja! Mi köze hozzá? Ez igazán az én privát ügyem! . . .* A kislánynak születésnapja van és már előre szekírozza a mamáját, hogy micsoda ajándékot fog kapni. A csata főleg egy uj hajas baba körül forog, a kislány szigorúan ragaszkodik hozzá, viszont a mama nem mutatkozik hajlandónak arra, hogy egyéb ajándékokon kívül az ifjú hölgyet a babával is megajándékozza. A minap ismét megkérdezte a kislány: — Mamuska, ugye megkapom az uj babát? — De kicsikém, — felelte a mama, — hiszen ennek semmi értelme sincs. A tavalyi babád még nagyon jó . . . — Nagyon jó! — mondta most már haragosan a kislány, — én is nagyon jó voltam tavaly és te mégis kaptál egy új babát . . . * Van Pesten egy nagyon derék hivatalnok, akinek az a szerencsétlensége, hogy az isten hét gyerekkel áldotta meg. Lakást alig tud kapni — a háziurak egyáltalában nem barátai a népesség szaporítására irányuló mozgalomnak — és a nyári lakással minden évben külön bajok vannak. A bankhivatalnok családjával mindig Budapest közelében nyaral és alig tud lakást kapni a sok gyerek miatt. Már ilyenkor, félidőben gondoskodik a nyaralóról és boldog, ha a nyári lakás vagy villa tulajdonosa engedélyezi a hét gyereket. A derék családapa az idén Törökbálinton keresett lakást Hamarosan talált is megfelelőt. Kivette, lefoglalózta és a gyerekekről egy szót sem szólt Hanem mikor már a foglalót is átvette tőle a sváb gazda, ravaszul mosolygott és igy szólt: — Megjegyzem, hogy nekem hét gyerekem van . . . A sváb elnézően legyintett a kezével. • Nem tesz az semmit. Magamnak is van kilenc.. . , a vas a vízgmárka kapható minden finom uridivat-és fehérnemű ötletben színház, művészet Alizol színházi álet (Saját tudósítónktól.) Granville Barker, a Shaw hatása alatt dolgozó drámaíró, a kitűnő rendező és színész egyik előadásának végén a St. James Theater-ben felhívást intézett a közönséghez a Repertoire-színház érdekében. Barker ezer embert keres, akik hajlandók egyenként 25 fontot befektetni egy állandó repertoire-színpadba és szükség esetén a következő évben ugyancsak 25 fonttal támogatnák. A felhívásnak az egész városban nagy visszhangja volt s a színház megalakulása esetén London csak a Dublinban és Manchesterben oly fényes eredménynyel működő repertoire-szinházat fogja utánozni. Barker kitűnő társulata két hónap óta nyolc darabot játszott s ezeknek az előadásoknak általános sikere lesz az alap a jövő Repertoireszinházához. Hogy a Vadkacsa és Az orvos a válaszúton állandó érdeklődés mellett két hónapon keresztül volt egy színház műsorán, ez elég nyomatékos bizonyítéka a vállalkozás jogosultságának. A repertoire-színpad harcosainak érvei közismertek s remélhető, hogy Barker sikeresen fog megküzdeni a színpad ellenzőivel.* Arnold Schönberg személyesen vezényelte a Queens Hallban öt zenekari kompozícióját. 1912- ben, kevéssel az olasz futuristák kiállítása után, megkísérelte Sir Henry Wood ezeknek a daraboknak előadását, de a vállalkozást valóságos botrány, fütyülés és pisszegés kisérte. A praerasacliták gyermekei és unokái már sokkal nyugodtabbak. Igaz, hogy időközben megértük és végigszenvedtük Scriabin Prométheuszát és ennek nyomán megértettük Schönberg művészetének a komolyságát. Az utóbbi időben alkotásai gyakran szerepeltek a hangversenyek műsorán. A Flonzaley-kvartett a hírhedt „opusz 7“-et is előadta. Az egyik zeneegyesület közvetlenül a zenekari hangverseny előtt Schönbergnek Lewetzow, Dehmel és Schlaf verseire írott pompás dalait is előadta. Ezekkel az előzményekkel magyarázható, hogy a közönség Schönberget oly szeretettel ünnepelte.* A Little Theatre-ben már hetek óta Gilbert K. Chesterton gyönge kis bohózata van műsoron, amelynek tárgya a mágia és a hitetlenség. A darab kapcsán a minap mintegy háromszázan gyűltek össze, hogy a csoda lehetőségét megvitassák. A színdarabban ugyanis egy elég kétes alak csodát csodára halmoz s az egyik racionalista szereplőnek, miután ezeket nem tudja magának megmagyarázni, meghibban az esze. De a Mágus megkönyörül rajta és szellemek segítségével, racionalista módjára megmagyarázza a csodát. A szatirikus ötlet magába foglalja Chesterson nézetét a racionalizmusról s ha a darabnak van is hibája, legalább ennek köszönhetjük azt a vitát, amelyen a hívők és hitetlenek minden fajtája megjelent. Tudósok, papok, racionalisták, konkonformisták és római katolikusok, Bernard Shaw, Benzon, Hilaire Belloc, Izrael Zangwill láthatók a hatalmas nézőtéren. Chesterton alakja kimagaslik, amint feláll, jóízű nevetéssel kezdi meg a vitát, majd a beszédébe kezd. A válaszok és viszonválaszok után, anélkül, hogy a csoda vitájánál valamilyen csoda történt volna, lassanként szétoszlott a közönség. (*) Struck Hermann kiállítása. A Könyves Kálmán szalonjában csütörtökön egy német művész, Struck Hermann kiállítása nyílik meg. Struck főképpen grafikával foglalkozik , kiállított lapjainak nagy többsége rézkarc. Maga a métter bizonyos önmegtagadást, elmélyedést igényel s ez nem hiányzik Struckból. Rendkivül szorgalmas ember, beutazta az egész világot, ismeretséget tartott fenn nagy kortársaival, az irodalom és művészet jeleseivel s mindnyájukat portrétirozta. Az igyekezet és szorgalom látszik e portrékon is ; hűek, alaposak. Nagyobb lendület, egy-egy zseniális vonallal való ábrázolás, megkapó frisseség hiányzik belőlük, ezek azonban nem is elsajátítható tulajdonságok. Struck népszerűségét jelentékenyen emelték odahaza karakterisztikus zsidó tanulmányfejei ; ezek itt is tetszeni fognak azoknak, akik a népszerűen romantikus elemet keresik a művészetben ; tájai és utcarészletei kevésbbé sikerültek. Struck termékeny és régi művész, sokat dolgozott. Nagy oeuvrejének áttekintése már összehasonlítás szempontjából is tanulságos ; azzal a tanulsággal jár, hogy a mi grafikusainknak — s nem is kell éppen a legelsőket venni — a kiváló külföldiek előtt sem kell szégyenkezniük. (—el.) (*) Hangversenyek. Az idei hangversenyévadban úgy látszik a csak már megállapított igazi értékek iránt van némi érdeklődés, így lehet, hogy Sauer Emil második hangversenyén is zsúfolásig tele volt a Vigadó-terem. A kedves és mindenekfelett népszerű művészt azonban az a komikus baleset érte, hogy a pódium melletti oldalsorok egyikében egyszerre váratlanul megjelent a főváros jelenlegi legerősebb szenzációja — Psylander! Tagadhatatlan, hogy ettől a perctől fogva sem Bach, sem Schumann, de még kevésbé Sauer nem érdekelték a publikumot, hanem mindenki a világhírű moziszínész felé fordult és a siker ezekben a negyedórákban bizony sem nem a muzsikáé, sem nem a muzsikusé, hanem csakis egyedül és kizárólag a dán kinoszinészé volt. Az autogramm-versenyben azonban mégis Sauer győzött, mert Psylander egy görög isten gőgjével utasította el az összes ide irányuló kísérleteket. A műsoron Back-Preludium és fugáján kívül a Schumann Carneval, egy bokréta Chopin, a Strauss „Kék Duna“keringője és egy sorozat saját szerzeményű apróság volt, melyeket kedves nagyképűséggel, pózos titánkodással, de mindig érdekesen adott elő. Sauert soha nem ünnepelték nálunk úgy, mint mostanában, viszont az is igaz, hogy láthatóan renesszánszát éli most az ő modorosságaiban és komikus külsőségekben is mindig feltétlenül érdekes művészete. — B. Nagy Ida dalestéjén szépszámú hallgatóság tapsolt a művésznőnek,, aki Fidesz és Delila áriáin kívül orosz, holland, dán és német műdalokat énekelt. A Nemzeti Zenede igazgatósága szerdán este rendezte Gobbi Alajos vezetésével a Vigadó termében második zenekari hangversenyét. A Sakuntala-nyitány vezette be az estét, melyen Toldy László Suitejének két részletét mutatták be; ez sem különbözik azoktól a dagályos és gondolatszegény művektől, melyekkel Toldy termékenysége eddig is elárasztott bennünket. Bemutatták még Gabler két jelentéktelen apróságát. Az énekosztályokról Friedmann Ilonát, a hegedűosztályról Géczy Barnabást és a zongoraosztályról Schindler Mariannt hallottuk. K. I. (*) József főhercegük a Vígszínházban. A Mértföldkövek mai előadását végignézték Auguszta főhercegnő, József főherceg és József Ferenc főherceg. A fenséges vendégek sokat tapsoltak a színészeknek. (*) Főpróba a Nemzeti Színházban. Csütörtökön délelőtt féltizenegy órakor tartják meg a jelmezes főpróbát a Nemzeti Színházban Pekár Gyula új darabjából, a pénteken bemutatásra kerülő „A kölcsönkért kastély“ című háromfelvonásos vígjátékból. „A kölcsönkért kastély“ főszerepeit Csillag Teréz, N. Tasnády Ilona, K. Demjén Mari, Kiss Irén, Rajnay Gábor, Pethes Imre, Gál Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Gyulai Edit, Horváth Jenő, Hajdú József, Bartos Gyula és Gabányi László fogják játszani. (*) Burián Károly Londonban. Burián Károly kamaraénekes, az Operaház tagja, legközelebb Londonba utazik, ahol a Covent Gardenben fog vendégszerepelni. Szabadságát megelőzően még pénteken fellép a „Lohengrin“-ben. (*) A tanítónő a Magyar Színházban, Bródy Sándor kitűnő darabját fogják szombat délután 3 órakor Rákosi Szidi magánszínésziskolájának növendékei előadni a Magyar Színházban. Ezt a vizsgaelőadást T. Halmy Margit tanította be. Jegyek rendkívül olcsó áron válthatók a Magyar Színház pénztáránál. (*) Mozi a színházban. Aradról jelentik: Két évvel ezelőtt Arad város közgyűlése elhatározta, hogy a harmadik mozijogot a jelenlegi két mozgóképszínház tulajdonosainak adja évi tizenötezer korona bér ellenében. Felebbezés folytán a belügyminiszter megsemmisítette a határozatot és a várost moziszabályrendelet készítésére utasította, amelyben azután úgy értékesítheti a mozijogokat, ahogyan akarja. Ennek alapján a városi tanács él-