Pesti Napló, 1914. június (65. évfolyam, 128–152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
2 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 3914. június 3. (128. szám.) , egyelőre a vízben. Nem olyan veszedelmes ez. A vizen nagy hajók úszkálnak és a fejedelem — Princes Guglielmus — e gyönyörű óriás járművek egyikében haza is utazhat fatornyos hazájába, Németországba, annak is a kies Neuwied című helyecskéjére. Szerencsés utazást ő fenségének, Buon Viaggio, Farwell! Az ő kedvéért sem a hortobágyi parasztim, de még a bánáti sváb sem (a mienk az is) nem fog elvérezni az Okridai tó körüli bérceken. Ez egy kicsit drága mulatság volna azért, hogy ő aztán, a mi bajonetjeink révén újra trónra jutván, belépjen a balkáni szövetségbe és muszkának, rácnak, taljánnak, oláhnak, görögnek eladja magát. Most kérjen ő tőlük segítséget, most, amikor bajban van. Oda danolja, ő nekik danolja a fuldokló grófról szóló áriát. A táviratot pedig, amelyik a monarkiához, mint nagyhatalomhoz folyamodik ezzel kell visszaküldeni. — Címzett ismeretlen. Budapest, junius 2. A városok képviselői. A magyar városok polgársága körében gyakorta fölmerült az a gondolat, hogy a városok képviselőinek bizonyos — a városok ügyeit érintő kérdésekben együttesen kellene eljárniok. Történtek is erre kísérletek, természetes azonban, hogy a munkapárti rendszer alatt azok a városi képviselők, akik a többség tagjai, a városi polgárság akaratával és érdekeivel szemközt mindenkor a kormány kész támogatóinak mutatkoztak, így történt, hogy a városi kerületeket a kormány a kerületek beosztásánál mellőzte, hogy a városok hitelügyleteit a legszerencsétlenebb módon intézik és hogy egyáltalában az egész reakciós kormányzati rendszer ellentétes a városi polgárság demokráciájával. Nyilvánvaló, hogy a választásokon a városi polgárság lesz az ellenzék leghívebb tábora, mert érdekvédelmét és képviseletét csak így érheti el. Tévedés azonban, mintha „városi párt“ néven új alakulást kísérelnének meg, csupán az a terv fog megvalósulni, hogy majdan — a választások után, a városi polgárság képviselői bizonyos konkrét kérdésekben együttesen járnak el, vagy csak boszut akart állani az apján s valamennyi ősein is egyben, mert vele talán mostohán bántak. Csak néz apróra vágott és világos szemével, amely merev és titokzatos, mint a madáréi. Magasan az ablakon át, a sötét ecetfák fölött, a kert és az elhagyott kőbánya felé, ahol egykor talán ókori temető lehetett. — Klódiusz, — mondtam halkan, — hányszor törtél ki a sírodból, mint az éhező karvaly, sötét éjszakákon, hogy vad vijjogással idegen tüzek körül repdes, mert a saját tűzhelyedet elhamvadni hagytad. Szegény Klódiisz! Miért nem vittél asszonyt a házhoz? Az ókori agglegény nem válaszolt, csak hámul riadtan, talán pislogat is a szemével, amelyekben megfejtve van e pillanatban a világ és az egész emberiség titka. Jaj, csak olvasni tudnék bennök. — Klódiusz, — ismételgettem kábultan, — elhagyatottan élek magam is! S régi rózsák, egy arckép . . . elégetett hajfürt emléke cikkezik át lángban égő szemem előtt, ahogy az ókori szobor meredt vonásait nézem. Halk szemekben az eső is megeredt odakinnn, a fák sírva lengenek az ablak alatt, távol, a pusztaszeri úten a szél vad erővel becsapott egy kerti ajtót. S eszembe jutott az apám sírja, őseimnek porladó csontjai, ismeretlen, távoli és elfelejtett és elhagyott temetőkertek, a csend, amely kürülleng itt, hogy eltemessen, két karomat kitártam ókori vendégem felé, hogy feleletre bírjam, — de kőarca meredt maradt és néma. Andrássy és Károlyi a kiegyezési tárgyalásokról és az Ausztriával közös kérdésekről (Saját tudósítónktól.) A kiegyezési tárgyalások időszerűségére hívja föl a figyelmet az az öt nyilatkozat, amelyet a Reichspost közöl. Jövőre megkezdődnek a tárgyalások Ausztriával a vám és kereskedelmi szerződések megújításáról. A magyar politikusok fölfogását a bécsi lapban erről a kérdésről, valamint a tisztek fizetésemelésének ügyéről Adrássy Gyula, Károlyi Mihály, továbbá báró Dániel Gábor, Erdély Sándor és Hosszú Vazul püspök nyilatkozatai ismertetik. Andrássy és Károlyi nagyérdekű kijelentéseikben a következőket mondják: Andrássy Gyula: — Ausztriával 1917-ben lejáró kereskedelmi szerződés békés és sima megnyitásának kilátásait kizárólag magyar szempontból kívánom megítélni, mivelhogy nem szívesen elegyedem be Ausztria belső ügyeibe. Magyar részről egy üdvös kiegyezés fő feltétele az, hogyMagyarországon még az általános választások előtt normális állapotok teremtessenek. El kell kerülni, hogy az általános választásoknál, amelyeken a mostani harc életre vagy halálra dől el, a gazdasági kiegyezés jelszavai jussanak az előtérbe. Ausztriához való viszonyunknak nagy kárára volna ez. Eredményes választás vágya oly elemeket is hajtana a gazdasági különválás táborába, akik egyébként ettől az irányzattól távol állanak, mert az ellenzék választási győzedelmeinek előfeltétele a szolidáris együttműködés. Akik tehát ellenzéki programmal akarják magukat megválasztani, azok az ellenzék többségének akaratához fognak alkalmazkodni és a választási küzdelemnél olyan jelszavakat fognak használni, amelyek a legnépszerűbbek. Azonfelül a legközelebbi választáson már olyaj választók is részt fognak venni, akik nem alkalmazkodnak úgy, mint a mostaniak. A jelenlegi izgatott hangulatban amelynek oka a mostani régimé bűnei, a kormánynak választási győzelme, pénz nélkül, amely most amúgy is nehezen szerezhető meg, a választókkal szemben alkalmazott brutális erőszak nélkül — több mint kétséges, másrészt egy oly kiegyezés, amely ily eszközökkel jön létre, új veszedelem a monarkia népeinek harmóniájára. Semmi sem kívánatosabb a gazdasági kiegyezés érdekében, mint a normális politikai viszonyok gyors helyreállítása, hogy a nemzet a választásokkor a gazdasági kiegyezés és annak objektív érdekei felett higgadt jövel és nyugodt kedélylyel dönthessen. A kedélyek békés diszpozíciója, az államtörvények iránt szükséges tisztelet úgy Ausztriában, mint Magyarországon, kerülése egy oly politikának, mely csak az erőszak eszközeivel tud közös érdekű ügyekben megegyezéseket kikényszeríteni, élénkebb társadalmi érintkezés, céltudatos és eredményes külpolitika a monarkia összes népeit egyesíteni fogják a közös célok szolgálatában. A tisztikar jogos kívánalmait a legnagyobb rokonszenvvel kísérem; a kormány feladata most már, hogy a kezdeményezést megragadja, hogy e szükséges kiadás fedezetét kimutassa. A véderő fejlesztésének szükségességéről mindig meg voltam győződve. Amidőn a véderő tekintetében a nemzeti követelmények álláspontjára helyezkedtem, tettem ezt azért, mert meggyőződésem szerint és az akkori viszonyok között máskép a véderő fejlesztését kiszámíthatatlan megrázkódás nélkül keresztülvihetetlennek tartottam. Az újoncláncszám emelésének kikapcsolását mindenkoron nagy hibának tartottam és miniszterkedésem ideje alatt nem volt egy pillanat sem, amikor ne dolgoztam volna azon, hogy a paktum dacára, a hadsereg fejlesztésének kérdése kompromisszum alapján békés megoldáshoz vezessen és hogy a hadsereget erősítsem és emeljem. Sajnos az, ami akkor szükséges volt, a balkáni események folytán még sürgősebb lett. A hadsereg fejlesztésének magasabb terheit magunkra kell vennünk, mert erős hadseregre inkább van szükségünk, mint valaha. Az, hogy a hadsereg erősségéhez megelégedett tisztikar is kell, igazin nem kíván bővebb részleteset. Károlyi Mihály: — Én és a pártom Magyarország gazdasági függetlenségéért harcolunk. Ha az őszinte és becsületes általános, egyenlő és titkos választójog alapján keresztülvitt új választások a gazdasági közösség híveinek elveit igazolná, úgy a megújítása ennek kizárólag és egyedül az igazi alkotmányosság helyreállítása után történhetnek úgy Magyarországban, mint Ausztriában. Magyarországon lehetetlen ilyen mélyenjáró kérdéseknek a békés megoldása az alkotmányellenes állapotok fentartása mellett, veszélyes megrázkódtatások nélkül sohasem érhető el. És mivel a kiegyezési törvény alapföltétele más államban is a teljes és igaz alkotmányosság, ezért a gazdasági viszonyok szabályozása a két állam között a 14. §. alkalmazása mellett lehetetlen. — Milyen politikát kell vinni, hogy a monarkia összes népei békésen munkálkodjanak? Csak az igaz és komoly demokratikus átformálások az egész vonalon, mindkét államban, minden nemzetiségi iránt való szeretetteljes és igazságos bánásmód, az államgondolat megőrzése mellett eredményezhetnek csak ezek áldást hozó nemzetiségi békét Magyarországban és Ausztriában. A tisztek helyzetének javítását és a többi állami alkalmazottakét mi is meg akartuk kísérelni. De elérkeztünk Magyarország hordképességének a határához. A jelenlegi egyoldalú gazdasági politikának a követése, még a megszavazott követelések előteremtését is lehetetlenné tenné. Már a mostani terhek elviselése is messzemenő követelés a népünk képességétől. Az egészséges fejlődés Magyarországon egyedül a nagystílű ipar megteremtése révén érhető el, tekintettel a mezőgazdasági jólét megteremtésére és emelésére és az igazi demokratikus birtokpolitikára. A három munkapárti politikus nyilatkozatában a közismert frázisok nyilvánulnak meg. Dániel Gábor kijelenti, hogy egy hosszú tartamú kiegyezés a munkapárt körében nem találna rokonszenves visszhangra, mert a gazdasági viszonyok tíz évről tíz évre megváltozhatnak, ezenkívül semmi alap nincs, amelyen a kiegyezési törvények meghatározásai megrázkódnának. Erdély Sándor Tiszával száll szemközt, amikor azt mondja, hogy a tiszti fizetések megfelelő fölemelése nemcsak kívánatos, de égetően sürgős, e fölött nem lehet kétség. Hosszú Vazulnak ez a kérdés is alkalmas arra, hogy dicsérje Tisza román politikáját. Egyéb lényegest úgysem tudnak mondani a munkapárton, mint Tisza dicséretét. Budapest* junius 2. Az amerikai ut. Newyorkból táviratozzék. Amerikában nagyban készülődnek gróf Károlyi Mihály és a függetlenségi képviselők fogadtatására.. A grófot julius másodikára várják újra Amerikába, melynek magyarsága impozáns és nagyarányu tüntetésre készül a függetlenségi politika mellett. Az amerikai szlávok tudvalevőleg az első ame-rikai út során arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ők nem azonosítják magukat a függetlenségi párt politikájával. A magyarság vezetői most megakarják győzni a szlávokat és ezért vitaüléseket rendeznek Károlyi Mihály és politikai hitvallása körül. Azt a kérdést akarják tisztázni, hogy támogathatják-e a nemzetiségek azt a politikát, mely az általános választójogot, a demokráciát és az ország függetlenségét tűzte ki céljául? A vitában eddig Tarczai Lajos és Götting Milán vettek részt A vita anyaga megjelenik röpiratban is. A Kossuth Lajos-párt közgyűlése. A Kossuth Lajos-párt dr. Nagy György elnöklésével vasárnap tartotta meg közgyűlését amelyen dr. Kalmár Ániotal terjesztette elő jelentését a párt működéséről. Kimondották, hogy minden kerületben, ahol pártjuknak híve van, jelöltet állítanak. Azokban a kerületekben, ahol már van pártszervezet és a választás titkos lesz, feltétlenül állítanak jelöltet másutt pedig a függetlenségi párt jelöltjét támogatják A válaszásokat tisztán elvi fegyverekkel vívják meg, és tiltakoznak az alkotmányos költségek ellen. Dr. Széll Bálint indítványára elhatározták, hogy Martinovich és társai emlékére országos ünnepet rendeznek. Végül Szappanos Istvánt táviratilag üdvözölték. &!f